Evangélikus Élet, 1972 (37. évfolyam, 1-53. szám)

1972-11-26 / 48. szám

Az isten igéje szolgálatának megbecsüléséért /. 1 * Uj parókia Bakonycsernyén A múlt kötelei Székesfehérvár felől, mielőtt a móri borvidék szőlőskertjeit érintené az ember, jelzőtábla mutat Bodajk irányába. Ez az út lopja be magát a Bakony északi lankái közé és fut az egykor erdőkkel borított völgy mentén hosszan elnyúló Ba­konycsernyén keresztül, hogy Zircet elérje. Az egykori Cser- nye falu neve szláv eredetű, melyre az akkor még erdőktől sötétlő völgy ad magyarázatot A mohácsi vész után elpusz­tult falu benépesítésére Zichy János, Várpalota és a bakony- vidék egykori birtokosa Nyit- ra megyéből hív evangélikus jobbágyokat. Mivel ez feltéte­lük volt, biztosítja számukra a vallásuk szabad gyakorlatát és prédikátor tartását. Sokszor vérre menő küzdel­meket folytatott ez a nép egy­kori hazájában a vallási meg­győződéséért a földesúr biz­tosította jogai ellenére itt Csernyén sem volt zavartalan a gyülekezet élete. Súlyos vi­ták előzték meg a templomuk építését II. József császárig ju­tottak a panaszok az elszen­vedett sérelmek miatt 1810- ben földrengés rázta meg a vi­déket, melynek következtében az egyházi épületek súlyosan megrongálódtak. Ötven évvel később tűz pusztított a falu­ban és az egyházi épületeket sem kímélte és olyan erejű volt, hogy a toronyban, a ha­rangok is megolvadtak. A gyülekezet csak kölcsönből tudta helyrehozatni a kárt. A bakonycsernyei evangéli­kus gyülekezet sok viszontag­ságot élt át. Összetétele, ke­gyessége az évszázadok során sokat változott, de az ősök hi­te és élniakarása ma is tovább él. A gyülekezet élni kíván és ez jut kifejezésre a felépített új papiakban is. A jelen sürget Az öreg parókia éveinek számát ritkán éli meg ember­fia;, és ez a .száztíz esztendő sok egy épület számára.. is. Most látni igazán, hogy meny­nyire vén, amikor ott büszkél­kedik mellette az új. Falai megrepedeztek, tetőzete hor­padt és falaiban magasra kúszik a talajvíz. Ez az épü­let már alkalmatlanná vált ar­ra, hogy lakjanak benne. Nem beszélve arról az igényesség­ről, mely itt Bakonycsernyén Október 18-re készült ei az új lakás eggyé és széppé for­málva mindazt a sok munkát és fáradságot, melyet a mes­teremberek. a gyülekezet tag­jai és lelkészük rááldozott. Méltán büszkélkedtek vala­mennyien munkájuk gyümöl­csével, amikor a vendégeket Az áj bakonycsernyei parókia végigvezették a még üresen álló világos és jó elrendezésű helyiségeken. A délelőtti ünnepi istentisz­teleten D. dr, Ottlyk Ernő püspök hirdette Isten igéjét, mely örvendezésre szólított fel. Örömre a munka eredménye fölött, melyben az Isten igéje szolgálatának a megbecsülése távlatra tekiníően jut kifeje­zésre. Az istentiszteletet követő ünnepi közgyűlésen Danhauser László lelkész ismertette a pap lak-építés történetének is megfigyelhető és kifejezés- végigvezették a re jut az egymás után épülő modern, tetszetős családi há­zakban. Ez a gyülekezet is, mint sok hozzá hasonló a jövőjére gon­dolt, amikor új paplakot épí­tett. De kifejezésre jut ebben a megbecsülés és szeretet a mindenkori lelkész iránt is. Danhauser László a gyüle­kezet lelkésze korát megha­zudtoló frissességgel szervezte és irányította a munkálatokat és maga is megfogta a munka végét. Mintha a sajátját épí­tette volna, pedig a gyüleke­zetnek tette, amit tett és évei számát tekintve inkább már az utódnak épített kényelmes, modern otthont. A falu fölé emelkedő domb tetején áll a bakonycsernyei evangélikus templom, közel kétszáz esztendeje már, és f mint „pár oikia” néhány mé- j terrel alatta épült — verseny- s re kelve az előtte, magasra tö- ' rő fenyőfákkal —- az üj pap- ; .lak. naplószerű feljegyzéseit. Kö­szöntések hangzottak el a püs­pök, Magyar László, Puskás János és dr. Heizinger János, a gyülekezet volt felügyelője részéről. A délutáni zenés áhítat ige­hirdetői szolgálatát dr. Nagy István esperes és a szomszédos lelkészek végezték. A gyüleke­zet tagjai közül többen ének­számokkal és szavalatokkal tették emlékezetessé ezt a na­pot A jövő reménységgel tölt el Amikor elnéztem a gyüleke­zeti terem falán függő fény­képeket, melyek az elmúlt évek népes konfirmandus csapatai­ról készültek, a fiatalokat az istentiszteleten, az új lelkész­lakot, melyre olyan sokat ál­doztak, akkor a gyülekezet volt felügyelőjének köszöntő szavai jutottak eszembe, aki élő fához hasonlította a ba- konycseroyei gyülekezetét, melyet az idők viszontagságai hiába metéltek és csonkítot­tak. A tő él és újra kihajt E mögött pedig Isten Szendéi­kének az ereje munkálkodik. Mert Ö azt akarja, hogy a ba- konycsernyéi gyülekezet a jö­vőben is, életképes, az Ö sza­vára figyelő nép legyen. Ö akarja, hogy ez így legyen és mi legtöbbször csak csodálko­zunk ezen á zsoltáríró szavait idézve, mely Danhauser László beszámolójának is mottója volt, „Az Űrtől lett ez, csodá­latos ez a mi szemeink előtt.” Kőszeghy Tamás Garai Gábtri ítélete a szónak éh* Tehetetlennek érezted magad? Komisz szóval miért tettél jóvátehetetlent?: Válságos éjszakaid síkos lidércei melledre ülnek, akár a varangyok; gyűlölt szavaidat var.tyogják szakadatlan (feledést ne reméljen a megbocsáthatatlan') s elvakart sebeiktől szent áldozataid kisírt szemüregek zöld krátereiből verik rád vissza az önvád árnyképeit.. Felment-e az, hogy kezed vért nem ontott — még a csirkevértől is iszonyodtál —, felment-e, hogy a kés kihullt kezedből?! ísazi barát Van ilyen? Bizony van. Sőt, te ts lehetsz igazi barát. Erről szód a mai történet Éppen abban az időben, ami­kor Dávidnak el kellett mene­külnie Saul király udvarából, meleg barátság szövődött Da­vid és a király legidősebb fia, Jonatán között Jonatán volt a trónörökös, de igazi barátja sokáig nem volt. Amikor azonban meglát­ta Dávidot Góliát legyőzése után és megismerkedett vele, egybeforrt lelke Dávid leiké­vel. Egyszer kettesben sétál­tak a mezőn. Jonatán szép ru­hát, hordott, mint ahogyan egy királyfihoz illik. Dávid viszont egyszerű parasztruhában járt, mint a többi vidéki pásztoriiú. Akkor még fegyvere se volt, csupán parittyája. Jonatán oda­adta neki felső ruháját, kard­ját, ővét és kézívét. Dávid nem tudott cserébe adni neki mást, csak barátságát. Nem sokáig örülhették ba­rátságuknak zavartalanul. Saul rossz szemmel nézte Dávid si­kereit. Irigykedni kezdett. Fél­tékenység töltötte be szívét.' Életére tört. Jonatán is kény­telen volt észrevenni ezt. Ba­rátságuk azonban nem rendült meg, sőt erősebbé vált. Elha­tározta, hogy kibékíti apját Dá­viddal. Így szólt barátjához; Rejtőzz el holnap e melleit a fa mellett. Apámmal elme­gyünk melletted. Meghallgat­hatod beszélgetésünket. Másnap Jonatán négyszem­közti beszélgetésre kérte édes­apját. Abba az irányba sétál­tak, ahol Dávidyfejtőzött a fa mögött. Addig beszélt, míg meg nem győzte édesapját, hogy nincs oka félni Dávidtól. Saul végül is megesküdött Jonatán­nak. hogy nem bántja Dávidot. Jonatán azonnal előhívta ba­rátját reitekéből. Saul és Dá­vid kezet fogtak, megölelték egymást, kibékültek. Jonatán sajnos nem tudta, hogy atyja milyen szeszélyes. Nem tudta azt sem, hogy Isten elvetette őt. Hamarosan meg kellett tudnia. Saul nem jó i szemmel nézte kettőjük barát­ságát Egy alkalommal asztal mellett ültek. Saul így kiálltait fiára; Elfajult engedetlen gyermek. Dáviddal kötött ba­rátságunk szégyent hoz mind­nyájunk fejére. Tudd meg, ha ő életben marad, sohasem lesz király belőled. Jonatán nem ijedt meg apja haragjától. Dá­vid védelmére kelt; Miért kel­lene meghalnia, mit vétett? — kérdezte. Ezzel úgy kihozta ap­ját sodrából, hogy az fogta a dárdáját és feléje hajította. Jonatán elfutott. Egyenesen Dávidhoz ment Mindent el­mondott neki. Megcsókolták egymást, és együtt sírtak. Is­ten színe előtt megfogadták, hogy mindig szeretni fogják egymást. Jonatán nem. hagyta cserben barátját, amikor bajba jutott. Később Dávid csillaga magasra futott. Jonatán akkor már nem élt Fiatalon halt meg. Egyetlen fia maradt élet­ben, Méfibóset. Egy nyomorék, mindkét lábára sánta gyermek. Dávid ezt a béna fiút magá­hoz fogadta és felnevelte. Így hálálta meg Jonatán hűségét. Dávid és 'Jonatán igazi ba­rátok voltak. Lelkűk egybe- forrt.. Most megismerted őket. ök nem ismernek téged. Dá­vid fia, Jézus, aki ezer év múl­va született Dávid családjából, ismer. Ezt mondja tanítványai­nak: Ti az én barátaim vagy­tok. Jézusnak sokba került ez a velünk való barátkozás. Töb­be mint Jonatánnak és Dávid nak, pedig az ő barátságuk sem volt olcsó. Nem arannyal, sem ezüsttel, hanem drága szent vé­rével, ártatlan szenvedésével és halálával fizetett ezért a ba­rátságért. Benne sohase fogsz csalatkozni. Ha szereted őt, ak­kor még földi barátodat is más­képpen fogod szeretni. Ügy amint Dávid és Jonatán szeret­ték egymást. Jézus mondja: „Ti az én barátaim vagytok, ha azokat cselekszitek, amiket én parancsolok nektek,” Áldozataid némán megkeresnek: csontváz-alakban, fülledt álmaidban; testükről a hús már régen lefoszlott, csak szavaid állnak bent, mintha pengék, meszes, megkövült ízületeikben. Ki lassan öl — s ha hite szerint gyógyírt — különb-e a megrögzött gyilkosoknál? Ki mérgezett szavát csak bőr alá döfi — de aztán nem hívja a hóhért, ugyan miképp remélhet még kegyelmet?! Pengéi saját szívébe hatolnak; sorsává lesz a jóvátehetetlen. És fejére száll, halálos jelekben oldhatatlah ítélete a szónak. A Kossuth-dijas költő „Ablakban a nap” cimú, 1972-ben megjelent kötetéből. Galambos Lajos. Isten őszi csillaga A szegény paraszti sors, a küzdelmes tanulóévek, majd az újságírás korhoz kötődő nehéz­ség«!, a rádióriporteri és a filmstúdión belüli dramatur­giai munkák érlelik és moti­válják a szerző eleven valósá­got szülő írói géniuszát. Modernségre törő stílusa — melyet mint filmek forgató- könyvének társszerzőiéként is kamatoztat — színes, drámai és három kisregény után úgy tű­nik, az „Isten őszi csillagá”- ban be is érik. Történelmileg és lélektanilag ebben a regé­nyében próbálta elmélyíteni eddigi programját, amely egy­szerre kényszerít elismerésre és vitára is. Az író keres s rátalál a történelmi, társadalmi értékű csomópontokra, amelyek at­moszférájában a küzdő, zakla­tott, impulzív hősei olyan jól érvényesülnek. Bordáes László — a kisre­gény főhőse — erőpróbája azért nemes, mert 1947-ben. egy ter­méketlennek hitt szikes talajon a „gazdasági csodát” egy spon­tán szövetkezetté verődő kubi­kusbandával úgy kell létrehoz­nia, hogy nemcsak az újtól va­ló félelemmel, (a kiszolgáltatott kubikusok bizonytalanságával), hanem a magántőke még erős képviselőinek barátkozó aján­lataival, majd tudatos akna­munkájával, valamint saját családjával szemben is meg kell küzdenie. A kubikusivadék fi­atal mezőmérnök, az „úri kö­rökben” iskolatársai révén ked­velt tartalékos horthysta tiszt a sokfelől reá nehezedő nyo­mást nehezen viseli él. Erre csali egy heroikusán felnövesz­tett alak képes. Ennek a hős­kultusznak legtisztább megva­lósulása, s egyben bizonyos pontokon való korrigálása is az „Isten őszi csillaga” — ahol a cím a néphit szerint a gazdag aratás ígérete. Ez a hit talajra lel. amikor közös munkával vi­rágzó gazdasággá formálják a meddőnek hitt földet. Ugyan­akkor az egy-egy emberi ké­pesség korlátain túlnövő vállal­kozást Bordáes csak úgy képes sikerre vinni, hogy a reá nehe­zedő nyomást a szintén nehéz helyzetben levő kommunisták­kal megosztja. Itt sejlik fel valami abbé’ az egyetemes ér­vényű tételből hogy kevés vol­na. ha a történelmi igazságok­nak csupán egy-egy nagyszerű emberben lenne fedezete. Lehel László Népirtás, természetpnsztítás Az Országos Beketanács es a Magyar Tudományos Akadémia az indokínai háborúval foglalkozó tudományos konferenciát rendezett az Akadémián. Az eseményre hazánkba érkezett az USA indokínai háborús bűneit kivizsgáló nemzetközi bizottság főtitkára, Franck, svéd jogász és a bizottság több tagja. Az Amerikai Egyesült Államok Indokínai Háborús Bűneit Vizsgáló Nemzetközi Bizottságot 1970 márciusában egy nemzet­közi testület — az ún. Stockholmi Vietnam-Konferencia — vá­lasztotta meg. A megválasztott állandó nemzetközi bizottság október 10—16-án tartotta — Stockholmot és Oslót követően — harmadik, koppenhágai ülésszakát. A nemzetközi bizottság rendkívül sok jelentést és tanúvallomást hallgatott meg. szá­mos szakértőt hallgatott ki, nagyszámú dokumentumot tanul­mányozott. AZ AKADÉMIÁN elhangzott előadások sokoldalúan, számos szaktudomány szempontjából világították meg azt a tényt, hogy a vietnami szabadságharc e nép történetének legfénye­sebb fejezete és egyike a világtörténelem legkiemelkedőbb fel­szabadító küzdelmeinek. Az amerikaiak vietnami agressziója viszont az Egyesült Államok történetének legszégyenteljesebb, legsötétebb fejezete. AMIKOR A NEMZETKÖZI JOGSZABÁLYOK írott szöve­geivel és a hivatalos amerikai nyilatkozatokkal összehasonlít­juk azokat az indokínai bizonyítékokat, amelyeket mind indo­kínaiak, mind amerikaiak terjesztettek elő, csak akkor láthat­juk, hogy mennyire elítélendő és a joggal milyen nyilvánvalóan ellentétes az indokínai háború amerikai irányítása. Indokínában most a legsürgetőbb kérdés az amerikai légierő által okozott egyre szörnyűbb pusztulás. Az indokínai bombá­zások kezdettől fogva súlyosan pusztító hatással voltak az élet­re és a tulajdonra, de ez a múlt évben minden képzeletet fe­lülmúló méreteket öltöttek. AZ ELPUSZTÍTÁSRA KIJELÖLT TERÜLETEK észlelését szolgáló fejlett, bonyolult eszközök és a pusztítást irányitó komputer-rendszerek még pusztítóbbá, még embertelenebbé, még inkább minden megkülönböztetést lehetetlenné tevővé tet­ték a háborút. E módszerek célja, hogy a háborút a lehető legnagyobb mér­tékben egyoldalúvá tegyék, figyelmen kívül hagyva azt, hogy emberéletben mibe kerül ez az indokínai népeknek. NEM A TECHNIKA FELELŐS a halálért és az okozott szen­vedésért, hanem azok, akik döntenek, hogy halált okozó tech­nikát alkalmaznak. AZ EMBERI LÉNYEKEN VÉGZETT KÍSÉRLETEK LABO­RATÓRIUMA LETT Indokína, egy olyan politikáé, amelyet Nürnbergben a nemzetközi és az amerikai bíróságok felháboro­dással utasítottak vissza. A hadviselés kísérleti jellege talán a legvilágosabban az új fegyverek alkalmazásában, még ponto­sabban a kizárólag embereket pusztító, különféle — kizárólag személy-ellenes típusa bombák kifejlesztésében mutatkozik meg. Ebbe a kategóriába sorolhatjuk az időzített bombákat, a repeszbombákat, és a golyósbombákat. De napalmbombákat és más gyújtóbombákat is olyan módon alkalmaznak, hogy azok súlyos ártalommal legyenek az emberekre, katonákra és civi­lekre egyaránt, ezért hasonló normák szerint kell ezeket is megítélni. AZ ÉLETBEVÁGÓAN FONTOS VÍZGAZDÁLKODÁSI RENDSZER ellen intézett támadások a legjelentősebbek a VDK népére zúdított bombaáradatokkal kapcsolatban. A NÜRNBERGI NEMZETKÖZI BÍRÓSÁG megítélése sze­rint a gátak pusztítása és hasonló intézkedések a „felperzselt föld” politikájának eleme, ami háborús bűnnek minősült. A nürnbergi vádiratban kifejezetten a bűnös pusztítás tettei közé sorolták azt,. hogy a náci Németország rombolta a hollandiai gátakat. Ebben az évben számos esetben fordul elő nagyvárosok, kis­városok, falvak és tanyák pusztító bombázása. A VDK legfon­tosabb városai, például Haiphong, Ninh Binh, Nam Dinh nagy­részt elpusztultak. Vannak olyan városok, például Ninh Binh, amelyek már nem léteznek, egy épületük sem maradt meg. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK AUTOMATIZÁLT LÉGI HÁ­BORÚJA, amelynek során terrorfegyverekkel megkülönbözte­tés nélkül támadják az indokínai nemzetek gazdasági, társadal­mi és emberi potenciálját, ellentétes a hadijog legalapvetőbb szabályaival. E cselekmények tehát súlyosan bűnös és a népir­tás arányait öltő cselekmények. A Nemzetközi Bizottság mindkét előző ülésén foglalkozott a genocídium, népirtás bűnével. A stockholmi ülésszakon (1970) a bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az Egyesült Álla­mok Indokínában elkövetett cselekményei felértek az 1948-as genfi konvenció szerinti népirtással. AZ EKOCIDIUM A KÖRNYEZETPUSZTÍTÁS fogalma egy olyan hadviselési módra vonatkozik, amelyet első alkalommal az Egyesült Államok alkalmazott Indokínában. Ez a fajta had­viselés, amely a korábbi szakaszban főként vegyi anyagokat használt az erdők, a termés- és a gyümölcsültetvények elpusz­títására, most hernyótalpas traktorok és szuperbombákkal vég­zett rendszeres szőnyegbombázás szisztematikus alkalmazására összpontosít. Ezek a példátlan intézkedések elpusztítják a szó­ban forgó területek egész környezeti világát. VILÁGSZERTE követelik a népek, hogy a washingtoni kor­mány vessen véget annak a méltatlan játéknak, amit most, a már kész megállapodás sorsával, s egyben Vietnam népének sorsával űz, vessen véget bűnös agressziójának, írja alá a saját képviselőjének részvételével készült egyezményt a békés ren­dezésről és megfelelően hajtsa is végre a megállapodásban fog­laltakat. A konferenciát is, de az egész haladó világot is áthatja az a meggyőződés, hogy a vietnami nép igaz ügye győzedelmeskedni fog. A konferencián is elhangzott a jelszó, amely az egész ha­ladó világot egybefűzi: „Veled vagyunk, Vietnam!” D. dr. Ottlvk Ernő t MIN A JÁNOS Lapzártakor kaptuk a szomorú hírt, hogy Mina János kiskő­rösi vallástanító lelkész november 13-án Budapesten 62 éves ko­rában elhunyt. — HÁZASSÁGI ÉVFORDU­LÓ. A Rákóczi úti Szlovákajkú Gyülekezet október 29-én dél­után tartott szeretetvendégsége keretében köszöntötte Gálik János és Zahorán Zsófia tagja­it 50 éves házasságuk forduló­ján. Közének után Solymár Já­nos igehirdetéssel szolgált és megáldotta a jubilánsokat. Su- sánszky János felügyelő a bé­késcsabaiak nevében, Sirok- mány Lajosné Burns verssel, Stollmann Károly mint legré­gibb egyházközségi tag a kö­zösség, Mekis Ádám békéscsa­bai esperes a nagy békéscsabai egyházközség vezetősége és a gyülekezet nevében levélben köszöntötte^ a hosszú évtizede­ken át hűséggel -szolgáló c. igazgató tanítóját és kántorát és házastársát. A gyülekezet tagjai és az egyházközség kü­lönféle ajándékokkal kedves­kedett a köztiszteletben álló házaspárnak. Együtt örült á jubiláns házaspárral két gyer­meke, sok békéscsabai rokon, ismerős és jóbarát. Végül Gá­lik János meghatott szavakkal köszönte meg a felejthetetlen ünneplést, ö is és a jelenlevők imádságban vallották: Isten, nek legyen hála és dicséret.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom