Evangélikus Élet, 1974 (39. évfolyam, 1-52. szám)
1974-01-13 / 2. szám
0 RS ZÁG 0 S EVANG É LIKU S H ET I LAP XXXIX. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 1974. január 13. Ára: 2,— forint Az ír kedves esztendeje i Lk 4, 16—21 JÉZUS NEVÉBEN kezdtük el az új esztendőt. Ez számunkra nem csupán egy jelszó kimondását jelenti, hanem azt, hogy ezután is Jézust akarjuk követni. így magunkra is kell vonatkoztatni a názáreti zsinagógában elhangzott kijelentést és úgy tekinthetünk az előttünk álló évre, mint az ŰR kedves esztendejére, olyan esztendőre, amelyben Jézust követve Istennek tetsző szolgálatot végezhetünk. Jézus idézett beszéde „programbeszéd” a szó igazi értelmében, olyan, amely egyben meghatározza az egyház programját, a mi programunkat is. Ezt akarjuk teljesíteni, ebben akarjuk őt követni az előttünk álló évben. TOVÁBB AKARUNK MENNI a megtalált úton, a diakóniá- nak, a szolgálatnak útján. Nem valami merőben új úton akarunk elindulni, hanem a megkezdett úton akarunk előrehaladni És itt azon van a hangsúly, hogy haladni akarunk. Menynyire félreértették Jézust azok, akik a próféciák beteljesedését úgy értették, hogy máris célhoz értek! Ugyanígy félreértenénk mi is, ha azt gotidolnánk, hogy a szolgálat útjának megtalálása egyházunk számára a „célhoz értünk” nyugalmát jelenti. Jézus követése azt jelenti, hogy mindig menni kell — előre. Mindig elégedetleneknek kell lennünk önmagunkkal szemben, naponta fel kell ismernünk az új meg új szolgálatokat, amelyek ránk várnak. Lapunk hasábjain sem akarunk megrekedni, megállni ott, ahová elértünk. Még többet és még jobban szeretnénk szolgálni olvasóinknak, egyházunknak, hazánknak, az embereknek. SZEMÉLYES KÉRDÉSEKBEN is szeretnénk folytatni szolgálatunkat. Szeretnénk Jézust követve még több időt és helyet biztosítani arra, hogy időseknek és fiataloknak, szülőknek és gyermekeknek, gyülekezeti tagoknak és vezetőknek segítsünk, hogy szomorkodókat, gyászolókat vigasztaljunk, betegeket, fáradtakat erősítsünk, csüggedőket bátorítsunk. Szeretnénk segítséget nyújtani egyéni és közösségi bűnök elleni küzdelemben, és a bűnbocsánat békességéhez segíteni mindazokat, akiknek erre van szükségük. Szeretnénk megnyitni a szemét azoknak, akik nem látják, vagy nem jól látják egyházunk mai szolgálatát. Szeretnénk segíteni azoknak, akiket érzéseik, előítéleteik gátolnak, hogy felszabadultan járják a hit és szeretet szolgálatának útját. Jézus követése azt jelenti, hogy még jobban törődünk egymással, hogy felelősséget érzünk egymás iránt. Feladatunknak látjuk, hogy azt a szeretetet, amelyet Istentől kaptunk, továbbadjuk. Ügy lesz az új év az ŰR kedves esztendeje, ha szülők és gyermekek még jobban szeretik egymást, ha az emberek még jobban segítik egymást feladataik megoldásában, ha tudunk igazán törődni egymással, ha igyekszünk még jobban megérteni embertársainkat. Mindez persze ,már túlutal az egyéni problémákon. HAZÁNK ÉS TÁRSADALMUNK problémáit is a magunkénak érezzük. Hálásan vesszük tudomásul, hogy az elmúlt évben is előbbre jutottunk a szocialista társadalom építésében. A többgyermekes családok támogatása, a fizetések emelése, a szociális juttatások kibővítése mindnyájunk számára nagy segítséget jelent. Tudjuk, hogy mindezek fenntartásához, további fejlesztéséhez helytállásra, becsületes munkára van szükség. Ezen a területen is van feladatunk. Gyülekezeteink tagjainak, minden evangélikus embernek is meg kell találnia a helyét ebben a munkában. Van az egyháznak ilyen társadalmi szolgálata is, amelyben együtt munkálkodik mindazokkal, akik népünk javát és előmenetelét szolgálják. Mikor Jézus Názá- retben az ŰR kedves esztendejéről beszélt, magától értődő természetességgel belefoglalta ebbe korának társadalmát, azokat a „világi” problémákat, amelyek ott helyben is adódtak. Mi sem akarjuk kettéválasztani a keresztyén ember életét és egymással szembeállítani a „lelki” és a „világi” kérdéseket. Sőt, abban látjuk szolgálatunkat, hogy minden hivő embert helyesen tanácsoljunk a mindennapi élet dolgaiban is és így kövessük Jézust. AZ EMBERISÉG NAGY KÉRDÉSEIBEN is látjuk további szolgálatunkat. Mikor Jézus Názáretben a szegények, foglyok, elnyomottak megsegítését mondta szolgálatának, egyértelműen, világosan ezeknek a pártjára állt. A mi világunkban ezek a kérdések már világméretűvé nőttek és úgy látjuk, hogy Jézus követése az egyház népe számára ezekben hasonlóan egyértelmű, világos állásfoglalást kíván. És amikor nemzetközi egyházi szervezetek, a Keresztyén Békekonferencia, vagy akárcsak a mi egyházunk elítéli azokat, akik Chilében, Közel- vagy Távol-Keleten halomra gyilkolnak embereket politikai meggyőződésük miatt, vagy háborúval akarnak elnyomni más népeket. akkor is szolgálat az, amely Jézus követéséhez tartozik. A békesség Istene nyilván azt akarja, hogy az emberek békében éljenek. BIZAKODUNK abban, hogy ez az év valóban az ŰR kedves esztendeje lesz. Gyülekezeteink tagjai még jobban megismerik azt a Jézust, aki Isten szeretetét, kegyelmét, bűneink bocsánatát hozta erre a világra, aki azért jött, hogy ezzel a szeretettel szolgáljon az embereknek, és aki minket is elhívott erre a szolgálatra. Segíteni fogjuk egymást és minden embertársunkat az élet kis és nagy problémáiban. Előbbre tudunk lépni a szolgálat útján, jó szívvel együtt munkálkodva azokkal, akik hazánk, népünk és az emberiség javát akarják. Hisszük, hogy ehhez a szolgálathoz az Evangélikus Élet is nagy mértékben hozzá fog járulni. Muntag Andor Számadás az Országos Egyház munkaterületeiről Az Országos Presbitérium december 10-én tartotta rendes évi ülését, melyen beszámolók hangzottak el az Országos Egyház különböző munkaterületeiről. Az ülést dr. Fekete Zoltán országos felügyelő nyitotta meg. Az egyes munkaterületekről szóló jelentések elhangzása előtt D. Káldy Zoltán püspök tartotta meg beszámolóját az Országos Egyház munkájáról. Jelentésének első felében kegyelettel emlékezett meg Darvas Józsefről, aki hosszú , ideig volt, a Déli Egyházkerület felügyelője. Megemlékezett továbbá Kökény Elek lelkészről, aki az Országos Egyház Számvevőszékének volt elnöke. Ezt követően szólt az elmúlt esztendő jubileumi ünnepélyeiről, egyházunk 450 éves jubileumáról, a Petőfi emlékünnepélyről, továbbá Dr. Fekete Zoltán országos felügyelő beiktatásáról. Ezt követően az egyes munkaágakról az alábbi főbb vonásokat emelte ki: „AZ AFRIKAI KULTÜRÄT MAGASRA KELL ÉRTÉKELNÜNK” Az Afrikai Egyházak Konferenciája nemzetközi ökumenikus szervezet Loméban, Togo fővárosában ez év őszén rendezett „Az egyház jövőbeni szerepe a nevelésben” témájú konferenciája hangsúlyozta, hogy az egyházaknak Afrika ősi kultúráját és tradícióit alaposan tanulmányozniuk kell, hogy meg tudják szólítani az embereket. „Olyan teológiára van szükségünk, amelyik figyelembe veszi az afrikai világszemléletet” :. A tanácskozás sok javaslatot dolgozott ki az egyházi nevelési feladatok összenangolására. (öpd) Teológiai Akadémia és Teológus Otthon Egész esztendőben folyt az új Teológiai Akadémia és a Teológus Otthon építése. A munkák jó ütemben folynak és reménységünk szerint a tervezett időben kész lesz az új épület. Azt gondolom, alig lehet szóval kifejezni, hogy ez milyen nagy eseménye egyházunknak,* tudva azt, hogy két évtizedes problémát oldunk meg vele. Nagyon jelentős az is -f és ez most már világosan lemérhető —, hogy a gyülekezetek, a gyülekezeti tagok túlnyomó többségükben szívügyüknek tekintik az új Akadémiát és áldoznak érte. Hozzávetőlegesen a gyülekezetektől várt adomány fele befizetést nyert országos egyházi pénztárunkba. Nem feledkezhetünk el ennek kapcsán külföldi hittestvéreink, közelebbről, a Lutheránus Világszövetség nagy segítségéről. örvendetes tény, hogy miközben épül az új Teológia, megnőtt a teológiai hallgatók száma is. Évek óta nem volt 41 teológusunk. Adja Isten, hogy tanulmányaik hűséges elvégzése után, mindannyian szolgálatot vállaljanak a -gyülekezetekben. A Teológiai Akadémia professzorai súlyt helyeztek arra, hogy a diakóniai teológia jegyében végezzék szolgálatukat. Nem volt könnyű a munkájuk, mert pótolniuk kellett dr. Nagy Gyula távollétében és dr. Pál- fy Miklós halálával kiesett munkát. A professzorok sok szolgálatot vállaltak a külügyi munkában, a lelkészi munkaközösségeikben és a sajtóban is. Érdemes felfigyelni arra, hogy egyre többen jelentkeznek Teológiai Akadémiánkon olyan lelkészek, akik doktori fokozatot kívánnak elnyerni. Ez mutatja, hogy több lelkészünk igényes teológiai munkát végez. A Teológus Otthonban érdemes felfigyelni arra, hogy 1972-ben 203 gyülekezetben végeztek a teológusok szuppli- kációt és a gyülekezetek több mint 400 ezer forintot adtak a Teológus Otthon javára. Az sem jelentéktelen, hogy 23 teológusnak van ösiztöndíja. Az ún. otthonórák egyre tartalmasabbak. Külön örülnünk kell annak, hogy a Lelkészi Munkaközösségek számára kiadott témákat a teológusok is megbeszélik. De annak is örülünk, hogy a Teológus Otthonon belül alakítottak egy irodalmi, egy komoly zenét kedvelő és egy természetjáró csoportot. Ez a fiatalok aktivizálódását jelzi. Az Országos Egyházi Iroda Az Országos Egyházi Iroda élén Kamer Ágoston főtitkár igen sokoldalú munkát végez. Összefogja az országos munkaágakat, de külön is sokat foglalkozik a Gyülekezeti Segély, a Nyugdíjosztály, az Egyházi Építkezéseket Jóváhagyó Bizottság és az egyháza üdülők munkájával. Mindegyik munkakör nagyon igényes. Nemegyszer a munkák összehangolása és ütemezése gondot okoz. Ennek ellenére fennakadás nélkül és jó megoldásokkal folyt a munka. Külön is szeretném kiemelni, hogy a főtitkár a korábban elkészített demográfiai kérdőívek adatainak feldolgozása után elindult a lelkészi munkaközösségekbe, hogy ott gyülekezetről gyülekezetre kimutassa, milyen áldozatokat hoznak a gyülekezetek, illetőleg az egyes gyülekezeti tagok az egyházért. Sokszor megdöbbenéssel kellett elmondania, hogy sok gyülekezetünkben milyen rendkívül alacsony az egy lélekre eső áldozathozatal, de arról is tudott szólni, hogy más gyülekezetekben, elsősorban a kicsi szórványgyülekezetekben milyen komoly áldozatot hoznak a hívek. Ugyancsak az Országos Egyházi Iroda gondozásában, közelebbről Karner Ágoston főtitkár segítségével jelént meg Magyarországi Evangélikus Egyházunk Névtára. A legutolsó ilyen névtár — amely tartalmazta a gyülekezetek nevét, a lelkészek és felügyelők nevét 1940-ben jelent meg. A szerkesztés munkáját dr. Fabiny Tibor professzor nagy gonddal és pontossággal végezte. Diakóniai Osztály A Diakóniai Osztály, élén Virágh Gyula esperessel, a korábbi évekhez képest jobban átfogó és az egyes szeretetin- tézmények szolgálatát is jobban meghatározó munkát végzett. A szeretetintézmények új rendtartása, mely a diakóniai szolgálatról szóló szabályrendeletre támaszkodik jói bevált. Szinte valamennyi szeretetotthonban újjászervezték a gazdasági ügyrendet, szabályozták a felvételeket, a tartásdíjakat, megszigorították a pénzkezelést. Mindezeken túlmenően az a rendkívül jelentős dolog, hogy egyházunk 18 szeretetin- tézményt tart fenn. Az is jó, hogy több szeretetotthonunk modernizálódott, noha e tekintetben egyik-másik szeretetotthonunk még sok kívánni valót hagy maga után. Különösen a beteg gyermekekkel foglalkozó otthonaink számára jelent nagy könnyítést, hogy az állam az általa beutalt gyermekek tartásdíját időnként megfelelő mértékben emeli. Azt is örömmel tapasztaljuk, hogy a szeretetotthonok mögött álló egyházmegyék gyülekezeteinek nagy többsége áldozatosan segíti szeretetintézményeinket, ugyanakkor fájlaljuk, hogy más egyházmegyék nem éreznek kellő felelősséget a rájuk bízott szeretetintézményért. Meggyőződésünk szerint a diakóniai teológia meggyökerezé- sét azon is le lehet mérni, hogy miképpen viszonyulnak a gyülekezetek és a lelkészek a sze- retetintézményekhez. Alig lehet elkerülni, hogy Piliscsabán, a beteg gyermekeket ápoló nővérek számára egy új nővérotthont építsünk. E nélkül nagyon nehéz lesz a jövőben munkaerőt kapni. Most folyik a nővérotthon tervezése és a szükséges anyagi fedezet előteremtése. Nyugdíjosztály Köztudomású, hogy 1954. január 1-től nyugalomba került lelkészeknek, vagy lelkészözvegyeknek nyugdíját egyházunknak kell biztosítania. A fedezetet a gyülekezetek és a lelkészek járulékaiból teremtjük elő. Az elmúlt néhány évben már magasabb nyugdíjat tudunk adni, ez azonban csak úgy vált lehetővé, hogy a gyülekezeteknek is és a lelkészeknek is növelniük kellett nyugdíjjárulékukat. Mivel államunk évente automatikusan 2%-kal emeli a nyugdíjat, egyházunk is nyomon követi az állami rendelkezéseket. Ez azt jelenti, hogy évről évre növekszik nyugdíjosztályunk kiadása. Ugyanakkor nem tudjuk végrehajtani, hogy a lelkészek is és a gyülekezetek is évről évre emeljék a járulékukat. Ebből adódik nyugdíjosztályunk problémája. Az elmúlt 3 esztendőben még sikerült a különbözeiét fedezni a nyugdíjosztály meggyengülése nélkül, de hosszabb távon elkerülhetetlenné válik elsősorban a gyülekezeti nyugdíjjárulékok emelése. Jelenleg 120 lelkésznek és lelkészözvegynek folyósítunk nyugdíjat, továbbá 20 személy kap nyugdíjkiegészítést. Külföldi hittestvéreink adományából ez évben is, most karácsony előtt jelentős segítséget tudtunk nyugdíjasainknak küldeni. Gyülekezeti Segély Köztudomású, hogy a Gyülekezeti Segély lényegében egyházunk önsegélyezési akciójának indult. A kis és szórványgyülekezetek építkezéseit és egyéb szükségleteit van hivatva ellátni éspedig olyan módon, hogy adományokat gyűjt valamennyi gyülekezetben. Azzal a jelszóval indult, hogy egyházunk minden tagja — beleértve a 18 éven aluliakat is — adjon legalább 1 forintot erre a célra. Az elmúlt esztendőkben a befolyt adományok összege fokozatosan nőtt. Erről az esztendőről pedig el kell mondanom azt, hogy az adományok összege nagyobb, mint a korábbi évek bármelyikében. Már elértük, hogy valamennyi gyülekezeti tagra esik 1,50 Ft, illetőleg valamivel nagyobb adomány. Az így befolyt összeggel nagyon komoly segítséget tudunk adni a kis gyülekezeteknek. Viszont változatlanul erősítenünk kell az adakozó készséget, mert az életszínvonal emelkedésével nincs teljesen párhuzamban még az az örvendetes tény sem, hogy elhagytuk az 1 Ft átlagot A Gyülekezeti Segély munkájába jelentősen kapcsolódott bele a Gusztáv Adolf Werk és a Martin Luther Bund, melyekkel elsősorban Karner Ágoston főtitkár tartja egyházunk nevében a kapcsolatot. Ezektől a szervezetektől is kaptunk adományokat templomok és parókiák építésére, szórványgépkocsikra, szeretet- intézményekre. Így e két külföldi szervezet egyházunk felé irányuló segélyezése az egyház vezetőségén keresztül történik. Sajtóosztályunk Sajtóosztályunk rendkívül jelentős szolgálatot végez a lapok, könyvek, hittankönyvek, konfirmációs káté, szórvány- hittankönyv. imádságos könyvek, énekeskönyv, Evangélikus Naptár. Útmutató és egyéb kiadványok megjelentetésével. Örömmel jelenthetem, hogy az Evangélikus Élet előfizetőinek száma ebben az esztendőben is növekedett, viszont változatlanul nehéz elviselni, hogy mintegy 200—300 példánynak nincs gazdája. Ez azért fájdalmas, •mert több lelkész nem veszi igénybe a gyülekezet tájékoztatásánál és nevelésénél az Evangélikus Élet segítségét. A lap olvasói nyomon tudják kísérni egész egyházunk és a külföldi egyházak életét is. Ezzel erősödik közegyházi és ökumenikus gondolkodásuk. A következő esztendőben fáradoznunk kell azért, hogy a nagy gonddal szerkesztett és gazdag tartalmú lap utolsó példányig elkeljen. Az Evangélikus Élet szerkesztésével összefüggésben ki kell emelnem a rovatvezetők munkaközösségét. A rovatvezetők hétről hétre gondosan szerkesztik és tervezik a lap munkáját. Jó szolgálatot tesz az ún. nagy szerkesztő bizottság is, amely havonta ülésezik. Ebben az esztendőben a nagy szerkesztő bizottság üléseire egy-egy vidéki lelkészt is meghívtunk és megkértük, hogy bírálja meg a lapot és adjon hangot a közvéleménynek, i A Lelkipásztor munkáját dr. Nagy István vezetésével rendszeresen összeülő szerkesztő bizottság irányítja. Hónapokkal előre tervezik a lapot. Súlyt helyeznek arra, hogy egyházunk diakóniai teológiája tükröződjék a lapban. A lap közöl külföldi cikkeket is és ezzel segíti a lelkészeket a nagyobb összefüggésekben való tájékozódásra. Sajnos, a Lelkipásztor előfizetési díjai nem fedezik az előállítási költségeket sem. Viszont a lap előfizetési árának emelésével nem akarjuk a gyülekezeteket tovább terhelni: Az Evangélikus Naptár és a Bibliaolvasó Űtmutató rendkívül népszerű, úgyannyira, hogy jóval többen rendelik meg mint amennyi példányszámban azok megjelenhetnek. A példányszám viszont összefüggésben van más felekezetek hasonló jellegű kiadványaival. Ezért a példányszám emelése nem egyszerű. Külön is fel kell hívnom a figyelmet arra, hogy megjelent kiadványaink raktárunkban felhalmozott készlete több, mint 800 ezer forint értékű. Ügy gondolom, a lelkészeknek és a gyülekezeti tagoknak az eddiginél jóval nagyobb felelősséggel kellene törődnie azzal, hogy értékes kiadványaink minél több gyülekezeti ,tag kezébe kerüljenek. Országos Egyházunk Könyvtára, Levéltára és Múzeuma Mind a három munkaterületen folyó szolgálatról nagy örömmel tudok beszámolni. Arra nincs időnk, hogy részletezzem a folyó munkát, ezt megteszik az elénk kerülő jelentések. Csak jellemzésre szorítkozom. Mind a három munkaágban az irányítást jól képzett szakemberek végzik és ez biztosíték arra. hogy a munka szakszerűen folyjék. Mind a három területen kevés munkaerővel kell nemcsak az egyházi igényeknek megfelelő munkát végezni, hanem olyat, ami állami igényeket is kielégít. Állami részről megnövekedett az érdeklődés e három munkaágban folyó tevékenységünk iránt. Ugyanakkor növekszik az elismerés is állami részről könyvtári, levéltári és (Folytatás a 3. oldalon)
