Evangélikus Élet, 1975 (40. évfolyam, 1-52. szám)
1975-03-02 / 9. szám
Evangéliumi gyöngyfüzér Lk. 11, 14—28. Olyan ez az ige, mint egy csodálatos fényű gyöngyfüzér, amelyben Jézus egy vitabeszéde során, melyet a farizeusokkal folytat, egymás mellé kapcsolja evangéliumának drága gyöngyeit. sokszor ügy értékeljük a némaságot, hogy az a fegyelemnek, vagy éppen belső lelki erőknek a megmutatkozása, és a bírái előtt hallgató Jézusra gondolunk. Ez igaz. De lehet a hallgatás a be nem avatkozás, a részvét nélküliség, a valamitől való elhatárolás jele is. Ez akkor válik ördögivé. amikor ott van hallgatás, ahol kiáltani kellene, ahol valamilyen szörnyű dologra fel kellene a figyelmet hívni. Egyik költőnk így szólt: „cinkos aki néma”. Jézus éppen azért űzi ki a némaság ördögét, mert népét, egyházát arra küldötte az emberek köze, hogy felemeljék szavukat minden igazságtalanság, jogtalanság, embertelenség, az emberi méltóság megalázása ellen. Hiszen az emberek között sokszor érvényesül az ilyen helyzetekben Kain elve: avagy őrizője vagyok-e én az en atyámfiának. De ez az elv gyilkos elv. Ennek társai, amikor a „mi közöm hozzá" vagy a „ne szólj szám, nem fáj fejem” mindennel megalkuvó elvtelensége szólal meg bennünk. Jézus szabadító ereje, félelemtől feloldó hatalma képessé és készségessé tehet minden igaz ügy melletti kiállásra, még akkor is ha azzal talán veszedelem is együtt jár. Azokat, akik szívesebben foglalkoznak a maguk lelki életének belső kérdéseivel, akarja Jézus ezzel az igével bátrabb, hangosabb, hűségesebb kiállásra indítani a felebarátért, akiben, akin keresztül Néki szolgálhatunk. Istentiszteleti rend Budapesten, 1975. március 2-án Deák tér de. 9. (úrv.) Trajtler Gábor, de. 11. (úrv.) dr. Hafen- scher Károly, du. 6. Bach: H-moll mise. — Igét hirdet: dr. Hafen- scher Károly Fasor de. 11. (úrv.) Szirmai Zoltán, du. 6. dr. Muntag Andorné. Dózsa György út 7. de. fél 9. (úrv) Szirmai Zoltán. Üllői út 24. de. fél 11. Karácsony Sándor u. 31—33. de. 9. Rákóczi út 57/ b. de. 10. (szlovák) Cseiovszky Ferenc, de. 12. (magyar). Thaly Kálmán u. 28. de. U. dr. Rédey Pál. Kőbánya de. 10. (úrv.). Vajda Péter u. de. fél 12. (úrv.) Zugló de. 11. (úrv.) Boros Károly. Rákosfalva de. 8. Boros Károly. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Boros Károly. Kassák Lajos u. 22. de. ll. Kertész Géza. Váci út 129. de. 8. Benczúr László. Frangepán u. de. fél 10. Benczúr László. Üjpest de. 10. Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Soroksár-Üjtelep de. fél 9. Pestlőrinc de. ll. Matuz László. Kispest de. 10. Kispest-Wekerleteíep de. 8. Pestújhely de. 10. Schreiner Vilmos. Rákospalota-MAV-telep de. 8. Schreiner Vilmos. Rákospalota- Kistemplom de. 10. dr. Bodrog Miklós. Rákosszentmihály de. fél iil. dr. Karner Ágoston. Sashalom de. 9. dr Karner Ágoston. Mátyásföld de. fél ll. Cinkota de. fél ll, du. fél 3. Kistarcsa de. 9. Rákoscsaba de. 9. Békés József. Rákoshegy de. 9. Ferenczy Zoltán. Rákosliget de. 10. dr. Kósa Pál. Rákoskeresztúr de. fél ll. Kósa László. Bécsikapu tér de. 9. (úrv.) Madocsai Miklós, de. fél ll. (német) (de. ll. (úrv.) Gáncs Péter, du. 6. Madocsai Miklós. Torockó tér de. fél 9. (úrv.) Gáncs Péter. Óbuda de. 9. Görög Tibor, de. 10. (úrv.) Görög Tibor. XII., Tartsay Vilmos u. ll. de. 9., de. ll., du. fél 7. Pest- hidegkút de. fél ll. Modori u. 6. de. 10. Muncz Frigyes. Kelenföld de. 8. Bencze Imre, de. fél 10 (családi) Lehel László, de. ll. (úrv.) Bencze Imre, du. 6. Lehel László. Németvölgyi út 138. de. 9. Turchá- nyi Sándor. Albertfalva de. 7. Vi- sontai Róbert. Nagytétény de. fél 9. Kelenvölgy de. 9. Visontai Róbert. Budafok de. ll. Visontai Róbert. Csillaghegy de. fél 10. Csepel de. fél ll. SOKSZOR Ml KERESZTYENEK IS Jézust egy kissé gyengének véljük. Hiszen életútján olyannak ismertük meg, aki enged, aki szelíd, aki megbocsát, aki tűr, aki úgy hagyja magát. Aki pedig ilyen — véljük — az gyenge. Pedig aki Jézust követve, hűségesen jár az Ö útján, az éppen azt tapasztalja meg, hogy a benne való Jxit győzelmessé tesz a kísértéseken. Az iránta való hűség győzelmessé tesz a bizonytalankodáson, a Hozzá való ragaszkodás legyőzi az elidegenedést, és a Benne megtalált békesség legyőzi az élet viszályait. Ez pedig nem magunktól van, hanem az Ö ereje bennünk. Csak addig vagyunk gyengék, tétovázók, amíg magunkra tekintünk, de ha az ö győzelmes kezére bízzuk magunkat, az O ereje győz általunk is. Ez a győzelmes Jézus, ez az erős Jézus indít minket is küzdelembe. Ennek a harcnak ugyanaz a fegyvere, amivel Ö vívta meg: a szeretete. Ez a szeretet harcol a bűn ellen megbocsátással, a gyűlölet ellen az irgalmasság gyakorlásával, az életet romboló erők ellen, az életet mentő, védő, oltalmazó szeretettel. Ez pedig mindig a felebaráthoz utasít, aki ezt várja, akinek erre van szüksége. AZ ERŐS JÉZUS LEGHATALMASABB EREJE, hogy egyházát szolgálatra küldi a világba, mert a legnagyobb erőre a szolgálatban van szüksége Isten népének. Amit ebben az igében a számunkra talán kissé különösen hangzó szavakkal mond el Jézus: kisepert, felékesített szív, az a hitéletnek egy döbbenetes igazsága. Sokan élték át egy- egy úrvacsora vétel után. Valóban ilyen „kisepertnek” érezték magukat, mert Jézus megtisztította szívüket. De ha ez a szív üresen marad, ha nem tölti meg a hálás szeretet, az elvett kegyelemért, ha nem lesz belőlf cselekvő, szolgáló szeretet, amely a kapott szeretettel mások felé fordul, ha nem tölti meg a készség, amely boldogan kész adni, mert tudja, hogy O maga is nagyon sokat kapott, hanem csak úgy „kiseperve és felékesítve’’ akar maradni, az a szív igen hamar észreveszi, hogy „heted magával tért vissza a gonosz”. Ha van a szívedben öröm Krisztus által, osztogasd és még több lesz, ha van békesség a szívedben, állj ki vele mások békéjéért és maradandó lesz, ha van szeretet amely kész a napi feladatok vállalására, tedd meg, és még többre fog indítani az Isten. Csak üresen ne maradjon. JÉZUS A GYÖNGYFÜZÉRT azzal zárja le. néki nem ámuló, önfeledt magasztalásra van szüksége, hanem azt várja. hogy az ő szavát komolyan vegyük, intését megtartsuk, néki engedelmeskedjünk. Sólyom Károly IMÁDKOZZUNK Édesatyánk a Jézus Krisztus által! Köszönjük Néked ezt az Igét, amely életünknek olyan döntő hiányaira mutatott rá. Meg- valljuk, hogy sokszor hallgattunk, ahol szólni kellett volna. Sokszor bizonytalankodtunk, ahol a Te erőddel élni lehetett volna és megüresedett a szivünk, pedig Tőled áradt íelénk a szeretet. Kérünk ébressz felelősséget a szíveinkben e világ minden igaz ügyéért, amely felveszi a szegények, éhesek, elnyomottak gondját és értük szólni, cselekedni fáradozni késztet. Adj ebben mindnyájunknak engedelmes szívet és hűséget Ámen. — Böjt 3. vasárnapján az oltárterítő színe: lila. Az isten- tisztelet oltári igéje: Ef 5, 1— 9: az igehirdetés alapigéje: Lk 11, 14—28. — EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIÓBAN. Március 2-án, vasárnap reggel 7 órakor az evangélikus egyház félóráját közvetíti a Petőfi Rádió. Igét hirdet KÁPOSZTA LAJOS soltvadkerti lelkész. — ZUGLÖ. Február 8-án Szent-Ivány Ödön egyházkerületi felügyelő tartott előadást a gyülekezet presbitériumának „Felelős életünk” címmel. — HALÁLOZÁS. Baltazár Dezső aranydiplomás ált. isk. tanító, volt zeneoktató, a diós- győr-vasgyári gyülekezetnek egykori kántora és sokak által becsült buzgó tagja, életének 77. évében váratlanul elhunyt. Hamvasztás utáni temetése február 7-én volt a diósgyőr- vasgyári temetőben. — Vígan János ny. budapesti postás, a bikácsi gyülekezet pénztárosa január 31-én a szekszárdi kórházban súlyos betegség után 71 éves korában meghalt. Temetése február 5- én volt Bikácson. „Jézus Krisztus tegnap, ma és mindörökké ugyanaz.” — özv. Szilágyi Józsefné sz. Szegletes Erzsébet az uzdi kis gyülekezet egykori sokat szolgáló tagja, lapunk hűséges olvasója áldozatos életének 80. évében február 5-én Székesfehérvárott elhunyt. — dr. Szuchovszky Sándor kiváló orvos, a romhányi orvosi kör nyugdíjas orvosa, néhai dr. Szuchovszky Lajos és Szuchovszky Gyula evangélikus lelkészek testvéröccse 74 éves korában január 2-án elhunyt. Hamvasztás előtti búcsúztatásán és hamvainak február 8-án Káván a családi sírhelyen történt elhelyezésén dr. Hafen- scher Károly Deák téri lelkész szolgált. — SZÜLETÉS. Dr. Miklán Károlynak és feleségének. Ba- likó Katalinnak második gyermekük született. Neve: DÓRA. Keresztelése a pécsi templomban volt. „Minden jó adomány s tökéletes ajándék felülről való.” — SZARVASON 1935-ben végzett tanítónők találkozó rendezése céljából Írjanak Micsinay Lászlóné, Görög Lenke, 2170 Aszód címre. — TEMPLOMOK tatarozását vállalom. Pusztavári Attila építész kőműves iparos. Budapest. 1!.. Keleti Károly utca 43. Telefon: 352— 128. — LUTHER-kabátot szakszerűen készít Dóczi Zoltán szabómester. 1081 Budapest, VT., Majakovszkij u. 6. — HARANGÖNTÉST, javítást, szolgáltatást, le- és felszerelést, vasállványok és könnvűhúzású koronák készítését, átalakítását vállalja ..Slezák László aranykoszorús harangöntő utóda és fia” Gombos Lajos harangöntőmester. 2162 örbottyán. Pf. 2. Megjelent Csizmazia Sándor: IGAZ EMBERSÉGÉRT című áhítatoskönyve a Hegyi beszédről Ára: 32,— Ft Kapható a Sajtóosztályon EVANGÉLIKUS ELET A Magyarországi Evangélikus Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti; a szerkesztő bizottság A szerkesztésért felel: Mezősi György Felelős kiadó: Harkányi László Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1088 Budapest. VUL, Puskin u. 12 Telefon: 142—074 Csekkszámlaszám: 516—20.412—Vili. Előfizetési ár: egy évre 120.— Ft Árusítja a Magyar Posta Index 25211 Q 75.0332 Athenaeum Nyomda Budapest Rotációs magasnyomás Felelős vezető: Sopron: Béla vezérigazgató „Szemeim mindenkor az Űr- ra néznek.” (Zsolt 25, 15). VASÁRNAP. — „A bűnösök közé számláltatott.” (Ézs 53, 12 — Rm 8, 1 — Zsolt 25, 12—22 — Lk 11, 14—28.) Amiért a zsoltáríró könyörgött, az Jézus Krisztusban valósult meg. Az evangéliumok és az apostolok bizonyságtevései szerint a Messiás nem uralkodni és ítélkezni jött közénk Isten országából, hanem hogy megmentse a bűnösöket. Szentlelke útján ma minket is ebbe a munkába állít be, hogy ne magunkat akarjuk „megmenteni”, hanem a ránk bízottak egészségéért és boldogságáért tudjunk élni. Böjtölésünk csak ezáltal kaphatja meg keresztyén értelmét, és válhat Urunk előtt kedvessé. HÉTFŐ. — „Én magam legeltetem nyájamat, s én nyugtatom őket, ezt mondja az Űr Isten.” (Ez 34, 15 — Mt 6, 34 — 1 Pt 1, 18—21 — Mt 21, 12—17.) ' A próféta szava által maga a teremtő Isten nyugtatja meg az oly’ sokszor fölöslegesen aggódó szívünket. Ö vigyáz ránk Fia által, aki nemcsak szenvedett értünk a böjti úton, hanem fel is támadott értünk húsvét reggelére, hogy ne csak az eljövendő üdvösségben reménykedjünk, hanem már most is boldogságban, békében, biztonságban élhessünk az ő biztos vezetése alatt. Az ö szavára építve tehát nyugodtan nézhetünk egyéni életünk, kontinensünk, és az egész világ egykor majd jelenné váló holnapja felé. KEDD. — „Mindenki szemei terád vigyáznak, és te idejében megadod eledelüket. Megnyitod a te kezedet és megelégítesz minden élőt ingyen.” (Zsolt 145. 15—16 — Mt 6, 11 — Ap Csel 8, 1—8 — Mt 21, 18— 22.) Heti igénk, nagyon jól tudjuk. még ma is a hivő ember reménységét tartalmazza. Még nem volt a világon olyan kor, amikor mindenki hozzájutott volna a fenntartó Isten számára rendelt eledelhez. De az ige biztatás is arra, hogy a magunk részéről mindent megtegyünk Isten akaratának a megvalósulásáért, hogy minden éiő részesedjen gondviselő szeretetének ajándékában. 16 — Mt 21, 28—32.) Böjtölésünk el sem képzelhető másképpen, mint hogy Urunkra figyelünk, Ö pedig számunkra is a Szentírás bizonyságtételei útján ismerhető meg és követhető. Ezek alapján pedig csak nagyon ritkán csillan fel egyértelműen isteni dicsősége; sokkal inkább önfeláldozó, bűnöket magára vevő, másokért szolgáló arccal fordul felénk. Az Őrá figyelőknek ezt az arcot kell hittel elfogadniuk és örömmel vállalniuk. PÉNTEK. — „Aliitok föléjük egyetlenegy Pásztort, hogy legeltesse őket.” (Ez 34, 23 — 1 Pt 2, 25 — Jer 11, 18—20 — Mt 21, 33—46.) Jeremiás próféta arról a Pásztorról szól, aki önként életét adta a rábízot- takért. Péter apostol arról a Pásztorról ír, akihez böjtölésünk is térít minket. Adjunk hálát Istennek azért, mert minket is a jó Pásztor örök életünket munkáló keze alá helyez. SZOMBAT. — „Boldog, aki a nyomorultra gondol. A veszedelem napján megmenti azt az Űr.” (Zsolt 41, 2 — Rm 14, 19 — 2 Móz 12, 3—14 — Mt 22, 1—14.) A veszedelem napja az utolsó ítélet napját jelenti. De ilyen napnak tűnt már sok ember számára egy-egy nap már élete folyamán. Népek, sőt egész földrészek életében is voltak ilyen napok a történelem folyamán. Erre sokat gondolunk mostanában megemlékezéseink során. — Mi keresztyének Istenünk mentő szere- tetét is áldjuk a jubileum alkalmával és komolyan vesz- szük az intést: „Azért tehát törekedjünk azokra, amik a békességre és az egymás épülésére valók!” — hogy az ítélet napja ne a vesztünket, hanem a boldogságunkat jelentse az Űr mentő munkája nyomán: Rezessy Miklós A LUTHERÁNIA február 23-án és március 2-án vasárnap délután 6 órakor istentisztelet keretében SZERDA. — „És lesz ott ösvény és út, és szentség útjának hivatik: tisztátalan nem megy át rajta.” (És 35, 8 — Mt 5, 8 — Jn 10, 17—25 — Mt 21, 23—27.) Böjti utunkat minden évben megváltó Urunk szenteli meg azzal, hogy előttünk jár, és megtisztít minket minden gonoszságtól. Az Ö útja a cselekedetek útja. Ahogyan ö cselekedetekkel igazolta Messiás voltát, nekünk is tettekkel kell megvallanunk Belé- vetett hitünket azzal, hogy az Ö követői vagyunk. CSÜTÖRTÖK. — „Az Orra néztem szüntelen.” (Zsolt 16, 8 — Mt 27, 29 — 1 Kor 4, 9— A LUTHERÁNIA február 23-án és március 2-án vasárnap délután 6 órakor istentisztelet keretében a Deák téri templomban előadja J. S. BACH H-MOLL MISÉJÉT Közreműködnek: Sass Szilvia (szoprán), Budai Livia (alt), Fülöp Attila (tenor), Berczelly István (basszus), Trajtler Gábor (orgona). Vezényel: Weltler Jenő Igét hirdet: DR. HAFENSCHER KÁROLY A belépés díjtalan Ötszáz éve született Michelangelo A NAGYOK KÖZÖTT a legnagyobb művész előtt helyezzük le az emlékezés hódolatát. Az emberiség nem ismer még egy ilyen alkotó egyéniséget, aki a művészet három területen ért a csúcsra: ízig-vérig szobrász volt, de festői és építészeti műveit egyaránt csodálja az utókor. A szobrászinasra Firenzében felfigyelt a „Nagyszerű” jelzővel méltatott Lorenzo Medici, befogadta családi körébe és udvarának humanista irodalmi, tudományos társaságába. A Mediciek kertjében az antik görög szoborgyűjteményen formálódott ízlése az ifjúnak. Ez a környezet és a belőle áradó hatások eljegyezhették volna véglegesen a reneszánsz szépségideállal és a reneszánsz ember önfeledt életélvezésével, ö azonban átvéve ezen az emelkedett helyen mindent a kor megúj- hodó sodrából, mégis messzebb jutott. Lenyűgöző művészete kissé idegen maradt korától. Pályatársai csodálták, irigyelték, de meghök- kenve húzódtak el tőle. A legigazibb művészek sorsa teljesedett be rajta: magába szívta egészen kora legkiválóbb művészi felfogását, de túlnőtt korán, előre mutatott. A RENESZÁNSZ művészeti eszmény a harmonikus. tökéletes emberi szépség volt az ókori görög szobrok és fennmaradt római másolataik nyomán. Utolérhetetlenül valósul meg ez az eszmény Michelangelo szobraiban, azzal az uralkodó vonásukkal együtt, hogy az ember belső világa, érzései, indulatai is kifejeződnek az arcon, a tagokon, a testen. Huszonnégy éves korában faragta fehér márványból első monumentális remekművét, a Szent Péter bazilikában látható Piétá-t, ahogyan a keresztről levett Krisztust ölében tartó Mária képzőművészeti ábrázolását az olasz „szánalom” szóval jelölik. A szemközt ülő Mária kissé lehajtott feje egészen fiatal, gyönyörű arcot mutat. A csodálatosan finom vonások mérhetetlen szomorúságot sejtetnek a lélek mélyén, miközben az egész arc és alak megőrzi a harmónia szépségét. A továbblépés ettől a művészi eszménytől má,r abban jelentkezik, ahogyan Michelangelo későbbi műveiben a drámai pillanat feszültsége jelen van. A néhány évvel későbbi Dávid szobor a küzdelem előtti pillanatban ábrázolja az ifjút. Antik görög szépségű arc, nagyszerű termet és teljes nyugalmú testtartás. Csak a kezén és karján az erek. Izmok duzzadása jelzi a készülő erőfeszítést. A mozdulat az egész szobor a döntő cselekvés előtti lelkiállapot kifejezése a tökéletes harmónia jegyében. MÓZESE szintén a kirobbanás előtti utolsó percet ábrázolja. A Tízparancsolat átvétele után lejött a hegyről, és távolról nézi az aranyborjú imádását. Keze és karja árulja el a benne feszülő indulatot. Arcán még ott van az Isten-közelség ünnepi magasztossága, de — főként, ha a jobb profilját nézzük, ahogyan a reprodukciók szokták ábrázolni — már fellángolt haragja. Viszont, ha másik oldalról nézzük a homályos római templom mélyén, észrevesszük az arcra ülő rezignált szomorúságot. mintha azt mondaná Istennek: Nehéz a te ügyed, Uram, mert ilyen gyenge a te néped. Ezzel a szoborral már beléptünk Michelangelo alkotásainak legmélyebb titkába, oda, ahol ő messze túllépte kora művészetének a határát: az emberi sors küzdelmessége jelenik meg műveiben, ez pedig idegen volt az életélvező reneszánsz világától. A harmónia diadalának művészeti korszakában Michelangelo úgy tudja ezt a szépségeszményt szolgálni, hogy közben megtelítődnek alakjai lelki vívódással, kétségekkel, kemény küzdelemmel, fájdalommal, szomorúsággal, töprengéssel, vergődéssel. Innen visszatekintve már első Piétá-ja és Dávid is jelzi, de — ahogyan halad előre élete és művészete — egyre erősebben érezzük műveiben az önmagával és életsorsával küzdő ember vallomását. Mert művészetének ezzel a fő vonásával önmagáról vallott. Sikerek ellenére a nagy kudarcról: II. Gyula pápa síremlékén dolgozott, melybe művészete kiteljesedését álmodta bele, amikor irigység, féltékenység elgáncsolta. a pápa elejtette a tervet, és az ügy harmincéves korától hetvenedik évéig húzódott, megkeserítve élete java évtizedeit. Vallottak szobrai belső tragédiájáról is: ő, a szépség megszállottja, rút férfi volt, s rajongó érzéseinek személyei eszmei távolságban, vagy pusztán nemes barátságban maradtak vele. ALKOTÓ MUNKÁJA is testet-lelket őrlő küzdelemmel járt. A márványtömbnek úgy vágott neki vésőjével, kalapácsával, hogy nem volt előtte részletes kidolgozott minta. A kővel viaskodva születtek meg az alaktalan anyagban rejlő, megálmodott szobrok. A firenzei Accademia-képtárban, a Dávidhoz vezető széles folyosón sorakozik néhány befejezetlen szobra. A modem művészethez szokott szem ezekben a töredékekben teljes művet lát. Megrázó élmény születése közben meglesni a szobrot. A félig kibontott kő a képzelet, a sejtelem borongásának az élményében befejezett egész. S elárulja az alkotó küzdelmét a műért. Rómában a Sixtusi-kápolna magas mennyezetén Michelangelo négy évig dolgozott, állványon, hagyatt fekve festette a világ teremtése óriási freskóját. A reá csapódó vakolattól, festéktől mocskosán vitatkozott a munka közben a helyszínen megjelenő, kemény akaratú pápával. A művész emberfeletti küzdelme a művészetért ott rejlik a látvány mögött, amelylt ma szüntelenül áramolva egyszerre több száz ember néz a világ minden tájáról bábeli nyelvkavargás közepette. ISTENNEL IS KÜZDÖTT egész életében, önvallomásszerü verseiben — melyek gyűjteménye magyarul is megjelent — a bűnbánatnak, a kárhozat félelmének megrendítő hangjai csendülnek meg. Ezek az érzések fiatalkorában Savonarola prédikációi nyomán kerültek érzékeny leikébe. De élete utolsó szakaszában eljutott Isten bűnbocsátó szeretetéhez. Volt akkor Rómában egy kisebb körű lelki mozgalom, amely a reformáció ellenhatásaként és mégis visszaverődő sugaraként néhá- nyak hitét evangéliummal töltötte meg. Az idős művész is közéjük tartozott. Milánóban a Sforza-várkastély múzeumnak berendezett termei mélyén, spanyolfal mögött váratlanul találtam szembe magam utolsó Piétá-jával, amelyen a 89 éves művész halála előtt négy nappal még dolgozott. A halott Krisztust hátulról öleli át anyja. Mindkettőjük álló alak: az anya erőlködve tartja fia roskadozó holttestét. A sírba hanyatló mester az örök szeretet tartó karjára vágyik, amely azonban nem Máriáé. Tíz évvel azelőtt már vallást tett egyik versében hite végső óhajáról: „Már nem nyugtat meg véső és ecset; / egyet kívánok: az égi szerelmet, / mely karját tárja felénk a keresztfán.” Veöreös Imre
