Evangélikus Élet, 1975 (40. évfolyam, 1-52. szám)
1975-04-27 / 17. szám
ÖRS Z ÁG 0 S ÉVA NGÉLIKUS HETILAP XL. ÉVFOLYAM, 17. SZÁM 1975. április 27. Ara: 2,50 forint Köziis kincsünk Lapunk olvasói sokszor találkoznak a cikkek között keretbe helyezeti hirdetésekkel. Ezek a hirdetések egyházi életünknek speciális szolgálataira hívják fel figyelmünket. „Bach összes orgonaművei — orgonái Peskó György”. „A Lutheránia énekés zenekara előadja Bach H-moll miséjét”, vagy „Az oroszlányi. evangélikus gyülekezet énekkara előadja Bach János passióját”. Ezeken az egyházzenei alkalmakon zenei életünk lég- kiválóbbjai működnek közre, mint szólisták. Érdemes Kantáié vasárnapján, az egyházi ének és zene ünnepén ezen a jelenségen elgondolkoznunk. Mi az. ami ezeket a zenei alkalmakat létrehozza? MINDEN VAU.ÁS ÉNEKEL A MAGA MÓDJÁN. A keresztyén egyházak mindig énekeltek. Magunkat pedig így is szoktuk emlegetni: ,,Éneklő egyház vagyunk!” Valóban a lutheri énekes múlt es hagyomány kötelez. De miért nem adták elő hazai egyházunk története folyamán a nagy egyházzenei műveket, és miért vem tartottak egyházzenei alkalmakat úgy. mint napjainkban? Miért nem volt erre igény? Emlékezem, még közvetlenül a felszabadulás utáni években is, amikor mint teológusok jártuk orgona- és hegedűszóval, verssel és igevei a dunántúli falvakat, hányszor elmondták nekünk az intelmet: ,.. . azután ne valamiféle Bachot játsszatok!” Akkoriban a templomok többségében villany sem volt. Azóta villany is lett, rádió is, majd televízió került a házakba. Az oktata << reformok sorozata lépesről lépésre számolta fel a zenei müveletlenséget. Azelőtt az efféle kijelentés, „én botfülű vagyok”, dicsekvésszámba ment. Ma már ezzel a kijelentéssel inkább csak szégyenkezni lehet. A zenei vetélkedőkön és a színvonalas hangversenyközvetítéseken pallérozott fülek Bachot kivannak a fővárosban es vidéken egffarant, NEMZETI KULTÚRÁNK MAI SAJÁTOSSÁGÁRÓL van itt szó. Arról a sok mérföldes előrejutásról, amit a szocialista gazdasági rend megszilárdulása nélkül nem érhettünk volna el. Minek köszönhetné a kétkezi munkás, hogy többé nem kell erejűnek utolsó maradékával is családja fenntartásáért keservesen megküzdenie? Munkaideje megrövidült, munkáját gépek könnyítik;, fizetéséből eltarthatja családját. Marad ereje megtanulni a kétórás passiót, és meg többeknek marad idejük arra. hogy a kétórás előadást, a zenekultúra műremekét meghallgassák. Egyházi zenénk is ezért szolgálhat évek óta rend- szeresen Budapesten, Nyíregyházán, Sopronban, Orosházán rs még sokhelyütt. Nem véletlen az sém, hogy például a remek sípokkal, de hibás szerkezettel megépített békéscsabai orgonát éppen napjainkban kezdik átépíteni olyan hangszerré, amelyen ezután majd művészi módon is lehet játszani. Eddig sok hangszer jo volt úgy. ahogy volt. Ma mar jobb kell, szebb kell. Mert az igény magasabb. AZ ORGONA GYÜLEKEZETI TULAJDON. A gyülekezetek készíttetik. Ugyanakkor egész egyházunk kincseivé is válnak. Ezért szól püspöki rendelkezés arról, hogy hangszert engedély nélkül ne adjanak el. Ezen túl azonban az orgonák nemzeti kincset is képeznek, ugyanúgy, mit templomaink, egyházi műkincseink. régi nyomtatványaink, A Kulturális Minisztérium ezért rendelte cl, ahogy a legértékesebb orgonák kerüljenek műemléki védelem alá. akárcsak legszebb régi templomaink. A minisztériumi szerveknek még az is szándékukban van. hogy orgonarestaurátorokat képeztetnek ki. külföldi ismeretekkel is gazdagítva Ezzel is védeni kívánják a magyar or- gonaépités legkiválóbb darabjait. Köszöntjük vendégünket, dr. Philip Pottert. az Egyházak Világtanácsa főtitkárát A MAGYARORSZÁGI EGYHÁZAK ÖKUMENIKUS TANÁCSA meghívására' dr. Philip Potter lelkész, az Egyházak Világtanácsa főtitkára április 26-tól néhány napon keresztül hazánkban tartózkodik. Útjára elkíséri a genfi központ egyik munkatársa, Pietr Boilman európai kérdésekkel foglalkozó titkár. Potter főtitkár tárgyalásokat folytat az Ökumenikus Tanács tagegyházainak vezetőivel, ellátogat a Teológiai Akadémiákra, találkozik a gyülekezetekkel is. igv április 27-én délelőtt Budapest Deák téri templomunkban prédikál. Egyházunk, és lapunk nevében szeretettel köszöntjük kedves vendégünket. Potter főtitkárt és a következőkben szerelnénk őt bemutatni lapunk olvasóinak. AZ 1948-BAN ALAKULT EGYHÁZAK VILÁGTANÁCSA KÖZPONTI BIZOTTSÁGA 1912 augusztusában a hollandiai Utrecatoen választotta egyhangúlag főtitkárra az aK- kur 51 eves dominikai (Nyu- gat-India) metodista lelkészt. Az első holland nemzetiségű főtitkár, dr. W. A. Visser't Hoojt es az öt 1966-tól követő amerikai dr. Eugene Carson tílake után ő a harmadik vezetője a közel 270 tagegyházat, protestánsokat, anglikánokat es ortodoxokat összefoglaló nagy közösségnek. Megváiasz- tasa az un. „harmadik” világ, a színes egyházak előretörését is jelenti a korábbi európai és amerikai többséggel szemben. Potter főtitkár személyében olyan ember került a főtitkári székbe, aki nagyon jól ismeri az egyházi világszervezeteket, az ökumenikus mozgalmat. Otthon. Jamaikában, majd Londonban folytatta tanulmányait. és 1956-tól kezdve az Egyházak Világtanácsa Ifjúsági Osztálya munkatársa, majd 1958—60. között igazgatója volt. Innen hívták meg a Keresztyén Ifjúsági Világszövetség főtitkárának. Ebben a beosztásában utódja volt Visser't Hooft főtitkárnak, akit később az Egyházak Világta- naesa főtitkárságában is követett. 1967-töl Potter lelkész az Egyházak Világta- nácsa Világmisszió és Evangel izác tó Osztálya igazgatója Genfben és Blake főtitkár mellett társ tótit kara is volt a szervezetnek. POTTER FŐTITKÁR GAZDAG ÖKUMENIKUS' TAPASZTALATAIT 1972. november 1. óta, főtitkári munkájának elkezdése óta elsősorban a következő, ez év őszén Afrikában, Kenya fővárosában, Nairobiban tartandó világgyülcs előkészítésében kamatoztathatta. Ez a világgyűlés már helyével is jelzi, hogy a világ keresztyénségében nagyobb szerepet kezdenek játszani az ún. „fiatal” egyházak, Afrika és Ázsia keresztyénéi. A fiatal egyházak keresztyénéinek eddigi legnagyobb arányú jelentkezésére az 1972/73. évek fordulóján Bangkokban (Thaiföld) éppen Potter főtitkár korábbi osztálya, az Egyházak Világtanácsa Missziói Osztálya által rendezett ..A világ üdvössége ma” fő témájú konferencián került sor. Nem véletlen, hogy a gyarmatok lakóinak életét a saját gyermekkorában tapasztalva, ő is azok között volt. akik elítélték az európai és amerikai gazdagabb népek és egyházak magatartását, Afrika és Ázsia és Latin-Amerika kizsákmányolását, és követelték, hogy az ökumenikus mozgalomban, a misszióban, az egyház közti kapcsolatokban szűnjön meg az ún. „paternalista”, lekezelően „atyáskodó” bánásmód az ifjú egyházak irányába. A NAIROBIBA TERVEZETT VILÁGGYÜLÉSSEL KAPCSOLATBAN még egy fontos gondolatot kell kiemelnünk, ami szintén kapcsolódik a világgyűlés 1 külső körülményeihez. Eredetileg ezt a nagygyűlést Dzsakartába, Indonézia fővárosába hívták össze, amint oda készült eredetileg a bangkoki konferencia is. Politikai fejlemények miatt azonban mindkét esetben át kellett tenni az ülést másik országba. Ezek a tények jelzik azokat a nemzetközi feszültségeket, amelyek meghatározzák az egyházi világszervezetek munkáját is. Az Egyházak Világtanácsa szervezetében, rendezvényein. világgyűlésein és konferenciáin is találkozunk haladó és reakciós, hidegháborús és békés egymás mellett élés politikáját követő erőkkel. Nem véletlenül robbant ki óriási harc a Világtanács egyik példamutatóan haladó programja, a faji megkülönböztetés elleni program körül. Akadtak tagegyházak, egyházi vezetők, akik megpróbálták a többség döntése ellenére is keresztezni azt a programot, amelyik erkölcsi és anyagi segítséget kíván nyújtani a szabadságukért, emberi életkörülményeikért harcoló színesbő- rűeknek Dél-Afrikában, Rhodesiában, Namíbiában vagy éppen az Egyesült Államokban. örülünk annak, hogy Potter főtitkár személyében olyan egyházi vezetőt üdvözölhetünk hazánkban, aki jobban kiismeri magát a nemzetközi politikai életben, mint élődét Van bátorsága a Genfben uralkodó általános „nyugati széljárás” ellenére Keletre is figyelni. Az a tény, hogy most ellátogat hozzánk, annak is a bizonysága, hogy igényli a szocialista országokban élő egyházak támogatását, oda kíván hallgatni szavukra. Jövetele egyúttal válasz arra a meghívásra. amelyet megválasztásakor elsőként adtak át Ökumenikus Tanácsunk vezetői Potter főtitkárnak. A Magyarországi Ökumenikus Tanács tagegyházai, benne Evangélikus Egyházunk is, komolyan készül az év őszén megrendezésre kerülő világ- gyűlésre. Felajánljuk segítségünket az Egházak Világtanácsa minden hasznos és előbbre vivő kezdeményezéséhez és programjához. Szocialista társadalmunkban élő egyházaink hite és élete az elmúlt évek tapasztalatai szerint gazdagítani tudja a világ keresztyén- sége nagy családját. Ifj. Harmati Béla D. Koren Emilt köszöntjük AZ IGÉNY A KANTOROKKAL SZEMBEN IS MEGNŐTT, innen is, onnan, is kérik a gyülekezetek, adjunk jól képzett kantorokat, akik többre, jobbra képesek. Erre az óhajra felel egyházunk vezetősége, amikor a kántorképzést újjászervezi, országos munkaággá teszi, és a kántorképzést végzőktől igényesebb oktatást vár. Ezt a célt szolgálja a soron következő háromhetes nyári tanfolyam is. Régen sok vita folyt arról, mi az egyházzene, mi a világi zene. Ma másképpen látjuk az összefüggéseket. Vannak közös kincseink, amelyek beletartoznak egyetemes, illetve nemzeti kultúránkba. Ami egyházi zenének íródott, az túlléphet a. templom falain, és a társadalmunkban végbemenő kulturális fejlődés visszahat egyházunk zenéjére is. Egyházunk hívei egyben társadalmunknak is munkás tagjai. Eay fejjel gondolkoznak, egy szívvel éreznek, és igy muzsikálnak is! Közös kincsének boldog birtokosaiként. Trajtler Gábor EGYHÁZI SEGÍTSÉG A MOZAMBIKI ÁRVÍZ ÁLDOZATAINAK Március elején a Lutheránus / Világszövetség gyorssegélyt juttatott el a tanzániai Dares-Salaamból a mozambiki Laurenco Marquesbe, ahol a Limpopo folyó áradása 75 ezer ember életét fenyegette. A ruhákat és 8 ezer takarót tartalmazó szállítmányt más küldemények is követik. Ez az első eset, hogy a Világszövetség segítséget juttatott el a portugál gyarmatosítók uralma alól nemrégen felszabadult terület lakosainak, (lwi) RHODESIA A Rhodésiai Metodista Egyház püspöke. Abel Muzorewa visszakapta útlevelét, amelyet a fajüldöző fehér kormány megvont tőle. 1979-töl kezdve, amikor Muzorewa ellenállásra szólított föl a fehér kormány terve, ellen, hogy az országot „fehér" és „fekete” települési területekre osszák föl. a püspöknek nem volt szabad külföldre mennie és az országon belül is korlátozták mozgási szabadságát. A tilalom visszavonását most azzal magyarázzák, hogy az afrikai portugál gyarmatok felszabadulása ijedelemmel töltötte el a rhode- siai korniányt és megpróbálnak lépéseket (enni a színes bőrű lakosság megnyerése érdekében. Muzorewa első útja különben a szomszédos /Cambia fővárosába. Dúsakéba vezetett, ahol mint az országa felszabadításáért küzdő mozgalom vezetője, tárgyalásokat folytatott más afrikai országok felszabadítás! szervezeteinek képviselőivel, (epd) Kedves, bensőséges ünneplés színhelye volt országos egyházunk Üllői úti tanácsterme április 9-én. Országos egyházunk elnöksége, az országos munkaágak vezetői, az Északi Egyházkerület elnöksége jelenlétében és egész egyházunk nevében D. Káldy Zoltán püspök-elnök köszöntötte 60. születésnapja alkalmából D. Koren Emil esperest. Az ünnepiégen államunk és egyházunk jó viszonyát jelezve és az ünnepelt ez irányú munkásságát megbecsülve megjelent Madai András az Állami Egyházügyi Hivatal főosztályvezetője. Balló István elnökhelyettes pedig Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke és a hivatal dolgozói nevében meleg hangú levelet juttatott el D. Koren Emil esperesnek. Szinte jelképes volt. hogy az együttléten részt vett egyházunk vendége. J. VRestrain püspök és felesége, kifejezésre juttatva azt a mindkét részről elismert szolgálatot, amelyet D. Koren Emil a finn —magyar kapcsolatok érdekében végzett. D. KÁLDY ZOLTÁN PÜSPÖK köszöntésében összefoglalta D. Koren Emil lelkész!, egyházkorthányzói. külföldi és írói szolgálatait. Különösen is értékelve abban szélesen kibontakozó és határozott irányú tevékenységét egyházunk új útjának kimunkálásában. Vikström püspök meleg hangon szólt a finn és magyar nép és egyház megújuló kapcsolatairól. amelyeknek kimunkálásában ielentős részt vállalt az ünnepelt. D. Koren Emil. akit elkísért az együttlétre felesége is. válaszában utalt airia a politikai és egyházpolitikai háttérre, amely szolgálataira lehetőséget adott, arra az együtfcmun- kálkodásra. amelyben szívesen vállalta a szolgálat ráeső részét. , LAPUNK SZERKESZTŐBIZOTTSÁGA, amelynek éveken át vezetője volt és ma is egyik legaktívabb munkatársa D. Korén Emil, az elmúlt napokban ugyancsak köszöntötte öt, szerkesztőbizottságunk másik hűséges munka- társáyal Benczúr László angyalföldi lelkésszel együtt. JÓKÍVÁNSÁGÁT FEJEZTE KI D. Koren Emilnek a budavári gyülekezet, amelynek presbiteri szeretet vendégségén D. dr. Ottlyk Ernő püspök. dr. Tolnay Kneffély Tibor gyülekezeti felügyelő. Ma- docsai Miklós másodlelkész és Gáncs Péter segédlelkész köszöntötték D Koren Emil budavári lelkészt és feleségét. A BUDAI EVANGÉLIKUS EGYHÁZMEGYE nevében Kari Károly felügyelő. Mezőst György &3 Teli Péter egyház- megyei főjegyzők keresték fel a gyülekezetek és lelkészek jókívánságaival az egyházmegye esperesét. LAPUNK OLVASÖI SS MUNKATÁRSAI NEVÉBEN ezúton is Isten áldását kívánjuk D. Koren Emilnek és családjának továbbra is számítva lapunkban végzendő szolgálataira. VOLT GYARMATOSÍTOK GONDJAI MOZAMBIKKAL KAPCSOLATBAN A Portugália gyarmati uralma alól fölszabadult. Kelet- Afrikában fekvő Mozambik- ban abba maradt a hatalmas Cabora Bassa-duzzasztógát és vízi erőmű építése. A portugálok, a „fehér uralom csúcsa”, „Fekete-Afrika iparának gyöngyszeme” elnevezéssel illették a dél-afrikai, francia és nyugatnémet tőkével épült erőművet, ami most kiesett a kezükből. A mozambiki felszabadító mozgalom, a FreP- mo vezetői csak annyiban kötelezték magukat Portugália anyagi kötelezettségeinek átvételére. amennyiben ezek a kötelezettségek Mozambik érdekeit szolgálják. Elkészült már a hatalmas duzzasztógát, a mögötte tervezett mesterséges tó 250 km hosszú, 38 km széles, átlag 25 méter mély lesz. A vállalkozók azonban lassítják az erőmű épi-.ásét és fölszerelését, mert a hatalmas befektetésekkel épített eddigi dolgok sorsa bizonytalan. Jellemző a gyarmatosítók összefogására, hogy az eredeti szerződés szerint Portugália vállalta, hogy az erőmű 10 éven keresztül csak Dél-Afri- kának szállít áramot. A kölcsönöket 44%-ban Nyugat-Né- •metország, Franciaország és Dél-Afrika adta. A nyugatnémet felek követelése a kész erőmű esetén 505 millió márka. Mindez azután történt, hogy az Egy esült Nemzetek Szervezete nemzetközi tilalmat rendelt el a Dél-Afrika fajüldöző. gyarmatosító kormányával folytatott gazdasági és politikai kapcsolatokra. A portugál változások. Lisz- szabon afrikai gyarmatainak felszabadulása most gondokat jelent a nemzetközi kizsákmányolás urainak, akik pedig biztos nyereségre számítottak az erőmű építésén keresztül. Bizonyos, hogy ez az. erőmű hamarosan nem a nemzetközi gvarmatositó erő jelképe lesz, hanem áramot és öntözővizet fog szolgáltatni a felszabadult Mozambik népének (Junge Kirche) RHODESIA A fajüldöző politikájáról hírhedt rhodésiai fehér kor- mánymem adott beutazási engedélyt Lester Wickström svéd evangélikus lelkésznek, a Svéd Evangélikus Egyház Missziós Társasága munkatársának. a Svéd Egyházak ökumenikus Tanácsa külügyi referensének. Wickström lelkész 25 ezer tagot számláló, svéd missziói munka nyomán keletkezett Rhodesiái Evangélikus Egyházat kívánta meglátogatni, hogy Kwanongoma zenei főiskoláján Jézus szenvedéstörténetének modern zenei földolgozását, egy passiótörténetet vigyen filmre (lwi)
