Evangélikus Élet, 1972 (37. évfolyam, 1-53. szám)

1972-03-19 / 12. szám

Az „Evangélium Hangja Rádiódról Beszélgetés D. Káldy Zoltán püspökkel P. Káldy Zoltán püspök Kop­penhágába utazott, ahol február 23—26 között résztvett a Lu­theránus Világszövetség Rádió Szolgálata (LWFBS) igazgató- sági ülésén. Közvetlen hazaér­kezése után beszélgetést foly­tattunk a püspökkel a koppen­hágai ülésről. — Mielőtt az ülés lefolyá­sáról kérdeznénk püspök urat, kaphatnánk egy rövid tájékoztatást az „Evangé­lium Hangja Rádió” törté­netéről? A Lutheránus Világszövetség az 1950-es évek végén és az 1960-as évek elején szükséges­nek látta egy rádióállomás fel- Lapunk február 27-i számé- állítását valahol Afrikában. Az ban hírt adtunk arról, hogy az elgondolás vezette az 9... a másik ügyéhez egész létemmel van közöm!” (Garai: Artisták) Korunk fő ellentmondása A világosság felé? A pekingi kínai—amerikai tárgyalásokról A világ nagyobbik része, amely békére és nyugodt emberi életre vágyódik ezen a földön, az egész kínai—amerikai tárgya­lásokból azt a mondatot szeretné igaznak és prófétainak elfo­gadni, amit Csou En-laj kínai miniszterelnök mondott pohár­köszöntőjében, hogy bár „nagy elvi különbségek vannak a két fél között”, „... a világ mégis általában a világosság és nem a sötétség felé halad.” Mert egyébként elhibázott volna reményeket fűznünk a pe­kingi eseményeikhez. Nixon amerikai elnök látogatása és tár­gyalásai a Kínai Népköztársaságban nem hoztak olyan „világ­raszóló” eredményeket, amiket egyes washingtoni körök előre beharangoztak. Bár a mindvégig szigorúan bizalmas tárgyalá­sokról sem a tárgyaló feleik maguk, sem munkatársaik nem árultak el eddig semmit a sajtó képviselőinek, a nyilvánosságra hozott közös közlemény túlságosan is általánosságokban mo­zog. Sőt előfordulnak benne olyan kijelentések és meghatározá­sok az igazságos és biztonságos békével, egy harmadik fél eset­leges agressziójával, vagy a tajvani kérdéssel kapcsolatban is, amiket a két fél nem egyformán értelmez és majd csak a jövő mondja meg, hogy mit értenek rajtuk. Hogy például mennyi értéke és hitele van annak, hogy az amerikai fél hangoztatta, hogy az igazságos és biztonságos béke ügyében fog tevékenykedni, mert ez a béke van összhangban a népeknek és nemzeteknek a szabadságra és haladásra vonatko­zó törekvéseivel, — azt akkor tudjuk helyesen értékelni, ha emlékezetben tartjuk, hogy a látogatás és tárgyalások idején sem gyengült Indokínában, Vietnam, Laosz és Kambodzsa terü­letén a nagyarányú amerikai légitámadások intenzitása. Pá­rizsban pedig egyidőben akadályozta az amerikai fél az érdemi tárgyalások újrafelvételét a négyes értekezleten. Nixon elnök tehát még a kínai tárgyalások idején is folytat­ta agresszióját az ázsiai térségben, holott tudja, hogy ez meg­felel ugyan az amerikai haditőkéneik, de nem a békés egymás mellett élés elvének, amiről a tárgyalásokon olyan szép szava­kat mondott. Nehéz Nixonnak új utat járnia és nehéz volt Kí­nában lepleznie vagy ellensúlyoznia azt a vereséget, amit ép­pen Kína ENSZ-tagságával vagy a pakisztáni kérdéssel kapcso­latban nem is olyan régen el kellett szenvednie a diplomácia színterén. * A látogatás befejezése óta sem tudódott ki semmi abból, ami a közös közleményen kívül még minden bizonnyal ott szerepelt a tárgyalási asztalon. Mindkét fél hallgatásba burkolódzik, ösz- szefügg ez azzal is, hogy Nixon elnök legközelebbi útja éppen Moszkvába vezet, ahol eddigi moszkvai politikáját össze kell hangolnia esetleges új kínai politikájával. A kínai fél szintén kíváncsi ennek a tárgyalásnak eredményeire és következmé­nyeire. Annyit mindenképpen örömmel nyugtázhatunk mint a világ sorsáért felelősséget vállaló keresztyének is, hogy az eddigi „távoli” beszélgetést „közeli” párbeszéd váltotta fel az amerikai és kínai fél között. Egymás álláspontjának közvetlen megisme­rése és személyes megtárgyalása már magában véve is hasznos dolog. Csak így várható olyan amerikai és kínai politikának el­kezdése Ázsiának ebben a térségében, amelynek eredménye­ként elhallgatnak a fegyverek és tárgyalások viszik a vezér­szerepet. Párizsban a négyes értekezleten is! f Fülöp Dezső AZ ORSZÁGOS EGYHÁZ KÖZGYŰLÉSÉN D. Káldy Zoltán püspök méltán hívta fel egyházunk népének figyel­mét korunk eseményeinek ar­ra a mozgató rugójára, amely abban az antagonisztikus el­lentmondásban jelentkezik, hogy részesei vagyunk a mun­ka és a tőke világrendszere, a szocializmus és a kapitalizmus világméretű küzdelmének. Jog­gal jellemezte a helyzetet így: „A két világrendszer küzdő­terén jelen vannak a keresz­tyén egyházak és keresztyén emberek.” A TÁRSADALMI REND­SZEREKBEN mindig is ki kel­lett alakítania az egyháznak a maga életstílusát. A társadal­mi és a történelmi helyzet minden időben feladatot jelen­tett az egyház számára. Az egyház és a teológia élenjárói hamar felismerték a történel­mi követelményeket, s indítást adtak arra, hogyan találhatja meg helyét az egyház az adott történelmi viszonyok között. A FEUDÁLIS TÁRSADAL­MAKBAN az egyház és a teo­lógia egyik fenntartó pillére volt a feudalizmusnak, a csá­szárságoknak, királyságoknak, fejedelemségeknek. Osztozott a hatalomban, szerves része volt a feudalizmusnak. Ennek maradványai ma is megtalál­hatók az európai királyságok­ban (Anglia, Hollandia, Svéd­ország, Dánia, Norvégia). Itt még ma is sok vonás megma­radt a feudális gyökerű ál­lamegyház! rendszerből. A KAPITALIZMUSBAN is szoros az egyház és a teológia kapcsolata a politikával. Az európai kapitalista társadal­makban azok politikájával szo­rosan összekapcsolódik a teo­lógia és az egyház. A közöt­tük levő kölcsönhatás egyik jellemzője például, hogy köte­lező egyházi adó van az NSZK-ban, Ausztriában, Finn­országban, stb. Az egyház és a teológia itt alkotó része a ’ka­pitalista államnak, társada­lomnak. egyházi nyelven a „vi­lágnak”. Maga is a kapitaUz- mus élvezője és védelmezője. A SZOCIALISTA TÁRSA­DALOMBAN a politika és a teológia viszonya természete­sen más színezetet ölt. Bonyo­lult és hosszú küzdelmeken keresztül, de a teológia és az egyház megtalálta helyét a szocialista társadalom keretei között. Tendenciájában hala­dóvá lett, a szocialista állam­célokat támogatja, és nemzet­közi kérdésekben a szocialista külpolitikát erősíti. Az egyház a maga sajátos működése köz­ben is megvallja a szocialista népi-nemzeti egységhez való tartozását, s erkölcsi segítség- nyújtást ad a szocialista cé­lokhoz, és felveszi a harcot a kebelén belül jelentkező kapi­talista hatásra visszavezethető káros nézetekkel és jelensé­gekkel. A HAZA fogalma a magyar evangélikus egyházban min­dig is nagy szerepet játszott. A protestáns haladó hagyo­mányok felújítása sokat jelent, amikor a szocialista népi-nem­zeti egységhez való csatlako­zásról van szó. A szocialista hazafiság gondolata nem ide­gen az evangélikus egyháztól, mert annak legjobb képviselői mindig is kiemelték a , nép szeretetének, a haza szereted­nek fontosságát A teológia ki­dolgozta az egyháznak a szo­cialista hazafiaságban való részvételét. Sokat segítettek ezen a téren a Hazafias Nép­front papi békegyűlései, ahol a hazáról konkrét kérdéseken keresztül tudtak szólni a pro­testáns lelkészek. A TÁRSADALOM támoga­tása természetesen a szocialis­ta társadalom támogatását je­lenti. Sok teológiai elemzés foglalkozott azssal a fejlődés­sel, amit a szocialista társa­dalom jelent. A szocializmus tette a népet az ország gaz­dájává. Amikor egymás mellé állítjuk a Horthy-korszak nép­ellenes mivoltát és melléje tesszük népünk felemelkedé­sének szocialista útját, akkor tűnik ki a döntő különbség. Számos egyházi testület nyi­latkozata és sok alapos dolgo­zat mutatta meg a kettő kö­zötti különbséget. Ennek alap­ján világos, hogy egyházunk á világ leghaladóbb társadalmi rendszerét, a szocializmust tá­mogatja. Sok elemzés végezte el azt a munkát is, amely ki­mutatta a szocializmus erköl­csi fölényét a kapitalizmussal szemben. A szocialista huma­nizmus nem ismeri a kizsák­mányolást és az ezzel kapcso­latos összes emberellenes meg­nyilvánulást, amire a kapita­lizmus épül. A szocia'izmus er­kölcsi magásabbrendűsége ad­ja meg a morális alapot ahhoz, hogy a teológia szocialista tár­sadalom támogatására adjon indítást. A VILÁG fogalma korábban elmosódott volt az egyházban. A világban végbemenő nem­zetközi osztályharc színtere a világ, ahol az egyháznak he­lye azok oldalán van, akik a békéért, a népek felemelkedé­séért, a kolonializmus és neo- kolonializmus megszünteté­séért, a faji megkülönböztetés elvetéséért, a felemelkedő né­pek forradalmi igazságáért küzdenek. A világban végbe­menő nagyméretű osztályharc­ban ezért állnak a haladó pro­testáns egyházak szemben az imperializmussal, s követik a szocialista külpolitika irány­vonalát. AZ EGYHÁZRÓL a teológia több korszakban fölényesen és magabiztosan tanított. Ez volt összhangban az uralkodó egy­ház és a gazdag egyház kép­letével. A szocializmusban azonban az egyház kiemeli az emberért folytatott szolgálat­nak a fontosságát. Az egyház önértelmezése megváltozott, a teológia elméletileg is követ­te a megváltozott helyzetet. A szolgáló egyház teológiája az egyház legfőbb feladatává az embereken való segítést tette. Ennek megvalósítása nem ala- mizsnálkodáson keresztül, ha­nem a haladó társadalmi struktúra támogatásán keresz­tül valósul meg. A szolgálat egyházának a koncepciója megegyezik a szocialista hu­manizmus koncepciójával. KORUNK FÓ ELLENT­MONDÁSÁBAN a két világ- rendszer küzdőterén a mi el­igazodásunk egyértelmű és vi­lágos: zsinati törvényünk út­mutatásától kezdve a minden­napi szolgálatokig egyek va­gyunk szocializmust építő né­pünkkel, s megbízható tagjai kívánunk lenni a népi-nemzeti egységnek, a haladó célkitű­zések szolgálatában. D. dr. Ottlyk Ernő LVSZ-t, hogy Jézus Krisztus evangéliumának továbbadására jobban fel kellene használni a modern hírközlő eszközöket ezen a földrészen. Több tag­egyház jelentős összegű támo­gatást ajánlott fel a felállítan­dó rádióállomásra. Hailé Sze- lasszié, Etiópia császára hozzá­járult ahhoz, hogy a rádióállo­mást Addisz Abebában állítsák fel, a város központjától mint­egy 30 km-re. Az állomást az engedély alapján az LVSZ el is készíttette és 1963 februárjá­ban azt fel is avatták a császár jelenlétében. Éppen a jövő év­ben ünnepli a rádió tizedik „születésnapját”, amikor is Ad­disz Abebában fogjuk- az igaz­gatósági ülést tartani. Mivel a rádió célja az evangélium to­vábbadása ezt a keresztnevet” kapta: „Az Evangélium Hangja Rádió” (Radio Voice of the Gospel”). A császári engedély érdekessége az, hogy miközben Etiópiában az ortodox keresz­tyén vallás az „államvallás”, Hailé Szelasszié császár mégis megengedte, hogy egy „luthe­ránus” rádiót állítsanak fel a fővárosban. Tudni kell azon­ban, hogy a lakosság mintegy 45%-a mohamedán vallású, il­letve többféle nem-keresztyén csoporthoz tartozik. — Csak Etiópia területére sugároz műsort ez a rádió? A rádió hatósugara sokkal messzebb terjed, mint Etiópia. Csak az 1 kilowatté® közép- hullámú adókészülék sugároz Etiópiára, illetve Addisz Abeba 50 km-es körzetére, egyébként a két 100 kilowattos rövidhul­lámú adó sugározni tud szinte az egész Afrikára és Ázsiára. Ebbe bele kell érteni Közel- Keletet, Iránt, Indiát„ Ceylont, Indonéziát, Madagaszkárt is. Ázsiában és Afrikában 11 köz­vetítő állomás is segíti a su­gárzást. Hongkongban és To­kióban külön stúdió is van, me­lyek Igazgatói az LVSZ meg­bízottai. — Kizárólag az evangé­lium továbbadását vette programjába az az Addisz Abeba-i LVSZ rádió? Egyáltalában nem. A sugár­zott műsor 70%-a a hírközlés, toyábbá nevelési és kulturális program. Kifejezetten evangé­lium hirdetésre a műsor 30%-a esik. Ez önmagában nem kifo­gásolható, mert azt jelzi, hogy az LVSZ az „egyház szolgála­tába” tartozónak tekinti a he­lyes információt és a kulturális munkát is. Mindkettő igen fon­tos mind Ázsiában, mind Afri­kában. A döntő az, hogy mind­ez ne legyen propaganda-jelle­gű. Az evangélium hirdetése igehirdetések, meditációk, ta­nítások formájában történik. Érdekességkéht jelzem, hogy a rádió többször sugároz magyar zenét is, többek között Bartók és Kodály műveit, de mást is. Ezt büszkén szokták nekem em­legetni. — Milyen nyelveken fo­lyik a műsor? Beleértve a közvetítő állomá­sok külön műsorait is, összesen 14 nyelven folyik az adás. Az afrikai nyelvek közül: amharik, kiswahili, fulfulde és hause, az indiai nyelvek közül: tamil, te- lugu és hindi. Ezeken kívül arab, farsi, mandarin és az európai nyelvek közül: angol és francia. Püspök úr mióta tagja a rádió igazgatóságának? Az LVSZ 1970-ben tartott eviani nagygyűlésen az LVSZ struktúrája megváltozott. Mindössze 3 bizottságot állítot­tak fel. A Tanulmányi, a Vi­lágszolgálati és az Egyházi Együttműködési bizottságokat. A Végrehajtó Bizottság mind­egyik bizottságba 9 tagot vá­lasztott. Engem az Egyházi Együttműködési Bizottságba választottak be. Ennek a bi­zottságnak első ülése 1970 őszén volt Genfben. Ott engem a bizottság első alelnökivé vá­lasztottak meg. Az LVSZ sza­bályai értelmében az Egyházi Együttműködési Bizottság első alelnöke egyúttal az LVSZ Rá­dió Szolgálata Igazgatóságának is tagja. Ez az igazgatóság ösz- szesen 12 tagból áll. Tagja töb­bek között dr. Andre Appel fő­titkár, dr. Sigurd Aske igazga­tó, Kibira tanzániai püspök, Meyer lübecki püspök. — A koppenhágai ülés fő- témája mi volt? A múlt évi munkáról való beszámolás, az ez évi munka irányának meghatározása, a zárszámadások és költségveté­sek elfogadása. Szó volt egy Addisz Abebában létesítendő televíziós állomás felállításáról is, de a tervet egyelőire nem fogadtuk el. — Mi a püspök úr általá­nos véleménye az LVSZ rá­diós szolgálatáról? A kérdésre hadd idézzek az LVSZ Rádiós Szolgálata első igazgatósági üléséről felvett angolnyelvű jegyzőkönyvből: „Káldy püspök egyetértett Si­gurd Aske igazgató jelentésé­vel, de hozzáfűzte: 1. Az LVSZ rádiós szolgála­tának valóban „szolgálat”-nak kell lennie és nem a nyugati lelki-imperializmus eszközé­nek. — 2. Az evangélium hirdetése nem irányulhat senki ellen, nem lehet harc valaki ellen, el­lenben az evangélium-hirdetés­nek minden ember javára kell történnie. — 3. Az evangéliumnak e világ­ban való hirdetésében ben ie kell lennie a hallgatók problé­máinak éspedig egészségügyi, szociális, nevelési stb. problé­máinak. 4. Az emberek egy meghatá­rozott társadalomban élnek, amely őket nagymértékben meghatározza. A rádiós szol­gálatnak ezért kutatnia kell a hallgatók helyzetét és egyre jobban meg kell ismernie azok körülményeit". A mély zengésű szavak csengtek szépen az ajkán, mert mélyen is érzett. Külö­nösen ennek a szónak a mu­zsikáját ízlelgettem, amikor kimondta: „barátom”. Ezzel a szóval nem játszott soha. Akit barátságába fogadott, az életre szóló kötelékbe került. Igehirdetései aforizmák ér­lelődő folyamata voltak. A bi­zonyságtétel, a hitigazságok, az ige értelme életelvvé, maga­tartássá, útmutatássá kristályo­sodott közvetlen, beszélgető modorú szószéki szavaiban. Soha be nem fejezett, de soha meg nem szűhő volt az ige­szolgálata. Döntésekre átgondoltan ju­tott, s megingathatatlan volt bennük. Mindvégig egyértel­mű, világos egyházpolitikai vo­nalon állt. Akkor is, amikor ez nem volt magától értetődő, sem könnyen elfogadott, s A LUTHERÄNIA március 19-én és március 26-án vasárnap délután a 6 órai istentisztelet keretében előadja J. S. BACH JANOS PASSIÖJÄT. Közreműködnek: László Margit, Sándor Judit, Fülöp Attila, Melis György, Mezőfi Tibor Orgonái: Trajtler Gábor Vezényel: Weltler Jenő Igét hirdet: D. KÁLDY ZOLTÁN püspök amikor mellőzést Is el kellett szenvednie érte. Megingathatatlan volt a de­rűje is. Világos életlátás, meg­érlelt meggyőződés biztonsága volt ez. A mélyen érzés az igében formálódás, az egyértelmű döntéseik, s a derűs élet kerete ez volt: Pápán született 1907- ben. Iskoláit, beleértve két évet a református teológián is, ott végezte. Sopronban fejezte be tanulmányait s 1930-ban avatta lelkésszé Győrött D. Kapi Béla püspök. Bükön, Tol- nanémedin, Uraiújfaluban káplánkodott, majd az első szolgálat első szerelmével lett parókussá Bükön 1931-ben, s tartott ez a szerelem 28 évig. Nem. Egy életen át. Mert ami­kor onnan Óbudára hívták, s a nagyon szeretett gyülekezet­ben 13 évig szolgált, nem szűnt meg bükinek, sőt pápainak lenni. Hiszen az ő érzései és boldog kötöttségei nem voltak könnyen, múlok. Esperese volt a vasi Egyház­megyének, majd főjegyzője az Országos Egyháznak. Gyüleke­zeti lelkészi szolgálata mellett hat évig püspöki titkár, az egyházi sajtó munkása, számos bizottság tagja volt. Két gyermek, három unoka. Nem volt életének olyan sűrű napja, hogy este el ne indult volna feleségével sétálni. Men­tek egymás mellett, olykor megfogták egymás kezét, be­szélgettek. A napok és gondok itt csitultak el, olykor a prédi­kációk is itt formálódtak. Egy emberpár Isten színe előtt­Élete alkonyának több hóna­pos súlyos szenvedése alatt ez úgy változott, hogy felesége naphosszat mellette ült, felol­vasott neki, beszélgettek, együtt imádkoztak. Így halt meg. Mosollyal az arcán. Az ember már halott volt, a mosoly még élt. Két szó ikerkapcsolatában ment el: hit és derű. S ez a kettő való­jában egy. Egyszer Pápa, a szülőföld mellett megálltunk. Kiszállt az autóból, a friss szántáshoz lé­pett, felmarkolt egy marék földet, morzsolgatta. Akkor is mosolygott. Arcán hit volt és derű. Erre gondoljam, amikor koporsóját leengedték, s már nem is fájt úgy ez a mondat: porból vétettél, porrá kell len­ned. D. Koren Emi] Hírünk a világban D. Kát dy Zoltán püspöki je­lentése — melyet a múlt ev december 10-én terjesztett az országos közgyűlés elé — nagy visszhangot váltott ki a kül­földi egyházakban. A jelentés­ből részleteket közöl a Luthe­ránus Világszövetség „INFOR­MATION” című angol és né­met nyelvű kfcnyomatosainak február 2-i illetve február 3-i száma, továbbá a svájci EPD február 2-i száma. E kőnyoma­tosokon kívül más lapok is is­mertetik a jelentést. De talán még ennél is jelentősebb, hogy az észak-amerikai 'egyházi és nem egyházi hírközlő irodák hírszolgálatait szolgáló „Reli­gious News Service” nagyon részletesen ismerteti a jelentés tartalmát. Különösen is sokat foglalkoznak a lapok a püs­pöki jelentés „Az egyházak közösségében” című szakaszá­val. Külön is kiemelik a je­lentésből a következő részle­teket: „A kölcsönös érintke­zés útja az utóbbi időben szé­lesebbé vált és a .közlekedés’ is sűrűbb volt egyházunk és a NYUGAT-NÉMETORSZÁG A Bajorországi Evangélikus Tartományi Egyház 1584 lel­készi állásából a február vé­gén megjelentetett statisztika külföldi egyházak között... Ügy gondolom, mindkét ol­dalról növekedett a kölcsönös megbecsülés és a .hidegháború’ szele már nem csapkodott bennünket olyan mértékben, mint évekkel ezelőtt... En­nek ellenére külföldi egyházi vendégeink egy része még mindig ,bírói vagy professzori’ székbe ül, amikor egyházunk szolgálatának értékeléséről van szó... Mi azt valljuk, hogy a nyugati keresztyén egy­házak életformája nem krité­riuma a keresztyén egyházak életformájának a világ más részében, így nálunk sem. Az egyházak életformája azonos alapon más is lehet mint a nyugati egyházak életformá­ja... Ha valaki hozzánk jön, „antikommunista hittel’ vagy külföldön ennek a ,hit’-nek az alapján beszél velünk, nem tu­dunk egymással szót érteni. Az antikommunizmust ugyanis mi olyan bálványhitnek tartjuk, amellyel nem tudjuk konfron- tálni a mi Jézus Krisztusban való hitünket.” szerint 70 betöltetlen és a 214 segédlelkészi állás közül 62 helyre nem akadt pályázó. (epd) I I 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom