Evangélikus Élet, 1971 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1971-05-09 / 19. szám
XXXVX. ÉVFOLYAM, 19. SZÁM 1971. május 9. 0 R S Z Á GOS EVANGÉLIKUS HETILAP NÉGYSZERES JUBILEUM ÉYE /*>■ Achim L Andrásra emlékezünk Ara: 3,— Forint Kantáte vasárnap: énekeljetek! A húsvét utáni vasárnapok latin nevei részben felszólítást rtalmaznak: Jubiláte, ujjongjatok! — Kantáte, énekeljetek! - Rogáte, imádkozzatok! Akik Isten igéjét ismerik, azok tudják, hogy Isten akkor is, amikor valamit kér tőlünk, valójában nem kapni akar tőlünk, hanem adni akar valamit nekünk. Így van ez a mai vasárnap felszólításával is, amikor azt halljuk: Kantáte: énekeljetek! A zene és az ének szépsége Isten ajándéka. Mert ö nemcsak az igazság, irgalmasság, hanem a szépség Istene is. A Zsoltárok könyve sokat beszél erről. Nem egyszer tárja elénk a természet világának szépségét, hogy abban Isten gazdagságát csodáljuk meg. „Uram, én Istenem nagy vagy Te, ékességet és fenséget öltöttél magadra.” (Zsoltár 104,1.) A természet, a virágok, fák, hegyek, a csillagos ég szépsége hasonlít ahhoz a szépséghez, amit a zenében is találunk. A zenében Isten rendje, tökéletessége, gazdagsága tárul fel) Különösen Bach műveiben érezzük ezt. Végtelen erő, nyugalom, csodálatos rend van benne. Érezzük, hogy minden hang, minden szólam, minden harmónia a helyén van itt. Másként nem is lehetne... Isten tehát a zene szépsége által is meg tud szólítani ben- nünket. Örömöt jelent, ha zenét hallgatunk, vagy amikor mi magunk énekelünk, muzsikálunk. Evangélikus egyházunkat mindig is „éneklő egyháznak” nevezték. Nem ok nélkül. A reformáció ideje óta, Luther példája nyomán mindig helye volt templomainkban a művészi egyházi zenének, az énekkarok es az orgona szolgálatának. De ez a mai vasárnap nemcsak azokat buzdítja az egyházi zene művelésére, akik az énekkarban, vagy az orgona mellett vannak, hanem az egész gyülekezetét. Mert ez a nagy ajándék, az ének, minden gyülekezeti tag számára sokat jelenthet. A zene szépségét és áldását megsokszorozza az, hogy a szép dallamhoz bibliai tartalmú szöveg járul, amely Isteni dicsőíti, tanít, int vagy vigasztal minket, az élet próbái, kísértései, vagy talán éppen a halál közelében. így használták és használják sokan az egyházi énekeket lelkűk épülésére. Az egyházi ének azonban az egyéni lelki épülésen túl, fontos szerepet kap az istentiszteleten is. A gyülekezet éppen az éneklés által kapcsolódik bele tevékenyen az istentiszteletbe Nem kívülről, tétlenül szemléli a lelkész vagy a kántor által végzett szertartást, hanem maga is aktív szerepet kap. És ez az éneklés nemcsak az istentisztelethez kapcsol hozzá, hanem egymáshoz is. A sok hang egy hangban egyesül. Egyes emberek énekelnek, mégis a sokféle hangnak egy az értelme, és egy a célja: Isten dicsőítése. Az éneklés kiemel minket az önző elzárkózásból. Általa megvalljuk hitünket, Jézus Krisztus iránti szeretetünket, és ezzel egyszersmind a másik embernek is segítünk, buzdítjuk, hogy ő is örömmel kapcsolódjék bele az éneklésbe. Éneklésünkkel nemcsak megvalljuk hitünket, hanem erősítjük a gyülekezet többi tagját is a hitben, Fogadjuk meg tehát a mai vasárnap felszólítását. Az ige és irha mellett éljünk hálaadással az egyházi ének ajándékával is. Gáncs Aladár Ülést tartott az Ökumenikus Tanács elnöksége A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöksége 1971. április 20-án dr. Bartha Tibor református püspök, az ökumenikus Tanács elnöke vezetésével ülést tartott. Az elnökség beszámolót hallgatott meg a IV. Keresztyén Béke-Világgyülés előkészítéséről, főtémájáról és azokról a kérdésekről, amelyeket a munkacsoportok fognak megvitatni. Mint ismeretes, a IV. KBVGY főtémája: „Mai közös felelősségünk a holnapi jobb világért”. A IV. KBVGY öt munkacsoportban fog dolgozni. Ezek teológiai, nemzetközi, gazdasági és politikai, az ifjúság békeszolgálatával és végül a faji kérdéssel összefüggő problémákkal fognak foglalkozni. A munkacsoportok témái: 1. Megbékélés és részvétel az imperializmus elleni harcban, mint teológiai feladat; 2. Békés egymás mellett élés, leszerelés, a harmadik világ problémái, az európai biztonság; 3. A fejlődés nem kapitalista útjának politikai és gazdasági feltételei és ezek jelentősége aj imperializmus elleni harcba*., 4. A békéért és igazságért folytatott harc szemben az ellen- forradalmi veszéllyel; 5. A faji megkülönböztetés és ennek szerepe az imperialista kizsákmányolásban, Az elnökség megvitatta és elfogadta azokat a terveket és javaslatokat, amelyek alapján az Ökumenikus Tanács, a KBK magyar regionális bizottsága tanulmányi hozzájárulást készít a IV. KBVGY-re. A magyar hozzájárulás elkészítésére az elnökség D. dr. Pálfy Miklós evangélikus teológiai professzor, az ökumenikus Tanács főtitkára vezetésével tanulmányi bizottságot alakított, amelyben a tagegyházak képviselői és teológusai működnek közre. Az elnökség elhatározta, hogy az eddigi gyakorlatnak megfelelően az ökumenikus Tanács tagegyházait magyar küldöttség fogja képviselni a IV. KBVGY-n Nemrégen emlékezett születésének 100. évfordulójáról az ország. Televízió, rádió, napilapok sorban emlékeztek róla. Szülővárosa. Békéscsaba, Áchim-évnek hirdette meg 1971-et. Kiemelkedő, súlyos tanulmányok és értékelések jelentek meg róla. Békéscsaba egyik legjelentősebb ünnepi kiadványában, a „Tanulmányok Békéscsaba történetéről” című kötetben. ízig-vérig politikus és pa- rasztforradalmór volt. Ady „nem teljesen sikerült Dózsá”- nek mondotta. Alakja köré mítoszok fonódtak, amiket le kell hántani — egy korszak agyon akarta hallgatni, hogy jelentéktelenítse. Bele kell hát kiáltani nevét a világba, hogy alakja az igaz valóságba magasodjék. A jubileumok is, hogyne írnánk mi le, hogy Áchim L. András az evangélikus istentiszteleteknek rendszeres látogatója volt. Népére tekintett, s népével volt együtt a csabai nagytemplomban, s még inkább a kistemplomban. ' Természetesen az egyház vezetőiben, papjaiban is azokat kereste, aikik népközeiben s a' nép megértésében éltek. Voltak, akikkel szembenállt és töretlen harcot vívott. Ilyen volt az igen olvasott és szinte polihisztor számba menő Sze- berényi Lajos Zsigmond, akivel a sajtóban is élesen vitázott, de azok az „adalékok”, amelyek halála körülményeiről Szeberényi magatartásával kapcsolatban szólnak, részben lehántandó mítoszok, hiszen azokban a napokban tudomásunk szerint Szeberényi Bécs- ben volt díszdoktorátusa átvételén. Gyóni Géza eleddig kiadatlan versét, amit Áchim L. András említett vejétól, Medvegy Elemér építészmérnöktől kaptunk. Áchim Urak végeztek vele, A* parasztok már nyakukra nőttek, Mint egy utolsó kutyába, Belelőttek. Hitvány dolog, a lélek borzad, Ráütni orvul és vadul, Kiirtani egy embert, V isszavonhatatlanul. Szülőnkért tettük! Halljuk a gyilkosok szavát És lepuffantottak Egy — apát. Jellemző, hogy a gyilkosság után a haldokló Ächim kifejezetten Koren Pált-kérte az úrvacsora kiszolgáltatására. Ennek megrendítő lefolyását a gyászbeszéd is megörökíti. A monumentális temetés Ugyancsak jellemzők a temetés rendezésének körülményei. Abban az időben Békéscsabán háztól temettek. Az Achim porta eleve kicsinek bizonyult a várható tömeg befogadására. A család templomra gondolt, noha eladdig templomból csak lelkészt temettek. Ám az igazgató-lelkész (Szeberényi) Bécsben volt, az egyházfelügyelő (a Zsilinszky fiúk apja) elhárította magától a döntést, Csepregi esperes pedig Koren Pálhoz fordult, ö nyitotta meg a temetés számára a nagytemplomot. A temetés lefolyása dokumentum Áchim L. András politikai nagysága, népébe ágyazottsága, de egyházi kapcsolatai mellett is. A koporsót a templomkertre nyíló' oldalajtóban helyezték el, amit a kertben is körülvétt a soka- dalom s a templomot is zsúfolásig megtöltötte a gyülekezet, Áchim L. András sokezres népe. Csepregi esperes mondott rövid magyar beszédet, majd a család által felkért Koren Pál végezte szlovákul az Igehirdetést. Ez a temetési igehirdetés magában tükrözi az akkori társadalmi-politikai helyzetet, a pattanásig rezgő feszültséget, Áchim L. András emberi és politikai nagyságát, a veszteség súlyát — s egyben választ ad a Kórén Pál személyére akasztott elmarasztaló mítoszra is. A beszédet Áchim pártja ötezer példányban kinyomtatta az eredeti szlovák nyelven, de magyarul mindmáig nem jelent meg. Kérték. Koren Páltól a magyar szöveget is, de arra hivatkozva, hogy azt tótul írta s úgy is hangzott el, s az ereje tartalma mellett nyelvében is rejlik, nem csorbította le. Tudunk egy pozsonyi eredetű korabeli fordításról s egy Dedinszky Gyulától származó fordításról. A temetési beszéd Hadd idézzünk hát ebből a beszédből, amelynek hallatán a zokogás úgy terjedt hullámban a sokezres tömegben, hogy a korabeli feljegyzések szerint mintha „ütemre verte volna szét a templom falának még a tégláit is”. »...Eljöttünk hát, eljöttünk sokan. Valahányszor a mi Áchimunk beszélt, mindig százak és ezrek hallgatták, akárhányszor szólított harcba benneteket, egy üzenetre, egy szavára azonnal egész tábor mozdult meg, de annyian soha, mint most, utolsó beszédénél, amidőn ő már nem szól egy szót sem ugyan, csak nyílt véres sebei beszélnek iszonyú, borzalmas módon ... Most talán egy sem hiányzik hívei közül, de eljöttek egykori ellenfeled is ' sokan... Akiket életében nem tudott megnyerni, halálával még azókat is meggyőzte ... Vasárnap reggel amikor az istenfélő emberek a templomba mennek, amikor a mi megboldogult testvérünk is arra készült, hogy mint minden vasárnap, úgy ezen a napon is bizalmas baráti körben az istenházába menjen, berontottak hozzá, rátámadtak ami Sámsonunkra... és akit szóval. és tollal nem tudtak legyőzni, azt átkozott fegyverrel fosztották meg életétől... Nem gondolták meg, hogy az a jajgatás még majd feltámasztja szellemét a szivekben, nem gondolták meg, hogy a halott Áchim még veszedelmesebb lehet nekik, mint az élő... Mondjátok meg testvéreim, vaii-e hát hasonló fájdalom ehhez a fájdalomhoz? Szörnyű, szívet- tépő zokogástok a bizonyság, hogy nincsen .., Kis családján kívül volt neki egy nagyobb is — a Parasztpárt — az szintén zokog, van-e hát olyan fájdalom, mint a mi fájdalmunk? Testileg is, de még inkább lelkileg erős vezért, óriást, Sámsont adott neki az Isten. Ereje előtt az ellenségnek is meg kellett hajolnia, hiszen gyakran érezte. A népért vívott harcban mindent feláldozott. Példátlan áldozatkészséggel, fanatizmussal és bátorsággal megnyerte népe óriási töhhségét, úgy. hogy azt a vezére iránti hűségben semmi sem tudta megingatni és mindig példátlan egyértelműséggel és lelkesedéssel ment utána... Mikor azután már minden elmúlt és érezte, hogy végórája közeleg, az úrvacsorát kérte. Nekem jutott az a megtisztelő, de szomorú feladat, hogy előkészítsem őt az utolsó útra ... Csak azt kérdeztem meg tőle: megbocsájt-e őszintén mindenkinek, aki vétett ellene, azoknak is. akik megfosztották életétől? Megvallom, féltem, hogy tagadó választ kapok ... Ismertem kiváló eszét, de a nemes szívét nem eléggé, ez csak ebben az emlékezetes pillanatban tárult elém tökéletes nagyszerűségében, amikor kérdésemre határozott hangon azt válaszolta: igen, én megbocsátok mindenkinek! Halljátok, azoknak is, akik megfosztották szegény feleségét egyetlen támaszától, azoknak is, akik azt a három szép egészséges gyermeket megfosztották egyetlen erős földi védelmezőjüktől.” Hatvan év múlt el azóta, hogy elhangzottak az idézett mondatok a békéscsabai nagytemplom szószékéről. Megkésve, de még nem elfeledve az ország felszabadult népe Áchim L. András alakját véglegesen a magyar történelem megfelelő helyére emelte. Áchimot a századforduló uralkodó osztályai fizikailag megsemmisíthették, de az általa hirdetett eszmét és igazságot kiirtani nem tudták. Ady Áchimrol Ady Endre, Áchim halála utáni rágalmakra írta meg, hogy „ez a szegény megölt Ondris, nem volt Messiás s akik élnek, okvetlenül többet érnek, mint ő, aki már halott. De ha valaki nem is Messiás, haló poraiban is hozzátartozik az Élethez, és az élőkhöz és ilyen halott Áchim András. Aki bántja, élőket bánt, aki pisakolja, bepiszkolódik, mert ő egy nem teljesen sikerült Dózsa György. Persze, ezt sem a hetykén radikális, sem az erkölcstelenül konzervatív világban nem értik, vagy nem akarják érteni. De a Dózsa Györgyök mégis termései a földnek és nem lehet . annyi hamis tanút állítani a sírjukra, mint ahány igaz tanú kerül közülünk.” Születésére márciusban emlékeztünk. Most van tragikus halálának 60. évfordulója. Altalanos választójogot akart és földreformot. Harcolt a parasztság politikai méltóságáért, önálló politikai erejének érvényre jutásáért, a mező- gazdasági munkásság sztrájkjogáért. • A „paraszt” elnevezést dacos büszkeséggel ranggá emelte abban a korban, amikor az megalázó jelző volt. 65 éve alapította meg pártját. a „Magyarországi függete len szocialista paraszt-szövetséget”, s 63 éve volt mozgalmának nagy seregszemléje Békéscsabán: a pünkösdi kongresszus. A többszörös jubileum e hónapjaiban egyházi oldalról is többen megmozdultak, hogy alakjával foglalkozzanak. Cikket küldött róla Barcza Béla egyháztörténetemmel foglalkozó lelkészünk DunántúlróL A temetésén elhangzott, igehirdetést értékelte Dedinszky Gyula Békécsabáról. (Ezt a cikkét közöltük volna a „Két csabai prédikáció története” második darabjaként. Ezt a cikket itt dolgozzuk be.) Dr. Redey Pál letette elénk ugyanezen igehirdetés magyarul még meg nem jelent teljes szövegét. Rendkívül érdekes, de lapunk méreteihez sajnos hosszú cikket küldött Medvegy Elemér, Áchim L. András egyetlen élő leányának férje, akivel hosszú beszélgetést is folytattunk. Cikkét szintén felhasználtuk. .Mindezekből érdekes vonások bontakoztak ki Áchim L. András és az egyház kapcsolatáról. A népben gy ökeredzett Hangsúlyozzuk, hogy Áchim L. András politikus volt. Parasztvezér, aki vele született hallatlan intelligenciájával mélyen gyökeredzett népe életében. Amikor egyházi kapcsolatairól írunk, nem feledkezünk meg arról, hogy ezek csak vonások a veretesen politikai népvezér arculatán. A nép. amelyben élt s amelyért közvetlenül küzdött, a békéscsabai szlovák anyanyelvű parasztság volt. Innen tágult a tekintete az egész tájra, az először Féja Géza által Viharsaroknak nevezett vidékre, s messzebb is, az egész ország parasztságára. Ez a nép, amelyben gyökeredzett, az evangélikus gyülekezet életformájának kegyességében élt. Ennek a kegyességnek társadalmi formái között járt ő is, s ha a szabadegyházak lapja külön megemlékezett arról, hogy egyszer részt vett egy baptista gyülekezeti alkalmon Áchim és az egy ház Viszont közvetlen, meleg kapcsolat fűzte Koren Pál békéscsabai lelkészhez, akihez gyakran eljárt hosszú, szívélyes beszélgetésekre, amire Koren Pál egyetlen élő gyér- meke ma is élénken emlékezik. Áchim, a csabai nagygazda, egyébként rokoni kapcsolatban állt Achim Adám szarvasi lelkésszel, akinek otthonában egy ideig diákosko- dott, s Gyóni (Áchim) Gézával, az első világháború evangélikus teológiát végzett költőjével. Demokratizálni akarta az egyházat is és követelte a teljes vallás-egyenlőséget, Ebben is, mint eszmeileg oly sokban, meghaladta korát. Követelte, hogy a pap ne politizálj an, s ez az ő korában ítéletet jelentett a papság azon rétege felett, amely az „urak és nad- rágosok” oldalán politizált, azt látta, hogy az ily módon nem politizáló papok közelebb kerülnek népükhöz. Ilyennek látta Koren Pált is. Itt ismét egy történelmi félreértést, tévedést kell korrigálnunk. A korabeli Űj Eszme című lap névtelen cikkírója — aki nem Áchim volt — megtámadta Koren Pált egy prédikációjáért, amelyben féregnek nevezte volna Áchimot. Koren Pál azon prédikációja ismert, s abban nem Adrimról és nem a szocializmusról, hanem az egyház szenvedéséről szólva beszélt őskeresztyén üldöztetésekről, császárok és királyok által okozott szenvedésekről s arról, hogy ma férgekként rágják az egyház fájának gyökereit. A szekták elleni harcáról ismert Koren Pál nyilvánvalóan ezekre gondolt s nem arra az Achim L. Andrásra, akivel politikailag ugyan nem értett mindenben egyet, de igazságkereső harcában mindig támogatta, s az egyházon belül harcostársa volt. Sajnos, a „féreg” — kérdésben a téves beállítás egészen a televízió adásáig eljutott ez év márciusában, ami mind Áchm L. Andrásra, mind Koren Pálra nézve torzképet mutatott. Áchim halála Éppen ezzel összefüggésben külön kell szólanunk a temetés kérdéséről. Mint tudott dolog Áchim L. Andrást politikai eredetű családi okokból a Zsilinszky testvérek vita közben lőtték le. Áchim L. András halálhíre óriási megrendülést és felháborodást váltott ki nemcsak Békéscsabán, de országszerte. Idézzük D Koren Emű
