Evangélikus Élet, 1974 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1974-04-21 / 16. szám

Az élő Jézus új élet teremtője

János 20, 19—29

János evangélista a jeltámadott Jézus tevékenységéről tesz bizonyságot. Azt mondja el, hogy az Üdvözítő jelenléte és szava ebben a világban nem marad hatástalanul. Nyomában az emberek megváltozhatnak, újjászületnek.

Ezt mi mindnyájan magunk is tapasztaltuk már.

JÉZUS KISZABADÍT A SZORONGÁSOKBÓL. Segít, hofry úrrá legyünk félelmeink fölött. Mert vannak sokszor apró, jelentéktelen dolgok is. amelyek miatt aggódó nyugtalanság jelentkezik bennünk. És vannak életbevágó ügyek is, amelyek félelemmel töltenek el: gond és betegség, jövő és halálfélelem aggaszthat.

Jézus él, s ö velünk van. őt jól ismerjük. Tudjuk, hogy javunkat akarja. Érettünk a legnagyobb áldozatra volt kész. Jelenléte megnyugtat. Kinyílnak a zártnak vélt „ajtók”, távlatot, levegőt kapunk, fellélegzünk, mert nem vagyunk magunkban. Nekünk ugyan nem sebeit mutatja és kezén a szögek helyét, de szavát hallatja, igéjében tárja fel magát. A Krisztus-jelenlét oldoz a görcstől, sőt örvendezővé formál. Az örülő ember pedig nem ijed meg a nagyobb feladatoktól sem!

JÉZUS KISZABADÍT A BEZÁRKÓZÁSBÓL. Az örvendező tanítványokat meghatalmazza. És szolgálatba küldi. Lelkét adja nékik. S Jézus lelke bátor, erős és jótakaró Lélek. Ha ezt a Lelket kaptuk, szüntelen Jézus jelenlétében járunk. Amint Jézus a békességet nemcsak úgy általánosságban hozta, hanem személyesen a tanítványoknak, úgy vihetjük és élhetjük azt személyesen az embertársaink között. Vitázó ellenségeskedések, dühös gyűlölködések és egymásnak hátatfordító haragosok közé léphetünk a szóval: Békesség! De nemcsak beszélhetünk békéről, hanem fáradozhatunk érte, küzdhetünk az egész világon való megvalósulásáért.

JÉZUS FELOLDOZ A KÉTSÉGEKBŐL. Mert nem elég nekünk hallani másoktól, hogy Jézus meghalt, felámadott és él. Nekünk magunknak kell meggyőződnünk erről. A hitet nem lehet örökölni, mint valami értéktárgyat. Személyes kapcsolatra van szükségünk a Feltámadottal. Addig bizony Tamásként viselkedünk, aki először maga akart megbirkózni csalódásával, Mesterének elvesztésével. A magányt kereste, majd a tanítványi körben bizonyosságot nyert, mert megláthatta: Jézus feltámadása teljes valóság!

Jézus a gyülekezet közösségében ma is meg tud szabadítani a kételyektől és kétségektől. Ott, ahol hangzik az igéje és együtt járulunk az úrvacsorái oltárhoz. A testvéri, hivő közösségben megtapasztaljuk az Ür jelenlétének valóságát.

Jézus komolyan veszi a kérdéseket — a mi kérdéseinket is. Nagyszerű lelkigondozói szeretetével, s megváltó irgalmával segít úrrá lenni kételyeink felett is, megerősít hitünkben.

S amikor Jézus jelen van, nagyszerű dolgok történnek: újjászületik az ember: aki felett eddig úr volt a félelem, a kétely, most leborulva előtte, Urának vallja az élő Jézust, s nyomában indul az életbe szolgálni.

, Benw Imre

IMÁDKOZZUNK

Uram, Jézus! E néhány percre elcsendesedtem Előtted. Szavad bátorított: Békesség néked! S kinyújtott kezed küld, hogy Induljak Lelkeddel és vigyem a bűnbocsánat üzenetét. Köszönöm, hogy fásultságomban és kételkedésemben sem vetettél meg. s nem hagytál magamra. Most nyugodt újra a szivem. Boldogan indulok, mert vár rám a munka és várnak az emberek. Segíts az utamon, ne vond el Lelkedet tőlem. Ámen.

KANADA

Kanada Lutheránus Tanácsa, amely az ország területén működő 5 evangélikus egyház munkáját fogja össze, ez év elején harmadszor is Dr. John M. Zimmermann torontói lelkészt választotta meg elnökévé. Az evangélikusok Kanadában 301 ezer egyháztagot számlálnak és ők az ország harmadik legnagyobb protestáns felekezete. (lwi)

— BÉKÉSCSABA. Március 15-én gyülekezeti szeretet- vendégség keretében Kovács Pál Szarvas-Ótemplomi igazgató lelkész tartott előadást Tessedik Sámuelről. Előadásának összefoglaló címéül dr. Nádor Jenő egyik mondatát választotta: „Istennek az a hű szolgája volt, aki nemcsak imádkozott a mindennapi kenyérért, hanem annak megszerzésében erői latbavetésé- vel tevékenykedett.” A szere- tetvendégségen több zene- és énekszám is elhangzott.

Istentiszteleti rend

Budapesten, 1974. április 21-én

Deák tér de. 3. (urv) Trajtler Gábor, de. 11. (urv) dr. Hafenscher Károly, du. 5. dr. Hafenscher Karoly, du. 6. Szeretetvendegseg: dr. Kékén András. Fasor de. 11. (urv) dr. Kékén András, du. 5. Szeretet- vendégség. Dózsa György út 7. de. fél 9. Gabányi Géza. Üllői üt 24. de. fél 11. Karácsony Sándor u. 31—33. de. 9. Rákóczi út 57/b. de. 10. (szlovák) Solymár János, de. 12. (magyar). Thaly Kálmán u. 28. de. ll. dr. Rédey Pál. Kőbánya de. 10. du 5. szeretetvendégség: Kiszely Sándor. Vajda Péter u. de. fél “2. Zugló de. 11. (úrv.) Boros Károly. Rákosfalva de. 8. Boros Károly. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Boros Karoly. Fóti út 22. de. 11. Váci út 129. de. 8. Frangepán u. de. fél 10. Üj- pest de. 10. Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Soroksár újtelep de. fél 9. Pestlőrinc de. 11. (Konfirmáció) Matuz László. Kispest de. 10. Kis- pest-Wekerle-telep de. 8. Pestújhely de. 10. Schreiner Vilmos. Rákospalota MAV-telep de. 8. Bodrog Miklós. Rákospalota nagytemplom de. 10. Bodrog Miklós. Rákospalota kíslemplom du. 3. Bodrog Miklós. Rákosszentmihály de. fél ll. Karner Ágoston. Sashalom de. 9. Karner Ágoston. Mátyásföld de. fél 11. Cinkota de. fél ll, du. fél 3. Kis- tarcsa de. 9. Rákoscsaba de. 9. Békés József. Rákoshegy de. 9. Rákosliget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél 11.

Bécsikapu tér de. 9. (urv) D. Koren Emil, de. fél ll. (német), de. ll. (urv) Madocsai Miklós, du. ű. D. Koren Emil. Torockó tér de. fél 9. Madocsai Miklós. Óbuda de. 9. Görög Tibor, de. 10. Görög Tibor XII. Tartsay Vilmos u. 11. de. 9. Csengüdy László, de. 11. Csengődy László, du. fél. 7. Takács József. Pesthidegküt de. fél ll. (Konfirmáció) Ruttkay Elemér. Modori ii. 6. de. 10. Turcsá- nyi Károly. Kelenföld de. 8. de. 11. (urv) du. 6. Németvölgyi út 138. de. 9. Albertfalva de. 7- Visontai Róbert. Nagytétény de. fél 9. Kelen- völgy de. 9. Visontai Róbert. Budafok de. 11. Visontai Róbert. Csillaghegy de. fél 10. Csepel de. fél 11.

— Húsvét után az 1. vasárnapon az oltárterítő színe: fehér. A délelőtti istentisztelet oltári igéje: 1 Jn 5, 4—10; az igehirdetés alapigéje: Jn 20, 19—29 (30—31).

— EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIÓBAN.

Május 5-én, vasárnap reggel 7 órakor az evangélikus egyház félóráját közvetíti a Petőfi Rádió. Igét hirdet SZABÓ GYULA debreceni lelkész.

— KISKOROS. A gyülekezethez tartozó feketehalmi tanyaközpont lelkes hívei 1900,— Ft-ot adakoztak a teológusok céljaira.

— RÁKOSPALOTA. Már- cuis 24-én istentisztelet keretében iktatta be Bodrog Miklós lelkész a gyülekezet új tisztségviselőit: Csernyik Pál felügyelőt. Csernyik Ferencné pénztárost, Hilóczi András és Dudás György számvevőszéki tagokat, Molnár István, Bognár Lajosné, ifj. Turcsány Ferenc, ifj. Turcsány Lajos és Molnár Ferenc presbitereket. Ez alkalommal először kerültek nők is a gyülekezet tisztikarába és presbitériumába.

— KÖBANYA. Aprilis 21- én, vasárnap délután 5 órakor szeretetvendégség lesz a gyülekezetben, amelyen Kiszely Sándor csővári lelkész tart előadást.

— SZÜGY. A gyülekezetben és filiáiban, Csesztvén, Mohorán és Patvarcon böjti estéken Garami Lajos és Rónay Zoltán balassagyarmati, Gerhát Sándor galgagutai, Polóny Zoltán terényi, Re- zessy Miklós ipolyvécéi és Terei Endre salgótarjáni lelkész végzett szolgálatot.

— PILIS. Március 14-én Medvey Mátyás galgagyörki lelkész szolgált a gyülekezetben. Igehirdetésének témája a megkísértett Krisztus volt. Az istentiszteleten szép számmal vettek részt a gyülekezet tagjai.

— BÓCSA. Március 17-én böjti est keretében Szabó István dunaegyházi lelkész „Igehirdetés és lelkigondozás a falusi gyülekezetben” címmel tartott előadást és ismertette egyházunk sajtómunkáját. Dudla Imre gondnok a tisztségével járó feladatokról számolt be. Szabó Erzsiké szólóénekkel, Szabó Istvánná szavalattal és a befejező áhítattal szolgált.

— TATABANYA. A gyülekezet március 31-én tartott szeretetvendégségén a „Látogatás szomszédainknál'’ sorozat keretében az Osztrák Evangélikus Egyház életéről Karner Ágoston országos főtitkár tartott vetített képes előadást és áhítatot, valamint ismertette a gyülekezettel egyházunk aktuális feladatait és problémáit, az új Teológiai Akadémia építését, a lelkészutánpótlás kérdését és az anyagi ügyeket.

— MEZÖBERÉNY II. Március 24-én Brebovszky Gyula csorvási lelkész szeretetvendég- ségen szolgált. Igehirdetésének alapigéje a 100. Zsoltár volt. A gyülekezet tagjai szavalatokkal és énekszámokkal gazdagították a műsort. „Szép és jó gyülekezeti alkalom volt” — hangzik a jelentés.

EVANGÉLIKUS ÉLET

A Magyarországi Evangélikus Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti: a szerkesztő bizottság A szerkesztésért felel: Mezősi György

Felelős kiadó: Harkányi László Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1088 Budacest VIII.. Puskin u. 12. Telefon: 142—074

Csekkszámlaszám: 516—20.412—Vili Előfizetési ár: egy évre 90,— Ft Árusítja a Magyar Posta Index 25 211

74.1001

Athenaeum Nyomda, Budapest Rotációs magasnyomás Felelős vezető:

Soproni Béla vezérigazgató

,„Áldott az Isten es a mi Urunk Jézus Krisztus Atyja, aki az ő nagy irgalmassága szerint újjászült minket élő reménységre Jézus Krisztusnak a halálból való feltámadása által.” (1 Pt 1, 3)

VASÁRNAP. — „Az elet megjelent, és láttuk es tanú- bizonyságot teszünk róla és hirdetjük nektek az örök életet, amely az Atyánál volt és megjelent nekünk.” (1 Jn 1, 2

— Ézs 52, 7 — 1 Jn 5 4—10a

— Zsolt 75) Jézus tettei azt hirdetik nekünk, hogy többet szabad, sőt kell látni életünk végéről, mint sírban vagy ko- lumbáriumban való végső pihenést. Az Isten örök élettel ajándékozza meg övéit. Életünk folyta tódhatik a halál után és nagyszerű íveléssel az Isten országába vezethet. Erről az örömhírről tesz bizonyságot János — aki találkozott a feltámadt élő Jézussal — hogy mindannyian reménységgel nézzünk életünk vége illetve folytatása elé.

HÉTFŐ. — „Isten az ő Fiat elsősorban nektek támasztotta föl és elküldte őt, aki megáld titeket azáltal, hogy mindegyikőtök megtér a bűneiből.” (Csel 3, 26 — Zsolt 115, 13—2 Tim 1, 6—10 — Ef 1, 1—8) Jézus feltámadásának következménye, hogy elhagyjuk bűneinket. Nem elég Isten tettéért hálás szívvel örvendezni. A Jézus feltámadásával bekövetkezett új helyzet tőlünk is új életet kíván. Sze- retetben, igazságban, jóságban, Isten és emberek iránt végzett szolgálatban gazdag élet jelzi, hogy valaki át- érezte az érte hozott isteni áldozat nagyságát. Áldjon meg minket Isten azzal, hogy elhagyjuk a rosszat és tesszük a jót.

KEDD. — „öltözzétek fel az Isten minden fegyverét, hogy megállhassatok az ördög álnokságával szemben.” (Ef 6,

11—5 Móz 18, 10, 12—2 Tim 2,

1—5 — Ef 1, 9—14) Isten ellensége, az ördög, az” ember szívét igyekszik megrontani, hogy ellensége legyen az ember az Istennek és a másik embernek. Munkája eredményét saját életünk illusztrálja. Nem véletlen tehát Pál figyelmeztetése és küzdelemre szólítása. Vegyük komolyan a figyelmeztetést. és igyekezzünk minél több csatát megnyerni, hogy családi életünk harmonikusabb, munkatársainkkal való kapcsolatunk becsületesebb, egész életünk szebb, boldogabb, békésebb legyen.

SZERDA. — „Ha valaki szeret engem, az én beszédemet megtart ja és az én Atyám szeretni fogja őt, és hozzá megyünk és nála otthonunk lesz.” (Jn 14, 23 — Ez 20, 11 —1 Pt 1, 22—25 — Ef 1, 15—

23) Jézus iránt való szeretetünket nem elég szavakkal kifejezni. Egész életünknek tükröznie kell, hogy övéi vagyuk. Így és csakis így lelünk otthonra az Atya közelében, mert Jézus nagyszerű üzenete éppen az, hogy az őt szeretőknek helyet készít az Atyánál.

CSÜTÖRTÖK. — „A szeretet ben nincsen félelem; sőt a tökéletes szeretet kiűzi a félelmet.” (1 Jn 4, 18 — Jer 17,

17—1 Tim 1, 12—17 — Ef 2,

I— 10) Szeretetben való élet — félelem nélküli élet. Az emberi élet talán legjobban óhajtott vonásai. Mi sajnos sokszor nagyon távol vagyunk mind a kettőtől. Pedig olyan egyszerű az egész. Teljes mértékben el kell fogadni és át kell élni Istennek Jézus Krisztus halálában és feltámadásában irántunk megmutatott szeretetét. Aki ebből a neki adott szerétéiből él, annak szívét az Istentől és minden mástól való félelem helyett a tökéletes békesség, nyugalom tölti be.

PÉNTEK. — „Az Atya nem ítél senkit, hanem az ítéletet teljesen a Fiúnak adta át, hogy mindenki úgy tisztelje a Fiút, amint tisztelik az Atyát.” (Jn 5, 22—23 — Zsolt 82, 8—1 Pt 1, 3—9 — Ef 2,

II— 22) A Fiút úgy tisztelték, hogy halálba küldték. A főpap ruháját szaggatta meg Jézus szavaira. És mi: tiszteljük a Fiút? Elismerjük életünk fölötti hatalmát és elsődleges beleszólási jogát? Érdemes lenne! Ö fogja számon kérni életünket s ő fogja megítélni tetteinket. Annyira szeret minket, hogy ítélethozatal előtt halálba ment értünk, hogy ráhagyatkozva életünk legyen.

SZOMBAT. — „Bizony bizony mondom nektek, hogy mindaz, aki bűnt cselekszik, szolgája a bűnnek. Azért, ha a Fiú megszabadít titeket, valósággal szabadok lesztek.” (Jn 8, 34, 36—2 Móz 20, 2 — Rm 6, 3—11 — Ef 3, 1—13) A bűn az a fölöttünk álló hatalom, amely bennünket rabságban tart. Nem élünk és gondolkodunk Isten gyermekeihez méltóan. Ennek az állapotnak az a következménye, hogy nem örökölhetjük az Isten országát, mert ez a fiáké, a bűntől szabadoké. Jézus tesz bennünket fiákká úgy, hogy megszabadít a bűn hatalmától. Kérjük a szabadí- tást.

Kosa László

— TEMPLOMOK tatarozását vállalom. Puszta vári Attila építész- kőműves iparos. Budapest. II. Keleti Károly u. 43. Telelőn: 352—12«.

— HARMONIUM, öt oktávos, ex-ős hangú regiszterekkel, kitűnő állapotban 3600,— Ft-ért eladó. 1082. Budapest. VIII. Futó u. 41. II. 7, Csáthyné.

„MI, A MAGYAR ÁLLADALMAT TÖRVÉNYESEN KÉPVISELŐ NEMZETGYŰLÉS, midón jelen ünnepélyes nyilatkozatunk által, Magyarország elidegeníthetetlen természetes jogaioa visszahelyezve minden hozzá tartozó részekkel és tartományokkal egyetemben, az önnálló, független Európai Státusok sorába igtatjuk, s a hitszegő Habsburg Lothringern házat Isten és világ előtt trónvesztettnek nyilatkoztatjuk: erkölcsi kötelességünknek ismerjük ezen elhatározásunk indokait nyilvánítani, miszerint tudva legyen az egész mívelt világ előtt, hogy e lépésre a halálig üldözött magyar nemzetet nem túlzott elbizakodás, s nem forradalmi viszketegség, hanem a türelem végső kimerültsége s az önfentartás kénytelensége vezeté .. ”

így kezdődik szabadságharcunk legnagyobb politikai eseménye, az 1849.‘április 14-én Debrecenben megszavazott Függetlenségi Nyilatkozat. Ha szabad fokozatokról beszélni, ha szabad a 48-as események grafikonját megrajzolnunk, akkor ez a lépés valóban valahol a csúcsokon lesz. Itt már aligha a szabadságharc véres eseményeinek, önvédekező taktikájának, hősies elszántságának örökre dicsőséges fejezeteit méltatjuk, itt az első igazi „forradalmi vállalkozás” tényével állunk szemben. Ha akadnak olyanok, akik azon vitatkoznak, hogy 1848—49 szabadságharc volt-e, vagy forradalom, akkor azok megnyugtatására kijelentjük, március 15-öt egyszerűen koordinálják április

14-el és megkapják az eredményt.

IGAZ. NEM AZ A CÉLUNK, HOGY A 125 ÉV ELŐTTI ESEMÉNYT e tekintetben vita tárgyává tegyük, sokkal inkább az, hogy megemlékezésünkkel rávilágítsunk: nem volt más választása a nemzetnek, s az elképesztően négy áldozathozatal hiábavaló lett volna, cél- to ián lett volna, ha nem születik meg a Függetlenségi Nyilatkozat. Az egész szabadság- harc talán egy befejezetlen „torzó” maradt volna nélküle. Más szóval így is fogalmazhatnánk március 15-ének, majd a közel egyesz- tendős drámai küzdelemnek egyenes következménye, koronája volt a debreceni döntés.

Ezt így látták Becsben is, sőt így érzékelte Európa, s ha úgy tetszik, az egész müveit világ. Hogy mégis elbukott s elveszett minden, az nem a Függetlenségi Nyilatkozaton múlott, de a hősies helytálláson sem, hanem az európai reakción, amely összefogott népünk legragyogóbb vállalkozása ellen és vérbe fojtotta szabadságakaratunkat s teljes megsemmisülésre ítélt.

TK. A FÜGGETLENSÉGI NYILATKOZAT IS „VÁLASZ” VOLT, mint minden egyes lépése 48-nak. Mert „háborúba” keverednünk a dicső márciusi napok után Jellasics miatt kellett, hadsereget, honvédeket pedig azért kellett toboroznunk, mert „veszélyben volt a haza”. Kényszeritettek bennünket a fogcsikorgatva ..kiadott’ jog védelmére, miközben ármánnyal aláásták szabadságunkat, és bosszút lihegve akartak „leradirozni” bennünket Európa térképéről.

így történt az is, hogy a téli hadjárat sikertelensége az osztrák „kamarillát” — Windisch- grätz, Hübner. Schwarzenberg — új „alkotmány” manifesztálására bátorította (1849. március 4.), amely „egy és oszthatatlan ausztriai császárságot” alapított és amelyből Magyarország végképp hiányzott, E sérelmes „alkotmánnyal” nincs helyünk foglalkozni, de az bizonyos, hogy ez időtől érett Kossuthban a gondolat, elszalcadni e „hitszegő háztól”. Vagyis nem a katonai sikerek, — a tavaszi

hadjárat eredményei —, hanem az új alkotmányra volt felelet a trónfosztás: „ ... s ha most az önfentartás természetes kötelességénél fogva e hitszegő háznak trónvesztését és száműzetését elhatározza, ezen igazságos ítéletre csak azon tapasztalás által volt indítható, hogy a Habsburg Lothringern ház kérlelhetetlenül összeesküdött Magyarország Státuséletének kiirtására és önmaga tépte szét azon kötelékeket, amelyek őt a magyar nemzethez csatolták, mit Európa előtt nyílt kérdéssel be is vallott ...”

A MÁRCIUS 4 ÉS 6-1 „OLMÜTZl MANl- FESZTUM” „nyilván kimondja, hogy a magyar nemzetet kitörli az élő nemzetek sorából ... s oszágos lététől megfosztva az osztrák birodalomba olvasztja...” — hozza nyilvánosságra a Függetlenségi Nyilatkozat.

Április 14-e szombatra esett. Szokatlan volt, hogy a nagytemplom hétköznapon nyitva legyen. Mégis a kollégiumba gyülekező képviselőknek Almássy Pál elnök 11 órakor kijelentette: „A ház kívánsága következtében a mai ülést a református nagytemplomba teszem által”. S a nagytemplom már zsúfolt volt Debrecen polgáraival úgy annyira, hogy a képviselők alig tudtak bejutni. Kossuth indítványozó beszédet tartott. Megilletődve emelkedett szólásra: „Részemről is csendet vagyok bátor kérni, mert e templom nagy, s én kissé rekedi vagyok, mellem fáj. nem fognak erteni különben. Hazám képviselői!... — kezdte sorsdöntő beszédét.

„S több ezerre menő nép roppant lelkesedéssel visszahangozá a nemzet képviselőinek szentesítő szózatát. Örömkönnyek ragyogónak a nép ezreinek szemében és nincs kétség benne, hogy a nemzet millióinak helyeslő mennydörgése hírül adja Európának s a világnak, miszerint a képviselőház mai nevezetes határozataiban az emberek és nemzetek sorsát bölcsen intéző Isten akarata nyilatkozott” — írja a Márczius Tizenötödike.

KOSSUTH SZOKÁSOS SZŰNOKI ÉRVÉI lángra gyújtottak minden szívet: „Azon a véleményen vagyok, ha valaha még azon ház Magyarország fölött uralkodnék, nem találkoznék bíró az országban, ki a gyilkost, a rablót, a tolvajt, a gyújtogatót büntetni merje, midőn a trónuson ül a rabló, gyújtogató, gyilkos és tolvaj ..Mindezt soha nem fogja neki megbocsátani Bécs!

De még egy mondatát idézzük: „egyet nem bocsáthat rám soha (Isten), azt, hogy én valaha az ausztriai háznak alattvalója legyek ...” Templomban hangzott ez a mondat. Ünnepélyesen, mint az eskütétel. S valóban nem volt e pillanattól kezdve, későn bekövetkezett haláláig Kossuth az „ausztriai ház” alattvalója. Mert a szabadságharc bukása után 45 éves emigrációja kezdődött.

125 EVE TÖRTÉNT. Megemlékeztünk róla. De idekívánkozna még egy-két dátum és esemény ahhoz, hogy képünk a Függetlenségi Nyilatkozattal kapcsolatban teljes legyen. 1849-et a magunk erejéből vívtuk ki. De elszakadni a Habsburg-háztól még sokáig nem sikerült. 1918-ban „egy világ” nyomására és nagy veszteségek árán szakadt meg a Habs- burg-ház uralma felettünk. Ekkor vettük észre, hogy társadalmilag, politikailag kulturálisan ezer és egy szál köt még össze bennünket. A valóságos szakítás azután 1945-tel kezdődött. Nemzetünk történetének ezen fejezetét azonban már most írjuk.

Or, Rédey Pál

Százhuszonöt éve történt a debreceni nagytemplomban