Evangélikus Élet, 1972 (37. évfolyam, 1-53. szám)

1972-06-18 / 25. szám

V-V# Amit Isten nekünk ajándékon bűnbocsánat Mik 7,18—20 Sokszor halljuk igehirdetésben azt a kifejezést, hogy bűn­bocsánat, vagy Isten megbocsátja a bűneinket. Sok igehallgató számára megkopott a szó jelentése, elvonttá, üressé, majdhogy­nem értelmetlenné és tartalmatlanná vált. Talán azért is, mert mi emberek nem tudunk igazán megbocsátani, ezért elképzelni sem tudjuk, hogy milyen az igazi megbocsátás. Ha szép sza­vakkal bizonygatjuk is azt, hogy tökéletesen megbocsátottunk, a szívben szokott maradni egy kis tüske, s ez elég ahhoz, hogy ne legyen valóban igazi a megbocsátásunk. Isten bűnbocsánata egészen más. ISTEN CSELEKEDETTEL BOCSÁT MEG, nem csupán sza­vakkal. Szemléletesen fogalmazza az ige, amikor azt mondja, hogy „Isten hózzánk tér”. Sőt nemcsak cselekszik, hanem ő a kezdeményező, ö jön felénk, nem nekünk kell megkeresnünk őt, és kiharcolnunk a bűnbocsánatot. Jézus sem csak szóval bocsátott meg azoknak a bűnösöknek, akikkel találkozott. Mindig cselekedett is velük valamit szeretettel: gyógyulást, megelégedést, tehát életet adott. Isten mivelünk is cselekszik, amikor bűnünket megbocsátja. Igéjével bocsátja meg bűnün­ket, s az ige még a nyelvtan szerint is cselekvést jelent. Tehát igéjében „tér hozzánk”, keres meg bennünket, adja a megelé­gedést, gyógyulást, életet. Ezért olyan roppant fontos Krisztus tanítványa számára Isten igéje. ISTEN INGYEN BOCSÁT MEG, nem szab feltételeket és nem vár érdemeket. Azt mondta a próféta Istenről, hogy „elen­gedi a vétket”, „könyörül rajtunk” és „irgalmasságot mutat”. Ezek a kifejezések azt jelentik, hogy Isten nem azért bocsát meg, mert megérdemeljük. Ugyan kinek bocsáthatna meg ilyen feltétellel? Jézus is ingyen bocsátott meg azoknak, akikkel ta­lálkozott, s tanítványait is erre tanította. Mi emberek képtele­nek vagyunk a feltétel nélküli megbocsátásra, mert sok a bosz- szúállási vágy, a számító és kárörvendő érzés bennünk. Ezért lehet végtelen örömre és hálára késztető az a tapasztalat, hogy Isten valóban ingyen bocsátja meg bűneinket. ÉS VISSZAVONHATATLANUL, tehát tökéletesen ad bűn­bocsánatot. „Eltapossa”, „tenger mélyébe veti” bűneinket. Csu­pa olyan cselekedet, amely után nem lehet megbánás, visszaté­rés. Megbánhatatlanok Isten cselekedetei. Ha ő megbocsátotta bűnünket, akkor valóban nem is emlékezik arra többé. Jézus bocsánata is. ezért jelentett olyan végtelen örömöt azoknak, akik megkapták, mert teljesen tiszták lettek, nem kellett ebben kételkedniük. Amikor — talán úrvacsoravétel alkalmával — elhangzik a „megbocsáttattak a bűneid”, velünk is ugyanez történik. Istennek van hatalma arra, hogy tökéletesen elvegye bűneinket, s ő ezt meg is teszi, mert „hűséget mutat” és „nem tartja meg haragját örökké”. Megszégyenítő szeretet. Olyan, amilyenre ember nem képes, de amire mégis a legnagyobb szüksége van az embernek, mert csak a tökéletes bűnbcsánatból meríthet az új élethez elegendő erőt. A mai vasárnap igéjének minden szava azt hirdeti, amit Isten tett értünk: azt a szeretetet, amelyet a bűnbocsánatban ajándékoz nekünk. Természetes, hogy ilyen szeretet láttán Krisztus tanítványa nem marad tétlen, hanem imádságával és bizonyságtételével, a világban és népe körében végzett szolgá­lattal igyekszik megköszönni Isten szeretetét. De, hogy valamit is meg tudjunk hálálni, ennek ott kell elkezdődnie, hogy vilá­gosan látjuk azt, amit Isten értünk tett. Ez a mai ige ezt akarta minden más helyett megmutatni. Bárány Gyula IMÁDKOZZUNK Urunk, köszönjük, hogy megbocsátod bűnünket. Ezért élhe­tünk és szolgálhatunk. Köszönjük, hogy nem a mi érdemünk a mértéked, hanem egyedül a te szereteted. Köszönjük, hogy bo­csánatod nemcsak a múltra vet fátylat, hanem elegendő erő a jelen küzdelmében és a jövendő bizonytalanságban is. Könyör- günk, maradj velünk továbbra is bűnbocsátó szereteteddel. Amen. — NYUGDÍJAZÁS előtt álló or­vosnő (csökkent mozgásképességül keres teljes ellátással és fizetéssel segítő-gondozónőt, aki szerény háztartási munkát is ellátna. Buda­pest mellett, Hév és autóbusz köz­lekedés. Telefon: 141—728 délelőtt 8—10. — A KELENFÖLDI GYÜLEKE­ZET egyházi járulék-beszedőt ke­res. Jelentkezés a lelkészi hivatal­ban. Bp. XI. Bocskai út 10. — HARANGOK ÉS^ ORGONÁK villamos meghajtását továbbfej­lesztett, biztonságosan működő szerkezeti megoldással vállalom. Kraszkó Jenő villanyszerelő mes­ter. Békéscsaba. Gyulai út 22. Istentiszteleti rend BUDAPESTEN, 1972. JÜNIUS 18-AN Deák tér de. 9. (úrv.) dr. Kékén András, de. 11. (úrv.) dr. Hafen- scher Károly, du. 6. Trajtler Gá­bor. Fasor de. 11. Ifj. Görög Ti­bor, du. 5. Szeretetvendégség. Dó­zsa György út de. fél 9. Ifj. Görög Tibor. Üllői út de. fél 11. Kará­csony Sándor u. de. 9. Rákóczi út 57/b. de. 10. (szlovák) Solymár János, de. 12. (magyar). Thaly Kálmán u. 28. de. 11. dr. Rédey Pál. Kőbánya de. 10. Sülé Károly. Vajda Péter u. de. fél 12. Sülé Károly. Zugló de. 11. (úrv.) Bizik László. Rákosfalva de. 8. Boros Károly. Gyarmat u. de. fél 10. Bi­zik László. Fóti út de. 11. Benczúr László. Váci út de. 8. Benczúr László. Frangepán u. de. fél 10. Benczúr László. Üjpest de. 10. Blá- zy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Vi­rágú Gyula. Soroksár Újtelep de. 9. Virágh Gyula. Pestlőrinc de. 11. Matuz László. Kispest de. 10. Kispest-Wekerletelep de. 8. Pestúj­hely de. 10. Schreiner Vilmos. Rá­kospalota MAV-telep de. 8. Rákos­palota-nagytemplom de. 10. Rá- köspalota-kistemplom du. 3. Rá­kosszentmihály de. fél 11. Karner Ágoston. Sashalom de. 9. KaAer Ágos'top. Mátyásföld de. fél 11. Cinkota de. fél 11., du. fél 3. Kis- tarcsa de. 9. Rákoscsaba de. 9. Bé­kés József. Rákoshégy de. 9. Rá­kosliget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél 11.. du. 3. Bécsikapu tér de. 9. (úrv.) Ma- docsai Miklós, de. fél 11. (néniét), de. 11. (úrv.) Madocsai Miklós, du. 6, Madocsai Miklós. Torockó tér de. fél 9. Óbuda de. 10. D. Dr. Ott- lyk Ernő (lelkészavatás). XII. Tartsay Vilmos u. 11. de. 9. Ta­kács József, de. 11. Takács József du. 5. Szeretetvendégség. Pesthi- degkút de. fél íl. Ruttkay Elemér Kelepföld de. 8. Bencze Imre, dfe. li. (úrv.) Bencze Imre du. 6. Reuss András. Németvölgyi üt de. 9. Reuss András. Albertfalva de. 7. Visontai Róbert. Nagyté­tény de. fél 9. Kelenvölgy de. 9. Visontai Róbert. Budafok de. 11. Visontai Róbert. Csillaghegy de. fél 10. Csepel de. fél 11. — Szentháromság után a 3. vasárnapon az oltárteritö szí­ne: zöld. A délelőtti isten- tisztelet oltári igéje: Lk 15, 1—10; az igehirdetés alap­igéje: Mik 7, 18—20. — EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIÓBAN. Június 25-én, vasárnap reggel 7 órakor az evangélikus egy­ház félóráját közvetíti a Pető­fi Rádió és az URH adó. Igét hirdet PONICSÁN IMRE kis­kőrösi lelkész. — MÖR1CHIDA—ÁRPÁS. A gyülekezet új jegyzőjét M. Dombi Sándort április 30-án iktatta be szolgálatába Sághy Jenő lelkész. — OROSZLÁNY. A gyü­lekezet ének- és zenekara jú­nius 18-án, vasárnap délután 3 órakor istentisztelet keretében EGYHÁZZENEI ÁHÍTATOT tart megalakulásának tízéves évfordulója alkalmából. Műso­ron : J. S. Bach 79. kantáta, Gárdonyi Zoltán: Az Ür dicsé­rete (Bemutató) Händel: Mes­siás című oratóriumának III. része.. 'Közreműködnek: Ker­tész Erika (szoprán), dr. Nagy Ervinné (alt), Benő László (te­nor), Mezőfi Tibor ' (basszus). Orgonái: Beharka Pál, vezé­nyel Nagy Dániel. Igét hirdet J. S. BACH ÖSSZES ORGONAMŰVEI címmel előadás-sorozat lesz június 16-án, pénteken este fél 7 órakór a Bécsikapu téri templomban. Concerto G-dúr Korálfeldolgozások Prelúdium és fúga A-moll Allabreve D-dúr Orgonái: PESKÓ GYÖRGY. Előadó: Földes Imre és Várnai Péter. Jegyek ára: 12,— Ft. Megfelelő érdeklődés esetén az előadást követő hétfőn az előadást megismétlik. dr. Nagy István esperes. Min­den kedves érdeklődőt szere­tettel vár a gyülekezet veze­tősége. — CSORVAS. Szenthárom­ság vasárnapján Mekis Adám esperes^ püspökhelyettes és dr. Péterfy Gábor egyházmegyei felügyelő, a Kelet-Békési Egy­házmegye elnöksége,' valamint Koszorús Oszkár, a Nyugat- Békési Egyházmegye esperese szolgáltak. Énekelt az Oroshá­zi Énekkar Tóth László kar­nagy vezetésével, szavalt Ba­gó Gyuláné, szólót énekelt Tóth Lenke a gyülekezeti na­pon. — Ugyanekkor az egy­házmegyei területrendezés so­rán Csorvás egyházközséget a Nyugat-Békési Egyházmegye átadta a Kelet-Békési Egyház­megyének. . Az ünnepségen részt vett és felszólalt Zsiga János a Községi Tanács V. B. elnöke. — BÉNYE. Április 16-án ik­tatta be Cselovszky Ferenc lel­kész a gyülekezet újonnan, megválasztott tisztségviselőit és presbitereit. Míg a múltban a presbitériumba csak férfia-. kát választottak, most az új ’ presbitérium tagjainak egy- harmada nő. ' EVANGÉLIKUS ELET . ' Ä Mag yarországi Evangélikus Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti: a szerkesztő bizottság Felelős szerkesztő és kiadó: D. Korén Emil Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest. VIH.. Puskin u. IS. Telefon: 142—074 Csekkszámlaszám: 516—20.412—VE Előfizetési ár: egy évre 90,— Ft Árusítja a Magyar Posta Index 25 211 72.2840 * Athenaeum Nyomda. Budapest Rotációs magasnyomás Felelős vezető: ■ Soproni Béla vezérigazgató „Mert azért jött az ember­nek Fia, hogy megkeresse és megtartsa, ami elveszett.” (Lk 19, 10) VASÁRNAP. — „És mon­da nékem az Isten: Szolgám vagy te, Izrael, akiben és meg- dicsőülök.” (Ézs ‘49, 3 — 1 Pt 2, 9 — 1 Pt 5, 5—11 — Zsolt 32) Nagy felelősség és nagy juta­lom, amit igénk mond. Felelős­ség azért, mert Isten szolgájá­nak lenni nem egyszerű dolog. Olyan életfolytatást igényel ez tőlünk, amire mi képtelenek vagyunk a magunk erejéből. Csak Jézus Krisztus szolgálata, kereső és megtartó szolgálata ad lehetőséget erre. Jutálom azért, mert Isten elfogad ben­nünket szolgáinak, munkatár­sainak itt a világban minden bűnünk, gyengeségünk, hitet­lenségünk és reménytelensé­günk ellenére. HÉTFŐ. — „Én vagyok, aki mondom: ímé, itt vagyok!” (Ézs 52, 6 — Jn 17, 6 — Mk 2, 1—17 — 1 Kir 8, 22—30, 54— 61) Ebben a rövid, tömör mon­datban benne vap mindaz, amit hiszünk és vallunk, és ami alapot adhat életünkhöz. Isten itt van! Nem valahól a magasban, a felhők, fölött, ha­nem itt lent a földön köztünk. Ez jelenti azt, hogy minden gonddal, kétséggel, problémá­val és nehézséggel van kihez fordulnunk itt a földön, de ez egyúttal figyelmeztetést is je­lent számunkra. Nem élhetjük le életünket úgy, nem csele­kedhetünk semmit úgy, hogy úgysem, tudja senki! Isten fi­gyelemmel kíséri egészen kö­zelről életfolytatásunkat és előtte minden cselekedetünk nyilvánvalóvá lesz. KEDD. — Jézus mondja: „Íme, meggyógyultál, többé ne vétkezzél, hogy gonoszabbul ne legyen dolgod!” (Jn 5, 14 — 2 Krón 32, 24 — Lk 7, 36—50 — 1 Kir 10, 1—13) Minden em­ber elmondhatja életére vonat­kozóan, hogy súlyos bajokból szabadult meg. Akár tudomá­sul vesszük, akár nem, minden gyógyulás, bajból, való megsza­badulás isten, ajándéka.. Figyel­meztetni akar bennünket aján­dékával. Mégis milyen h,amar elfelejtjük, hogy Isten ajándé­kai azért vannak, hogy jobbá, igazabbá és tisztábbá legyén életünk. Meggyógyultunk, de azért, hogy tisztábbak legyünk, többé ne vétkezzünk. Ne fe­lejtsük el soha. Jézusnak ezekét az intő szavait. SZERDA. — „De hála az Istennek, aki a diadalt adja nekünk a mi Urunk Jézus Krisztus által.” (1 Kor 15, 57 — Zsolt 68, 4 — Lk 15, 11—32 — 1 Kir 11, 1—13) Nem arról van szó, hogy saját erőnkből és te­hetségünkből legyőzhetjük bű­neinket és új életet tudunk kezdeni. Arról van szó, hogy Jézus Krisztus legyőzte a bűn hatalmát és ez ad lehetőséget, nekünk is a bűnbocsánaton ke­resztül, hogy legyőzzük bű^ neinket és olyan életet kezd­hessünk, amely méltó Jézus követéséhez. E nélkül csak el­veszett és tévelygő emberek lennénk. CSÜTÖRTÖK. — „Szükség gemben az Urat hívtam és az én Istenemhez kiáltottam; sza­vamat meghallgatá.” (Zsolt 18, 7 — Mk 14, 35—36 - Emi, 1—8 — 1 Kir 11, 26—40) Úgy tűnik, kicsit merész és egyol­dalú a zsoltáros kijelentése, amikor arról beszél, hogy Isten meghallgatta kérését. Sokan ennek éppen az ellenkezőjét ál­lítanák. Mégis a zsoltárosnak van igaza. Mert nem arról be­szél, hogy Isten mindig és mindenben úgy hallgatta meg a kérését, ahogy azt ő szerette volna, hanem arról beszél, hogy meghallgatta! Ez a meg­hallgatás azt jelenti, hogy Is­ten úgy cselekedett a kérésre, ahogy azt ő jónak és helyesnek ítélte és az embernek üdvös­ségét munkálta. Imádságaink­nál ezt soha sem hagyhatjuk figyelmen kívül. PÉNTEK. — „Hát kívánva kívánom én a gonosznak* ha­lálát? — ezt mondja az Ür Is­ten; nem inkább azt, hogy megtérjen útjáról és éljen?’* (Ez 18, 23 — Zsid 3, 13 — Rm 5, 1—11 — 1 Kir 12, 1—20) Is­ten irgalmáról 'és kegyelméről beszél mai igénk. Életünk foly­tatása, hitetlensége, szertelen­sége minden józan emberi ész szerint csak halállal végződ­hetne. Isten azonban nem ezt akarja! Azért küldte Jézust, hogy a gonoszokat is, a bűnö­söket is, tévelygőket is megté­résre hívja és új életbe állítsa, szolgálatra és a szeretet csele­kedeteinek naponkénti gyakor­lására búzdítsa. SZOMBAT. — „Dicsérjétek az Urat mind ti pogányok; ma­gasztalják őt mind a népek.” (Zsolt 117, 1 — Jel 7, 9—10 — Lk 1,57—80 — 1 Kir 12, 21—33) Isten azt akarja, hogy életünk megújuljon, igaz és hivő köve­tői legyünk. Ezért küldte hoz- zánlí, értünk Fiát, Jézus KrlS*S tust is'. Erről tett bizonysáéöt heti igénk is. Látva Istennek ezt a. hallatlan nagy kegyelmét az ember nem is tehet mást, csak dicséretet énekei, magasz­talja Istent. Magasztaljuk mi is, zengjünk dicséretet nevének mi is! ifj. Kendeh György — HALÁLOZÁS. Id. Koren Emil vasdiplomás mérnök, ny. MÁV igazgató június 6-án tartós, nehéz, de fegyelemmel viselt szenvedés után 87 éves körében elhunyt. Temetése jú­nius 16-án volt a Farkasréti temetőben. Az elhunytban D. Koren Emil esperes édesapját* gyászolja. „Ha meszomorít az Ür, meg is könyörül, mert nagy az ö szeretete.” Magyar miniatűrök ARANY-LÁSZLÓ máig eléggé nem értékelt elbeszélő költeménye, vagy inkább verses re­génye, A délibábok hőse, száz évvel ezelőtt je­lent meg, 1872-ben. A hang és az enyelgő áb­rázolás Arany János magatartására vall, de a fiú a magyar jelen képeit úgy köti be, hogy kérlelhetetlenül, s egyértelműen az igazat s a valódit mondja el. Hűbele Balázs történetei­nek egy része, a költő saját élménye, diákköri észlelete, az egész magyar körkép azonban Arany László nemzedékéé, vagyis az osztrák- magyar kiegyezés koráé, a magyar kapitaliz­mus fejlődésének keserű lírai krónikája. „Pest, tél, köd és sár, lárma, hejsze-hajszok, zaj-baj, hausse-baisse unalmát viselem” írja csügged­ten, s a stanza végén így kiált fel: „Jobb észre térni hát, s kijózanulni.” Arany László tehát a kép visszáját festi, ahogy maga mondja, letö­rölve a költészet-adta báját a hazának, egy torz vonással félrebiggyesztve a száját, hogy a mosolygó arc sírva fakad. El van keseredve attól, hogy a magyar valóság és költészet adta kép között nagy űr tátong. „A képzelet nem lesz seholse testté, Alföld sem oly szép, mint Petőfi festé” — mondja pár sorral odébb, zor­dan, valóban délibábokat tépdesve. De érezzük s tudjuk, hogy ezt a hangot és valóság-látást a legnagyobb nemzetszeretet sürgette. Arany László a polgári életben a Magyar Földhitel- intézet igazgatója volt, s pontosan tudta-látta a parasztság helyzetét, vagyis az egész népét. Nem elégítette ki lelkiismeretéf, és meggyőző­dését, hogy egyénileg érvényesült, s egyénileg sokan érvényesülnek a hazáiban. Mit ér az egyén jóléte, ha a nemzet boldogtalan? Fáj a költő szíve, attól tartván, hogy eltévedt a nemzet. A nemzet boldogulása nélkül mit sem ér az egyén jó szerencséje. Ez a szerencse lát­szat csupán. Az egyén fázik a nemzet körei­ben. Aranykort kívánt deríteni nemzetére, akár édesapja, széttépte a délibábokat, teljesí­tette kötelességét, de reménytelen szívvel. Ez a káprázatvesztő magatartás sír fel ebben a nagy költeményben, lankadatlan erkölcsi szen­vedéllyel: Arany László tiltakozott a legerő­sebben polgárosodásunk görbe útjai ellen. Meg­győződést, történelmi felelősséget, tisztességes emberséget követelt, amilyen puritán volt ma­ga is. Ez a nemzetnevelő erő lobog a megej- tően tiszta szándékú, gerincegyenesítő költe­ményben, melyet éppen azért név nélkül je­lentetett meg, de a név hamarosan kitudódott, emelt fővel vállalta tehát a kritikát Arany László. Petőfi és Arany János szelleme lobo­gott benne, nem szertelenül, hanem az enyhén égő csipkebokor formájában. Kár, hogy leg­jobb alkotó korában befejezetlenül itt kellett hagynia munkáját és erőfeszítését. , NÉPMESÉINKET is Arany László gyűjtötte össze elsőnek, Gyulai Pállal együtt, s adta ki a Magyar Népköltési Gyűjteményben, melynek tizennégy kötete a magyar kultúra messzi év­századokban gyökerező gyönyörű hajtása. Az első kötete e sorozatnak ugyancsak száz évvel ezelőtt, 1872-ben jelent meg Arany László gondozásában. Ki ne epilékeznék Petőfi édes versére, melyet Arany Lászlóhoz írt, amikor még gyermek volt, s az Arany családnál időző költő a kis ürge meséjével szórakoztatta a tér­dén lovagoló Lacit. Apja megírta a Családi kört, vagyis tudatunk mélyéig jelezte, hogy a mesemondó varázslat nemzetalakító erő. A családi melegben, Petőfi játszi ritmusában nőtt fel Arany László, s pompás, bátor, egye­nes magatartással gyűjtötte össze és értelmezte férfi korában népmeséinket, ö írta az első me­seelméleti tanulmányt is nálunk, ez volt 1867­ben székfoglaló előadása, ő osztályozta elsőnek műfajok szerint népmeséinket, s e tekintetben úttörőnek tetszik egész Európában. Amikor a Habsburg király és országunk feudális rétege megköti a kiegyezést, Arany János kiváló fia visszamutat a népre, mint nemzeti erőforrásra. Eveken át készült rá, Eredeti népmesék című kötete már 1862-ben jelenik meg, apja elkép­zeléseit valósítja meg benne. Megőrzi a mesék eredeti szépségét, szerkezetük fcerekségét, stí­lusuk hamvát. A kis kakas gyémánt félkraj­cárja, vagy Á kóró és a kismadár, a Babszem Jankó ma is a legtisztább forrásvíz gyerme­keinknek. Arany László határozta meg elsőnek a magyar népmese jellemző vonásait, hogy szembe állítsa más népek meséivel, mint típu­sokkal, ahogyan félszázaddal később Bartók Béla a vegyész gondosságával és pontosságával elhatárolta a körülöttünk élő népek dalaitól. Arany János oktatta fiát arra, hogy úgy kell a meséket átírni, s följegyezni, ahogyan a nép mesemondói szövik, szájról szájra, érzékle­tesen, gyönyörűen, a hépi-nemzeti együttléi keltető melegében. így találkozott Arany Lászlóban a nemzetnevelés két aranyszála: az igazmondás és a gyönyörködés. DIVALD KORNÉL volt a régi vándor neve, aki úgy tudott gyalogolni, mint senki más Ma­gyarországon. Vándorbottal járt, tarisznyájá­ban fényképezőgép és háromlábú állvány, ha­talmas notesz, írószerszám és mérőszerszám. Ez a sajátos vándor ugyanis azért kelt útra, s merit, mendegélt hegyeken át, völgyeken át, hogy hazája művészeti emlékeit fölkutassa, le­fényképezze, vagy lerajzolja, megmérje, hitele­sítse, fölfedezze mesterüket, megvallassa a pa­pot és a kántor tanítót, községi bírót és öregem­bereket, akik mindenről tudnak, ami a faluban történt. Divald Kornél fedezte fel a múlt szá­zadban és századunk első éveiben a Felvidék művészeti emlékeit, ő leltározta elsőnek a templomókat és kastélyokát, a szárnyas oltáro­kat és faragott padokat, a körtefából készült Madonnákat és Krisztusokat, a falra festett Kálvária jeleneteket, bűnök és erények festmé- nyi jelenetét, kancsók, tálak, kélyhek, csillá­rok, asztalók és székek korát és származását. Pozsonyról, Kassáról, a bányavárosok képző- művészeti kincseiről már akadtak régebbi szakszerű feljegyzések, de az Isten háta mögöt­ti falvakba, a fatemplomokba, a szepesi oltáro­kon piruló Szent Istvánokra és Szent Lászlók­ra Divald Kornél előtt még nem nézett be sen­ki szakértő szemmel. Azt a munkát végezte el ő művészettörténeti ösvényen, amelyet Mik­száth végzett el novellában és regényben, Bartók népdal- és népzene-kutatásban. Fá­radhatatlan volt Divald Kornél, szerény és tiszta szívű ember, akit mindenki szívébe zárt, akár kortását, Mednyánszky Lászlót, a nagy piktort, aki ugyanakkor vándorolt erdőn- mezőn keresztül-kasul, éjszaka és tűző napon, hóban és szélben, hogy megörökítse a Felvi­dék hegyeit és vizeit. Sereg nagyszerű, úttörő könyvet írt Divald Kornél a felfedezésekről. Az ő monográfiája állapította meg elsőnek a felvidéki reneszánsz építészeti emlékeit, egy másik hatalmas műve elkalauzol Szepes me­gye művészeti alkotásaihoz (három kötetben), egy harmadik a magyarországi szárnyas oltá­rokat vallatja, de írt Budapest művészeti szépségeiről is, mindig a régit kutatva s á ré­gire irányítva a figyelmet. Száz évvel ezelőtt született Divald Kornél, Eperjesen, 1872. má­jus 21-én; úttörő volt, töröljük le a port nevé­ről, Szalatnaí Rezső 4 * #

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom