Evangélikus Élet, 1975 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1975-05-04 / 18. szám

Kegyes öncsalás Jak 1, 22—37 MA IMÁDSÁG VASÁRNAPJA VAN. Jó arra gondolni ezen az ünnepen, hogyan tanította imádkozni Jézus a tanítványait. A Miatyánk nemcsak arra útmutatás, hogy az imádság szöve­gébe mit kell belefoglalni. A Miatyánk minden egyes kérése egyúttal feladat, elkötelezés, cselekvésre indítás. Képmutatás Istentől azt kérni, hogy szenteltessék meg a neve, anélkül, hogy az imádkozó is meg ne szentelné a maga életében, képmutatás országa eljöveteléért imádkozni akaratának engedelmes teljesí­tése nélkül, mindennapi kenyérért könyörögni becsületes, ön­zetlen munka nélkül, védelmet kérni a gonosz ártalma ellen, ugyanakkor gonosz indulattal ártani a felebarátnak. AZ IMÁDSÁG A HIT LEGJELLEMZŐBB KIFEJEZÉSE, megnyilvánulási formája. Hit nincsen imádság nélkül és imád­kozni is lehetetlen hit nélkül. Az imádkozó hit Isten igéjéből táplálkozik. Az imádságnak, hitnek, az igehallgatásnak akkor van értelme, ha a mindennapi életben ad útmutatást, eligazí­tást, erőt a tisztességes szolgálatra. Hiába mofld el az ember napjában száz Miatyánkot, hiába ismeri betéve a Szentírás sok­sok igéjét, ha nem aszerint él és cselekszik. Jézus világosan ki­fejezte, hogy a hallott ige hűséges cselekvése lesz az ítélet mér­téke. „Nem mindenki megy be a mennyek országába, aki azt mondja nekem: Uram, Uram! hanem aki cselekszi az én meny- nyei Atyám akaratát.” Sok igehallgató csalódott már kegyes várakozásában. Akik úgy indulnak Isten igéjének hallgatására, hogy az istentiszte­leten való „megjelenésük” fejében ellenszolgáltatást várnak Istentől, akik úgy vélik, hogy az igével való foglalkozás önma­gában jutalomra méltó érdem Isten előtt, előbb-utóbb kiáb­rándulnak a „vallásból’'. Miért? Azért, mert Isten nemcsak az ige megismerésére, hanem megcselekvésére is szólít, hív és szabadít fel! Természetesen ismerni kell az igét, ahhoz hogy megvalósíthassuk Isten akaratát, de önmagában az ismeret nem érdem, csupán kegyes öncsalás a megismert igazság követése, cselekvése nélkül. A tervrajz nem ház. A tervrajz nem véd meg az esőtől, nem meleg otthon, csak egyszerű papírlap. A tervrajz arra való, hogy aszerint — szorgalmas munkával, pon­tosan, megbízhatóan — építsünk. Így lesz belőle otthon. Isten igéje is arra való, hogy aszerint cselekedjünk, így lesz belőle áldás, öröm, békesség, üdvösség. A SZABADSÁG TÖRVÉNYÉRŐL BESZÉL JAKAB APOS­TOL. Ügy tűnik, ellentétes dolog a szabadság és a törvény. A törvény korlátoz. Határt szab a szabadságnak. Valóban így van, Isten igéjével is. Határozottan korlátoz, gátat emel, határt szab. Nem engedi szabadjára a közösség ellenes indulatokat, nem biztosit szabadságot az önzésnek, irgalmatlanságnak, em­bertelenségnek, gyűlöletnek, mások rovására élésnek, letiprás- nak. Aki ilyesmiben akar szabad kezet, szemben találja magát Isten akaratával, de az emberséges emberi közösség ítéletével is. PÉLDÁT IS AD EZ AZ IGE ARRÓL, mire érthető a szabad­ság ígérete. Korlátlan szabadság az özvegyek, árvák, nyomorul­tak önzetlen szolgálatára! Itt nincs korlát, nincs határ! A szol­gálat nem korlátozódik egyesek karitatív megsegítésére. Szabad, sőt kell továbbmenni az egyéni jótékonykodáson. Világméretű ügyekben kell önzetlen szolgálatot vállalni a nyomorúság fel­számolásáért, a békességért, az igazságos, emberibb társadalmi rendért az egész Világon. Isten igéje ehhez a szolgálathoz ad útmutatást és elkötelezést. Imádságunk, hitünk, cselekvésünk tiszta egységének ezt kell szolgálnia. Egyébként kegyes csalás, hamar szertefoszló képzet a hit, ha nem a földi valóságokban termi meg a szolgálat gyümölcseit. Baranyai Tamás IMÁDKOZZUNK Mennyei Atyánk, köszönjük, hogy hirdetteted igédet .megis­merteted velünk szent akaratodat. Köszönjük a sok vigaszta­lást, útmutatást, az igében adott sok áldást. Könyörgünk, az igét halló fülek az igét cselekvő kezek áldását eredményezzék. Hadd lássuk meg, hogy hirdetett igéd az engedelmes kezek munkája nyomán lesz szolgálattá életünkben. Egyházadat, ben­ne minden keresztyén embert indíts a szeretet nagy parancso­latának betöltésére. Ámen. Istentiszteleti rend Budapesten, 1975. május 4-én Deák tér de. 9 (úrv.) dr. Hafen- scher Károly, de. 11 (úrv.) Trajt- ler Gábor, du. 6 Bízik László. Fasor de. 11 (úrv.), du. 6. Dózsa György út 7. de. fél 9. Üllői út 24. de. tél 11. Karácsony Sándor u. 31—33. de. 9. Rákóczi út 57 /b. de. 10 (szlovák) Cselovszky Ferenc, de. 12 (magyar).' Thaly Kálmán u. 28. de. 11 dr. Rédey Pál. Kőbá­nya de. 10 (úrv.). Vajda Péter u. de. fél 12. (úrv). Zugló de. 11. (úrv). Boros Károly. Rákosfalva de. 8. Boros Károly. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Boros Károly. Kassák Lajjs út 22. de. 11. Kertész Géza. Váci út 129. de. 8. Benczúr László. Frange- pán u. de. fél 10. Benczúr László. Üjpest de. 10. Blázy Lajos. Pester­zsébet de. lü. Soroksár-Üjtelep de. fél 9. Pestlőrinc de. 11. Matuz László. Kispest de. 10. Kispest-We- kerletelep de. 8. Pestújhely de. 10. Schreiner Vilmos. Rákospalota- MÄV-telep de. 8. Schreiner Vilmos. Rákospalota-N agy templom de. 10. dr. Bodrog Miklós. Rákospalota- Kistemplom du. 3. dr. Bodrog Mik­lós. Rákosszentmihály de. fél 11. dr. Karner Ágoston. Sashalom de. 9. dr. Karner Ágoston. Mátyásion, de. fél 11. Cinkota de. fél 11, du. fél з. Kistarcsa de. 9. Rákoscsaba de. 9. Békés József. Rákoshegy de. 9. Rákosliget de. 10. Rákoskeresztúr ae. fél li. Bécsikapu tér de. 9. (úrv.) Gáncs Péter, de. fél 11. (német-úrv.), de. 11. (úrv.) Gáncs Péter, du. 6. Ma- docsai Miklós. Toroczkó tér de. fél 9. (úrv.) Madocsai Miklós. Óbuda de. 9. Görög Zoltán, de. 10. (úrv.) Roszik Miháiy. XII., Tartsay Vilmos и. 11. de. 9. Csengődy László, de. 11. Csengődy László, du. fél 7. Buttkay Elemér. Pesthidegkút de. fél 11. Ruttkay Elemér Moilori u. tí. de. 10. Dr. Lehel László Kelenföld de. 8, de. fél 10 (családi), de. 11. (úrv), du. 6. Németvölgyi út 138. de. 9. Albertfalva de. 7. Visontai Ró­bert. Nagytétény de. fél 9. Kelen- völgy de. 9. Visontai Róbert. Buda­fok de. 11. Visontai Róbert. Csillag­hegy de. fél 10. Csepel de. fél 11. Budapesten, 1975. május 8-án, mennybemenetel ünnepén Deák tér de. 11. (úrv.) Bízik László, du. 6. (úrv.) dr. Haíen- scher Károly. Fasor de. 11, du. 6. Karácsony Sándor u. 31—33. du. 6. Kőbánya de. 10, du. 7. Zugló de. 11. (úrv.) Boros Károly. Kassák La­jos út 22. de. 11. Benczúr László. Váci út 129. du. fél 7. Kertész Géza. Üjpest du. fél 7. Blázy Lajos. Pest­erzsébet de. 10. Pestlőrinc de. 11. Matuz László. Rákospalola-Nag?- templom de. 10. dr. Bodrog Miklós. Rákospaíota-Kistemplom du. 3. dr. Bodrog Miklós. Rákosszentmihály du. fél 7. dr. Karner Ágoston. Bécsikapu tér de. 11. D. Koren Emil Óbuda de. 10. Görög Tibor. XII., Tartsay Vilmos u. 11. Ruttkay Elemér, du. fél 7. Csengődy László. Pesthidegkút du. fél 6. Ruttkay Elemér. Modori út 6. de. 10. Filip- pinyi János. Kelenföld de. 11. du. 6. Budafok du. 5. Visontai Róbéft. Csepel du. 6. — Húsvét után az 5. vasár­napon az oltárterítő színe: fe­hér. A délelőtti istentisztelet oltári igéje: Jk 1, 22—27; az igehirdetés alapigéje: Jn 16, 23b—27. — Mennybemenetel ünne­pén az oltárterítő színe: fehér. A délelőtti istentisztelet oltári igéje: Csel 1, 1—11; az igehir­detés alapigéje: Mk 16, 14—20. — EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIÓBAN. Május 4-én, vasárnap reggel 7 órakor az evangélikus egyház félóráját közvetíti a Petőfi Rádió. Igét hirdet DR. PRÖH- LE KÁROLY teológiai akadé­miai tanár, az Ökumenikus Tanács főtitkára. — BÉKÉSCSABA — ER- ZSÉBETHELY. A gyülekezet április 17-én tartott szeretet- vendégségen ifj. Kendeh György gyulai lelkész, egyház­megyei sajtó-előadó igehirde­téssel szolgált. Táborszky László igazgató lelkész beszá­molt a békéscsabai kistem- plom renoválásáról, valamint a gyülekezet előtt álló egyéb feladatokról. A műsorban szó­lót énekelt és szavalt Táborsz­ky Lászlóné, versekkel szol­gáltak a gyülekezet tagjai. — TEMPLOMI padok villanyfű- tő-berendezését a legkorszerűbb technológiával készítem. Üzemelte­tése a leggazdaságosabb. A beren­dezésre három évi garanciát adok. Megrendeléseket 1975. évre elfoga­dok. Kérésre tájékoztatót küldök. Szabó Sándor villanyszerelő mes­ter. 7621 Pécs, Zrínyi u. 1. — LUTHER-kabátot szakszerűen készít Dóczi Zoltán szabómester. 1061 Bp. VI., Majakovszkij utca 6. — HARANGÖNTEST, javítást, szolgáltatást, le- és felszerelést, vasállványok . és könnyűhúzású koronák készítését, átalakítását vállalja „Slezák László aranyko­szorús harangöntő utóda és fia”, Gombos Lajos harangöntő mester. 2162 Örbottyán, Pf. 3. REFORMÁTUS VILÁGSZÖVETSÉG A Presbiteriá ni us és Kong- regacionalista Világszövetsé­gek egyesüléséből alakult Re­formátus Világszövetség Vég­rehajtó Bizottsága február vé­gén G-enfben tartott ülésén úgy döntött, hogy nem tartják meg a Világszövetség 1977-re Skóciába, St. Andrewsba ösz- szehívott világgyűlését, ha­nem helyette kibővített végre­hajtó bizottsági ülést tartanak majd. A lemondást azzal ma­gyarázták, hogy a jelenlegi világhelyzetben, tekintettel az éhezőkre, sok ország gazdasá­gi nehézségeire és a Világszö­vetség anyagi nehézségeire is, nem indokolt egy olyan világ­gyűlés megtartása, amelyik költségeinek összege a 400 küldött számának felére csök­kentése után is még mindig kb. 800 ezer svájci frankot tenne ki. A Presbiteriánius és a Kongregacionalista Világ- szövetségek 1970-ben, az afri­kai Nairobiban (Kenya) tar­tott világgyűlésen egyesültek. (EPS) „Áldott az Isten, aki nem vetette meg könyörgésemet és kegyelmét nem vonta meg tő­lem” (Zsolt 66, 20.) VASÁRNAP. — „Jézus mondja: Boldog, aki énben- nem meg nem botránkozik”. (Mt 11, 6 — Józs 22, 29 — Jn 16. 23—30 — Zsolt 66, 16—20). Az élet apró-cseprő dolgaiban sok mindent meg tudunk olda­ni. Vannak azonban nehezebb problémák, „életfontosságú” kérdések amelyek meghalad­ják erőnket. Ilyenkor első gondolatunk: ki segíthet, ho­gyan segíthet. Keressük a kap­csolatokat. Minél nagyobb a probléma, Innál magasabb he­lyen igyekszünk segítséget sze­rezni. A leginkább „létfontos­ságú” kérdésben a legnagyobb Segítő, Jézus Krisztus áll mel­lénk, hogy nevében úgy kér­hessük Istent, mint szerető gyermekek, szerető Atyjukat. HÉTFŐ. — „Kicsoda vádolja az Isten választottait? Isten az, aki megigazít” (RM 8, 33 — Zsolt 103, 10 — Mk 1, 35—39 — Jk 2, 14—26). Az embernek rendszeres erőgyűjtésre van szüksége. A belső embernek is. Egész emberi mivoltunkkal él­jük az életet. A fizikai fáradt­ságot ki lehet pihenni a táplá­lók, a friss levegő új erőt ad. Az imádság a belső ember lé­legzetvétele. A felfrissülés, a megújulás lehetősége. Lehető­ség, forrás, amiből erő szár­mazik. Ha Jézus szükségét érezte, mennyivel inkább van szükségünk rá nekünk. Zsú­folt a programunk? Sok a dol­gunk? Nincs rá időnk? Luther mondotta: „Ma sok dolgom lesz, sokat kell hát imádkoz­nom”. KEDD. — „örüljetek és ör­vendjetek azoknak mindörök­ké, amelyeket én teremtek” (Ézs 56, 18 — Fii 3, 21 — Kol 4, 2—6 — Jk 3, — 1—12). Imádkozó életünk szegénysé­gét jelenti, ha gondolataink még ezen a területen is csak magunk körül forognak. Leg­feljebb közvetlen hozzátarto­zóink szűk körében. Gondol­junk másokra is. Ma különös­képpen azokra, akikre Isten az ige szolgálatát bízta. Bizony szükségük van a szerető szívek szerető imádságára. Ne felejt­sük, az imádság hordozó erő és értünk is imádkoznak mások. SZERDA. — „Nincs olyan kőszál, mint a mi Istenünk” (1 Sám 2, 2 — Zsid 13, 8 — 1 Tim 2, 1—8 — Jk 3, 13—18). Ha­talmas erőfeszítéseket tesz ez a világ a nyugodt emberi éle­tért, a békességért. Istennek is ez a célja. Ezért adta Jézust. Népe sem szolgálhat más célt. Kivétel nélkül mindnyájan fe­lelősek vagyunk azért, hogy „csendes és nyugodalmas éle­tet” élhessünk. Szolgálatunk egyik formája az imádság, mégpedig a népünk, a más né­pek, a világ vezetőiért mon­dott imádság is. CSÜTÖRTÖK. — „Engem várnak a szigetek és karomba vetik reménységüket” (Ézs 51, 5 — Mt 28, 19—20 — Mk 16, 14—20 — Zsolt 47). Mennybe­ment Urunknak, az Atya jobb­ján ülő Jézus Krisztusnak né­pe ezen a földön él, imádko­zik és szogál. Nem az égre néz, hanem a mindennapi élet fel­adataira irányítja tekintetét. Hite, reménysége és szeretete indítja arra. hogy hirdesse az evangéliumot szóval és a min­dennapi élet kis és nagy dol­gaiban kézzelfogható módon jelentkező cselekedeteivel. PÉNTEK. — „Meggondoltam az én utaimat és lábaimat a te bizonyságaidhoz fordítom” (Zsolt 119, 59 — Mt 7, 13 — Kol 3, 1—4 — Jk 4, 1—3). Ütőn haladni nem lehet a cél ismerete nélkül. A végső cél meghatározza a közbeeső egyes útszakaszokat is. Ha nincs célja utamnak, nincs ha­tározott iránya sem. Aki part­nerként akar a közlekedésben részt venni, látja a célt, de egy pillanatra sem veszi le tekin­tetét az előtte lévő útszakasz­ról, a környezetéről és mindent megtesz azért, hogy segítőké­szen illeszkedjék be a forga­lomba. Amíg a célt elérjük, mindnyájan úton vagyunk. SZOMBAT. — „Eleséggel megáldom gazdagon, szegénye­it jóltartom kenyérrel” (Zsolt 132, 15 — Lk 1, 53 — Ef 1, 15 —23 — Jk 4, 4—12). Jézus mindenkit magához akar von­ni. Közelvalókért és távolvaló­kért egyaránt életét adta. ő azt akarja, hogy megszűnjön ellenségeskedés, áskálód ás, gyűlölködés családban, mun­kahelyen, társadalomban, né­pek és nemzetek között. Mi az ő követségében járunk. Kö­telességünk hát beleépülnünk abba a szolgálatba, amelyben Ö járt előttünk, nekünk példát hagyván. Abaffy Gyula EVANGÉLIKUS ÉLET A Magyarországi Evangélikus Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti. * szerkesztőbizottság A szerkesztésért felel: Mezős! György Fe'elős kiadó: Harkányi László Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1988 Budapest. Vili., Puskin u. 12. Telefon: 142—074 Csekkszámlaszám : 516—20.412—Vili. Előfizetési ár: egy évre 120.— Ft Árusítja a Magyar Posta Index 25211 75.1140 Athenaeum Nyomda Budapest Rotációs magasnyomás Felelős vezető: Soproni Béla vezérigazgató „Kezdetben volt a tett” Egy Schiveitzerről szóló könyv margójára MAGYAR NYELVEN ÜJ SCHWEITZER KÖNYV jelent meg. Egy év alatt ez a máso­dik. Az első „Életem és gondolataim” címen látott napvilágot és Schweitzer műveiből adott ízelítőt. Ez a második színes, eleven, lebilincselő történetekkel teli életrajz és a schweitzeri életmű méltatása. A könyvet a Kossuth kiadó „Nagy emberek életútja” soro­zatában jelentette meg. Ha a könyv nem len­ne ilyen testes (közel 500 oldal), egyvégtében kínálná magát a végigolvasásra — olyan le­bilincselő. A mű címe: Schweitzer. Fordítás. Borisz Noszik szovjet Schweitzer kutató hasonló cí­mű művének a fordítása. A cím értékelést is rejt magában, hiszen csak a szellemi élet óriásait szokták ilyen egyszerűen emlegetni. (Pl. Goethe, Kant stb). A könyv megerősít bennünket ebben a feltevésben: „Világszerte nagy embernek mondták. Ebben hosszú idő óta azonos véleményen voltak (talán életük­ben először). Elnökök és filozófusok, költők és orvosok, tudósok és lelkészek, politikusok és zenészek. Stefan Zweig, az osztrák író, majdnem ugyanazon szavakkal és pátosszal írt róla, mint Marietta Saginyan: Walter Ul­bricht ugyanolyan tisztelettel, mint Winston Churchil: Albert Einstein ugyanolyan kegye­lettel, mint Hewlett Johnson cantebery ér­sek vagy Pál pápa: Gandhi és Nehru ugyan­olyan gyöngédséggel, mint Ottó Nuschke ...” MAR AZ A TÉNY, HOGY A KÖNYV SZOVJETUNIÓBAN jelent meg. érdekességet kölcsönöz a könyvnek. Hogyan látja és érté­keli egy szocialista ország kutatója a schweit­zeri életművet? Nagyon tárgyilagosan, me­legen és emberien ír Schweitzerről, a huma­nistáról, és egyes kérdésekben eddig kevésbé feltárt összefüggésekre mutat rá. A könyv hangsúlyosabbá tesz egyes meg­állapításokat, melyeket más életrajzok is hangsúlyoznak. Schweitzernek a nagyságát és eredetiségét abban látja, hogy nála a szó és a tett egységben, teljes harmóniában volt. Az etika története ugyanis sok olyan esetet is­mer, amikor a tanítás és a magatartás kirívó ellentétben áll egymással. Schopenhauer pl. aszkézisre szólította fel embertársait, maga pedig egy középszerű életművész volt. Niet- zschét pedig, aki az übermensch-ről, a felsőbb- rendű emberről fantáziáit, szemmel láthatóan kisebbrendűségi komplexus gyötörte. Schwe­itzer esetében viszont a világ és önmaga iránt támasztoit követelmények teljesen egybe­esnek. Már jóval azelőtt, hogy az élet tiszte­letének a nagy elvét irodalmi formába öntöt­te volna, a gondolat már testet öltött maga­tartásában és cselekedeteiben. Igen, már hosszú ideje mentette az őserdőben az emberi életeket, s csak azután fogalmazta meg az élet tiszteletének elvét. Schweitzer szerette idézni Goethe szavát: „Kezdetben volt a tett”. Ehhez Schweitzer hozzáfűzte megjegy­zését: az erkölcs ott kezdődik, ahol a tett vég­ződik. A mű szerzője ezért vall így Schweit- zérről: „Hozzánk közelebb áll mind gyakor­lati észjárása, mind pedig tevékenységszere- tete. A nyugodt lelkiismeret az ördög talál­mánya — szerette mondani — és ezzel okvet­lenül egyet kell értenünk, abban az értelem­ben, hogy az embernek sohasem szabad meg­elégednie azzal, amit elért.” TERMÉSZETESEN A KÖNYV ERŐS HANGSÚLYT TESZ, erősebbet, mint a nyu­gati méltatok Schweitzernek az atomveszély, a nukleáris kísérletek, a leszerelés, valamint az atomszennyezödés problémáiba való be­avatkozására és a szerző a nyugati életrajz­írók által ?. tárgyban homályban hagyott kér­déseket is megvilágít. Schweitzer bizonyos mértékig apolitikus volt századunk közepéig, az ötvenes évekig. Ez a magatartása a polgári kormányok és polgári politikai szervezetek iránt érzett bizalmatlan­ságból fakadt. Ezért határozta el, hogy a vi­lág sorsába való beavatkozását az általa meg­választott területeken végzett személyes egyé­ni tevékenységre korlátozza. így lett tevé­kenységének a színhelye az őserdő mélye. „Innen érthető, hogy nem reagált a Nagy Ok­tóberi Forradalomra, sem a szovjet népnek a Nagy Honvédő Háborúban való győzelmére.” De az ötvenes évek után megtört a csend. Ügy látta, hogy nem tarthatja tovább távol magát az eseményektől, s az élet tiszteletének az erkölcse arra bírta, hogy aktivan beavat­kozzék a világpolitika egyik fő gondjába, a nukleáris veszély és a leszerelés problémá­jába. „Jellemző, hogy a lambarénei doktor rokonszenve nem azoknak az országoknak az oldalán van, amelyekhez a régi hagyományok fűzték őt, hanem a Szovjetunió oldalán.” Az imperialista országok sajtója akkoriban had­járatot indított az őserdők öregje ellen. A nyugati sajtó azzal vádolta, hogy a kommu­nisták kezére játszik. Schweitzer ezzel nem törődve így üdvözölte a Szovjetunió leszere­lés érdekében tett lépéseit: „Annak, hogy a Szovjetunió e pillanattól kezdve abbahagyja kísérleteit, nagy a jelentősége. Ha Anglia és Amerika csatlakozna ehhez az ésszerű, a nemzetközi joggal összhangban levő elhatá­rozásához, az emberek megszabadulnának a kísérleti robbantások okozta félelemtől. Ezek ugyanis rádióaktívan szennyezetté teszik a levegőt és a talajt, és ez az emberiség létet, fenyegeti.” Amikor pedig aláírták az atomkí- sérletc-k részleges eltiltásáról szóló egyez­ményt, ezt a világtörténelem legnagyobb ese­ményének nevezte és köszönetét mondott a Szovjetuniónak. Politikától való tartózkodá­sának és be nem avatkozásnáak végül nyoma sem maradt. SCHWEITZER TEOLÓGIAI ÉRTÉKELÉ­SÉT ILLETŐEN már életében erősen meg­oszlottak a vélemények. Egyesek azt állítot­ták, hogy már nem is keresztyén. Mások így jellemezték: „Igen furcsa keresztyén”, ismét mások azt vallották: ő a legigazibb keresz­tyén. A skandináv országokban különösen hevesek voltak ezek a teológiai viták és ne­gatív értékelések. A könyv szerzője a radikális vélemények­hez csatlakozik Sweitzer világnézeti értéke­lésében. Bár készségesen elismerjük, hogy Schweitzer történetkritikai módszerekkel kö­zelített a bibliához és hogy az egyház dog­máihoz sem volt különösebb érzéke és kész­sége, de Schweitzer élete utolsó lehelletéig hirdette a Krisztus evangéliumát az őserdei kórházban és másutt, és ami szintén lénye­ges, hogy nemcsak hirdette, hanem meg is él­te, meg is valósította. Így a diakóniai teoló­giát valló egyházunk álláspontja szerint Schweitzer valóban a legigazibb keresztyének közé tartozott. Világnézeti szempontból lehet különböző­képpen értékelni Schweitzer munkásságát. Abban azonban mindnyájan egyek vagyunk, hogy Schweitzer tanításával és tetteivel az egész emberiség reménységének a jelévé vált. Egy elzászi egyetemi hallgató a vizsgáztató­nak arra a kérdésére, hogy a mai európai kultúra számára véleménye szerint hol rejlik a reménység, akkor igy felelt: „Egy afrikai fa­luban egy nyolcvanéves aggastyán testesíti meg.” Igen, ma is így valljuk, hogy a világ reménysége, ha a ránk hagyott élet tisztele­tének az elvét elfogadjuk és megéljük. Matuz László < i i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom