Evangélikus Élet, 1975 (40. évfolyam, 1-52. szám)
1975-03-30 / 13. szám
Meglátjuk a feltámadt Jézust! 99Én vagtßok JOGOS A KÉRDÉS: ez igaz? Tényleg meglátjuk a feltámadt Jézust? Mikor, hogyan, miként? Milyen lesz? Mit olvasunk le róla? — Egymás után jönnek a további kérdések. De lássuk a választ! „A BÁRÁNY MENYEGZŐJE” fogalomba rejti a Szent- írás a feltámadott Jézussal való találkozást, amikor meglátjuk őt színről színre. Ez az ígéret felgyújtja a keresztyén fantáziát, elvezet a messzi jövőbe, életünk végállomásához, a magunk feltámadásához, egészen az örökéletig. De mit értsünk a „Bárány menyegző jé”-n? A BÁRÁNY MEGJELÖLÉS JÉZUST, mint a világ bűneinek hordozóját emeli ki. A hasonlat mögött a húsvétkor feláldozott ártatlan bárány áll, amelyet az áldozatban az emberek bűneiért mutattak be és vágtak le. Jézus a világért, a gyülekezetért és minden egyes hívőért odadobott ártatlan bárány, aki megfizetett mások bűneiért. Isten nem hatalommal és erővel végzi el az ember magához hívásának müvét, hanem Jézus megrendítő halála által. Amikor Jézus hatalomban és dicsőségben fog megjelenni, akkor is bárány- mivolta lesz a jellemző. Nem az ítélet rettenetes oroszlánja jelenik meg, hanem az emberek szeretetét mindhalálig vég- bevivő bárányként tündöklik Jézus. A GYÜLEKEZET JELENTI A PARTNERT, a másik felet. Ez foglalja magába mindazokat, akik Krisztusban vannak, akik tagok, az ő szeretetében, akik hisznek benne, akik megváltójuknak és uruknak vallják őt. A gyülekezetben ma még csak hit által részesül kiki Jézus ajándékában. Ma hangzik a húsvéti evangélium Jézus feltámadásáról. Egykor pedig a feltámadottat fogjuk látni színről színre. Ez akkor következik be, amikor eljön a Bárány menyegzője. JÉZUS KRISZTUSNAK ÉS A GYÜLEKEZETNEK olyan közvetlen kapcsolatát jelenti képiesen a Bárány menyegzője, amilyen volt az első tanítványokhoz való viszonya, akik öt színről színre látták, akik nem igehirdetést hallgattak Jézusról, hanem tőle, magatói vették a kinyilatkoztatást. A Biblia — az Ószövetségtől a Jelenések Könyvéig —gyakran alkalmazza a jegyesség hasonlatát Istennek és a gyülekezetnek a viszonylatában. Igénk szerint a Bárány a vőlegény, aki olthatatlan szerelemmel szereti menyasszonyát, a gyülekezetei. A Biblia kénytelen alkalmazkodni az emberi felfogóképességhez, s ezért használ képet, hasonlatot. Ez a hasonlat sem erőltethető minden vonatkozásban, de azt akarja kifejezni, hogy Jézus jegyese a gyülekezet. Szeretet- közösség kapcsolja a két felet egybe. Kölcsönös odaadás jellemzi egymás iránt, amelyben közösen telnek a napok, kölcsönös egymás iránti vonzalomban, amely hasonlít a szerelem melegségéhez. Jézusnak és a gyülekezetnek ez a viszonya akkor válik igazán bensőségessé, amikor eljön a Bárány menyegzője. A két fél korábban csak távolról szerethette egymást, közvetlen kapcsolat nem létesült köztük. De amikor a gyülekezet és benne minden hivő majd színről színre láthatja Jézust, akkor jött el a Bárány menyegzője, akkor hangzik az örömének a földön élő anyaszentegyház ajkán, akkor örvendezünk és adunk dicsőséget néki, akkor válik teljessé Jézus és a gyülekezet közössége. MA MÉG CSAK REMÉNYKEDIK a földön élő keresztyén anyaszentegyház, hogy egykor meglátja Jézust hatalomban és dicsőségben. Ez a „ma” még addig tart, amíg Jézus Krisztus színe elé nem jutunk. Ma még csak körvonalai látszanak annak, milyen lesz uralmának kiteljesedése. A Biblia azt jövendöli arról, hogy „lakozik a farkas a báránnyal, és a párduc a kecske- gidával fekszik” (És 11,6), ami kifejezi a természeti világ békéjét, amelyben megszűnik a vérszomjasság és egymás ellen fordulás. Az embervilágra nézve ez úgy érvényes, hogy „fegyvereiket kapákká kovácsolják, dárdáikat pedig sarlókká, nép népre fegyvert nem emel, és hadakozást többé nem tanul” (Mikeás 4,3). Isten elvesz minden szomorúságot, fájdalmat az emberekről: „És az Isten eltöröl minden köny- nyet az ő szemeikről, és halál nem lesz többé, sem gyász, sem kiáltás, sem fájdalom nem lesz többé, mert az elsők elmúltak” (Jel 21,4). Ezekkel az igékkel lehet szemléltetni, mit jelent a feltámadott Jézus Krisztus akarata az emberi együttélés békés rendjére nézve. A HÚSVÉTI EVANGÉLIUM azért hangzik a feltámadt Jézus Krisztusról, hogy onnan a végső cél felől megértsük napi feladatainkat. Aki tudja, hogy színe elé érkezünk majd meg, azt is tudja, hogyan készüljön fel erre a találkozásra. A feltámadt Jézus arca ugyanaz, mint a názáreti Jézusé, aki a földön élt, tanított, szenvedett és meghalt. Tanítványaitól azt várja, hogy tanuljanak is tőle, a Mestertől. Ügy cselekedjenek, ahogy ő, az embernek úgy szolgáljanak, ahogy arra ö adott indítást. A keresztyén ember élete kiszakítha- tatlanul beleszövödik a társadalmi és gazdasági környezetbe. Sem a keresztyén ember, sem az egyház, sem az egyház teológiája, sem az egyház lelkipásztori szolgálata ki nem kerülheti az emberi együttélés alapvető kérdéseivel való foglalkozást. Az ember csak a közösség javára végzett munkában találhatja meg Isten jótetszését. A keresztyén ember számára nem lehet meddő kérdés az élet értelme és célja. Ez a kegyelemből, hit által megigazult ember számára a felebarátok összességének, a hazának és az emberiségnek a javára kifejtett cselekvő keresztyén életben található meg. Ennek alapján a keresztyén ember természetes érdeklődéssel fordul minden olyan ügy felé, amely a társadalom jólétét érinti. AKIK HITTEK BENNE, azok cselekedtek azt, amit kívánt. Ezek a tettek a bizonyítékai a Jézushoz tartozásnak, ezek tanúsítják a tanítvány hűségét. A feltámadt Jézus Krisztus színe előtt a mérték is ez lesz: megjelent-e szerete- téböl valami rajtunk keresztül, tudott-e kezünk, szívünk, agyunk felhasználásával ő maga cselekedni, szavunkon és gondolkodásmódunkon tükröződött-e valami belőle? Akkor ugyanis, a Bárány menyegzőjén, már nem lehet megtérni. Addigra minden lezáródik. Most tart az az idő, amikor cselekedeteink hasonlíthatnak a Jézus cselekedeteihez, ami díszére válik a gyülekezetnek, az egész egyháznak. Vagy pedig megfordítva: mulasztásaink, bűneink, rossz cselekedeteink kárt okoznak a feltámadott Jézus Krisztus ügyének, és szégyent hoznak a szép keresztyén névre. MEGLÁTJUK A FELTÁMADT JÉZUST! Színe elé fogunk kerülni, ő pedig reánk fog nézni és keresni fogja rajtunk a tanítvány arcvonásait. Ügy éljünk, higgyünk és cselekedjünk, hogy ezt megláthassa rajtunk! D. dr. Ottlyk Ernő Húsvétkor különös hangsúly esik Jézusnak erre a vallomására: „Én vagyok az élet.” Első gondolatunk az, hogy Jézus ezt azért mondhatta el, mert legyőzte a halált és életre támadott fel. Kétség nélkül ilyen értelemben is igaz, hogy Jézus Krisztus az élet. De eredeti értelmében, még ennél is többről van szó. Jézus kizárólagos értelemben mondja magáról azt, hogy ö az élet. Így is mondhatjuk:' Ö „az” élet. Benne testesül meg a maga teljességében mindaz, amit életnek nevezünk. Másnak is van élete, nemcsak Jézus Krisztusnak, de az emberi élet mindig csak egy része és nem teljessége az Köszöntés Húsvétra ELET! ELET! ELET! Húsvét Isten hatalmas erejű kiáltása a halál és elmúlás világában. A kereszt még ijesztően mered az ég felé a Golgota hegyén, még nem halt el a kísérők fegyvereinek zörgése, még nem száradt fel a siratok szemén a könny s még nem halt el az új világot hirdető Megváltó vérző sebei láttán gúnyolódok kacagása, amikor felhangzott a kiáltás a Jeruzsálemi sirkert felöl: Feltámadt! Nem a halálé, nem a fegyvereké, nem a gyászé és nem a cinikus kacagásé volt az utolsó szó, hanem az életet adó és az életet megtartani akaró Istené. A FELTÁMADÁS EVANGÉLIUMA azóta is igy kiáltja bele világunkba az élet igéjét. Bátorítást, biztatást, reménységet ad azoknak, akik felveszik a küzdelmet a halál és elmúlás világával szemben. Cjabb és újabb indításokat ad azoknak, akik egyéni életükben és közösségeikben szembefordulnak a halállal, annak minden eszközével és jelével. Segíti helytállni, továbblépni azokat, akik családjukban, népük soraiban és az egész emberiség nagy együttesében tettre készek niások, minden ember életének a kiteljesedéséért. Hitünk szemei előtt pedig a feltámadás is az örök élet távlatait nyitja meg. LAPUNK EZ ÉVI HÚSVÉTI SZAMA az életre igent mondó Istenre figyelve az élet tiszteletére hívja fel az Olvasót. Az életére, amelyet Isten oly nagy szeretettel alkotott és formált és amelynek megmaradásáért, megújulásáért és kiteljesedéséért oly nagy árat fizetett Fia halálában. AZ EGÉSZ ÉLET MINDEN TERÜLETÉN szeretnénk vissz- hangoztatni Isten húsvéti kiáltását. Szavunk csendüljön egybe azokéval, akik társadalmunkban, de a világ sok más részén is az élet megbecsüléséért, védelméért és icjlesztéséért lépnek sorompóba. . GYÜLEKEZETEINKNEK, KEDVES OLVASÓINKNAK ezekkel a gondolatokkal kívánunk Áldott húsvéti ünnepeket és helyezzük asztalukra Istentől kapott húsvéti a„ .ndékunkat: az Élet igéjét. életnek. Lehet az emberi élet is teljesebb élet, de csak úgy, hogy egyre többet befogad Jézus életéből. Jézusnak élete van „önmagában”. Ezt Ö maga jelentette ki: „Mert ahogyan az Atyának van élete önmagában, úgy a Fiúnak is megadta, hogy élete legyen önmagában”. Az örök isteni élet hordozója tehát Jézus. JÉZUS OLYAN ÉRTELEMBEN IS ÉLET, hogy Ö tud életet adni. Ö ajándékozza az életet. Ez a tény elsősorban az ítéletnél lesz nyilvánvaló. Az ítéletnél dől el végsősorban a halál és az élet. Jézusnak adatott Istentől az a hatalom, hogy erről döntsön. Így mondja ezt maga Jézus: „Mert ahogyan az Atya feltámasztja a halottakat és megeleveníti, úgy a Fiú is, akiket akar azokat megeleveníti, mert az Atya nem is ítél senkit, hanem az ítéletet teljesen atadta a Fiúnak.” AZ ÉLET AJÁNDÉKOZÁSA azonban Jézus részéről nemcsak az utolsó ítéletkor történik. Ez az élet-ajándékozás ma is folyik: „Aki az én igémet hallja és hisz abban, aki elküldött engem, annak örök élete van és ítéletre nem megy, hanem átment a halálból az életre.” Ezt szoktuk általában „lelki megelevenítés”- nek mondani, vagy a „lelki halárából való feltámasztásnak. Ezt az életrekeltést Jézus úgy végzi, hogy hirdetteti az ő evangéliumát és akik ezt az evangéliumot meghallják, azok máris átmentek a halálból az életre. Az evangélium által ugyanis Jézus megoldozza a lelki halál bilincseit, bünbo- csánatot ad és belevonja az embert saját életébe. Aki meghallja az evangéliumot, részt kap Jézus életéből. Benne is gyökeret ver az isteni örök élet. Az evangélium meghallá- sa nyomán olyan szoros közösség támad/' Jézus és az evangéliumot meghalló ember között, hogy ebben a közösségben Jézus élete áramlik át az emberbe. AZ, HOGY JÉZUS ÉLETE GYÖKERET VER az evangéliumot hittel elfogadó ember életében, ez egyben meghatározza az élettel megajándékozott hivő ember feladatát és életstílusát. Neki is ki kell ábrázolnia Jézus életét. Hordoznia kell azt. Pál apostol ezt más megfogalmazásban így mondja: „Öltözzétek fel a Krisztust.” Ez nem jelenthet mást, mint azt, hogy a hivő ember életének tükröznie kell Jézus életét. Mi jellemezte elsősorban ezt az életet? A szolgáló szeretet. Aki tehát elnyerte Jézus életét és hordozza azt, annak szolgáló szeretetben kell élnie az emberek között. Mind a két szón hangsúly van, a szereteten is és azon is, hogy ez a szeretet, „szolgáló". Vagyis, ez a szeretet az emberek iránt nemcsak érzelem, nemcsak megértése az embereknek. nemcsak valamiféle megindulás az emberek nehézségei, szenvedései és problémái iránt, hanem olyan szeretet, amely aktívan fáradozik az emberekért. az emberek problémáinak megoldásáért. Így is mondhatjuk: diakóniai szeretet. Akit tehát Jézus az ő evangéliumával életrehívott, azt diakóniai életre hívta el. A DIAKÓNIAI ÉLET minden területén serény. Eleven és szorgalmas a gyülekezetben, elsősorban az öregek, az egyedülmaradtak, a betegek, különböző kérdésekkel viaskodó emberek között. Ha egy gyülekezetben sokan meghallották az evangéliumot és ennek nyomán sokan nyertek életet, nem lehetnek olyan emberek, akikkel senki sem törődik, ajtót senki nem nyit rájuk és senki nem mondja nekik a vigasztalás evangéliumát. Ezen túlmenően az életet nyert gyülekezetnek a faluban, vagy a városban, sőt az egész társadalomban úgy kell jelen lennie, mint amely éli Jézus életét, tehát szolgáló szeretettel. Ez a szolgáló szeretet a falu, a város területén leleményesen találja meg azokat a szolgálatokat, amelyekkel segítheti az egész közösséget, a társadalmat. De még ennél is tovább kell lépnünk. Minél többen lesznek olyan gyülekezeti tagok, akik a Magyarországi Evangélikus Egyházban Jézus Krisztustól életet nyertek, annál inkább lesz a Magyarországi Evangélikus Egyház magyar hazánkban és az emberiség nagy családjában a szolgáló szeretet gyakorlója, ott, ahol népünk szebb és jobb életének munkálásáról, az emberiség békéjéről, a kenyér egyenlő elosztásáról van szó. Ebből is kitűnik, hogy Jézus Krisztus nem azért adja az ö életét a benne hivőknek, hogy azt magukba zárják és esetleg másokkal szemben fölényeskedve dicsekedjenek vele, hanem sokkal inkább azért, hogy annak erejével a megajándékozottak segítsék és jobbítsák ,mások életét. v. MÉG EGYSZER HANGSÚLYOZNUNK KELL, hogy ennek az életnek az elnyerése attól függ, hogy miképpen viszonyulunk Jézus szavához. Amikor az ö szava hangzik, akkor azon keresztül 0 maga kínálja fel a Vele való találkozást. Csak ebből a találkozásból szü- lethetik új élet. Nincs új élet az Ö szavának hallgatása és szívünkbe fogadása nélkül. Az Ö szavában érkezik meg hozzánk az a teremtő hatalom, amely életet hoz létre. Ezért olyan fontos a húsvéti evangélium meghallása. VÉGÜL Jézus nemcsak a „lelki” halottakat, hanem a testi halottakat is feltámasztja. „Eljön az óra, amelyben mindazok, akik sírban vannak, hallani fogják az ő hangját, és kijönnek: azok, akik a jót tették, az élet feltámadására, azok, akik a rosszat csele- kedték, az Ítélet feltámadására." Az Ö szava elég erős arra is, hogy ne csak a lelkeket elevenítse meg, hanem a halottakat is. Nincsen olyan mély sír, amelyből Ö ne tudná előhozni a halottakat. Ezért mondhatjuk: „Hiszem a test feltámadását”. Arra azonban megint csak figyelnünk kell, hogy a feltámadás napján annak ad Jézus életet, és pedig örök életet, akik „jót tettek”. Azoknak, akik a földi életben az ő életét úgy hordozták, hogy szolgáló szeretettel éltek az emberek között. D Káldy Zoltán INDIA Az Evangélikus Tamil Egyház új püspökévé január 14- én iktatták be Easter Raj lelkészt, aki korábban a Ma- durában működő teológiai szeminárium tanára volt. Az ünnepségre Tranquebarban került sor, ahol 1706-ban az evangélikus missziói munka megindult. Raj püspök a kereken 80 ezer hívőt számláló Tamil Evangélikus Egyház hetedik püspöke, (lwi) Szeretettel köszöntjük Vikströin püspököt és feleségét John Vikström, a finnországi svéd egyházkerület püspöke március végén feleségével együtt — egyházunk vezetőségének meghívására — tíznapos hivatalos látogatásra Magyar DÁNIA bi autóbaleset következményeként meghalt, (lwi) Aalborg egyházkerületének 69 éves püspöke, Erik Jensen 1975. január 3-án egy korábországra érkezik. Vikström püspök igehirdetéssel szolgál gyülekezetekben, előadást tart lelkészeknek, és megismerkedik egyházunk életével és hazánkkal.
