Evangélikus Élet, 1972 (37. évfolyam, 1-53. szám)

1972-06-18 / 25. szám

Diakónia a gyülekezetekben Ezzel a főtémával foglalko­zott a május 17—18-án Gye- nesdiáson megtartott Országos Daikóniai Konferencia. D. dr. Ottlyk Ernő, a diakóniai szol­gálatot irányító püspök mon­dotta bevezetőjében, hogy az elmúlt évi lelki megerősítést célzó konferencia után most ezt a főtémát tűzte napirendre a diakónia vezetősége, hogy részt vállaljon abból a munká­ból. mely diakónia-teológiánk továbfejlesztését célozza. Ezért bővült ki a konferencia meg- hívofetainak sora is az espe­resekkel, hogy az egyházme­gyei diakóniai előadók és az intézmények vezetői, gondno­kai mellett ők is részesei le­gyenek a munkának és az egyházmegyékben a jövőben még tudatosabban figyeljék, irányítsák a gyülekezetekben folyó diakóniai munkát. Az egész gyülekezet ügye Közös urvacsoravétel után Virágh Gyula esperes, ügyvi­vő-lelkész tartotta a témát ki­bontó előadást. Jézus Krisz­tus emberi eszközökön keresz­tül cselekszik. A szociális gon­doskodást államunk már meg­oldotta, ma nem ez a feladat. De iparosodó társadalmunk­ban akad feladat, melyet dia­kóniai lelkülettel meg kell és lehet oldanunk. Vannak öre­gek, betegek, magukra mara­dottak, akiknek látogatása, gondozása olyan feladat, me­lyet hitünkből folyóan végez­nünk kell. Városokon be le­het kapcsolódni a társadalom ilyen irányú munkájába, me­lyet a Hazafias Népfront vé­gez aktívái által. A társada­lom egészébe történő jó be­illeszkedéssel vállalhatunk részt ebből. Lehet a gyüleke­zetnek diakóniai csoportja, mely a konkrét feladatokat nyilvántartja és elvégzi. Ezt a munkát is meg kell tervezni, mint minden gyülekezeti mun­kát s ez a lelkészek, tovább- menve az esperesek feladata a gyülekezeti munkatervek készí­tése során. (Vigyázni kell azon­ban, hogy csak annyit vállal­junk amenftyire erőnk, munká­sunk akad, mert különben csa­lódást okozunk azoknak a test­véreinknek, aki azt hiszik, rend­szeres lesz a látogatás, gon­dozás. Nem csupán a keresz­tyén karitász gyakorlása a fel­adatunk, hanem a jelentkező bajok társadalmi és strukturá­lis gyökeréig való hatolás, és tüneti kezelés 'helyett a gyö­kérig menő terápia. A gyüleke­zeti diakónia az egész gyüleke­zet ügye — mondotta előadá­sában az országos ügyvivő- ■lelkész. Nem kampány Érdekesen egészítette ki az előadást, a korreferátumok so­ra. Csizmadia Sándor nyíregy­házi. lelkész arról szólt, hogy a diakónia nem kampány-fel­adatok teljesítése, fianem élet­forma. Ezért kell bevoijni a presbitereket is, akiknek nem­csak üléseken való határozás a dolguk, hanem a diakóniai életformát is élniök' kell. Fel­hívta a figyelmet a „beszélge­tő-társ” szolgálatra. Vannak, akik nem szorulnak beteggon­dozásra, kiszolgálásra, csupán .magányosan élnek és szüksé­gük van ilyen beszélgető társ­ra, akivel megoszthatják gon­dolataikat, problémáikat. Ga- ram Zoltán bobai lelkész a fa­lusi gyülekezetek előnyösebb helyzetéről beszélt a gondozás terén, hiszen a falu népe és gyülekezete majdnem egészé­ben vérségi, rokoni kapcsolat­ban van, Itt azonban diakó­niai feladat az intézmények támogatásának megszervezése, munkaerők küldése. Mekis Ádám békéscsabai • esperes megerősítette, hogy a diakónia az egész gyülekezet ügye. de rögtön hozzátette: „ez nem kisebbíti a lelkészek felelőssé­Én, én, én! Ismerjük, és milyen gyakran használj uk ezt a kis szót! Min­dig csak én. Én vagyok az el­ső, én vagyok a legokosabb, én vagyok a legfontosabb, ná­lam nincs nagyobb!. Sokszor még imádságunkat is meg­rontja ez a másokat lenéző és semmibe vevő önzés, az egoiz­mus. Hiszen gyakran imádko­zunk mi is úgy, mint a fari­zeus: Hálát adok, hogy nem vagyok olyan, mint az a má­sok ... Pedig ez a másokat semmi­be vevő, önző magatartás az oka legtöbb nyomorúságunk­nak! Családi életünk azért fut sokszor zátonyra, mert. a hit­vestársak minden áron a sa­ját kényelmüket és boldogsá­gukat keresik. Még a másik megalázása, lelkiismeretlen ki­használása árán is. Válóperes tárgyalásokon a másik ellen felhozott válóok a legtöbbször erre a magatartásra vezethető vissza. Pedig őszinte pillana­tainkban de sokszor rájövünk, hogy nem édes az az öröm és boldogság, amely a másik szo­morúságát, boldogtalanságát vonja maga után. Mégis újra meg újra visszatérünk a biz­tos csődbe vezető útra. Ugyanez a Helyzet a na­gyobb közösségben,, a társada­lomban is. Mindenki tudja, milyen kibírhatatlanok a má­sokkal mit sem törődő, önző emberek. Akik vásárlás köz­ben elibénk tolakodnak a pénztárablaknál, akik villa­mos és autóbusz megállókban . ellökve és letiporva a gyen­gébbeket, minden áron elsőnek akarnak felszállni, akik ros­katag aggastyánokat és terhes anyákat látva nem adják át a helyüket. De nemcsak kibír- hatatlanok, sokszor nagyon is ’ veszélyesek, ezek az emberek. Rendőri jelentések arról szól­nak, hogy a közlekedési bal­esetek nagy százalékát az ag­resszív vezetés okozza. Ami­kor a vezető nem törődik (a biztonsággal, hanem agresszív módon hajt' és előz, mert ne­gyed órával, vagy tíz perccel előbb akar otthon lenni. Nem gondol arra, hogy az ilyen ag­resszivitás következtében autóstársai, sőt maga is talán sohasem érkezik haza család­jához. gyermekeihez. ' t szocialista társadalom a közösség társadalma, amely eleve kizárja az egoisták lét- jogosultságát. Azonban nem szabad elfelejtenünk, hogy a közösségi társadalomban is sok olyan alkalom és lehetőség van, ahol tág terület nyílik a lelki­ismeretlen, önző emberek ga­rázdálkodására. Társadalmunk törvényei szigorúan lesújtanak ezekre az emberekre, de dön­tő változás ezen a területen is csak akkor következhet be, ha a'társadalom tagjai a'-közvé­lemény formálásával maguk is fellépnek az ilyen lelkiisme­retlen, önző emberek ellen és határozott, fellépéssel lehetet­lenné teszik garázdálkodásu­kat. Ebben a kérdésben nem Jeh^t semleges állásponton áll­ni. Nem mondhatjuk: mi kö­zünk mindehhez, fontos, hogy engem ne érjen sérelem. Ha mindenki így gondolkoznék, akkor én is ki lennék téve az önző emberek sértéseinek. Kö­zösségben élünk, a közösség tagjaiként dolgozóink, szóra­kozunk, örülünk és szomorko- dunk. Nem Robinzonként ke­ressük a magunk boldogságát, vagy hordozzuk a magunk ke­resztjét. Egymás iránti fele­lősségei kell elsősorban ön­magunkban irtani az egoiz­mus káros szellemét, s min­dent megtenni azért, hogy a társadalmi élét minden terü­letén megszűnjék az önzés. A keresztyén emiber sem vo­nulhat a maga élete elefánt- csont-tornyú védőbástyája mö­gé. Hiszen Krisztus Urunk nem vette lei övéit az emberi közösségből, hanem azt akar­ja, hogy beleépüljenek a tár­sadalomba. Éppen ezért az „én” szó helyett egy másik szót, a „mi”-t helyezte tanítványai szívére. Legklasszikusabb pél­dája ennek az Űrtói tanult imádság, amelyben Urunk ta­nítása szerint a -„mi” Atyánk­hoz, a „mi” mindennapi ke­nyerünkért és a „mi” bűneink bocsánatáért imádkozunk. Ez azí jelenti, hogy az én sorsom a mi sorsunk, tehát minden ember sorsa. Ezért teszünk meg mindent mi keresztyének is társadalmunkkal együtt, hogy minél kevesebb legyen közöttünk az önmagának élő. lelkiismeretlen, önző ember,s minél előbb megvalósuljon az egymásért élő és felelősségét vállaló emberek boldog közös­sége. Dr. Selmeczi János gét!" Milyen a gyülekezet dia- kófiiájának arculata? — ez a lelkész hozzáállását is mutatja. Találóan fűzte hozzá dr. Nagy István tatai esperes: „ahol a lelkész vagy a gyülekezet az önmentés és nem a mások mentése szolgálatában áll — ott nincs diakónia." Közös feladatok A főtéma megvitatása mel­lett a konferencia mégsem volt egyoldalú. Belső logikája magával hozta, hogy ne reked­jünk meg „szűk házunk táján”, hanem tekintsünk ki intézmé­nyes diakóniánkra. Szeretetintézményeink évről évre szervezettebben, jobban végzik munkájukat. Ezt segí­ti a most elkészült és érvénybe lépett országos szabályrende­let is. Öröm volt hallgatni a beszámolókat. Renoválás, kis bővítések, otthonosabbá, mo­dernebbé alakítás sok szeretet­tel és leleményességgel. Az otthon-vezetők találékonysá­ga, ügyessége a rendelkezésre álló keretek között is tud cso­dákat tenni. Gyógypedagógiai munka az egészségügyi gyer­mekotthonban Budán, konyhai és egészségügyi (mosdó, fürdő­szoba) berendezések moderni­zálása Békéscsabán, Pécsett vagy Győrött mind olyan gya­rapodás. melyet áldozatkész gyülekezeti tagok adományá­ból a gondozottak életének szebbé tételéhez okosan hasz­náltak fel az egyes otthonok­ban. Nagyon nagy segítség a gyülekezetek támogatása, de még nem minden gyülekezet veszi ki 'részét ebből erejéhez mérten. Több gyülekezeti dia­kóniai napot kell tartani, ahol megjelenhetnek az otthonok vezetői és beszámolhatnak az otthonok életéről. Sok helyen küzdenek munkaerőhiánnyal. Nézzünk körül gyülekezetünk­ben. Egyedül élő, munkaalkal­mat kereső asszonyok, hivatást érző leányok, fiatalok jelent­kezzenek egy-egy intézmény­nél Vagy a Diakóniai Osztá­lyon és találhatnak gondozói,, konyhai vagy egyéb munka­körben munkalehetőséget. A konferencia melegen köszön­tötte a 40 éves jubileumát ün­neplő pécsi Baldauf -otthont, mely a jubileumra megújult külsővel, központi fűtéssel ad szeretetet és közösséget bizto­sító otthont 35 idős testvérnek. A diakóniai munka jó elvé­gezéséhez a korszerű teológiai alap mellett szakmai tudásra is szükség van. Ezt segítette dr. Hun Nándor kandidátus­főorvos előadása a szociális ge­rontológiáról. Telj es diakóniát * Végül — hogy a kép teljes legyen — a politikai diakónia perspektívái felé irányította a figyelmet D. dr. Ottljjk Ernő püspök előadása: Szolgálatunk: diakónia — címmel. Az elő­adást eredetileg D. Káldy Zoltán püspök vállalta, de ép­pen a politikai diakónia végzé­se és gyakorlása szólította ezekben a napokban Egyiptom­ba az Országos Békteanács kül­döttjeként. Az előadás meghúz ta a vonalat a múltból a ma egységes teológiai látásáig. A társadalom és az egész embe­riség számára végzett diakónia területei közül részletesen ele­mezte az Európa biztonságáért folyó erőfeszítéseket, szólt az Európai Egyházak Konferen­ciájának és a Keresztyén Bé­kekonferencia munkájának eredményeiről. Ebben a pers­pektívában tárta fel a dia­kónia jövőjét is. Bátorítva, egymást biztatva kell végez­nünk a teljes diakóniát, ebben segítőnk a diakónos Jézus! Munkaértekezlet' volt a ja­vából! Munkáról adott szá­mot és munkalehetőségeket, feladatokat tárt fel. Reméljük, hogy a kapott feladatok az egyházmegyék kohójában is tovább izzanak majd és őszig eljutnak a gyülekezeti munka­tervek készítőihez, hogy az­után a gyülekezetek, diakó­niai munkájában realizálódja­nak és legyen a diakónia va­lóban — életforma. Tóth-Szöllős Mihály Horváth Imre: A béke érdekében Bezörgetek hozzád és minden házba s futok tovább fejhangon kiabálva, . Eb megmarhat, ág megszúrhat, megtéphet, gáncsolhat gaz, * csúfolhatnak csibészek, leszakadhat . cipő és ruha rólam, ' meg nem állok , se hőségben, se hóban s ha lábam is , lejártam, csúszom térden — és lázítok a béke érdekében. (1949) (Horváth Imre 1906-ban született az erdélyi Margittán. Élete és költői életműve Nagyváradhoz kötődik. Számos verskötete jelent meg. A román Állami Díj és a Munkaérdemrend I. osz­tályú fokozatának tulajdonosa. Fenti verse „Hősök hitével” c. Bukarestben 1960-ban megjelent kötetéből való.) Madách Imre: Mózes Különösen a bibliai törté­netet, 2 Mózes könyve alapján, jól ismerő olvasók azt gon­dolhatják, hogy Madách drá­mai költeménye nem több, mint a büpliai elbeszélés szín- padra-formálása. Akik pedig a Nemzeti Színház nagyszerű előadásában látták a művet megelevenedve, úgy ítélhetnek felületesen, hogy Madách a bibliai történetet csak „fogan­tyúként” használta fel politi­kai látásának és állásfoglalá­sának tolmácsolására. A dráma nagysága éppen abban van, hogy a már emlí­tett két szempontot úgy ötvözi egybe, hogy abból egy harma­dik értelmezési dimenzió is ki­teljesedjék: a teológiai és tár­sadalmi mondanivalón túl az általános és örök emberi színt. Ez pedig a nép vezetésére elhí­vott ember, az igazi „nép­vezér” küzdelme elhívójávaí. önmagával és népéért. .. kit az Űr választ eszközének, Nem lehet az már többé ön­magáé, Népe szívében ver csak élete.”' Az Istentől kiválasztott nép semmiben sem különb a többinél — mondja Madách —, lázadás és hitetlenség, áru­lás és gyávaság benne is jelen vgn, de a 'vezető feladata ép­pen az, hogy a népet ennek el­lenére olyan nemzetté formál­ja, mely egészében képes le­győzni a nehézségeket s úgy úrrá lenni a jelén problémáin, hogy abból a jövő szebb és igazabb valósága sarjadjon. Mózes is csak úgy állhat a nép élére, ha tudja és hiszi, amit akar, ha jobban szereti népét, mint önmagát, ha nem felettük áll, hanem velük és 'értük él. Teológiailag Mózes igazi ó- szövetségi, „mózesi" alak, a törvény fanatikusa, de a nép érdekében olyan döntésekre képes, melyek — íja pillanat­nyilag kegyetlennek tűnnek is, de — hosszú távon annak ja­vát szolgálják. Ügy hordozza a felelősséget, hogy „minden lépte új. s ' a semmiből kell újat teremtenie”, s ha megte­remtette, mint igazi eszköz, a feladat végrehajtása után, fél­reáll, hogy a megváltozott, megújult, mássá lett új nem­zedék saját erejében bízva megteremtse magának a Ká­naánt. B. L. Á világ új tavasza MEGGYORSULTAK a NEMZETKÖZI ESEMÉNYEK. Már- már alig tudjuk' nyomon kísérni őket. És hála Istennek, szinte valamennyi esemény olyan, amely békés célokat szolgál. Ma még nem tudjuk, hogy közülük melyik lesz az, amely végül is nyugodt kikötőbe vitorlázza az emberiséget, melyik közülük a legfontosabb, mert hiszen a' dolgoknak csak a kezdet kezdetén vagyunk. De szedjünk csokorba néhány eseményt, amely legújabbkorí történetünkben fordulópontot jelenthet. Május 17-én Bonnban ratifikálták a keleti szerződéseket. Öt nappal később, május 22-én Nixon elkezdte egyhetes tárgyalását Moszkvában. Június 3-án az egykori Szövetséges Ellenőrző Tanács épületében alá­írták a nyugat-berlini négyhatalmi egyezményt. Ezek csupán a két hét kimagasló eseményei. A sort azonban folytathatjuk. Mert június 2-án megnyílt Brüsszelben az európai közvéle­mény képviselőinek gyűlése s ugyanezen a héten Bonnban vé­gétért a NATO értekezlet, amely fennállása óta először hozott pozitív határozatot: állást foglalt az európai biztonsági érte­kezlet mellett. AMIT MINDEZEKKEL KAPCSOLATBAN ki kell jelente­nünk, az az, hogy megenyhült a nemzetközi légkör s végső so­ron mindegyik esemény a második világháborúból ittmaradt hordalékot van hivatva eltakarítani. Vagyis stabilizálni kívánja a békét. Innen tekintve valóban új korszak hajnalán vagyunk, s új korszakunk első eseményeiként könyvelhetjük el őket. Azt mindannyian tudjuk, hogy a világ békéje nem „fecse­gésből” áll, még csak abból sem, hogy a szívek mélyén oltha- tatlan a vágy iránta. Sokkal, de sokkal többel kellett érte ten­ni. Mert míg emberek milliói hitet tettek mellette, akarták és remélték, addig olyan fegyverkészletek .halmozódtak fel, ame­lyekkel többszörösen el lehetett volna pusztítani a világot. Nos ezekben a napokban ezért lélegzett fel velünk együtt a világ. Mert ami elindult, az már olyan, hogy lehet remény­kedni! Vagyis már nemcsak szavakból áll, hanem dokumentu­mokból, s a dokumentumokon aláírások szerepeinek s mind­ezek mögött a népek jószándéka és akarata a garancia. A DOKUMENTUMOK KÖZÖTT AZ EGYIK LEGNAGYOBB HORDEREJŰ az ún. SALT megegyezés. Két állam, a Szov­jetunió és az USA között hosszú és bonyoliilt tárgyalás után jött létre. E tárgyalásokon olyan fegyverekről volt szó, amely tudásunkat, de képzeletünket is meghaladja. Egy szakértő írja, hogy pl. egy-egy rakéta kikísérletezése és első példányának minden egyes kilója 890 kg színaranyba kerül. Vagy bizonyos típusú amerikai rakéta ára darabonként 13 millió dollár. El­gondolható ezek alapján, hogy mit -„tud” egy-egy ilyen fegy­ver. S ki tudná megmondani, hány ilyen méregdrága fegyver­rel rendelkeznek a nagyhatalmak? A SALT MEGEGYEZÉS ŰJ PERSPEKTÍVÁT NYITOTT. Kor­látozást vállalt a támadó rakétákat illetően és leállítja a védelmi rakétahál&zat kibővítését. Sőt a felek vállalták; hogy.a meglevő fegyverrendszereket nem modernizálják. Mi úgy tekintjük a Moszkvában aláírt egyezményt, hogy az kezdet, amelyet min­den bizonnyal folytatni fognak. A folytatás pedig valahová a teljes leszerelés nyugalmi állapotába torkollhat. Elkezdődött egy folyamat, s mi Isten jószándékát, könyörülő szeretetét látjuk mögötte. Nekünk pedig meghagyja, hogy fá­radhatatlanok legyünk a könyörgésben és cselekvésben. Dr. Rédcy Pál Jó ügy szolgálata A BUDAPESTI PROTES­TÁNS LELKÉSZEK május vé­gi újvárosházi béke gyűlése a szokásosnál is nagyobb érdek­lődést keltett. A fokozott ér­deklődést az előadó személye és témája fontossága váltotta ki. Darvast István, a Magyar Hírlap főszerkesztője, a Béke­világtanács tagja tartott tájé­koztatót az európai biztonsági kérdésekről. MA CSEND ÉS BÉKE VAN EURÓPÁBAN — kezdte elő­adását. A becketti sötét vízió, mely III. világháborút,és négy, az atomtámadást nyomorékon túlélő embert feltételez, ma rémképnek tűnik. Mert ma békésen utazgatunk. A nyár folyamán is millió és millió, ember készül egyik országból a másikba. Folyik az anyagi javak kölcsönös előnyökön történő cseréje is. De, hogy ez így is maradjon, s az európai országoknak garancialevele is legyen erről — ezért szüksé­ges a Szovjetunió és a szocia­lista országok kezdeményezte Európai Biztonsági Értekezlet összehívása. Mert Európának, ahol a két világrendszer él egymás mellett, ’ fontos külde­tése és szerepe van a világ­ban. Európa békéje és bizton­sága egyenlő a világ békéjé­vel és biztonságával. S egy európai háború egyenlő lenne a világháborúval. SZAMOS KEDVEZŐ TÉNY létrejötte — csak a legutób­biakat említve —, az NSZK ratifikációja, a két német ál­lam közötti berlini megálla­podás, most már minden aka­dályt elhárított a konferen­cia összehívásának útjából. A Nixon—Brezsnyev vezette ma­gas szintű moszkvai találkozó pedig az alaphangot is meg­adta és a jó légkört is bizto­sította hozzá. Ma már egy állam sem vi­tatja Európában ennek a kon­ferenciának szükségességét. A vita inkább a mit és hogyan kérdése körül forog.'A szocia­lista országok hozzájárultak a konferencia többszöri ülésezé­séhez. A másik kérdésben pedig. az az álláspontjuk, hogy a NATO és -a varsói szerződés felszámolásának kérdését, to­vábbá a, kereskedelem továb­bi bővítésének az ügyét kell elsősorban megtárgyalni és megoldani, mint kardinális kérdéseket. Mert elsősorban ezek megoldása szolgálná leg­jobban a béke ügyét. A NAGY TETSZÉSSEL FO­GADOTT ELŐADÁS , D. dr. Ottlyk Ernő püspök zárósza­vaival ért véget. A püspök hangsúlyozta, hogy „egyházunk képviselői a legkülönbözőbb nemzetközi fórumokon szor­galmazták a béke ügyét szol­gáló konferencia összehívását. 1971-ben a L. V. Sz. eviani nagygyűlésén a szocialista or­szágok egyházi delegátusai ja­vasolták, hogy. juttasson el a Nagygyűlés egy felhívást az európai egyházakhoz, hogy tá­mogassák az Európai Bizton­sági Konferencia ügyét. Nem­csak nemzetközi fórumokon, hanem társadalmi szerveze­tekben Is odaálltak képvise­lőink e jó ügy mellé. Nemcsak egyházvezetői szinten képvi­seltük ezt a jó ügyet, hanem a lelkészek is foglalkoztak ez­zel a kérdéssel bibliaórákon, családlátogatásokon tudván azt, hogy a béke szolgálata — Krisztus szolgálata”. M. L. CSALÁDI HÍREK — HÁZASSÁGI ÉVFORDU­LÓ. Hernád Tibor lelkész és felesége április 23-án ünne­pelték házasságkötésük 25. éves évfordulóját. Ebből az alka­lomból Weigel Ádám ny. lel­kész,. a Gyenesdiási Szeretet­otthon lakója áldotta meg őket. —Hernád Nándor ny. tanító és felesége sz. Sipiczki Mária május 7-rén a gyülekezeti isten­tisztelet keretében ünnepelték házasságkötésük 60. évfordu­lóját. Ebből az alkalomból fiuk, Hernád Tibor gyenesdiási gondnok-lelkész áldotta meg őket. A gyülekezet áldáskívá­nása mellett ez alkalommal nyújtották át a közel fél évszá­zadon át volt tanítójának és feleségének a gyémántkonfir- mandusi emléklapot * *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom