Evangélikus Élet, 1974 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1974-02-24 / 8. szám

Oszthatatlan szeretet Lk 18, 31—13 Alapigénk két történetet kapcsol össze. Az elsőben Jézus a Jeruzsálemben reá váró keresztét eseményeit jelenti be ta­nítványainak. A másik történet pedig a Jerikói vak meggyó- gyításáról szól. Mind a ketté küUm-külön is önálló és gazdag üzenetet hordoz. Mégis a kettő együtt lesz teljesebb és igazabb bizonyságtétel Jézusról. Sőt a kettő egymást is színezi, magya­rázza, mint ahogy egymáshoz közel levő és különböző színű tárgyak saját színüket a másikon is tükrözik. MIND A KÉT TÖRTÉNETBEN HÜ MARAD JÉZUS ÖN­MAGÁHOZ. Pontosabban: hű marad Istenhez. Mert amikor rálép a keresztútra, és amikor könyörül a vakon. Istennek engedelmeskedik. Jézus engedelmessége azonban sokkal több annak a katonának az engedelmességénél, aki parancsnoka szavára gondolkodás nélkül indul a halálba. Jézus egy volt az Atyával az irántuk való szeretetben, és ez a szeretet vezet­te minden lépésében. Vállalja a keresztutat, de meggyógyítja a vakot is. mert benne Isten oszthatatlan szeretete élt. Így válik az, ami egyszer és egykor történt, minden időkre szóló kijelen­téssé Isten csonkítatlan szeretetéről. Miközben Jézus megy, hogy megvívja bűn és halál ellen ke­mény csatáját, megszabadít egy embert testi nyomorúságából. Gyakran úgy értették keresztyének a jerikói vak meggyógyítá- s'innk történetét, hogy az Jézusra, a lelki vakság meggyógyí- tisára hívja fel figyelmünket. Pedig éppen akkor nyílnak fel lelki szemeink is Isten oszthatatlan szeretettnek meglátására, ha ragaszkodunk a történet eredeti értelméhez, és rájövünk arra, hogy Jézusnak nem mindegy, lát-e valaki a testi szemé­vel is vagy sem. Így marad Jézus engedelmes Isten iránt, aki testestül telkestül szereti embergyermekeit. A vak meggyó- gyítása nem kitérő a nagy cél felé vezető úton, hanem azzal szorosan összetartozik. Ezért ha valaki Jézus nyomába akar szegődni, és Isten szeretetével összhangba akar maradni, ak­kor igyekszik megtenni minden tőle telhetőt embertársai bé­kéjéért, nagyobb kenyeréért, egészségéért és emberi méltósá­gáért. Viszont ugyanaz a Jézus, aki visszaadta a vaknak szeme- vüágá*, megy tovább, hogy a kereszten tanúskodjon Isten bű­nösöket elhordozó, bűnösöknek megbocsátó szeretetéről. Mert a látó testi szem is lehet gonosz (Mt 20. 151), és az egészséges embert is át kell formálnia Isten szeretetének. MIKÖZBEN JÉZUS AZ EGÉSZ VILÁGÉRT VÁLLALJA A KERESZT ÚTJÁT, van türelme egy emberrel foglalkozni. A történet nem beszél arról, hogy a Jézus előtt haladók miért akarják elnémítani a vak ember segélyt kérő szájúit. Nagyon valószínűnek látszik, hogy az elöl haladók az Isten országának Jézus által bejelentett döntő pillanatait nem tartották alkal­masnak ilyen egyéni gondok orvoslására. Az a Jézus azonban, akit Isten oszthatatlan szeretete vezérel, meghallja minden egyes rászoruló kiáltását. Isten egyik legnagyobb ajándéka, hogy a hit által feloldódik magányosságunk, mert megtapasz­taljuk szerető, személyes törődését. A mi időnkben a szűk lá­tókörű és szűk keblű keresztyéneket nyomatékosan inti Isten, hogy nemcsak a maguk üdvét, hanem az egész világ javát néz­zék és mozdítsák elő. De csonka maradna hitünk és szerete­tünk, ha éppen magunkra nézve nem tudnánk elfogadni Isten szeretetét. és éppen azoknak nem adnánk tovább ezt a szere- tetat, akik tőlünk kérnek segítséget. JÉZUS FONTOSNAK TARTJA. HOGY HITTEL ÉS BIZA­LOMMAL KÉRJÜK segítségét. Azt nem mondhatjuk, hogy ahol nincs hit. ott Jézus semmit nem tehet. Mégis azt mondja a vaknak: Láss! Hited megmentett! A hit által a látás vissza­nyerése az egyszeri gyógyuláson túl Isten egész életét átfogó szeretettnek felismerésévé válik. A zsoltáros szavaival: Olyan­ná leszünk, mint a folyó mellé ültetett fa, amely nemcsak egy pillanatig élvezi az éltető vizet, hanem az egész életen át. A meggyógyult vak — állapítja meg igénk — követte Jézust, és dicsérte az Istent. A tanítványok most még értetlenül hallgat­ják Jézus szavait a keresztéiről, de később Jézus feltárta előt­tük a titkot, hogy a szemük látásán kívül a hit látása is az övék legyen. Jézus számára kevés az. hogy magyarázatot adjon a világ nyomorúságán, vagy akár csak annak a vaknak állapotára. 0 elindul, hogy Isten nevében legyőzze azt, ami tönkreteszi az emberi, életet. Ahol hittel találkozik, ott szabadulást szerez., Bűn­ből, vakságból, hitetlenségből. Ez legyen boldog tapasztalatunk az előttünk levő böjti időben is. Dr. Cserháti Sándor AUSZTRÁLIA Az Ausztráliai Evangélikus szám igen jelentős, hiszen az Egyház teológiai főiskolájának egyháztagok száma mindössze Adelaide-ben jelenleg több 160 ezer. (ena) rriint 100 hallgatója van. Ez a Istentiszteleti rend Budapesten, 1074. február 24-én Deák tér de. 9. (úrv.). Trajtler Gábor, de. 11. (úrv.). dr. Hafen- scher Károly, du. 6. dr. Kékén András. Fasor de. 11. Gabányi Gé­za, du. 6. Szirmai Zoltán. Dózsa György út 7. de. fél 9. Gabányi Gé­za. Üllői út 24. de. fél 11 Karácsony Sándor u. 31—33. de. 9. Rákóczi út 3“ b. de. 10. (szlovák) Soljnnár Já­nos. de. 12. ^magyar). Thaly Kál­mán u. 28. de. U. dr. Kédey Pál. Kő­bánya de. 10. Vajda Péter u. de. fél 12. Zugló de. 11. (úrv.). Boros Káról;/. Rákosfalva de. 8. Boros Károly. Gyarmat u. 14. de. fél Itt. Boros Károly. Fóti út 22. de. 11. Kertész Géza. Váci üt 129. de. H. Benczúr László. Frangepán u. de. fél 10. Benczúr László. Újpest de. 10. Blázy Laios. Pesterzsébet de. 10. Soroksár Újtelep de. fél 9. Pest- lőrincz de. 11. Matuz László. Kispest de. 10 Kispest Wekerletelep de 8. Pestújhely de. 10. Schreiner Vil­mos. Rákospalota MAV-telep de. 8. Bodrog Miklós. Rákospalota kis- templom de. 10. Bodrog Miklós du. 3. Bodrog Miklós. Rákosszentmihály de. fél 11. Karner Ágoston. Sasha­lom de. 9. Karner Ágoston. Mátyás­föld de. fél 11. Cinkota de. fél 11. du. fél 3. Kistarcsa de. 9. Rákoscsa­ba de. 9. Békés József. Rákoshegy de. 9. Rákosliget de. 10. Rákoske­resztúr de. fél 11. Bécsikapu tér de. 9. (úrv.). Mado- csai Miklós, de. fél 11. (német), de. 11. (úrv.) D. Koren Emil, du. 6. Ma- docsai Miklós. Torockó tér de. fél 9. D. Koren Emil. Óbuda de 9. Görög Tibor de. 10. Görög Ti­bor, XII. Tartsay Vilmos u. 11. de. 9. de. 11. du. fél 7. Buda­keszi de 8 Pesthidegkút de. fél 11. D Dr. Ottlyk Ernő. Modori u. 6. de. 1.0. dr. Lehel László. Kelenföld de. 8. (úrv.) dr. Rezessy Zoltán, de. 11. (úrv.) dr. Rezessy Zoltán, du. 6. Bencze Imre. Németvölgyi út 138. Bencze Imre. Nagytétény de. fél 9. Kelenvölgy de. 9. Balicza Iván teol. (szuppl.), Budafok de. 11. Belicza Iván teoL (szuppl.). Budaörs du. 3. Balicza Iván teol. (szuppl.). Török­bálint du. fél 5. Balicza Iván teol. Csepel de. fél 11. IMÁDKOZZUNK Űr Jézus Krisztus! Köszönjük Neked, hogy a végsőkig szerettél minket. Köszönjük, hogy nem törődve a Reád zúduló gyalázattal, keresztet szenvedtél. Köszönjük, hogy kereszthalálod az Isten iránti bizalom örök forrásává lett szegény bűnös emberek szá­mára. Köszönjük, hogy ezzel a bizalommal vihetjük eléd az egész világ és a mi kicsiny világunk terheit. A jerikói vakkal együtt könyörög Hozzád a Te néped: Urunk, könyörülj rajtunk! Szün­tesd meg kételyeinket, oszlasd el bizalmatlanságunkat, vedd el bűneinket, és adj erőt és szeretetet a reánk váró szolgálatok jó elvégzésére. Ha terheink elhordozhatatlanok, vedd ie rólunk azokat, vagy adj erőt elhordozásukhoz. Ámen. — ötvened vasárnap az ol­tárterítő színe: zöld. A délelőt­ti istentisztelet oltári igéje: 1 Kor 13, 1—13: az igehirdetés alapigéje: Lk 18, 31—43. — EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIÓBAN. Március 3-án, vasárnap reggel 7 órakor az evangélikus egy­ház félóráját közvetíti a Pe­tőfi Rádió. — FERENCVÁROS. A gyü­lekezet presbitériuma legutób­bi ülésén elhatározta, hogy temploma számára villanyor­gonát vásárol. A villanyorgo­nát nem a gyülekezet költsé­gére vásárolják, hanem erre külön felajánlásokat kérnek. A mintegy tizenkétezer forint ér­tékű orgonára az első héten ötezer forint megajánlás érke­zett. CSALÁDI HÍREK — HALÁLOZÁS, id. Tóth Sándorné. sz. Babos Irma. az acsádi gyülekezet tagja 76 éves korában hosszú szenvedés után elhunyt. Lapunk hűséges olva­sója volt. Gyászolják: férje, négy gyermeke és unokái. Te­metése február 3-án volt Acsá- don igán nagy részvét mellett „Uram. megvizsgáltál engem és ismersz.” — Dr. Schneller Edit a Pé­csi Tudományegyetem egykori Evangélikus Hittudományi Ka­rának volt ny. főkönyvtárosa 79 éves korában február 11-én elhunyt. Hamvasztás utáni bú­csúztatása március 5-én dél­előtt 11 órakor lesz a Farkas­réti temetőben. — Pataky Antal a balaton- szepezdi gyülekezet évtizede­kig hűséges gondnoka 88 éves korában elhunyt. A balaton- szepezdi családi sírban helyez­ték örök nyugalomra. EGYESÜLT Észak- és Dél-Amerika leg­nagyobb evangélikus teológiai főiskolája, a St. Louis (Mis­souri. USA) városában levő Concordia-Seminar vezetőjét, dr. John Tietjen professzort a főiskolát fenntartó Missouri Evangélikus Egyház vezetősé­ge elmozdította hivatalából. A hosszú előzményekre visszate­kintő döntés oka. hogy a Mis­souri Egyházon belül az utóbbi években egyre élesedő vita fo­lyik az ún, „konzervatívok” és a kisebbségben levő „liberáli­ÄLLAMOK sok” között a Biblia értelmezé­séről. Tietjen professzor ellen a hivatalos vádak „hamis ta­nok terjesztése és hiányossá­gok a főiskola igazgatásában” voltak. A kereken 3 millió ta­got számláló második legna­gyobb amerikai evangélikus egyház merev és konzervatív álláspontja miatt nem lépett be eddig a Lutheránus Világszö­vetségbe sem. noha annak munkájában sok területen te­vékenyen részt vesz. (lwi) „És maga mellé vette a ti­zenkettőt és így szólt nekik: íme, felmegyünk Jeruzsálem­be és beteljesedik minden, amit a próféták megírtak az Ember Fiáról.” (Lk 18, 31) VASÁRNAP. — „Én vagyok az életnek a kenyere, aki hoz­zám jön, semmiképpen meg nem éhezik és aki hisz ben­nem, nem szomjúhozik meg soha.” (Jn 6, 35 — Ézs 55, 2 — 1 Kor 13 — Zsolt 31, 10—17) Jézus önmagát kínálja ebben az igében örök életre szóló táplálékául. Az, amit az úrva­csorában kapunk mint „élet kenyerét” és „élet italát”, nem­csak az eljövendőre szóló meg­erősítés, hanem a mai élet szá­mára való felszabadítás. Erő, bátorítás és vigasztalás. A hi­vő szív a Jézussal való közös­ségben mindig azt kapja meg, amire a legjobban szükség van. HÉTFŐ. — „Megkoronázod az esztendőt jóvoltoddal.” (Zsolt 65, 12 — Lk 13, 31—33 Jn 11, 11—19 — 2 Kor 9, 10) Az idő és benne az emberi élet Isten ajándéka. A most folyó esztendőnket is mint ajándékot vettük el Isten kezéből, ö ezt az ajándékát még megkoro­názza számunkra jóságával. Megadja mindazt ráadásként, ami testünk és lelkünk táplá­lásához szükséges. (Mindezért mi neki hálaadással, dicséret­tel és köszönettel tartozunk. KEDD. — „Emlékezzetek meg az ő csudáiról, amelyeket cselekedett; jeleiről és az ő szájának ítéleteiről.” (Zsolt 105. 5 — Jn 20, 31 — Lk 9, 18—23 — Jn 11, 20—27) Isten népének az útját jelek kísérik ezen a földön. A jeleket Isten teszi, hogy mindenkor lássuk az ö jelenlétét. Jeleket tett, mikor megszabadította népét a fogságból. Jeleket tett Jé­zus, mikor halottakat támasz­tott fel és betegeket gyógyított, hogy higgyenek benne. Isten ma sem szűnt meg jeleket ten­ni, csak meg kell látnunk azo­kat és hinnünk kell Őneki, hogy megtartassunk. SZERDA. — „Azért fára­dunk és küzdünk, mivel re­ménységünket az élő Istenbe vetettük, aki minden ember­nek megtartója, kiváltképpen a hívőknek.” (1 Tim 4, 10 — Zsolt 71, 5 — Mt 6, 16—21 — Jn 11, 28—45) A reménység Isten drága ajándéka. Re­ménységünk alapja Isten ígé­rete. ö minket végtelenül sze­rető, igaz és hűséges Űr, aki­nek van hatalma arra, hogy megtartsa és oltalmazza a ben­ne reménykedőket. Remény­kedjünk Istenben, hogy boldog örömmel éljük életünket! CSÜTÖRTÖK. — „Az okos­ságnak és tudománynak drá­ga voltára taníts meg engem.” (Zsolt 119, 66 — Ef 1. 17 — 1 Móz 15. 1—6 — Jn 11, 46—54) Isten igéjének igaz ismeretéért könyörög itt a zsoltáros. A Szentírás a mennyei kincsek gazdag tárháza. Jézus Urunk szerint az a bölcs ember, aki az igében megtalálja Istennek mai mondanivalóját, és azt hasznosítja is embertársai és a maga javára. Az Isten igéje értelmében vett bölcsességre a Szentlélek Isten vezet el min­ket. Hozzá imádkozunk, hogy tisztán lássuk mindenkor Isten akaratát, meg azt is, hogy mi a teendőnk ebben a világban. PÉNTEK. — „Őbenne van a mi váltságunk az ő vére által: a bűnök bocsánata az ő ke­gyelmének gazdagsága sze­rint.” (Ef 1, 7 — 4 Móz 14, 20 — Ézs 58, 5—12 — Jn 11, 55 — 12, 11) Jézus Krisztus keresztje az Isten üdvtervének közép­pontja, a kegyelem kiapadha­tatlan forrása. Krisztus ke­reszthalála által kapunk ke­gyelmet, életet és mijident, ami a I megszentelt szolgáló élethez és az üdvösséghez szükséges. SZOMBAT. — „És egyre in­kább gyarapították számukat azok, akik hittek az Urban, férfiak és nők seregestül.” (Csel 5, 14 — 5 Móz 7, 13 — Mk 9, 14—29 — Jn 12, 12—19) Isten Szentlelkének gyümölcse a földön élő keresztyén gyüle­kezet. Isten mindig embereket szólít meg és küld, hogy róla tegyenek szóval és élettel ta­núbizonyságot. Növekedés hit­ben és számban csak akkor lehetséges, ha minél többen tudjuk átadni magunkat Isten életújító hatalmának. A gyü­lekezeti élet, mint közösségi élet. ajándék, de egyúttal nagy felelősség is. Szalay Tamás LUTHERÁNUS VILÁGSZÖVETSÉG A Világszövetség elnöksége január 15—16-án Genfben rendkívüli ülést tartott. Belső szervezeti kérdések mellett és az általános ökumenikus hely­zet értékelésén túl az elnökség előkészítette a Végrehajtó Bi­zottság februári ülését, (lwi) — TEMPIOMTOBONY mázolást két éves garanciával vállalok. Dre- nyovszki Pál mázoló mester. 2142 Nagytarcsa, Zrínyi u. 5. — TORONYSISAKOK, bádogos épületszerkezetek és bádogos dísz­munkák készítését és javítását, fes­tését vállalom. Mérsékelt árak, ga­ranciális felelősség. Gimesi István bádogos kisiparos. 7400 Kaposvár, Arany János u. 29. EVANGÉLIKUS ÉLET A Magyarországi Evangélikus Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti: a szerkesztő bizottság A szerkesztésért felel: Mezősi György Felelős kiadó: Harkányi László Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1088 Budapest, Vili.. Puskin u. 12. Telefon: 142—074 Csekkszámlaszám: 516—20.412—Vili Előfizetési ár: egy évre 90,— Ft Árusítja a Magyar Posta Index 25 211 74.0325 Athenaeum Nyomda, Budapest Rotációs magasnyomás Felelős vezető: Soproni Béla vezérigazgató Minden lehet OLVASOM ILLYÉS GYULA ÜJ VERS­KÖTETÉT, ez a címe: Minden lehet. A könyv­ben a címoldal után a költő arcképe, rábólint a címre. Nem rejtekező arc, nyíltan felelősségre von, úgy érzem, azt firtatja, van-e lelkiismé- ■retem, s mire használom, ha, van? Szája kese­rű igazságot ejtett ki az imént, most szárazon összezáródtak ajkai, bal kezére támasztja fe­jét. Értesült valamiről, ami fölingerelte, nem egyéni sorsról, nemzetéről. Kimondta, amit ér­telme és lelkiismerete, ösztöne és szíve együtt­működve megfogalmazott. Azon tűnődik, mennyire igaz, amit megfogalmazott. S meny­nyire kötelező rám is, mindnyájunkra. Félel­metes és varázslatos költő, ahogy kötete első ciklusát is elnevezte. Látott rendkívüli lénye­ket, ember-alakban végeztek isteni tennivalót, mondja egyik verse, mert mennybéli harmó­nián szorgoskodtak. „Mások, ugyancsak, akár mi: halandók, jellemet és szépséget hordoz­tak," vagyis ugyancsak ágbeli jelleget. Ábra­hám angyalai voltak, félelmetesek és varázsla­tosak. Amilyen maga ez a mélyen zengő meg­fogalmazás. mely az élet-élmény velejére utal. Illyés Gyula úgy költő, ahogy költő nekünk Zrínyi. Petőfi, A"any, Ady, Babits, vagyis olyan költő, aki nem enged elaludni ébrenlé­tünkben ott, ahol sokan alvók, közömbösek, kényelmesek és önnön érdeküket szolgálók. Visszaharcolja ő mindnyájunknak a jó érte­lemben vett nemzeti érzést és tudatot, amelyet egykor átengedtünk a nemzeti reakciónak. „Zászlók nyelvelnek — glédába kiállva — dü- hödten ötven ország zászlai!" — írja már vers­ben valamely nemzetközi értekezlet zászlóso­rát szemlélve. Szemre egysorsúak a nagyok s a kicsinyek zászlói, a szélben, a boton, a vá­szonnal. De minden zászló megannyi vágy a nemzet igazságáért. „Keresi a szem, köztük-e, amely kamasz szívünknek sugdosott. Sokak­nak mindegy, ott van-e”... A MAGYAR NYELVTERÜLETEN vers-da­gály uralkodik De a nemzetnek nem sok hasz­na van a rengeteg lírából, melynek egy része érthetetlen, se füle, se farka írásmű, vagy ha érthető, ostobaság, ugyanolyan szennyező­dés. mint a légköri. Az a légkör azonban, me­lyet az Illyés-líra permete alakít, egy nemzet sorskérdéseinek atmoszférája. Tömörít és sű­rít, egy szóval százat mond. Emlékszel, öregem, a Földrészre, mely elveszett? Mi láttuk még az Atlantiszt, a Szigetet és népeit! Hogy jártak föl-le gondtalan — Krúdy, BabitsKarinthy — milyen gondtalan vitáztak, főt ráztak, nevettek ...” S erre a következő strófában fölcsattan: „hát mi ma itt?” Más költő sejtet, Illyés sza­vai vésetek szikrázóan tiszta levegőben, ahol a felület éppúgy észlelhető, mint a mélység. Megállt a nemzet természetes gyarapodása, a statisztika világosan ábrázolja a valót. A köl­tő ezt Kiket szült Katalin című versével mond­ja el: Szültem volna egy mérnököt. Már-már világra hoztam. De előbb meg kellett szülnöm egy jégszekrényé, így kezdődik a vers, aztán elmondja Katalin, hogy szülni akart még egy tanárnőt, de előbb szülnie kellett egy lakást, aztán egy kocsit, minden előbbrevaló volt a gyermeknél. így az előbbrevalók szülésével lassan megörege­dett. Még meg akarta szülni önmagát, de egyénisége kialakításával is elkésett, egész ár­va életével is. Rajzol képet e tárgyban az egész országról, ennyit: Készül még egy-egy gyermek. Friss-meleg kenyér. Szimatol, az ajtófélfához áll: tengődve, valameddig még el él, el, a halál. Mi volt egy új év? Megújult, mint leánydal­tól a remény, megújult a hit. „Most csak a köd, meg a nyirkosság”. (Fogyó időben). Ma­gatartásának összefoglalója Számadó című verse, így szól: Őszül hajamt mélyülnek a redők. Több egyre köröttem a fiatal. Vakoskodván érzek szomjú erőt, legyek a legmesszebblátó magyar. Lappangó juhász-szá madói gond susogja, nem mehetsz még, munka vár. őriznem kell egy nem-enyém vagyont. Rám néz egy jégverés-csöpülte nyáj. Szétszóratván, ős lápokba vonult hite konok község hű papjaként (kit azzal áld, amivel ver az Űr!) templomtalanul, palásttalanul (s vívódva folyton, mit hoz ránk az ég) kell osztanom úróacsorát s igét! Amit igazmondó költői szóval ki lehet fe­jezni, benne van e versben. Nemzetnevelők törvénye ez, minden igaz szív azonosuljon e képpel, a lépkedő prédikátor alakjával. Valaki meghalt sorainkban, ez a két sor áll össze a halálhírre: S te megmaradtál. Különbnek lenni tenmagadnál. Egyik verse, a Koszorú, „fölnevelő édesany­jához”, a magyar nyelvhez intézeti monológ, idézni kellene az egészet, ezer év képeibe sű­rített, s mai szívbe nyilall, s végül mégis föl­emel. Mert az igazmondó költő, aki máskép­pen lát, mint a közönyösek, az igazmondó köl­tő sötéten-látásával: a nemzet ereje és egész­sége. Nélkülözhetetlen minden szava a nélkü­lözhető szó-dagályban. Szavaimon érzem igaz­ságos szigorú szemét, ne mondj többet! Ol­vassátok el a verseket, lassan, tűnődve. Szalatnai Rezső

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom