Evangélikus Élet, 1973 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1973-03-25 / 12. szám

Böjti dicséret Jel 5,11—13 Világméretű hatalmas himnusz hangzik fel ezen a vasárna­pon szerte hazánkban az evangélikus templomokban. Ez a ki­fejezés: világméretű, korunkban, mikor nagy távolságok tér­ben és időben kicsivé törpülnek a technika új és új vívmányai áltál, nagyon gyakori és mindennapi lett. Mégis az, amiről itt hallunk, több és nagyobb méretű, mint amit egyszerűen annak szoktunk nevezni. Ez nem csupán a földkerekségen lakó em­berek összességét érinti, hanem az egész teremtettséget. Sőt a láthatatlan, természetes úton felfoghatatlan világot is. A föl­di élőlények imádata mellett angyali seregeké is felzendül ha­talmas dicséretben. Formailag tiszteletadás ez a trónra lépett uralkodó előtt. Minden látható és láthatatlan teremtmény hála­adása és tisztelete csendül össze egy hatalmas dicshimnusz­ban. DICSÉRET HANGZIK BÖJTBEN? Szokatlannak tűnik ez, hiszen a böjtöt általános vélekedés szerint más jellemzi. Bizo­nyára azok közül is sokan, akik túl vannak a böjtnek olyan értelmezésén, hogy az testünk valamiféle megtartóztatása, úgy gondolják, hogy ide inkább valami sirató ének illenék, hiszen a böjt bűneink feletti szomorúság és gyász ideje, mikor figyel­münk arra irányul, hogy Krisztus meghal értünk. Pedig ez a dicséret nagyon is böjti. A megöletett Bárányt magasztalja. Az O dicsérete ez. Jézus úgy lett uralkodónkká, azáltal ült trónu­sára, hogy vállalta a megöletett Bárány szolgálatát. „Ha fele­meltetem a földről mindeneket magamhoz vonzok” — mondta kereszthalálára utalva. Keresztfája lett valóban a „királyi trón’’, mint 401. énekünkben annyiszor énekeltük már. A BÁRÁNY A SZELÍDSÉG, JÁMBORSÁG JELKÉPÉVÉ VÁLT általánosan is. Ézsaiás 53-ban olvassuk: „Kínoztatott pe­dig alázatos volt és száját nem nyitotta meg, mint bárány mely mészárszékre vitetik és mint juh, mely megnémul az őt nyírók előtt." A bárány Krisztus, a szelíd és alázatos Krisztus az, aki­ről és akihez a csodálatos világméretű himnusz szól. Az, aki „megalázta magát egészet halálig, mégpedig a kereszthalálig’’. Ezért hangzik a dicséret, mert ő ezt az utat járta. A bárány élet­formáját vállalta és nem az oroszlánét, vagy farkasét, vagy más hasonlóét, amelyekhez inkább szoktak uralkodókat hasonlítani. Krisztus szelídsége és alázatossága hát, az egyrészt, ami az imá­dat csodálatát fakasztja a mindenség ajkán. Most nagyon csendben és halkan, hogy ne zavarjam ennek a csodás himnusznak hangját, hadd, kérdezzem meg mégis: imá­datunk ott cseng-e ezért angyali seregek dicsérete közt? „Aki nekem szolgál, engem kövessen” — mondta Ő. Követjük-e hát a szelídség és alázatosság útján? A BÁRÁNY ÁLDOZATI ÁLLAT IS. Különösen is nagy je­lentősége volt Izraelben a páska ünnepén. Az Egyiptomból va­ló szabadulás emlékére minden házban megölték a páskabá- rányt ezen az alkalmon. Annak vére volt ugyanis a jel, amely­ért elkerülte egykor az öldöklő angyal Izrael házait. Akkor a bárány vére életet jelentett és szabadulást hozott. A bárány azonban nemcsak a páska ünnepén volt az áldozati állat. A bá­rány az engesztelő áldozat szenvedő alanya is. Ö viseli, mint helyettes, az ember bűnét. Keresztelő János így mutat Jézusra: ,„lme, az Istennek ama báránya, aki elveszi a világ bűneit." A megöletett Bárány áldozat, aki életet, megtartást jelent. Halála, mellyel megváltotta a mindenséget a bűntől és annak következményeitől, életté lett a világ számára, a mi számunkra is. Másrészt tehát ezért magasztalja őt a hálaadó himnusz, mert Ö lett életünk, meg tartatásunk és váltságunk. MIKOR HANGZIK FEL A VILÁGMÉRETŰ DICSÉRET? — kérdezhetné valaki. Aki így kérdez, nem értette meg sem alap­igénk, sem az egész Jelenések könyvének mondanivalóját. Já­nos ugyanis nem egyszerűen a jövő titkait és azok bekövetkez­tének idejét akarja megjelenteni, hanem azt tárja fel, hogy a magát áldozatul adó Bárány Krisztus az, aki méltó az isteni di­csőségre, öt áldja váltsághaláláért minden élőlény. E földön élő megváltottainak dicsérete is olvadjon bele hát, ha erőtelen gyenge hang is csupán, ebbe az időtlen hatalmas szimfóniába. Bánt'i Béla IMÁDKOZZUNK Áldunk. Űr Jézus Krisztus, hogy vállaltad irántunk való nagy szeretetedből az Isten Bárányának szolgálatát és alázato­san. engedelmesen Magadra vetted bűneink terhét. Add, hogy alázatos szelídségedet követve élhessünk ezen a világon, hogy így dicsőíthessünk Téged ne csupán ajkunkkal, hanem egész életünkkel is. Megváltó érdemedért pedig engedd meg nekünk, hogy egykor szemtől-szembe zenghessünk Neked dicséretet an­gyalaid seregével. Ámen. istentiszteleti rend Budapesten, 1973. március 35-én Deák tér de. 9. (úrv.) dr. Kékén András, de. 11. (úrv.) dr. Hafen- seher Károly, du. 6. Trajtler Gá­bor. Fasor de. 11. Ferenczy Zoltán, du. 6. Szirmai Zoltán. Dózsa Györey út de. íél 9. Szirmai Zol­tán. Üllői út de. lél 11. Karácsony Sándor u. de. 9. Rákóczi út 57/b. de. 10. (szlovák) Solymár János, de. 12. magyar. Thaly Kálmán u. 28. de. 11. dr. Rédey Pál. Kőbánya de. 1«. Sülé Károly. Utász u. de. 9. Veöreös Imre. Vajda Péter u. de. fél 12. Sülé Károly. Zugló de. 11. (úrv.) Boros Károly. Rákosfalva de. 8. Bízik László. Gyarmat u. de. fél 10. Boros Károly. Fóti ‘út de. 11. Benczúr László. Váci út de. 8. Kertész Géza. Frangepán u. de. fgl 10. Kertész Géza. Újpest de. 10. Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Virágh Gyula. Soroksár Újtelep de. fél 9. Virágh Gyula. Pestlőrinc de. 11. Matuz László. Kispest de. 10. Kispest Wekerletelep de. 8. Pestújhely de. 10. Schreiner Vil­mos. Rákospalota MÁV Telep de. 8. Rákospalota Kistrmplom de. 10, du. 3. Rákosszentmihály de. fél 11. Kamer Ágoston. Sashalom de. 9. Karner Ágoston. Mátyásföld de. fél 11. Cinkota de. fél lí. du. fél 3. Kistarcsa de. 9. Rákoscsaba de. 9. Békés József. Rákoshegy de. 9. Rá­kosliget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél 11. du. 3. Bécsikapu tér de. 9. úrv.) Szita Istvánné, de. fél 11. (német), de. 11. úrv.) D. Koren Emil, du. 5. Szeretetvendégség. Torockó tér de. fél 9. D. Koren Emil. Öbuda de. 9. Görög Tibor, de. 10. Görög Tibor. XII. Tartsay Vilmos u. 11. de. 9. Csengődy László, de. 11. Csengődy László, du. fél 7. Takács József. Budakeszi de. fél 9. Takács József. Pesthidegkút de. fél 11. Turcsányi Károly. Modort u. 0. de. 10. dr. Lehel László. Kelenföld de. 8. (úrv.) Reuss András, de. 11. (úri'.) Reuss András, du. 6. Bencze Imre. Németvölgyi út de. 9. (úrv.) Bencze Imre. Nagytétény de. fél 9 Visontai Róbert Kelenvölgy de. 9. Budafok de. 11. Visontai Róbert. Budaörs du. 3. Visontai Róbert. Törökbálint du. fél 5. Visontai Róbert. Csillag­hegy de. fél 10. Csepel de. fél 11. — Böjt 3. vasárnapján az ol­tárterítő színe: lila. A délelőtti istentisztelet oltári igéje: Lk 11. 14—38: az igehirdetés alap­igéje Jel 5, 11—13. — EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIÓBAN. Március 25-én, vasárnap reg­gel 7 órakor az evangélikus egyház félóráját közvetíti a Pe­tőfi Rádió és az URH-adó. Igét hirdet KARL BÉLA nagymá- nyoki lelkész. — PESTÚJHELY. Április 1- én, vasárnap délután 5 órakor szeretetvendégség lesz a gyü­lekezetben, amelyen dr. Ha­fenscher Károly Deák téri lel­kész „Ma így imádkozzatok!” címen tart előadást. — MEZÖBERÉNY. A II. ke­rületi gyülekezet március 4-én szeretetvendégséget tartott, melyen Sáfár Lajos gyomai leikész igehirdetéssel. Petor János békési lelkész „Nógrádi emlékek békési panoráma” címmel és Fábri István helyi lelkész „Petőfi Mezőberény- ben” címen tartott elődást szép számú gyülekezet előtt. — FASOR. A gyülekezet februári szeretetvendégségén ifj. Harmati Béla külügyi tit­kár „A világkeresztyénség örömei és gondjai” címen tar­tott előadást. A márciusi sze- retetvendégségen Szalatnai Rezső író, a Déli Egyházkerü­let presbitere Petőfiről tartott előadást. — CSABACSÜD. A gyüle­kezet presbitereinek és csa­ládjaiknak szeretetvendégsé­get rendeztek a gyülekezetben február 25-én, melyen gazdag műsor keretében Kovács Pál Szarvas Ötemplomi lelkész a „A presbiter-család szolgála­ta” címen tartott előadást. — OROSHÁZA. A gyüleke­zetben március 11-én szeretet­vendégséget rendeztek, melyen böjti témáról Deme Károly kondorosi lelkész tartott elő­adást. — IPOLYVECE. A gyüleke­zet egyhangúlag Rezessy Mik­lós eddigi helyettes-lelkészt hívta meg lelkészéül. Beiktatá­sát május 6-ra tervezi a gyü­lekezet. — CSŐVÁR. A gyülekezet február 25-i szeretetvendégsé­gén Veöreös Imre kőbányai lelkész tartott élénk figyelem­mel kísért előadást „Egyház a változó világban” címen. CSALÁDI HÍREK — házassági Évfordu­ló. Sebestyén Sándor, a keme- nesmihályfai gyülekezet volt gondnoka, presbitere és felesé­ge, Páli Rozália 50 éves házas­sági évfordulójukat ünnepel­ték. Szülők, gyermekek, uno­kák és dédunokák adtak hálát Isten megtartó és megáldó ke­gyelméért. — HALÁLOZÁS, id. Kása Mihály, az irsai gyülekezet fel­ügyelője, a Pest megyei Egy­házmegye presbitere, az alberti szeretetotthon jóltevője életé­nek 79. boldog házasságának 54. évében súlyos szenvedés után február 16-án elhunyt. Temetése az irsai evangélikus temetőben volt február 18-án az alberti és az irsai gyüleke­zet nagy részvéte mellett. A szolgálatot Gálát György irsai és Roszik Mihály alberti lel­kész végezte. „Kezedre bízom lelkemet, te váltasz meg en­gem, ó Uram, hűséges Isten”. — Dr. Kontsek Károlyné a nagyrévi gyülekezet tagja hosszas szenvedés után márci­us 3-án Szolnokon elhunyt. Fodor Ottmár szolnoki lelkész temette el március 7-én. „Tud­juk, hogy ha e mi földi sátor­házunk elbomol, épületünk van Istentől, nem kézzel csi­nált, örökkévaló házunk a mennyben.” — Özv. Macher Béláné, I’só Jolán, ny. győri evangélikus tanítónő, életének 84. évében, február 24-én Budapesten el­hunyt. Négy évtizeden át vé­gezte hűséges pedagógus mun­káját. Temetése Kővágóőrsön volt. Édesapja, néhai I’só Vin­ce győri lelkész mellett pihen. Az elhunytban Veöreös Imré- né Macher Jolán édesanyját gyászolja. „Az Ember Fia nem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem, hogy ő szolgáljon és adja az ő életét váltságul so­kakért” (Mt 20,28), VASÁRNAP. — „Van Isten az égben, aki a titkokat meg­jelenti” (Dán 2, 28 — 1 Tim 3, 16 — Lk 11, 14—18 — Zsolt 25, 15—22). A kijelentett titok: Jézus Krisztus, a szolga! De ez a tény mindaddig titok ma­rad, amíg személyes bizonyos­sággá nem válik az, hogy Jé­zus miattam és értem szolga! Nekem szolgál, hogy az ő ér­zületével tudjak szolgálni az embereknek. Engem szeret, hogy szeretni tudjak. Életét adta, hogy életem legyen. Ez a „titok” azonban a másokért végzett szolgálatban igazán ál­dássá válik! HÉTFŐ. — „Imádkozzatok egymásért, mert igen hasznos az igaznak buzgóságos könyör­gése” (Jak 5, 16 — 1 Móz 18, 30 — 1 Pt 1, 18—21 — Lk 19, 11—27). Az igaz ember imád­sága mindig szolgálat. Jézus imádságai adnak példát erre. ö nem a maga dolgait, hanem másokat és mások ügyeit tárta Isten elé — könyörögve! Fel­séges lehetőség, alkalom és erő a másokért elmondott buzgó könyörgés. Ez nem ismeri a félénkséget, a „szerénységet”, mert másokról van szó! Abra- hám buzgó „alkuja” is ezt pél­dázza. Sodoma pusztulása nem Ábrahámon múlt: ha talált volna tíz igazat, Isten — szol­gája szaváért — megkíméli a várost! KEDD. — „Avagy megveted az ő jóságát, elnézésének és hosszú tűrésének gazdagságát” (Rm 2, 4 — Ézs 55, 7 — Mk 6, 7—13 — Lk 19. 28—40). Tükör­be nézve úgy látjuk magunkat, ahogyan mások látnak ben­nünket. Ezért, ha emberek kö­zé megyünk, tükör elé állunk és „rendbe hozzuk magunkat’’. Amikor az életünket akarjuk valóságában látni. Jézus arcá­ra nézzünk! Jézus jóságában látszik a gonoszságunk. Jézus elnézésének gazdagságában a kicsinyességünk. Jézus hosszú- tűrésében a türelmetlenségünk, ideges nyughatatlanságunk. „Szeretnék lenni mint ő, alá­zatos, szelíd!” SZERDA. — „Mária Jézus lábainál leülve hallgatja az ő beszédét. Márta pedig foglala- tos volt a szüntelen szolgálat­ban” (1 k 10, 39—40 — 5 Móz 33, 3 — Jn 10, 17—25 — Lk 19, 41—48). Sokszor próbáljuk el­különíteni a szolgálatot és a Jézusra figyelést. Rendszerint a hangsúlyt a szolgálatra tesz- szük. A Jézusra figyelést pedig mellékesnek tartjuk. S közben nem értjük, miért nincs áldás a szolgálatunkon?! Ha Jézusra hallgatunk, akkor fogunk vele együtt szolgálni, a szolgálathoz szükséges erőt összegyűjteni és életünkre áldást kapni! CSÜTÖRTÖK. — „Tudván, Istentől szeretett atyámfiai, hogy ti ki vagytok választva” (1 Ts 1, 4 — Mai 3, 17 — Csel 18. 1—11 — Lk 20, 7—8). A kiválasztott élvezi a kiválasztó bizalmát. S ez inkább feladat, mint rang. Hiszen Isten alkal­masnak ítélt bennünket az ő képviseletére ebben a világ­ban ! A kiválasztás azonban nem véletlenszerű. Azok között tudhatjuk magunkat, akikért Jézus szolgált és az életét ad­ta. A kiválasztottak között a Jézus példáját követő, a sze­retet cselekedeteit élők élvezik Isten bizalmát már ebben az életben! PÉNTEK. — „Ne félj, Ábra­hám! Paizsod vagyok tenéked. a te jutalmad igen bőséges lesz” (1 Móz 15, 1 — Rm 4, 16 — 1 Kor 4. 9—16 — Lk 20, 9— 19.) A félelmet nem tartjuk természetes érzésnek az éle­tünkben. Küzdünk ellene, igyekszünk legyőzni. Ami­kor azonban Isten elé ál­lunk, jogos a félelem ben­nünk — bűneink miatt. De ekkor nem a félelem, hanem a bűneink ellen kell küzdenünk. Isten jól tudja, milyen nehéz ellenfelünk a bűnünk. Szerete- tét kínálja fel Jézus Krisztus­ban. Akiben paizsunk és erős várunk az Isten! SZOMBAT. — „Mert Őben­ne lakozik az istenségnek egész teljessége testileg és ti is Őbenne vagytok beteljesed­ve” (Kol 2, 9—10 — 1 Móz 15, 11 — 2 Móz 12, 3—14 — Lk 20, 20—26). A legtisztább és leg­szebb élet a Krisztussal együtt járó élet. Alapja: a kereszt - ség igenje és Isten gyermeké­vé fogadó szava. S ezt a szót Isten a kereszten „szentesítet­te”. Az ajándéka pedig az, hogy kitárul előttünk az élet teljessége — a jelen és a jövő együtt! Ez úgy valósul meg, ha Jézus szeretetének teljessé­ge bennünk is munkálkodik és rajtunk keresztül is árad em­bertársaink felé. Detre János — ROZSAK legszebb fajtáiról küld díjtalan árjegyzéket PALKÓ kertész. 1155 Budapest XV., Csíllag- fürt u. 8. — HARMONIUM, barokk díszíté­sű, eladó. Három manuálos, tizen­négy slpsoros. beépített motorfúj- tatóval. Pátkai Imre. Ócsa, Árvács­ka u. ,8. — LUTHER-KABATOT szaksze­rűen készít Dóczi Zoltán szabó. Bp. VI., Majakovszkij u. 6. evangélikus elet A Magyarországi Evangélikus Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti: a szerkesztő bizottság A szerkesztésért felel: Mezősi György Felelős kiadó: Harkányi László Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1088. Budapest VIII.. Puskin u. 12. Telefon: 142—074 Csekkszámlaszám: 516—29.412—VIII Előfizetés) ár: egy évre 90,— Ft Árusítja a Magyar Posta Index 25 211 73.0792 Athenaeum Nyomda, Budapest Rotációs magasnyomás Felelős vezető: Soproni Béla vezérigazgató Madách új megszólalása A RENDKÍVÜL színvonalas hazai könyvki­adás Madách Imre születésének 150. évfor­dulójára gyönyörű kiállítású könyvet helye­zett a nemzet asztalára: Az ember tragédiá- já-t. A Szépirodalmi Könyvkiadó remekelt e művel: a szöveg és a képek esemény a Tragé­dia több mint száz magyar kiadást megérő történetében. Miért lehet a szövegét eseménynek nevezni, hiszen — vélhetné valaki — egy száztíz évfes könyv már nem tartalmazhat újságot? Itt jön a nagy meglepetés az olvasó számára. Az em­ber tragédiája szövegépek történeti vizsgálata arról tanúskodik, hogy több szempontból is szükséges szövegének helyrállítása. Madách eredeti kéziratát kérésére Arany János nézte át, költői szempontból több helyen változtatott rajta és kijavította a gyorsan írt kézirat szöveghibáit, már amit észrevett. A szerző Aranynak szinte valamennyi érdemi javítását magáévá tette, bizonyára meggyőződésből, részben talán a nagy költő iránti tiszteletből. Az első kiadás így jelent meg. Hozzá még az elkerülhetetlen sajtóhibákkal, amelyek kö­zött értelemzavaróak is akadtak, sorok is kies­tek. A második kiadás szövegében az író Szász Károly költő ajánlott javításai közül vitt végbe többet, maga is javít több helyen a szövegen, s a nyomdába került példányon is­meretlen kézirással is található változtatás. Madách halála óta megjelent kiadások több esetben rontottak a szövegen, néha részben szándékosan módosítva az értelmét. Szavak változtak meg, mondatok estek ki: ingadozott a Tragédia szövege a kiadások során. A TRAGÉDIA szövegének ezt az érdekes sorsát kitűnően tárja fel és szemlélteti a most megjelent kiadás utószavában Szabó József. A mű története során elsőnek birkózott meg azzal a feladattal, hogy teljesen helyreállítsa a Tragédia szövegét, és mai értelemben vett Madách-hű szöveget adjon az olvasó kezébe. A tudós alaposságával hasonlitotta össze a szöveg későbbi változásait az eredeti kézirat­tal, s megállapította a helyes szöveget. Ez így magában véve még csak Az ember tragédiája megbízható szövegkiadása lenne. A megjelent mű rendkivüli tette másutt van: Szabó József vállalkozott arra, hogy kijavítsa az első két kiadás szövegét Madách alapján. Nagy kö­rültekintéssel járt el. Csupán a szöveg néhány helyén vitte végbe a javítást, de lépésének rendkívüli a jelentősége Az ember tragédiája szövegtörténetében. Arany János és Szász Károly Madách által elfogadott változtatásai közül Szabó József párat risszajavított Madách eredeti szövegé­re. Mégpedig azokon a helyeken, ahol Ma­dách eredeti szövege kétségkívül jobb, erő­teljesebb, mint Arany vagy Szász változtatá­sa. Ezt a vissza ja vitást számosabb helyen is meg lehetne tenni, de az új kiadás mértéktar­tó újszerűsége ennyire adott lehetőséget. Ha valaki elolvassa az Utószó világos érvelését, egyszerre érzi a megszűntethetetlen hálát Aranynak a Tragédia érdekében végzett fára­dozásáért és az utókor meghajlását Madách egyre inkább növekvő nagysága előtt. ESEMÉNNYÉ válik számunkra a Tragédia hű és új szövege önmagában is. A legutolsó évek egyre jobban letörölték a port erről a műről. És most kézbe vehetjük méltó köntös­ben, olvastató vonzásban. A gyönyörű papí­ron, szép nyomással felénk tekintő szqveg a mai embert belülről ragadja meg. Megkockáz­tathatjuk azt az állítást, hogy mi, ez a késői nemzedék mélyebben tudjuk átélni ezt a mű­vet, mint Madách kortársai. Prófétikus mon­danivalót tartalmazott ez a dráma mindig is az emberiségről, de mintha most kezdenénk igazán a mélyére látni. Madách nem volt bib­liai értelemben vett próféta, de műve abban azonos a prófétai beszéddel, hogy a szó a ki­mondójuk fölé nő. Több tárul fel belőle az utódoknak, mint amennyit szerzőjük bele ér­tett. Ilyen értelemben is esemény tehát a könyv megjelenése: a Tragédia újbóli olvasá­sa meglepően újszerű személyes élményt tar­togat számunkra. Emberi és keresztyén mon­danivalója szinte kimeríthetetlen. ÉS MOST a mi külön örömünk és hálánk: az új kiadás szellemi megteremtője nem is­meretlen előttünk és nem távoli tőlünk. Sza­bó József, a szöveg helyreállítója és az utószó írója egyházunk munkása, ny. püspök, balas­sagyarmati lelkész. Az utóbbi években egyre szélesebb nyilvánosság előtt kapott szót kul­turális életünkben mint értékelt és megbe­csült Madách-kutató. Közöttük mindig is is­mert volt könyvszeretetéről, kitűnő magyar nyelvi és stílusérzékéről. Ami azonban most beérett nála, legutóbbi szakasza életének, amikor erre az egyetlen ügyre, Madáchra dobta rá minden szabad idejét. Ha jól figyeltük meg, ez az életszakasz ha­marabb kezdődött, mint a hazánkban egyre jobban kibontakozó Madách-kultusz. S mire hosszú évek csendes gyűjtőmunkája, fáradha­tatlan kutatása ilyen eredményhez ért — amit most kezünkben tartunk —, a magyar műve­lődésben és társadalmunk életében Madách és Az ember tragédiája közüggyé vált. Madách felé — talán először igazán — megnyílott szé­les rétegek lelke, s most a dunántúli magyar föld és egyházunk fia a szolgálat csendes mozdulatával leteszi eléjük a hetedik évtizede művét. AZ ŰJ KIADÁST Bálint Endre rajzai díszí­tik. A tizenöt színhez egy-egy többszínnyomá­sú kép. A képek belemélyedésre késztetnek. Nem lehet és nem is szabad továbblapozni rajtuk. Annak adják kincses mélységüket és szépségüket, akit a csend köt össze velük. A londoni szín sötét tompazöld árnyalakja, vagy az eszkimójelenet hidegkék háttere — hogy csak két példát említsek — nagy dolgokat fe­jez ki, Madách-hoz hasonló szellemmel, korunk nyelvén. Igaza van Babitsnak: „korod és életed leg­égetőbb problémáival találkozol: szédülten és remegő ujjakkal teszed le a könyvet.” Veöreös Imre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom