Evangélikus Élet, 1973 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1973-07-01 / 26. szám

Lk 4, 23—30 A pünkösd utáni gyülekezetről jegyezte fel Lukács evangé­lista, hogy „az Űr pedig minden napon szaporította a gyüleke­zetét az üdvözülökkel” (Csel 2, 47), mert „az Űr együtt munkál­kodott” az apostolokkal, ahogyan Márk Írja (Mk 16, 20). A gyü­lekezet addig él, addig gyarapszik, amíg közösségben van Urá­val. Az egykori elevenség, növekedés és szolgálatkészség mint­ha itt-ott megfogyatkozott volna egyik-másik gyülekezetünk­ben. A Jézussal csak látszatközösséget fenntartó ember számá­ra könnyen adódhat a gondolat, hogy ha Jézus Krisztus az egy- t ház teremtője, megújítója és szolgálatra indító Ura, akkor mi- ' ért hiányzik életünkből az egykori frisseség, a cselekvésre ösz­tönző erő. Talán elerőtelenedett, vagy ahogyan a názáreti zsi­nagógában összegyűlekezettek gondolhatták: beteg Jézus? i JÉZUS NEM BETEG! JÉZUS NEM ERÖTELENEDETT MEG! „Jézus Krisztus tegnap és ma és örökké ugyanaz” (Zsid 13, 8). Igéje ma is élő és ható! Szentségei ma is bűnbocsánatot, életet és üdvösséget közvetítenek. Az ö ereje és hatalma azon­ban nem úgy nyilvánul meg, ahogyan mi azt elvárnánk. Erre figyelmeztet, amikor a sareptai özvegyasszonyt és a szíriai Naámánt említi. Eletet megtartó és megújító erejét ott mutat­ja meg. ahol alázatos és engedelmees embereket talál. A mel­lé feszitett egyik gonosztevőnek a követelését: „ha te vagy a Krisztus, szabadítsd meg magadat, minket is” (Lk 23, 39) nem teljesíti, de készségesen megbocsát a másiknak, aki alázatosan belátja: „mi ugyan méltán vagyunk Isten ítélete alatt” és en­nek helyet ad országában. Erejét nem a samáriai falura tüzet kérő tanítványok módszerével mutatja meg, hanem éppen az­zal, hogy hadat üzen az emberi élet minden nyomorúságának. Igéje erejének valóságos példatárát adják azok a versek, ame­lyek történetünk után következnek. Harcolt a bűn sokféle kö­vetkezménye ellen, ma is ezt teszi, amikor igéjével szolgálatra indít az emberi életet megrontó békétlenség, önzés és szere- tetlenség megszüntetéséért és az igazságos, boldog élet megte­remtéséért. Tehát aki Jézus erejét keresi, az nem a hatalom­ban, hanem a szolgálatban keresse és meg is fogja találni azt. KELL IS KERESNÜNK JÉZUS EREJÉT ÉS MEGTARTÓ HATALMÁT, mert mi vagyunk az erőtelenek, a gyógyulásra szorulók, bűnösök. Tehát a hiba nem az adó-, hanem a vevő- készülékben, nem Jézusban, hanem bennünk van. Megrontotta a Krisztushoz való viszonyunkat a megszokás. Túl sokszor hal­lottuk evangéliumát, amelyben szeretetéröl biztosit, „Egy pró­féta sem kedves az ő hazájában”, mondta Jézus. Vajon nem ez teljesedik-e közöttünk, hogy azt a Jézust, aki életét adta ér­tünk, nem szereljük eléggé? Ez a mi bűnünk. Ezért erötelen sokszor egyéni keresztyénségünk és gyülekezeti életünk. De Jé­zus bűnbocsátó, életújitó ereje arra is elég, hogy ebből az ele- settségböl kiemeljen és alkalmassá tegyen arra, hogy szolgáló szeretetének hatalma rajtunk kersztül is utat találjon az em­berekhez. Pintér János IMÁDKOZZUNK Urunk, Jézusunk! Igéd bűnbocsátó erejéért, életújitó hatal­máért magasztalunk. Köszönjük, hogy ma is szólsz és szavad­dal békességet munkálsz. Bocsásd meg, ha sokszor megvetet­tük igédet Kérünk, vezess igéd és Lelked áltel hálás, szolgáló életre. Ámen. __________ EG YHÁZI TILTAKOZÁSOK A FRANCIA ATOMKÍSÉRLETEK ELLEN Istentiszteleti rend Budapesten, 1973. július 1-én A Csendes-óceánon tervezett francia atomkísérletek elleni széles nemzetközi tiltakozási akcióhoz csatlakoztak az egy­házak képviselői is. Űj-Zéland, Ausztrália, a Fülöp-szigetek, Japán, Hongkong, Melanézia, Indonézia és az Egyházak Egyenlítői Konferenciája veze­tősége fölhívását támogatták az Egyházak Világtanácsa ve­zetői, akik együttesen az atom­kísérletek beszüntetésére hív­ták fel a francia kormányt. A francia protestáns és római ka­tolikus egyházak vezetősége ál­tal kiadott együttes irat elítéli a francia kormány fegyverszállí­tásait más országoknak, de nem tesz említést az atomki- sérletekről. (öpd) — MEZÖBERÉNY. Az I. ke­rületi gyülekezetben június 10- én, pünkösd vasárnapján elő­adás-sorozatot tartottak, me­lyén Mekis Ádám esperes Povázsay Mihály és Kutyej Pál békéscsabai lelkészek szolgál­tak. Deák tér de. 9. (úrv.) dr. Ha­fenscher Károly, de. 11. (úrv.) dr. Kékén András, du. fi. Trajt- ler Gábor. Fasor de. 11. (urv.) Szirmai Zoltán, du. 6. Gabányi Gé­za. Dózsa György út 7. de. íél 9. (úrv.) Szirmai Zoltán. Üllői út 24. de. íél 11. Karácsony Sándor u. 31—33. de. 9. Rákóczi út 57 b. de. 10. (szlovák), de. 12. (magyar). Thaly Kálmán u. 28. de. 11. dr. Rédey Pál. Kőbánya de. 10. Vajda Péter u. de. fél 12. Zugló de. 11. (Urv.) Bízik László. Rákosfalva de. 8. Boros Károly. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Bízik László. Fóti út 22. de. 11. Kertész Géza. Váci út 129. de. 8. Kertész Géza. Frangepán u. de. fél 10. Kertész Géza. Üjpest de. 10. Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Virágh Gyula. Soroksár-Ujtelep de. fél 9. Virágh Gyula. Pestlőrinc de. 11. Matuz László. Kispest de. 10. Kispest-Wekerletelep de. 8. Pestújhely de. 10. Schreiner Vil­mos. Rákospalota MAV-telep de. 8. Kökény Elek. Rákospalota- Nagytemplom de. 10. Kökény Elek. — Szentháromság után a 2. vasárnapon az oltárterítő szí­ne: zöld. A délelőtti istentisz­telet oltári igéje: 1 Jn 3, (13) 14—18; az igehirdetés alap­igéje: Lk 4, 23—30. — GYULA. Május 6-án sze- retetvendégség keretében Tá- borszky László békéscsabai igazgató-lelkész „Hiteles ke- resztyénség — ma” címen tar­tott előadást. — DUNAFÖLDVÁR. Május 13-án köszöntötte a nagy ki­terjedésű szórványgyülekezet lelkészét, Mihácsi Lajost abból az alkalomból, hogy huszonöt éve szolgál a gyülekezetben. Ezen az alkalmon Sólyom Ká­roly esperes hirdette az igét, amelyen a gyülekezet legtávo­labbi részéből is részt vettek a hívek és ajándékkal kedves­kedtek lelkészüknek. — CSORVAS. Május 13-án szeretetvendégségen Táborsz- ky László békéscsabai lelkész végzett szolgálatot. Verset mondott és énekelt Táborszky Lászlóné. — OSTFFYASSZONYFA. Június 10-én, pünkösd vasár­napján szeretetvendégséget tartottak a gyülekezetben, ame­lyen a konfirmandusok és a gyülekezet tagjai szolgáltak versmondással és énekkel. „A gyülekezet Isten családja” címmel dr. Groó Gyula teoló­giai akadémiai tanár tartott előadást, aki a délelőtti isten­tiszteleten is szolgált igehir­detéssel. — KONDOROS. A május 20-án tartott szeretetvendégsé­gen Táborszky László békés­csabai igazgató-lelkész — a kondoros! gyülekezet volt lel­késze — tartott előadást „Dia- kóniai gyülekezet” címmel. Énekkel és verssel közreműkö­dött Táborszky Lászlóné. — KŐBÁNYA. Június 17-én a gyülekezet istentiszteletein Bogya Géza ny. lelkész szolgált igehirdetéssel. Rákospalota-Kistcmplom du. 3. Rákosszentmihály de. fél 11. Kar­ner Ágoston. Sashalom de. 9. Kar­ner Ágoston. Mátyásföld de. fél 11. Cinkota de. fél 11, du. fél 3. Kistar- csa de. 9. Rákoscsaba de. 9. Békés József. Rákoshegy de. 9. Rákosliget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél 11, du. 3. Bécsikapu tér de. 9. (úrv.) D. Ko­rén Emil, de. fél 11. (német), de. 11. (úrv.) D. Koren Emil, du. 6. (úrv.) Madocsai Miklós. Torockó tér de. fél 9. (úrv.) Madocsai Miklós. Óbu­da de. 9. Görög Tibor, de. 10. (úrv.) Görög Tibor. XII. Tartsay Vilmos u. 11. de. 9.. de. 11., du. fél 7. Pest- liidegkút de. fél 11. Modori út 6. de. 10. Turcsányi Károly. Kelen­föld de. 8. Bencze Imre, de 11. (úrv.) Bencze Imre. du. 6. Reuss András. Németvölgyi út 138. de. 9^ Reuss András. Albertfalva de. 7. Visontai Róbert. Nagjúétény de. fél 9. Kelenvölgy de. 9. Visontai Róbert. Budafok de. 11. Visontai Róbert. Csillaghegy de. fél 10. Csepel de. fél 11. — MONOR. A gyülekezet templomszentelési évfordulóján június 17-én szeretetvendégsé­get rendeztek, melyen előadás­sal dr. Vámos József teoló­giai akadémiai dékán szolgált: „Teológiai Akadémiánk szol­gálata és jövő tervei” címen. — SZARV AS-ÓTEMPLOM. A gyülekezet szeretetvendégsé- gén, gazdag műsor keretében Benkő István orosházi igazgató­lelkész a „Téli estek” sorozat keretében „A keresztyén csa­lád ma” címen tartott előadást. — KISAPOSTAG. Június 17- én Mezősi György, csepeli lel­kész végzett szolgálatokat a gyülekezetben. — SOLTVADKERT. Június 17-én a gyülekezetben szolgált Karner Ágoston országos fő­titkár. — SZÜLETÉS, ifj. Fecske Pálnak és feleségének, Hege­dűs Máriának második gyer­mekük született. Neve: PÁL. A keresztelést Fecske Pál nagvszénási lelkész, a gyermek nagyapja végezte. evangélikus elet A Magyarországi Evangélikus Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti: a szerkesztő bizottság A szerkesztésért felel: Mezősi György Felelős kiadó: Harkányi László Szerkesztőség es kiadóhivatal: (088. Budapest VIII.. Puskin u. 12. Telefon 142—074 Csekkszámlaszám : 516—20.412—Vili Előfizetés) ár: egy évre 90,— Ft Árusítja a Magyar Posta index 25 211 73.2139 Athenaeum Nyomda, Budapest Rotációs magasnyomás Felelős vezető: Soproni Béla vezérigazgató „Jöjjetek enhozzam mind­nyájan, akik megfáradtatok és megterheltettetek és én meg- nyugosztlak titeket.” (Mt 11,28) VASÁRNAP. — „Amelyben örvendeztek, noha most kissé, ha meg kell lenni, szomorkod- tok különféle kísértések között, hogy a ti kipróbált hitetek, ami sokkal becsesebb a ve­szendő, de tűz által kipróbált aranynál, dicséretre, tisztes­ségre és dicsőségre méltónak találtassék a Jézus Krisztus megjelenésekor.” (Pt 1, 6—7 — Dán 12, 10 — Lk 14, 15—24 — Zsolt 18, 28—33) Isten szeret! Nemcsak akkor, amikor van nyugodt megélhetésem, egész­ségem, békességem és megelé­gedésem. Nemcsak akkor sze­ret, amikor életviszonyaim kedvező alakulásában észre kell vennem, hogy Ö van, él, kormányoz és szemmel látha­tóan belenyúl életembe, meg­adja szívem kéréseit, de szeret akkor is, amikor könnyhulla- tással eszem kenyeremet a megpróbáltatás idején. Jó erre gondolni. HÉTFŐ. — „Az ünnep utol­só nagy napján pedig felálla Jézus és kiálta mondván: Ha valaki szomjúhozik jöjjön én- hozzám és igyék. Aki hisz én- bennem, amint az írás mon­dotta, élő víznek folyamai öm- le'nek annak belsejéből. Ezt pedig mondta a Lélekről, ame­lyet veendők voltak az őbenne hívők: mert még nem volt Szent Lélek; mivelhogy Jézus még nem dicsőítteték meg.” (Jn 7, 37—39 — Ézs 66. 1 — Zsid 3, 6 — Csel 10, 34—48) Jézus életforrásnak nevezi magát, forrásnak, amelynek vi­ze egy életre eloltja a mi szomjúságunkat, a lelkünk szomjúságát. Olyan valamit kíván nekünk adni, aminél jobbat senki, semmi nem ad­hat. Minden epesztő vágyun­kat csak Ö csendesítheti el igéjével. Aki Jézushoz akar jutni, annak szorrijühoznia kell. Vajon mi szomjúhdzzük Krisztust? Uram! utánad vá­gyunk. adj nekünk inni, add az örök életet! KEDD. — „Az Űré a föld s annak teljessége, a föld kerek­sége és annak lakosai,” (Zsolt 24, 1 — Zsid 2,8 — Jer 3, 14— 17 — Csel 11, 1—18) Mintha azt mondaná: Teremtő vagyok, s te teremtményem. Isten élő Isten, aki képes keresztülvin­ni szabadító akaratát. Isten­ben kell reménykedni, nem magunkban. Öreá nézni. Szí­vünk annyi mindennel van te­le. Üresítsük meg, hogy teret kapjon Isten uralma. SZERDA. — „Semmi rot­hadt beszéd a ti szátokból ki ne származzék, hanem csak amely hasznos és szükséges építésre, hogy áldásos legyen a hallgatóknak.” (Ef 4, 29 — 2 Móz 23, 1 — Mt 11, 25—30 — Csel 11, 19—30) Kemény pa­rancs ez. Istennel azonban nem lehet alkudozni. Istennek legyen hála, van Krisztusunk, aki az elveszettek megmentő- je. Neki mindenre van hatal­ma, arra is, hogy a tisztátalan beszéd posványából kiemeljen és azzá tegyen, amire Isten akarja: a Szentlélek templo­mává. CSÜTÖRTÖK. — „Éjfél táj­ban pedig, Pál és Silás imád­kozván énekkel dicsöíték az Istent. A foglyok pedig hall­gatják őket.” (Csel 16,25 — Zsolt 23,4 —1 Kor 14, 1—4, 23—25 — Csel 12,1—17). Milyen szégyen, hogy mi olyan ritkán gyakoroljuk az imádságot. Ne­künk nincs rá időnk, mi meg­elégszünk kapkodó felsóhajtá­sokkal. Persze, hogy Isten megért minket, de mi nem ért­jük meg Öt. Nekünk lenne szükségünk arra. hogy időt és fáradságot fordítsunk az imádságra. Uram! taníts meg bennünket imádkozni! PÉNTEK. — „Gondoljátok meg azért, hogy Ö ilyen ellene való támadást szenvedett el a bűnösöktől, hogy el ne csüg­gedjetek, leikeitekben elaiél- ván.” (Zsid 12, 3 — Ézs 50, 8 — 1 Kor 1, 20—25 — Csel 12, 28— kk) Ez az ige személyes üze­netként hangzik. Vedd úgy te is. Vizsgáljuk meg, mi rejlik benne. Mindenekelőtt bizta­tás: „el ne csüggedjetek,” Szükség van erre, hamar el­csügged gz ember. Kell Isten­nek a biztatása. Nekünk is. SZOMBAT. — „A dolognak summája, mindezeket hallván ez: az Istent féljed, és az ő parancsolatait megtartsd; mert ez az embernek fődolga. (Préd 12,15 — Rm 14, 12 — Jk 2, 1— 9 — Csel 13, 1—12) Korszerű-e még és nem elavult-e Isten parancsolata? Lehetnek-e azok a mai, hihetetlenül bo­nyolult emberi életünkben a keresztyéneket irányító szabá­lyok? Isten parancsolata min­den idők, minden embere szá­mára készült. Meg kell érte­nünk, mit üzen mára. Betartá­sától nemcsak örök életünk, ha­nem földi boldogságunk is függ. Németh Ferenc — LUTHERKABATOT szaksze­rűen készít Dóczi Zoltán szabó. Bp. VI., Majakovszkij utca 6. — HARANGÖNTÉST, harangko­ronák és állványok készítését vál­lalja Gombos Lajos harangöntő mester örbottyánban (volt örszent- miklós). Dózsa György Ut 79. — NEMET NYELVŰ teológiai szakkönyveket ajánlok. Kérésrfe címjegyzéket ármegjelöléssel szí­vesen küldök. Nyíró József lel­kész. 9970 Szentgotthárd. Az Esztergomi Keresztény Múzeumban Esztergom alapításának ez­redik évfordulója alkalmából új fényben ragyog a régi egy­házi kincsek csodálatos tárhá­za, az Esztergomi Keresztény Múzeum. A Vatikán után ez a világ egyik legjelentősebb egyházi múzeuma, hazai vi­szonylatban pedig az ország leggazdagabb vidéki képzőmű­vészeti gyűjteménye. A magyar állam 12 millió, a római katolikus egyház 6 mil­lió forinttal járult hozzá az újjáalakítás többéves munká­jához, a termekben felszerelt légkondicionáló — levegősza­bályozó — berendezést pedig a Nemzetközi Caritas küldte ajándékba. Mielőtt ízelítőt adnánk Ol­vasóinknak a hét hatalmas kiállítási terem anyagából, az esztergomi római katolikus múlt emlékeire vessünk pillantást. Az 1717-ben emelt épület­ben 1875-ben alapított múzeu­mot Simor János esztergomi érsek. A romai Bertinelli-kép- gyüjtemény megvásárlásával múzeumának már akkor je­lentős nemzetközi rangot biz­tosított. Ipolyi Arnold püspök gaz­dag, a kölni Ramboux-gyűjte- ményből vásárolt korai olasz anyagának, valamint az 1920- as évek elején a főleg iparmű­vészeti tárgyakból álló San Marco hagyatéknak a meg­szerzésével a múzeum jelen­tősége tovább emelkedett. í A közel 14 000 műalkotás­ból álló gyűjtemény anyaga — mintegy 1100 festmény és szo­bor, közel 5000 grafika és 4000 iparművészeti tárgy — így vált a jelen művészettörténeti értékeinek bel- és külföldi tömegeket vonzó csarnokává. A három éven át tartó renoválás ered­ményeként szépen ötvöződik most a régi és az új, az antik és a modern. Mi evangéliku­sok, akik — öszehasonlíthatat- lanul szerényebb . keretek kö­zött — most létesítjük egyházi múzeumunkat, érdeklődéssel figyeljük a kiállítás technikai megoldásait. A felújított fal­burkolattól a paravánokig, a szabályozott páratartalmú, egyenletes hőmérséklet bizto­sításától a nagy gonddal res­taurált műtárgyakig: minden az ügy iránti nagy felelősség­ről, szakértelemről, megbecsü­lésről és szeretetröl beszél. Külön érdekesség, hogy a második emeleten tanulmányi raktárt és 150 személyes elő­adótermet létesítettek. Itt fo­gadják azokat a kutatókat is, akik nagy számmal érkeznek a világ minden tájáról az esz­tergomi kincsek tanulmányo­zására. A földszinti restauráló műhelyben és fotólaboratóri­umban pedig öt restaurátor gondozza a gyűjtemény kin­cseit. Nemzeti kultúránk e pó­tolhatatlan emlékeit hatalmas állami támogatással rájuk, szakértő munkásokra bízta a Keresztény Múzeum igazgató­sága. Szakavatott kezükből a restaurálási program első üte­mében máris kikerült az első hatvan kép és húsz szobor. Ezek talán a kiállítás legszebb darabjai. A régi magyar festészet re­mek emlékei vezetik be a sort, majd a német, a németalföldi, az osztrák és az olasz festészet mesterművei sorakoznak, vé­gül a gobelinek és az iparmű­vészet emlékei zárják le a be­mutatót. A legszebb restaurált dara­bok közé tartozik a Báti Mes­ter 1420—1430 körüli időből származó, itt látható oltárké­pe: két jelenet Alexandriai Katalin megtéréséről. A kom­pozíció nemes egyszerűsége, világos előadásmódja az egy­korú monumentális falkép­festészet ünnepélyes nagyvo­nalúságát idézi. Témája Kata­lin misztikus eljegyzésének ritkán ábrázolt előzményeit meséli el. Az erdei remete egy Madonnakép segítségével mutatja meg a méltó jegyest kereső, eszményi szépségű ki­rálylánynak „az élet erdejé­ből” kivezető utat. Borbálával együtt a megelevenedő gyer­mek Jézus alakjában „az égi jegyest” ismeri fel. Az ikonog­ráfiái szempontból egyedülálló kettős jelenet'egyik legszebb nyelvemlékünknek, az Érsek­újvári kódex verses Kgtalin le­gendájának méltó illusztráció­ja, a középkori megtérések ké­pinyelvre fordított megkapóan szép lírai változata, a név sze­rint ismeretlen táblaképfestő vallomása a művészet ember­formáló erejéről. A magyar művészet első Ars Poeticája mellett a másik ki­emelkedő klasszikus alkotás Kolozsvári Tamás 1427-ben készített garamszentbenedeki Kálvária-oltárának nyolc táb­laképe. Tamás mester a közép­kori Erdély fővárosából szár­mazott, abból a városból, amelynek a 14. században töb­bek között Márton és György szobrászok szereztek hasonló művészi hírnevet. A kép érde­kessége, hogy a két lator meg­szokott alakját az ősz Longi­nus, mint a megtérő pogány­ság, valamint Stephaton, a ko­nok zsidóság képviselője he­lyettesíti. Előbbi bal kezével saját szemére mutat, mert a legenda szerint Krisztus ki­fröccsenő vére gyógyította meg vakságát. Az Ádám és Éva koponyájára kiömlő vér az egész emberiség megváltá­sát jelképezi a 15. századi ma­gyarországi művészet európai súlyú alkotásán. A harmadik megkapó kép az 1470-es években virágzó bá­nyavárosi festészet legjelentő­sebb alakjának, a Jánosréti Mesternek legkorábbi ismert műve. A Kálvária szenvedő Krisztusa, a fájdalmak férfia magányosan emelkedik ke­resztjén a magasba, anyjától és a szeretett tanítványtól kö­rülvéve. A 15. század második felének e jellegzetes magyar művésze a Németalföldön ki­bontakozó realizmus eredmé­nyeit közvetítette hazánkba. Hosszasan folytathatnánk a sort a jakabfalvi, aranyosma- róti, szmrecsányi emlékeken keresztül a külföldi festészet, szobrászat és ötvösség reme­kein keresztül Balassi Bálint ismeretlen festő kezétől szár­mazó portréjáig, vagy az augs- burgi serlegekig és erdélyi ku­pákig, köztük Bethlen Gábor poharáig és a habán edények szép gyűjteményéig. Az élményt nyújtó kiállítás mind tartalmában, mind for­májában az egyházi művészet hazai értékei megbecsülésének és a magyar művelődéspoliti­ka nagyszerű minden művészi értéket gondosan ápoló mun­kájának a szép bizonyítéka. Dr. Fabiny Tibor 1 4 <

Next

/
Oldalképek
Tartalom