Evangélikus Élet, 1975 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1975-04-27 / 17. szám

Három orgonakoncert ötven évvel eselőlt Aki Evangélikus Országos Levéltárunkban kutat, a sok megsárgult, de az egyháztör- tenetírús szempontjából rend­kívül értékes forrásanyagot kepező régi irat között, szám­talan apró nyomtatványra is akad. Ezek sem tekinthetők értéktelen vagy esetleg levél­tárba nem való. sót selejtez­hető anyagnak. Meg kell be­csülni ezeket is, hiszen ezek kézbe vételekor is megeleve­nedhet egy-egy esemény, le­nyesse válhat egy-egy elho­mályosodó arc. Nemrégiben került a kezem­be a Pesti Egyház régi iratai­nak forgatásakor egy kis nyomtatott műsorfüzet. Arról ad hírt, hogy Zalánfy Aladár zeneművészeti főiskolai tanár a Deák téri evangélikus tem­plomban három orgonakoncer­tet tart 1925-ben. Az első kon­cert műsorában Bach előtti mesterek, a másodikban Bach J. S., a harmadikban pedig újabb zeneköltők művei szere­pelnek. A nyomtatvány a részletes műsor ismertetése mellett jegyzeteket is tűz az előadásra kerülő orgonamű­vekhez. A RÉGI, SÁRGULÓ MŰ­SORFÜZETET forgatva meg­elevenedik előttem az 50 évvel ezelőtti templomi gyülekezet, kirajzolódnak lelki szemeim előtt a .,főorgonista'’ markáns arcvonásai. Zalánfy Aladár, aki korábban Lipcsében a Ta­más templom egykori nagy karnagya egyik utódjának, Straubenak volt tanítványa, ekkor 38 éves volt. Négy éve volt a Zeneművészeti Főisko­la tanára s ifét éve a Deák té­ri templom főorgonistája. Előbb az István bazilikában volt orgonista, de Bach- cso­dálatos muzsikája ellenállha­tatlanul vonzotta öt egyhá­zunkba. Bcíejeilc ni unkáját a 31. kául őri tanfolyam Mindnyájunk nagy örömére szolgált a 31. kántori tanfo­lyam záróvizsgája virágvasár­nap előtti szombat délután Foton. Igazi virágvasárnapi hozsannát hallhattunk .az ének es zene nyelvén. A VIZSGÁZÓK, AZ ŐKET KÍSÉRŐ SZÜLÖK, lelkészek, presbiterek és a régebbi tan­folyamok hallgatói zsúfolásig megtöltötték az intézet előadó­termét. A vizsgaelnök dr. Ha­fenscher Károly, Deák téri lel­kész, országos püspökelnö­künk, D, Káldy Zoltán nevé­ben köszöntötte a részvevőket és a vizsgát megnyitotta. Ezután Kiss János tanfo- lyamvezető, igazgató bemutat­ta a tanfolyam 24 vizsgázóját, akik közül hárman, Bachorecz Katalin a Deák téri, Kiss Judit az orosházi és Szentpétery Pé­ter a szentendrei gyülekezet­ből ezen a vizsgán nyerték el a kántori oklevelet. Beszámolt arról is, hogy azj Intézet új ne­vet kapott: A Magyarországi Evangélikus Egyház Kátorkép- zö Szolgálata, Fót.. Ez a név országos szintű munkájukat hűségesebben kifejezi. A 31. KÁNTORI TANFO­LYAMON Trajtler Gábor or­gonaművész Foton, a Deák té­ren és a Teológiai Akadémián foglalkozott az orgonistákkal. Kiss János tanfolyamvezető tanított Foton és a Teológián. Bohus Imre fóti lelkész a hit­tant és a himnológiát tanítot­ta. A vizsgabizottságban részt vett a vizsgaelnök, dr. Hafen- scher Károly Deák téri igazga­tó lelkész mellett Sulyok Imre és Trajtler Gábor orgonamü- vész. A JÓL SIKERÜLT VIZSGA UTÁN először dr. Hafenscher Károly három szóban foglalta össze mindazt, amit számára a vizsga