Evangélikus Élet, 1975 (40. évfolyam, 1-52. szám)
1975-05-04 / 18. szám
Kegyes öncsalás Jak 1, 22—37 MA IMÁDSÁG VASÁRNAPJA VAN. Jó arra gondolni ezen az ünnepen, hogyan tanította imádkozni Jézus a tanítványait. A Miatyánk nemcsak arra útmutatás, hogy az imádság szövegébe mit kell belefoglalni. A Miatyánk minden egyes kérése egyúttal feladat, elkötelezés, cselekvésre indítás. Képmutatás Istentől azt kérni, hogy szenteltessék meg a neve, anélkül, hogy az imádkozó is meg ne szentelné a maga életében, képmutatás országa eljöveteléért imádkozni akaratának engedelmes teljesítése nélkül, mindennapi kenyérért könyörögni becsületes, önzetlen munka nélkül, védelmet kérni a gonosz ártalma ellen, ugyanakkor gonosz indulattal ártani a felebarátnak. AZ IMÁDSÁG A HIT LEGJELLEMZŐBB KIFEJEZÉSE, megnyilvánulási formája. Hit nincsen imádság nélkül és imádkozni is lehetetlen hit nélkül. Az imádkozó hit Isten igéjéből táplálkozik. Az imádságnak, hitnek, az igehallgatásnak akkor van értelme, ha a mindennapi életben ad útmutatást, eligazítást, erőt a tisztességes szolgálatra. Hiába mofld el az ember napjában száz Miatyánkot, hiába ismeri betéve a Szentírás soksok igéjét, ha nem aszerint él és cselekszik. Jézus világosan kifejezte, hogy a hallott ige hűséges cselekvése lesz az ítélet mértéke. „Nem mindenki megy be a mennyek országába, aki azt mondja nekem: Uram, Uram! hanem aki cselekszi az én meny- nyei Atyám akaratát.” Sok igehallgató csalódott már kegyes várakozásában. Akik úgy indulnak Isten igéjének hallgatására, hogy az istentiszteleten való „megjelenésük” fejében ellenszolgáltatást várnak Istentől, akik úgy vélik, hogy az igével való foglalkozás önmagában jutalomra méltó érdem Isten előtt, előbb-utóbb kiábrándulnak a „vallásból’'. Miért? Azért, mert Isten nemcsak az ige megismerésére, hanem megcselekvésére is szólít, hív és szabadít fel! Természetesen ismerni kell az igét, ahhoz hogy megvalósíthassuk Isten akaratát, de önmagában az ismeret nem érdem, csupán kegyes öncsalás a megismert igazság követése, cselekvése nélkül. A tervrajz nem ház. A tervrajz nem véd meg az esőtől, nem meleg otthon, csak egyszerű papírlap. A tervrajz arra való, hogy aszerint — szorgalmas munkával, pontosan, megbízhatóan — építsünk. Így lesz belőle otthon. Isten igéje is arra való, hogy aszerint cselekedjünk, így lesz belőle áldás, öröm, békesség, üdvösség. A SZABADSÁG TÖRVÉNYÉRŐL BESZÉL JAKAB APOSTOL. Ügy tűnik, ellentétes dolog a szabadság és a törvény. A törvény korlátoz. Határt szab a szabadságnak. Valóban így van, Isten igéjével is. Határozottan korlátoz, gátat emel, határt szab. Nem engedi szabadjára a közösség ellenes indulatokat, nem biztosit szabadságot az önzésnek, irgalmatlanságnak, embertelenségnek, gyűlöletnek, mások rovására élésnek, letiprás- nak. Aki ilyesmiben akar szabad kezet, szemben találja magát Isten akaratával, de az emberséges emberi közösség ítéletével is. PÉLDÁT IS AD EZ AZ IGE ARRÓL, mire érthető a szabadság ígérete. Korlátlan szabadság az özvegyek, árvák, nyomorultak önzetlen szolgálatára! Itt nincs korlát, nincs határ! A szolgálat nem korlátozódik egyesek karitatív megsegítésére. Szabad, sőt kell továbbmenni az egyéni jótékonykodáson. Világméretű ügyekben kell önzetlen szolgálatot vállalni a nyomorúság felszámolásáért, a békességért, az igazságos, emberibb társadalmi rendért az egész Világon. Isten igéje ehhez a szolgálathoz ad útmutatást és elkötelezést. Imádságunk, hitünk, cselekvésünk tiszta egységének ezt kell szolgálnia. Egyébként kegyes csalás, hamar szertefoszló képzet a hit, ha nem a földi valóságokban termi meg a szolgálat gyümölcseit. Baranyai Tamás IMÁDKOZZUNK Mennyei Atyánk, köszönjük, hogy hirdetteted igédet .megismerteted velünk szent akaratodat. Köszönjük a sok vigasztalást, útmutatást, az igében adott sok áldást. Könyörgünk, az igét halló fülek az igét cselekvő kezek áldását eredményezzék. Hadd lássuk meg, hogy hirdetett igéd az engedelmes kezek munkája nyomán lesz szolgálattá életünkben. Egyházadat, benne minden keresztyén embert indíts a szeretet nagy parancsolatának betöltésére. Ámen. Istentiszteleti rend Budapesten, 1975. május 4-én Deák tér de. 9 (úrv.) dr. Hafen- scher Károly, de. 11 (úrv.) Trajt- ler Gábor, du. 6 Bízik László. Fasor de. 11 (úrv.), du. 6. Dózsa György út 7. de. fél 9. Üllői út 24. de. tél 11. Karácsony Sándor u. 31—33. de. 9. Rákóczi út 57 /b. de. 10 (szlovák) Cselovszky Ferenc, de. 12 (magyar).' Thaly Kálmán u. 28. de. 11 dr. Rédey Pál. Kőbánya de. 10 (úrv.). Vajda Péter u. de. fél 12. (úrv). Zugló de. 11. (úrv). Boros Károly. Rákosfalva de. 8. Boros Károly. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Boros Károly. Kassák Lajjs út 22. de. 11. Kertész Géza. Váci út 129. de. 8. Benczúr László. Frange- pán u. de. fél 10. Benczúr László. Üjpest de. 10. Blázy Lajos. Pesterzsébet de. lü. Soroksár-Üjtelep de. fél 9. Pestlőrinc de. 11. Matuz László. Kispest de. 10. Kispest-We- kerletelep de. 8. Pestújhely de. 10. Schreiner Vilmos. Rákospalota- MÄV-telep de. 8. Schreiner Vilmos. Rákospalota-N agy templom de. 10. dr. Bodrog Miklós. Rákospalota- Kistemplom du. 3. dr. Bodrog Miklós. Rákosszentmihály de. fél 11. dr. Karner Ágoston. Sashalom de. 9. dr. Karner Ágoston. Mátyásion, de. fél 11. Cinkota de. fél 11, du. fél з. Kistarcsa de. 9. Rákoscsaba de. 9. Békés József. Rákoshegy de. 9. Rákosliget de. 10. Rákoskeresztúr ae. fél li. Bécsikapu tér de. 9. (úrv.) Gáncs Péter, de. fél 11. (német-úrv.), de. 11. (úrv.) Gáncs Péter, du. 6. Ma- docsai Miklós. Toroczkó tér de. fél 9. (úrv.) Madocsai Miklós. Óbuda de. 9. Görög Zoltán, de. 10. (úrv.) Roszik Miháiy. XII., Tartsay Vilmos и. 11. de. 9. Csengődy László, de. 11. Csengődy László, du. fél 7. Buttkay Elemér. Pesthidegkút de. fél 11. Ruttkay Elemér Moilori u. tí. de. 10. Dr. Lehel László Kelenföld de. 8, de. fél 10 (családi), de. 11. (úrv), du. 6. Németvölgyi út 138. de. 9. Albertfalva de. 7. Visontai Róbert. Nagytétény de. fél 9. Kelen- völgy de. 9. Visontai Róbert. Budafok de. 11. Visontai Róbert. Csillaghegy de. fél 10. Csepel de. fél 11. Budapesten, 1975. május 8-án, mennybemenetel ünnepén Deák tér de. 11. (úrv.) Bízik László, du. 6. (úrv.) dr. Haíen- scher Károly. Fasor de. 11, du. 6. Karácsony Sándor u. 31—33. du. 6. Kőbánya de. 10, du. 7. Zugló de. 11. (úrv.) Boros Károly. Kassák Lajos út 22. de. 11. Benczúr László. Váci út 129. du. fél 7. Kertész Géza. Üjpest du. fél 7. Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Pestlőrinc de. 11. Matuz László. Rákospalola-Nag?- templom de. 10. dr. Bodrog Miklós. Rákospaíota-Kistemplom du. 3. dr. Bodrog Miklós. Rákosszentmihály du. fél 7. dr. Karner Ágoston. Bécsikapu tér de. 11. D. Koren Emil Óbuda de. 10. Görög Tibor. XII., Tartsay Vilmos u. 11. Ruttkay Elemér, du. fél 7. Csengődy László. Pesthidegkút du. fél 6. Ruttkay Elemér. Modori út 6. de. 10. Filip- pinyi János. Kelenföld de. 11. du. 6. Budafok du. 5. Visontai Róbéft. Csepel du. 6. — Húsvét után az 5. vasárnapon az oltárterítő színe: fehér. A délelőtti istentisztelet oltári igéje: Jk 1, 22—27; az igehirdetés alapigéje: Jn 16, 23b—27. — Mennybemenetel ünnepén az oltárterítő színe: fehér. A délelőtti istentisztelet oltári igéje: Csel 1, 1—11; az igehirdetés alapigéje: Mk 16, 14—20. — EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIÓBAN. Május 4-én, vasárnap reggel 7 órakor az evangélikus egyház félóráját közvetíti a Petőfi Rádió. Igét hirdet DR. PRÖH- LE KÁROLY teológiai akadémiai tanár, az Ökumenikus Tanács főtitkára. — BÉKÉSCSABA — ER- ZSÉBETHELY. A gyülekezet április 17-én tartott szeretet- vendégségen ifj. Kendeh György gyulai lelkész, egyházmegyei sajtó-előadó igehirdetéssel szolgált. Táborszky László igazgató lelkész beszámolt a békéscsabai kistem- plom renoválásáról, valamint a gyülekezet előtt álló egyéb feladatokról. A műsorban szólót énekelt és szavalt Táborszky Lászlóné, versekkel szolgáltak a gyülekezet tagjai. — TEMPLOMI padok villanyfű- tő-berendezését a legkorszerűbb technológiával készítem. Üzemeltetése a leggazdaságosabb. A berendezésre három évi garanciát adok. Megrendeléseket 1975. évre elfogadok. Kérésre tájékoztatót küldök. Szabó Sándor villanyszerelő mester. 7621 Pécs, Zrínyi u. 1. — LUTHER-kabátot szakszerűen készít Dóczi Zoltán szabómester. 1061 Bp. VI., Majakovszkij utca 6. — HARANGÖNTEST, javítást, szolgáltatást, le- és felszerelést, vasállványok . és könnyűhúzású koronák készítését, átalakítását vállalja „Slezák László aranykoszorús harangöntő utóda és fia”, Gombos Lajos harangöntő mester. 2162 Örbottyán, Pf. 3. REFORMÁTUS VILÁGSZÖVETSÉG A Presbiteriá ni us és Kong- regacionalista Világszövetségek egyesüléséből alakult Református Világszövetség Végrehajtó Bizottsága február végén G-enfben tartott ülésén úgy döntött, hogy nem tartják meg a Világszövetség 1977-re Skóciába, St. Andrewsba ösz- szehívott világgyűlését, hanem helyette kibővített végrehajtó bizottsági ülést tartanak majd. A lemondást azzal magyarázták, hogy a jelenlegi világhelyzetben, tekintettel az éhezőkre, sok ország gazdasági nehézségeire és a Világszövetség anyagi nehézségeire is, nem indokolt egy olyan világgyűlés megtartása, amelyik költségeinek összege a 400 küldött számának felére csökkentése után is még mindig kb. 800 ezer svájci frankot tenne ki. A Presbiteriánius és a Kongregacionalista Világ- szövetségek 1970-ben, az afrikai Nairobiban (Kenya) tartott világgyűlésen egyesültek. (EPS) „Áldott az Isten, aki nem vetette meg könyörgésemet és kegyelmét nem vonta meg tőlem” (Zsolt 66, 20.) VASÁRNAP. — „Jézus mondja: Boldog, aki énben- nem meg nem botránkozik”. (Mt 11, 6 — Józs 22, 29 — Jn 16. 23—30 — Zsolt 66, 16—20). Az élet apró-cseprő dolgaiban sok mindent meg tudunk oldani. Vannak azonban nehezebb problémák, „életfontosságú” kérdések amelyek meghaladják erőnket. Ilyenkor első gondolatunk: ki segíthet, hogyan segíthet. Keressük a kapcsolatokat. Minél nagyobb a probléma, Innál magasabb helyen igyekszünk segítséget szerezni. A leginkább „létfontosságú” kérdésben a legnagyobb Segítő, Jézus Krisztus áll mellénk, hogy nevében úgy kérhessük Istent, mint szerető gyermekek, szerető Atyjukat. HÉTFŐ. — „Kicsoda vádolja az Isten választottait? Isten az, aki megigazít” (RM 8, 33 — Zsolt 103, 10 — Mk 1, 35—39 — Jk 2, 14—26). Az embernek rendszeres erőgyűjtésre van szüksége. A belső embernek is. Egész emberi mivoltunkkal éljük az életet. A fizikai fáradtságot ki lehet pihenni a táplálók, a friss levegő új erőt ad. Az imádság a belső ember lélegzetvétele. A felfrissülés, a megújulás lehetősége. Lehetőség, forrás, amiből erő származik. Ha Jézus szükségét érezte, mennyivel inkább van szükségünk rá nekünk. Zsúfolt a programunk? Sok a dolgunk? Nincs rá időnk? Luther mondotta: „Ma sok dolgom lesz, sokat kell hát imádkoznom”. KEDD. — „örüljetek és örvendjetek azoknak mindörökké, amelyeket én teremtek” (Ézs 56, 18 — Fii 3, 21 — Kol 4, 2—6 — Jk 3, — 1—12). Imádkozó életünk szegénységét jelenti, ha gondolataink még ezen a területen is csak magunk körül forognak. Legfeljebb közvetlen hozzátartozóink szűk körében. Gondoljunk másokra is. Ma különösképpen azokra, akikre Isten az ige szolgálatát bízta. Bizony szükségük van a szerető szívek szerető imádságára. Ne felejtsük, az imádság hordozó erő és értünk is imádkoznak mások. SZERDA. — „Nincs olyan kőszál, mint a mi Istenünk” (1 Sám 2, 2 — Zsid 13, 8 — 1 Tim 2, 1—8 — Jk 3, 13—18). Hatalmas erőfeszítéseket tesz ez a világ a nyugodt emberi életért, a békességért. Istennek is ez a célja. Ezért adta Jézust. Népe sem szolgálhat más célt. Kivétel nélkül mindnyájan felelősek vagyunk azért, hogy „csendes és nyugodalmas életet” élhessünk. Szolgálatunk egyik formája az imádság, mégpedig a népünk, a más népek, a világ vezetőiért mondott imádság is. CSÜTÖRTÖK. — „Engem várnak a szigetek és karomba vetik reménységüket” (Ézs 51, 5 — Mt 28, 19—20 — Mk 16, 14—20 — Zsolt 47). Mennybement Urunknak, az Atya jobbján ülő Jézus Krisztusnak népe ezen a földön él, imádkozik és szogál. Nem az égre néz, hanem a mindennapi élet feladataira irányítja tekintetét. Hite, reménysége és szeretete indítja arra. hogy hirdesse az evangéliumot szóval és a mindennapi élet kis és nagy dolgaiban kézzelfogható módon jelentkező cselekedeteivel. PÉNTEK. — „Meggondoltam az én utaimat és lábaimat a te bizonyságaidhoz fordítom” (Zsolt 119, 59 — Mt 7, 13 — Kol 3, 1—4 — Jk 4, 1—3). Ütőn haladni nem lehet a cél ismerete nélkül. A végső cél meghatározza a közbeeső egyes útszakaszokat is. Ha nincs célja utamnak, nincs határozott iránya sem. Aki partnerként akar a közlekedésben részt venni, látja a célt, de egy pillanatra sem veszi le tekintetét az előtte lévő útszakaszról, a környezetéről és mindent megtesz azért, hogy segítőkészen illeszkedjék be a forgalomba. Amíg a célt elérjük, mindnyájan úton vagyunk. SZOMBAT. — „Eleséggel megáldom gazdagon, szegényeit jóltartom kenyérrel” (Zsolt 132, 15 — Lk 1, 53 — Ef 1, 15 —23 — Jk 4, 4—12). Jézus mindenkit magához akar vonni. Közelvalókért és távolvalókért egyaránt életét adta. ő azt akarja, hogy megszűnjön ellenségeskedés, áskálód ás, gyűlölködés családban, munkahelyen, társadalomban, népek és nemzetek között. Mi az ő követségében járunk. Kötelességünk hát beleépülnünk abba a szolgálatba, amelyben Ö járt előttünk, nekünk példát hagyván. Abaffy Gyula EVANGÉLIKUS ÉLET A Magyarországi Evangélikus Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti. * szerkesztőbizottság A szerkesztésért felel: Mezős! György Fe'elős kiadó: Harkányi László Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1988 Budapest. Vili., Puskin u. 12. Telefon: 142—074 Csekkszámlaszám : 516—20.412—Vili. Előfizetési ár: egy évre 120.— Ft Árusítja a Magyar Posta Index 25211 75.1140 Athenaeum Nyomda Budapest Rotációs magasnyomás Felelős vezető: Soproni Béla vezérigazgató „Kezdetben volt a tett” Egy Schiveitzerről szóló könyv margójára MAGYAR NYELVEN ÜJ SCHWEITZER KÖNYV jelent meg. Egy év alatt ez a második. Az első „Életem és gondolataim” címen látott napvilágot és Schweitzer műveiből adott ízelítőt. Ez a második színes, eleven, lebilincselő történetekkel teli életrajz és a schweitzeri életmű méltatása. A könyvet a Kossuth kiadó „Nagy emberek életútja” sorozatában jelentette meg. Ha a könyv nem lenne ilyen testes (közel 500 oldal), egyvégtében kínálná magát a végigolvasásra — olyan lebilincselő. A mű címe: Schweitzer. Fordítás. Borisz Noszik szovjet Schweitzer kutató hasonló című művének a fordítása. A cím értékelést is rejt magában, hiszen csak a szellemi élet óriásait szokták ilyen egyszerűen emlegetni. (Pl. Goethe, Kant stb). A könyv megerősít bennünket ebben a feltevésben: „Világszerte nagy embernek mondták. Ebben hosszú idő óta azonos véleményen voltak (talán életükben először). Elnökök és filozófusok, költők és orvosok, tudósok és lelkészek, politikusok és zenészek. Stefan Zweig, az osztrák író, majdnem ugyanazon szavakkal és pátosszal írt róla, mint Marietta Saginyan: Walter Ulbricht ugyanolyan tisztelettel, mint Winston Churchil: Albert Einstein ugyanolyan kegyelettel, mint Hewlett Johnson cantebery érsek vagy Pál pápa: Gandhi és Nehru ugyanolyan gyöngédséggel, mint Ottó Nuschke ...” MAR AZ A TÉNY, HOGY A KÖNYV SZOVJETUNIÓBAN jelent meg. érdekességet kölcsönöz a könyvnek. Hogyan látja és értékeli egy szocialista ország kutatója a schweitzeri életművet? Nagyon tárgyilagosan, melegen és emberien ír Schweitzerről, a humanistáról, és egyes kérdésekben eddig kevésbé feltárt összefüggésekre mutat rá. A könyv hangsúlyosabbá tesz egyes megállapításokat, melyeket más életrajzok is hangsúlyoznak. Schweitzernek a nagyságát és eredetiségét abban látja, hogy nála a szó és a tett egységben, teljes harmóniában volt. Az etika története ugyanis sok olyan esetet ismer, amikor a tanítás és a magatartás kirívó ellentétben áll egymással. Schopenhauer pl. aszkézisre szólította fel embertársait, maga pedig egy középszerű életművész volt. Niet- zschét pedig, aki az übermensch-ről, a felsőbb- rendű emberről fantáziáit, szemmel láthatóan kisebbrendűségi komplexus gyötörte. Schweitzer esetében viszont a világ és önmaga iránt támasztoit követelmények teljesen egybeesnek. Már jóval azelőtt, hogy az élet tiszteletének a nagy elvét irodalmi formába öntötte volna, a gondolat már testet öltött magatartásában és cselekedeteiben. Igen, már hosszú ideje mentette az őserdőben az emberi életeket, s csak azután fogalmazta meg az élet tiszteletének elvét. Schweitzer szerette idézni Goethe szavát: „Kezdetben volt a tett”. Ehhez Schweitzer hozzáfűzte megjegyzését: az erkölcs ott kezdődik, ahol a tett végződik. A mű szerzője ezért vall így Schweit- zérről: „Hozzánk közelebb áll mind gyakorlati észjárása, mind pedig tevékenységszere- tete. A nyugodt lelkiismeret az ördög találmánya — szerette mondani — és ezzel okvetlenül egyet kell értenünk, abban az értelemben, hogy az embernek sohasem szabad megelégednie azzal, amit elért.” TERMÉSZETESEN A KÖNYV ERŐS HANGSÚLYT TESZ, erősebbet, mint a nyugati méltatok Schweitzernek az atomveszély, a nukleáris kísérletek, a leszerelés, valamint az atomszennyezödés problémáiba való beavatkozására és a szerző a nyugati életrajzírók által ?. tárgyban homályban hagyott kérdéseket is megvilágít. Schweitzer bizonyos mértékig apolitikus volt századunk közepéig, az ötvenes évekig. Ez a magatartása a polgári kormányok és polgári politikai szervezetek iránt érzett bizalmatlanságból fakadt. Ezért határozta el, hogy a világ sorsába való beavatkozását az általa megválasztott területeken végzett személyes egyéni tevékenységre korlátozza. így lett tevékenységének a színhelye az őserdő mélye. „Innen érthető, hogy nem reagált a Nagy Októberi Forradalomra, sem a szovjet népnek a Nagy Honvédő Háborúban való győzelmére.” De az ötvenes évek után megtört a csend. Ügy látta, hogy nem tarthatja tovább távol magát az eseményektől, s az élet tiszteletének az erkölcse arra bírta, hogy aktivan beavatkozzék a világpolitika egyik fő gondjába, a nukleáris veszély és a leszerelés problémájába. „Jellemző, hogy a lambarénei doktor rokonszenve nem azoknak az országoknak az oldalán van, amelyekhez a régi hagyományok fűzték őt, hanem a Szovjetunió oldalán.” Az imperialista országok sajtója akkoriban hadjáratot indított az őserdők öregje ellen. A nyugati sajtó azzal vádolta, hogy a kommunisták kezére játszik. Schweitzer ezzel nem törődve így üdvözölte a Szovjetunió leszerelés érdekében tett lépéseit: „Annak, hogy a Szovjetunió e pillanattól kezdve abbahagyja kísérleteit, nagy a jelentősége. Ha Anglia és Amerika csatlakozna ehhez az ésszerű, a nemzetközi joggal összhangban levő elhatározásához, az emberek megszabadulnának a kísérleti robbantások okozta félelemtől. Ezek ugyanis rádióaktívan szennyezetté teszik a levegőt és a talajt, és ez az emberiség létet, fenyegeti.” Amikor pedig aláírták az atomkí- sérletc-k részleges eltiltásáról szóló egyezményt, ezt a világtörténelem legnagyobb eseményének nevezte és köszönetét mondott a Szovjetuniónak. Politikától való tartózkodásának és be nem avatkozásnáak végül nyoma sem maradt. SCHWEITZER TEOLÓGIAI ÉRTÉKELÉSÉT ILLETŐEN már életében erősen megoszlottak a vélemények. Egyesek azt állították, hogy már nem is keresztyén. Mások így jellemezték: „Igen furcsa keresztyén”, ismét mások azt vallották: ő a legigazibb keresztyén. A skandináv országokban különösen hevesek voltak ezek a teológiai viták és negatív értékelések. A könyv szerzője a radikális véleményekhez csatlakozik Sweitzer világnézeti értékelésében. Bár készségesen elismerjük, hogy Schweitzer történetkritikai módszerekkel közelített a bibliához és hogy az egyház dogmáihoz sem volt különösebb érzéke és készsége, de Schweitzer élete utolsó lehelletéig hirdette a Krisztus evangéliumát az őserdei kórházban és másutt, és ami szintén lényeges, hogy nemcsak hirdette, hanem meg is élte, meg is valósította. Így a diakóniai teológiát valló egyházunk álláspontja szerint Schweitzer valóban a legigazibb keresztyének közé tartozott. Világnézeti szempontból lehet különbözőképpen értékelni Schweitzer munkásságát. Abban azonban mindnyájan egyek vagyunk, hogy Schweitzer tanításával és tetteivel az egész emberiség reménységének a jelévé vált. Egy elzászi egyetemi hallgató a vizsgáztatónak arra a kérdésére, hogy a mai európai kultúra számára véleménye szerint hol rejlik a reménység, akkor igy felelt: „Egy afrikai faluban egy nyolcvanéves aggastyán testesíti meg.” Igen, ma is így valljuk, hogy a világ reménysége, ha a ránk hagyott élet tiszteletének az elvét elfogadjuk és megéljük. Matuz László < i i