Evangélikus Élet, 1975 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1975-04-20 / 16. szám

„Mint örvendezők... ”

János- 16, 16—23

ŐRÖMTELEN KERESZTYÉNSÉG NINCS. Az olyan keresztyén élet, amelyből az öröm kiapadt, kút, amelyből a viz hiányzik .Az ugyanis éppoly elválaszthatatlanul tartozik keresztyén- ségünkhöz, mint a víz a kúthoz, vagy inkább mint naphoz a melege és fénye. Nem rendkívüli jelenség ez, csupán annyi, hogy életünkben nemcsak emberségünk''tiszta örömei ragyognak fel, mint a munka, hivatás, barátság és család fényét és melégét adó boldogító szín, hanem a Krisztussal való együtt- lét öröme is. Ahogy azokban emberek szeretetének melege hevít, tesz boldoggá, s így ad drága örömöt, úgy ebben az Ö szeretetének melege ad boldogságot, s araszt kiapadhatatlan örömöt. Az ö szeretetéröl való meggyőződés, a benne való bizo- zonyosság, az üdvösségnek ide a földi életre hulló fénye. Vele elszakithatatlan, soha meg nem szűnő közösségben lenni, szeretetének teljességét látni és benne élni szüntelen, ez pedig mar az örök üdv.

A Vele való együttlétnek két nagy esemény az alapja. Az egyik feltámadása, a másik visszatérése.

KRISZTUS FELTÁMADT, ELŐ URUNK VAN. A tanítványok nagypénteki gyászát és szomorúságát húsvétkor öröm váltotta fel. Reményt vesztettek és csalódottak voltak. Elhagyottak és vigasztalanok. Feltámadása a Vele való együttlét örömét jelentette újra számukra. Ez a Vele való közösség alapja. Végtelen szeretetéből halálában elszenvedte, s viselte bűneink minden következményét és eltörölte azokat. Feltámadása záloga és bizonysága a bűnbocsánatnak. Mert feltámadt Urunk van, élhetünk ennek bizonyosságában, s általa már itt részeseivé válunk az üdvözültek örömének. A bűn és halál fullánkját örökre kihúzta. Legyőzte azt, ami megrontja az életet és szomorúságot, gyászt hoz az öröm helyett. Igaz, az erről való meggyőződésünk, hitünk nem vesz ki a világból — az emberi élet fájdalmai és gyászórái, kísértései és vereségei nem szűnnek meg egyszerűen —, de bennük, közöttük mindig belekapaszkodhatunk az Ű győzelmébe, hogy azok el ne ragadjanak minket, úrrá ne legyenek rajtunk, amint a gyermek kapaszkodik az éjszakában szülője feléje nyújtott kezébe. A feltámadott Ür velünk van! Ilyen értelemben kiapadhatatlan, el- vehetetlen öröm ez.

AZ Ö VISSZ AJ ÖV ETELEKOR KITELJESEDIK VELE VALÓ KÖZÖSSEGÜNK. Kisértés és vereség, fájdalom és gyász helyét egészen a Vele való együttlét boldogsága váltja fel. Ennek reménységével úgy vagyunk már most, mint a gyermek, aki az ünnepek előtt már tudja, hogy nagy ajándék vár rá. Még nem látta és nem ismeri azt igazán, de szivében már ott sugárzik előre a felette való öröm boldogsága.

AZ IGAZI ÖRÖMNEK AZ A SAJÁTOSSÁGA, HOGY ÖRÖMSZERZÖVÉ TESZ. Nem akar, és nem tud szomorú arcot látni maga körül. Másokat is fel akar vidítani. Nemcsak az örvendezökkel való együttörülésre indít, hanem arra, hogy mások életét is örömmel igyekezzünk megtölteni. Örömében az ember felszabadulttá lesz. Nem nyűgösködik és aggságos- kodik, hanem cselekszik, hogy másokat is boldognak Lásson. Nem is saját örömet akarja rájuk erőszakolni, hanem azon fárad, hogy mindaz, ami boldogtalanságot, bánatot, szomorúságot, gondot és Ínséget jelent mások életében, eltűnjön és megszűnjön. így válnak Jézus követői minden az ember érdekében végzett jó ügynek cselekpö részeseivé. Nem lehet közömbös számukra, hogy vannak földrészek, ahol szülök arca gondoktól terhelten szomorú és barázdált, mert kevés a kenyér, s nincs mit adni gyermekeiknek, vagy hogy emberek ezreire gyász és fájdalom üljön az értelmetlen halál miatt, ami egy háború borzalmában söpör végig a földön, vagy. hogy valaki elé korlátokat állítsanak és ne bólogathasson életében talán csak azért, mert más a bőrének színe. De nem lehet közömbös a számukra az sem, hogy saját környezetükben az emberiesség, a jog és igazság érvényesüljön. Akik a feltámadott és visszatérő Krisztussal való közösség örömében élhetünk, legyünk hát örömszerzök, mint örvendezökhöz illik.

Bánfi Bcla

IMÁDKOZZUNK

Áldunk, Űr Jézus Krisztus, hogy ránk aradó szeretetednek fényében élhetünk. Köszönjük a boldog örömöt, melyet feltámadásod bizonyossága és visszatérésed reménysége jelent számunkra. Kérünk, add meg nekünk kegyelmedből, hogy ez a Veled való közösségben szüntelenül miénk maradjon. Légy segítségül, hogy mint megváltottaidhoz illik, magunk is örömet hozva és szerezve éljünk e földön, egykor pedig az üdvözültek örömében örökre örvendhessünk Nálad. Ámen.

Istentiszteleti rend

Budapesten, 1975. április 20-án

„Örvendezz Istennek, o te egész föld!” (Zsolt 66, 1).

De'ák tér de. 9. (úrv.) dr. Hafenscher Károly, de. 11. (úrv.) Bízik László. du. 5. Bízik László, du.

6. Szeretetvendégség: dr. Hafen- scher Károly. Fasor de. 11. (konfir- máció-úrv.) Szirmai Zoltán, du. 4. Ifj. szeretet vendégség, du. 6. dr. Muntag Andorné. Dózsa György út

7. de. fél 9. dr. Muntag Andorné. Üllői út 24. de. fél 11. Karácsony Sándor u. 31—33. de. 9. Rákóczi út 57 b. de. in. (szlovák) Cselovszky Ferenc de. 12. (magyar). Thaly Kálmán u. 28. de. 11. dr. Rédey Pál. Kőbánya de. 10. du. 5 Szeretetvendégség. Vajda Péter u. de. fél 12. Zugló de. 11. (úrv.) Boros Károly. Rákosfalva de. 8. Boros Károly. Gyarmat u. 14. de. fel 10. Boros Károly. Kassák Lajos út 22. de. 11. Kertész Géza. Váci út 129. de. 8. Benczúr László. Frangepán u. de. fél 10. Benczúr László. Üjpest de. 10. Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Soroksár Üj- telep de fél 9. Pestlőrinc de. 11. Matuz László. Kispest de. 10. Kispest Wekerletelep de. 8. Pestújhely de. 10. (lelkeszbeiktatás) D. Káldy ZoLtán—Virágh Gyula. Rá— Húsvct után a 3. vasárnapon az oltárterítö színe: fehér. A délelőtti istentisztelet oltári igéje: 1 Pt 2, 11—20: az igehirdetés alapigeje: Jn 16, ltí—23a.

— PESTŰ J HELY. Április 20-án, vasárnap délelőtt a 10 órakor kezdődő istentiszteleten iktatja be hivatalába Virágh Gyula esperes a gyülekezet lelkészét. Schreiner Vilmost. Igét hirdet D. Káldy Zoltán püspök.

— HALÁLOZÁS. Bencze

Henrikné sz. Varady Katalin, a pesterzsebeti gyülekezet tagja március 20-án, életének 78. évében csendesen elhunyt. Temetése március 26-án volt a pesterzsébeti temetőben. Az elhunytban Bencze Imre kelenföldi lelkész édesanyját gyászolja. .,Most azért megmarad a hit. a remény, a szeretet, e, három; ezek közül pedig legnagyobb a szeretet.”

— Gáspár Endréné, sz. Lányi Zsuzsanna, a kiskőrösi gyülekezet hűséges tagj^ 76 éves korában, boldog házasságának 52. évében március 17- én elhunyt. Temetése március

22-én volt Kiskőrösön Poni- csán Imre és Nágybocskai Vilmos lelkészek szolgálatával.

— özv. Németh Gyulámé, sz. Hoff Ilona. Németh Gyula volt szekszárdi lelkész özvegye életének 82. évében rövid betegség után március 30-án, húsvét napján elhunyt. Szelíd, hivő szívvel és áldozatos élettel szolgálta övéit és gyülekezetét több mint fél évszázadon keresztül. Temetése április 6- án volt a szekszárdi alsóvárosi temetőben. Az elhunytban Németh István szekszárdi lelkész édesanyját gyászolja. „Az angyal ezt mondta az asszonyoknak: Mondjátok meg az ö tanítványainak, hogy feltámadott a halálból és előttetek megy ...”

kospalota nagytemplom de. 10 dr. Bodrog Miklós. Rákospalota kis- templom du. 3. dr. Bodrog Miklós. Rákosszentmihály de. fel Ll. Ifj, Harmati Béla. Sashalom de. 9. Ifj. Harmati Béla. Mátyásföld de. fél 11. Cinkota de. fel u, du. fel 3. Kistarcsa de. 9. Rákoscsaba de. 9. Békés József. Rákoshegy de. 9. Rákosliget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél 11.

Béesikapu tér de. 9. (úrv.) D. Korén Emil. de. fel ti. (nemet), de. ll. (konfirmáció) D. Korén Emil, du. 6. ^Gáncs Péter. Toroekö tér de. fél 9. Gáncs Péter. Öbuda de. 9. Görög Tibor, de.; 10. Görög Tibor. XII. Tarsay Vilmos u. 11. de. 9. Csengődy László, de. ll. Csengődy László, du. fél 7. Rutt- kay Elemér. Pcsthidegk,út de. fél 11. Ruttkay Elemér. Modori u. 6. de, 10. Muncz Frigyes. Kelenföld de. 3. de 11. (ürv.) du. 6. Németvölgyi út 138. de. 9. Albertfalva de. 7. visontai Róbert. Nagytétény de. fél 9. Kclenvölgy de. 9. Visontai Róbert. Budafok de. 11. Visontai Róbert. Csillaghegy de. fél 10. Csepel de. fél 11.

— CSIKÖSTÖTTÖS. Március 23-án dr. Rédey Pál ferencvárosi lelkész szolgált a gyülekezetben délelőtt igehirdetéssel, délután pedig előadással. Ismertette a Sajtóosztály munkáját, kiemelve az Evangélikus Élet jelentőségét gyülekezeteink egyházi, diakó- niai, és politikai nevelésében. Az előadást követően újabb családok csatlakoztak örömmel az újságot előfizetők már eddig is nagyszámú csoportjához.

— PILIS. A gyülekezet kántora, Csílló Mihály márciusban töltötte be életének 60. és pilisi szolgálatának 35. esztendejét. E kettős évforduló alkalmából Tóth Károly igazgató-lelkész köszöntötte az ■ ünnepeltet és tolmácsolta az egész gyülekezet szeretetét. Kifejezte azt a reménységet, hogy még további szolgálatra is erőt ad neki az Űr. A gyülekezet tagjai átadták az ün- nepeltnek az értékes ajándékokat, aki meghatott szívvel köszönte meg Istennek az erőt szolgálata elvégzéséhez, valamint a gyülekezet szeretetének megnyilvánulását.

evangélikus élet

A Magyarországi Evangélikus Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti. 9 szerkesztő bizottság A szerkesztésért felel: Mezősi György Felelős kiadó:

Harkányi László Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1088 Budapest, Vili., Puskin u. 12. Telefon: 142—074

Csekkszámlaszám : 516—20.412—Vili. Előfizetés] ár: egy évre 120.— Ft Árusítja a Magyar Posta Index 25211

®

75.1138

Athenaeum Nyomda Budapest Rotációs magasnyomas Felelős vezető:

Soproni Béla vezérigazgató

VASÁRNAP. — „Valljátok meg bűneiteket egymásnak” (Jk, 5, 16 — Jer 2,35 — Jn 16 —23 — Zsolt 66, 1—12). A bűn egyedeire bontja a közösséget. Bizalmatlanságot ébreszt és ezzel merevvé teszi az embereket egymás iránt. A bünval- lás feloldja a bűn bénító, ösz- szekötöző hatalmát. A megvallott bűn elveszíti az erejét! Felszabadulttá válik az ember, s a bűnbocsánat örömével I áll ott a másik ember mellett. Békességet munkál. Közösséget épít. Ahol bűnbocsánat van, ott élet és üdvösség yan!

HÉTFŐ. — „Az Űr ad erőt népének” (Zsolt 29, 11 — Rm 16, 25 — Ef 4, 17—24 — Péld 2, 1—9). Különös erő az Isten ereje! A Golgotán mintha vereség érné. Húsvét hajnalán pedig mintha igen magasra emelkedne. De Jézus, aki tanítványait meglátogatta a feltámadása után, a „békesség nektek” köszöntéssel Isten erejét az emberek közé hozta! Isten erejének a különlegessége abban van, ahogyan szereti az embereket. Szeretete, ereje találkozik a bűneiben vergődő emberrel. A bűnbocsánattal segít. Megörvendeztet. Örömszerzővé tesz. A szolgáló ember felelős emberszeretetén át ad erőt Isten a körülöttünk élő embereknek az élethez — az örvendezesre!

KEDD. — „Az igazak ösvénye pedig olyan, mint a hajnal világossága, mely minél tovább halad, annál világosabb lesz a tefjes délig” (Péld 4, 18 — Fii 2, 15 — Jób 38, 31 —38 — Péld 2, 10—22). A szolgálat útján gyakran kerülünk akadályok elé. Az is megtörténhet, hogy így kérdezel: érdemes-e? Találkozunk meg nem értéssel, esetleg hálátlansággal, sót viszautasítással is. Isten biztatása hangzik el: tovább kell haladnunk Jézus útján a szolgáló szeretetben! Nem lehet megállni. Csupán kezdet a Jézusban felismert szeretet elfogadása. A hajnal, melynek egyre világosodnia kell — a teljességig! Ilyen el- kötelezést jelent. Jézus szeretete. De ilyen ígéretes is a további útszakasz — a szeretet továbbadásában!

SZERDA. — „Jézus mondja: Én világosságul jöttem e világra. hogy senki ne maradjon sötétségben, aki énbennem hisz” (Jn 12. 46 — Ézs 42, 16 — Ef 4, 25—32 — Péld 3, 1 — 13). Megmozgat az ige: gyertek a világosságra! Így életetek van! Mert Jézus hozta be világunkba Isten új életet munkáló ajándékait. Egész szolgálata jelzi, hogy a bűnbocsánatban Isten bűnt törlő kegyelmét hozta magával. Feltámadásában pedig a halált is legyőző életet adja át nekünk!

Szakítanunk kell az életet bénító bűnnel, a sötétséggel. Bűnbocsánattal, élettel meg- ajándékozottan — szolgáljunk a családban, a társadalomban!

CSÜTÖRTÖK. — „A világ erőtlenéit választotta ki magának az Isten, hogy megszégyenítse az erőseket” (1 Kor 1, 27 —íl Sám 2, 3 — Ap Csel 17, 22—33 — Péld 3, 13—18). Úgy érezzük, kevés az, erőnk. A próféták is alkalmatlannak vélték magukat, de Isten erejével „felnőttek” a feladathoz! Jézus tanítványai is „erőtlen” emberék voltak, de a szolgálatra alkalmassá tett? őket a Szentlélek! A Jézust követő ember ereje a szeretetben, a hűségben, az érzületében, a diakóniai formájában , van. Minderre azért van erőnk, mert Krisztus az, aki megerősít!

' PÉNTEK. - „Az Úr kijövetele bizonyos, mint a hajnal, és eljön hozzánk, mint az eső, amely megáztatja a földet” (Hós 6. 3 — Mt 24. 29—30 — 2 Kor 5, 16—21 — Péld 3, 19— 26). A hajnal az új napot jelzi. Az eső pedig termést ígér! Ilyen az Isten munkája közöttünk. Szeretete formál új emberré. A bűn miatt deformálódott életvitelünket szolgáló életté változtatja. Üj látásmódot ad. Űj szemmel nézzük az életet, a világot. Megújult érzülettel állunk a házastársunk. gyermekeink, öregjeink mellé — a családban, s embertársaink közé — a társadalomban.

SZOMBAT. — „ö tőle, ő általa és őreá nézve vannak mindenek, övé a dicsőség mindörökké. Ámen” (Rm 11, 3« — Zsolt 104, 1—2 — Jel 21, 1—15 — Péld 3, 27—35). Itt arról kell elgondolkodnunk, hogy Isten munkája céltudatos tevékenység. Életet" munkál — ahogyan azt Jézus szolgálatában, különösen feltámadásában tette értünk! Hálásak vagyunk Isten ajándékáért: az új életért. De azért is, hogy ezt szolgálatunkkal tovább adhatjuk a másik embernek. A hálás szív felismerése es örömmel tett vallomása ez: övé a dicsőség. Az áment pedig a hitünk, életünk, szeretetünk adja rá!

Detre János

— KÖZÉPKORÚ házaspár, a feleség egészségügyi dolgozó, két tíz éven felüli iskolásgyermekkel budapesti lakásért idősebb személy eltartását vállalná megegyezés szerinti Választ „Megértés” jeligé- re a kiadóhivatalba kér.

— 3? EVES, nőtlen mérnök albérletet keres fürdőszoba használattal. Telefon 17 óra után: 295—552.

u i u h ó n i €i

Az élet legnagyobb ajándéka a szeretet. Életemben annyiszor hallottam róla. hogy tovatűnt, s elpusztult, ezért hitet szülő fájdalmak árán írok most róla, nem igaz, nem veszett el. A szeretet él s diadalmaskodik életek és emberek romjain, önzés és haszonlesés fölött. Éveken át hallgattam a diakóniai útról. Lehajtottam a fejem, hallgattam érzékenyen mindazt a diakóniáról, amit körülöttem mondtak és hirdettek új értelmezés gyanánt. Mennyit ér az ember? Amennyi jótékonyságot sugároz. Vagyis amennyi benne a szeretet, az eligazodás. Valamit tapasztaltam az elmúlt hónapokban, úgy érzem, nem szabad véka alá rejtenem, legyen, amit láttam és hallottam mindenkié.

KÓRHÁZBAN FEKÜDTEM mozdulatlanul, stomszédom is. hozzám képest fiatal férfi, ö is szívinfarktussal, mint én. Egy tetöfedömester. Megrázó szomorúság borult rám, nem szóltam szomszédomhoz egy szót sem, arcomat se mozgattam. A férfiú azonban folyton kotyogott, ocsmány szavakat mondott, durva, keserű, fogadkozó mosdatlanságokat. Ügy festett, mintha ezért hozták volna ide, hogy ezt a csatornabűzt hirdesse. Halkan megszólaltam, kértem, hallgasson el, nem emberhez illő, amit közvetít. Elhallgatott, de csak azért, hogy duzzogjon. Két hét múlva egy másik osztályra vitték, aztán gyógyultan távozott. De előbb visszatért hozzám, megállt a fejemnél, s esetlenül, messze átsejlő szemekkel megköszönte, hogy megfeddtem, igazam volt, csak piszkos szavak, s szennyes gondolatok nélkül érdemli meg a gyógyulást. Megsimogatta a kezem.

SZÁZÁN ÁLLTAK A KOSSUTH-FORRAS KORÜL Balatonfüreden. Barátom is feleségével. Egyetlen poharuk volt. tikkadtan várakoztak. Végre a férj hozzájutott az alsó forráshoz, s hozta feleségének a pohár vizet, amelyre olyan soká várt. S akkor az asszony nekem nyújtotta. Hiába szabadkoztam. Én voltam a beteg.

AZ EGYIK KÓRHÁZBAN fiatal ápolónő gondozott. Soha nem feledkezett meg semmiről, megmosta fogaimat, kiöblítette számat, bekente testemet sósborszesszel. Megfigyeltem, hányán kihagyták ezeket a műveleteket. Zárkózott, szófukar lény volt. Mégis kiderült, hogy fiatal anya. két kislányát neveli odahaza, férje faképnél hagyta, megszökött egy másik nővel Amerikába. Mikor pénzt akartam neki átadni, szépen visszautasította. Inkább takarítást is vállalt a kórházban, vagyis korábban érkezett reggel, később távozott este. A két gyerekért. így válik népi jelképpé egy ember, azzal, hogy vállalja önmagát. Egy világ vész el, ha ilyen emberek elvesznek.

SZÉCHÉNYI ISTVÁN szobor formájában őrködik a Balaton partján. Füreden. Ó írta le elsőnek, hogy a Balaton nagyszerű nevelő. Reggel nyolc órakor, augusztusban, öt nyílegyenes vitorlás indult el a tavon, mintha a szoboróriás dirigálná őket. A vitorlások jelképekké váltak, a gerincességet ábrázolták, tisztán és keményen, hajthatatlanul. Minden reggel megnéztem ezt a kivonulást, s elolvastam Széchenyi szövegét a tóról. A kőember is lehet szeretet és védelem.

ÉJSZAKA FOlÁiADTAM, kínzott a betegség. az ügyeletes orvosnő s az ápolónő tanácstalanul állt ágyamnál, gyógyszerük nem segített. Hajnali fél három volt, megjelent osztályos orvosnőm, oltást adott, leült ágyam szélére, ujjait ütőeremre helyezte, altatót nyújtott át, s ült mellettem három órán át, míg el nem aludtam. Már nem volt érdemes visszamennie szobájába, s lefeküdnie. Megkezdődött nappali munkája.

AZ ORVOS, aki egész nap műtéteket végez, felesége, aki' a röntgenes, késő délután, este felé feljöttek a városból a hegyre, a szanatóriumba, hogy vigasztaljanak. Halkan jötlek- mentek, mosolylesökként. Egyszer képtelenek voltak a látogatás elvégzésére, nem jutott idejük erre. Az orvos, aki tanítványom volt. elküldte öreg édesanyját, hogy meséljen nekem, a múltról, hogy mosolyt csaljon rám. Semmibe vette a drága néni a fáradtságot, az utat. Az ember embertársának krónikása, poétája. S ami emlék, örökre él. Mint ez a jó anya.

EXPRESSZ-KORREKTŰRÁT kaptam a kórházba. Jaj, nincs piros ceruzám. Semmi baj. hajtogatja harmadik szomszédom, a nagy kópé. akit aznap látogatásra hazaengedtek, majd én elhozom a magamét. Valóban, el is hozta. Láttam, hogy vadonatúj; megvette, hogy beváltsa Ígéretét.

FÖLNYALÁBOLTAK A MENTOK, elvittek. Senkit nem tudtam értesíteni, hol vagyok. El voltam zárva a világból. Egy déli órában nyílik az ajtó, megjelenik barátom, a lelkész, piros arcával, zúzmarás hajával, szájszögében

mosolygó bölcsesség. Megtudta, hogy itt vagyok. Észrevette, hogy nem vagyok képes megenni az ebédet. Másnap fél órává,l korábban kopogott, s höpalackban húslevest hozott, húsdarabokkal, pohárkában tormát, két üveg sört, pogácsát, mely még meleg volt. S mosolyogva terítette az asztalra. Szobatársamnak. akinek minden emberi magatartás kicsinynek ré m lett ahhoz, hogy higgyen benne, leesett az álla. A lelkész mindezt szemérmesen végezte. Könyvet is hozott, ha éppen talán jólesik, mondta egyszerűen. Karl Barth Kis dogmatikája. Ezt alázatos emberiességgel helyezte az ágyamra. Mindez megindító volt. ö azonban elhárította a hálálkodást. Holott tele volt gonddal, munkával.

Egy nap nem jöhetett, vidékre kellett utaznia, elküldte segédlelkészét, ifjú embert és apát. Szeretetreméltósággal ő hozta az ebédet, s még elment a boltba, vásárolt nekem ásványvizet. Nem papként hatott, diakóniát végzett, vagyis egyszerű emberi cselekedetet, s mosolygott. Egy pillanatra úgy rémlett, csoda vesz körül. Aztán rájöttem, hogy ez a szeretet. mely nem boncol, nem latol, cselekszik. Másnap felkeresett egy régi diákom, aki ugyancsak kerülő úton értesült róla. hol tartózkodom. Szobatársamtól megtudta, hogy vasárnap nem jöhet a két pap. Mit hozzak ebédre? S hozta forrón a túróscsuszát, s hidegen a sört. amire vágyakoztam. S mily távolságból. Milyen igényt burkolt ebbe a cselekedetbe? Nem a keze, szive hozta oda nekem az éltető erőt.

S ÍRHATNÉK MEG ILYEN JEGYZETEKET a szerétéiről, a legszebb tisztességről, amelyben benne van életünk egész értelme.

Szaiatnai Rezsp