Evangélikus Élet, 1975 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1975-04-27 / 17. szám

Szomorkodófc vagy örvcndezők? János 16, 5—15 Különös megfogalmazásúnak látszik ez a cím. Hogyan is le­het ilyet kérdezni a vagy-vagy ellentétében? Természetes, hogy vannak az ember életében alkalmak, amikor szomorú, és vannak, amikor Örvendező. Mindennek megvan a maga helye és ideje. így igaz, de ez akkor hitünkre nézve is áll. Csakhogy éppen az a különös, hogy itt sokszor nem akkor szomorkodunk és nem akkor örvendezünk, amikor ideje vol­na. Jó néhány évtizeddel ezelőtt szomorkodnunk kellett volna mikor az egyház hatalmi célokat tűzött maga elé, s örülnünk kell amikor Isten kivette ezeket keiéből és a szolgálat útjára igazította. Ez persze nem csupán a mi kisértésünk. A tanítványok iz így voltak.vele. Jézus örömhírt, mond nekik, ők pedig szomor- kodnak. Azt az örömet közli velük, hogy az Atyához megy. Kül­detése véget ért. célhoz érkezett. Mindez a tanítványoknak lenne elsősorban öröm.- elvégeztetett a váltság. Jézus számára ez ön­magának halálba adását jelenti. Ök azonban mégsem örvendez­nek, sőt szomorkodnak, mert azth iszik, hogy magukra marad­nak s a jövő kétségesnek latszó sorsa nyomasztólag hat rájuk. Talán éppen ott a legnagyobb baj, hogy ök csak saját magukra gondolnak. Mások a látószögek. Jézuséban tanítványai vannak, az övekében azonban nem Jézus, vagy embertársaik, hanem saját maguk. A magára néző, csak saját sorsával törődő tanít­vány es egyház pedig nem értheti meg igazan azt az örömöt, amit Jézus közölni akar vele. .JÉZUS AZONBAN NEM AKAR SZOMORÚ TANÍTVÁNY- SEREGET, egyházat látni. Ezért Küldi a Vigasztalót. Csak azt ne gondoljuk, hogy Ö azért jön, hogy egyszerűen együttérző részvétből mosolyt fakasszon a bánat helyett! Vigasztalása nem egyszerűen a tanítványok fájdalmával való együttérzés­ből. vagy megértésből fakad. Sőt inkább, éppen az ellenkező­jéről van szó. Magyar bibliafordításainkban így olvassuk: megfeddi, meggyőzi a világot. Az eredeti szó azonban magá­ban hordozza ezt a jelentést is: megszégyenít. Tehát úgy győz meg Ő, hogy közben megszégyenülünk. Nem együtt érez ve­lünk, hanem megmutatja tévedésünket és miközben megszé­gyenülünk értetlenséglink miatt, más belátásra, meggyőző­désre jutunk el. A biblia ezt egyetlen, nagyon ismerős szóval így nevezi: megtérés. Erre juttat el a Vigasztaló, mert a szo- morkodó egyháznak és tanítványnak mindig erre van szük­sége. A SZENTLÉLEK. MERT. HISZEN O A VIGASZTALÓ, a ■maga gondjával, bajával törődő egyházat, tanítványt közössé­get megtérésre viszi hitetlenségéből. Feltarja bűnét, hogy nincs teljes és igazi bizalma Krisztusban. Nem tudja, egészen ráhagyni 'magát. Ezért szomorú és nem felszabadultan örven­dező. De nemcsak megszégyeníti, hanem el is vezeti a hit ör­vendező és felszabadító bizonyosságára. A vasárnap ősi, egy­házi bevezető igéje igy buzdít: „Énekeljetek az Urnák!” A Szentlélek Úristen a levert, fásult és szomorú tanítványok kö­zösségéből boldogan éneklő. Krisztust, Istent dicsérő gyüle­kezetei teremt. Akiket nem köt le saját gondja, baja. ha­nem a szívükből kicsorduló örömtől énekelve másokat is bol­dogítani akarnak, azok járnak azon az úton. amelyre Krisztus őket elhívta. Az ilyen keresztyén ember és gyülekezet tudja betölteni küldetését a világban, az evangélium, jó hírében ör­vendezve szolgálni nem magára, hanem masokra tekintve. A SZENTLÉLEK MEGTÉRÉSRE VEZET A REMÉNYTE- LENSÉÚBŰL. K risztus az Atyához ment. A váltságmű kész. Urunk elvégezte küldetését, célhoz ért. Megváltotta a világot. Isten megigazító kegyelme valóság. Ez nemcsak azt jelenti, hogy az övéi üdvbizonyosságban élhetnek, hanem azt is. hogy reményseggel tekinthetnek a világra. Nem látják többé Jé­zust, de bizonyosságuk lehet arról, hogy Isten üdvakarata, a világért való cselekvése nem volt hiábavaló. A SZENTLÉLEK ELVEZET JÉZUS GYŐZELMÉNEK MEGLÁTÁSÁRA Nem csak arra gondolnak, ami húsvétkor történt, hogy diadalt vett a halálon. Ennél többre is. Arra, hogy váltságában győzött a gonosz felett. Megtörte a gonosz hatalmát és erejét. Nem lehet úrrá életünkben, mert Jézus diadalmaskodott felette. Lehetőségünk van a jó cselekvésére. Járhatjuk a másokért való élés és szolgálat útját. Reménység­gel állhatunk minden jó ügy mellé. Hivatásunkat végezhetjük abban a jó tudatban, hogy napi munkánk által mások szá­mára is hasznos és jó szolgálatot végezhetünk. A világ életé­nek nagy kérdéseiben pétiig az igazság győzelmének remény­ségével foglalhatunk állast. így válhatik egész életünk a Szentlélek munkája által ör­vendező istendicséretté, amely kedves Ö előtte és emberek előtt. Banfi Béla IMÁDKOZZUN K Rálát adunk Neked. Űr Jézus Krisztus, hőire a megváltás szolgálatát teljesen véghez vitted. Vezess, kérünk. Szentlelked által egyre teljesebb hitre, nagyobb távlatokat átfogó re­ménységre és győzelmed lálására. Add, hogy így felszabadull örömben szolgálhassunk a világban embertársainknak, s le­hessen egész életünk örvendező dicséretté, míg majd a menny­ben örökké dicsérhetünk Téged el nem múló örömben. Amen. — 8AJÓKAZA. Húsvét ün­nepén díszítette először a templom oltárát az a négy gyertyatartó, amelyet ifj. Rad- nai József készített fából és a gyülekezetnek adományozott. Előzőleg, karácsonykor egy szintén általa fából készített hordozható szép énekszámtáb­lát adományozott a gyüleke­zetnek. — MEZŐSEKÉNT II. A gyülekezet szokásos évadzáró szeretetvendégségén, április 13-án ifj. Kendeh György gyu­lai lelkész, egyjiázmegyei saj- tóelóadó szolgált előadással, amelyben az ünnepszentelés­ről, annak gyakorlati haszná­ról, a hétköznapokban végzett szolgálatokra vonatkozó erőt adó áldásáról szólt. Az elő­adást a konfirmandusok sza­valata és énekszáma egészítet­te ki. — HÁZASSÁG. Hegyháti János és Szakái Ágnes április 4-én tartották esküvőjüket a kemeneshőgyészi templomban. Az esketést a két édesapa. Hegyháti János iharosberényi és Szakái Árpád kemeneshö- gyészi lelkész végezte. — HÁZASSÁGI ÉVFOR- DULÓ. (Jdvardy István es fe­lesége, sz. Lévay Julianna március 23-án ünnepelték há­zasságkötésük harminc éves évfordulóját. A jubiláló há­zaspárt Takács József lelkész áldotta meg a budahegyvidéki templomban. — tnOS édesanyámhoz nyugdí­jas segítséget keresek esetleg bentlakással. Este: 254—516. — TEOLÓGIAI műveket vásáro­lok az ■ egyháztörténet és prédiká­cióirodalom köréből. Válaszokat ..Teológus” jeligére a kiadóhiva­talba kérek. — HATHÓNAPOS gyermek mellé orvosházaspár gondozónőt keres Budapest belterületén. Cím a ki- adóhivatalban. Isten ti sztélét i rend Budapesten, 1975. Deák tér de. 9 (úrv.) Trajtler Gábor de. 11 (úrv.) dr. Potter EYT főtitkár, du. 6 Bizik László. Fasor de. 1] Szirmai Zoltán, du. 5 Szereletvendégség: dr. Fabiny Ti­bor. Dózsa György út 7. de. fél 9 dr. Muntag Andorne. Üllői út 24. de. fel 11. Karácsony Sándor u. 31—93. de. 9. Rákóczi út 57/b. de. 10 (szlovák) Cselovszky Ferenc, de. 12 (magyar). Thaly Kálmán u. 28. de. 11 dr. Rédey Pál- Kőbá­nya de. 10. Vajda Péter u. de. fél 12. Zugló de. ll (úrv.) dr. Fabiny Tibor. Rákosfalva de. 8 dr. Fa­biny Tibor. Gyarmat u. 14. de. fél 10 dr. Fabiny Tibor. Kassák Lajos út 22, de. ll Benczúr László, du. 5 Szereletvendégség. Váci út 129. de. 8 Kertész Géza. Frangepán u. de. fél lo Kertész Géza. Üjpest de. 10 Blázv La.ios. Pesterzsébet ne. 10. Soroksár-Üjtelep de. fél 9. Pestlőrinc de. 11 Mat;uz László, du. 5 Szereletvendégség; Solymár Péter. Kispest de. 10. Kispest We- kerietelep de. 3. Pestújhely de. 10 Schreiner Vilmos. Rákospalota MAV-telep de. 8 Schreiner Vilmos. Rákospalota Nagytemplom de. 10 dr. Bodrog Miklós. Rákospalota — Hús vét után a 4. vasárna­pon az oltárterítő színe: teher. A délelőtti istentisztelet oltári igéje: .Ik 1, 16—21; az igehir­detés alapigéje: Jn 16, 5—15. — EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIÓBAN. Május 4-én. vasárnap reggel 7 órakor az evangélikus egyház félóráját közvetíti a Petőfi Rá­dió. Igét hirdet DR. PRÖHLE KÁROLY teológiai akadémiai tanár, az Ökumenikus Tanács főtitkára. — BÉKÉSCSABA. Április 27-én, vasárnap délelőtt. 10 órakor összevont magyar— szlovák istentisztelet kereté­ben iktatja be Mekis Adám es­peres a gyülekezet egyhangú­lag megválasztott lelkészét, Povázsay Mihály eddigi békés­csabai másodlelkészt. — KITÜNTETÉS. Házánk felszabadulásának 30. évfor­dulója alkalmából Grün- walszky- Károly Budapest- Józsel'városi Egyházközség lelkésze több évtizedes társa­dalmi ‘munkájáért megkapta a ..Józsefvárosért” emlékér­met. — KEMENESMAGASI. A gyülekezet március 23-án új­jáalakította ' presbitériumát, amelynek tagjai: ifj. Jánossy Jenő, v. Nagy János, Sebes­tyén Zoltán. Kiss Antal. Ko­vács Károly. Nagy Karoly, Ko­vács József, Guóth Emil. Fe- renczy Sándor, Nagy Vilmos, ifj. Mesterházy Dénesi lé. Kiss Ernő, Hajmási Károly, Huiber Sándor, özv. Szényi Qyörgyné, Döbröntey Béla. Varga József- vé. Huiber Lajosné, Novaky Józsefné, Smidéliusz Károly, Salamon Sándorné. o. Nagy István, f. Mesterházy István, Horváth Ernő. Pali Lajos, özv. Molnár Ferencné, Szánthó lm- rené, Koncz Ferenc. A presbi­térium húsvét 2. napján a dé­lelőtti istentisztelet keretében tett esküt. — MIHÁLYI. A leanygyüle- kezet új gondnoka: Zsirai La­jos. A másodgondnoki szolgá­latot az összgyülekezet fel­ügyelője, Potyondy Lajos végzi el. április 27-£n Kistempiom du. 3 dr. Bodrog Miklós Rákosszentmihály de. tét ti Baráth Pál. Sashalom de. 9 Baratt! Pál. Mátyásföld de. fél 11. Cinkota de. fél 11. du. fél 3. Kis- tari'sa ae. 9. Rákoscsaba de. 9 Bekcs József. Rákoshegy de. 9. Rákosiidét de. 10. Rákoskeresztúr de. tél 11. Becslkapú tér de. 9 (ürv.l Ma- riocsai Miklós, de. fél 11 (német), de. 11 (úrv.) D. Koren Emil. du. 6 Kantate-est — Tgét hifdet: D. Koren Emil. Turockó tér de. fél 9 D, Koren Emil. Óbuda de. 9 Görög Tibor, de. 10 Görög Tibor. XII., Tarlsay Vilmos u. 11. de. 9 Takács József, de. 11 Takács Jó­zsef, du. fél'7 Csengődy László. Budakeszi de. 8 Csengődy László. Pesthidegkut de. fél 11 , Muncz Frigyes. Modor! u. 6. de. in Fl- lippinyi János. Kelenföld de. 8 (úrv.). de. 11 (úrv.), du. 6. Né­metvölgyi üt 138. de. 9. Nagyté­tény ae. fél 9 Visontai Róbert. Kelenvölgy de. 9. Budafok de. 11 Visontgi Róbert. Budaörs du. 3 Visontai Robert. Törökbálint du. fél 5 Visontai Róbert. Csillaghegy de. fé! 10. Csepel de. fél 11. — GÖDÖLLŐ. Március 23- án tartotta a gyülekezet tava­szi műsoros szeretetvendegsé- gét Madocsai Miklós budavári másodlelkész szolgálatával. Közreműködtek; Bizik Mária, Bánóczi Zsuzsa, Sándor Fri­gyes es a Magyar házaspár. — MISKOLC. Március 9-én dr. Groó Gyula teológiai aka­démiai tanar hirdette az igét, a délutáni s/.eret et vendégsé­gen pedig előadást tartott „Böjt öröme” címmel. Ének­kel, zeneszámmal és szavalat­tal a gyülekezet tagjai szolgál­tak. — A gyülekezet az elmúlt hónapokban villamosíltatta három harangját. A munká­latokat a gyülekezet iránti szeretetből Valkó János és Varga Sándor vezették. — • Március 23-án. virágvasárnap vette használatba a gyüleke­zet a gyülekezeti terem új ol­tárát. A kovácsoltvas oltárt Gyula Imre miskolci műlaka­tos készítette. Az oltárra új térítőt ajándékozott Szepesi Margit presbiter. Isten áldása legyen az új oltárnál végzett minden szolgálaton! — MOHÄCS. Március 16-án első ízben tartott Mohácson szórványvasárnapot a ma- gyarbólyi, a mohácsi és a va- sas-marázai gyülekezet, amelynek mintegy tizenöt helyről összesereglett résztve­vői megtöltötték a mohácsi templomot. A délelőtti isten­tiszteleten Mátis István ajkai lelkész szolgált, délután pedig a három szórványgyülekezet lelkésze sorozatban folytatta a délelőtt megkezdett igeszol­gálatot. Közreműködött Boros Béla nv. iskolaigazgató és a borjádi fiatalság. Az igeszol­gálatok közötti műsor is lekö­tötte a hallgatóság figyelmét. Az ' első szórvány vasárnap alapélményét az jelentette, hogy a sok kis szórvány együtt nagy gyülekezetté forrott ösz- sze. — MAGYARKERÉSZTŰR. A filia Varga Jenő gondnok ve­zetésével bekerítette szép. új templomát, valamint két ha­rangját villanyosíttatta. „Énekeljetek az Úrnak új éneket!” (Zsolt 98, 1) VASÁRNAP. — „Tiszta és szeplő nélkül való istentiszte­let az Isten és az Atya előtt ez: meglátogatni az árvákat és özvegyeket az ö nyomorú­ságukban. és szeplő nélkül megtartani magát e világtól” (Jk 1. 27 — Hős 4, 4 — Jn 16, 5—15 — Zsolt 98). A „csendes kamrában” rejtőző és ott fe­lejtkező keresztyén élet nem sokat ér. A meghallgatott és elfogadott Igét az életbe, az emberek között kell megvaló­sítanunk. Az istentisztelet iga­zi helye a mindennapi élet! Nem alkalmi jótékonykodást vár itt tőlünk az Isten, ha­nem a szolgáló lelkűiét állan­dó segítőkészségét. Ezért tet­tekben mutatkozzék meg a hit: a szeretet cselekedetei­ben. Álljunk aáok mellé és támogassuk azokat, akik se­gítségre szorulnak! HÉTFŐ. — „Világosság tá­mad fel az igazra, és az egye- nesszívűekre öröm” (Zsolt 97, 11 — Rm 8. 25 — Ef 5, 8—14 — Péld 4, 10—19). A hivő ember szolgálata olyan tevé­kenység az emberek között, amelyért sem elismerés, sem külön jutalom nem jár. Két fontos kísérőtársa van a szol­gálatunknak. Az egyik a vilá­gosság : a rendezett kapcsolat az Istennel. A másik pedig a szeretet cselekedetei közben terjedd öröm. — A szolgála­tunk e világosság és öröm nélkül igen sivár életforma lenne! KEDD. — „Hálával zenge- dezzetek a ti szívetekben az Úrnak” (Kol 3. 16 — Zsolt 22, 11 — Ap Csel 16. 25—34 — Péld 4, 20—27). Imádsá­gunk leggyakoribb formája a kérés. Jézus is erre biztat: kérjetek és adatik nektek, A hálaének azonban az Isten szeretetével megajándékozott emberi szívbe ad bepillan­tást. Az igazi hála „zengede- zése": a házastárs szeretete és megbecsülése — a család és az embertársak megaján­dékozása Isten szeretete aján­dékaival: a békességgel, az örömmel. Íg3' másokkal együtt zengedezzük a hálát az Úr­nak! SZERDA. — „Ti is. ha mindazokat megcselekedté- tek, amik nektek parancsol­talak. mondjátok, hogy: Ha­szontalan szolgák vagyunk, mert amit kötelesek voltunk cselekedni, azt cselekedtük” (Lk 17, 10 — Ézs 44. 21 — Kol 3, 16—24 —- Jk 1, 1t—12). Jé­zus a szolgálatát Isten akara­tának betöltésével végezte. Tudatosan utasította vissza a dicsőséget, az elismerést, a kijlon bánásmódot! Amikor szolgálatunkhoz az erőt Jézus szeretetéből merítjük, tartsuk magunk előtt Jézus példáját. Ügy kövessük Jézust a min­dennapi élet szolgálataiban, hogy szolgálatunk értékelésé­ben is Ö legyen a példa! CSÜTÖRTÖK. — „Az én igám gyönyörűséges és az én terhem könnvű” (Mt 11, 30 —« Zsolt 126. 3 — 2 Móz 14. 10— 14, 24—31, 15, 1—3 — Jk L 13—18). A szeretetből fakadó szolgálattal Jézus nem lehe­tetlent kíván tőlünk. Az Isten szeretetéből élő emberek szá­mára a másik ember szerele- te, megbecsülése. segítése nem olyan „iga”, amitől mi­előbb szabadulni akar, ha­nem olyan életforma, amiről maga is tudja, hogy hasznos, eélíavezető, s ezért eredmé­nyes. Mégis gyakran teher­nek tűnik. Urunk arra biztat: aki Isten ajándékait elfogad­ta. az a szolgálatra felerősí- tetten követheti Jézust! PÉNTEK. — „Aki mind­végig állhatatos marad, az üdvözöl” (Mt 24. 13 — Jer 29. 11 — 2 Tim 2, 8—13 — Jk 1, 19—27). A keresztyén élet nem időnkénti fellángolás, lelkesedés, hanem állandó kapcsolat a szeretet forrásá­val, Istennel — ugyanakkor a közösség egy tagjaként az embertársainkkal! Az Isten­nel való állandó kapcsolatra igen nagy szükségünk van, mert a szeretetünk hamar el- hidegülhet. Csak annak az életformának van boldog cél- baérkezése, amely a szolgá­lat minden helyzetében hűsé­ges követője marad Urának, Jézusnak. SZÖMBAT. — „A mi or­szágunk mennyekben van” — (Fii 3, 20 — Zsolt 39, 13 — Jel 4, 2—11 — Jk 2, 1—13). Isten országa Jézus eljövetelével „elközelített” az embervilág­hoz. Ezért nem lehet kitér­nünk feladataink elöl azzal, hogy a mi országunk a menyt- n.vekben van! Éppen azért kell szeretetben élnünk, be­csületesen dolgoznunk, a megbékélést munkálnunk és segítenünk. Akik tényleg Is­ten országa polgárai, azok szeretettel szolgálnak földi országuk népének is. Detre János — LUCFALVA. A gyüleke­zet lelkészválasztó közgyűlése egyhangú határozattal meg­hívta lelkészéül Széli Bulcsú bócsai segédlelkészt. evangélikus élet a Magyarországi Evangélikus Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti. » szerkesztő bizottság A szerkesztésért felel: Mezősi György Felelős kiadó: Harkányi László Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1998 Budapest, VIII.. Puskin u. 12. Telefon: 142—074 Csekkszámlaszám : 516—20.412—Vitt. Előfizetés) ár: egy évre 120,— Ft Árusítja a Magyar Posta Index 25211 © 75.1139 Athenaeum Nyomda Budapest Rotációs magasnyomas Felelős vezető: Soprom Béla vezérigazgató Csodálatos vasárnap rcgjjcl volt Vasárnap volt. A reggeli kö­döt maga előtt kergette a fel­kelő nap. Az én kis szobámba is beragyogott. Amikor feléb­redtem. vele találkozott első­nek a szemem. — Én Istenem! — ez volt az első szavam. Imára kul­csolt kézzel néztem ezt a ko­ratavaszi szikrázást. Ez a két- szavas ima azt mondta: Iste­nem, hát ilyen csodálatos na­pot hoztál fel rám? Milyen jó, hogy én is részese lehetek en­nek az éltető, melengető ra­gyogásnak. Hogyan köszönjem meg? És nem is gondoltam másra, csak arra, hogy Hozzá siessek. A templomban a korai is­tentiszteleten heten voltunk. A fiatal prédikátor volt a nyol­cadik. Lelkesedéssel, igaz át­éléssel beszélt. Arra gondol­tam, ha a templomban egye­dül állna, akkor is élő bizony­ságtétel lenne. Ügy nézett vé­gig a padsorokon, mintha zsú­folásig tele lennének. Sajnál­tam, hogy ilyen kevesen hall­hatták haladó korunk fiataljá­nak bizonyságtételét Isten megtapasztalt szeretetéről. Ügy szerettem volna neki elmon­dani. hogy ne bántsa az, hogy olyan kicsinyke ez a reggeli ■sereg, a 7 néha több mint a hetven és néha még a hét­száznál is több. Szerettem vol­na neki elmondani, hogy mél­tányoltam jártasságát iroda­lomban. művészetben, fiatal kora ellenére öreghez illő tisz­tánlátását, tájékozottságát a világ dolgaiban is, hivatásnak érzett pályaválasztását. Saj­náltam azokat, akik sajnálták az időt erre a korai hálaadás­ra. akik így nem hallhatták a beszédet és talán sok olyan le­hetőséget szalasztottak el. amelyekben ezen a reggelen nekem részem volt. Már maga az ének: Hozzád, szívem mélységéből sóhajtok fel Jézusom, mikor nehezül sorsom! Milyen sokat mond ez a mondat! Kinyitom az énekeskönyvet, ott. a 254. oldalon. És íme! A két sor mellett egy kelet. 1925. április 7. ötven évvel ezelőtt irta valaki a fenti sorok mel­lé. Nézem a sárga lapon az el­halványuló számokat. „Mi­kor nehezül sorsom”... 1925... Vajon hol járhat ma az, aki akkor a szíve legmélyéből énekelte ezt az éneket? El­jött-e akkor is. amikor sorsa jobbra fordult? Vajon itt van-e közöttünk most a hét ember egyikeként vagy örök­re elment és egyetlen dátum hirdeti csak. hogy valamikor itt sóhajtott utolsó reményke­déssel. És azok, akik máskor jártak itt és jel nem maradt utánuk, vajon eljönnek-e jobb sorsuk idején is? És eszembe jut. egy nyugati háromcsillagos szálloda kis, hetedik emeleti szobája, amelyben levélpapírt keresve kihúztam az íróasztal fiókját és egy Bibliát találtam benne. Angol nyelvűt. És a 25. olda­lon magyar széljegyzet állt: Istenem, köszönöm! Nem is lehet leírni azt az érzést, amely ennek a rövid köszönetnek az olvasásakor elfogott. Valaki valamikor ab­ban a kis szobában egy angol Bibliának mondta el azt. amit talán másnak nem tudott: Is­tenem. köszönöm. Es én mi­lyen szerencsés voltam, hogy ezt a mélyről jövő és magas­ba tartó üzenetet éppen az én hullámhosszamon fonta fel és hangot is adott rá, mert jó igv találkozni honfitársunkkal a nagy idegenben egy angol Bib­lia lapján, mert örömet, bá­natot. szivünk mélyéből faka­dó keservet vagy hálaadást a legjobban anyanyelvűnkön le­ltet elmondani. Így igaz, így kívánkozik belőlük ki az ide- genség tengerében. Becsukom a sárga lapu, megkopott, régi énekesköny­vet, benne az ötven év előtti kelettel. Kinyitom a mellette fekvő új könyvet, melynek is­métlődő sora évszázadok alá­zatával mondja: Soha, soha. nem tudom, meghálálni Jézusom! Az ének elhal. Indulunk ki­felé. A fiatal lelkipásztorral kezet fogunk. Utolsónak én. Egymásra mosolygunk. mint régi ismerősök. Szeretném ne­ki elmondani, milyen csodá­latos vasárnap reggel v'an. Az­tán mégis tovább megyek. Ott­hon géphez ülök és leirom en­nek a reggelnek a történetét, hogy azok is tudjanak róla, akik hiányoztak a padsorok­ból nyolc órakor és talán ti­zenegykor is. mert azt hiszik, hogy velük nem történhet semmi és nincsen megköszön- nivalójuk. Gyarmath,V Íren t i

Next

/
Oldalképek
Tartalom