tükrözött. Az egyik a szorgalom. Csak akit a szolgálat lelke fűt, az tud ilyen hallatlan kitartással készülni arra, hogy egyhá­zunkban egyszer mint kantor szolgáljon. A második szó a türelem szava. Nem természetes, hogy Kiss János és Trajtler Gábor igen nagy türelemmel oktat­nak. Millió hamis hangot kell meghallani addig, míg tisztán felcsendül egy korái. A harmadik szó a kedv. Itt nem kötelességből, kényszerből muzsikálnak. Ezt a kedvet az Úristen ébreszti és élteti. Sulyok Imre a továbbtanu­lásra biztatta a hallgatókat. Felhívta a figyelmet a ritmus fontosságára, melyet az egy­házi zenében és a gyülekezeti éneklésben mindig igényel­nünk kell. Trajtler Gábor arról szólt, hogy senki ne elégedjen meg egy előkészítő tanfolyammal, tanuljon az oklevélig és utána is. Mindenki keresse meg, hol vállalhat szolgálatot gyüleke­zetben, hogy senki ne muzsi­káljon önmagáért, hanem az egész egyházért. AZ OKLEVELEK ÉS BIZO­NYÍTVÁNYOK MELLETT a hallgatók átvették a küldő gyülekezetek kotta- és könyv­ajándékait. A kántori okleve­let nyertek nevében Bachorecz Katalin ajánlotta fel szolgála­tukat egyházunknak és mon­dott köszönetét azért, amit egyházunk kántorképző szol­gálata által éveken át kaptak. A befejező igehirdetésből kicsendülő hozsanna átölelte kántorlíépzöseink üde, friss hozsannáját és felerősítette a szolgálatba indulókban. Isten adja, hogy továbbra is megmaradjon a fóti kántor­képzés eddigi nívója, lelkese­dése és áldott eredménye. Bolla Árpád Jelentkezés kántori tanfolyamokra A Magyarországi Evangélikus Egyház Kántorképző Szol­gálata Foton a következő kántorképző tanfolyamokat ren­dezi, amelyre szeretettel hívja és várja a gyülekezetek kán­tor jelöltjeit. I. tanfolyam: június ltí-tól július 15-ig. II. tanfolyam: augusztus 18—30-ig. A tanfolyamok részben előkészítő jellegűek, részben to­vábbképzés már zenét tanultaknak és szolgálatban álló kán­toroknak, akiknek még nincs képesítésük, Elsősorban a há­romhetes és nagyobb képesítést biztosító tanfolyamokat emel­jük ki. A nyári tanfolyamokon karvezetés is folyik minden­napos énekkari gyakorlattal, alapos zeneelméleti és összhang­zattant tanulmányok, egvházi énektanulás és Bibliaismeret. Részvételi díj: a háromhetes tanfolyamon 700,— Ft. a két­hetes tanfolyamon változatlanul 500,— Ft. A fenti dijakból jelentkezési díj címén 200.— Ft előre beküldendő a jelentke­zéssel egyidőben piros postautalványon (tehát nem a kántor­képzés csekkjén) az alábbi címre: Evangélikus Kántorképző Szolgálat, 2151 Fót, Mária u. 3. Jelentkezési határidő mind a két tanfolyamra május 18. A felvételek a jelentkezés sorrendjében történnek. Határ­időn túli jelentkezést nem fogadunk el. Jelentkezési cím: Evangélikus Kántorképző Szolgálat Igaz­gató Tanácsa, 2151 Fót, Mária u. 3. Jelentkezéskor mellékelni kell: 1 lelkészi ajánló levelet, 2 rövid életrajzot (pontos születési adatokkal, részletes beszá­molót a zenei előképzettségről, az eddigi gyülekezeti szolgá­latról, mi a célja a jelentkezésnek), 3. hatósági orvosi bizo­nyítványt. A felvételről az Igazgató Tanács dönt és pontos felvételi ér­tesítést küldünk. A következő négyhónapos tanfolyam kezdete november 10. Akik a tanfolyamra készülnek, azokat az egyik nyári tanfo­lyamra feltétlenül várjuk. A gyülekezetek kántorjelöltjeit szeretettel hívja és várja az EVANGÉLIKUS KANTORKÉPZÖ SZOLGALAT 2131 Fót, Mária u. 3. Bachról a műsorfüzetben igy nyilatkozik: .,Minden idők legnagyobb zenei lángesze. A protestáns egyházi zene feje­delme.” Mások megállapításá­hoz csatlakozva vallja, hogy „Bach az evangélikus egyház­nak Luther után talán legna­gyobb vallásos szelleme. Mü­vei mögül gyönyörű tisztaság­ban bontakozik ki a Mester' mérhetetlen mélységű és erejű vallásossága.” Ez a Krisztus szenvedésére, váltsághalálára figyelő Bach ragadta meg Za­lánfy Aladárt, s így lett ő Bach kiváló ismerője és mű­veinek hivatott tolmácsolója. A KONCERTSOROZAT­BAN a második alkalmat Bach J. S. műveinek szentel­te. A III. (d-moll) szonáta és a d-moll Toccata és fúga mel­lett az e-moll és az Es-dúr Praeludium és fúga szerepelt műsoron, valamint két korál- előjáték. Ha csak egy röpke pillantást vetünk az ötven év­vel ezelőtti egyházi újságok­ba. akkor egyáltalán nem ta­láljuk véletlennek ezt a válo­gatást. Az akkori egyházi saj­tó hasábjain éles viták vihar- zottak a koráléneklésről. Za­lánfy nyilvánvalóan példát akart adni. be akarta mutatni, hogyan kell játszani a koráto­kat, s el akart vezetni a prae­ludiumok Bachnál fellelhető gazdag kincsestárához. Sokat vitatkoztak annak idején arról, hogy hogyan kell játszani és énekelni a koráto­kat. Zalánfy Aladár nagyon határozotton képviselte azt az álláspontot, hogy élénké bb tempóban, ritmikusan, a be­széd ütemében s annak meg­felelő hangerővel (mezzopia- no) lehet csak a korátokat énekelni. Vallotta, hogy az or­gona vezeti és nem kíséri a gyülekezet koráléneklését. Határozottan ellene volt an­nak, hogy a sorok végén levő fermata jelet bárki is úgy ér­telmezze, hogy az az utolsó hang megnyújtását jelenti. Az csupán lélegzetvételnyi szü­netre utal. „Ósdi, idejét múlt cop£”-nak nevezte a sorok kö­zötti közjátékok gyakorlatát. ZALÁNFY ALADÁR ZE­NEI ÖRÖKSÉGE ma is sok tekintetben taníthat bennün­ket a helyes koráléneklésre, a szép gyülekezeti éneklésre, és más evangélikus művészek szolgálatának megbecsülésére. Ezen az úton is mélyülhetünk krisztushitünkben. közelebb kerülhetünk egymáshoz és al­kalmassá válhatunk az embe­rek közösségének szolgálatára. Vető Béla István Marian: MÁS .EMBERISÉG Még élek, e grand-guignolban, amelyben minden jelenetben ölnek, új kiképzőtáborokban rohamosztagosok készülődnek. Énnekem mi bajom volna az emberiséggel? de hogyan tudnánk kitaszítani őket, akik az emberek közé befurakodtak. Honnan jöttek, jönnek, jönnek a gonosztevők — és a kufárok? őket már egyszer régen kiűzték a templomokból, mégis, azóta is, évezredeken át velünk élnek. Megjelent a „VESZÉLLYEL VEMHES VILÁG” című kötet­ben 1974-ben. Szlovák visszhang D. Rá/civ Zoltán: Líj úton című könyvére A Cirkevne listy szlovák evangélikus egyházi lap feb­ruári számában R. Kostial püspök ismerteti a lap olvasói­val D. Káldy Zoltán orszá­gos püspök-elnökünk Üj úton című gyűjteményes könyvét. Kostial püspök a könyv is­mertetése során többek között a következőket mondja: „D. Káldy Zoltán a Magyar- országi Evangélikus Egyház vezető püspöke a magyar pro­testantizmusnak, de különösen a magyar evangélikusságnak az utóbbi 15 esztendőben je­lentős személyiségévé lett. Az egyházi sajtóban megjelent számos cikke, értekezése, ha­zai és gyakori külföldi útjai alkalmával mondott prédiká­ciói és beszédei, az egyetemes közgyűlésen és a presbitériu­mokban elhangzott jelentései, politikai fellépései a magyar parlamentben — melynek tag­ja, és jelentős béke apellációi fontos részét alkotják az egész magyar egyházi és közéletnek. Mivelhogy lényeges, elvi, alap­vető cikkekről és értekezé­sekről van szó. melyek nem veszítik jelentőségüket a meg­jelenésük és elhangzásuk után sem. a Magyarországi Evangé­likus Egyház Sajtóosztálya összegyűjtötte a legalapvetőbb cikkeket és tanulmányokat és kiadta Üj úton (Na novej ces­te) címen. Az olvasó így teljes képet alkothat magának az evangélikus egyház lelki klí­májáról, céljáról és törekvé­seiről.” Az ismertetés a továbbiak­ban rámutat arra a határozott törekvésre, amely egyházunk életét a diakóniai teológia alapján bontakoztatja ki. En­nek egyik fontos alapvetése volt D. Káldy Zoltán püspök tiszteletbeli doktori értekezése, .amelv éppen a Szlovák Evan­gélikus Teológiai Fakultáson, Pozsonyban hangzott el „Az egyház életformája: a diakó­nus” címen. A továbbiakban Kostial püs­pök részletesen is foglalkozik a könyvvel, annak politikai és egyházpolitikai hátterével, ér­tékeli D. Káldy Zoltán püspök hazai és nemzetközi szolgála­tait, egyházunknak a dinami­kus fejlődését és eredményeit egészen az új Teológiai Aka­démia megépítéséig. Országos püspök-elnökünk munkáját és egyházunk szol­gálatát magas szinten értéke­lő cikkét R. Kostial püspök az alábbiakkal zárja: „Káldy cikkeinek és tanul­mányainak gazdag és ösztön­ző gyűjteménye nekünk is al­kalmat ad, hogy mélyebben betekintsük a testvér magyar evangélikus egyház életébe, mellyel a reformáció kezdeté­től egészen 1918-ig közös vo'.t a történelmünk. Most is kívá­natos, hogy kölcsönös kapcso­lataink és érintkezéseink gya­koribbá váljanak, mely mind­két egyház hasznára lehet, sőt annak keretein túl szocialista rendszerű társadalmunknak, és nem kis mértékben a világ­béke érdekében kifejtett in­tenzív, közös erőfeszítéseink­nek. A Magyarországi Evangé­likus Egyház nem egy szak­területen nagy sikereket ért el otthon és külföldön egyaránt, aminek mi is nagyon örülünk, és ez minket arra kötelez, hogy tanuljunk tőle. Ebben nagy ré­sze van D. Káldy Zoltán püs­pöknek. és — írásainak gyűj­teménye alapján ítélve — az természetes következménye céltudatos erőfeszítéseinek, mély elemzésének és előrelá­tásának.” (Az idézett részeket fordította) Cselovszky Ferenc Brüsszel felé AZ ÁPRILIS VÉGÉN BRÜSSZELBEN SORRA KERÜLŐ, „EURÓPAI KÖZVÉLEMÉNY MÁSODIK KÖZGYŰLÉSE” je­gyében zajlott le az Európai Biztonság és Együttműködés Ma­gyar Nemzeti Bizottságának legutóbbi ülése április 9-én, az Országházban. Mindenekelőtt néhány szót a furcsa nevű köz­gyűlésről. Sokan talán nem emlékeznek, hogy 1972. júniusában — az európai béke-erők szorgalmazására — Brüsszelben nagy­szabású gyűlést tartottak az európai országok békét óhajtó haladó közvéleményének képviselői. Európa békéje, biztonsa­ga és az országok békés együttélése, a különböző társadalmi rendszerek békés versenye érdekében hozták létre a haladó közvéléménynek ezt a fórumát. Amint a neve is mutatja, nem hivatalos, állami, vagy kormány-képviselők diplomáciai érte­kezlete volt ez, hanem a tömegek spontán békevágyát kifeje­ző eszmecsere és nem országok közötti hivatalos szerződése­ket deklarált, hanem Európa haladó közvéleményének adott hangot. Ez a közgyűlés ékes példája volt annak, hogy a tö­megek közvéleménye hatalmas politikai erő. A közgyűlés az európai biztonság és együttműködés mellett szállt síkra. Egy évvel később ült össze Helsinkiben a hivatalos, államközi dip­lomáciai szintű Európai Biztonsági Értekezlet első ülésszaka. 1971 ÓTA ALL FENN AZ EURÓPAI BIZTONSÁG ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS MAGYAR NEMZETI BIZOTTSÁGA, mely tömöríti hazánk társadalmának minden rétegét, össze­tétele olyan sokszínű, amilyen sokszínű az a tömeg, amelyet a Bizottság tagjai képviselnek. Tömegszervezetek, tudományos intézmények, egyházak tagjai fáradoznak együtt a békés és biztonságos Európa megteremtésének egyetemes célja érdeké­ben. Ha van közös ügy, amelyet a különböző világnézetű, különböző szemléletű emberek minden fenntartás nélkül együtt képviselhetnek hazánkban és szerte egész földrészün­kön, akkor ez éppen Európa békéje és biztonsága. Sőt, ez az együttműködés nemcsak lehetőség! Minden jóérzésű ember szent kötelessége. A Magyar Nemzeti Bizottság végeredményben a legutóbbi ülésén azt csinálta „kicsiben”, ami a közgyűlés feladata is lesz. Számvetést készített az elmúlt hetvenes esztendőkről és vá­zolta a jövő feladatait és lehetőségeit. ELVI JELENTŐSÉGŰ VOLT KÁLLAI GYULÁNAK, a Bi­zottság elnökének az a. megállapítása — mondhatni a tényle­ges és eredményes békemunka egyik alapvető tétele —, hogy a realitások folyamatos elemzése mutathat utat a jövő reális lehetőségei felé. így van állandó kölcsönhatásban a valóság elemzése és az eredmény további felhasználása. Ennek az elv­nek az alapján világos, hogy az európai béke és biztonság Európa létkérdése ugyan, de nem elszigetelt „belügye”, ha­nem csak az egész világ békéjével és biztonságával együtt biztosítható. Közvetve Európa békéjét szolgálja a Távol és Közcl-Kelet-i kérdések igazságos rendezése (Dél-Vietnam; pa­lesztin kérdés, izraeli agresszió), viszont veszélyt jelentenek Európára is a tőle távol eső földrészeken előforduló imperia­lista törekvések. Hozzátartozik az európai béke megóvásához a különböző társadalmi rendszerű országok kölcsönös előnyö­kön alapuló gazdasági együttműködése. Ügy is fogalmazhat­nánk, hogy ez a béke egyik megnyilvánulási formája. Szarka Károly külügyminiszter-helyettes előadásában ele­mezte, kik partnereink és kik támasztanak nehézségeket az európai enyhülés munkálásában. Az Európai Biztonsági Kon­ferencia második szakasza folyik most Genfben. A Konfe­rencia az európai enyhülés eredménye és egyben meghatáro­zója is. A mostani második menet bizonyos szakaszában le­lassult, a részt vevő nyugati országok belső problémái, gazda­sági válság-jelenségei miatt. Örvendetesen előbbre lépett azon­ban az utóbbi időben a Konferencia és remény van arra, hogy mihamarabb megkezdődjék a befejező szakasz Helsinkiben. HATALMAS ÉS KÖLCSÖNÖS ELŐNYÖKKEL JÁRÓ LE­HETŐSÉGEI VANNAK a különböző társadalmi rendszerű or­szágoknak a különböző jellegű együttműködésre. Gazdasági, kulturális és tudományos együttműködéssel, arányos haderő­csökkentéssel nagy anyagi és szellemi fellendülés következ­ne. El kell azonban hárítani azokat az egyes nyugati törek­véseket, amelyek az együttműködés fejében elvi engedménye­ket követelnek a szocialista féltől. Az európai biztonság és együttműködés ma még távolinak látszó, de egyáltalán nem megoldhatatlan célja a jelenlegi katonai rendszerek feleslegessé tétele. A haladó közvélemény és a béke diplomáciája — igaz, nagy erőfeszítések árán — megoldhatja ezt a feladatot. PAPP ANNA. A BIZOTTSÁG TITKÁRA A BIZOTTSÁG SZÉLES NEMZETKÖZI TEVÉKENYSÉGÉRŐL, végzett mun­kájáról és a jövő feladatairól szólt. Méltatta annak az elvi jelentőségét, hogy az európai közvélemény második közgyű­lése a Győzelem Napja — a második világháború európai be­fejezése — 30. évfordulójának előestéjén kerül sorra. Ez a közgyűlés sokkal szélesebb körű lesz, mint 1972-ben az első volt. Azóta új mozgalom fejlődött ki a világ békemozgal­mán belül, Európa biztonsága érdekében. A haladó közvéle­ménynek köszönhető, hogy a békés egym.ás mellett élés egyre inkább az államközi kapcsolatok normájává lett. A békesze­rető közvélemény hathatós támogatója lett a béke ügyének. A szocialista országok közvéleménye teljes összhangban van a szocialista országok összehangolt békepolitikájával, a kapi­talista országokban pedig jelentős nyomást gyakorol az állami politikára. Kívánjuk, hogy a haladó európai közvélemény erősítse to­vább a béke gyakorlatát. Baranyai Tamás — GALGAGUTA. Böjti esti istentiszteleten igét hirdetett Medvey Mátyás galgagyörki, Babka Tivadar legéndi, Maróti János acsai, Rezessy Miklós ipolyvecei, Záborszky Csaba szügyi és Gerhát Pál bokori lelkész. — BELED. Böjtben igehir­detéssorozat volt a gyülekezet­ben. amelyen Bárány Gyula beledi lelkészen kívül Gye- kiczky János, Tekus Ottó. Sza­káll Árpád. Bánfi Béla és Fe- renczy Vilmos lelkészek szol­gáltak. — ÜJCSANALOS. A gyüle­kezet a hívek összefogásával villamosíttatta nagyobbik ha­rangját, amely a nemrég be­szerzett kisebbik, „ezüst” ha­ranggal egvbehangzóan húsvét hetében és húsvét ünnepén szólalt meg Isten dicsőségére. A gyülekezet örvendezéssel adott hálát Isten megsegítő kegyelméért. J. S. BACH ÖSSZES ORGONAMŰVEI címmel orgonaest lesz április 25-én, pétiteken és április 28-án hétfőn este fél 7 órakor a Bécsikapu téri templomban. Három korálelőjáték e-moll prelúdium és fúga, e-moll prelúdium és fúga. c-moll prelúdium és fúga, g-moll prelúdium és fúga, G-dúr prelúdium és fúga. Orgonái: PESKÖ GYÖRGY Előadók: Földes Imre és Meixner Mihály. ■ Jegyek árarl2.— Ft.,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom