Evangélikus Élet, 1974 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1974-04-21 / 16. szám

„Légy példa a hívőknek!” Lelkésziktatás Gyulán GYULA VAROS NEVÉRE hazánk lakosai az utóbbi évek­ben egyre inkább felfigyelhet­tek. A rádió, a televízió, a na­pilapok többek között arról is tájékoztatták a közvéleményt, hogy a törökvilág utáni idők­ben is fennmaradt és áldoza­tok árán rekonstruált gyulai várban . most már esztendők óta rendszeresen folynak a várszinhazi ősbemutatók neves bel- és külföldi szereplőkkel. Arról is tudunk, hogy itt van az ország egyik legjelentősebb termál- és gyógyfürdője, to­vábbá, hogy Erkel Ferenc szü­lővárosában évről évre igen mozgalmas diákünnepségeket rendeznek színes kulturális vetélkedőkkel és műsorokkal. De az sem utolsó dolog, hogy a gyulai húskombinát hazánk egyik legnagyobb ilyen jellegű üzeme. MÁRCIUS 24-ÉN A GYU­LAI EVANGÉLIKUS GYÜLE­KEZET tagjai — akik 1962-ben társultak az eleki gyülekezet­tel — külön örömünnepre vir­radtak fel. A Budapest rákos- palotai gyülekezetbe eltávozott Bodrog Miklós lelkész helyére új, fiatal lelkész került ifj. Kendeh György lelkész sze­mélyében, aki eddig a Déli Evangélikus Egyházkerületnél szolgált. A nem nagy, de Ízlé­sesen karban tartott templo­mot zsúfolásig töltötték meg a hívek és a meghívott vendé­gek. A gyulai és eleki gyüle­kezetek presbiterein és hívein kívül ott láttuk a lelkeszbeik- tatást végző Mckis Ádám es- peres-püspökhelyettesf, Gregor György békésmegyei egyház­ügyi tanácsost, tucatnyi Luther- kabátos lelkészt az egyház­megyéből és azonkívül, a gyu­Míian kell értenünk „Békességünk van Istennel" Km Vérszegény elmelet-e a pali megigazulástan? Tar mező-e, hol az életnek vajmi kevés a jele? Vagy ellenkezőleg dús- nedvü fához hasonló a gyü­mölcsösünkben, mely szünte­len terem? Okvetlen ez az utóbbi, A hitből megigazültak gazdag birtokáról fejezeteken át szól Római levelében az apostol. Elsőként az Istennél való békességet említi. Nem hiú vágy ez, hanem valóság. Már most, itt a föl­dön. Ha a felületesnél jobban értjük, a karácsonyi angyalé­nek sem' óhaj: legyen dicső­ség a mennyben, légyen bé­kesség a földön — hanem boldog kinyilvánítás: most, hogy Krisztus eljött, most van dicsősége Istennek mennyei világában és most köszöntött béke a földön az emberekre, kiket Isién jóakaratába foga­dott (Lk 2, 14). — Krisztus eljövetelével, áldozatával és végső győzelmével a démóni- kus hatalmasságokon merő­ben új helyzetet teremtett Is­ten és ember között. Némi hasonlításul gondoljunk arra, amikor a földön valahol egy háború véget ér és fehnirrad a béke napja. Marad a béke­időben is gond, megoldandó probléma bőséggel, de ez már merőben különbözik attól, amikor az emberek tűzben, füstben ezer rettegés közt mentették puszta életüket. Istennel való békességünk elsősorban nem keblünk ér­zése. még kevésbé jóleső han­gulat. Pál szavainak nyoma­tékét a rajtunk kívüli objek­tív valóságon kell felfedez­nünk. Elébb rajtunk kívül tör­tént valami- Isten Krisztus­ban megbékélt a világgal. Üj korszak nyílt, bűnbocsánatot, békességet hozó. Most mór azután hitünk által elfogad­hatjuk Isten ajándékát. Ren­dezett Viszonyba kerülünk Vele, nem lebeg felettünk 5, i villámlő haragja, es mi sem gyűlöljük őt „magas követel­ményei” miatt. Megszűnt az ellenségeskedés. Istent jóba rátunknak tudhatjuk, hű szomszédunknak, kegyes vár­urunknak, ki leeresztette előt­tünk a felvonóhidat, megnyi­totta kapuját, bemenetelünk van őhozzá, oltalmaz, védett­séget kínál bún, ördög, halál nyílvesszői ellen. Mégpedig nemcsak alkalmilag, hanem a tartós állapot szándékával. „Állunk a kegyelemben” (2. v.), melyhez menetelünk van, vallja örömmel az apostol. „Adatott nekünk a Szentlé­lek”, ki által Isten irántunk való szeretető áramlott szí­vünkbe (5. v.). Persze nem szabad kibil­lennünk a józan egyensúly­ból. Mért volna szükséges egy­más ellen kijátszani a külső békét és a belső békességet? Magától értetődik, hogy Krisz­tus, a nagy Békeközvetito Is­ten és ember között, boldogjai közé sorolja a békeszerzőket (Mt 5. 9). Augustus császár óta egy kor sem fáradozott annyit a békéért, mint a je­lenkor. Az Istennel való bé­kesség ezt nem gátolja, sől elősegíti'. Idézzük példaként Jákob történetét. Hosszú évek után hazatérve azon töpreng, hogyan engesztelje lei Ézsaut, kit megcsalt Isten azonban egy angyal képében útját áll­ja: előbb Vele kell megküz­denie, megbékülnie. S miután ez megtörténik, százszor köny- nyebben, mint remélte — ki­békül testvérével, (1 Móz 32— 33) Krisztus népe nem teheti, hogy ne tegyen tanúságot az Istennél való békesség való­ságáról, ezért nemzedékről nemzedékre beáll az apostol nyomdokába és elmondja: „Krisztusért járunk' követség­ben, Krisztusért kérünk, be­kül jetek meg az Istennel!” (2 Kor 5, 20) Scholz László Szolgalatunk leljesebk betöltéséért A társadalomtudományi szakcsoport munkaüléséről Február 20-án tartotta mun­kaülését a társadalomtudomá­nyi szakcsoport dr. Vámos Jó­zsef dékán vezetésével. Beve­zetőjében hangsúlyozta, hogy szolgálatunk teljesebb betölté­séhez elengedhetetlenül szük­séges az egyház- és társada­lomtudományi kérdésekkel való foglalkozás. Ezeket szem előtt tartva végezzük munkán­kat tudományos alapossággal. A társadalomtudományok fon­tosságát mutatja az, hogy a tu­dományággal kapcsolatban több magasszintű határozat született, melyekről Lehel László adott rövid áttekintést. Feszült figyelemmel hallgat­tuk a szakcsoport új doktorje­löltjének, Karner Ágoston or­szágos egyházi főtitkárnak ed­dig végzett munkájáról szóló beszámolóját, mely „A Ma­gyarországi■ Evangélikus Egy­ház népességének változása, okai és következményei” té­makörben mozgott.. Garami Lajos, a másik doktorjelölt munkájának egy részletéről adott, áttekintést. „A nógrádi kegyesség huszita gyökerei” címen. Benkóczi Dániel el­mondta, hogy Nyíregyháza kettős évfordulóra készül: a megyeszékhely megalakulása és az örökváltság 100 éves ju­bileumára. Ezzel kapcsolatban az evangélikusság szerepét vizsgálja. Bárány Gyula az ur­banizáció problémájáról, Tá- borszky László a tradíció sze­repe a békéscsabai gyülekezet­ben, Kalácska Béla a válás gazdasági és társadalmi okai­ról szólt. Ifj. Kendeh György izgalmas feladatot végez „az 1919—45 közötti igehirdetések­ben hogyan tükröződnek a tár­sadalmi kérdések” témakör­ben. Dr. Selmeczi János arra mutatott rá, hogy a szakcso­port munkája jó értelemben vett egyházi közérdek, de so­hasem valamiféle egyházi ön­féltés, önigazolás! A beszámolók kapcsán ki­alakult gyümölcsöző beszélge­tés arról tanúskodott, hogy a szakcsoport tagjai komolyan veszik munkájukat, s ezzel is szeretnének hathatós segítsé­get nyújtani a diakóniailag struktúráit gyülekezet megte­remtéséhez. Z. J. lai és eleki más vallású fe­lekezetek vezetőit és lelké­szeit, élükön Nagy Sándor re­formátus esperessel, de a szomszédos egyházmegye — elsősorban a szarvasi és oros­házi gyülekezetek — is kép­viseltették magukat egyházi es világi elöljáróikkal. A BEIKTATÁS HIVATA­LOS SZOLGÁLATÁNÁL tienkö István orosházi igaz­gató-lelkész — aki 23 eszten­dőn át szolgált a gyulai gyüle­kezetben — és Povázsay Mi­hály békéscsabai lelkész se­gédkezett. Mekis Ádám esperes 1 Tim 4, 12. 15—16 alapján, tartott beiktató beszédében rámuta­tott arra, hogy a lelkipásztort arra kötelezi Isten igéje, hogy jó példát adjon a „beszéd­ben” — a korszerű igehirde­téstől kezdve a lelkipásztort beszélgetésen át a társadalmi megnyUailtozásokig, —, a „sze- retetben” — a szolgáló szere­tetnek egyházon belüli és egy- háyjon kívüli gyakorlásával —, a „hitben” —, amely Istenhez és Krisztushoz kötötten mind a helyes beszédnek, múld a sze­retet cselekedeteinek hajtó „motorja” — és a „tisztaság­ban” — lelkipásztort szaval­nak és egesz életfolytatásának egyértelműségében, a lelkiek­ben és anyagiakban való hű­séges sáfárkodásban. Csak ezeknek becsületes, követke­zetes és hűséges megtartásá­val tartható meg a gyülekezet és csak így van hitele a lelkészi szolgálatnak és az „előhala- dásnak mindenki előtt”. A BEIKTATÁST KŐVETŐ ÜNNEPI KÖZGYŰLÉST dr. Szórády István egyházközségi felügyelő nyitotta meg. Ennek keretében számos meleghangú köszöntés hangzott el a kelet­békési és a szomszédos egy­házmegyék, a öjUíuí es eleit! társult gyUíeKezetóit, a hely­beli és más ieiekezelek, vala­mint lelkésztársak nevében. Ugyancsak számos írásbeli üdvözlet is érkézéit egyhá­zunk elöljáróitól, testületéitől es jó bálátoktól is. A köszöntésekre ifj. Kendeh György lelkész válaszolt és Csel 20, 24- bői választott ige alapján vázolta a reá váró szolgálat elkötelezéseit. Ennek kapcsán rámutatott arra, hogy a lelkipásztori szolgálat Jézus­tól kapott szolgálat, s ez az ige utal ennek a szolgálatnak módjára, céljára és irányára. Szolgálatának célját az a Jé­zus szabja meg, aki Isten or­szágának evangéliumát hirde­ti, de a prédikáiással együtt és egyszerre szeretett és minden cselkedetével az emberek ja­vát művelte. „Én is ezt a szol­gálatot. szeretném végezni úgy, mint Jézus tette, erőmhöz és tehetségemhez mérten, hogy abból élet, erő, reménység, békesség és üdvösség szár­mazzék” — mondta a beikta­tott lelkész. A továbbiakban hangsúlyozta: „Az evangéli­kus lelkészek szolgálatával egyháziunk egész történelme folyamán mindig szorosan összefüggött a haladás, a fej­lődés szolgálata is. Éppen ezért szolgálatomhoz elenged­hetetlenül hozzátartozónak te­kintem városunk fejlődéséért való munkálkodásomat is. De ugyanígy szolgálattal és fele­lőséggel tartozom egész né­pünk fejlődéséért, a békének mind szélesebb körben való elterjedéséért, a népek egyen­lőségéért.” Ehhez a szolgála­tához kérte az egész gyüle­kezet hűségét, imádságát, va­lamint a város és a társadalmi szervek bizalmát és támogatá­sát is. Mckis Ádám István Marian: CSAK EGYETLEN REGGEL Csak egyetlen reggel kelhetnék föl bűntelen szívvel, tudván, hogy nincs háború sehol sem a Földön, nem készítenek elő sehol sem háborút a Földön, hogy tiszta szívvel merjek mosolyogni csak egyetlen reggel; bűnös vagyok, bűnös, bűnösök között élek, félek, amíg a Földön ölnek, ölnek, ölnek, ölnek. Megjelent a szerző „Veszéllyel vemhes világ” című kötetében 1974. Felvétel a Teológiai Akadémiára Evangélikus egyházunk lel­készeinek kiképzése a buda­pesti Teológiai Akadémián történik. Akik a Teológiai Akadémiá­ra felvételüket óhajtják fel­vételi kérvényüket — az Aka­démia felvételi Bizottságá­hoz címezve — legkésőbb má­jus á5-ig küldjék meg az Akadémia dékáni hivatalá­nak (1085 Budapest, VIII. Ül­lői út 24. II.). Az akadémiai felvételi kér­vényhez a következő okmá­nyokat kell mellékelni: 1. születési bizonyítvány, 2. a legmagasabb iskolai végzett­ség bizonyítványa (az érettsé­gi letételét utólag kell igazol­ni), 3. helyhatósági vagy más bizonyítvány, amely a kérel­mező lakását, szociális hely­zetét, szüleinek foglalkozását és keresetét, illetve szociális viszonyait feltünteti, 4. orvo­si bizonyítvány (részletes), 5. keresztelési bizonyítvány, 6. J. S. BACH ÉS KORTÄRSAI címmel orgonaest lesz április 19-én, pnéleken és április 22- én, hétfőn este fél 7 órakor a Bécsikapu téri templomban. Bach: Három korálelőjáték a-moll fantázia és fúga Buxtehude: c-moll chaconne Két korálelőjáték fisz-moll prelúdium és fúga Bach: g-moil fantázia és fúga Orgonái: PESKÓ GYÖRGY Előadók: Földes Imre és Meixner Mihály Jegyek ára: 12,— forint konfirmációi bizonyítvány, 7. részletes önéletrajz, mely fel­tárja a kérvényező családi és társadalmi körülményeit, va­lamint a lelkészi szolgálatra jelentkezés okait, 8. esetleg egyházi működéséről szóló bi­zonyítvány. A felvételhez szükséges továbbá az illetékes lelkésznek és esetleg még a vallástanító lelkésznek részle­tes bizonyítványa, minden­esetre annak a lelkésznek a jelentkezőt részletesen jellem­ző bizonyítványa a lelkészi pályára való alkalmasságáról, aki a folyamodónak a leg­utóbbi években lelkipásztora volt. Ezt a lelkészi bizonyít­ványt a lelkészi hivatal a kér­vénnyel egyidejűleg küldje meg külön levélben, közvet­lenül az Akadémia dékánjá­nak címezve. Az okmányokat eredetiben kell beküldeni, de indokolt esetben hiteles má­solatban is lehet mellékeni. A másolatot „egyházi haszná­latra” megjelöléssel egyház- községi lelkész is hitelesítheti. Az akadémiai tanulmányi idő öt esztendő. Az Akadémia hallgatói kö­telezően lakói a Teológus Ott­honnak, ahol lakást és teljes ellátást kapnak. A jó tanul­mányi eredményt elért és rá­szoruló hallgatók ösztöndíj­ban is részesülhetnek. SVÁJC Március közepén jelent meg a Zürichi Református Tarto­mányi Egyház által kezdemé­nyezett és 1931-ben megjelen­tetett ún. Zürichi Biblia mai német nyelvű fordításához a háromkötetes bibliai kézi­könyv utolsó kötete. A 2500 lapon megjelenő 38 ezer cím­szót tartalmazó bibliai kézi- könyv német nyelvterületen a legújabb és legnagyobb ilyen megjelent bibliai segédkönyv, (epd-ch). Egyhazunk a huszonöt eves béhemozgalombtm Kezdettől ingva részt vettünk 25 ÉV ALATT nagy utat tett meg az emberiség 1949 áprilisa, a párizsi első béke-világkongresszus óta. Ez a nagyszabású béke-világkongresszus nem sokkal azután ült össze, hogy meg­alakult az Észak-atlanti Szövetség, a NATO. Minden békesze­rető ember előtt világossá vált, hogy a második világháború után újabb veszély árnya nehezedik az emberiségre. A háború könnyet és vért, özvegyet és árvát, szétdúlt otthont és elpusz­tult ifjúságot, kultúr értéliek és templomok elpusztulását jelen­tette. Ezért volt érthető, hogy nagyszabású tiltakozás jött létre a háborúval szemben, amelyben minden békeszeretö ember törekvése találkozott. Az üzemek munkásainak, a falvak pa­rasztságának, az íróasztal fölé hajló értelmiségnek, minden jó- akaratú embernek az összefogásából született a békemozgalom, azzal a céllal: őrizzük meg otthonainkat, óvjuk meg kultúrán­kat. EGYHÁZUNK — sok más egyházhoz hasonlóan — döntő tu­datformálódáson ment át az elmúlt negyedszázad alatt. Ami­lyen nagy utat tett meg a béke-világmozgalom 25 esztendő alatt, ugyanolyan jelentős az egyházak megtett útja is a békéi illetően. A mi korszakunkban kétségtelen, hogy Isten a békéről szóló igékre irányította, az egyház figyelmét. Érdekes volna ki­mutatni ennek a történetét. Ahogyan először néhány prófétai egyéniségen keresztül nyitogatta Isten a szemeket akarata meglátására. Sok értetlenségen és félremagyarázási kísérleten (pl. hogy csak a belső lelki békére int az ige s többre nem) keresztül vezetett az út; egyik egyház hamarabb jutott tiszta látásra, mint a másik, míg ma már teljesen elfogadott dolog, hogy a békemunka szervesen hozzátartozik az egyház szolgála­tához. Ez ma mar nemcsak a mi lelkészi karunk egyöntetű hit­beli meggyőződése, hanem a nyugati egyházak is egyre inkább felemelik szavukat a béke és a teljes leszerelés érdekében. Nem ment máról holnapra, de végül is általánossá vált az a nézet, hogy az emberiség békekorszakának. a megteremtéséből az egyház sem maradhat ki, hiszen Urához válna hűtlenné, ha ebben a kérdésben passzív vagy éppen tehetetlen volna. A HIDEGHÁBORÚT kényszeritette rá a második világhábo­rú után az imperializmus a nemzetközi kapcsolatokra. A má­sodik világháború után az Egyesült Államok kezdeményezésére megalakult az Észak-atlanti Szövetség, a NATO, amelynek katonai ereje a Szovjetunió és a szocialista országok ellen irá­nyult. A béke megvédésére csakhamar felsorakoztak Keleten és Nyugaton a békeszerető emberek. 1948 nyarán a lengyelor­szági Wroclavban a világ kiemelkedő tudósai, írói és művészei — negyvenöt országból ötszáz küldött, köztük húsz magyar — indították el a békemozgalom gondolatát. Még abban az évben megalakult a magyar tagozata is a békéért küzdő értelmisé­gieknek. 1949 márciusában az egyházakat is csatlakozásra hív­ták fel a béke megvédése érdekében. AZ ÖSSZES MAGYAR PROTESTÁNS TEMPLOMBAN 1949 virágvasárnapján valamennyi püspök, egyházkerületi felügye­lő és egyházi vezető által aláírt közös pásztorién elet olvastat; fel. A pásztorlevél az evangélium hangján a béke mellett tett bizonyságot. A békéért való imádkozásra szólította fel a ma­gyarországi evangélikus, református és más protestáns feleke­zet templomos népét. A magyarországi protestáns egyházak virágvasárnapi felhívásában többek között ezt olvassuk: .,A nekünk adott kijelentés szerint a békesség evangéliumának készségében kell járnunk. Reánk nézve egyedül döntő mindig az ige világos parancsa: „Intelek azért mindenek előtt, hogy tartassanak imádságok, esedezések, halaadasok minden embe­rekért, királyokért és minden méltóságban levőkért, hogy csen­des és nyugodalmas életet éljünk, teljes istenfélelemmel és tisztességgel”. Ennek az intésnek abban is engedelmeskednünk kell, hogy szót emelünk a béke ügye mellett. Valljuk együtt az ige szerint, hogy: „boldogok a békességre igyekezök”. PÁRIZSBAN 1949. APRILIS 20-AN nyílt meg az első bekc- világkongresszus. 72 ország 2190 küldötte, 600 millió embert képviselt. Közöttük természetesen a magyar delegáció is meg­jelent. Dr. Vető Lajos evangélikus és D. Bereczky Albert re­formátus püspökök jelentették a magyar protestáns egyházak képviseletét. Joliot-Curie, a világhírű Nobel-dijas tudós, a töb­bi között hangsúlyozta: „Ha rábírjuk a földkerekség lakossá­gának elsöprő többségét, hogy foglaljon állást a világot meg­osztó problémák helyes és békés megoldása mellett, akkor el­érjük a megoldások megvalósulását. Ha ugyanis sikerül kiala­kítanunk egy valóban öntudatos és cselekvő közvéleményt, ez­zel gyakorlatilag lehetetlenné válik, hogy bizonyos körök azt színleljék, mintha nem tudnának ezekről a megoldásokról; ez­zel lehetetlenné tesszük, hogy ezek a körök erőszakos megol­dások felé, azaz a háború felé sodorják a népeket A párizsi békekongresszusról hazatérő magyar küldöttek or­szágszerte beszámoltak tapasztalataikról, s ezzel a közvéle­ményt előkészítették a soron következő feladatokra. EGYHÁZUNK PÁRHUZAMOSAN HALADT a békemozga­lommal. Amikor 1949. június 17—18-án Budapesten tartottak békekonferenciát, egyházunk püspökei felhívást bocsátottak ki a lelkészekhez, amelyben kérték, hogy „a békéért fáradozók munkáját vigyék Isten elé a gyülekezettel közbenjáró imádság­ban”. Ä budapesti békekongresszus 500 küldötte a magyar tár­sadalom minden rétegét képviselte. Az „Uj harangszó” az első atombomba pusztítására irányí­totta a figyelmet, amikor arról írt, hogy ünnepség keretében helyeztek el az egyik Los Angeles-i templomban egy fakeresz­tet. Az avatás szertartásán számos mexikói, néger, japán és kí­nai keresztyén is részt vett. Az egyszerű fakeresztnek megrá­zó története van. A kereszt egy hirosimai kámforfából készült. Ez a fa keresztyén templom előtt állt ebben a nagy japán ki­kötővárosban és 1945-ben az első atombomba robbanása tépte darabokra, A fa csonkjából készült keresztet, mint a hirosi­mai japán gyülekezet ajándékát, egy japán keresztyén kisleány vitte át az óceánon túlra. Édesapját az atombomba robbanása ölte meg. EGYHAZUNK PÜSPÖKEI BEKEFELHÍVÁSSÁL fordultak a gyülekezetekhez, hogy legyenek szolidárisak az atomfegyve­rek megsemmisítését követelő békemozgalommal: „Kérjük Lel­késztestvéreinket és többi Munkatársainkat a Békesség Feje­delmének nevében, álljanak mindnyájan egy szívvel, lélekkel a béke ügye mellé, amennyiben pedig békebizottságokban való munkára nyílik lehetőség, Istentől kapott alkalomnak tekint­sék ezt a szolgálatot. Járjunk elöl jó példával a békeívek alá­írásával is”. D. dr. Ottlyk Ernő MADAGASZKÁR A Madagaszkár! Evangé­likus Egyház elnöke, Dr. Ra­kató Andrlanariajoana pro­fesszor február közepén Pá­rizsban egy látogatása alkal­mából beszámolt hazája egy- za lelki elevenségét az egy­háztagok létszámának és ada- házi életéről. Kiemelte egyhá- kozókészségének örvendetes emelkedését. Az Ivory-ban (Fianarantsoa) levő teológiai főiskolájukra ez évben a 60 helyre több száz jelentkező­jük volt. A legutóbbi egyete­mes zsinat hozzájárult ahhoz, hogy Ökumenikus bibliafordí­tást készítsenek más feleke­zetekkel együtt Gyakran foly­nak együttes evangélizációk anglikán és más protestáns gyülekezet k bevonásával. Az egyháznak 420 ezer tagja van (lwi) }

Next

/
Oldalképek
Tartalom