Evangélikus Élet, 1972 (37. évfolyam, 1-53. szám)
1972-11-12 / 46. szám
XXXVII. ÉVFOLYAM 16. SZÁM 1972. november 12. Ara: 2.— Forint Munkához kell látni Mt 20, 1—16 JÉZUS PÉLDÁZATA ISTEN ORSZÁGÁRÓL, Isten hatalmas, ellenállhatatlan emberszeretetéről szál. A példázat képei többfelöl villantanak fényt arra, miként viszi véghez Isten üdvözítő tervét az ember érdekében. Jézus példázata érzékelteti, hogy mi történik, amikor Isten szeretete érvényre jut közöttünk. Három csomópontot figyeljünk meg. Azzal kezdi Jézus, hogy két teljesen ellentétes világot mutat be. Az egyiket ezzel a szóval jellemzi: piac. A másikat pedig így: kert. A példázat itt azt mutaja be, hogy az Isten szeretettben folytatott élet munkás, értelmes, nem hiábavaló élet. Jézus példázata arra hív bennünket, hogy értelmetlen élet helyett éljünk értelmes életet. Az ö képeivel kifejezve: a piacról a kertbe hív. — Az emberpiacon munkájukat áron alul értékesítő munkanélküliek idejére még sokan emlékeznek az idősebbek közül. Hála Istennek ez az idő elmúlt hazánkban. De ne gondoljuk, hogy nincsen értelmetlen életet élő ember. Felelőtlenség, láblógatás a legjobb munltahelyet is piaccá teheti. A PÉLDÁZAT MÁSIK CSOMÓPONTJÁN idilli hangulat tárul elénk. A példázatnak ez az idilli hangulatú szakasza arra figyelmeztet, hogy Isten valami szép véget készített az ember számára. Egyszer lerakhatjuk terhűnket és megpihenhetünk. Jézus messzebb lát a sírnál és azt szeretné, ha mi is tovább látnánk a halálnál. Nem valami katasztrófa, valami iszonyat felé vezeti a mi mennyei Atyánk az emberiség történetét, hanem szorongató nehézségeken át — és közöttük a leg szór ongatóbb a számadás szorongása lesz, az ítélet napja — egy olyan szép cél felé, amelyet példázatunk a megpihenéssel, a céljához ért nap békéjével jellemez. A példázat ez idilli hangulatot árasztó szakaszában kelle metlen, bántó hangok szólalnak meg váratlanul. A példázat ezen a ponton a legkihívóbb. Arra figyelmeztet, hogy szorgalmunk, érdemeink, eredményeink — amelyeket Isten nem vitat el tőlünk — milyen könnyen tesznek önhittekké, kivételes elbánást igénylőkké, mohókká. Milyen könnyen ütközünk meg Istenen, amikor az utolsók, az elmaradottak pártjára áll és előtérbe állítja őket. A PÉLDÁZAT HARMADIK CSOMÓPONTJA azt a pülana- tot mutatja be, amikor a szőlőkért gazdája is megszólal. Milyen különös igazság érvényesül ennek a különös gazdának különös kertjében! Há jól végiggondoljuk a dolgokat, meg- hökkénürik. Jézusnak éppen ez a célja. Isten más mint mi. Szeretete megszégyenít, zavarba hoz, elgondolkoztat bennünket. MIT JELENT EZ A PÉLDÁZAT Jézus számára és mit mond rólunk és a világról. Jézusról a példázat utolsó szakaszában van szó. Ott, ahol a szőlőskert gazdája a saját jóságáról és szabadságáról nyilatkozik. Isten jósága az, hogy nem személyválogató, hogy szereteté- be mindenki belefér. Belefér a mai emberi nemzedék is fajra, világnézetre, vallásra, életkorra való tekintet nélkül. Isten jóságának ezt a tág ölelését, ezt az univerzalizmusát, szer etetés nek hosszúságát és szélességét Jézus Krisztusban ismerjük ■meg. — De Jézus Krisztusban ismerjük meg Isten szeretetének szabadságát is. Ez úgy vált nyilvánvalóvá, hogy egyszülött Fiával nem a mi elképzelésünk szerint cselekedett. A mélységbe vitte, a keresztre a mi bűneinkért és magasba emelte, feltámasztotta életünk megigazítására. Jézus Krisztus magára vette az ember elidegenedésének minden következményét és nekünk adta ami az övé: tiszta emberségét. Amit Isten tett vele, az elég minden ember számára ahhoz, hogy igazi ember legyen: a másik ember testvére és Isten munkatársa. MIT MOND RÓLUNK ez a példázat? — Először is azt, hogy mi emberek nem vagyunk egyformák, mégis Isten színe előtt egyek vagyunk. Egyaránt szeret mindnyájunkat. Vannak közöttünk, akik kiválnak közöttünk erkölcsi teljesítőképességükkel, szellemi erejükkel, egyéniségük megnyerő szépségével. Ilyen szempontból nem vagyunk mindnyájan egyformák. Nincs mindenki az elsők között. De ha az elsők között lennénk is, nyomban utálatosakká válnánk Isten előtt, amikor megfeledkezünk arról, hogy szeretetére épp úgy rá vagyunk szorulva mint bárki más. Másodszor azt mondja el rólunk ez a példázat, hogy nem vár külön mennyország a kiválóakra, mindnyájan egyformán részesedünk Isten szeretetében. Szeretetének mértéke szempontjából nem tesz Isten különbséget közöttünk. Különbséget tesz azonban közöttünk igényei tekintetében. Egyik embertől kevesebbet igényel, a másiktól többet vár az az Isten, aki egyforma szeretettel szeret bennünket a Jézus Krisztusban. Az igazi erkölcsi cselekvés mozgatója és mértéke nem a másik ember teljesítménye. A tanítvány kiváltsága, hogy cselekedeteit döntő módon határozza meg Isten jóságának Jézus Krisztusban megismert hatalma. VÉGÜL, MIT MOND JÉZUS példázata a világról. Isten kedve szerinti világban van hely, van kenyér, van munka, van öröm sokak számára. Ott nem hiábavaló az erőfeszítés. Ez az Isten kedve szerint való világ nem távoli álomvilág, nem is a síron túli világ. Közelebb van hozzánk mintsem gondoljuk. Észre kell venni és mielőbb munkához kell látni benne. Mert munka van elég. Isten azért szólítja meg az embert evangéliumával, azért vonja magához szeretetével, azért ítéli meg elidegenedését és azért újítja meg emberségét, hogy lásson, elinduljon s munkához kezdjen. Aki megérti az evangélium szavát és befogadja, az nyomban felfedezi családjában, munkahelyén, az iskolában, hazájában, az egész földön a szölőskertet, ahol szép élni és dolgozni. Különösen is fontos, hogy szolgálatunkat jól végezzük el szocialista társadalmunkban egész népünk javára. HA PEDIG VALAKI úgy érezné, hogy ezekben a dolgokban lemaradt, hátul kullog, utolsó, gondoljon arra, hogy az evangélium az utolsókat is hívja, de mindig azért, hogy az utolsók elsők legyenek. Részletek Benczúr László angyalföldi lelkésznek a Magyar Rádióban elhangzott igehirdetéséből. A Jézus Krisztusba vetett hit erejével Beszélgetés dr. Tóth Károllyal, a Keresztyén Békekonferencia főtitkárával Főtitkár Ür éppen egy év óta végzi ebbeli szolgálatát. hogy tudná jellemezni a KBK munkáját a IV. Keresztyén Békevilággyűlés óta? A IV. Keresztyén Békevilággyűlés fordulatot jelentett a Keresztyén Békekonferencia életében. Az ott hozott világos és előremutató határozatok alapján olyan programot dolgoztunk ki a következő időszakra, amely hűségesen kifejezi a KBK célkitűzéséit. Igyekeztünk megszólalni Jézus Krisztusba vetett hitünk erejével azokban a nagy emberi kérdésekben, amelyek mai világunkat foglalkoztatják és így a keresztyénségnek is nagy kérdései. Felvettük a kapcsolatot a nagy nemzetközi egyházi szervezetekkel, világszervezetekkel, törekedtünk kiépíteni Nyugat-Európában és a harmadik világban a KBK regionális csoportjait. Sikerült kapcsolatot teremteni igen jelentős politikai tényezőkkel és ezt a jövőben is folytatni kívánjuk. Csak példaként említem meg, hogy a IV, Békevilággyűlés óta eltelt időszakban a Keresztyén Békekonferencia küldöttségei érintkeztek és tanácskoztak az ENSZ főtitkárával, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa helyettes elnökével, Indira Gandhi miniszterelnök-asszonnyal, Willy Stoph miniszterelnökkel az NDK kormányfőjével, Urho Kekkonennel a finn köztársaság elnökével. Ezekben a találkozásokban az vezetett bennünket, hogy a mai életet irányító és formáló tényezők előtt feltárjuk a keresztyénségnek a nagy világkérdésekben elfogalt álláspontját. Álláspontunk világos és egyértelmű: az indokínai háborúra vonatkozóan a KBK mozgalma követeli a bombázások azonnali beszüntetését, az amerikai csapatok kivonását, szabad választások megtartását Dél-Vietnamban. A közel-keleti konfliktus összefüggésében a mozgalom hangsúlyozza, hogy semmiféle terror akció nem * terelheti el a figyelmet árról a tényről, hogy arab területek állnak még mindig izraeli megszállás alatt és hogy a közel-keleti arab népek igazságosabb társadalmi rendért folytatnak küzdelmet. Az európai kérdésben a KBK szintén nagyon aktív volt. Nemcsak részt vett az európai népek brüsszeli kongresz- szusán, hanem különböző akciókat- indított az európai keresztyén egyházak és a nemzetközi szervezetek mozgósítására is. Célunk volt, a IV. Békevilággyűlés után erősíteni kapcsolatainkat a harmadik világ keresztyén egyházaival annak érdekében, hogy az általuk folytatott küzdelemhez — a kolonializmus és a kizsákmányolás minden formája ellen — támogatást nyújtsunk. Természetesén sok más akciónk is volt, igyekeztünk új formákat keresni és új módszerekkel mozgósítani a keresztyén hívők tömegeit a béke és a nemzetközi enyhülés ügyéhez való hozzájárulásunk fokozására. Voltak-e regionális konferenciák az elmúlt egy esztendőben? Nagyon sok regionális konferenciája volt a KBK-nak. Időrendben említek csak néür. Bart ha Tibor tiszteletbeli doktorrá avatása Már hírt adtunk arról, hogy az Evangélikus Teológiai Akadémia dr. Bartha Tibor református püspököt, a Magyarországi Református Egyház Zsinati Tanácsának elnökét, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnökét tiszteletbeli doktorátussal tüntette ki. Az ünnepélyes tiszteletbeli doktorrá avatásra november 15-én kerül sor. Az Ökumenikus Tanács tanulmányi csoportjai Az ökumenikus Tanács legutóbbi közgyűlése, dr. Bartha Tibor elnök. D. Káldy Zoltán alelnök és D. dr. Pálfy Miklós főtitkár beszámolójához kapcsolódva, három tanulmányi csoport megalakítását határozta el. A tanulmányi csoportok feladata, hogy az: adott témakörben tanulmányozzák a rendelkezésre álló dokumentumokat, elemezzék a fejlődés irányvonalát, és ajánlásokat dolgozzanak ki az elnökség részére. A fenti határozat értelmében az ökumenikus Tanács közgyűlése megválasztotta a javasolt három tanulmányi csoport elnökségét is. A Keresztyén Békekonferencia tanulmányi csoportja elnökévé dr. Bartha Tibort, al- elnökévé dr. Berki Ferizt, titkárává dr. Tóth Károlyt választotta. A társadalmi igazság és keresztyén bizonyságtétel tanulmányi csoportjának elnöke Palotay Sándor, alelnöke D. dr. Ottlyk Ernő, titkára D. dr. Pálfy Miklós lett. Az ökumenikus párbeszédek tanulmányi csoportjának vezetésével D. Káldy Zoltán elnököt, dr. Bakos Lajos alelnököt és Kovács Attila titkárt bízta meg a közgyűlés. Az ökumenikus Tanács elnöksége felhatalmazást nyert a közgyűléstől, hogy az egyes tanulmányi csoportok tagságát saját hatáskörében alakítsa ki. hányat, a legfontosabbakat: ez év januárjában Nyugat-Berlin- ben ülésezett a KBK csoportja és foglalkozott a nyugat- berlini egyezmény jelentőségével; februárban a Német Szövetségi Köztársaságban működő Regionális bizottság tanácskozott az európai béke és biztonság kérdéséről. A Munka- bizottság márciusi indiai ülése után került sor Japánban tett látogatásra, amely kapcsolódott egy több napos regionális konferenciához. A japán konzultáció, ahol nagyon szép számmal vettek részt a KBK barátai, az ázsiai forradalmi helyzetből adódó feladatokkal foglalkozott. Áprilisban került sor az Egyesült Államokban működő csoportunk újjáalakulására. Igaz ugyan, hogy e csoport megváltoztatta elnevezését, határozatuk azonban kimondja, hogy továbbra is a KBK tagjának tekintik magukat. Májusban az NSZK-ban pódium beszélgetésekre került sor az úgynevezett keleti szerződések ratifikálásának időpontjában. — Csehszlovákiában két regionális konferencia is volt ottani tagegyházaink rendezésében. Az ősz elején Nyugat-Afrikában, Sierra Leone fővárosában Freetownban zajlott le egy konzultáció, amelynek fő témája így hangzott: „Mit jelent a KBK Afrika népei számára.” Ezekben a napokban került sor egy ausztriai konferenciára, amelynek kapcsán reméljük, ott is megalakul a regionális csoport. Megemlítem még, hogy az EVT Központi Bizottsága utrechti ülése után Amsterdamban, augusztus 26-án a holland regionális bizottság tartott sikeres tanulmányi ülést. A chilei fővárosban tanácskozott a „Keresztyének a szocializmusért” elnevezésű konferencia. egyik szervezője a mozgalom volt amelyet dr. Bartha Tibor püspök vezetésével négytagú küldöttség keresett fel. Tudjuk, hogy a Munka- bizottság' legutolsó ülését Helsinkiben tartotta, Milyen segítséget adott a Munka- bizottságnak a finn evangélikus egyház? A KBK nagyon hálás a finn evangélikus egyháznak azért, a testvéri szeretetért és melegségért, amellyel a Munkabizottság szeptember 29—október 3. közötti helsinki üléséi körülvették. A Munkabizottságnak 17 országból 22 tagja van, képviselve van benne valamennyi földrész és gyakorlatilag minden keresztyén felekezet. A finnországi ülésre nem a finn evangélikus egyház hívott meg bennünket hivatalosan, hanem a finn csoportunk. azonban igen jelentős segítséget és megértést tapasztaltunk a finn evangélikus egyház részéről. Kifejezésre jutott ez abban is. hogy a hel- sinkii tanácskozás ünnepélyes megnyitó ülésén a finn evangélikus egyház nevében a KBK vezetőit Nikolainen helsinki püspök köszöntötte, ott volt Mikko Juva a Lutheránus Világszövetség elnöke is, aki szintén testvéri szavakat mondott. A finn evangélikus egyház számos kimagasló vezetője vett részt a tanácskozásokon és éreztette azt a nagíy érdeklődést és figyelmet, amellyel a finn evangélikus testvéreink fogadták a KBK vezetőinek tanácskozását. Mik voltak a főbb jellemzői a Munkabizottság helsinki ülésének? Két nagyon jelentős mozzanatot szeretnék kiemelni, az egyik: a Munkabizottság ülését megjelenésével megtisztelte Urho Kefckonen a firm köztársaság elnöke. Elkísérte őt Katlevi Sorsa, finn miniszter- elnök is, aki a finn kormány nevében kifejezte jókívánságait A finn kormányfő ismertette az európai népek békéje és biztonsága érdekében kialakított finn terveket. A Munka- bizottság finnországi ülésének témája: „Európa békés jövője és ennek jelentősége az egyházak számára” volt. Ez a téma és a KBK e területen végzett munkája igen nagy érdeklődést, sőt rokonszenvet váltott, ki a finn társadalmi körökben. — A másik fontos esemény az volt, hogy részt vehettünk az új helsinki evangélikus püspöknek dr. Aimo Nikolainen-nek ünnepélyes beiktatásán a helsinki dómban, október l-én, vasárnap. A felemelő és megható istentiszteleten megérezhettünk valamit a finn egyház bizonyságtételéből és szolgálatából. A beiktatást követő ünnepi fogadáson a finn köztársaság elnöke beszédében külön kitért a KBK finnországi ülésének jelentőségére. Milyen tervekkel foglalkozik a KBK vezetősége? Most alakítjuk ki a jövő évi terveket. Elmondhatom, hogy igen zsúfoltnak ígérkezik a következő esztendő programja is. De még ez évben is lesz munkánk, így a II. Békeszeminárium Prágában az európai kérdésekről. ezzei a főtémával: „Hidegháború, vagy együttműködés.” Előkészítés alatt áll egy kelet-afrikai látogatás, amelynek keretében a tervek szerint — a KBK vezetőit neves afrikai államférfiak fogadják majd. Folytatódnak ez évben és a jövő év első felében a tanulmányi bizottságok tanácskozásai. A jövő év legkiemelkedőbb eseménye lesz május végén a Moszkvában sorrake- rülő Folytatólagos Bizottsági ülés, amelynek több mint 100 tagja mellett számos vendéget hívunk a tanácskozásra. Ennek. a mozgalmunk életében döntő jelentőségű bizottságnak két magyar evangélikus tagja van. D. Káldy Zoltán és D. dr. Ottlyk Ernő püspök urak. Főtitkár Ür szerint miiyen .segítséget adhat a Magyar- országi Evangélikus Egyház a KBK munkájához? A mozgalom élete a tagegyházak. tevékenységétől és támogatásától függ. A Magyar- országi Evangélikus Egyház, amely kezdettől fogva tagja a KBK-nak, sőt annak alapító tagja, úgy adhat nagy segítséget a mozgalomnak, hogy a teológiai erőfeszítéseinkben továbbra is részt vesz, hogy az egyház vezetői, lelkipásztorai és tagjai folyamatosan feladatuknak tartják a keresztyén békemunkát. Itt szeretném elmondani, mennyire hálás a KBK a magyar evangélikus egyházi személyiségeknek a mozgalomban eddig végzett munkájukért. A püspök urak nevei mellett D. dr. Pálfy Miklós és dr. Prőhle Károly professzorokat említem még. Csak az ő együttműködésükkel tudjuk megvalósítani azt a szerteágazó és nagyszerű programot, amelyet a következő esztendőre kialakítottunk. Biztos vagyok abban, hogy segítségük nem marad el és a magyarországi evangélikus egyház vezetői és gyülekezetei imádságukkal és hathatós tetteikkel segítik a KBK-t az emberiség békéjéért végzendő szolgálatában. LUTHERÁNUS világszövetség A Világszövetség Afrikai Titkársága új vezetője, Amon Dick Mwakisunga tanzániai lelkész október végén vette át hivatalát Genfben. A 30 éves színes bőrti afrikai lelkész előzőleg ifjúsági munkát végzett és a makumirai teológiai főiskolán tanított. Tanulmányait Tanzániában és Európában, Hamburgban és Becsben végezte. SZOVJETUNIÓ Az Orosz Ortodox Egyház Külügyi Hivatala vezetőjét, Juvenalij érseket, Pimen pátriárka metroipolilává nevezte ki.
