Evangélikus Élet, 1973 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1973-02-11 / 6. szám
Hűség Istenhez és emberekhez 2 Móz 3, 11—13 Mózes történeti személye, küldetése népe megszabadítására, gyakran megihlette a világirodalom nagyjait, ezért a bibliai Mózes alakja sokak számára ismerős. Napjainkban is a Madách évfordulóval kapcsolatban gyakran olvashatunk „Mózes" eimü drámájának méltatásáról. Művének főhőse és mondanivalója bibliai eredetű. A mai vasárnap igéje Mózes elhívásának és küldetésének történetéből kiragadott, döntően hangsúlyos részlet. Isten Mózest a választott nép Egyiptomból való kiszabadítására elhívja, hogy ezzel hűségét és az atyáknak adott Ígéretét megbizonyítsa. Mai igénk egységbe állítja az Istenhez, elhívásához való hűséget a népért vállalt szeretetszolgálat hűségével. Istenhez hűnek lenni elválaszthatatlan az ember és az őt körülvevő vi- lá}j készséges és nyílt szívű szolgálatától. ISTEN ELHÍVÁSA ÉS BIZTATÁSA ALKALMASSÁ TESZ az iránta és az emberiség iránti hűségünk megmutatására. Amikor Mózes magát a legalkalmatlanabbnak érezte, akkor kapta a küldetést és biztatást: „Eredj, elküldelek téged” és „Én veled leszek”. EZ A TÉNY ARRA TANÍT MINKET, hogy Isten akkor használ fel terveinek végrehajtására, amikor teljesen Öreá figyelünk és neki engedelmeskedünk. Isten Jézus Krisztus által megjelentett parancsa az egyház népe számára így hangzik: El-edj! Én alkalmassá teszlek az áldozatos szeretet cselekvésétére az egyház életében, népünk körében és az emberiség megoldandó gondjai közepette, mert én veled vagyok. Az embertársakért végzett szeretetszolgálatunk a bizonysága Istenhez való hűségünknek. SZOLGÁLATUNKBAN ERŐFORRÁSUNK a változatlanul hűséges Isten. Mózes is hús-vér ember volt. Voltak szorongásai, belső bizonytalankodásai. Azért kérdezte mi Isten neve. A név a belső lényeget fejezte ki az ókor embere számára. Isten így jelentette ki magát neki: „Vagyok, aki Vagyok!" Ez a név az eleven, élő, személyes, szabad akaratú, az emberhez változatlanul hűséges létezőt jelent, aki ígéreteit feltétlenül teljesíti. Minket Isten neve Jézus Krisztus önmegjelölő kijelentésére emlékeztet: „Én vagyok!” Ű mutatta meg nekünk Isten hűséges atyai szívét és az irántunk való szerelteiét. Istentiszteleti rend Budapesten, 1973. február 11-én Deák tér de. 9. (úrv.) Trajtler Gábor de. 11. (úrv.) dr. Hafep- scher Károly, du. 5. dr. Hafen- scher Károly, du. 6. Szeretetven- dégség: dr. Kékén András. Fasor de. 11. Szirmai Zoltán, du. 6. Szirmai Zoltán. Dózsa György út de. fél 9. Szirmai Zoltán. Üllői út 24. de. fél 11. Karácsony Sándor u. de. 9. Rákóczi út 57/b. de. 10. (szlovák) Solymár János, de. 12. (magyar. Thaly Kálmán u. 28. de. 11. dr. Rédey Pál. Kőbánya de. 10. Sülé Károly. Utász u. de. 9. Veö- reös Imre. Vajda Péter u. de. fél 12. Sülé Károly. Zugló de. 11. (úrv.) Boros Károly, du. 4 szere- tetvendégség. Rákosfalva de. 8. Bizik László. Gyarmat u. 14. de. fél 10. (úrv.) Boros Károly. Fóti út de. 11. Benczúr László. Váci út de. 8. Kertész Géza. Frangepán u. de. fél 10. Kertész Géza. Üjpest de. 10. Foltin Brúnó teol. (szuppl). Pesterzsébet de. 10. Virágh Gyula. Soroksár Üjtelep de. fél 9. Virágh Gyula. Pestlőrinc de. 11. Matuz László. Kispest de. 10. Kispest-We- kcrletelep de. 8. Pestújhely de. 10. Schreiner Vilmos. Rákospalota MÁV-telep de. 8. Rákospalota kistemplom de. 10... du. 3. Rákosszentmihály de. fél 11. Kerner Ágoston. Sashalom de. 9. Karner Ágoston. Mátyásföld de. fél 11. Cinkota de. fél 11.. du. fél 3. Kis- tarcsa de. 9. Rákoscsaba de. 9. Békés József. Rákoshegy de. 9. Rákosliget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél 11, du. 3. Bécsikapu tér de. 9. (úrv.) D. Koren Emil, de. fél 11. (német), de. 11. (úrv.) D. Korén Emil. du. 6. E>. Koren Emil. Torockó tér de. fél 9. Szita Istvánná. Öbuda de. 9. Görög Tibor, de. 10. Görög Tibor. XII., Tarlsay Vilmos u. 11. de. 9. D. Dr. Ottlyk Ernő, de. 11. D. Dr. Ottlyk Ernő, du. 5. Szeretetven- dégség. Budakeszi de. fél 9. Takács József. Pesthidegkút de. fél 11. Takács József. Modori u. 6. de. 10. Muncz Frigyes. Kelenföld |de. 8. (úrv.) dr. Rezessy Zoltán, de. 11. (úrv.) Gáncs Péter teol., du. 6. Reuss András. Németvölgyi út de. 9. Gáncs Péter teol. Nagytétény de. fél 9. Visontai Róbert. Kelen- völgy de. 9. Budafok de. 11. Visontai Róbert. Budaörs du. 3. Visontai Róbert. Csillaghegy de. fél 10. Csepel de. fél 11. 4 * — Vízkereszt után az utolsó vasárnapon az oltárterítő színe: zöld. A délelőtti isten- tisztelet oltári igéje: Mt 17,1— 9; az igehirdetés alapigéje: 2 Móz 3, 11—15. — EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIÓBAN. Február 25-én, vasárnap reggel 7 órakor az evangélikus egyház félóráját közvetíti a Petőfi Rádió és az URH adó. — KŐSZEG. Gyülekezeti est keretében finnországi útiélményeiből tartott előadást Lehel Ferenc szombathelyi lelkész. Finn vonatkozású énekeket és verseket adtak elő a gyülekezet konfimandusai. — A TEOLÓGIA című római katolikus folyóirat 1972. decemberi számában megjelent Bodrog Miklós gyulai lelkész cikke „Egyházi önismeret és konkrét szolgálat” címmel. — HIBAIGAZÍTÁS. Lapunk február 28-i számában „Madách — nemzetközi” című cikkhez pótlásként közöljük, hogy Az ember tragédiájának szlovák fordítása is van, három. — SZÉKESFEHÉRVÁR. A református gyülekezettel közösen tartott egyetemes imahéten dr. Nagy István tatai lelkész, a Fejér-Komáromi Egyházmegye esperese szolgált igehirdetéssel. CSALÁDI HÍREK AZ ÉLŰ ÉS FELTÁMADT JÉZUS KRISZTUS erőt ad ma is szolgálatunk hűséges betöltésére. Erőt ad határozott állásfoglalásokra, döntésekre a mai élet áltál felvetett égető kérdésekben. Arra tanít, hogy elnyomottak, jogfosztották és az emberi gonoszság és igazságtalanság áldozatai mellé álljunk egyértelműen. Amikor az európai biztonság és béke megvalósításáért, a vietnami népért, az emberhez méltó élet megteremtéséért fáradozunk, akkor is a világot szerető hűséges Isten szolgálatában áüunk, mert Ó nem elveszíteni akarja világunkat, hanem megtartani. — HALÁLOZÁS. Sepsi-Be- senyői Babos Károly ny. arany- diplomás erdőmémök életének 86. évében, • január 19-én elhunyt. Temetése január 25-én volt Debrecenben. — Dr. Pass László ny. debreceni lelkész 80 esztendős korában január 17-én Ajkán elhunyt. Temetése jan. 20-án volt Ajkán. NAGYON ELGONDOLKODTATÓ, hogy az Ötestamentum eredeti nyelvén a hit szilárdságot, állhatatosságot és hűséget is jelent. Hivő keresztyén ember, amikor kimondja „hiszek”, akkor ezzel azt mondotta: hűséges vagyok Istenhez és hűséges vagyok embertársaimhoz az élet minden területén. Garami Lajos IMÁDKOZZUNK Szerető mennyei Atyánk! Köszönjük, hogy Te hűséges Isten vagy, és minket is elhívtál, hogy munkálkodjunk embertársaink között a Jézus Krisztustól kapott szeretettel. Erősíts meg Szentlelked erejével; hogy hűek maradhassunk Hozzád, egyházunkhoz, népünkhöz és segítségre szoruló valamennyi embertársunkhoz és valósággal cselekcdhessük a Te akaratodat, a szeretet nagy parancsolatát. Ámen. — özv. Oravecz Mihályné, sz. Korim Mária 90 éves korában Tótkomlóson elhunyt. Leányá1 val. Máriával, a bethániai Mária hűségével szolgálta Urát. Szíve és háza mindig nyitott volt Isten igéje előtt. Szegénységéből mindig került a nálánál szegényebbeknek. Örömmel hallgatta és olvasta Isten üzenetét. Az Evangélikus Élet hűséges olvasója volt haláláig. Istennel megbékélve és magát az ífr szent vacsorájával megerősítve hunyt el. — Obetkó Kálmán, a budavári gyülekezet presbitere 85 éves korában csendesen elhunyt. Hűséges presbiteri szolgálata során megírta a budavári gyülekezet háború utáni évtizedének történetét. Huszonöt éven keresztül — 1928 —1953-ig — a sashalmi gyülekezetnek volt felügyelője. Buzgó látogatója volt a szlovákajkú gyülekezet istentiszteleteinek is. Összeforrott tanítványai és baráti közösségétől sem szakadt el soha. Hűséges szolgálatára emlékezve az a reménységünk, hogy Isten sze- retetétől még a halál sem választhat el. — KÖZÉPKORÚ, főzni tudó, nyolcórás munkaerőt keres lehetőleg bentlakással a Nyíregyházi Evangélikus Szeretetotthon. Érdeklődés 4400 Nyíregyháza, Eötvös u. 2. — TEMPLOMTATAROZÁST, belső és külső renoválás szakszerű elvégzését vállalja Máj János kőműves mester. 7457, Ecseny. — HARMONIUMOT vennék vidékről is ármegjelöléssel. Szelpné. 1082. Budapest VIII., Nagytemplom u. 12/b. n. 24. „Mert az Isten, aki szólt: sötétségből világosság ragyogjon íel! ö gyújtott világosságot a mi szívünkben, hogy a Jézus Krisztus arcán felismerjük Isten dicsőségének ragyogását.” (2 Kor 4, 6) VASÁRNAP. — „Kicsoda szakaszt el minket a .Krisztus szerelmétől? nyomorúság vagy szorong,abbatás, vagy üldözés, vagy éhség, vagy meztelenség, vagy veszedelem, vagy fegyver-e?” (Rm 8, 35 — Hózs 2, 18 — Mt 17, 1—9 — Zsolt 97) Ki nem kötött volna „életreszóló” barátságot gyermekkorában? Közben teltek az évek, a régi jóbarátok mindegyike mást tanult, máshol dolgozik. Néha még összejönnek, de az utak már elválnak, elszakadnak egymástól, más barátokat választanak. Krisztus nem szakad el tőlünk, barátsága, szeretete erősebb mindennél, Ezért maradhatunk vele közösségben. ( HÉTFŐ. — „Ha a fenyítést elszenveditek, aikkor veletek úgy bánik az Isten, mint fiaival; mert melyik fiú az, akit meg nem fényit az apa?” (Zsid 12, 7 — Jer 30, 11 — 2 Móz 34, 29—35 — Lk 9, 46— 56) Régi, nem is olyan kellemes emlékek bukkannak fel a múlt ködéből, ha az apai verésekre, pofonokra emlékezünk. Csínyjednk, lustaságunk és hány más oka volt ezeknek! Felnőtt fejjel esetleg azt mondjuk: köszönöm, apám! Mert segített bennünket, nevelt. És ha apánktól elfogadtuk ezt, akkor mennyivei inkább el kell fogadnunk Istentől. Mint Atyánk, mellettünk áll, segít bennünket. Nem haragudhatunk rá, ha büntet bennünket, mert javunkat akarja. KEDD. — „Akkor monda az úr a szolgának: Eredj el az utakra és a sövényekhez és kényszeríts bejönni mindenkit, hogy megteljen az én házam.” (Lk 14, 23 — Ézs 65, 1 — 2 Kor 4, 3—12 — Lk 9, 57— 62) Még sok faluban szokás lakodalomkor behívni az arra elhaladókat és megvendégelni őket, hogy ők is részesüljenek a háziak örömében. Isten annyira irgalmas, hogy keresésünkre küldte Szolgáját, mert azt szeretné, ha mindenki részesülne az ő örömében és helyet foglalna asztalánál. SZERDA. — „És az Istennek békessége uralkodjék a ti szívetekben, amelyre eL is hivattatok egy testben; és há- ládatosak legyetek. A Krisztusnak beszéde lakozzék tá bennetek gazdagon.” (Kol 3, 15—16 — Zsolt 119, 165, — 2 Kor 4, 13—18 — Lk 10, 1—16) Bekapcsoljuk a rádiót: háborúkról hadiunk híreket. Mi ebben a légkörben az értelme ennek az igének? Elkötelez bennünket a béke mellé. Ha Isten békessége uralkodik a szívünkben, tevékenykednünk kell a világ békéjéért is. CSÜTÖRTÖK. — „Istentől segítséget véve mind a mai napig állok.” (Csel 26, 22 — Zsolt 139, 5 — Csel 26, 1—3. 12—23 — Lk 10, 17—24) Erősek vagyunk? Bízunk magunkban? Ki nem botlott még meg? Pál hálát ad azért, hogy nem esett el. Egyetlen titka van ennek: Istentől kapta a segítséget. Kérjük mi is az Atyát, hogy Ö tartson meg bennünket és adjon erőt, segítséget, mindennapi életünkhöz, hogy el ne essünk? PÉNTEK. — „Hit által országokat győztek le, igazságot cselekedtek, az ígéreteket elnyerték, az oroszlánok száját betömték.” (Zsid 11, 33 — — Ézs 31, 1 — Mt 16, 24—28 — Lk 10, 25—37) Csodáljuk azokat az embereket, kik a hit küzdelmében győzelmet aratnak. Ahol győzelem született. Isten segített ehhez. Adjunk hálát az Unnak, hogy Vele győztesek, az ígéretek elnyerőd lehetünk. SZOMBAT. — „A vámszedő pedig távol állva, még a szemeit sem akarja az égre emelni, hanem veri a mellét, mondván: Isten, légy irgalmas nekem bűnösnek! Mondom nektek, ez megigazulva ment alá az ő házához.” (Lk 18, 13—14 — Zsolt 34, 19 — Jel 1, 9—18 — Lk 10, 38—42) A keresztyén ember magatartásának kiasz- szifcus igehelye. Ehhez kell mérnie mindenkinek az életét — így állni Isten előtt. Térj meg farizeusi hitedből! Vámszedőként állj Isten elé: csak az Ö megbocsátó szeretettben bízhatsz! » Jankovits Béla EVANGÉLIKUS ELET A Magyarországi Evangélikus Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti: a szerkesztő bizottság Felelős kiadó: Harkányi László tördelő-szerkesztő Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1088. Budapest VHI.,' Puskin, u. HL Telefon: 142—074 Csekkszámlaszám: 516—20.412—VH2 Előfizetési ár: egy évre 90,— Ft Árusítja a Magyar Posta Index 25 211 73.0392 Athenaeum Nyomda, Budapest Rotációs magasnyomás Felelős vezető: Soproni Béla vezérigazgató Táj és emberség A DERŰ ÉS NYUGTATŐ KEDÉLY, mely Glatz Oszkár festményeiről árad, abban a békességben jött létre, mely hazánk völgyeiben rejtőzött s éppen olyan erőt jelentett, mint az Alföld gerincegyenesítő végtelensége és szabad lélegzetvétele, vagy a Dunántúl tündén szépsége s Erdély balladás színei. Glatz Oszkár száz évvel ezelőtt született s most az emlékezés nemcsak képeit hozza közel, hanem a színek és vonalak bölcsőhelyét és tanulságát is. Mindkettőben, a képekben s a tájban, kedvünk szerint gyönyörködhetünk. A Képzőművészeti Alap színes reprodukciókkal kísért kis asztali naptára az idén Glatz Oszkárt mutatja be. A naptár itt áll az íróasztalomon, egy évig Glatz-képek fognak körülvenni munka közben. A képek megszólalnak és közvetítenek valamit, amit környezetünkben senki más nem képes elmondani. AMIKOR GLATZ OSZKÁR KÜLFÖLDI IFJÚKORI TANULMÁNYAIRÓL hazatért, a magyar festőművészetet talpra állító Nagybányán tudatosította, merre kell fordulnia. Magyarország tájai és lakói felé fordult. Nógrád és a Dunántúl szépségét örökítette meg. Művészete rendületlen derűt és emberséget képvisel. Sehol semmi ború, semmi zord árnyék, semmi tragikus vonás. Olyan, mint Petőfi költészete, vagyis a magyar táj szépsége, emberséges arányai és tiszta színei fogják meg a lelkeket. Közvetlenségének köszönhető ez. mely Glatz képeinek legfőbb jellemzője. Nem avult el, akárcsak Petőfi dalai, intim lírája, tájszépséget festő versei. Örömmel veszem tudomásul, hogy egy kis kalendárium révén együtt leszek: régi nógrádi falukkal, valósághű tájakkal és emberekkel, gyermekek mosolyával és tisztaságával, szegények ereiével és emberségével, bölcs, öreg, nagybajuszú parasztokkal, boldog, csattanó egészségű bujáki fiatal anyával és édes kicsinyével, zöld-kék-barna faluszínekkel, ragyogó napfénnyel, tündöklő fehér házfalakkal, pázsitszőnyegen játszadozó libapásztorlánykákkal, birkózó kisfiúkkal, gyümölcsszedő gyerekekkel, s a havassal a lemenő napfényben. GLATZ OSZKÁR EZT VETTE TUDOMÁSUL MAGYARORSZÁGBÓL, s ezt hagyta ránk, ízlelgethetjük jószerével ma is, s elmerenghetünk azon az emberségen, melyet Petőfi déli napfényű lírája, s némiképpen az evangélikus családi kör mélyített el a művészben, akiről azt írják, hogy puritán volt, közvetlen és nagym űveitségű. * MARADJUNK MEG NOGRÁDNÁL, Glatz Oszkár forrásvidékénél, csak lépjünk egy kissé északabbra, ott vár egy másik emlékeztető azonos tartalommal és képekkel. Sztregova ez, ahol százötven évvel ezelőtt született Madách Imre. Petőfi százötven éve után a legfontosabb másik másfélszázados magyar emlékeztető. Szabó József, a Madách-tudós, most írt róla ezeken a hasábokon. Örömmel olvastam, amit Madách magyarságáról írt. Jól válogatta ki Az ember tragédiájából mindazt, ami a költő magyarságát jelképezi, kötődését a magyar társadalmi és politikai erőfeszítésekhez, a szabadságharc sztregovai visszhangját. Kár, hogy nem idézett a Civilizátorból is. De eleget mond a nagy mű. Az ember tragédiája éppen úgy diktál korszerű nemzeti összefogó szellemet, mint Petőfi költészete. A világszabadság alapja ugyanaz, mint Ádám ocsúdásáé: egy nemzet s egy ország szabadsága és függetlensége. PETŐFI ÉS MADÁCH magyar hazafiságra és sajátosságra gondoltak, mi másra? Aki ezt nem érti, semmit nem ért a magyar történelemből, főként nem érti a magyar szellem -kialakulását és igényét, azt az emberséget, amely magyar tájakon alakult ki, s egészen más tőlünk északra, nyugatra, keletre és délre. Ami ebben a társadalomban életérzésben, ízlésben, felfogásban megvalósult, a türelmes, az emberekkel szemben felettébb méltányos Magyar- ország története. A szlovák lakosságú Sztrego- ván élt Madách Imrének olyan őse. aki cseh bibliai nyelven költött egyházi éneket, hadd értsék a protestantizmus szabadságjogát a tót jobbágyok is, akik szerették a néppel együttélő és együttérző földesúri famíliát. A magyar földesúr népszeretetből írt szlovákjainak istenes éneket, iskola híján így segítette őket, lassú, sűrű emelkedésüket a közös hazában. Ez valóban haza volt, nem nacionalista cirkusz, erőmutatványok helyett csöndes, nyugodt, magabiztos emberség. ILYEN VOLT MADÁCH IMRE. Elmondhatta Berzsenyivel: „Ha szívem nemesebben vert, Önmagában méltó bért nyert”. Sztregován az ember nem a Madáchok osztályhelyzetét érzékeli, hanem a magyar emberséget. \ Távol a világtól, távol Pesttől, távol a tápláló magyar nyelvi és népi közösségtől mégis Sztregova is magyar emberséggel alakította ki Madách Imrét. Az ember tragédiája ezt éppúgy hirdetni fogja a világ végéig, mint Petőfi költészete. Most még csak százötven év, de nekünk ez is elegendő emlékeztető. NEMZETI TUDATUNKNAK örök magyar tájról és emberségről most a Himnusz lélekrázó dallama és strófáinak komorsága is zeng. Most van ugyanis másfél százada, hogy Kölcsey Ferenc megírta nevezetes költeményét, amelynek ezt a -elmét adtai A magyar nép zivataros századaiból.” Kölcsey verse egy nagy jellem, egy önmagához és nemzetéhez szigorú és minden próbát kibíró férfiú s nemzetnevelő vallomása. Nem királynak hódoló óda, nem a nemzeti pöffeszkedés indulata, nem a fölény fitogtatása, nem más nemzetek semmibevevése, mint megannyi nemzeti himnusz hangja és szava a világon. Kölcsey komor szemlélete a nemzet múltján és földrajzán: valósághű szemlélet. Ennek summájaképpen kérheti az Istent, hogy most már áldja meg a magyart, hisz megbűnhődte már a múltat s a jövendőt. Ezért érdemelne isteni igazságosztást: jó kedvet s bőséget, vagyis századok és nemzedékek munkájáért, helytállásáért jólétet, amelyben szabadon s könnyű szívvel lélegzik az ember. A MAGYAR REFORMKOR, a XIX. század első -fele, Kölcsey sóhajával. Istenhez szóló igéjével kezdődik. Petőfi ezt a komor hangot fénnyel átszőtt bizakodássá, az Alföld zöldarany csillogásává váltja, a kínzó bűntudatot végtelen szabadság-élménnyé varázsolja. A Himnuszba belenőtt Petőfi strófája, A Himnusz születésekor a kiskőrösi fiúcska csupán pámapos csecsemő. De a Himnusz magyar bűntudatát, drámai feszültségét Petőfi oldja fel s vele együtt Vörösmarty Szózatát is, tehát a két nagy nemzeti lelkiismeretfúrdalást. Nemzeti jellemismeretimk története ez. A SZATMÁRMEGYEI CSEKE, ahol Kölcsey megírta a Himnuszt, ugyanolyan falucska volt, mint Alsósztregova, vagy a nógrádi falvak, ahol Glatz festett elbújva a világtól. Szabad szegénységben fakadt fel a nemzetnevelés legkomolyabb elkötelező hangja. Nem megindulva gondolunk rá, hanem azonosulni szeretnénk vele. Csak azonosulással válhatik értelmessé az emlékezés. Holnapra szóló elkötelezettséggé. Szalatnai Rezső
