Evangélikus Élet, 1974 (39. évfolyam, 1-52. szám)
1974-03-17 / 11. szám
Szemem az Úrra nés Ef 5, 1—9 Sokszor mondjuk, ha valaminek a megbecsülésére szeretnénk valakit nyomatékosan figyelmeztetni: úgy vigyázz rá, mint a szemed fényére! Szemünk világa drága kincsünk. Talán csak az tudja ezt igazán átérezni, aki nem rendelkezik ezzel, vagy valami módon elvesztette ezt. Nemrégiben egy keresztelés alkalmával gondolkodtam el ezen, amikor a vak keresztszülő-házaspár messzire néző tekintetét figyeltem. Mi látjuk az utat. amelyen járunk, észrevesszük a buktatókat, megtaláljuk a másik ember felénk nyújtott kezét, nem tapogatunk tétován keresve közelünkben levő tárgyakat, személyeket. Óriási segítség számunkra a tájékozódásban a szemünk. KERESZTYÉN ÉLETÜNK ÚTJÁN IS HASZNÁLNI KELL A SZEMÜNKET. Sokszor nézünk tükörbe, hogy megnézzük magunkat. Megigazítjuk hajunkat, öltözetünket rendbetesszük. Szükség is van erre. A rendetlen külsejű ember nem tesz jó benyomást senkire. Bár nem „a ruha teszi az embert”, mégis a külsőtől az ember belső világára lehet következtetni. így van ez még fokozottabb mértékben a cselekedeteink vonalán. Beszédünk is sok mindent elárul lelkünk belső tartalmáról. Hivatali munka szüneteiben, társasági beszélgetésben elhangzó üres, tartalmatlan, vagy éppen léha, esetleg egyenesen trágár, szennyes beszéd, szegényes vagy sekélyes, sőt posványos lelkivilágról árulkodik. Magatartásunkban érződő önzésünket, kapzsiságunkat a szeretetnek szószaporító, hangos hirdetésével sem lehet ellensúlyozni. Mindez nem illik a keresztyénekhez. Ezért jó Isten igéjének tükrébe néznünk, hogy lássuk magunkat, s észrevegyük, mi az ami nem illik, és mi az, ami illik a szentekhez. Isten gyermekeihez. Böjt elsősorban az önvizsgálat ideje. SZEMEINK MÁST IS LÁSSANAK. Önmagunk szépítgetése, hibáink észrevétele és helyreigazítása helyes böjti tevékenység. Krisztus követésében járva azonban mindez nem elég. „Ne tekintsünk magunkra csak. szemeink mást is lássanak” — igy énekeljük egyik énekünkben. Igénk pedig így figyelmeztet: ,.Járjatok szeretetben, amint á Krisztus is szeretett titeket”. Szeretetben járni pedig sokkal többet jelent, mint szeretetről beszélni. A szeretetben járás, mozgás, cselekvés, odafordulás a másik emberhez, segítségnyújtás alkalmas időben, megfelelő módon. A szeretet mindig lemondás önmagunkról, áldozathozatal a másik emberért. Krisztus is így szeretett minket, lemondott önmagáról értünk. Krisztus követésében járjunk ilyen szeretetben. KRISZTUS KÖVETÉSÉBEN JÁRUNK, ŐT FIGYELJÜK ÉLETÜNK ŰTJÁN. Jó. ha önmagunkat is ellenőrizzük. Fontos, hogy észrevegyük azokat az embertársainkat, akik között szeretettel szolgálhatunk. Böjt idején azonban különösképpen is az Úrra nézzünk, az ő önmagát is áldozatul adó szereteted nézzük, s azt kövessük, az ő nyomdokába lépjünk. Indiánok Között élt fehér ember mondta el egyszer, hogy egy alkalommal széles, mély lábnyomokat fedezett fel, amiből arra következtetett, hogy nagytestű, súlyos ember mehetett azon az úton. Az indiánok egyike azonban megmagyarázta, hogy a lábnyomok nem egy embernek a lábnyomai, egy egész csapat haladt el arra, de mindenki a csapat vezetőjének a lábnyomába lépett, így kellene nekünk is követnünk Mesterünket, egészen pontosan a lábanyomába lépni. A gyermek sok tekintetben követi, utánozza szülőjét. Sokszor a rossz példa is követőkre talál. Előttünk a szeretet példája áll, sőt halad az emberszeretet legmesszebbmenő áldozatára is készségesen. SZEMEM AZ ÚRRA NÉZ HÁLÁVAL, EGYBEN KÖNYÖRGŐ REMÉNYSÉGGEL. Bízom benne, hogy az ő követésében megújult lélekkel, saját hibáimat is látva szolgálhatok szeretettel minden embernek. .. _ „ ,, Veto Bela IMÁDKOZZUNK Jézus Krisztus, egy Mesterünk! Te előttünk jársz a szeretet útján. Vezess minket is erre az ütra. Magunktól nem volnánk képesek önmagunkról is lemondva másoknak szeretettel szolgálni. Ha te megújítod szivünket, lelkünket, akkor szereteted iránti hálával tudunk követni téged. Ne engedd, hogy keresztyénekhez nem illő módon, önzöek legyünk, inkább követésedben szeretetben járjunk. Ámen. — BEZI. A gyülekezet február 24-én tartott közgyűlésén Kiss Jenő, a gyülekezet lelkésze több évtizedes fáradhatatlan, áldozatos munkásságáért, amelyet mint presbiter, gondnok és pénztáros végzett, könyvajándékot adott át Hima Sándornak. Istentiszteleti rend Budapesten, 1974. március 17-én Deák tér de. 9. (úrv.). Trajtler Gábor, de. 11. (úrv.) dr. Hafen- scher Károly da. 6. dr. Kékén András. Fasor de. 11. (úrv.). Szirmai Zoltán, du. 6. Gabányi Géza. Dózsa György út 7. de. lél 9. Gabányi Géza. Üllői út 24. de. fél 11. Karácsony Sándor u. 31—33. de. 9. Rákóczi út 57/b. de. 10. (szlovák). Solymár János, de. 12. (magyar). Thaly Kálmán u. 28. de. 11. dr. Rédev Pál. Kőbánya de. 10 Vajda Péter u. de. tél 12. Zugló de. 11. (úrv.). Boros Károly. Rákosfalva de. 8„ Boros Károly. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Boros Károly. Fóti út 22. de. 11. Benczúr László. Váci út 129. de. 8. Kertész Géza. Frangepán u. de. fél 10. Kertész Géza. Cjpest de. 10. Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Soroksár Üj- telep de. fél 9. Pestlőrinc de. 11. Matúz László. Kispest de. 10. Kispest Wekerletelep de. 8. Pestújhely de. 10. Schreiner Vilmos. Rákospalota Máv-telep de. 8. Bodrog Miklós. Rákospalota Kistemplom de. 10. Bodrog Miklós, du. 3. Bodrog Miklós. Rákosszentmihály de. fél 11. Karner Ágoston. Sashalom de. 9. Karner Ágoston. Mátyásföld de. fél 11. Cinkota de. fél 11, du. fél 3. Kistaresa de. 9. Rákoscsaba de. 9. Békés József. Rákoshegy de. 9. Rákosliget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél 11. Bécsikapu tér de. 9. (úrv.). D. Koren Emil, de. fél 11 (német), de. 11. (úrv.). Madocsai Miklós, du. 6. Madocsai Miklós. Torockó tér de. lél 9. Madocsai Miklós. Óbuda de. 9. Görög Tibor, de. 10. Görög Tibor. du. 5. Szeretetvendégség. XII. Tartsay Vilmos u. 11. de. 9. Takács József, de. 11. Takács József. du. fél 7. Ruttkay Elemér. Pest- hidegkút de. fél 11, Ruttkay Elemér. Modori u. 6. de. 10. Muncz Frigyes. Kelenföld de. 8. Bencze Imre, de. 11. Deme Károly teol. (szuppl.), du. 6. dr. Rezessy Zoltán. Németvölgyi út 138. de. 9. Deme Károly teol. (szuppl.). Albertfalva de. 7. Visontai Róbert. Nagytétény de. fél 9. Kelenvölgy de. 9. Visontai Róbert. Budafok de. 11. Visontai Róbert. Csillaghegy de: fél 10. Csepel de. fél 11. Teológus leányaink szolgálata idős testvéreink között A Budapest-József városi gyülekezet területén levő Karácsony Sándor utcai Mandák Mária Szeretetotthonban szeretetvendégség volt a közelmúltban, amelyen teológus leányaink szolgáltak idős testvéreinknek. Álljon itt egy rövid idézet az otthon egyik lakójának leveléből: Mint az otthon egyik lakója, magam is részt vettem a vendégségen, amelynek nem mindennapi műsorát az ugyancsak az otthonban lakó teoló- gus-leánytestvéreink adták. Azóta is úgy érzem, hogy azt az örömöt, amelyet nekünk. otthonlakóknak szereztek, meg kell osztanunk az Evangélikus Elet olvasóival, már csak azért is. hogy ezúttal is tudomást szerezzenek a nőteológusok értékes munkásságáról. Ügy gondolom, nemcsak a saját, egyéni véleményem. hogy Böröcz Enikőnek a műsor gerincét képező előadása olyan nívós volt, hogy a magasabb képzettséggel rendelkező hallgatóság igényeit is kielégíthette. Az együttlétet gazdagították teológus társnőinek felolvasásai, többszólamú énekszámai. Az említett előadásban szereplő egyénekről szóló részleteket olvastak fel: Mátrai Marianna, Kormos Anna, Varsányi Vilma, Házi Magdolna, Smidé- liusz Katalin és Drobina Erzsébet. Külön említésre méltó a három szavaló is: Kormos Anna, Varsányi Vilma és Drobina Erzsébet. Mindhárman mély átérzéssel tolmácsolták mindanivalójukat. Végezetül Mátrai Mariann mondott írásmagyarázatot. Bizonyságtevése a hitről, hitet ébresztett. — Böjt 3. vasárnapján az oltárterítő színe: lila. A délelőtti istentisztelet oltári igéje: Ek 11. 14—28: az igehirdetés alapigéje: Ef 5, 1—9. — CSANÁDAPÁCA. Február 24-én sajtóvasárnapot tartottak a gyülekezetben, amelyen Fecske Pál nagyszénás! lelkész. egyházmegyei sajtóelőadó tartott előadást egyházunk sajtómunkájáról. Szeretetvendégségen bemutatta kiadványainkat, amelyeket a hívek nagy érdeklődéssel fogadtak és belőlük sokat meg is vásároltak. — DUNAEGYHÁZA. Február 17-én Szabó Vilmos teológus szupplikált a gyülekezetben. A gyülekezet kétezer forint offertóriumot és másfél ezer forint értékű élelmiszert adományozott a Teológus Otthonnak. — Február 17-én délután szeretetvendégséget tartottak a gyülekezetben, amelyen Széli Bulcsu bócsai lel. kész szolgált „A lelkészi munka örömei és bánatai” címmel. Verssel és énekszámmal Szabó Erzsébet és Szabó Vilmos szolgált. — CELLDÖMÖLK. Március 24-én szeretetvendégséget tartottak a gyülekezetben, amelyen dr. Groó Gyula teológiai akadémiai tanár tartott előadást „Isten eszközei va-1 gyünk” címmel. Galamb Zoltán színművész Tóth Árpád ..Fátyolból szőtt árnyék” és Babits Mihály Jónás imája című költeményeit, valamint Karinthy Frigyes „Krisztus vagy Barrabás” című írását adta elő. A gyülekezet konfirmandusai énekszámmal szerepeltek, hanglemezről néger és chilei spirituálékat hallgatott meg a gyülekezet. Dr. Groó Gyula délelőtt Celldö- mölkön, délután Mesteriben igehirdetéssel Is szolgált. Az embernek Fia nem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy Ö szolgáljon1 és adja az ő életét váltságul sokakért. (Mt 20, 28) VASÁRNAP. — „Boldog az az ember, aki féli az Urat és az ő parancsolataiban igen gyönyörködik.” (Zsolt 112, 1 — 1 Jn 5, 3 — Ef 5, 1—9 — Zsolt 6). Ennek a napnak az igéi a keresztyén szent életre bátorítanak. Nem lehetetlent kíván tőlünk az Isten. Parancsolatainak, életünkre vonatkozó erkölcsi akaratának legfőbb tartalma a szeretet. A szeretet-törvényben gyönyörűséges igát és könnyű terhet rak ránk Isten. Érzi és tudja ezt az istenfélő ember, ezért készséggel fogadja az Atya parancsolatait, amelyek — igaz értelmük szerint — áldást hordoznak magukban. HÉTFŐ. — „Jobbítsátok meg a ti utaitokat és cselekedeteiteket, és veletek lakozom e helyen.” (Jer 7, 3 — — Jk 4. 8 — 1 Pt 1, 18—21 — Jn 14, 15—21.) Kimondhatatlan sok áldást nyertek már a templomban az Istent kereső, reá figyelő emberek. Azok, akik hittel vették az Isten útmutatását, és ezáltal megjobbult magatartásuk a társadalomban, a közösségi életben is. Ha nem ezt akarjuk és ha ez nem következik be a templomban, akkor önmagunkat csaljuk meg és Isten haragját vonjuk magunkra. KEDD. — „Szárnyaid árnyékába menekülök, amíg elvonulnak a veszedelmek.” (Zsolt 57, 2 — Csel 5, 1 9 — Mk 6, 7—13 — Jn 14, 22—26) Ebben az igében a zsoltár írója az Istenben való rendíthetetlen bizodalom szép megnyilvánulását hagyta ránk. Bizony meg kellene tanulnunk — mint a kettesével kiküldött tanítványoknak —, hogy napról napra egészen Isten gondviselő hatalmára bízzuk magunkat. SZERDA. — „Szeretlek titeket. azt mondja az Űr.” (Mai 1, 2 — 1 Jn 4, 16 — Lk 22, 24—30 — Jn 14, 27—31) Isten legjellemzőbbje a szeretet. Irántunk való magatartását, cselekvését végső soron sze- retete határozza meg. Fia küldésében mindennél ékesebben mutatta meg ezt. Szeroteté- nek jelen valóságát milliók érzik naponta. Bárcsak válna a mi életünkben is bizonyossággá a „szeretlek titeket” üzenete. CSÜTÖRTÖK. — „Mind megteszi az Ür, amit akar: az egekben és a földön, a vizekben és minden mélységben.” (Zsolt 135, 6 — Jel 4, 4 — Lk 4, 38—44 — Jn 15,1—8) Isten teremtő hatalma félreérthetetlenül élő Űrnak bizonyítja Öt. Akarata folyamatosan és feltétlenül érvényesül a világmindenségben és végső céljához viszi a terem- tettséget. Örömmel és hálával dicsőíti őt ezért mindenkor az ő népe. PÉNTEK. — „Jézus így szólt neki: Asszony, hol vannak a te vádlóid? Senki sem kárhoztat téged? ö pedig azt mondta: Senki, Uram. Jézus pedig így szólt neki: Én sem kárhoztatlak; eredj el és többé ne vétkezzél.” (Jn 8, 10—11 — Ézs 61, 1 — 1 Kor 4, 9—16 — Jn 15, 9—15) Isteni és világi törvények szerint, jogosan vagy alaptalanul, vádló és ítélő gyorsan és bőven akad életünkben. Becsüljük meg, hogy Jézussal találkozhatunk, aki a bűnbocsánat ajándékát nyújtja nekünk. Adhatja, mert életével fizetett értünk. Megújított élettel bocsát tovább utunkra. Érdekünkben teszi hozzá: „Többé ne vétkezzél!” SZOMBAT. — „Nem halok meg, hanem élek, és hirdetem az Ürnak cselekedeteit.” (Zsolt 118, 17 — Jn 6, 39 —2 Móz 12, 3—14 — Jn 15, 16—17) Akit Isten Jézus Krisztusban új élettel ajándékozott meg, egészen más megvilágításban látja életének értelmét és tartalmát. Isten szabadítása arra készteti, tegyen bizonyságot Isten kegyelmes tettéről. Isten segítségének célja éppen az, hogy szolgálatába állítsa egész életünket. Bárdossy Tibor EVANGÉLIKUS ÉLET A Magyarországi Evangélikus Egyház Saitónsztályának lania Szerkeszti: a szerkesztő bizottság A szerkesztésért felel: Mezősi György Felelős kiadó: Harkányi László Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1088 Budapest, m. Puskin u. 12. Telefon: 142—074 Csekkszámlaszám: 516—20.412—VIII Előfizetési ár: egy évre 90,— Ft Arusítta a Magyar Posta index 25 211 74.0698 Atheraeum Nyomda. Budapest Rotációs magasnyomás Felelős vezető: Soproni Béla vezérigazgató JORDÁNIA A Lutheránus Világszövet- 54,5 millió egyháztagot egyeségbe belépett új tagegyház, sítő szervezetbe. Az új tag- a Jordániái Evangélikus Egy- egyháznak 1300 tagja van és ház február közepétől tartó- 1958 óta független, önálló zik a 89 tagegyházat számláló egyház, (lwi) KIRÁLYI KANCELLÁRIA ÉS KRÓNIKAÍRÁS a középkori Magyarországon, ez a cime Mályusz Elemér új könyvének. Nagyon tanulságos. a magyar kultúra búvópatak szerűen elfedett századaiba visszavilágító tanulmány. A történetíró pontos, mindvégig mértéktartó megállapításokat közöl arról a krónikairodalomról, amely Magyarországon a királyság keletkezésétől a XV. század végéig tartott, s amely irodalom szorosan összefügg, sőt egységet alkot a királyi oklevelek elbeszélő részeivel. Ismeri krónikáinkat ki kellene adni a királyi adománylevelek elbeszélő szövegeivel együtt. A magyar királyok kancelláriájában ugyanis szünet nélkül olyan tevékenység folyt, amely lényegében azonos a krónikaírással. 1181-ben, III. Béla király utasítására kezdenek írni a fogalmazó jegyzők olyan mondatokat, amelyek stilisztikai szépségükkel, kifejező erejükkel, jellemzéssel és leírással becses korrajzot, adatokat, vallomásokat közölnek. Mályusz bemutat ilyen, elég terjedelmes levél- részletet, IV. Béla uralkodásának elejéről, amelynek írója Mátyás királyi kancellár volt. A levél Dénesfia Dénes királyi lovászmester- ről szól. Az elbeszélő részletek sajátosan magyarok, sem as osztrák hercegek írásaiban, sem a lengyel és a cseh királyi oklevelekben nem találunk ilyesmit. Ez a magyar társadalmi és műveltségi viszonyok produktuma. Ahogy a fiatalok a középkori magyar famíliákban felkészültek családi körben énekesnek, úgy készültek fel stilisztáknak is. A latin mondatok élő magyar szavak és szórend kultúrájára utalnak. Mert a szóbeli érintkezés magyar volt, a lejegyzés latin. Mályusz végigvezeti olvasóját, tények és adatok szigorú márványlépcsöin vizsgálódásainak végső gondolatához. Ahhoz, hogy a latin külső alatt élő és viruló középkori magyar stílust az íródeák tolmácsolta a kor hivatalos nyelvén. A kancelláriai adománylevelek szép és ép mondatai magyar ízek átültetései. Vagyis: kultúránk, irodalmunk számottevő részét jelzik az udvari kancellária adománylevelei. Mennyi történet, mennyi jellemzés! Biztos, hogy _nevelő erejük volt: az apa felolvastatta fiával, közhírré tette jegyzőjével a családtörténetét. Helyesen érvel kiváló historikusunk, amikor azt ajánlja: ki kellene adni ezt az anyagot, akár a krónikákat. Mert magyar múlt és magyar kultúra ez a javából. RÁKÓCZI TÜKÖR a címe annak a kétkötetes hatalmas gyűjteménynek, mely a kuruc szabadságharc naplóiból, leveleiből, feljegyzésekből, emlékiratokból és jelentésekből közöl jellemző szemelvényeket. Az anyagot Köpeczi Béla és Várkonyi Ágnes válogatta össze, s látta el jegyzetekkel és bevezetéssel. Kitűnő gyűjtemény. Valósághű képet nyújt hazánk és nemzetünk történetének egyik legnagyobb erőfeszítéséről. A kor tanúit szólaltatja meg, nem a kései értelmezőket és magyarázókat, így kapott itt helyet megannyi ismert magyar résztvevő — Bethlen Miklós, Károlyi Sándor, Apor Péter, Cserei Mihály, Forgách Simon, Beniczky Gáspár, Mikes Kelemen — mellett a szabadságharc naplója, s főként Rákóczi külföldi ismerőséi, követek és tanácsadó tisztek, akik leplezetlenül számoltak be uraiknak a látott és hallott magyarországi dolgokról. A magyar kútforrások jó része is ismeretlen volt eddig, a francia, holland, osztrák és angol jelentések még inkább. Kéziratban lappangtak, külföldi folyóiratokban sárgultak el, észre nem véve. Most együtt van egy realista anyag, mely semmiben sem hízeleg nemzeti érzésünknek, annál többet mond nemzeti tudatunk formálásának. Megrendítő történelmi lecke ez a két könyv. Hová jutottunk Mohács után a XVIII. század legelejéig, amikor kitört a második kuruc felkelés (az első Thököly Imréé volt). Amit Rákóczi helyzetként talált, az a hosszú és következetes Habsburg-elnyomás következménye. Erdély siralmas, hűbéresi sorsban retteg a felszabadítás árától, Dunántúl és Magyarország középső része is fél, csak a Felvidék nem habozik. Nem tárogatószó volt ez, nem nyalka kurucok lovaglása: megtorlás, rablás, kínzás, fosztogatás. Igen, ez volt, s a kuruc stratégia kontársága, nem tudtak bánni a reguláris seregekkel, elfecsérelték a népi ellenállás roppant erejét. A rettenthetetlen bátorság lángjai mellett az ésszerűség, számítás hiánya, szánalmas emberi gyarlóságok. A moralista Rákóczi körül egymásra fenekedő főúri műkedvelő hadvezérek, s mennyi hiába- való szeszély és indulat, tobzódó hatalomvágy a kifosztott, vérző, rettegő országban, ahol hétszámra temetetlenül fekszenek a kirabolt tetemek, s akasztófák kötele leng a városok kapuinál. S mégis ez volt a nagy szabadságharc, mely megrengette a Habsburg trónt, testvérré ölelte a magyart a nemzetiségekkel, kioltha- tatlan tüze lett egy nemzet szabadság-igényé- nyek, s egy országnak. BRANYISZKÓ, 1849. február 5., egy csata napja és helye, melyet nem szabad elfelejteni. Branyiszkó nyolcszáz méteres hágó, átjáró a Szepesség és Sáros között, szelíd fenyöerdök borítják. De Petőfi, arra járván, följegyezte, hogy a fenyők katonákként állnak a csúcson. 1849 telén a bányavárosokon keresztül visszavonuló Görgey honvédseregének itt állta el útját az osztrák had. Görgey Lőcsén pihen, kis sereget küldött az átjáró bevételére Guyon Richard ezredes vezénylete alatt. Görgey éppen fürdik, tisztjei táncoltatják a lőcsei lányokat, amikor a bálterem ajtaját felszakítja egy futár, hangja átharsogja a zeneszót: Bevettük Branyiszkót! A honvédek huszonhárom rohammal elfoglalták a hágót, szabaddá tették az utat a nagy sereg számára, legyőzték a túlerőben levő osztrák sereget. Guyon csapatai élén bevonul a néma Eperjesre. A városi tanács hajlong, Guyon: Vagy harangoznak, vagy lógni fognak! S rögtön megszólaltak az eperjesi harangok. Ennek most százhuszonöt éve. Branyiszkó neve összeforrott a szepe- siek és sárosiak érzelmeivel, németek, szlovákok és magyarok közös szabadságszeretetével. A legszebb hagyomány, kár, hogy feledésbe merült. A branyiszkói hősök egy része szlovák fiú volt. A szlovákság ugyanis részt vett a magyar szabadságharcban. Egy katolikus tábori pap fölemelt kereszttel állt a rohamozó szlovák csapat élére: Za mnou, chlapci! (Utánam, fiúk!)'— kiáltotta. Egy korszakkal ezelőtt láttam a branyiszkói obeliszket és a hősök közös sírját. Szepesváralján, s a honvédpap emléktábláját is Selmecbánya egyik házfalán. Szalatnai Rezső I t A történelem tükrei között
