Evangélikus Élet, 1975 (40. évfolyam, 1-52. szám)
1975-06-01 / 22. szám
mm iimmsMliiriiii dim Az Isten: szeretet 1 Jn 4, 18—21 Számtalan kezdeményezés jelzi az ember örök kíváncsiságát: szeretné megismerni, kicsoda Isten. A gondolkodás története és a vallások tarka világa elénk tárja, hogy évezredek hosszú ideje alatt hány fajta felelet született erre a kérdésre. A KÜLÖNBÖZŐ VALLÁSOK SOKSZÍNŰ VÁLASZA mutatja az Isten megismerésére tett emberi vállalkozások mindenkori Zsödjét. Az embertől nem vezet út Isten helyes megismeréséhez. Az Ö megismerésének útja fordított, ö indult el Hozzánk és érkezett meg közénk, hogy szeretetböl feltárja titkát előttünk. Jézus személyében mondott el mindent, amit Róla tudhatunk. Világot alkotó hatalmas munkájára és embert teremtő tettére is szeretete indította. Igaz, hogy a világmindenséget azóta sem engedi „keserű levében’’ forogni, hanem szeretetével irányítja és bennünket is felelős cselekvésre indít munkájának megvalósítására mindenütt a világon lakott földünkért és az emberiségért. Szeretetét Jézus életében, golgotái halálában és húsvéti feltámadásában látjuk a legteljesebben megvalósulni. : Amióta felállították a keresztfát és amióta az üres sír hirdeti, hogy Isten szeretete erősebb a halálnál, azóta hangzik János bizonyságtétele kürtzengésnél hangosabban, mégis a tanítvány tanúságtételének melegével: az Isten szeretet. A SZERETET NEM ISTEN EGYIK TULAJDONSÁGA. 0 a szeretet — lényének leg bensőbb tartalma szerint. Ezért Ö minden szeretet teremtője, örök és kiapadhatatlan forrása. Amint a tó vizét a mélyből feltörő források táplálják, amelyet a tó partján sétáló aligha észlel, így táplálja az emberi szív szeretetét is Isten, valóságos, de rejtett módon. A szeretet önmagában nem Isten. De ahol a szeretet megvalósul, ott hitünk szerint jelen van az Isten. AZ. ISTEN-SZERETET — ez a titokfeltárás és bátor hit elűz minden félelmet. A félelem az ember gyakori életérzése. Van, hogy a szeszélyes sorstól vagy az egyedülmaradástól, máskor a betegségtől, vagy kudarctól fél. Jó figyelni az 50 éve elhunyt Csengey Gusztáv énekére „Rád bízom sorsomat, Uram mindhalálig. Akárhogy intézed, csak javamra válik. Gond, bánat, ha olykor el is szomorított, Te jóra fordítod.” Kér. énekeskönyv 398.) ISTEN SZERETETE az, amely távlatot nyit életünknek, hogy ne kétségek között várjuk az utolsó szívdobogást és bűnöktől megrettenve az utolsó napot, hanem bizalommal és békességgel. A SZERETET MINDIG TÖRTÉNÉS, esemény. Isten szeretete is mindig cselekedetében ismerhető meg. Áramlik szeretete hozzánk, hogy mi tovább adjuk. Így az igazi szeretet mindig a másik emberhez való odafordulásban lesz látható. Nem lehet Istent igazán szeretni és szikrázó gyűlölettel járni emberek között, mert ez keresztyénségünk megcsúfolása. Nincs szomorúbb és végzetesebb annál, mint amikor keresztyének között sincs egyetértés és szeretet egymás iránt a gyülekezetben. „Lássátok, mennyire szeretik egymást!” — ezt jegyezte föl valaki az első keresztyénekről. Nekünk a szeretet melegét, üdítő derűjét kell árasztanunk a gyülekezetben éppúgy, mint otthon a családban, amikor hazatérnek gyermekeink a napi munka után — és a munkahelyünkön is, hogy a feszültségek oldódjanak, az indulatok csendesedjenek s úgy éljünk mások gondolataiban, mint akivel szívesen találkoznak és jó együtt lenni, mert visszasugározzuk az Isten szeretetét, ha csupán töredékében is. Ennél pedig nincs szebb szolgálat. Szebik Imre IMÁDKOZZUNK Örök szeretet Istene, mennyei Atyánk! Áldunk, hogr feltártad előttünk önmagadat. Köszönjük, hogy úgy ismerhetünk Téged, mint aki csupa szeretet vagy. Bocsásd meg, ha életünk nehéz napjaiban oly nehezen látjuk szándékodat, de engedd akkor is vallanunk, hogy életben, halálban mindig a tieid vagyunk. Segíts, hogy szereteted hordozói legyünk ott, ahol élünk: tudjuk meghallgatni az egyedül élőt, felkarolni a segítségre szorulót, ápolni a beteget, biztatni a megfáradtat. Hallgasd meg imádságunkat Jézus Krisztusért. Ámen. — ÜDü LÖSZ ÁLLÁS SOPRONBAN. A Lővérek legszebb kilátást nyújtó részén — a Zerge utcai üdülőben — személyenként napi 40.— Ft-ért (egyházi alkalmazottak részére napi 20.— Ft-ért) szállást nyújtunk. Közelebbi felvilágosítás és helybiztosítás.: Evangélikus Lel- készi Hivatal 9025 Győr, Petőfi tér 2. címen. — TEMPLOMI padok villanyfűtőberendezését a legkorszerűbb technológiával készítem. Üzemeltetése a leggazdaságosabb. A berendezésre három évi garanciát adok. Megrendeléseket 1975. évre elfogadok. Kérésre tájékoztatót küldök. Szabó Sándor villanyszerelő mester. 7621 Pécs, Zrínyi u. 1. Istentiszteleti rend Budapesten, 1975. június 1-én Deák tér de. 9. (úrv.) Bízik László, de. 11. (úrv.) dr. Hafenscher Károly, du. 6. Gályarab emlékünnepély. előadó: dr. Fabiny Tibor. Fasor de. ll. (úrv.) Szirmai Zoltán, űu. 6. dr. Muntag Andorné. Dózsa György út 7. de. fél 9. (úrv.) Szirmai Zoltán. Üllői út 24. de. fél 11. Karácsony Sándor u. 31—33. de. 9. Rákóczi út 57/b. de. 10. (szlovák) Cselovszky Ferenc, de. 12. (magyar). Thaív Kálmán u. 28. de. 11. dr. Rédey Pá). Kőbánya de. 10. (úrv.). Vajda Péter u. de. fél 12. (úrv.). Zugló de. 11. (úrv.). Boros Károly. Rákosfalva de. 8. Boros Károly. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Boros Károly. Kassák Lajos út. 22. de. 11. Benczúr László. Váci út 129. de. 8. Kertész Géza. Frangepán u. dé. fél 10. Kertész Géza. Üjpest de. 10. Blázv Lajos. Pesterzsébet de. 10. Soroksár-LTjtelep de. fél 9. Pestlőrinc de. 11. Matuz László. Kispest de. 10. Kispest-Wekerle-tele.p de. 8. Pestújhely de. 10. Schreiner Vilmos. Rákospalota-MAV-telep de. 8. Schreiner Vilmos. Rákospaluta- Nagy templom de. 10. dr. Bodrog Miklós. Rákospalota-Kistemplom du. 3. dr. Bodrog Miklós. Rákosszentmihály de. fél 11. dr. Karner Ágoston. Sashalom de. 9. dr. Karner Ágoston. Mátyásföld de. fél 11. Cinkota de. fél 11, du. fél 3. Kistar- csa de. 9. Rákoscsaba de. 9. Békés József. Rákoshegy de. 9. Rákosliget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél 11. Bécsikapu tér de. 9. (úrv.) Gáncs Péter, de, fél 11. (német), de. 11. (úrv.) Madocsai Miklós, du. 6. Gáncs Péter. Toroczkő tér de. fél 9. (úrv.) Madocsai Miklós. Öbuda de. 9. Görög Tibor, de. 10. (úrv.) Görcg Tibor. XII., Tartsay Vilmos u. 11. de. 9, de. 11, du. fél 7. Pest- hidegkút de. fél 11. Modori u. 6. de. 10. dr. Lehel László. Kelenföld de. 8. Missura Tibor, de. lü. (családi) Missura Tibor. de. ll. (úrv.) Missura Tibor. du. 6. Bencze Imre. Németvölgyi út 138. de. 9. Bencze Imre. Albertfalva de. 7. Visontai Róbert. Nagytétény de. fél 9. Ke- lenvölgy de. 9. Visontai Róbert. Budafok de. ll. Visontai Róbert. Csillaghegy de. fél 10. Csepel de. fél 11. — Szentháromság után az 1. vasárnapon az oltarterítő színe: zöld. A délelőtti istentisztelet oitári igéje: Lk 18, 19— 31; az igehirdetés alapigéje: 1 Jn 4, 16—21. — EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIÓBAN. Június 1-én, vasárnap reggel 7 órakor az evangélikus egyház félóráját közvetíti a Petőfi rádió. Igét hirdet SCHREINER VILMOS pestújhelyi lelkész. — PÁPA. A templom oltárának egyik gondozója, virágokkal díszítője, Iványi Fe- rencné, sz. Somogyi Mária, aki Isten dicsőségére korábban zöld oltárterítő , garnitúrát ajándékozott, most horgolt csipke felső terí tőt, szószék és úrvacsorái térítőkét ajándékozott a gyülekezetnek. — A gyülekezet egy magát megnevezni nem akaró tagja — ugyancsak Isten dicsőségére — 20 000 Ft-ot ajándékozott a gyülekezetnek, amelyet a harangok villám okítására használnak fel. Legyen Isten áldása mindkét adakozón és ajándékukon! — Április 20-án a gyülekezet ez évi 26 konfirmandusa és szüleik, összesen körülbelül 80 gyülekezeti tag testvéri összetartozásának erősítésére konfirmandus szeve- tetvendégség volt. Beszámolót tartott mindegyik konfirmandus, Síkos Lajos esperes, a gyülekezet lelkésze pedig a konfirmáció jelentőségéről, szülők és gvermekek elköte- lezéséről szélt. — RÁKOSPALOTA. Május 4-én istentisztelet keretében iktatta be a gyülekezet lelkésze, dr Bodrog Miklós a gyülekezet új számvevőjét, Eger- szegi Gyulát, valamint új presbitereit, Sikter Máriát és ifj. Csizmadia Pált. — KÖRMEND. A Vasi Egyházmegye diakóniai munkaterve keretében május 4-én diakóniai nap volt a gyülekezetben. A délelőtti istentiszteleten Bárány Gyula beledi lelkész hirdette Isten igéjét, Garam Zoltán bobai lelkész pedig a győri és a börcsi szeretetotthonok életét és munkáját ismertette. Délután és este a három leány gyülekezetben, Katalán, Hegyházho- d aszón es Szarvasken deo volt istentisztelet. Ezekén a két diakóniai lelkész felváltva szolgált igehirdetéssel és előadással. A szeretetotthonok javára tartott és 2500,— Ft-ot meghaladó offertorium újabb bizonysága volt a gyülekezeti tagok diakóniai lelkűidének és adakozó készségének. — MÖRICHIDA-ARPAS. A gyülekezet lelkésze, Sághy Jenő majus 4-én iktatta be tisztségébe az egyhangúan megválasztott. új árpási gondnokot, Somogyi Gyulát. — PESTLŐRINC. Május lián iktatta be Matúz László, a gyülekezet lelkésze az újjászervezett presbitérium most választott 8 asszony és 9 férfi presbiterét: Rajnay Mátyás- nét, Novák Gyulánét, Török Jánosnét, Hoffmann Józsefnét, Mucsi Józsefnét, Galbács And- rásnét, Halász Jánosnét, Kros- lák Jánosnét, Péter Gézát, dr. Jeszenszky Károlyt, Barabás Lajost, Krizsán Józsefet, Zsér Jánost, Vargha Ferencet, Bányai Jenőt, Nun Mártont, Rajt Árpádot. J. S. BACH ÖSSZES ORGONAMŰVEI címmel orgonaest lesz június 6-án. pénteken és június 9-én, hétfőn este fél 7 órakor a Bécsikapu téri templomban. Három korálelőjáték Esz-dúr concerto h-moll fantasia con imitazione a-moll Dreludium és fuga G-dúr Dreludium C-dúr fuga C-dúr concertoOrgonái: PESKÓ GYÖRGY Előadók: Földes Imre és Meixner Mihály Jegyek ára: 12,— Ft ÚJ/fíÁMíÉtk/Á. vJsÁÚ VASÁRNAP. — „Az Űr kegyelmesége az, hogy még nincsen vegünk” (Jer Sir 3, 22 — Rm 2, 4 — Lk 16, 19—31 — Zsolt 13). Az emberi teljesíto- képesseg felső határára mindenki belső izgalommal gondol. Meddig lehet még fokozni? Az életkor végső határat jobb egészségügyi ellátással kitolhatjuk, mert ezzel megteremtjük jobb körülményeinket. Ami nem a teljesítőképesség függvénye, de nem is az ellátás magasabb színvonalának köszönhető: az Ür kegyelme. Kegyelem az élet, kegyelem a történelem, a megélt idő, s a jövő reménysége. HÉTFŐ. — „Mi csak jövevények vagyunk te előtted és zsellérek, amint a mi Atyáink is egyenként; a mi életünk napjai olyanok e földön, mint az árnyék, melyben állandóság nincsen” (1 Krón 29, 15 — Rm 8, 23 — 2 Tlm 3, 14—17 — 1 Móz 8, 1—12). Az időnk mindig a tegnap és a holnap között feszül. Átmenet. Haladás, sőt felfokozott tempójú rohanás. Ahhoz viszont meg kell néha állni, hogy átgondoljuk, kik és mik vagyunk Isten előtt. Talán éppen hétfőn nem felesleges erre gondolni, mielőtt „beindulnánk”. KEDD. — „Boldogok, akik sírnak, mert ők megvigasztal- tatnak” (Mt 5, 4 — Ézs 29, 19 — Ez 2, 1—7 — 1 Móz 8, 13— 22). A könny bajt jelent. Elárulják annak „tulajdonosát”, Fájdalma van, keserűséget takar, megbicsaklott valahol egy élet. A könnyezővel érezhetünk együtt, de „egyet” nem érezhetünk. Jézus nem együttérzőként, de „egyetérzőként” sem közeledik a könnyezőhöz. Szándéka a vigasztalás. Az Ő vigasztalása nem „olcsó” vigasztalás, hanem mondanivalóval teszi azt. SZERDA. — „Megtérve és megnyugodva megmaradhattatok volna” (Ézs 30, 15 — Mt 12, 41 — Ap Csel 8, 26—35 — 1 Móz 9, 1—17). Áz ember megmaradásának titka és törvénye nem azonos az anyag megmaradásának törvényével. Az embernél többről van szó. De az önmentés is kevés, önmentés is kevés, önmentés közben sérülteket is „gyárthat” az ember. A megmaradásnak két súlypontja van: a megtérés és a megnyugvás.' CSÜTÖRTÖK. — „Ezt a tizenkettőt küldte ki Jézus és megparancsolta nekik, mondván: Elmenvén pedig prédikáljatok, mondván: elközelített a mennyek országa” (Mt 10, 5. 7 — Jer 30, 19 — Jer 8, 8—11 — 1 Móz 11, 1—9). Megváltozhat környezetünk, megváltozhat szakmai ismeretünk, gazdagodhatunk tapasztalatban és tudásban, megváltozhat gyülekezeti életünk liturgiája, de Isten szándéka velünk ugyanaz marad. A tanítvány életeleme: a prédikáció, de az „elmenve” mondott prédikáció. A diakóniai egyház nem bevárja azokat, akiknek prédikálnia kell, hanem utána meg az élete helyszínére. Mondanivalója pedig Isten országáról szól. PÉNTEK. — „Segíts ki minket a nyomorúságbol, mert emberi segítség hiábavaló” (Zsolt 60. 13 — Rm 16, 20 — Ez 3, 22 —27 — 1 Móz 12. 1—S). Nem minden emberi helyzetre van ige, de nem minden emberi helyzetre van emberi megoldás. Baj, ha mindkét oldal a maga helyzetét „abszolútnak” érzi. Olyan ember kiált, aki végigpróbálta az emberi lehetőségek skáláját. De olyan ember kiált, aki tudja, hogy van kihez kiáltania. Addig nincs reménytelen helyzet sem, amíg az ember kiáltani tud? Pontosan ott nem reménytelen a helyzet, ahol van, aki meghallja. Istennél nem reménytelen a helyzetünk. SZOMBAT. — „Emlékezzél meg a te gyülekezetedről, amelyet régen szereztél, és amelyet megváltottál” (Zsolt 74, 2 — Rm 11, 2 — Ézs 5, 1— 7 — 1 Móz 12, 10—20). Mindenki tudja, hogv — helyileg — milyen gyülekezetnek a tagja. Itt nem a „kerítés” gondolkodást erősíti bennünk Isten, hanem az eredetre irányítja a figyelmet. Eredetére nézve pedig minden gyülekezet közös alapon áll: Isten szerezte és Jézus Krisztus váltotta meg. Közegyházi gondolkodás elképzelhetetlen ezek ismerete nélkül. Istenünk! Segítsd a keresztyénséget, hogy eljusson erre a látásra! Káposzta Lajos — HARANGÖVTEST, Javítást, szolgáltatást, le és felszerelést, vasállványok és könnyűhúzású koronák készítését, átalakítását vállalja „Slezák László aranykoszorús harangöntő utóda és fia”, Gombos Lajos harangöntőmester. 2162 Ör- bottyn, Pf. 3. — LUTHEB-kabátot szakszerűen készít Dóczi Zoltán szabómester. 1061 Budapest VI., Majakovszkij utca 6. evangélikus Elet A Magyarországi Evangélikus Egyhá2 Sajtóosztályának lapja Szerkeszti, a szerkesztő bizottság A szerkesztésért felel: Mezősi György Felelős kiadó: Harkányi László Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1088 Budapest. VIII., Puskin u. 12. Telefon: 142—074 Csekkszámlaszám: 516—20.412—VIII. Előfizetési ár: egy évre 120,— Ft Árusítja a Magyar Posta Index 25211 © 75.1512 Athenaeum Nyomda Budapest Rotációs magasnyomás Felelős vezető: Soproni Béla vezérigazgató írók és könyvek KOSZTOLÁNYI DEZSŐ mostanában újraéled. Egymás után jelennek meg kötetei, s éppen a prózája. Mikor a második világháború elején Illyés Gyula kiadott egy sorozatot Kosztolányi kis írásaiból, írói arcképekből, cikkekből, úti élmények rajzaiból, azt hittük, íme itt a teljes Kosztolányi. Nagy élmény volt az Illyés szerkesztette könyvsor. Most egy irodalomtörténész és kritikus, Réz Pál. három kötet Kosz- tolányi-prózát rakott elénk s a közönség szétkapkodta. Kosztolányi Dezső, immár nyilvánvaló, a nagy írók egyike, olyan tiszta minden sora, mint az arany. Becsülik idegenben is. Egyik regénye minap jelent meg csehül, a másik románul. Réz Pál régi újságokban bukkant rá a kis írásművekre. Mi a titka ezeknek az írásoknak? Ha az olvasó eltűnődik rajtuk, rájön, hogy titkuk a világ apró dolgainak egyszerű, de tüzetes elmondása. Bármiről ír, észreveszi a lényeget, egy részletet, melyet más nem figyelt meg, csak ő, s ez a részlet rajz formájában, csöppnyi arányaival, pár vonással tökéletes képpé válik. Fölismert valamit, amit mi nem ismertünk föl, holott ugyanott jártunk, ahol ő. Szem-e az ízlést emelte magas polcra, ezzel biztosította függetlenségét, szeszélyéi, szabadságát, emberségét. Szellemessége is ilyen. „Arra vállalkoztál, hogy ennek a világnak prófétája légy. Ez éleslátásodra vall. A mai világ tinyleg annyira agyalágyult, hogy esetleg még téged is prófétájának vállal” — írja egyik cikkében. Talán az egykori Pesti Hírlap olvasója 1931 januárjában észre sem vette a csöpp írás e mondatát, most messzire világít. Emberi gyarlóságot, elhagyatottságot. magányt, egy őszi falevelet, egy elhagyott cipőt olyan érzékletesen tud leírni, hogy folyton megállít, mint egy nagy festmény a kiállításon. Nagy jelentőségű nyilatkozatok című cikkében közéleti ostoba szólamokat idéz. Mindent megírnak, amit senki sem olvas el. Ezt kérdi az író: „Ki figyel még ezekre? Ki hisz még bennük? Főképp mi ád még hitet a szellemi középszerűségnek, hogy továbbfolytassa, siralmas stílgyakorlatát? Nem tudni.” Ezt is 1931-ben írta. Az ember ma újraolvassa, s megdöbben. Ez az írói siker titka. A MAGYAR IRODALOMTÖRTÉNET BIBLIOGRÁFIÁJA nem olvasmányos mű. tulajdonképpen szakemberek számára készül. Most jelent meg második kötete, az 1772—lS49-es évek közti korszak adatgyűjteménye. Annak idején írtam itt az első kötetről, most kötelességem szólni a másodikról is. Hatalmas formátumú könyv, közel ezer oldalas. A kötet tárgyköre és időhatára a magyar felvilágosodás, a reformkor és az 1848—49-es szabadságharc korának irodalmát közli, pontos és hiteles adatforrás. Benne van minden olyan címszó — könyv, füzet, folyóirat-irás, újságcikk — amely valami újat. érdekeset, irányítót közölt egy-egy írónkról, vagy korszakunkról. A jelentéktelen megnyilatkozásokat a szerző, Kókay György, s a szerkesztők és munkatársak elhagyták. így olyan könyvet lapozhat az olvasó, amely tájékoztatja minden értékes adatról, vonásról, jellemzésről. Kezelését nagyszerűen megkönnyíti a részletes tartalomjegyzék, a betűrendes tárgymutató és névmutató, amely tartalmazza az óriás kötetben előforduló valamennyi nevet. Az első kötetről írva szívesen kiemeltem az evangélikus magyarság jelenlétét ebben a bibliográfiában. Nem dicsekvésből tettem, az anyag vizsgálása közben ez a szempont természetesen rajzolódott elém. Kis részlege vágyunk egy nemzetnek, mégis sokat adtunk a magyar szellemnek. Minek ezt elrejteni a világ szeme elől? Ez a második kötet ebből a szempontból még gazdagabb, még jellegzetesebb, még többet magyaráz és bizonyít, mint az első. Ugyanis ebben a kötetben található Petőfi és Kossuth. Egész munkásságuk és annak visszhangja a szabadságharc végéig és máig. Fürkészhetjük, megmérhetjük, feszegethetjük mindnyájan életművük nagyságát és nemzetépítő erejét. Tökéletes értéket képviselnek s minden megtalálható róluk, ami érdemes föl jegy zés volt. ami sűrítő monográfia. Kossuth Lajos például tíz oldal, Petőfi közel hatvan oldal. S minden nagyon világos, áttekinthető, művek, fordítások, irodalmi értékelések, sőt egyes versek szerint is. Múzeum a bibliográfia, az irodalom múzeuma. Hallgassunk róla, mekkora a magyar evangélikusok szerepe ebben a gyűjteményben? Hajnóczy József, Tessedik Sámuel, mindenki megtalálható benne. S az egész evangélikus sajtó, ahogyan s amikor foglalkozott a magyar szellemmel. SZABÓ LŐRINC, ha élne, nem hinne a szemének, hogy ennyire érvényesül. Nemcsak versgyűjteményei, s összes versei látnak napvilágot. hanem prózája is. Nagyszerű tanulmány- kötetq. után most az életművét rendező Kabdebó Lóránt kiadta naplóját, leveleit s eddig ismeretlen cikkeit Hatalmas kötet, közel hétszáz oldal, s mindez csak töredék. De megmutatja egy tudatos alkotó író magatartását. Micsoda bonyolult képsor, milyen megrázó vallomások sorozata ez a kötet. Nem olvastam keserűbb írásműveket, mint ezeket a bizalmas, magának készített feljegyzéseket és leveleket. Ismertem Szabó Lőrincet, barátkoztunk is, de most látom, hogy nem ismertem őt igazán. Általános az a felfogás, hogy merőben értelmi lény volt. kiábrándult lélek, akinek költészete levedli az idealizmust, az erkölcsit is. Gyanakvó volt, mindig attól tartott, hogy becsapják, megrövidítik, megalázzák. Naplója és feljegyzései csupa jajgatás, zsémbelés, csupa kiábrándultság, félelem, rémület a megsemmisüléstől, amely végleges, sötét és céltalan. Így nem teregette ki magát senki költőink közül. „Egész életem szorongás volt. Az egész életem! Milyen hideg lett!” — írja negyvenöt éves korában. Elször- nyedt a valóság és az eszmék ellentmondásán. „Szép csillagok, agyunk gyártmánya, ti, gaz csilagok, vakság tündérei!". Ez is ö. Nem képes aludni, olvas, tűnődik, hallgatja beteg szíve verését. Rettentő idegállapot, vad gondolatok rohanják meg. Miért jelent meg mindez, hisz ez az író magánügye?. De végül is van igazság és értelem ebben a rettentő gyűjteményben. Rengeteg itt a becses emléke huszadik századi irodalmunknak. Mindenkire ráfesti önnön magát is, átrajzolja a portrét. Átkozza az irodalmat, ugyanakkor ez az egyetlen levegő, amelyet szívhat. Az olvasmány, a világirodalom remekei. Ismerte az emberi gyarlóságot, mert idegszálanként ismerte önmagát. Kortársunk volt. E magánhasználatra szánt emlékeztetőkből századunk egyik nagy magyar költője nőtt fel. „Félelmes a fegyverein, emberek, mindenre elszánt lelkiismeret.” Ez mindnyájunknak szól, cáfolhatatlan. Ura volt a szónak, melyet ki akart fejezni. Szalatnaí Rezső
