Evangélikus Élet, 1974 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1974-12-01 / 48. szám

Amilyennek lenni szeretnénk Km. 13, 11—14 VENDÉGET VARUNK, Élénk sürgés a hazban: rendbe- tenni a lakást, megszüntetni a hétköznapi hányavetiséget, tisz­tálkodni és felöltözni illőn és ünneplésen. Ne olyannak lás­son a vendég, amilyenek vagyunk, hanem olyannak, amilye­nek lenni szeretnénk. Krisztus közelít. Ö olyannak lát, amilyenek vagyunk. Mégis: próbáljunk olyanokká lenni, amilyenek lenni szeretnénk. MOST ITT VAN HOZZÁ AZ IDŐ. És mi tudjuk az időt. Ez az idő a bűnbánat, az igazi önmegismerés ideje. Egyéni bűnök-bajok csődje: civódás, irigység, vágyak szennye és el- tékozolt, „eldorbézolt” lehetőségek. Az ismert, a tudott idő pedig számon kér felvetett problémáival, s éppen mert tu­dott idő, azaz mai, megkerülhetetlen a válaszadás. Olyanok­ká kell lennünk, amilyenek lenni szeretnénk a számon kért problémákban is. A tudott mát igy olvasom egy irásmagya- rázatban: faji kérdés, túlnépesedés, születésszabályozás, a vi­lág éhezőinek és jogfosztottjainak megsegítése, békés egymás mellett élés, világbéke vagy pusztulás, békés célú atomerő­művek vagy atomhalál, Ökumene, vagy ,.anti”-mozgalmak, környezetvédelem, levegőszennyeződés, vizek tisztasága . . . Hozzáteszem még: egyéni tiszta élet, hamisságmentes őszin­teség, mindent a másik javára cselekvés... Krisztus köze­lit! A tudott időben milyenek szeretnénk lenni öelőtte ezek­ben? VILÁGOSSÁGBAN JÁRUNK. A vendéglátáskor kivilágí­tunk. Ez a vendég azonban nem a mi fényünkre kíváncsi. Az ő szeme, látása, figyelme a világosság. Észreveszi a port a félreeső bútordarabon, s a port a szívünkben, — a szemetet a szőnyeg alatt, s az életünk elkendőzött szemetjét —, a hi­ányzó térítőt, a félrecsúszott nyakkendőt, lelkünk nagy hiá­nyait s félrecsúszott egész életünket. „Ugyan hány keresz­tyén bírná el, hogy minden cselekedete napvilágra jöjjön!" —* kiált fel ez ige magyarázatánál Luther. Legyen világosság — mondotta Isten a teremtés hajna­lán, s uguanez történt, amikor a betlehemi mezőn angual- seregék fénye jelezte, hogy lett világosság, megérkezett o fény. Milyen jó. hogy a sötétben kuszává lett életnek ő a fényben rendezője, s ő az, aki járni tanít helyére tett dolgok és helyükre tett szívek között. ÖLTÖZZÜK FEL ÖT. Nem külső mázról van itt szó. Nem kifelé mutatásból, „magatartásról", fenn az ernyő nincsen kas­ról. Egy neves írónk „Füveskönyv”-ében sok szép életbölcses­ség olvasható. másfél-két oldalas jó tanácsok az élet külön­böző helyzeteiben. A 126-os tanács a legrövidebb. így hang­zik: • „az öltözködéssel pedig egyáltalán nem kell törődni". Ugyanakkor tudott dolog, hogy az író maga mindig válasz- téjcosan, ízlésesen, tisztán öltözködött. Ellentmondás? Nem. öltözködése nem forma, csinált dolog, kifelé tündöklés volt, hanem magától értetődő életforma, belülről jövő termés, krisztust nem lehet kívülről magunkra vennünk. Csak belül­ről lehet. „Élek pedig többé nem én, hanem él bennem a Krisztus." Ilyen módon. Szánnák múzeumok, ahová csak papucs felhúzása után le­het belépni. Vannak híres templomok, ahová ingujjban még turistaknak sem szabad belépni. Öltözködni, viselkedni kell. Viselkedni? Nem! Élni Krisztussal, belső fényben! D. Korcn Emil ti v ■ ■, __________, IM ÁDKOZZUNK Ádventi Fény, köszöntünk! Annak jöttét jelzett, útját vilá­gítod, aki maga a Fény, a világ világossága. Áldunk Krisz­tusunk a várakozás és készülődés áldott izgalmáért. Segíts olyanokká lennünk, amilyeneknek Te látni akarsz minket. Adj erőt belső megújuláshoz, magunkat fegyelmező, másokon könnyítő példamutató élethez, igaz cselekvéshez. Segíts a mai feladatok felismeréséhez, és ajándékozz meg tiszta, erős szív­vél. Ámen. — EGYETEMISTA leánynak szo­ba kiadó. Cím a kiadóhivatalban. — LUTHER-kabátot szakszerűen készít Dóczi Zoltán szabómester. lOtil Budapest VI., Majakovszkij ut­ca Ä. HAAANGÖNTÉST, javítást, szolgál tatást, le- és felszerelést, vasállványok és könnyűhúzású ko­ronák készítését, átalakítását vál­lalja ,.Slezák László aranykoszo­rús harangöntö utóda és fia'’, Gombos Lajos harangöntőmester. 2162 Örbottyán, Pí. 3. — TORONYSISAK, bádogos épületszerkezetek és bádogos dísz­munkák készítését vállalom. Mér­sékelt árak, garanciális felelős­ség az ország bármely területén. Gimesi István bádogos kisiparos. 7400 Kaposvár, Arany János u. 29. Istentiszteleti rend Budapesten, 1971. december 1-én Deák tér de. 9. (urv.) Bízik László, de. .11. (Urv.) dr. Hafen- scher Károly, du. 6. Egyházzenei áhitat — Igét hirdet: dr. Hafen- scher Károiy. Fasor de. 11. (urv.) Szirmai Zoltán, du. 6. Adventi est. Dózsa György út 7. de. t fel 9. (urv.) Ifj. Foltin Brúnó, üllői út *Á, de. fél 11. Karácsony Sándor u. 31—33. de. 9. Rákóczi út 57 b de. 10. (szlovák) Cselovszky Ferenc, de. 12. (magyar). Thaly Kálmán u. 28. de. 11. dr. Rédey Pái. Kőbánya de. 10. (úrv.) Vajda Péler u. de. fél 12. (urv.) Zugló de. 11. (úrv.) Bo­ros Károly, ftákosfalva de. 3. Bo­ros Károly. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Boros Károly. Kassák Lajos út 22. de. 11. Kertész Géza. Váci út 129. de. 8. Benczúr László. Frange- pán u. de. fél 10. Benczúr László. Üjpest de. 10. Blázy Lajos. Pest­erzsébet de. 10. Soroksár újtelep de. 1 9. Pestlőrinc de. 11. Matuz László. Kispest de. 10. Kispcst-We- kerletelep de. 8. Pestújhely de. 10. Schreiner Vilmos, du. 5. Szeretet- vendégség: Madocsai Miklós. Rá­kospalota M VV-telep de. 8. Schrei­ner Vilmos. Rákospalota kistemp­lom de. 10. dr. Bodrog Miklós, du. 3. dr. Bodrog Mikiós. Rákosszent­mihály de. fél 11. (úrv.) dr. Karner Ágoston. Sashalom de. 9. dr. Karner Ágoston. Mátyásföld de. fél 11. Cinkota de. fél 11. du. fél 3. Kis- tarcsa de. 9. Rákoscsaba de. 9. Békés József. Rákoshegy de. 9. Rákosliget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél 11. Bécsikapu tér de. 9. (úrv.) D. Dr. Ottlyk Ernő, de. fél 11. (né­met), de. 11. (úrv.) D. Dr. Ottlyk Ernő, du. 8. Adventi est. Torockó tér de. fél 9. (úri*). D. Koren Emil. Cbuda de. 9. Görög Tibor, de. 10. (urv.) Görög Tibor. XII. Tartsay Vilmos ti. 11. de. 9. Csengőd:/ László, de. 11. Csengody László, du. 5. Diakóniai szeretetvendégség. Pesthidegkút de. fél 11. Ruttkav Elemér. Modori u. 8. de. 10. (úrv.) dr. Lehel László. Kelenföld de. 8. de. fél 10. (családi) de. 11. (úrv.) du. 6. Németvölgyi út 138. de. 9. Albertfalva de. 7. Visontai Róbert. Nagytétény de. Fel 9. Kelenvölgv de. 9. Visontai Róbert. Budafok de. 11. Visontai Róbert. Csillag­hegy de. fél 10. Csepel de. fél 11. — Advent 1. vasárnapján az ollárterítő színe: lila. A dél­előtti istentisztelet oltári igéje: Mt 21, 1—9; az igehirdetés alapigéje: Km 13, 11—14. — NAGYKANIZSA. A re­formáció emléknapján a gyü­lekezet által rendezett közös protestáns ünnepélyen dr. Fa- biny Tibor teológiai akadé­miai tanár tartott előadást ..A reformáció elterjedése és je­lentősége Zalában” címmel. Pomóthy Dezső református lelkipásztor írásmagyarázattal, Fónyad Pál nagykanizsai lel­kész imádsággal, Fiiszár Ildi­kó pedig szavalattal szolgált. — FERENCVÁROS. A gyü­lekezet most már másodízben rendezett egyházzenei hang­versenyt újonnan vásárolt elektronikus orgonáján. A no­vember 17-én tartott hangver­senyen szólót énekelt Lipták Mária, a Magyar Rádió ének­karának szólistája, orgonán kísért és játszott Koch István, a gyülekezet kántora. A leg­közelebbi egyházzenei hang­verseny december 15-én lesz. Ekkor a Lutheránia kamara­kórusa nyújt műsort, orgonái Weitler Jenő karnagy. — SZÜGY. November 17- én teológusnap volt a három filiás gyülekezetben. Az anya­gyülekezetben Demény Ká­roly és Szemerei Mária a lib­ákban: Csesztvón dr. Selme- czi János és Demény Károly, Patvarcon Szemerei Mária és dr. Selmeczi János, Mohorán pedig Gyarmati István hirdet­te Isten igéjét. A befejező gyülekezeti esten a teológu­ORGONAEST lesz december 2-án, hétfőn este 7 órakor a nyíregyházi templomban. Orgonái: PESIvÓ GYÖRGY A műsorban Bach, Albi­noni, Mendelssohn, Franck és Hidas művek szerepel­nek. sok az otthonigazgató vezeté­sével „Modern házi tábla” cí­men szóltak a gyermekekhez, a fiatalokhoz, a szülőkhöz és a férfiakhoz. A gyülekezetnek a lelkészképzés iránti példa­mutató felelősségét mutatja, hogy a teológusnap afkalmá- ból közel 13 ezer forintot ado­mányozott a Teológus Otthon fenntartására, — GÖDÖLLŐ. A gyüleke­zet november 17-én tartotta őszi szeretetvendégségét, ame­lyen Maróti János acsai lel­kész gyülekezete múltjáról. Magyar János és Erős Sándor gödöllői lelkész Schweitzer Al­bert munkásságáról tartott vetítettképes előadást. Szavalt Králik Zsuzsanna és Laczkó Mária Ácsáról és Magyar Já­nosáé Gödöllőről. — SZÜLETÉS. Torma Jó­zsef üzemmérnöknek és fele­ségének, Rónay Magdolnának második gyermekük született. Neve: ILDIKÓ. A kereszte­lést november 9-én Rónay Zoltán balassagyarmati lel­kész, a gyermek nagyapja vé­gezte. EVANGÉLIKUS ELET A Magyarországi Evangélikus Egyház Sajtcosztálvának lapja Szerkeszti: a szerkesztő bizottság A szerkesztésért felel: Mezősi György Felelős kiadó: Harkányi László Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1088 Budapest VIII., Puskin u. 12. Telefon: 142—074 Csekkszámlaszám : 516—20.412—Vili Előfizetési ár: egy évre 90,— Ft Árusítja a Magyar Posta lnaex 25 211 ff) 74.3405 Athenaeum Nyomda, Budapest Rotációs magasnyomás Felelős vezető: Soproni Beia vezérigazgató Dupla vagy semmi Az első pillanatban sokan egyszerű játékra, tréfás szín­házi előadásra gondoltak, ami­kor megpillantották a színhá­zi plakáton a hirdetést. Csak amikor közel érve elolvasták az alcímet is: „DUPLA VAGY SEMMI, azaz két életet vagy egyet se” — Drámai játék lly- lycs Qyulától: akkor kezdték sejteni, hogy a Pécsi Nemzeti SMnház október 5-én, ennek a műnek az ősbemutatójával, újra megpróbálta a nézőközön­séget sajátos módszerrel, de drámai érővel fölrázni és tu­datosítani: Értelmes-e az em­beri lét? Változtatható-e, job­bítható-e az emberiség? Vagy másképp kell élnünk? ILLYÉS GYULA ÍRJA: „A világ folyása azt látszik iga­zolni sajnos, hogy a jó elme- pezsdítő tanácsok alig fogtak; balmily megrázó volt is mö­göttük az érv és a hitelesítés: a remekmű, a föláldozott élet, a képletes és valóságos ke­resztfa. Ennek a darabnak ez az alapeszméje. S hozzá a kérdé­sek rajzása: mi az oka ennek, ki felelős azért, hogy lehetne ■másként? Másként élni mégis! Emberibben; emberfölöttien szinte.” „ . .. Ar én válaszom nem a mondatokban van. A fölrázás megkísérlésében.” ■ • P A DRÁMÁI CSELEKMÉNY egy hegyi fogadóban történik, ahová a viharos ítéletidőben a bábjátékost a fogadós, és egy zsoldos ruhájában a halál vár­ja. Először a fogadós beszél vele, s kéri, békítse össze " a hegyi tanyák lakóit; kik az ör­dögi új gazda parancsai miatt, a nagyobb jövedelem remé­nyében, egymással összevesz­tek. A bábjátékost az élet már megtörte, s úgy érzi, hogy já­téka nem változtatja meg az embereket. Nem is illetékes rá — noha régen még azt képzel­te —, s ezért nem vállalkozik erre a munkára. Szobájába térve a másik reá váró, a „zsoldos” fedi fel kilétét, s felszólítja, hogy kö­vesse. A bábjátékos megrémül, életét hirtelen mérlegre veti, s úgy látja, hogy hiába élt. Ek­kor eszébe jut a fogadós ké­rése: értelmessé tehetné az életét, ha sikerülne a tanyák népet összebékjAqni! Ezért egy napi haladékot kér, hogy „életművet” alkothasson, s emelt jövel követhesse a ha­lált. A bábjátékos „az életrekelt” bábukkal sorsfordító példát akar mutatni a hegyi favágó családoknak, hogy belátásra és életük megváltoztatására bírja a gyülölködöket. Tudja, hogy hazudnia nem szabad, csak az igazi sors felmutatása ad meg­győző példát. Csudaszép tör­ténet, tiszta nagy szerelem nyí­lik a hegyek között a bábuk játékában. Aztán szivszoron- gaió fájdalmassá torzulnak a sorsok: a családok és a csalá­don belül a generációk egy­más ellen fordulnak. Felcsap a gyűlölködés lángja! A báb­játékos hasztalan könyörög, érvel teremtményeinek. Hiá­ba próbál hatni a szívbe írt lelkiismerettel vagy az isteni törvénnyel. Nincs már hatal­ma felettük, mivel azok a „ter­mészet rendjére” hivatkoznak, s arra, hogy csak a való életet szabad ábrázolni. Magasra csap a gyűlölködés lángja — mint annak idején Jézus körül. A szerelmeseket szétszakítják, majd suhognak a fejszék és a furkósbotok a csak ösztönök által vezetett emberek kezé­ben. Még a bábjátékost is meg­ölnék indulatukban, ha köz­ben annak ideje le nem járna. A halál intésére lehorgasztott fejjel, a tehetetlen kudarc szé­gyenével kényszerül távozni közülük. Amikor már nincs köztük, kezdik őt keresni, A bábjáté­kos áldozatos élete fényében kezdenek magukra eszmélni, ösztönös cselekedeteik és in­dulataik következményét fel­mérni, önzésüket belátni. Majd megpróbálják az „életet újra eljátszani”, de máskép­pen, nemesebben, a bábjáté­kos szellemében. Onnan, ahol a bábjátékos először szakította félbe a masszív „természetes”, „ösztönt” életre való hivatko­zást ennél a végszónál: „Az embert nemcsak a zabálhat- nékja vezeti, mint makkoltatá- son a disznót.” ILLYÉS GYULA ÍRJA: „Er- telmes-e, érdemes-e az emberi lét? — felelősen erre bizony csak alapos tapasztalatok bir­tokában, vagyis — akármiféle pályának a vége felé van mó­dunk felelni. Viszont a felelet­ben ekkor már ítélet is van. Ha nincs értelem és érdem, akkor ezért az egy életért is kár volt; ha pedig van, akkor ide legalább még egy létet, hogy a tapasztalatot méltán hasznosíthassuk — köszönetül az eddigiekért. Innen a darab címe, hogy DUPLA VAGY SEMMI.” Eszmélödjünk mi is! Próbál­juk meg mi a számadást ko­rábban, az örök élet fényében még ma, hogy életünk ne le­gyen hiába sem ebben a vi­lágban, sem az elkövetkező­ben. Életpályánk végére halo­gatott számvetés már ítéletet hord önmagában! Missura Tibor „íme, jön néked a te Kirá­lyod: igaz és szabadító o.” (Zak 9, 9.) VASÁRNAP. — „A ti vét­keitek fosztottak meg titeket a jótól.” (Jer 5, 25 — Rm 5, 20 — Rm 13, 11—14 — Zsolt 24.) Királyod jön hozzád! így hallhatjuk az ádventi üzene­tet. Nem először jön — s ezt vádnak is vehetjük. Hiszen sokkal több jót kaphattunk volna már eddig is tőle, ha vétkeinkkel el nem zárjuk ajándékait magúinktól. Ideje önvizsgálatot tartanunk. De minél égetőbb most a vád, an­nál nagyobb az öröm, hogy a kegyelmes Király újra hoz­zánk jön és adja a legnagyobb jót: bűnbocsánatot és életúju- lást. „A sötétség' elmúljon, a hit fénye ragyogjon!” (Énekes­könyv 105, 5.) HÉTFŐ. — „Én, az Ür, igaz­ságot szólok, és megjelentem, ámik igazak.” (Ézs 45, 19 — Jn 6 . 45 — 2 Kor 1, 18—22 — Ézs 40, 1—11.) Igaz és szabadító az a Király, aki hozzánk jön. Nem vezet félre: nyíltan, ha­tározottan szól és igazat mond. Tőle tudhatjuk, hogy amint vagyunk, szabad nekünk is őhozzá mennünk és nem me­gyünk hozzá hiába. Nem akar­juk bedugni fülünket megítélő és kegyelmező szava elől. Is­ten „igen”-jére mi is őszintén mondjuk. „Igen, Atyám!” „Igaz az Isten igéje, mellyel él ember elméje . ,.” (Ékv. 721, 3.) KEDD. — „Lesztek 'nékem papok birodalma és szent nép.” (2 Móz 19, 6 — Jel 5, 9— 10 — Kol 1, 9—14 — Ézs 40, 12—25.) Hármas öröm, hogy Jézus királyi uralma alá tar­tozhatunk. Övé az életünk, mert ö életét adta értünk; ezért nem kell a sötétség ha­talmában vergődnünk. Ben­ne élünk egyházában, ahol az ő ajándékaként megtaláljuk a testvéri • közösséget és a gyü­mölcsöző szolgálatot. Egykor pedig tagjai leszünk annak a megszámlálhatatlan seregnek, mely örökké zengi az ő dicsé­retét. „Ó, boldog ország, bol­dog nép, e nagy Király hol trónra lép ...” (Ékv. 720, 3.) SZERDA. — „örülnek mindnyájan, akik bíznak ben­ned.” (Zsolt 5, 12 — Mt 21, 9 — 1 Móz 49, 8—10 — Ézs 40, 26—31.) Van helye a han­gos hozsánna lelkes örömé­nek. Ma is átmelegíti szívün­ket ennek egy-egy emléke. De mennyivel tartósabb, mélyebb örömünk az, hogy csendes, bízó hittel tekinthetünk a közelgő Királyra most és min­den időben! Ha gond nehe­zedik ránk, bízhatunk segít­ségében. Ha lelkiismeretünk bánt, bízhatunk bocsánatában. Ha gyöngék vagyunk, bízha­tunk erejében. „Örvendj lel­kem, nézd. az Úr jő! íme, hogy meghallgatott...” (Ékv 114, 6.) CSÜTÖRTÖK. — „Bizony, bizony mondom neked, mikor ifjabb voltál, felövezted ma­gadat és oda mentél, ahová akartál, ám, mikor megöreg­szel, kinyújtod a kezedet és más övez fel téged es oda visz, ahová nem akarod.” (Jn 21, 18 — Préd 12, 1—4. Móz 24, 15—18 — Ézs 41, 8—14.) Akarástól, tetterőtől duzzadó fiatalság és gyöngeséggel, te­hetetlenséggel terhelt öregség kibékíthetetlen, végletes el­lentétnek látszanak. De csak addig, míg be nem fogadjuk életünkbe Jézust, aki királyi hatalmával kész szolgálatába állítani a fiatalt és megáldani az öreget. így már nincs „sfcép fiatalság” és „csúnya öregség”, hanem egymásnak szolgáló élet Jézus uralma alatt/ „Ifjú, öreg őt félje, s járjon az ő nyomdokában ...” (Ékv 162, 2.). PÉNTEK. — Jól tudom, ó én Istenem, hogv te a szívet vizsgálod és az igazságot sze­reted.” (1 Ki'ón 20, 17 — Éf 3, 17 — Zsid 10, 19—23 — Ézs 42, 1—9.) önmagunkat csap­nánk be, ha másnak akar­nánk mutatni magunkat Is­ten előtt, mint amik vagyunk. Most . ő vizsgálja szívünket, s a vizsgálat eredménye lesújtó. De, egyet tehetünk: szívünk­be fogadjuk a szabadító Ki­rályt, aki most is jön hozzánk. Akkor őt látja Isten, ha a szí­vünkbe néz. Benne gyönyörű­ségét leli. „Ó, végy r.álarrt la­kást, áldásod légyen rajtam...” (Ékv 112, 4.) SZOMBAT. — „Aki meg- útálja felebarátját, vétkezik.; aki pedig a szegényekkel ke- gyelmességet cselekszik,, ból- dog az.” (Péld 14, 21 — 1 Jn 4. 7—8 — Sof 3, 14—17 — >Ézs 43, 1—7.) Királyunk jön hoz­zánk! Így hallhatjuk napról napra az ádventi üzenetet. Hogyan jön ma? Rangrejtve! Nemcsak igébe és kenyérbe- borba rejtőzik, hanem feleba­rátunk alakjában is. Ha ér­zéketlenek vagyunk felebará­tunk gondja-baja iránt, ma­gát Jézust vetjük meg. Ha szeretettel segítünk felebará­tunk testi-lelki ínségén, ma­gának Jézusnak szolgálunk. Figyelni akarunk: kiben-mi- ben jön hozzánk. „Ne éljek csak önmagámnak, hanem fe­lebarátomnak . ..” (Ékv 113, 4.) Marschalkó Gyula A százharminc esztendős budavári gyülekezet A BUDAVÁRI GYÜLEKE­ZET reformáció hetében em­lékezett meg anyaegyházzá szervezésének 130. évforduló­járól. Az ünnepi héten előa­dás-sorozat keretében emlé­keztek meg a jubileumról, s áttekintették a gyülekezet fej­lődését, küzdelmeit és öröme­it az eddig ott szolgált hat lel­kész szolgálati éveinek kere­te szerint, de mindig a gyüle­kezet arcvonásait keresve. Sa­játos összkép alakult ki a sze­mélyeiben mindig változó, de Krisztusévá leves törekvésé­ben mindig egy gyülekezetről, amikor vizsgálták arcán a kor és társadalom vonásait, az összegyház összefüggéseit, s a lelkészek egyéniségének bé­lyegét. Hálaadás hete volt Is­tennek mindezeken átsugárzó szeretetéért. A szolgálatokat D. Koren Emil és Gáncs Péter végezték. HÁROM KIEMELKEDŐ ESEMÉNYE volt az ünnep] hétnek. A megnyitó gyülekeze­ti esten Bánffy György szín­művész mondott bő részlete­ket anyanyelvűnk fejlődését bemutató programjából. A megrendítő hatású műsorból különösen is a reformáció ko­rabeli anyag mutatott egyhá­zunk ünnepe, október 31 felé. Második kiemelkedő alkalom reformáció emlékünnepe Volt, amikor D. dr. Ottlyk Ernő püs­pök hirdetett igét, s a gyüle­kezet Schütz-kórusa énekelt Csorba István karnagy vezeté­sével. A harmadik a Záróva­sárnap volt, amikor hálaadó istentisztelet után á farkasré­ti temetőben megkoszorúzták a gyülekezet eddig volt lelké­szeinek sírját. Az öt sírt előze­tesen a gyülekezet asszonyai hozták rendbe. Mind az isten- tisztelet, mind a koszorúzás szolgálatát D. Koren Emil yé- gezte. Jelképesnek érezte a gyülekezet, hogy ezen a vasár­napon az istentiszteleteken öt gyermeket kereszteltek meg, s egy fiatal párt eskettek. A JUBILEUM EMLÉKÉRE a gyülekezet kifesttette gyüle­kezeti termét (kápolnáját), és megrajzoltatta eddigi lelkésze­inek arcképét. — HALÁLOZÁS. Huszák József, a szentesi gyülekezet egykori kántortanítója, majd a rákosligeti gyülekezet tagja 92 esztendős korában elhunyt. Temetése október 4-én volt Rákosligeten. — Németh Istvánné, sz. Ge- csényi Zsuzsanna. Németh István szekszárdi lelkész fele­sége, életének 43. évében hosszú szenvedés után novem­ber 12-én elhunyt. Temetése november 16-án volt: Szek- szárdon. „A nemes harcot meg­hurcoltam, futásomat elvégez­tem, a hitet megtartottam; vé­gezetre eltétetett nekem a ke­gyelmes igazság koronája, amelyet nekem is megad aZún a napon az Űr ... ”

Next

/
Oldalképek
Tartalom