Evangélikus Élet, 1971 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1971-05-09 / 19. szám

XXXVX. ÉVFOLYAM, 19. SZÁM 1971. május 9. 0 R S Z Á GOS EVANGÉLIKUS HETILAP NÉGYSZERES JUBILEUM ÉYE /*>■ Achim L Andrásra emlékezünk Ara: 3,— Forint Kantáte vasárnap: énekeljetek! A húsvét utáni vasárnapok latin nevei részben felszólítást rtalmaznak: Jubiláte, ujjongjatok! — Kantáte, énekeljetek! - Rogáte, imádkozzatok! Akik Isten igéjét ismerik, azok tud­ják, hogy Isten akkor is, amikor valamit kér tőlünk, valójában nem kapni akar tőlünk, hanem adni akar valamit nekünk. Így van ez a mai vasárnap felszólításával is, amikor azt halljuk: Kantáte: énekeljetek! A zene és az ének szépsége Isten ajándéka. Mert ö nemcsak az igazság, irgalmasság, hanem a szépség Istene is. A Zsoltá­rok könyve sokat beszél erről. Nem egyszer tárja elénk a ter­mészet világának szépségét, hogy abban Isten gazdagságát csodáljuk meg. „Uram, én Istenem nagy vagy Te, ékességet és fenséget öltöttél magadra.” (Zsoltár 104,1.) A természet, a vi­rágok, fák, hegyek, a csillagos ég szépsége hasonlít ahhoz a szépséghez, amit a zenében is találunk. A zenében Isten rend­je, tökéletessége, gazdagsága tárul fel) Különösen Bach művei­ben érezzük ezt. Végtelen erő, nyugalom, csodálatos rend van benne. Érezzük, hogy minden hang, minden szólam, minden harmónia a helyén van itt. Másként nem is lehetne... Isten tehát a zene szépsége által is meg tud szólítani ben- nünket. Örömöt jelent, ha zenét hallgatunk, vagy amikor mi magunk énekelünk, muzsikálunk. Evangélikus egyházunkat mindig is „éneklő egyháznak” nevezték. Nem ok nélkül. A re­formáció ideje óta, Luther példája nyomán mindig helye volt templomainkban a művészi egyházi zenének, az énekkarok es az orgona szolgálatának. De ez a mai vasárnap nemcsak azokat buzdítja az egyházi zene művelésére, akik az énekkarban, vagy az orgona mellett vannak, hanem az egész gyülekezetét. Mert ez a nagy ajándék, az ének, minden gyülekezeti tag számára sokat jelenthet. A zene szépségét és áldását megsokszorozza az, hogy a szép dallamhoz bibliai tartalmú szöveg járul, amely Isteni dicsőíti, tanít, int vagy vigasztal minket, az élet próbái, kísértései, vagy talán éppen a halál közelében. így használták és használják so­kan az egyházi énekeket lelkűk épülésére. Az egyházi ének azonban az egyéni lelki épülésen túl, fon­tos szerepet kap az istentiszteleten is. A gyülekezet éppen az éneklés által kapcsolódik bele tevékenyen az istentiszteletbe Nem kívülről, tétlenül szemléli a lelkész vagy a kántor által végzett szertartást, hanem maga is aktív szerepet kap. És ez az éneklés nemcsak az istentisztelethez kapcsol hozzá, hanem egymáshoz is. A sok hang egy hangban egyesül. Egyes embe­rek énekelnek, mégis a sokféle hangnak egy az értelme, és egy a célja: Isten dicsőítése. Az éneklés kiemel minket az ön­ző elzárkózásból. Általa megvalljuk hitünket, Jézus Krisztus iránti szeretetünket, és ezzel egyszersmind a másik embernek is segítünk, buzdítjuk, hogy ő is örömmel kapcsolódjék bele az éneklésbe. Éneklésünkkel nemcsak megvalljuk hitünket, hanem erősítjük a gyülekezet többi tagját is a hitben, Fogadjuk meg tehát a mai vasárnap felszólítását. Az ige és irha mellett éljünk hálaadással az egyházi ének ajándékával is. Gáncs Aladár Ülést tartott az Ökumenikus Tanács elnöksége A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának el­nöksége 1971. április 20-án dr. Bartha Tibor református püs­pök, az ökumenikus Tanács elnöke vezetésével ülést tartott. Az elnökség beszámolót hall­gatott meg a IV. Keresztyén Béke-Világgyülés előkészítésé­ről, főtémájáról és azokról a kérdésekről, amelyeket a mun­kacsoportok fognak megvitatni. Mint ismeretes, a IV. KBVGY főtémája: „Mai közös felelőssé­günk a holnapi jobb világért”. A IV. KBVGY öt munkacso­portban fog dolgozni. Ezek teológiai, nemzetközi, gazda­sági és politikai, az ifjúság bé­keszolgálatával és végül a faji kérdéssel összefüggő problé­mákkal fognak foglalkozni. A munkacsoportok témái: 1. Megbékélés és részvétel az im­perializmus elleni harcban, mint teológiai feladat; 2. Bé­kés egymás mellett élés, lesze­relés, a harmadik világ prob­lémái, az európai biztonság; 3. A fejlődés nem kapitalista út­jának politikai és gazdasági feltételei és ezek jelentősége aj imperializmus elleni harcba*., 4. A békéért és igazságért foly­tatott harc szemben az ellen- forradalmi veszéllyel; 5. A faji megkülönböztetés és ennek sze­repe az imperialista kizsákmá­nyolásban, Az elnökség megvitatta és el­fogadta azokat a terveket és javaslatokat, amelyek alapján az Ökumenikus Tanács, a KBK magyar regionális bizottsága tanulmányi hozzájárulást ké­szít a IV. KBVGY-re. A ma­gyar hozzájárulás elkészítésé­re az elnökség D. dr. Pálfy Miklós evangélikus teológiai professzor, az ökumenikus Tanács főtitkára vezetésével ta­nulmányi bizottságot alakított, amelyben a tagegyházak kép­viselői és teológusai működnek közre. Az elnökség elhatározta, hogy az eddigi gyakorlatnak megfelelően az ökumenikus Tanács tagegyházait magyar küldöttség fogja képviselni a IV. KBVGY-n Nemrégen emlékezett szüle­tésének 100. évfordulójáról az ország. Televízió, rádió, na­pilapok sorban emlékeztek ró­la. Szülővárosa. Békéscsaba, Áchim-évnek hirdette meg 1971-et. Kiemelkedő, súlyos tanulmányok és értékelések jelentek meg róla. Békéscsaba egyik legjelentősebb ünnepi kiadványában, a „Tanulmá­nyok Békéscsaba történetéről” című kötetben. ízig-vérig politikus és pa- rasztforradalmór volt. Ady „nem teljesen sikerült Dózsá”- nek mondotta. Alakja köré mítoszok fonódtak, amiket le kell hántani — egy korszak agyon akarta hallgatni, hogy jelentéktelenítse. Bele kell hát kiáltani nevét a világba, hogy alakja az igaz valóságba ma­gasodjék. A jubileumok is, hogyne írnánk mi le, hogy Áchim L. András az evangé­likus istentiszteleteknek rend­szeres látogatója volt. Népére tekintett, s népével volt együtt a csabai nagytemplomban, s még inkább a kistemplomban. ' Természetesen az egyház vezetőiben, papjaiban is azo­kat kereste, aikik népközeiben s a' nép megértésében éltek. Voltak, akikkel szembenállt és töretlen harcot vívott. Ilyen volt az igen olvasott és szinte polihisztor számba menő Sze- berényi Lajos Zsigmond, aki­vel a sajtóban is élesen vitá­zott, de azok az „adalékok”, amelyek halála körülményei­ről Szeberényi magatartásával kapcsolatban szólnak, részben lehántandó mítoszok, hiszen azokban a napokban tudomá­sunk szerint Szeberényi Bécs- ben volt díszdoktorátusa át­vételén. Gyóni Géza eleddig kiadatlan versét, amit Áchim L. András említett vejétól, Medvegy Elemér építészmérnöktől kap­tunk. Áchim Urak végeztek vele, A* parasztok már nyakukra nőttek, Mint egy utolsó kutyába, Belelőttek. Hitvány dolog, a lélek borzad, Ráütni orvul és vadul, Kiirtani egy embert, V isszavonhatatlanul. Szülőnkért tettük! Halljuk a gyilkosok szavát És lepuffantottak Egy — apát. Jellemző, hogy a gyilkosság után a haldokló Ächim kife­jezetten Koren Pált-kérte az úrvacsora kiszolgáltatására. Ennek megrendítő lefolyását a gyászbeszéd is megörökíti. A monumentális temetés Ugyancsak jellemzők a te­metés rendezésének körülmé­nyei. Abban az időben Békés­csabán háztól temettek. Az Achim porta eleve kicsinek bizonyult a várható tömeg befogadására. A család temp­lomra gondolt, noha eladdig templomból csak lelkészt te­mettek. Ám az igazgató-lel­kész (Szeberényi) Bécsben volt, az egyházfelügyelő (a Zsilinszky fiúk apja) elhá­rította magától a döntést, Csepregi esperes pedig Koren Pálhoz fordult, ö nyitotta meg a temetés számára a nagytemplomot. A temetés lefolyása doku­mentum Áchim L. András politikai nagysága, népébe ágyazottsága, de egyházi kap­csolatai mellett is. A koporsót a templomkertre nyíló' oldal­ajtóban helyezték el, amit a kertben is körülvétt a soka- dalom s a templomot is zsú­folásig megtöltötte a gyüleke­zet, Áchim L. András sokezres népe. Csepregi esperes mon­dott rövid magyar beszédet, majd a család által felkért Koren Pál végezte szlovákul az Igehirdetést. Ez a temetési igehirdetés magában tükrözi az akkori társadalmi-politikai helyzetet, a pattanásig rezgő feszültsé­get, Áchim L. András emberi és politikai nagyságát, a vesz­teség súlyát — s egyben vá­laszt ad a Kórén Pál szemé­lyére akasztott elmarasztaló mítoszra is. A beszédet Áchim pártja ötezer példányban ki­nyomtatta az eredeti szlovák nyelven, de magyarul mind­máig nem jelent meg. Kérték. Koren Páltól a magyar szöve­get is, de arra hivatkozva, hogy azt tótul írta s úgy is hangzott el, s az ereje tartal­ma mellett nyelvében is rejlik, nem csorbította le. Tudunk egy pozsonyi eredetű korabeli fordításról s egy Dedinszky Gyulától származó fordításról. A temetési beszéd Hadd idézzünk hát ebből a beszédből, amelynek hallatán a zokogás úgy terjedt hullám­ban a sokezres tömegben, hogy a korabeli feljegyzések szerint mintha „ütemre verte volna szét a templom falának még a tégláit is”. »...Eljöttünk hát, eljöttünk sokan. Valahányszor a mi Áchimunk beszélt, mindig szá­zak és ezrek hallgatták, akár­hányszor szólított harcba benneteket, egy üzenetre, egy szavára azonnal egész tábor mozdult meg, de annyian so­ha, mint most, utolsó beszé­dénél, amidőn ő már nem szól egy szót sem ugyan, csak nyílt véres sebei beszélnek iszonyú, borzalmas módon ... Most talán egy sem hiányzik hívei közül, de eljöttek egy­kori ellenfeled is ' sokan... Akiket életében nem tudott megnyerni, halálával még azókat is meggyőzte ... Vasár­nap reggel amikor az isten­félő emberek a templomba mennek, amikor a mi meg­boldogult testvérünk is arra készült, hogy mint minden vasárnap, úgy ezen a napon is bizalmas baráti körben az istenházába menjen, beron­tottak hozzá, rátámadtak ami Sámsonunkra... és akit szó­val. és tollal nem tudtak le­győzni, azt átkozott fegyver­rel fosztották meg életétől... Nem gondolták meg, hogy az a jajgatás még majd feltá­masztja szellemét a szivek­ben, nem gondolták meg, hogy a halott Áchim még ve­szedelmesebb lehet nekik, mint az élő... Mondjátok meg testvéreim, vaii-e hát hasonló fájdalom ehhez a fájdalomhoz? Szörnyű, szívet- tépő zokogástok a bizonyság, hogy nincsen .., Kis család­ján kívül volt neki egy na­gyobb is — a Parasztpárt — az szintén zokog, van-e hát olyan fájdalom, mint a mi fájdalmunk? Testileg is, de még inkább lelkileg erős ve­zért, óriást, Sámsont adott ne­ki az Isten. Ereje előtt az el­lenségnek is meg kellett ha­jolnia, hiszen gyakran érezte. A népért vívott harcban mindent feláldozott. Példát­lan áldozatkészséggel, fanatiz­mussal és bátorsággal meg­nyerte népe óriási töhhségét, úgy. hogy azt a vezére iránti hűségben semmi sem tudta megingatni és mindig példát­lan egyértelműséggel és lel­kesedéssel ment utána... Mi­kor azután már minden el­múlt és érezte, hogy végórája közeleg, az úrvacsorát kérte. Nekem jutott az a megtisztelő, de szomorú feladat, hogy elő­készítsem őt az utolsó útra ... Csak azt kérdeztem meg tőle: megbocsájt-e őszintén min­denkinek, aki vétett ellene, azoknak is. akik megfosztot­ták életétől? Megvallom, fél­tem, hogy tagadó választ ka­pok ... Ismertem kiváló eszét, de a nemes szívét nem eléggé, ez csak ebben az emlékezetes pillanatban tárult elém töké­letes nagyszerűségében, ami­kor kérdésemre határozott hangon azt válaszolta: igen, én megbocsátok mindenkinek! Halljátok, azoknak is, akik megfosztották szegény felesé­gét egyetlen támaszától, azok­nak is, akik azt a három szép egészséges gyermeket meg­fosztották egyetlen erős földi védelmezőjüktől.” Hatvan év múlt el azóta, hogy elhangzottak az idézett mondatok a békéscsabai nagy­templom szószékéről. Megkés­ve, de még nem elfeledve az ország felszabadult népe Áchim L. András alakját véglegesen a magyar történelem megfele­lő helyére emelte. Áchimot a századforduló uralkodó osz­tályai fizikailag megsemmisít­hették, de az általa hirdetett eszmét és igazságot kiirtani nem tudták. Ady Áchimrol Ady Endre, Áchim halála utáni rágalmakra írta meg, hogy „ez a szegény megölt Ondris, nem volt Messiás s akik élnek, okvetlenül többet érnek, mint ő, aki már halott. De ha valaki nem is Messiás, haló poraiban is hozzátartozik az Élethez, és az élőkhöz és ilyen halott Áchim András. Aki bántja, élőket bánt, aki pisakolja, bepiszkolódik, mert ő egy nem teljesen sikerült Dózsa György. Persze, ezt sem a hetykén radikális, sem az erkölcstelenül konzervatív vi­lágban nem értik, vagy nem akarják érteni. De a Dózsa Györgyök mégis termései a földnek és nem lehet . annyi hamis tanút állítani a sírjuk­ra, mint ahány igaz tanú ke­rül közülünk.” Születésére márciusban em­lékeztünk. Most van tragikus halálának 60. évfordulója. Altalanos választójogot akart és földreformot. Harcolt a pa­rasztság politikai méltóságá­ért, önálló politikai erejének érvényre jutásáért, a mező- gazdasági munkásság sztrájk­jogáért. • A „paraszt” elneve­zést dacos büszkeséggel rang­gá emelte abban a korban, amikor az megalázó jelző volt. 65 éve alapította meg párt­ját. a „Magyarországi függete len szocialista paraszt-szövet­séget”, s 63 éve volt mozgal­mának nagy seregszemléje Békéscsabán: a pünkösdi kong­resszus. A többszörös jubileum e hó­napjaiban egyházi oldalról is többen megmozdultak, hogy alakjával foglalkozzanak. Cik­ket küldött róla Barcza Béla egyháztörténetemmel foglal­kozó lelkészünk DunántúlróL A temetésén elhangzott, ige­hirdetést értékelte Dedinszky Gyula Békécsabáról. (Ezt a cikkét közöltük volna a „Két csabai prédikáció története” második darabjaként. Ezt a cikket itt dolgozzuk be.) Dr. Redey Pál letette elénk ugyan­ezen igehirdetés magyarul még meg nem jelent teljes szö­vegét. Rendkívül érdekes, de lapunk méreteihez sajnos hosszú cikket küldött Medvegy Elemér, Áchim L. András egyetlen élő leányának férje, akivel hosszú beszélgetést is folytattunk. Cikkét szintén fel­használtuk. .Mindezekből ér­dekes vonások bontakoztak ki Áchim L. András és az egyház kapcsolatáról. A népben gy ökeredzett Hangsúlyozzuk, hogy Áchim L. András politikus volt. Pa­rasztvezér, aki vele született hallatlan intelligenciájával mé­lyen gyökeredzett népe éle­tében. Amikor egyházi kap­csolatairól írunk, nem feled­kezünk meg arról, hogy ezek csak vonások a veretesen po­litikai népvezér arculatán. A nép. amelyben élt s ame­lyért közvetlenül küzdött, a békéscsabai szlovák anyanyel­vű parasztság volt. Innen tá­gult a tekintete az egész tájra, az először Féja Géza által Vi­harsaroknak nevezett vidékre, s messzebb is, az egész ország parasztságára. Ez a nép, amelyben gyökeredzett, az evangélikus gyülekezet élet­formájának kegyességében élt. Ennek a kegyességnek társa­dalmi formái között járt ő is, s ha a szabadegyházak lapja külön megemlékezett arról, hogy egyszer részt vett egy baptista gyülekezeti alkalmon Áchim és az egy ház Viszont közvetlen, meleg kapcsolat fűzte Koren Pál bé­késcsabai lelkészhez, akihez gyakran eljárt hosszú, szívé­lyes beszélgetésekre, amire Koren Pál egyetlen élő gyér- meke ma is élénken emléke­zik. Áchim, a csabai nagygaz­da, egyébként rokoni kap­csolatban állt Achim Adám szarvasi lelkésszel, akinek ott­honában egy ideig diákosko- dott, s Gyóni (Áchim) Gézá­val, az első világháború evan­gélikus teológiát végzett köl­tőjével. Demokratizálni akarta az egyházat is és követelte a tel­jes vallás-egyenlőséget, Ebben is, mint eszmeileg oly sokban, meghaladta korát. Követelte, hogy a pap ne politizálj an, s ez az ő korában ítéletet jelen­tett a papság azon rétege fe­lett, amely az „urak és nad- rágosok” oldalán politizált, azt látta, hogy az ily módon nem politizáló papok köze­lebb kerülnek népükhöz. Ilyennek látta Koren Pált is. Itt ismét egy történelmi fél­reértést, tévedést kell korrigál­nunk. A korabeli Űj Eszme című lap névtelen cikkírója — aki nem Áchim volt — megtámadta Koren Pált egy prédikációjáért, amelyben fé­regnek nevezte volna Áchi­mot. Koren Pál azon prédiká­ciója ismert, s abban nem Adrimról és nem a szocializ­musról, hanem az egyház szenvedéséről szólva beszélt őskeresztyén üldöztetésekről, császárok és királyok által okozott szenvedésekről s arról, hogy ma férgekként rágják az egyház fájának gyökereit. A szekták elleni harcáról ismert Koren Pál nyilvánvalóan ezekre gondolt s nem arra az Achim L. Andrásra, akivel politikailag ugyan nem értett mindenben egyet, de igazság­kereső harcában mindig tá­mogatta, s az egyházon belül harcostársa volt. Sajnos, a „féreg” — kérdésben a téves beállítás egészen a televízió adásáig eljutott ez év már­ciusában, ami mind Áchm L. Andrásra, mind Koren Pálra nézve torzképet mutatott. Áchim halála Éppen ezzel összefüggésben külön kell szólanunk a teme­tés kérdéséről. Mint tudott dolog Áchim L. Andrást po­litikai eredetű családi okokból a Zsilinszky testvérek vita közben lőtték le. Áchim L. András halálhíre óriási meg­rendülést és felháborodást váltott ki nemcsak Békéscsa­bán, de országszerte. Idézzük D Koren Emű

Next

/
Oldalképek
Tartalom