Evangélikus Élet, 1974 (39. évfolyam, 1-52. szám)
1974-08-04 / 31. szám
Százötven éves a békéscsabai nagytemplom Minden hatalom a dolgozó népé 1824. JÚNIUS 29-ÉN, Péter Pál napján ünnepi esemény színhelye volt Békéscsaba. Ezen a napon szentelték fel a nagytemplomot, hazánk máig is legnagyobb evangélikus templomát. A felszentelés fényes keretek között történt. Az ünnepség a kistem plombán kezdődött, ahonnan harangzúgás közben, 200 díszbeöltözött dragonyos katona sorfala között vonult be a több ezres ünneplő gyülekezet az új, hatalmas templomba. Zúgott az orgona, zengett az ének. Szlovák, magyar és német nyelvű prédikációban szólalt meg Isten igéje. Felejthetetlen. csodálatos, szép ünnep volt. De hogyan jutott idáig a békéscsabai gyülekezet? A békéscsabai evangélikus gyülekezet 1718-ban alakult a Felvidékről érkező szlovákajkú telepesekből. Talán még nem is volt minden családnak saját otthona, amikor megépítették vesszőfonású, ta- pasztotot falu imaházukat, 1745-ben téglából építettek egyszerű, toronynélküli templomot. a mai kistemplom főhajóját. Ezt 1773-ban oldalszárnyak hozzáépítésével kibővítették, majd 1783-ban tornyot építettek hozzá. hosszú; évtizedeken KERESZTÜL a kistemplom volt a békéscsabai gyülekezet lelki otthona. A XVIII. század végén azonban már szűknek bizonyult a templom. Ekkor vetődött fel az a gondolat. hogy az egyre növekvő gyülekezethez illő nagy templomot építsenek. Sok vita előzte meg az új templom helyének kijelölését. Végül is Draskóczy Milecz Mihály lelkész javaslatára elhatározták. hogy a kistemplom közelében, azzal szemben épüljön fel a templom. A TEMPLOM ÉPÍTÉSÉRE Pumberger Ferenc és Hoffer Antal aradi építőmesterek, Ziegler Antal gyulai kőműves és Brugner Frigyes gyulai ácsmester kapott megbízást. AZ ALAPKÖVET 1807. Szentháromság utáni 19. vasárnapot követő hétfőn rakták le. Mivel a templomtelek ingoványos volt. előbb hatalmas cölöpöket vertek le. s azokra helyezték az alapokat. A munka három éven át zavartalanul folyt. 1811-ben az egész országot sújtó gazdasági válság következtében az építkezés elakadt, s csak 1817- ben, a reformáció 300 éves évfordulója alkalmával indult meg újra. Az építők nagy lendülettel dolgoztak. A munkával elkészült a nagy mű, kész lett a templom. Nagyságáról a következő adatok tanúskodnak: a nagytemplom hosza 47 m. szélessége 21 m, az oldalfalak magassága 22 m, a hátsó oromfalé 36 m. a toronyé pedig A békéscsabai nagytemplom gyülekezet tagjai pedig kitűnőre vizsgáztak az áldozat- készségből és egyházszeretet- ből. A követ Vácról és Pestről a homokot a Marosból, a fát Aradról és Szolnokról szekereken fuvarozták, ingyen, szeretetből. Bizony két hét is eltelt míg a szekerek megfordultak Vácról. A téglát Békéscsabán égették. 1824 TAVASZÁN — megszakítással — 17 évig tartó ban 2640 ablaküveg. A toronyba annyi lépcső vezet, ahány nap van az évben: 365. Az oltár — Dunaiszky Lőrinc monumentális alkotása — 13 m magas. Ebbe van beépítve a szószék is. A templomban levő padok hossza, beszámítva a két karzatot is. több mint másfél kilométer. A NAGYTEMPLOM 150 évvel ezelőtt történt felszenteléséről 1974. június 30-án, a Szentháromság utáni 3. vasárnapon emlékezett meg a békéscsabai gyülekezet. Ez alkalommal délelőtt D. Kál- dy Zoltán püspök a nagytemplomban ünnepi istentisztele ten lelkésszé avatta Balogh András lelkészjelöltet, a gyű lekezet szülöttét. Este gyülekezeti est keretében dr. Vá mos József, a Teológiai Akadémia dékánja, aki Békéscsabán volt diák. s szintén a nagytemplomban szentelték lelkésszé, igét hirdetett. Dr. Selmeczi János a Teológus Otthon igazgatója az új Teológiai Akadémia építéséről adott tájékoztatót. Táborszky László igazgató-lelkész pedig a nagytemplom építésének történetét ismertette. A műsorban versek és orgonaszá mok között első ízben csendült fel az újjáalakult gyüle kezeti énekkar éneke Mekis Ádám esperes vezényletével. NÉHÁNY NAPPAL a jubi leum előtt. 1974. június 27-éi a békéscsabai Filharmóniku: Zenekar és a debreceni Ko dály-kórus a nagytemplomban _ hatalmas gyülekezet je lenlétében előadta Mozar Requiemjét Gábor Artemis Bar lay Zsuzsa, Bartha Alfon: és Marczis Demeter közremű ködösével, Jancsovics Anta vezényletével. E csodálatosai szép egyházi zenemű kitűn< előadása, mely a Békésme gyei Népújság szerint „Nagy szerű élmény volt”, szintéi -la van. A fokapu 5 m magas, emlékezetessé tette a nagy A templomon 20 nagy ablak, templom felszentelésének 15i 2.5 m) és 20 kis ablak éves évfordulóját. Táborszky Lászli 70 m. A templomnak 8 kapu(2X2,5 m) van, az ablakokBódás János: Jobban kell értenünk .Krisztus a fundámentum ?? 5?j 1 Kor 3, 11 CSAK A HIT Van-e Isten? Nem bizonyítom, -*" Ha a világot felborítom visszájára, hogy belenézz, csak titok marad az egész. Se agy, se műszer nem segít. Járd be az űr térségeit, boncolj sejtet, vagy bonts atomot, az Isten titkát meg nem oldod. Az ember fontosság kérdése körül forgunk, midőn Pál fejtegetését követjük az idézett fejezetben. Maga a szó — ember-fontosság — nem fordul elő benne, de mégis csak ez a témája. Fontos-e az ember szerepe az egyházban, mely a megdicsőült Krisztus földi teste, melyet Ö irányít mint a Fő? Közelebbről: mi a helye s feladata az egyház tanítóinak (apostoloknak, prófétáknak s nemzedékről nemzedékre az igehirdetőknek) abban az épületben. melynek fundamentuma maga Krisztus? Hogy Ö maga a fundámentum, efelől a kereszténységben nincs kétség. Kereszténység egyszerűen nem volna, ha Krisztus el nem jött. Isten „nagyságos tettei” a Krisztusban a mozdíthatatlan alap. Ha egy ház építésénél az alapot lerakják, akkor ez meghatározza az épület maradandó helyét, megszabja méreteit. Vitán felül áll, hogy az egyháznak Jézus Krisztus a fundá- mentuma. Nem a róla szóló tanítás vagy a benne való hit, hanem <5 maga, az élő Űr. Ámde ez semmiképp sem jelenti azt, hogy a róla szóló tanítás, a benne való hit mellékes. Nagyon is fontos ez az emberi munka, ez az emberi magatartás. Óriási az emberi felelősségünk az egyházban, a gyülekezetekben. Kötelességünk ugyanis ráépíteni, ráépülni a fundamentumra. Nem melléje, hanem rá! „Kiki meglássa, mimódon épít reá” (10 v). Itt az emberfontosság, itt az emberi felelősség. Az apostol óv attól, hogy Ko- rinthusban őt vagy Apollost túlbecsüljék, hiszen ők csak szolgák s éppen ebben állnak egy szinten minden egyéni különbözőség mellett, hogy ti. egyként Isten szolgái. Ezért ne játsszák ki őket egymás ellen. Különben is Isten ítélete dönti el majd az utolsó napon, hogy kinek a munkája volt igazi, jó szolgálat s kié nem. A tűzálló építőanyag megmarad, de a széna, vagy pozdorja elég azon a napon. A szilárd alapra, Krisztusra megfelelőt, hozzáillőt, odavalót kell ráépíteni. Ami Krisztus leikétől idegen, az nem lehet tartós az egyház tanításában, annak előbb-utóbb le kell válnia róla. Bizony restelkedve lapozgathatjuk az egyháztörténet vastag köteteit: mennyi, menynyi széna és pozdorja! Késztessen bennünket örök önvizsgálatra a számadás felelőssége. Van ember-fontosság'. Isten megbízható „munkatársai” sok jót tehetnek, az Úrnak hűtlen szolgái sokat ronthatnak. Egy ropant érdekes lehetőséget említ meg az apostol a következő gondolatban: megtörténhet, hogy valakinek az élet- munkája az ítélet tüzében megsemmisül, de ő maga mintegy tűzön keresztül megmenekül vagyis üdvösségét nem veszíti el (15 v). Vigasztaló tanúságtétel ez Isten irgalmáról. De ez sem biztat felelőtlen építkezésre, ha jól belegondolunk. Hát nem borzasztó az, ha valakit egy égő ház lángtengerén keresztül lehetett csak kimenteni? Nem rettenetes a hajótörést szenvedett ember kitörölhetetlen rossz emléke, mégha nagy öröm is. hogy puszta életét visszanyerte? A fundámentum áll. Építsünk rá lelkiismeretesen, szüntelen kutatva Isten akaratát, újra meg újra ellenőrizve tudományunkat, javítva életünket. Az ítélet és az irgalom Istené. a miénk a felelősség. Scholz László Szűrd a fényt, vizsgáld az eget, asztallal idézz szellemet, Istent le nem tagadhatod, de be sem bizonyíthatod. Nem tárgy, nem eszme: élet Ö, ésszel meg nem ismerhető, az agy csak kapkod, sejt, gyanít..; Egy műszer fogja fel: a hit! Őbenne csak hinni lehet, s ha hiszed, máris ismered, s aki ismeri, látja is, és boldog szívvel áldja is, A költő „ISTENES ÉNEKEK” című kötetéből. Megjelent 1973-ban. Hasznos útitárs A Svájc kötetet legfrissebb kiadása, mind tartalma, mind szép kiállítása nagyon kapóssá tette. Svájc csodás természeti szépségei, évszázadok óta élvezett békessége, különleges állami és társadalmi berendezkedése, hagyományos, nívós vendéglátása, helységeinek tisztasága, a nép szorgalma és praktikussága — mind vonzó a külföldi számára. És ahogy a kötetet lapozzuk, tanulmányozzuk, egyszerre csak arra jövünk rá, hogy ez a nép századokon át nem is élt valami nagy nyugalomban, súlyos belharcok és kül-háborúk során jutott el oda, hogy végül a mai berendezkedese es élete kialakult. Közel 40 évvel ezelőtt magam is egy ideig ösztöndíjas voltam Svájcban, azóta is jártam ott ismét, azt hittem sokat láttam és megismertem országukból és életükből. Ebből a könyvből döbbentem rá, hogy mennyire keveset ismerek — és most újra felfedezem a havasi birodalmat a kutató érdeklődésével és izgalmával. Bizonnyal mások is lesznek így vele! Jó utazást és időtöltést Fajth Tibor értékes, szép könyvével a kézben! (Panoráma — 90 Ft.) Ö NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG Július 9-én ünnepelte a drezdai orosz ortodox templom 100 éves évfordulóját a helybeli ortodox gyülekezet, számos külföldi vendég jelenlétében. Philarel érsek, Berlin és Közép-Európa orosz ortodox exarchája vezette az ünnepi istentiszteletet. Az ökumenikus vendégek sorában jelen volt dr. Johannes Hempel, a Szászországi Evangélikus Egyház püspöke is, a katolikus, a metodista, az ókatolikus és más vendégek között (ena) 1620-ban egy rozoga zarándokhajó vitorlázott Plymouth kikötőjébe. A hajó kabinjában negyvenegy ember aláírt egy szerződést, amelynek lényege, hogy olyan kormánynak vagy kormányzatnak vetik alá magukat, amilyent közös egyetértéssel alkotnak vagy választanak. „Igazságos és mindenkire egyformán érvényes törvényeket alkotunk a közjóért.” A hajó a Mayflower volt, az utasok pedig az angliai vallásüldözések elől Hollandiába menekült puritánok kis csoportja. Pontosan ezerhatszázötven évvel a Mayflower kalandos útja előtt egy trák gladiátor, Spartacus mintegy hetvenezer főnyi rabszolga hadat próbált Galliába vagy Thrákiába vezetni, hogy ott szabadon élhessen az elnyomottak serege. Spartacus felkelése kudarcba fulladt, hatvanezer embert lemészároltak, a foglyokat pedig keresztre feszítették a rómaiak. A két vállalkozás közös vonása az volt, hogy kerestek a világon olyan helyet, ahol valamit megélhettek volna a szabadságból, a demokratizmusból. Menekültek az üldözés elől, s szabadulni akartak az elviselhetetlen, embertelen helyzetből. Az angol puritánoknak sikerült vállalkozásuk, Spartacus ügye elbukott és hosszú évszázadok múltán is rabszolga maradt a rabszolga. A NÉPEK ÉLETÉBEN GYAKORI JELENSÉG az „új haza- keresése. Amikor az önkény, elnyomás kibírhatatlan és elviselhetetlen üldöztetéssel párosul, a hatalom eszközei pedig az uralkodó rend kezéből nem ragadhatok ki, népek és népcsoportok új haza után néznek. Ezt a jelenséget megfigyelhetjük egy adott állam keretein belül is. A múlt században pl. nálunk a „szegénylegények”. — Rózsa Sándorok — ilyen belső „menekülést” hajtottak végre. Hazájuk a puszta, mocsár- és láp-világ, erdőség lett, ahol. szdbadságuk sajátos törvényei szerint éltek. Ha azonban a legkisebb remény is fennállt a hatalom megdöntésének sikeréhez, forradalomba csapott át az elégedetlenség. Eötvös 1847-ben megjelent: „Magyarország 1514- ben” c. regénye egyetlen gondolatra épült fel: „Adjatok jogokat a népnek, nehogy megismétlődjenek az 1514-es események”. Eötvös már a reformkorban jól látta, hogy a Tiborcok hazája sűrű ráccsal körülvett börtön társadalmilag. De a kérdés mégsem ilyen egyszerű. Mert nemcsak az önkény, elnyomás miatt ragadnak vándorbotot emberek tömegei. József Attila drámai mondata világít arra, hogy a századforduló után egy millió magyar „tántorgott ki Amerikába” egy pél-' dátlan keserves gazdasági helyzet elől. A haza határain túl keresték boldogulásukat a „legjobbak”. Mint a gúla élei. a porblémák egy csúcsba futnak össze.. A gazdasági, társadalmi, politikai, hatalmi tényezőknek egyetlen csúcsa van. Ezt hívjuk rendszernek. Ilyen összefüggésben lehet vizsgálnunk népünk történetét és eljutni addig a pontig, amíg új alkotmányhoz nem jutottunk. Mert tudnunk kell, hogy a mindenkori rendet, államiságot, rendszert bizonyos törvények, alkotmányok foglalnak szabályokba és ezek határozzák meg egy rendszer külső keretét és belső tartalmát. Ha most csak arra az egy dologra koncentrálunk, hogy milyen politikai, társadalmi, gazdasági viszonyok között élt hazánk 1945-ig, akkor abból egyenesen következik annak a rendszernek az alkotmánya. A magyar királyságból származott torzszülött, a polgári fasiszta rendszer „törvényes keretek” között gyakorolta hatalmát, csakhogy ebből a törvényes keretből hiányzott a nép. De vajon mihez is szólhatott volna hozzá az írni-, olvasni nem tudó (nem ők tehettek róla!) cselédek, zsellérek hada, milyen hatalom gyakorlásába vonták volna be a paraszt és munkásproletariátust, vagy a megkeseredett munka- nélküliek 800 ezres seregét? Akkor amikor földek, gyárak, bankok lényegében néhány család kezében voltak Magyarországon, aligha képzelhető el, hogy ezek megosszák hatalmukat a nincstelenekkel. 1945-ben nem kellett az angol puritánok, vagy Spartacus sorsában osztoznia, és a magyar népnek új hazát keresnie, mert valami döntő fordulat állt be. Belekerültünk az egész emberiség fejlődését meghatározó nagy áramlatok sodrásába. Mi egyszerűen így szoktuk ezt fogalmazni: felszabadultunk. De ennek mélyreható értelmét alig gondoltuk át tudatosan. Azt észrevettük, hegy a volt uralkodó osztály ragadott vándorbotot, hercegek, grófok, bankárok, gyártulajdonosok hagyták el az országot és ittmaradtak a milliók. Feltűnt, hogy gyorsan szétosztották a földeket, hogy lezárjanak egy ezeréves pert, és eltörölték a különbséget ember és ember között, államosítottak bankokat, gyárakat, bányákat. De hogy ezáltal mi ment végbe tkazt csak most értjük igazán. AMI MINTEGY HARMINC ÉVE VÉGBEMENT, arra most azt mondhatjuk, meg kellett teremteni a társadalmi, gazdasági feltételeit egy új világ számára. Vagyis jogot, hatalmat, vagyont kellett adni a népnek, a Tiborcok leszármazottainak, hogy vissza ne állhasson a régi rend. Föld, gyár, bank termelő- eszközök államosítása, társadalmasítása a tulajdonjogot változtatta meg. A gazdasági, társadalmi struktúra megváltoztatása egy ütemben ment végbe, gyorsan, páratlan forradalmi lendülettel. Amikor a strukturális változás végbement, szükség volt ennek kinyilvánítására, proklamálására. Megszületett tehát az új rend önkifejező nyilatkozata, szimbóluma, szabadságlevele, a deklarált valóság, az alkotmány. És hogy logikánknál maradjunk, idézzük az idevágó törvényeket: „A Magyar Népköztársaság a munkások és parasztok állama”, „A Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé”. Látjuk tehát, hogy a nemzet új önkifejezésébe, államiságának meghatározásába a népet, mégpedig a dolgozó népet tette. EZ A SZABADSÁGLEVÉL tulajdonképpen záróakkordja az „új honfoglalásnak”, gyökeres szakítás a múlttal és meghatározása a jövendőnek. A jövendő pedig egy szocialista struktúrájú társadalmi, gazdasági rend. Ennek keretében fejlődünk negyed évszázada, ennek alapján tudjuk, hogy a régi rendben érvényben lévő ember ember által történő kizsákmányolása, a gazdasági, társadalmi olló fantasztikus szétnyílása többé nem következik be. Nem fenyeget annak réme, hogy az angol puritánok, vagy Spartacus sorsára jutunk. A haza a mienk, az alkotmány minden hatalmat a mi kezünkbe adott. HUSZONÖT ÉVVEL EZELŐTT SZAVAZTA MEG AZ ORSZÁGGYŰL ÉS az új alkotmányt. Azért éppen akkor, mert addigra teremtődtek meg a társadalmi, gazdasági feltételek az alkotmányban leszögezett realitások dekralásához. Dr. Rédey Pál MAGDEBURGl EGYHÁZI NAPOK A Német Demokratikus Köztársaság evangélikus egyházai ez évben Magdeburgban rendezték meg június 7—9. között az Egyházi Napok egyik eseménysorozatát. Az Egyházi Napok rendezvényei a tartományi egyházi kereteken felül lehetőséget nyújtanak egyegy vidék evangélikusainak a találkozásra, együttes istentisztekre. megbeszélésekre, egyházi hangversenyekre. Az ezévi Egyházi Napoknak Mag- deburgban a ... „ti is élni fogtok”. . . jézusi bibliai ige volt az összefoglaló vezérgondolata. (ena) BACH-HÉT GREIFSWALDBAN Június 20—24. között a német demokratikus köztársasági Greifswaldban 28. alkalommal rendezték meg a nag" •*«»neszerző nevét viselő Bach Zenei Hetek eseménysorozatát. A hét folyamán 11 rendezvény alkalmával szólaltattak mea Bach műveit, (ena) i I