Evangélikus Élet, 1972 (37. évfolyam, 1-53. szám)

1972-07-09 / 28. szám

XXXVn. ÉVFOLYAM, 28. SZÁM 1972. július 9. Ara: 2.— Forint Aratásban Nem volt egyforma a tavasz az ország különböző tájain. Ná­lunk, Dunántúlon, gazdag esők áztatták a tavaly nagyon kiszik­kadt földet. Növekedett és fejlődött is szépen a vetés, és most már szókul, fehérül a határ. Itt van az aratás reményteljes ide­je. AZ ARATÁS KÖRÜL AZ UTÓBBI IDŐBEN VÁLTOZÁSOK TÖRTÉNTEK. Még pár évvel ezelőtt lázba hozta a falut. Alig volt olyan ember, akinek valami köze ne lett volna hozzá. Azok közül is sokan, akik kenyerüket a falun kívül szerezték meg, aratási szabadságot kértek. Nagy alkalom volt az aratás, — és a cséplés is csatlakozott hozzá. Meg lehetett keresni az egész évi kenyeret. A fejadagot. A háború utáni években történt, hogy egy hittanos gyerekem a tékozló fiú példázatát így kezdte mondani: Volt egy embernek két fia, s a kisebbik ezzel állt ap­ja elé — „Apám, add ki a fejadagomat!” A gyerekszáj a maga módján igaz képet rajzolt a nehéz évekről. — De most úgy va­gyunk az aratással, mint sok más falusi tudománnyal: Ki tud már az asszonyok közül a rokkán fonalat fonni? A konyhákból eltűnnek a kemencék, és a férjhez menendő lányok nem min­degyike tud kenyeret dagasztani és sütni. Megteszik a pékek. Kaszálni sem tanul meg a falu fiataljai közül mindenki, s ha kertjében, vagy a hegyen egy kis füvet könnyedén levág is a legtöbbje, ez még nem aratás. Mindenki gondja, munkája, ve­rítéke és öröme volt azelőtt az aratás, most egyre inkább szak­munkások tennivalójává lesz. De azért senki sem maradt mun­ka nélkül, sem kenyér nélkül. Így került más dolgokhoz hason­lóan kissé messzebb tőlünk az aratás. MÁS VÁLTOZÁS IS TÖRTÉNT AZ ARATÁS KÖRÜL. Át­vették a munkát a gépek kezelői. A kombájnosok és az arató­gépek vezetői lettek az aratás szakmunkásai, és a kézi kaszások ott, ahol ez valami okból szükséges, besegítenek csupán. Nem­csak staféta-váltás volt ez. Az aratás minden erőt igénybe ve­vő, erőt felőrlő módját, munkáját vették le a gépek az ember válláról. A földből élő, kemény és kitartó munkához szokott fa­lusi ember számára is súlyos, nehéz hetektől való szabadulást jelent ez. A régi időket mindig körülveszi az emlékezés. Világ- háborús élmények mellett sokszor mesélnek az öregek egy-egy régi aratás hősi mozzanatáról a fiatal hallgatóságnak. De ki akarna ma a vasút helyett postakocsin utazni, vagy villany he­lyett petróleummal világítani? Ezek is sok vitát váltottak ki a maguk idejében, és nem működtek egyszerre kifogástalanul. Ma is történhet baj velük, igyekszünk azt kiküszöbölni. A kézi aratás korszakát sem kívánjuk vissza, hanem jobbnál jobb arató és arató-cséplő gépeket kívánunk látni földjeinken, ame­lyek megkönnyítik az ember munkáját, és megsokszorozzák a teljesítményét. Hiszen akik itt felszabadulnak kötelességük alól, azok tehetnek mást, ami emberi társadalmunk számára ugyanúgy fontos, mint a kenyér betakarítása. Változott az aratás munkájának megbecsülése is. Egy sorba került mindazzal a munkával, amit üzentekben, hivatalokban mások végeznek. Változott az arató személyének megbecsülése is. Nemcsak kötelessége van az élettel kapcsolatban, mint a régi aratómunkásoknak, hanem joga is van az élethez. Mind­nyájan tudjuk, micsoda nagy változások ezek! AZ ARATÁS ÉRTELME AZONBAN NEM VÁLTOZOTT. Minden munka az embertársnak tett szolgálat is. A vasutas utazni segít, a jogász eligazít a paragrafusok között, a szövőnő a ruházatunkhoz szükséges jó anyagot állítja elő. Szolgálatot végez vele. Aki arat, az begyűjti az „életet”, asztalra teszi az esztendő kenyerét. Nemcsak a család asztalára, hanem egész népünk asztalára. Ezért igényel az aratás fokozott felelősséget azok részéről, akik nem kaszasuhintással vágják már a rendet, hanem dübörgő gépeken viselik a nap hőségét, és hatalmas ga­bonatáblák termését takarítják be. NEM VÁLTOZOTT HÁLAADÁSUNK AZ ISTEN GONDOS­KODÓ SZERETETÉÉRT. Határunknak Ö adott nevelő esőt és éltető napfényt, ö adott munkásokat az aratásba, akik szeretik a mezőt, gyönyörködnek a kalászok hullámzó tengerében és boldogan nézik a zsákba csoYgó búzát, mert beérett munkájuk gyümölcse. Isten gondoskodó szeretete ezer szálból van össze­szőve. Beletartozik az is, hogy békében élhetünk, vethetünk és arathatunk. Beletartoznak a talajerő javítását lehetővé tevő nagy gyáraink ugyanúgy, mint az emberi értelem gyümölcsei, a nagyszerű gépek, melyeken lehet ugyanolyan gondossággal dol­gozni, mint apáink tették gépek nélkül. DE VAN VALAMI, AMIT NEM LEHET VÁLTOZATLANUL HAGYNI. Kevés bennünk az éhezők kenyerével való törődés. Azt mondhatná valaki, hogy nincsenek közöttünk koldusok. Valóban nincsenek. De a televízió és rádió otthonunkba hozza messzi országok nélkülözését. Isten gondviselő szeretetéből föl­dünknek annyi értéke van, hogy jóllakhatna mindenki. Az em­beriség többsége mégis hiányt szenved. Több felelősséggel tar­tozunk egymás iránt! Több felelősséggel tartozunk egymás ve­tése és aratása, egészsége és tudása, társadalmi berendezkedé­se és életszínvonala iránt.. Nem fogyaszthatjuk megelégedetten és nyugodtan a magunk kenyerét, míg a mindennapi kenyér nincs ott az egész emberiség asztalán. Tekus Otló SZOVJETUNIÓ Az Orosz Ortodox Egyház Külügyi Hivatala új vezetője Tula és Belev metropolitája, Juvenalij, a betegsége miatt lemondott Nikodim metropoli- ta utódja. Nikodim metropoli- ta továbbra is elnöke a Ke­resztyén Békekonferenciának és vezetője az Orosz Ortodox Egyház keresztyén egységgel és egyházközi kapcsolatokkal foglalkozó zsinati bizottságá­nak. (epd) GÖRÖGORSZÁG xAz angliai Manchesterben megjelenő Guardian című új­ság szerint a görög kormány körlevélben közölte az ortodox egyház püspökeivel, hogy csak olyan jelölteket szentelhetnek papokká, akiket a biztonsági szolgálat emberei megvizsgál­tak és a jelenlegi kormány po­litikájának. támogatói, (epd) Negyedévezred Sárszentlőrincen SÁRSZENTLÖRINC. Fel­ütöm az Üj Magyar Lexikont: Tolna megye, ötk, 2530 lakos (1960), téglagyár, dohányter­mesztés, sertéshízlalás. Pallas Nagy Lexikona szerint: 2054 lakos (1897), postahivatal, ta­karékpénztár. Ennyi, semmi több. Közel száz esztendeje áll­ni látszik az idő a falu felett. pereseket, sőt püspököket is Dunántúlnak. Második lelké­szük is, Perlaky Gábor messze a gyülekezet hatókörén túl püspöki tisztségben szolgálta egyházát. Ennek fia, szintén Gábor a templomépítő pap ki­lenc gyülekezetben hirdeti az igét s épít templomokat, paró­kiákat. Harmadik lelkészük Lehr András lakóháza (1831—1853) Csak látszik. Június 18-án, e kissé borongós nyári vasárna­pon a zsúfolásig megtelt lőrin­ci evangélikus templomban úgy nyílt ki a falu s a gyüle­kezet története mint egy kin­cses könyv. A gyülekezet ala­pításának 250 éves évforduló­ját ünnepeltük. Negyedévez­rede, hogy Széni czei Bárány György lelkész vezetésével 8, eredetileg Győr környéki szár­mazású család sátort vert a Sió partján s ezzel elkezdődött a sárszentlőrinci evangélikus- ság története. MENNYI ÉRTÉKET AJÁN­DÉKOZOTT e maroknyi sereg az egyháznak és a hazának! Erről szólt prédikációjában D. Káldy Zoltán püspök. „Immár nem vagytok jövevények és zsellérek, hanem ... Isten há­zán épe, akik felépültetek a prófétáknak és apostoloknak alapkövén, a szegeletkő pedig maga Krisztus ... Isten gyü­lekezetépítő hatalma, - kegyel­mes vezetése mutatkozott meg ennek a gyülekezetnek az éle­tében is. Első lelkésze 32 évig esperes, a dunántúli evangéli- kusság szellemi vezére, kátét ír. Bibliát fordít, énekesköny­vet ad ki. De építi szolgálatá­val a nemzeti művelődést is;ő írja az első magyar nyelvű ne­veléstan! könyvet, szorgalmaz­za az anyanyelvű oktatást. Ál­talában — és ez a felemelően példás tanulság a kései utó­doknak — elszakíthatatlanul összeszövődik e gyülekezet történetében az egyházi szol­gálat és az egyetemes magyar műveltség odaadó, alázatos munkálása. A legnemesebb s követésre serkentő magva rho ni protestáns hagyomány. ERRŐL SZÖLT CSERREGI BÉLA helyi lelkész széles íve­lésű ünnepi előadásában is. A gyülekezetalapító Szeniczei család nemzedékeken keresz­tül adott jeles lelkészeket, es­Nagy István szintén püspök lesz; az ő idejében épül a templom (1775) s a nagy hírre szert tett lőrinci gimnázium. Ennek növendéke, immár a negyedik lelkész, a nem ke­vésbé nagy hírű tudós Balassa János idejében Petőfi Sándor (1831—33). Petőfi tanára itt Lehr András, a magyar neve­lésügy kiválósága, akiről a költő többször is szeretettel emlékezett s később is felke­reste. A Balassa család pedig olyan jeles férfiakat adott a nemzetnek, mint Balassa' Já­nos, budapesti orvosprofesz- szor, a magyar orvosképzés és a magyarnyelvű orvostudomá­nyi irodalom megteremtője. A Lehr család leszármazottai között pedig ott van Tolnai Vilmos az irodalomtörténész, Gombócz Zoltán és Endre or­szágos hírű nyelvészek. A FÉNYES MÚLT KÖTE­LEZ, a jelen feladataira irá­nyítja szemünket s bízó re­ménységgel tekinthet a nagy múltú gyülekezet a jövőbe. A jubileumi ünnepség mutatta, hogy Sárszentlőrinc evangéli­kus népe érti az ősök üzenetét s követni igyekszik példájukat. Az egyházkerület püspöke me­leg szóval köszöntötte a 20 éve vagy hosszabb ideje szolgáló hűséges presbitereket, így So­mogyi István felügyelőt, Né­meth István gondnokot, Laki Pál pénztárost, Drinóczy Ist­ván presbitert s átnyújtotta nekik a gyülekezet könyvaján­dékát. S a jelen felelősségvállalá­sáról beszélt a délutáni lel­készavatás is, amikor két lő­rinci sárjadékot küldött ki lel­kész; szolgálatra D. Káldy Zoltán püspök az ősi templom finom művű barokk oltárától. Az életbe, egyházunk s ma­gyar népünk mai, egyre szépü­lő jövőt építő életébe. Dr. Groó Gyula BRAZÍLIA Több oldalról kapott egybe­hangzó nyilatkozat szerint Bra­zíliában új terrorhullám sö­pör végig. Az Amerikai Álla­mok Szervezete (OAS) Ameri- kaközi Emberi Jogok Bizottsá­ga fölhívta a brazil kormányt, hogy független bírák vizsgál­ják meg azokat a jelentéseket, amelyek szerint a legutóbbi két évben a legvadabb rendőr­ségi terrorral igyekeznék el­járni a politikailag másként gondolkozókkal szemben. Recife érseke, Dom Helder Camara pásztorlevélben tilta­kozott „az állami hivatalnokok szervezett embertelensége” el­len; ..Városunkban egyre nö­vekszik az emberek nyomnél- küü eltűnésének és elofgatásá- nak a száma” ... „az egekre kiált” az igazságtalanságok száma. (lwi). NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG A Greifswáldi Tartományi Egyház új püspökét, a 42 éves Dr. Horst Gienke schwerini esperest június 17-én iktatták be hivatalába a greifiswaldi dómban, (epd) D. dr. Ottlyk Ernő ot éve püspök 1967. június 20-án iktatta be D. Káldy Zoltán püspök az Észa­ki Egyházkerület egyhangúlag meghívott új püspökét, D. da. Ottlyk Ernőt püspöki tisztébe a budavári templomban. AZ ÉVFORDULÓ ALKALMÁVAL D. Káldy Zoltán püspök kíséretével hivatalában kereste fel D. dr. Ottlyk Ernőt, hogy ki­fejezze egyházunk jókívánságait a szolgálatát öt éve gyakorló püspöktársának. A köszöntésen jelen volt Lóránt Vilmos főelőadó is, aki Mik­lós Imre államtitkárnak, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöké­nek és a hivatal dolgozóinak köszöntését is elhozta. Az országgyűlésen elfoglalt dr. Mihályfi Ernő országos fel­ügyelő üdvözletét D. Káldy Zoltán püspök továbbította. Az országos püspök meleghangú köszöntésében megállapí­totta, hogy Otlyk püspök az elmúlt öt esztendő alatt közel ke­rült a gyülekezetek szívéhez. Szolgálatának egyik kiemelkedő vonása a gyülekezetekkel, köztük a kis szórványokkal való tö­rődés. Ugyanígy hűséggel pásztorolja az egyházkerületébe tar­tozó lelkészeket is. ÉRTÉKELTE D. KÁLDY ZOLTÁN püspök azt a szolgálatot is, amelyet D. dr. Ottlyk Ernő püspök a Magyarországi Evan­gélikus Egyház külügyi munkájának részeként végez bátran és határozottan képviselve egyházunk teológiai, egyházpolitikai és politikai felismeréseit, a társadalmi és politikai élet iránti felelősségünket. Különösen is jelentős ezen belül az a helytál­lása, amelyet az Európai Egyházak Konferenciájának egyik al- elnökeként tanúsít. Kedves szavakkal köszöntötte D. Káldy Zoltán D. dr. Ottlyk Ernőnét is, aki együtt hordozza férjével a püspöki szolgálat ter­heit. Lóránt Vilmos, az Állami Egyházügyi Hivatal főelőadója D. dr. Ottlyk Ernőnek az állam és egyház jóviszonya érdekében kifejtett tevékenységét értékelte. Weltler Rezső egyházkerületi főjegyző, dr. Fekete Zoltán egy­házkerületi felügyelő, az Északi Egyházkerület tisztségvise­lői, a lelkészek és gyülekezetek köszönetét, jókívánságait és bi­zalmát tolmácsolta. AZ ÉSZAKI EGYHÁZKERÜLETHEZ tartozó gyülekezetek lelkészeinek és presbitereinek táviratai, levelei és személyesen átadott köszöntései igazolták az egyházkerületi főjegyző szavait. Az Evangélikus Élet szerkesztő bizottsága és olvasótábora ne­vében mi is csatlakozunk a köszöntők és jót kívánók sokaságá­hoz. D. dr. Ottlyk Ernő püspök iránytimutató cikkeit megkö­szönve kívánunk további áldásos, eredményes jó szolgálatot. A budapesti Szlovákajkú Egyházközség ünnepe RITKA ÜNNEPE VOLT a budapesti Rákóczi úti szlovák ajkú gyülekezetnek, Szenthá­romság vasárnapján. Az isten- tisztelet keretében iktatta be tisztükbe Virágh Gyula espe­res, Susánszki Jánost, a gyü­lekezet új felügyelőjét, Tom- csik Kálmánt, az. új számszé- ki elnököt és Miskovicz Ist­vánt, mint számszéki tagot. Az esperes igehirdetésében hangsúlyozta: „Épüljetek, egy értelemben legyetek, békesség­ben éljetek, szolgáló diakóniai szeretettel kapcsolódjatok bele a világban folyó segítő szol­gálatba és akkor a Szenthá­romság Isten kegyelme, szere­tete megtermi közöttetek a Lélek közösségét. Erre a krisz­tusi szolgáló szeretetmunkára teszitek most le az esküt.” A BEIKTATÓ SZOLGÁLAT UTÁN Susánszki János fel­ügyelő két szolgatársa nevé­ben is megköszönte a gyüleke­zet bizalmát. Susánszki János, a kis bu­dapesti szlovák ajkú gyüleke­zetnek 20 éve tagja, hosszú évek óta számszéki elnöke. Tomcsik Kálmán gyermekkora óta tagja a szlovák ajkú gyü­lekezetnek. Miskovicz István a gyülekezet legfiatalabb fér­fi tagja és tisztségviselője. Az ünnepi istentisztelet után a lelkészlakásban köszöntötték az újonnan beiktatottaikat fe­hér asztal mellett. AZ ÜNNEPSÉG DÉLUTÁN szeretetvendégségen folytató­dott, amelyen özv. Hursán Györgyné szavalattal, dr. Kő­háti Attila operaénekes pedig énekszóiéval szolgált. Virágh Gyula esperes nem kötött előadást tartott, hanem „Kérdezz—felelek" alapon tá­jékoztatta a gyülekezetét az őket érdeklő egyházi kérdések­ről. A szeretetvendégség végén a legidősebb presbiter, Obetkó Kálmán köszöntötte a* beikta- tottakat és kérte rájuk Isten ál­dását. Solymár János LUTHERÁNUS világszövetség A Lutheránus Világszövet­ség fejlesztési segélyügyekkel foglalkozó bizottsága Joel Ngeiyamu (Tanzánia) elnökle­tével június közepén a dán fővárosban, Koppenhágában tartotta ülését. Elfogadták 40 új létesítmény tervét. 3,3 millió dollár értékben. Főleg orvosi­egészségügyi, mezőgazdaság, és nevelésügyi programokat, létesítményeket és építkezése­ket segítenek. Az 1961-ben alakult bizottság eddigi tevé­kenységét a Világszövetség tagegyházai 43.1 millió dollár- raJ. támogatták, (lwi) HERRNHUT JUBILEUMA A Herrnhuti Testvérgyüle­kezet június 17-én ünnepi is­tentiszteleten emlékezett meg fennállása 250. évfordulójáról. Az ellenreformáció korában a csehországi protestánsok egy csoportja Hermhut területén talált menedéket. A Német Demokratikus Köztársaság egyházügyi államtitkára, Hans Seigewasser, az évforduló al­kalmával tartott fogadáson ki­jeién tette: „Hermhut neve a testvériességet jelenti, a diakó- niát, a szó legjobb értelmében és az emberiesség indítékaiból származó gondokozásbeli, ér­zésbeli és cselekvésbeli pél­dát”. A Herrnhuti Testvérgyüle­kezet nevét főleg az évente ki­adott Bibliaolvasó Vezérfonal (Losungen) tette világszerte ismertté, (epd)

Next

/
Oldalképek
Tartalom