Evangélikus Élet, 1972 (37. évfolyam, 1-53. szám)

1972-03-12 / 11. szám

Mennyei kenyérből—„mindennapi...“ Lk 12, 22—31 KERESSÉTEK ISTEN ORSZÁGÁT. A nagyszerű ebben a jé­zust biztatásban éppen az, hogy az „Isten országát” nem va­lami túlvilági messzeségben kell keresnünk, hanem itt a föl­dön. Mert az itt van — pontosabban: „elérkezett” hozzánk Jé­zus Krisztusban. Ez kettős örömüzenetet rejteget a számunk­ra. Az első az, hogy mielőtt elindulnánk — emberi ínségeink­től sarkallva keresni Istent, Ő maga jelenti be Jézusban: én ke­restelek meg titeket! Itt a földön kerestelek meg titeket, akik bűneitek miatt elepedtetek s testi-lelki éhségtől elgyötrődtetek! Isten országa áldott jelenlétének bizonysága Urunk böjti szenvedése és nagypénteki keresztje. Érettünk adott szent tes­te az a mennyei kenyér, ami Isten szeretetének „jó ízével” akar­ja megszentelni és megáldani, megeíégiteni ezt a földi életet. Az örömüzenet másik ága pedig arról beszél, hogy éppen Isten országának „földközelsége” miatt, amikor „Isten országát ke­ressük”, amikor Krisztustól remélünk választ emberi életünk kínzó kérdéseire, — akkor nem kell elidegenednünk a földi élet valóságától, az emberi történelem mai, tényleges sodrától. Mert az a keresztyén ember, aki Krisztus szent teste és vére „mennyei eledelével”, a kereszten megszegett „élet kenyerével” akar táplálkozni és erőt gyűjteni — sohasem csak az eljöven­dő, de mindig már a mai élet számára is kap feloldozást, indí­tást, vezetést és erőt! EZEK MIND MEGADATNAK. A mai igénkben, Jézus által felvetett izgalmas kérdés ugyanis éppen ez: „ezek mind meg­adatnak” — de hogyan? Más szavakkal megfogalmazva: ho­gyan lesz a Golgota „mennyei kenyeréből”, az oltár ostyájából tényleges, konkrét segítség? Segítség az emberiség olyan sors­kérdései számára, mint például a jelen és jövendő embervilág kenyérgondjának a megoldása? Jézus szava semmiképpen sem akar egy „sült galamb akciót” elindítani az egyházban. Sőt ép­pen azzal, hogy keresztjéhez hív — a tétlenségből akar kimoz­dítani minket! A kereszt győz meg ugyanis arról, hogy az em­beri élet nagyon drága, amire feltétlenül vigyázni kell. Értékét Isten saját magához tudja csak mérni, amikor Fiát adja érte. Krisztus keresztje „ledönti a válaszfalakat” s elsöpör minden vélt előjogot a másik ember elnyomására és megkisebbítésére. Jézusért hihetem, hogy Isten végérvényesen egymás testvéri segítésére és felelős gondozására hivott el minket. S végül Jé­zus keresztjében értjük meg azt is, hogy tényleges kérdések, csak irgalmas tettek által oldódnak meg. Nem „jószándék”, vagy „együttérzés” által! Krisztus keresztje „tett” volt értem, értünk! Amelyik feloldoz minket arra, hogy bűn által felsza­badított életünk háláját beleéljük ebbe a világba! Eszközévé legyünk az Isten irgalmas és gondviselő szeretetének. Vállal­juk az építés, az alkotás, az újítás lázát és fáradságát ember­társaink kenyeréért, megélhetéséért. A szántóföldeken és gyá­rak gépsorainál, meg az íróasztalok hajnalig égő lámpái mel­lett — a hitből folyó, szolgáló élet során — válik az „ostya”, a „mennyei kenyér” — a mindennapok kenyerévé! NE AGGODALMASKODJ — ENGEDELMESKEDJ! Elég volt az aggodalmaskodó kéziördelésből, a saját egzisztenciánk egyedüli féltéséből. De elég volt az éhező népek „jószándékú” sajnálásából is. Végre a magunk bűnei miatt kellene „aggoda­lomba esnünk”, hogy önző életünk gátja mások életének, fele­lőtlen munkánk megkevésbítője mások kenyerének. S végre hinnünk kellene, hogy Jézus keresztje nemcsak az aggodal­maskodástól szabadíthat meg minket, de felszabadíthat a má­sok kenyeréért áldozatot is vállaló engedelmességre. Csizmazia Sándor IMÁDKOZZUNK Mennyei Atyánk! Hálát adunk Neked, hogy Jézus Krisztus keresztjében az „élet kenyerét” ajándékoztad az embervilág­nak. Köszönjük, hogy Urunk áldozata megszabadíthat minket is gyötrő aggodalmaskodásból, az élet szolgálatának engedel­mességére. Kérünk is Atyánk! Lelked által növeld szeretetünkct és felelősségünket embertársaink megélhetéséért, hazánk és az emberiség jövőjéért. Köszönjük, hogy Jézusért meghallgatod könyörgésünket. Ámen. Istentiszteleti rend Budapesten, 1972. március 12-én Deák tér de. 9. (úrv.) dr. Kékén András, de. 11. dr. Hafenscher Ká­roly, de. 12. Közgyűlés, du. 5. dr. Kékén András, du. 6. Szeretetven- dégség: dr. Hafenscher Károly. Fasor de. 11 (úrv.) ifj. Görög Ti­bor, du. 6. Szirmai Zoltán. Dózsa György út de. fél 9. ifj. Görög Ti­bor. Üllői út 24. de. fél 11. Kará­csony Sándor u. de. 9. Rákóczi út 57/b. de. 10. (szlovák) Solymár Já­nos, de. 12. (magyar). Thaly Kál­mán u. de. 10, de. 11. Filippinyi János. Kőbánya de. 10. Sülé Ká­roly. Utász u. de. 9. Veöreös Im­re. Vajda Péter u. de. fél 12. Sülé Károly. Zugló de. 11. (úrv.) Bo­ros Károly, du. 4. Ifj. Szeretetven- dégség. Rákosfalva de. 3. Bizik László. Gyarmat u. de. fél 10. Bo­ros Károly. Fóti út de. 11. Bara­nyai Tamás. Váci út de. 8. Ben­czúr László. Frangepán u. de. fél 10. Benczúr László. Üjpest de. 10. Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Virágh Gyula. Soroksár Újtelep de. fél 9. Virágh Gyula. Pestlőrinc de. 11. Matuz László. Kispest de. 10. Kispest Wekerletelep de. 8. Pestújhely de. 10. Schreiner Vil­mos Rákospalota MAV-telep de. 8. Rákospalota Kistemplom de. 10, du. 3. Rákosszentmihály de. fél 11. Karner Ágoston. Sashalom de. 9. Karner Ágoston. Mátyásföld de. fél 11. Cinkota de. fél 11, du. fél 3. Kistarcsa de. 9. Rákoscsaba de. 9. Békés József. Rákoshegy de. 9. Rákosliget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél 11, du. 3. Bécsikapu tér de. 9. (úrv.), de. fél 11. (német), de. 11. (úrv.), du. 6. Böjti est. Torockó tér de. fél 9. Óbuda de. 9. Turchányi Sándor, de. 10. (úrv.) Turchányi Sándor. XII. Tartsay Vilmos u. 11. de. 9. Ruttkay Elemér, de. 11. Ruttkay Elemér, du. 5. Szeretetvendégseg: Harkányi László. Budakeszi de. 8. Csengődy László. Pesthidegkiit rto. fél 11. Csengődy László. Kelenföld de. 8. (úrv.) dr. Rezessy Zoltán, de. 11. (úrv.) Foltin Brúnó teol. (szuppl.), du. 6. Reuss András. Németvölgyi út de. 9. Foltin Brú­nó teol. (szuppl.), Nagytétény de. fél 9. Visontai Róbert. Kelenvölgy de. 9. Budafok de. 11. Visontai Ró­bert. Budaörs du. 3. Visontai Ró­bert. Csillaghegy de. fél 10. Csepel de. fél 11. — Böjt 4. vasárnapján az ol­tárterítő színe: lila. A délelőtti istentisztelet oltári igéje: Gál 4, 21—31; az igehirdetés alap­igéje: Lk 12, 22—31. — EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET a RÁDIÓBAN. Március 26-án, virágvasárnap reggel 7 órakor az evangéli­kus egyház félóráját közvetíti a Petőfi Rádió és az URH adó, Igét hirdet SÓLYOM KAROLY paksi lelkész, a Tolna—Bara­nyai Egyházmegye esperese. — FÓT. A gyülekezet feb­ruár 13-i szeretetvendégségén Kiszely Sándor csővári lelkész előadással és írásmagyarázattal szolgált. — KŐBÁNYA. A gyülekezet szokásos szeretetvendégségén Trajtler Gábor Deák-téri lel­kész, orgonaművész egyházze­nei előadást tartott február 27-én. — GALGAGYŐRK. Böjti es­ti istentiszteleten február 25- én Gerhát Sándor galgagutai lelkész igehirdetési szolgálatot végzett. — TÖTKOMLÖS. A gyüle­kezet szeretetvendégségén, feb­ruár 13-án a 119. Zsoltár alap­ján „Jó nékem, hogy szolgál­hatok, hogy közöttetek szol­gálhatok és egymásért szol­gálhatunk” mondanivalóval előadást tartott Koszorús Osz­kár a Nyugat-Békési Egyház­megye esperese. — CSŐVÁR. Február 13-án egész napos szolgálatot vég­zett a gyülekezetben Muntag Andor monori lelkész. — GYÖN. Február 24—27 között böjti bűnbánati soroza­tot tartottak a gyülekezetben, melynek szolgálatait Itt zés Gábor komáromi lelkész vé­gezte. — ALBERTI. Február 27-én egész napos szolgálatot vég­zett a gyülekezetben ifj. Har­mati Béla külügyi titkár. Ige­hirdetésekkel szolgált a dél­előtti és délutáni istentisztele­teken, este pedig gazdag mű­sor keretében előadást tartott szeretetvendégségen. — CEGLÉD. A gyülekezet­ben idén is megrendezték a református gyülekezetekkel közösen a böjti bűnbánati he­tet. A helyi lelkészek szolgála­ta mellett február 21—23 kö­zött három alkalommal Veö­reös Imre Budapest-Kőbányai lelkész szolgált igehirdetéssel. — Ötvenhárom éves beteg fér­jem mellé bejáró — lehetőleg egészségügyi — gondozónőt kere- sek (tornáztatás szükséges) napi hat órára. Telefon: 130—956. Cím a kiadóhivatalban. — TEMPLOMTORONY mázolást vállal mázoló kisiparos. Dre- nyovszki Pál Kistarcsa. Pest m. Zrínyi u. 5. EVANGÉLIKUS ÉLET A Magyarországi Evangélikus Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti: a szerkesztő bizottság Felelős sízerkesztő és kiadó: D. Koren Emil Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, vm., Puskin u. 12. Telefon: 14(2—074 Csekkszámlaszám: 316—20.412—Vili. Előfizetési ár: egy évre 90,— Ft Árusítja a Magyar Posta Index 25 211 72.0971 Athenaeum Nyomda Budapest Rotációs magásnyomás ■ Felelős vezető: Soproni Béla igazgató „örüljetek Jeruzsálemmel.” (Ezs 66, 10 — Jn 12, 24) VASÁRNAP. — „Mert az az Istennek kenyere, amely a mennyből száll alá és életet ad a világnak.” Jn 6, 33 — Ézs 45, 8 Rm 5, 1—11 — Zsolt 122) A kenyérrel meg lehet szün­tetni az ember éhségét, de ez még nem elég az élethez. A világon naponta nyolcezren kísérelnek meg öngyilkosságot, akiknek ugyan van elég ke­nyerük, de nem kapnak elég szeretetet, megértést, irgalmas­ságot. Isten kenyere Jézus Krisztus, aki nemcsak örök életet szerzett, hanem azt akarja, hogy egymás életét is megtartsuk és szebbé tegyük. HÉTFŐ. — „Isten közelsége oly igen jó nékem.” (Zsolt 73, 28 2 Tim 4,17 —Jn 6,22—29 — Mk 12, 28—34) A didergő em­bernek jó a kályha közelsége, a szomjazónak a víz közelsé­ge, a kis gyermeknek az édes­anya közelsége. Mi Isten kö­zelségére vagyunk rászorulva. Az életünkben gyakran közel van hozzánk a baj, a veszély, a halál is. De az a jó, hogy Isten ezek elé áll és Ő még kö­zelebb van hozzánk, mint a baj és veszély. Istenen keresz­tül veszít erejéből a szenvedés és a halál. KEDD. — „Tiéd a nappal, az éjszaka is tiéd.” (Zsolt 74,16 — Kol 1, 16 — Jn 6, 30—35 — Mk 12, 35—37) Életünk nappa­lokból és éjszakákból áll. Ki tartja számon nappalainkat és éjszakáinkat? Ki látja napi munkánkat, kivel oszthatjuk meg minden gondunkat? Ki virraszt velünk és ki őrzi ál­munkat? Isten az, aki nap­palunk és éjjelünk minden percében mellettünk van. Ő láttatja meg velünk, hogy ho­gyan telnek hasznoson nap­palaink és éjszakáink. Jó lesz, ha úgy ér véget a sok nappal és éjszaka, hogy áldást jelentettünk itt a földön. SZERDA. — „Örökké meg­áll a te kegyelmességed.” (Zsolt 89, 3 Ef 2, 4—5 — Mk 12, 28—34 — Mk 12, 38—44) Ezért indult vissza a tékozló fiú is egy elhibázott út végéről, mert tudta, hogy apja sze- retete megmaradt. Minket is kész Isten mindig vissza­fogadni, mert az ő szeretete és kegyelme nem gyengült az év­ezredek során. Nála lehet újat, jobbat kezdeni, ö nem nézi méltatlanságunkat és múltun­kat terhelő hibáinkat, hanem a jövőre teszi a hangsúlyt, hogy ezután a szeretet irányít­sa tetteinket. CSÜTÖRTÖK. — „Óh, vajha megszakasztanád az egeket és leszállnál.” (Ézs 64, 1 — Fii 2, 8 — Jn 6, 47—59 — Mk 13, 1— • 13) Különös, hogy nem akkor kiáltottak így az izraeliek, amikor a legnagyobb szenve­désen mentek keresztül a fog­ságban, hanem otthon mond­ták ezt, amikor már probléma mentes volt az életük. Leg­többször akkor érezzük Isten közelségének szükségét, ami­kor megpróbáltatások érnek bennünket, pedig Isten életünk egyéb szakaszaiban is mellet­tünk akar lenni és megszólít: Vigyázz, ne legyen felszínes a hited! öröm és békesség tölti-e be a szívedet? Miben nyilvá­nul meg keresztyénséged? PÉNTEK. — „Ne bánkódja­tok, mert az Úrnak öröme a ti erősségetek.” (Neh 8, 10 — 1 Jn 5, 4 — Jn 12, 20—26 — Mk 13, 14—23) Legtöbbször Istent komornak képzeljük el, pedig Isten örömből és örömre te­remtette a világot. Milyen sok szép van az életben. Kár, hogy olyan sokszor megkeserít­jük egymás számára. Isten végső célja a világgal nem a szenvedés és a halál, hanem az öröm. A világnak Isten boldog véget, „happy end”-et akar ad­ni. A mi erősségünk az, hogy már most előre tudunk tekinte­ni az örömteli befejezés felé. SZOMBAT. — „Szent népe vagy te az Úrnak, a te Iste­nednek, és az Űr választott téged, hogy légy neki tulajdon népe minden nép közül, ame­lyek a föld színén vannak.” C5 Móz 14, 2 — Kol 3, 12 — Jn 8, 21—30 — Mk 13, 24— 37) Mi keresztyének, gyakran úgy értelmezzük azt, hogy Is­ten népe vagyunk, hogy külön­bek vagyunk másoknál, hogy minket Isten jobban szeret a többi embernél. Szeretnénk, ha Isten kivételezne velünk. Ezek azonban téves értelmezések. Mi isten megbízottai vagyunk, akiknek megvan a speciális szólamunk az emberiség nagy kórusában és arra kell töre­kednünk, hogy Istentől kapott feladatunkat minél jobban teljesítsük, mert csak így vál­hatunk az egész kórus, az egész emberiség hasznára. Ifj. Görög Tibor — HÁZASSÁGI ÉVFOR­DULÓ. Kovács József az ászá­ri gyülekezet volt gondnoka és több mint két évtizeden át hűséges presbitere és felesége sz. Szabó Rozália március 5-én ünnepelték házasságkötésük 50 éves évfordulóját. Családjuk, rokonaik és a gyülekezet sze- retetétől körülvéve a délelőtti istentiszteleten adtak hálát Is­tennek. „Mindvégig megsegí­tett minket az Űr!” A magyar reformáció értékelése hazai folyóiratban EGYIK JELENTŐS irodal­mi és kritikai folyóiratunk, a Kortárs januári számában je­lent meg Perjés Gézának „Az országút szélére vetett or­szág” című tanulmánya befe­jező része, „Vigasztalás” al­címmel. A mohácsi vésszel az országra zúduló nyomorúságot rajzolja, s azt a vigasztalást mutatja meg, amelyet a pusz­tulásban a magyar reformáció nyújtott a népnek. A korabeli magyar értelmiség sorsát, de ugyanakkor a hátrányos kö­rülmények ellenére is európai színvonalát és horizontját Sylvester Jánosnak, a lutheri reformáció és a humanizmus egyik első hazai úttörőjének életpályájával jellemzi. A re­formáció szolgálatát a magyar nyelvművelés terén a haza- szeretet ápolásaként értelme­zi. Megállapítja, hogy a ma­gyar reformáció nyelvművelő munkásainál „a vallásos cél, az európai pillantás és ma­gyar nyelvnek szinte már nemzetmentő szándékú ápolá­sa elválaszthatatlan egymás­tól.” A TANULMÁNYÍRÓ rend­kívül érdekesen és meggyőzően rajzolja a Mohács utáni ideo­lógiában a reformáció üdvös­ségtanának a szerepét: aktua­lizálását a korabeli nemzeti helyzetre, sajátos alkalmazá­sát a hazai történeti, társadal­mi viszonyokra. Részleteseb­ben érdemes idéznünk a ta­nulmánynak abból a részéből, amely „A simogatás reflexe” címszó alatt a reformáció rendkívüli jelentőségét emeli ki a Mohács utáni helyzetben a magyar nép lelki erősítésé­ben, s szól a mai magyar tör­ténelemtudomány ezzel kap­csolatos feladatáról. „ ... teljesen egyet kell ér­tenünk azokkal, akik bírálják történetírásunkat, mert nem értékeli kellően a reformáció jelentőségét történelmünk­ben ... A reformáció, különö­sen azonban a magyar refor­máció elterjedése rendkívül összetett, bonyolult folyamat, amelyben a gazdasági, társa­dalmi, politikai, ideológiai, pszichológiai és hitbeli motí­vumok szinte elválaszthatatla­nok egymástól. Épp ezért bár­melyikük egyoldalú kiemelése, vagy háttérbe szorítása a fo­lyamat egészének megértését nehezíti meg. Úgy érezzük, mintha az utóbbi időben a pszichológiai és hitbeli ténye­zők szerepét becsülnék le a történetírók. Ezért érdemel figyelmet Esze Tamás követ­kező megállapítása: ,A refor­mátorok személyes életének és reformátort munkájának sarkpontja: az üdvösség teo­lógiája. A modern embernek sejtelme sem lehet róla, mi­lyen gyötrelmes kérdés volt ez a keresztyének számára a XVI. század hajnalán. Felelni kellett reá. A reformáció er­kölcsi és kulturális törekvé­sei a válaszból adódtak. Vagy­is: a sokszor és méltán emle­getett protestáns művelődés is vallási indokok következmé­nye volt’,, A LÉLEKTANI ÉS HIT­BELI TÉNYEZŐK jelentősé­gével kapcsolatban azután ezeket Írja többek között a ta­nulmány: „...a hivatalos or­szágtól elhagyott, saját urai­tól és a külső ellenségtől egy­aránt sanyargatott nép hova­tovább már csak a Megváltó­ban látott reménységet, aki­nek életét és áldozatos halá­lát a magyar nyelvű tolmá­csolásokból csak most kezdte valójában megismerni. Végül pedig a szenvedő emberek fölé hajló Krisztus példája kötele­ző erővel szabta meg az ige­hirdető prédikátorok magatar­tását. A nép és az értelmiség találkozásának nagy pillanata ez... Ebben az időben jelent­kezik először a magyar tör­ténelemben az, amit .szociális lelkiismeretnek’ nevezhetnénk: az elnyomott, szenvedő néppel való mély együttérzés. A pré­dikátorok nemcsak azokat a nyomorúságokat látták meg és tették szóvá, melyek a szün­telen háborúkból következtek, hanem azokat is, melyekért az uralkodó osztály volt a fe­lelős.” „Ehhez járult a reformá­cióra annyira jellemző, mond­hatnék új típusú vallási vi­gasz, melynek lényege a köz­vetlenség, az Istennel minden közvetítő kikapcsolásával foly­tatott személyes beszélgetés... Azt, hogy a nép vigaszt kere­sett és talált a vallásban, közvetlenül bebizonyítani ter­mészetesen igen nehéz lenne, viszont ... bizonyosak lehe­tünk, hogy itt a közönség, te­hát a legszélesebb rétegek oldaláról megnyilvánuló ele­ven igényről van szó. Ennek az igénynek mondhatnék .piackutatási’ bizonyítéka Ba- tizi András (ő is a magyar reformáció munkása — A cikkíró) Wittenbergből írt le­velének ez a része: ,Az elmúlt napokban pediglen jőve Wit- tenbergbe mi hozzánk az Bárt- fai Kristóf, magyarországi, jámbor könyváros, ki enge- met kére, hogy ha valamit magyarol írtam volna, kibo- csátanám. Mert mostan az nyomorodt Magyarországban nagy sok keresztyén atyafiak kévánnának magyar nyelven irattatni egy rövid könyvecs­két, melyből az keresztyéni tudománnak első fundamento- mit megtanulhatnák még a tudatlanok is.’ ” „Senki — folytatja a Kortárs írása —, aki a kor irodalmát értően és érző szívvel tanul­mányozta, nem tudta kivonni magát a simogatási reflex e megható jelentkezésének hatá­sa alól.” És idézi a már el­hunyt neves irodalomtudó­sunknak, Horváth Jánosnak Sztárai Mihály énekes refor­mátorról írt szép szavait: „Nyári estéken magas, kerek dombon épült laskói temploma előtt, hegedűje mellett szép hangos szóval, messze hallha- tólag, énekelgette maga fordí­totta zsoltárait... A Duna— Dráva köze szegény magyarjai ezekből az ő esténként fel­hangzó énekléseiből lelket me­ríthettek nyomorúságukban: ,Sok ínségből hozzád kiáltunk felséges Úristen! Mert paran­csoltad, hogy megkeressünk az mi szükségünkben ... Végy ki immáron ez nagy ínségből, az idegen kézből, Hogy te szent neved magasztaltassék mi nemzetségünktől.’ ” JELENTŐS A TANUL­MÁNY megállapítása azzal az utóbbi években folyt történész vitával kapcsolatban is, amely­ben elhangzott olyan véle­mény, hogy történelmünk fo­lyamán „a parasztság teljes egészében a nemességtől köl­csönözte volna a haza és a nemzet fogalmát... A refor­máció irodalma ilyen szem­pontból, mondhatnék, perdön­tő bizonyítékokkal szolgál. Az a természetesség ugyanis, mellyel a prédikátorok a nép­hez szóló énekeikben, írásaik­ban, a haza és a nemzet fogal­mát kezelik, igen nagy valószí­nűséggel szól amellett, hogy ezek a fogalmak nem Mohá­csot követően, főleg pedig nem a nemességtől való kikölcsön­zés útján váltak ismerőssé a nép előtt, hanem sokkal régeb­ben, már a középkorban, amennyiben egyáltalán elkép­zelhető, hogy valaha is hiá­nyoztak volna tudatából.” Eh­hez csak azt tenném hozzá, hogy népünkben a reformáció hathatósan és közvetlenül erő­sítette a hazához fűző érzése­ket éppen a prédikátorok sza­va által. AZ ISMERTETETT TA­NULMÁNY ezzel zárul: „Hogy irodalmunk az óriási gazdasági és társadalmi hátrányok elle­nére is mindig magas szinten tudott maradni, azt nem kis mértékben éppen a reformáció alapvetésének köszönhetjük. Az írókat a nemzeti közösség­hez fűző elszakíthatatlan .haj­szálgyökerek’, az ország bal­sorsa felett érzett fájdalom és a segíteni akarás, a hazai ta­lajból kapott emocionális in­dítások röptető ereje az egye­temesbe, az általános emberi­be, a haladás igenlésébe — mindez a reformáció öröksége a magyar irodalomban! És épp ez Mohács vigasztalása.” Behajtva a Kortársat, több érzés fakad fel bennünk. Az örömé, hogy a magyar refor­máció megítélésében, vallási jelentőségének nemzeti szolgá­lata felmérésében ennyire kö­zös látásra juthatott el a nem egyházi és az egyházi gondol­kozás. A protestáns öntudat meggyőződéséé, hogy nemzeti történelmünk talán legválsá­gosabb idejében lehetett a re­formációban felhangzó evan­gélium bátorító erővé népünk életében. A hálás számbavéte­lé, hogy a magyar reformáció irodalmi, kulturális téren is maradandót alkotott. Nem utolsó sorban pedig az elköte- lezésé, hogy ez az egyháztör­téneti múlt is késztethet és se­gíthet a mában mély és szol­gáló hazafiságra. Veöreös Imre t ♦ ♦

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom