Evangélikus Élet, 1974 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1974-04-21 / 16. szám

„Légy példa a hívőknek!”

Lelkésziktatás Gyulán

GYULA VAROS NEVÉRE hazánk lakosai az utóbbi években egyre inkább felfigyelhettek. A rádió, a televízió, a napilapok többek között arról is tájékoztatták a közvéleményt, hogy a törökvilág utáni időkben is fennmaradt és áldozatok árán rekonstruált gyulai várban . most már esztendők óta rendszeresen folynak a várszinhazi ősbemutatók neves bel- és külföldi szereplőkkel. Arról is tudunk, hogy itt van az ország egyik legjelentősebb termál- és gyógyfürdője, továbbá, hogy Erkel Ferenc szülővárosában évről évre igen mozgalmas diákünnepségeket rendeznek színes kulturális vetélkedőkkel és műsorokkal. De az sem utolsó dolog, hogy a gyulai húskombinát hazánk egyik legnagyobb ilyen jellegű üzeme.

MÁRCIUS 24-ÉN A GYULAI EVANGÉLIKUS GYÜLEKEZET tagjai — akik 1962-ben társultak az eleki gyülekezettel — külön örömünnepre virradtak fel. A Budapest rákos- palotai gyülekezetbe eltávozott Bodrog Miklós lelkész helyére új, fiatal lelkész került ifj. Kendeh György lelkész személyében, aki eddig a Déli Evangélikus Egyházkerületnél szolgált. A nem nagy, de Ízlésesen karban tartott templomot zsúfolásig töltötték meg a hívek és a meghívott vendégek. A gyulai és eleki gyülekezetek presbiterein és hívein kívül ott láttuk a lelkeszbeik- tatást végző Mckis Ádám es- peres-püspökhelyettesf, Gregor György békésmegyei egyházügyi tanácsost, tucatnyi Luther- kabátos lelkészt az egyházmegyéből és azonkívül, a gyuMíian kell értenünk

„Békességünk van Istennel"

Km

Vérszegény elmelet-e a pali megigazulástan? Tar mező-e, hol az életnek vajmi kevés a jele? Vagy ellenkezőleg dús- nedvü fához hasonló a gyümölcsösünkben, mely szüntelen terem? Okvetlen ez az utóbbi, A hitből megigazültak gazdag birtokáról fejezeteken át szól Római levelében az apostol.

Elsőként az Istennél való békességet említi.

Nem hiú vágy ez, hanem valóság. Már most, itt a földön. Ha a felületesnél jobban értjük, a karácsonyi angyalének sem' óhaj: legyen dicsőség a mennyben, légyen békesség a földön — hanem boldog kinyilvánítás: most, hogy Krisztus eljött, most van dicsősége Istennek mennyei világában és most köszöntött béke a földön az emberekre, kiket Isién jóakaratába fogadott (Lk 2, 14). — Krisztus eljövetelével, áldozatával és végső győzelmével a démóni- kus hatalmasságokon merőben új helyzetet teremtett Isten és ember között. Némi hasonlításul gondoljunk arra, amikor a földön valahol egy háború véget ér és fehnirrad a béke napja. Marad a békeidőben is gond, megoldandó probléma bőséggel, de ez már merőben különbözik attól, amikor az emberek tűzben, füstben ezer rettegés közt mentették puszta életüket.

Istennel való békességünk elsősorban nem keblünk érzése. még kevésbé jóleső hangulat. Pál szavainak nyomatékét a rajtunk kívüli objektív valóságon kell felfedeznünk. Elébb rajtunk kívül történt valami- Isten Krisztusban megbékélt a világgal. Üj korszak nyílt, bűnbocsánatot, békességet hozó. Most mór azután hitünk által elfogadhatjuk Isten ajándékát. Rendezett Viszonyba kerülünk Vele, nem lebeg felettünk

5, i

villámlő haragja, es mi sem gyűlöljük őt „magas követelményei” miatt. Megszűnt az ellenségeskedés. Istent jóba rátunknak tudhatjuk, hű szomszédunknak, kegyes várurunknak, ki leeresztette előttünk a felvonóhidat, megnyitotta kapuját, bemenetelünk van őhozzá, oltalmaz, védettséget kínál bún, ördög, halál nyílvesszői ellen. Mégpedig nemcsak alkalmilag, hanem a tartós állapot szándékával. „Állunk a kegyelemben” (2. v.), melyhez menetelünk van, vallja örömmel az apostol. „Adatott nekünk a Szentlélek”, ki által Isten irántunk való szeretető áramlott szívünkbe (5. v.).

Persze nem szabad kibillennünk a józan egyensúlyból. Mért volna szükséges egymás ellen kijátszani a külső békét és a belső békességet? Magától értetődik, hogy Krisztus, a nagy Békeközvetito Isten és ember között, boldogjai közé sorolja a békeszerzőket (Mt 5. 9). Augustus császár óta egy kor sem fáradozott annyit a békéért, mint a jelenkor. Az Istennel való békesség ezt nem gátolja, sől elősegíti'. Idézzük példaként Jákob történetét. Hosszú évek után hazatérve azon töpreng, hogyan engesztelje lei Ézsaut, kit megcsalt Isten azonban egy angyal képében útját állja: előbb Vele kell megküzdenie, megbékülnie. S miután ez megtörténik, százszor köny- nyebben, mint remélte — kibékül testvérével, (1 Móz 32— 33)

Krisztus népe nem teheti, hogy ne tegyen tanúságot az Istennél való békesség valóságáról, ezért nemzedékről nemzedékre beáll az apostol nyomdokába és elmondja: „Krisztusért járunk' követségben, Krisztusért kérünk, bekül jetek meg az Istennel!” (2 Kor 5, 20) Scholz László

Szolgalatunk leljesebk betöltéséért

A társadalomtudományi szakcsoport munkaüléséről

Február 20-án tartotta munkaülését a társadalomtudományi szakcsoport dr. Vámos József dékán vezetésével. Bevezetőjében hangsúlyozta, hogy szolgálatunk teljesebb betöltéséhez elengedhetetlenül szükséges az egyház- és társadalomtudományi kérdésekkel való foglalkozás. Ezeket szem előtt tartva végezzük munkánkat tudományos alapossággal. A társadalomtudományok fontosságát mutatja az, hogy a tudományággal kapcsolatban több magasszintű határozat született, melyekről Lehel László adott rövid áttekintést.

Feszült figyelemmel hallgattuk a szakcsoport új doktorjelöltjének, Karner Ágoston országos egyházi főtitkárnak eddig végzett munkájáról szóló beszámolóját, mely „A Magyarországi■ Evangélikus Egyház népességének változása, okai és következményei” témakörben mozgott.. Garami Lajos, a másik doktorjelölt munkájának egy részletéről adott, áttekintést. „A nógrádi kegyesség huszita gyökerei” címen. Benkóczi Dániel elmondta, hogy Nyíregyháza kettős évfordulóra készül: a megyeszékhely megalakulása és az örökváltság 100 éves jubileumára. Ezzel kapcsolatban az evangélikusság szerepét vizsgálja. Bárány Gyula az urbanizáció problémájáról, Tá- borszky László a tradíció szerepe a békéscsabai gyülekezetben, Kalácska Béla a válás gazdasági és társadalmi okairól szólt. Ifj. Kendeh György izgalmas feladatot végez „az 1919—45 közötti igehirdetésekben hogyan tükröződnek a társadalmi kérdések” témakörben. Dr. Selmeczi János arra mutatott rá, hogy a szakcsoport munkája jó értelemben vett egyházi közérdek, de sohasem valamiféle egyházi önféltés, önigazolás!

A beszámolók kapcsán kialakult gyümölcsöző beszélgetés arról tanúskodott, hogy a szakcsoport tagjai komolyan veszik munkájukat, s ezzel is szeretnének hathatós segítséget nyújtani a diakóniailag struktúráit gyülekezet megteremtéséhez.

Z. J.

lai és eleki más vallású felekezetek vezetőit és lelkészeit, élükön Nagy Sándor református esperessel, de a szomszédos egyházmegye — elsősorban a szarvasi és orosházi gyülekezetek — is képviseltették magukat egyházi es világi elöljáróikkal.

A BEIKTATÁS HIVATALOS SZOLGÁLATÁNÁL tienkö István orosházi igazgató-lelkész — aki 23 esztendőn át szolgált a gyulai gyülekezetben — és Povázsay Mihály békéscsabai lelkész segédkezett.

Mekis Ádám esperes 1 Tim 4, 12. 15—16 alapján, tartott beiktató beszédében rámutatott arra, hogy a lelkipásztort arra kötelezi Isten igéje, hogy jó példát adjon a „beszédben” — a korszerű igehirdetéstől kezdve a lelkipásztort beszélgetésen át a társadalmi megnyUailtozásokig, —, a „sze- retetben” — a szolgáló szeretetnek egyházon belüli és egy- háyjon kívüli gyakorlásával —, a „hitben” —, amely Istenhez és Krisztushoz kötötten mind a helyes beszédnek, múld a szeretet cselekedeteinek hajtó „motorja” — és a „tisztaságban” — lelkipásztort szavalnak és egesz életfolytatásának egyértelműségében, a lelkiekben és anyagiakban való hűséges sáfárkodásban. Csak ezeknek becsületes, következetes és hűséges megtartásával tartható meg a gyülekezet és csak így van hitele a lelkészi szolgálatnak és az „előhala- dásnak mindenki előtt”.

A BEIKTATÁST KŐVETŐ ÜNNEPI KÖZGYŰLÉST dr. Szórády István egyházközségi felügyelő nyitotta meg. Ennek keretében számos meleghangú köszöntés hangzott el a keletbékési és a szomszédos egyházmegyék, a öjUíuí es eleit! társult gyUíeKezetóit, a helybeli és más ieiekezelek, valamint lelkésztársak nevében. Ugyancsak számos írásbeli üdvözlet is érkézéit egyházunk elöljáróitól, testületéitől es jó bálátoktól is.

A köszöntésekre ifj. Kendeh György lelkész válaszolt és Csel 20, 24- bői választott ige alapján vázolta a reá váró szolgálat elkötelezéseit. Ennek kapcsán rámutatott arra, hogy a lelkipásztori szolgálat Jézustól kapott szolgálat, s ez az ige utal ennek a szolgálatnak módjára, céljára és irányára. Szolgálatának célját az a Jézus szabja meg, aki Isten országának evangéliumát hirdeti, de a prédikáiással együtt és egyszerre szeretett és minden cselkedetével az emberek javát művelte. „Én is ezt a szolgálatot. szeretném végezni úgy, mint Jézus tette, erőmhöz és tehetségemhez mérten, hogy abból élet, erő, reménység, békesség és üdvösség származzék” — mondta a beiktatott lelkész. A továbbiakban hangsúlyozta: „Az evangélikus lelkészek szolgálatával egyháziunk egész történelme folyamán mindig szorosan összefüggött a haladás, a fejlődés szolgálata is. Éppen ezért szolgálatomhoz elengedhetetlenül hozzátartozónak tekintem városunk fejlődéséért való munkálkodásomat is. De ugyanígy szolgálattal és felelőséggel tartozom egész népünk fejlődéséért, a békének mind szélesebb körben való elterjedéséért, a népek egyenlőségéért.” Ehhez a szolgálatához kérte az egész gyülekezet hűségét, imádságát, valamint a város és a társadalmi szervek bizalmát és támogatását is. Mckis Ádám

István Marian:

CSAK EGYETLEN REGGEL

Csak egyetlen reggel kelhetnék föl bűntelen szívvel, tudván, hogy nincs háború sehol sem a Földön, nem készítenek elő sehol sem háborút a Földön, hogy tiszta szívvel merjek mosolyogni csak egyetlen reggel; bűnös vagyok, bűnös, bűnösök között élek, félek, amíg a Földön ölnek, ölnek, ölnek, ölnek.

Megjelent a szerző „Veszéllyel vemhes világ” című kötetében

1974.

Felvétel a Teológiai Akadémiára

Evangélikus egyházunk lelkészeinek kiképzése a budapesti Teológiai Akadémián történik.

Akik a Teológiai Akadémiára felvételüket óhajtják felvételi kérvényüket — az Akadémia felvételi Bizottságához címezve — legkésőbb május á5-ig küldjék meg az Akadémia dékáni hivatalának (1085 Budapest, VIII. Üllői út 24. II.).

Az akadémiai felvételi kérvényhez a következő okmányokat kell mellékelni: 1. születési bizonyítvány, 2. a legmagasabb iskolai végzettség bizonyítványa (az érettségi letételét utólag kell igazolni), 3. helyhatósági vagy más bizonyítvány, amely a kérelmező lakását, szociális helyzetét, szüleinek foglalkozását és keresetét, illetve szociális viszonyait feltünteti, 4. orvosi bizonyítvány (részletes), 5. keresztelési bizonyítvány, 6.

J. S. BACH ÉS KORTÄRSAI

címmel orgonaest lesz április 19-én, pnéleken és április 22- én, hétfőn este fél 7 órakor a Bécsikapu téri templomban.

Bach:

Három korálelőjáték a-moll fantázia és fúga

Buxtehude: c-moll chaconne Két korálelőjáték fisz-moll prelúdium és fúga

Bach:

g-moil fantázia és fúga Orgonái:

PESKÓ GYÖRGY

Előadók:

Földes Imre és

Meixner Mihály Jegyek ára: 12,— forint

konfirmációi bizonyítvány, 7. részletes önéletrajz, mely feltárja a kérvényező családi és társadalmi körülményeit, valamint a lelkészi szolgálatra jelentkezés okait, 8. esetleg egyházi működéséről szóló bizonyítvány. A felvételhez szükséges továbbá az illetékes lelkésznek és esetleg még a vallástanító lelkésznek részletes bizonyítványa, mindenesetre annak a lelkésznek a jelentkezőt részletesen jellemző bizonyítványa a lelkészi pályára való alkalmasságáról, aki a folyamodónak a legutóbbi években lelkipásztora volt. Ezt a lelkészi bizonyítványt a lelkészi hivatal a kérvénnyel egyidejűleg küldje meg külön levélben, közvetlenül az Akadémia dékánjának címezve. Az okmányokat eredetiben kell beküldeni, de indokolt esetben hiteles másolatban is lehet mellékeni. A másolatot „egyházi használatra” megjelöléssel egyház- községi lelkész is hitelesítheti. Az akadémiai tanulmányi idő öt esztendő.

Az Akadémia hallgatói kötelezően lakói a Teológus Otthonnak, ahol lakást és teljes ellátást kapnak. A jó tanulmányi eredményt elért és rászoruló hallgatók ösztöndíjban is részesülhetnek.

SVÁJC

Március közepén jelent meg a Zürichi Református Tartományi Egyház által kezdeményezett és 1931-ben megjelentetett ún. Zürichi Biblia mai német nyelvű fordításához a háromkötetes bibliai kézikönyv utolsó kötete. A 2500 lapon megjelenő 38 ezer címszót tartalmazó bibliai kézi- könyv német nyelvterületen a legújabb és legnagyobb ilyen megjelent bibliai segédkönyv, (epd-ch).

Egyhazunk a huszonöt eves béhemozgalombtm

Kezdettől ingva részt vettünk

25 ÉV ALATT nagy utat tett meg az emberiség 1949 áprilisa, a párizsi első béke-világkongresszus óta. Ez a nagyszabású béke-világkongresszus nem sokkal azután ült össze, hogy megalakult az Észak-atlanti Szövetség, a NATO. Minden békeszerető ember előtt világossá vált, hogy a második világháború után újabb veszély árnya nehezedik az emberiségre. A háború könnyet és vért, özvegyet és árvát, szétdúlt otthont és elpusztult ifjúságot, kultúr értéliek és templomok elpusztulását jelentette. Ezért volt érthető, hogy nagyszabású tiltakozás jött létre a háborúval szemben, amelyben minden békeszeretö ember törekvése találkozott. Az üzemek munkásainak, a falvak parasztságának, az íróasztal fölé hajló értelmiségnek, minden jó- akaratú embernek az összefogásából született a békemozgalom, azzal a céllal: őrizzük meg otthonainkat, óvjuk meg kultúránkat.

EGYHÁZUNK — sok más egyházhoz hasonlóan — döntő tudatformálódáson ment át az elmúlt negyedszázad alatt. Amilyen nagy utat tett meg a béke-világmozgalom 25 esztendő alatt, ugyanolyan jelentős az egyházak megtett útja is a békéi illetően. A mi korszakunkban kétségtelen, hogy Isten a békéről szóló igékre irányította, az egyház figyelmét. Érdekes volna kimutatni ennek a történetét. Ahogyan először néhány prófétai egyéniségen keresztül nyitogatta Isten a szemeket akarata meglátására. Sok értetlenségen és félremagyarázási kísérleten (pl. hogy csak a belső lelki békére int az ige s többre nem) keresztül vezetett az út; egyik egyház hamarabb jutott tiszta látásra, mint a másik, míg ma már teljesen elfogadott dolog, hogy a békemunka szervesen hozzátartozik az egyház szolgálatához. Ez ma mar nemcsak a mi lelkészi karunk egyöntetű hitbeli meggyőződése, hanem a nyugati egyházak is egyre inkább felemelik szavukat a béke és a teljes leszerelés érdekében. Nem ment máról holnapra, de végül is általánossá vált az a nézet, hogy az emberiség békekorszakának. a megteremtéséből az egyház sem maradhat ki, hiszen Urához válna hűtlenné, ha ebben a kérdésben passzív vagy éppen tehetetlen volna.

A HIDEGHÁBORÚT kényszeritette rá a második világháború után az imperializmus a nemzetközi kapcsolatokra. A második világháború után az Egyesült Államok kezdeményezésére megalakult az Észak-atlanti Szövetség, a NATO, amelynek katonai ereje a Szovjetunió és a szocialista országok ellen irányult. A béke megvédésére csakhamar felsorakoztak Keleten és Nyugaton a békeszerető emberek. 1948 nyarán a lengyelországi Wroclavban a világ kiemelkedő tudósai, írói és művészei — negyvenöt országból ötszáz küldött, köztük húsz magyar — indították el a békemozgalom gondolatát. Még abban az évben megalakult a magyar tagozata is a békéért küzdő értelmiségieknek. 1949 márciusában az egyházakat is csatlakozásra hívták fel a béke megvédése érdekében.

AZ ÖSSZES MAGYAR PROTESTÁNS TEMPLOMBAN 1949

virágvasárnapján valamennyi püspök, egyházkerületi felügyelő és egyházi vezető által aláírt közös pásztorién elet olvastat; fel. A pásztorlevél az evangélium hangján a béke mellett tett bizonyságot. A békéért való imádkozásra szólította fel a magyarországi evangélikus, református és más protestáns felekezet templomos népét. A magyarországi protestáns egyházak virágvasárnapi felhívásában többek között ezt olvassuk: .,A nekünk adott kijelentés szerint a békesség evangéliumának készségében kell járnunk. Reánk nézve egyedül döntő mindig az ige világos parancsa: „Intelek azért mindenek előtt, hogy tartassanak imádságok, esedezések, halaadasok minden emberekért, királyokért és minden méltóságban levőkért, hogy csendes és nyugodalmas életet éljünk, teljes istenfélelemmel és tisztességgel”. Ennek az intésnek abban is engedelmeskednünk kell, hogy szót emelünk a béke ügye mellett. Valljuk együtt az ige szerint, hogy: „boldogok a békességre igyekezök”.

PÁRIZSBAN 1949. APRILIS 20-AN nyílt meg az első bekc- világkongresszus. 72 ország 2190 küldötte, 600 millió embert képviselt. Közöttük természetesen a magyar delegáció is megjelent. Dr. Vető Lajos evangélikus és D. Bereczky Albert református püspökök jelentették a magyar protestáns egyházak képviseletét. Joliot-Curie, a világhírű Nobel-dijas tudós, a többi között hangsúlyozta: „Ha rábírjuk a földkerekség lakosságának elsöprő többségét, hogy foglaljon állást a világot megosztó problémák helyes és békés megoldása mellett, akkor elérjük a megoldások megvalósulását. Ha ugyanis sikerül kialakítanunk egy valóban öntudatos és cselekvő közvéleményt, ezzel gyakorlatilag lehetetlenné válik, hogy bizonyos körök azt színleljék, mintha nem tudnának ezekről a megoldásokról; ezzel lehetetlenné tesszük, hogy ezek a körök erőszakos megoldások felé, azaz a háború felé sodorják a népeket

A párizsi békekongresszusról hazatérő magyar küldöttek országszerte beszámoltak tapasztalataikról, s ezzel a közvéleményt előkészítették a soron következő feladatokra.

EGYHÁZUNK PÁRHUZAMOSAN HALADT a békemozgalommal. Amikor 1949. június 17—18-án Budapesten tartottak békekonferenciát, egyházunk püspökei felhívást bocsátottak ki a lelkészekhez, amelyben kérték, hogy „a békéért fáradozók munkáját vigyék Isten elé a gyülekezettel közbenjáró imádságban”. Ä budapesti békekongresszus 500 küldötte a magyar társadalom minden rétegét képviselte.

Az „Uj harangszó” az első atombomba pusztítására irányította a figyelmet, amikor arról írt, hogy ünnepség keretében helyeztek el az egyik Los Angeles-i templomban egy fakeresztet. Az avatás szertartásán számos mexikói, néger, japán és kínai keresztyén is részt vett. Az egyszerű fakeresztnek megrázó története van. A kereszt egy hirosimai kámforfából készült. Ez a fa keresztyén templom előtt állt ebben a nagy japán kikötővárosban és 1945-ben az első atombomba robbanása tépte darabokra, A fa csonkjából készült keresztet, mint a hirosimai japán gyülekezet ajándékát, egy japán keresztyén kisleány vitte át az óceánon túlra. Édesapját az atombomba robbanása ölte meg.

EGYHAZUNK PÜSPÖKEI BEKEFELHÍVÁSSÁL fordultak a gyülekezetekhez, hogy legyenek szolidárisak az atomfegyverek megsemmisítését követelő békemozgalommal: „Kérjük Lelkésztestvéreinket és többi Munkatársainkat a Békesség Fejedelmének nevében, álljanak mindnyájan egy szívvel, lélekkel a béke ügye mellé, amennyiben pedig békebizottságokban való munkára nyílik lehetőség, Istentől kapott alkalomnak tekintsék ezt a szolgálatot. Járjunk elöl jó példával a békeívek aláírásával is”. D. dr. Ottlyk Ernő

MADAGASZKÁR

A Madagaszkár! Evangélikus Egyház elnöke, Dr. Rakató Andrlanariajoana professzor február közepén Párizsban egy látogatása alkalmából beszámolt hazája egy- za lelki elevenségét az egyháztagok létszámának és ada- házi életéről. Kiemelte egyhá- kozókészségének örvendetes emelkedését. Az Ivory-ban (Fianarantsoa) levő teológiai

főiskolájukra ez évben a 60 helyre több száz jelentkezőjük volt. A legutóbbi egyetemes zsinat hozzájárult ahhoz, hogy Ökumenikus bibliafordítást készítsenek más felekezetekkel együtt Gyakran folynak együttes evangélizációk anglikán és más protestáns gyülekezet k bevonásával. Az egyháznak 420 ezer tagja van (lwi)

}