Evangélikus Élet, 1973 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1973-07-29 / 30. szám

Újabb száz esztendőt a dörgicsel templomnak Sötét, terhes esőfelhők húz­nak komor függönyt az égre. Olykor meg-megered az eső is, de a java leesett már. Miköz­ben Balatonakali felől kapta­tunk föl a dörgicsei völgyben, tőlünk jobbra hatalmas szőlős­kert siratja az országúira mo­sott talaját, melyben mi csak­nem tengelyig gázolunk. A falut hamar elérjük és a sötét háttérből frissen és fehé­ren emelkedik magasba a dör­gicsei templom tornya. Vele átellenben, az úgynevezett ger- nyei hegyen a román stílus je­gyeit őrző romos építmény áll. Templomtorony volt ez is va­laha és amint később kiderül, az evangélikusok régi templo­ma. Mert. ősi gyülekezet a dör­gicsei. Megalakulását a tizen­hatodik század közepétől szá­mítják. Ezt, a ma már néma és Két héttel ezelőtt olvashat­tunk lapunkban a somogycsi- csói gyülekezet öröméről és hálaadó napjáról. Az a június 17-i nap azonban nem ért vé- • get az iharosberényi látogatás­sal. Folytatódott Nagykani­zsán. A gyülekezet vezetősége kihasználva a lehetőséget meg­hívta D. Káldy Zoltán püspö­köt, hogy a nagykanizsai gyü­lekezetben is szolgáljon ige­hirdetéssel és előadással. Nagykanizsa — Zala megye jelentős városa. Ma is gyors léptekkel fejlődik. Űj ipari lé­tesítmények és most épülő mo­dern lakótelepek jelzik fejlő­dését. Közel ötvenezer lakosa van ma a városnak. Volt me­gyeszékhely, ma igen jelentős közlekedési csomópont. A zalai olaj és fejlődő ipara biztosítja jövőjét. Az Iharosberényből érkező püspököt a templomban fogad­ta a gyülekezet és a felügyelő mondott igen meleg köszöntő és köszönő szavakat. Nemsokkal később kezdődött az istentisztelet, melynek olté­ri szolgálatát Dubovay Géza esperes vegezte, igehirdetést 1 Királyok 17, 8—16 alapján D. Káldy Zoltán püspök tartotta. Igehirdetésében a jelen és a jövendő izgalmas kérdését ve­tette fel a püspök. Az ige kap­csán arra hívta fel a püspök a gyülekezet figyelmét, hogy. a jövendőnek egyetlen lehetősé­ge van: „Ha fenn akarunk ma­radni, a jövőben is egyház akarunk maradni, akkor ma­gunkkal nem szabad törőd­nünk, csak a másik emberrel. Lehet, hogy ez azt jelenti, hogy egész eddigi életünket ál kell formálni, de csak éz az egyetlen lehetőség.” Ezután vetette fel azt a kérdést a püs­pök, hogy „mivel szolgáljunk a másik embernek? Az evan­géliumnál drágább áru nincs ma a világon.” Valamennyi egyéni és közösségi problémá­nak alapvetően egy oka van: a bűn! „Ezeket a problémákat az ok evangélium oldja meg, romos templomot az erőszak elkerülése végett 1754-ben ön­ként átadta a gyülekezet a ró­mai katolikusoknak. Ezután évekig voltak templom nélkül és sokszor szabad ég alatt tar­tották istentiszteleteiket. SOK UTÁNJÁRÁSRA 1771- BEN Mária Terézia engedélyt ad a gyülekezetnek új temp­lom építésére, de akkor nem telik előkelőbbre, mint egy sárból és vesszőfonatból ké­szült épületre, mely a mai he­lyén állt. Száz évvel később épült meg a mai templom. De ez is száz esztendős múlt már és a bolto­zatos teteje egy szép napon re­pedni kezdett, a rés egyre tá­gult. Veszélyessé vált az épü­let. A gyülekezet segítségére sietett, az erre mindig kész Berzsenyi J. Miklós, a Vasi Egyházmegye felügyelője. Az ő mérnöki irányítása mellett vasbeton hidakkal állították meg szorgalmas mester embe­rek a mennyezet további repe­dését. A régi, tönkrement zsindelycserép helyett pala ke­rült a tetőre és kívül-belül fe­hérre meszelték a kijavított falakat. Megérkezve a papiakhoz mi már csak az elmúlt hetek és hónapok kemény munkájának eredményét, a kívül-belül megújított templomot látjuk, ahová lassan gyülekeznek a hívek a faluból és a filiákból is. Rövid pihenő a leíkészlak- ban és máris itt az istentiszte­let kezdésének ideje. A tem­plom elé sereglő gyülekezet már várja a bevonuló püspö­amellyel Jézus mutat rá a bűnre. Az evangélium nemcsak nyugtalanít — felveti és meg­világítja bűneinket — hanem bűnbocsánatot ad. Az evangé­liumon keresztül a feltámadott Jézus Krisztus oldja meg prob­lémáinkat.” Az evangéliummal azonban párosulnia kell a sze­retetnek, a mentő szeretetnek. „A szeretet a legjobb és legna­gyobb áruja az egyháznak. Minél jobban osztogatjuk, an­nál több jut, és annál több marad nekünk. Ez a szeretet sajátossága.” Befejezésül ismét felvetette a kérdést a püspök, van jelenünk és jövőnk? Van, mert az evangélium bűnbocsá­natot ad, és a szeretet megélé­se biztosítja jövendőnket. A jö­vő útja: önmagunk háttérbe- szorításával a másik ember szolgálata. Az istentisztelet végén rövid közgyűlés volt a templomban, melyen először Fónyad Pál, a gyülekezet lelkésze mondott köszöntést, és köszönte meg D. Káldy Zoltán püspök szolgála­tát. majd beszámolt arról, hogy milyen munka folyik a gyülekezetben. Arról tett bi­zonyságot Fónyad Pál lelkész, hogy a nagykanizsai gyüleke­zet, amely a kicsik közé tarto­zik, tudatosan vállalja a diakó- nia útját és együtt halad egész egyházunkkal. Befejezésül ismét D. Káldy Zoltán püspök szólt, megkö­szönve a meleg szavakat, rö­vid tájékoztatót adott egyhá­zunk itthoni és külföldi szol­gálatairól. A délután szeretetvendég- séggel fejeződött be, ahol ta­lálkozhattak a vendégek a gyülekezet presbitereivel. Nagykanizsa fejlődő város. A nagykanizsai evangélikus gyülekezet maroknyi nép, de szeretetük és hitük biztosíték arra. hogy van szép íövend'"iiii- nemcsak jelenük. Isten adjon nekik jövendőt adó hitet és szeretetet. if j. Kendeh György köt, de még mielőtt a bejárat elé érne, Csaby József lelkész szívből jövő, meleg szavakkal, a meghatottságtól el-elcsukló hangon köszönti őt, Síkos La­jos esperest és a vendégeket. Miközben beszél, elnézem a kérges és sebhelyekkel tarkított kezeit. Magam elé képzelem, miként dolgozott keményen a gyülekezetével együtt a tem­plom újjáépítésén a közel het­ven éves ember. Hűséges fele­ségével együtt példázzák azt, hogyan kell a kicsinyen is hű­nek lenni és a hajlott kor elle­nére is, azt meghazudtolva vé­gezni, amit Isten rájuk bízott. A MEGÚJÍTOTT TEMPLO­MOT AVATÓ ISTENTISZTE­LETEN D. dr. Ottlyk ■ Ernő püspök ézsaiási ige alapján prédikál az Isten igéjében rejlő újító erőről, párhuzamot vonva a megújított templom és meg-megújuló keresztyén hit között. Csaknem az egész gyülekezet odajárult az Űr terí­tett asztalához. Rövid ünnepi közgyűlésen szól a gyülekezet lelkésze a templomépítés körülményei­ről. a gyülekezet nagy áldozat- készségéről. 63 ezer forintot adtak készpénzben és 15 ezret önkéntes munkában. Ez na­gyon példás jele a templom­szeretetnek egy ilyen kis gyü­lekezet részéről. A közegyház segítsége, mely különböző for­rásokból adódott, igen jelen­tős. Evangélikus egyházunk 450 éves történetének-egy- két ér­dekes adalékát őrzi a dörgicsei gyülekezet — elpusztult régi iratai híján — javarészt fele­désbe merült történéte. A szó­szék fölött régies szövegezésű emléktábla beszél a gyülekezet egykori lelkészéről Zsédenyi Istvánról, akit 1674-ben Po­zsonyba idéztek. Komáromban és Lipótvárott gályarabságra ítélték evangélikus hitéért. 1677-ben Nápolyban szabadult meg a kegyetlen rabságtól. A FEHÉR FALU, BOLTÍVES TEMPLOM, melyet belül kő­oszlopokra támaszkodó bolt­íves karzat varázsol játékossá és széppé, most újabb száz esztendő elé néz. Mert Dörgi- csén — amint Csaby József lelkész is mondta — százéven­ként történt valami jelentős esemény a templommal kap­csolatban. A falut körülvevő dombok­ról a Balaton — ilyen nyáridő­ben nagyon csábító tükrére látni. Dörgicsei rizlinget érlel a na.p a déli lejtőkön és ízes ropogtatni valót a mandulali­getek fáin. Békés ez a táj, s hogy az is maradjon tartós bé­ke megteremtésén fáradoznak manapság egyre többen kelet­től nyugatig. Ez reményt ad arra is, hogy újabb száz esz­tendőt érhet meg épségben ez a kis, fehérfalú dörgicsei evangélikus templom. Kőszeghy Tamás Dr. Vámos József a Teológiai Akadémia dékánja Az Evangélikus Teológiai Akadémia tanári kara. júnivis 5-én tartott ülésén az Akadé­mia 1973—74. tanévére újra dr. Vámos József professzort választotta dékánjává. Az Or­szágos Egyházi Elnökség az Országos Presbitérium nevében a választást megerősítette. Az Akadémia prodékánja továbbra is dr. Prőhle Károly professzor, az Akadémia kari üléseinek jegyzője pedig dr. Selmeczi Já­nos, a Teológus Otthon igazga­tója. D. Káldy Zoltán püspök Nagytarcsán lelkésszé avatta Győri János Sámuelt — Mellette dr. Fabiny Tibor teológiai akadé­miai tanár és Győri János nagytarcsai lelkész „Beszéld mindazt, amit parancsolok néked!” Lelkéssavatás Tótkomlóson Az utóbbi években kezd ha­gyománnyá válni, hogy a vég­ző teológusok abban a gyüle­kezetben nyernek kiküldetést, ott avatják őket lelkésszé püs­pökeink, ahonnan elindultak, ahol felnevelkedtek, ahol indí­tást nyertek arra, hogy a lel- készi pályát válasszák. így volt ez ebben az esztendőben hogy a lelkészi pályát válasz- sza. A továbbiakban az ige kap­csán arról beszélt a püspök, hogy Isten elhívása, megszólí­tása olyan, melynek engedel­meskedni kell. „Ha Isten vala­kinek azt mondja, hogy pap­nak kell lenned, annak pap­nak kell lennie. Lehoczky D. Káldy Zoltán püspök Tótkomlóson lelkésszé avatta Lehoczky Endrét — Mellette dr. Groó Gyula teológiai akadémiai tanár és Koppány János tótkomlósi lelkész is. hiszen a két végzett teoló­gust abban a gyülekezetben avatta lelkésszé D. Káldy Zol­tán püspök, ahonnan tanulni jöttek a teológiára. A múlt héten beszámoltunk a nagytarcsai lelkészavatásról, most egy távolabbi vidéken le­hettünk tanúi és részesei ha­sonló örömnek. Tótkomlós szülötte Az idén végzett másik teoló­gus, Lehoczky Endre Tótkom­lósról került a teológiára. Közben két évig volt katona. Jelenleg 25 éves. Nem ő az első. aki a tótkomlósi gyülekezetből a lelkészi pályát választotta, ami azt jelenti, hogy olyan a tótkomlósi gyülekezet lelküle- te, olyan a lelkipásztori mun­ka, hogy itt „könnyű” kedvet kapni a lelkészi pályára. Le­hoczky Endrét az avatáson kö­rülvették szeretetükkel szülei, testvére, nagyszülei, felesége és a tótkomlósi gyülekezet. Az avatás július 14-én dél­után volt a tótkomlósi templo­munkban. Aratás idejére esett az avatás. Ilyenkpr nem szá­mít a szombat, a vasárnap, ilyenkor végezni kell az aratás nehéz munkáját, hogy az elkö­vetkező évben is legyen ke­nyere népünknek. Ahogy autónk keresztülsuhant a rin­gó gabonamezők között, min­denütt kombájnokat, aratógé­peket, szorgos embereket lát­tunk és arra gondoltunk, hogy ebben a nagy munkában álló tótkomlósi gyülekezetben na­gyon kevés ember lesz a tem­plomban. Csalódnunk kellett. Mintegy ötszáz ember vett részt az ünnepségen és kérte Isten áldását az új lelkészre. Az avatás szolgálatát itt is D. Káldy Zol­tán, a Déli Egyházkerület püs­pöke végezte. A szolgálat vég­zésében segédkezett dr. Groó Gyula professzor és Koppány János tótkomlósi lelkész. Az avató beszédet a püspök tar­totta Jeremiás könyvének 1,7 verse alapján. Igehirdetésének első részében arról beszélt a püspök, hogy drága alkalom ez a mai nap a Magyarországi Evangélikus Egyháznak, mely­ben többen teszik fel azt a kérdést, hogy lesz-e utánpót­lás igehirdetőkben, mert ez az ünnep beszédes válasz erre. Drága alkalom a tótkomlósi gyülekezetnek és a családnak is, mely nevelte és segítette, Endre is azért pap, mert az Isten akarta, hogy pap le­gyen”. Azért fontos ezt tudni, mert a papnak ezek alapján minden körülmények között Istent kell képviselnie, ami nem könnyű. Mi a pap felada­ta? — vetette fel a kérdést a püspök. „Azt prédikáld, amit Isten mond. Az a jó pap, aki először tud hallgatni Istenre és csak utána kezd beszélni a gyülekezetnek. Az utat is Isten adja, melyen a papnak járnia kell. Isten mindig a szegények, ez özvegyeknek, az árváknak és a rászorultaknak az útján jár. Ezen jár a Magyarországi Evangélikus Egyház és ezen kell járnia Lehoczky Endré­nek is. Jó úton jár a Magyar- országi Evangélikus Egyház, mert nemcsak az egyéni nyo­morúságokon akar segíteni, hanem segíti a mai magyar társadalom felépítését, az egyetemes békét és a társadal­mi igazságosság kiteljesedését. Lehoczky Endrének is ezen az úton kell járnia, ha Isten kö­vetője akar lenni.” A hitvallás, eskütétel és avatás után a jelenlevő tíz lelkész egy-egy igével áldotta meg új szolgatársát, majd az ősi Confirma eléneklésével kérték Isten segítségét és ál­dást: „Erősítsd meg Istenünk, amit cselekedtél értünk...” Bísakodásscd a jövő felé Egv lelkész életében igen je­lentős állomás az avatás nap­ja. Innen indul a szolgálatba. Sok esetben az,avatáson hal­lott útbaigazítás egy életre el­kíséri a lelkészt, az ott elmon­dott eskü pedig egy életre kell hogy odakösse Istenéhez és a rábízott gyülekezetéhez, mely­nek szolgálatát vállalta. De hogy mi lesz egy-egy lelkész­ből. az igen na'gy mértékben függ azoktól a gyülekezetek­től is, ahova kerülnek. Lehoczky Endre szolgálatát az Orosháza—Szentetornya— Rákóczi-teiepi gyülekezetben kezdi. Vigyázzon rá a gyüleke­zet. hogy esküjét és eikötele- zését megtarthassa. Jó hagyomány egyházunk­ban, hogy a szülőfalujukban avatják fel az új lelkészeket. Meggazdagodást jelent ez a gyülekezetnek és az új lelké­szeknek is. Isten adja, hogy minél több gyülekezet része­sülhessen abban az örömben, hogy templomából indul el egy-egy új lelkész a szolgálat­ba. K. Gy. A jövő a szeretető LUTHERÁNUS VILÁGSZÖVETSÉG { A Lutheránus Világszövetség ' Végrehajtó Bizottsága ez évi ■1 rendes ülését a Német Demok­- ratikus Köztársaság Luther­- városában, Eisenachban tartja július 29—augusztus 5. között. Egyházunk képviseletében vendégként Weltler Rezső sop­roni esperes, püspökhelyettes vesz részt a tanácskozáson.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom