Evangélikus Élet, 1971 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1971-03-14 / 11. szám

I Szerelem, házasság, család A házasságok az égben köttetnek? Országos Esperest Értekezlet A csaknem két napig tartó országos esperest értekezleten el­hangzott két nagyszabású tájékoztató, tíznél több jelentés, közel 40 felszólalás — ez a február 25—26-án tartott értekezlet sta­tisztikája. A beteg Krähling Dániel esperest helyettese képvi­selte, különben minden esperes jelen volt. Kiegészítették az értekezletet az országos főtitkár az osztályvezetők, a Teológiai Akadémia dékánja, illetve egyházkerületi lelkészek, országos pénztáros. Az értekezleten felváltva elnököltek a püspökök. Az első napon csütörtökön, rövid áhítat útin, D. dr. Öttlyk Ernő püspök, mint a Lelkészt Munkaközösségek országos elnöke, összefoglaló éj elemző tájékoztatót adott a munkaközösségek 1970. évi mű­ködéséről. Minden egyházmegye lelkész! továbbképző munkáját külön-külön tárgyalta, sokszor igen érdekes statisztikai adatok­kal. Ehhez azonban el kellett olvasnia több, mint 100 előadást, majdnem annyi áhítatot, az ülésekről írt jegyzőkönyveket és az előadásokat követő és feljegyzett hozzászólásokat. A püs­pök ahol csak lehetett dicsért, de nem hiányzott a főpásztori kritika sem. Ennek jegyében ismertette néhány egyházmegye különleges eseményeit is, személyi kérdéseket és feszültségeket s utalt arra, mikor, hová kellett személyesen elmennie, hogy elősegítse a megoldásokat. A püspöki tájékoztató alapján megállapítható, hogy a Déli Egyházkerületben az elmúlt évben a Bács-Kiskun Egyházme­gye, az Északi Egyházkerületben a Vasi Egyházmegye munká­ja volt kiemelkedő, de szorosan mögöttük állanak a Kelet-Bé­kési, a Tolna-Baranyai, illetve a Nógrádi egyházmegyék is. Az esperesek köszönettel fogadták munkájuk értékelését, mert az haszonnal járt és az egymástól való tanulás lehetősé­gével. „ , Az első nap munkarendjéhez tartozott dr. Papp Ivánne, országos főkönyvtáros jelentése a gyülekezeti könyvtárak ren­dezése kérdéséről, majd Dr. Sólyom Jenő, tudományos mun­katárs, levéltáros szólt a gyülekezeti tulajdonban lévő levéltá­ri anyagról. A nagyon értékes szakismertetések az esperesek elé tárták azokat a gyülekezeteket, illetve lelkészeket, név sze­rint, akiktől egyéves késéssel sem lehetett eddig megkapni a legkisebb köteles jelentést sem. — Dr. Nagy Gyula dékán ismer­tette a Teológiai Akadémia és a Teológus Otthon életét, az új ösztöndíjrendszer bevezetését, a kötelező nyelvtanulást, a diakóniai szolgálatban való részvételt évi 4 hetes gyakorlattal Végül Trajtler Gábor orogonaművész, országos zeneügyi elő­adó zenei életünk örömeiről és feladatairól szólt. Javasolta, hogy minden egyházmegyében legyen egy zenei előadó, majd ismertette a kántorképzés helyzetét, az új énekeskönyv szer­kesztésének elkötelezéseit, az énekkarok működésének problé­máit és más kérdéseket. „Szabad fórum” címen az esperesek több ügyet tettek az asz­talra, így kértek új egységes számadási űrlapot. Szóba került az egyház valóságos lélekszámának felmérése szükségessége, az egyházi törvényeket kiegészítő szabályrendeletek életbelépte­tése, a parókiáiig jog, az új lakbérrendelet, a Központi Alap és más gondok és kérdések. A második napon pénteken, megjelent az értekezleten, mint vendég. Straub Ist­ván, főosztályvezető-helyettes, az Állami Egyházügyi Hivatal képviseletében. Az értekezlet résztvevői először meghallgatták D. Káldy Zoltán püspök nagyszabású egyházpolitikai és poli­tikai tájékoztatóját, amelynek legfontosabb részét lapunk más helyén közölj üli. (A teljes szöveget minden lelkész megkapja és az a Lelkészi Munkaközösségekben megvitatásra kerül.) A beszámolót az értekezlet tagjai rendkívüli érdeklődéssel fogadták és annak hőfokára jellemző, hogy tizenhét hozzászó­lás követte. Straub István főosztályvezető-helyettes elismerését fejezte ki az egységes egyházpolitikai látás felett. A szocializmus épí­tése folyik hazánkban és az egyházak segíthetnek a népi-nem­zeti feladatok megoldásában, különösen etikai tartalmú kérdé­sek területén — mondotta. Rövid szünet után, igazi modern tempóban, kerültek sorra az anyagi dolgok. így a Nyugdíjosztály, a Központi Alap, a Melioráció, az ECLOF, a külföldi segélyek, az új Teológiai Akadémia és Teológus Otthon építése. Befejezésül D. Káldy Zoltán püspök összefoglaló tájékoztatót adott különféle bizott­ságok működéséről. Ezek: a Katechetikai Bizottság, az énekes­könyvet Szerkesztő Bizottság, az ösztöndíj Tanács, az ökume­nikus Tanács, a Lutheránus Világszövetség Magyar Nemzeti Bizottsága, a Külügyi Bizottság, a Sajtótanács stb. voltak. D. Koren Emil esperes, mint szerkesztő ismertette az egyházme­gyei sajtólelkészek működésének szabályrendelet tervezetét. Az értekezleten több kérdésben építő vita folyt, javaslatok sokasága hangzott el és így alkalmas volt arra, hogy termé- kennvé tegye az egyházmegyék Í971. évi munkáját minden te­rületem Várady Lajos Magyar népi Krisstus — legendákból Majd én.. Az egykor oly népszerű re­gény címe szinte szállóigévé lett s — mint oly gyakran más szállóigék esetében is — fél­igazságot hirdet. Mert az igaz, hogy a hivő szív meg van győ­ződve arról, hogy Isten ren­deli ki élettársát; tőle kéri és kezéből fogadja el. Másfelől a hivő embernek is vállalnia kell döntésének kockázatát s ezárt nem háríthatja Istenre a fele­lősséget. így van ez egyébként életünk minden más döntésé­ben is. Ezenkívül azzal is tisz­tában kell lennünk, hogy a há­zasságok létrejötténél minden időkben rengeteg különféle szempont játszott közre. Tár­sadalmi, családi, gazdasági­anyagi szempontok színezték, gyakran keresztezték az egyé­nek vonzalmát. Ugyanígy sok­féleképpen alakult, a házasság társadalmi intézménye, s ezzel kapcsolatban a házasság meg­kötésének módja és szokás- rendszere is. 1. A házasság intézménye Európában az evangélikus egyházak rendkívül tarka ké­pet mutatnak. Legalább három speciális változatára kell fel­hívnunk a figyelmet. Éspedig, a német tartományi egyházak­ra, a skandináv államegyhá­zakra és a Kelet-, illetve Nyu­gat-Európai kisebbségi egyhá­zakra. Tudnunk kell azt, hogy Nyugat-Európában némikép­pen hasonló helyzetben, van­nak az evangélikusok, mint az eddig ismertetett Kelet-Euró- pában. Csakhogy míg keleten a római katolikus és ortodox egyházak között szóródnak szét- hittestyéreink, .addig nyu­gaton a római katolikusok és reformátusok közé ékelődtek be. Szórványhelyzetük néme­lyik országban oly nagy, hogy alig képesek normális gyüleke­zeti életet élni. Most négy or­szágba kalauzoljuk el olvasóin­kat, ahol együttesen közel 40 millió lakos között csupán 72 ezer evangélikus él. A négy ország: Belgium, Hollandia, Luxemburg és Svájc. 1. Belgium. Az 50%-ában fla­mand és 34%-ában francia kis ország területe éppen egy- harmada hazánknak. Lakóinak száma viszont majdnem meg­közelíti Magyarországét. (30 514 km2, 9,5 millió.) A 15— 18. századig spanyol, majd osztrák Habsburgok uralma alatt van. A franciák 1792-ben szállják meg és egészen a na­póleoni uralom végéig (1815) hozzájuk tartozik. Ettől kezdve 15 évig Hollandia része. Füg­getlenségét az 1830-as forrada­lomban vívja ki és örök sem­legességét a nagyhatalmak ga­rantálják. Ezt a semlegességet a németek mindkét világhábo­rúban megszegték és meg is szállták az országot. A lakos­ság többségét kitevő ílaman- dok csak 1932-ben nyerték el egyenjogúságukat. A túlnyomó többségében ró­mai katolikus lakosság között 260Ó evangélikus él. Csak a 19. század második felében az El- zász-Lotharingiában eluralko­dó liberalizmussal szemben szerveződtek hitvallásos egy­házzá. Bizonyos idő elteltével némelyek visszatértek az elszá- szi egyházhoz, mások viszont 1927-ben szabadegyházzá' szer­veződtek. Az 1934-ben elkez­dett munka a második világhá­borúban szinte teljesen tönk­rement, de azóta ismét virág­zásnak indult. Ez az élő egy­házként nyilvántartott közös­ség az amerikai Missouri Zsi­nattal tart szorosabb kapcsola­tot. 2. Hollandia. 1681-ben de Ruyter tengernagy Nápolyban még 26 magyar protestáns lel­készt tudott a gályarabságbó! kiszabadítani. Ekkor volt Hol­landia hatalmának tetőpont­ján. A vesztfáliai békében (1648) elismert önálló állam tüneményes gyorsasággal növi ki magát a világ első tengeri és gyarmatig hatalmává, melyet a század végén Anglia tör meg. A volt osztrák és spanyol Habsburgok birtokának tün­döklése félszázados csupán, de ennyi idő is elégnek bizonyult ahhoz, hogy napjainkig meg­valamilyen formában minden időkben — ameddig a törté­nelmi kutatás lámpása elvilá­gít — és mindenütt, minden népek között fellelhető volt és az ma is földünkön. Vagyis megtalálható a nemek együtt­élésének valaminő szabályo­zott, rendezett formája, rendje, szokása. Igen nagy változatos­ságban, de hangsúlyozzuk: va­laminő rend mindig volt s nyilván mindig lesz. Keresz­tyén hitünk a Szentírás alap­ján vallja, hogy a házasság Isten teremtésének, teremtő szándékának jó rendje az em­ber számára. Minden ember számára, nemcsak a hívőknek, hiszen minden ember Isten te­remtménye. 2. A reformáció ezt a valósá­got felismerve hirdette helye­sen, hogy „a házasság világi ügy”. Idézzük Luther esketési könyvecskéjét: „Ahány ház, annyi szokás,... a házasság vi­lági ügy. Egyáltalán nem illet meg tehát minket lelkészeket alapozza lakosságának jólétét. Az első világháborúban semle­ges — a háború után sok ma­gyar gyermeken segített — a másodikban Németország meg­szállja, kiirtja a zsidókat és olyan ellenszenves magatartást tanúsít, hogy napjainkig nem tudják megbocsátani a hollan­dok. A 13 milliónyi lakosságból 3,2 a holland református, 1 egyéb református, 4,6 katolikus, 2,1 felekezeten kívüli 1 millió pedig egyéb keresztyén. Német és skandináv eredetre vezet­hetjük vissza a reformáció ko­rában már fellelhető evangéli- kusságot. Csak a 17. század vé­gén prédikálnak hollandul. 1791-ben nagy feszültség áll be a racionalizmus következ­tében az egyházban, egy cso­port ki is válik és létrehívja a „megújított evangélikus luthe­ránus egyházat”. Csak 1951- ben egyesülnek ismét a külön­böző csoportok. Kereken 55 ezer a számuk. 8. Svájc, Teli Vilmos hazája Európa közepén ma semleges­ségéről és jólétéről ismert. „Belváros ország”, amely az ezredfordulótól 1291-ig a né­met-római birodalom része. Uri, Schwyz és Unterwalden, a három „őskanton” ekkor köt szövetséget egymással és meg­kezdi felszabadító harcát a Habsburgok ellen. (A Habs­burgok innen származnak.) A reformáció idején már 13 kan­ton szövetsége áll fenn (ma 19 kanton és 6 félkanton). 1648- bar formálisan is független ál­lam. Ezután csak a francia for­radalomban szállják meg és később „örök semlegességét” respektálják Európa hatalmai. A 6 milliónyi lakosság négy nyelven beszél: német francia, olasz és schwyzerdüts. 57%-a protestáns s ezen belül nem egészen 10 ezer evangélikus van. 46%-a katolikus. Az evangélikus egyházat németek hívták létre és 1707-ig vezet­hető vissza Genfben. Ma is fő­ként a számtalan külföldi kö­zött lévő evangélikusságról szólhatunk. Az istentisztelete­ket ennek megfelelően német angol, svéd és dán nyelven tartják. Szoros kapcsolatban állnak a német evangélikus egyházzal. Az egyéb nemzetközi szerve­zetek mellett itt van a Luthe­ránus Világszövetség székhelye is. (Genf) 4, Luxemburg. Akkora, mint Nógrád megye, lakóinak száma is annyi. (2586 km2, 332 ezer) A 15. században uralkodót kaptunk innen, Zsigmondot A németek, franciák, belgák kö­zé ékelődött parányi országot gyakran szállták meg, de 1867- ben kimondták „örök semle­gességét”. Persze ez nem. men­tesítette attól, hogy a németek a második világháborúban ne szállják meg. Ennek következ­tében 1948-ban lemondott sem­legességéről. A lakosság 90%-a katolikus, evangélikus 4860 lélek. A négy ország közös jellem­zője a jólét mellett a semle­gesség. vagy egyházi embereket az a jog, hogy megszabjuk rend­jét, vagy intézkedjünk benne; éppen ezért érintetlenül hagy­juk minden város és ország meglevő szokását és gyakorla­tát. Ha azonban azt kívánják tőlünk, hogy ... a templomban megáldjuk őket és imádkoz­zunk értük, vagy hogy össze is adjuk őket, akkor ezt meg kell tennünk... Mert a házasság egészen világi rend ugyan, de Isten igéje tanúskodik mellette és nem emberek találták ki vagy alapították”. 3. Ezért a protestáns ember — Luther nyomdokán járva — természetesnek és helyesnek tartja a polgári házasságkötés — hazánkban 1895 óta, má­sutt régebbtől fennálló — rend­jét. A társadalomra, tehát a vi­lági hatóságokra tartozik en­nek a rendnek, a házasság megkötésének mindenkori sza­bályozása. Amint már mondot­tuk, a történelem során s a kü. lönböző népek között ennek sokféle formája fellelhető. Amikor a keresztyén ember ezt a rendet elfogadja, ezzel is arról tanúskodik, hogy ben­ne és nem kívüle akar élni a társadalomnak s a maga részé­ről is elősegíti annak jó rend­jét. 4. Az anyakönyvvezető előtt megkötött, ún. polgári házas­ság tehát teljes értékű, érvé­nyes házasság. — Isten és em­ber előtt. Azt azonban Luther is megfogalmazta s már idéz­tük is — „azt kívánják, hogy a templomban megáldjuk őket és imádkozzunk értük”. Ebben h kívánságban az jut kifeje­zésre, hogy a keresztyén em­ber szeretné életének ezt a nagy eseményét, közös életút- ra elindulását választott hites- társával Isten nevében, az ö segítségül hívásával és áldásá­val elkezdeni és a házasságot Isten rendje szerint élni. A hi­vő házasságra készülők házas­ságának ez az egyházi megol­dása istentiszteleti jellegű egy­házi cselekmény.'Üdvös lenne, ha nemcsak a közvetlenül ér­dekeltek, családtagok ügye len­ne, hanem magáénak tartaná, vallaná azt az egész gyülekezet is. Vegye körül őket az együtt- örvendezők szeretetével, hála­adásával. S foglalja forró kö­nyörgésébe a gyülekezet az ifjú párt, akik családot alapítanak. Hiszen ezzel a családalapítás­sal is tovább épül a gyüleke­A finn—magyar kapcsolatok­nak bő termése van a szép­irodalomban. Nemcsak nálunk jelennek meg finn szerzők­nek főleg regényei, közöttük a legnagyobb élő finn próza­írónak, Mika Waltari akadé­mikusnak a művei, vagy Ké­pes Géza. műfordításában, az évekkel ezelőtt napvilágot lá­tott úttörő firm versantológia, hanem finnül is bőven jelen­nek meg magyar termékek. Ezek sorában az elmúlt év­ben Toívo Lyy költő — aki még a húszas években jelen­tette meg az Az ember tragé­diáját finnül — átfogó ma­gyar versantológiát fordított és adott ki „Unkarin lyyra” címen a középkori Mária-si- rámoktól szinte napjainkig terjedő arányos bőséggel több száz oldalon. Most pedig lapunk hasáb­jairól is ismert Anna-Maija Raittila költőnő fordított egy bő kötetrevalót ma élő költő­inktől, amely „Kaivojen maa” (Kutak hazája) címen jelent meg igen ízléses kiadásban. 260 oldalon mutat be 25 mai költőnktől bő kollekciót. A nagy műgonddal összeváloga­tott nevek között találjuk Benjámin Lászlót, Gazai Gá­bort, Illyés Gyulát, (6 a leg­idősebb), Jékely Zoltánt, Ju­hász Ferencet, Képes Gézát, Nemes Nagy Ágnest, Simon Istvánt, Székely Magdát (ő a legfiatalabb), Takáts Gyulát, Váci Mihályt, Weöres Sán­dort stb. Mívesen szép előszavában utal Képes Géza úttörő, nagy jelentőségű munkájára a finn költészet magyar megismerte­tésében, majd találó méltatást ír a mai magyar költészetről, rámutatva arra, hogy a „poli­tika és á szeretet, a társadal­zet, annak egyik sejtje lesz ez az új család. Isten igéjét, házasságszerző akaratát, jó szándékát, áldáso­kat ígérő szeretetét hirdetjük ebből az alkalomból. Isten igéje szenteli meg — mint Lu­ther tanítja — ezt a természe­tes emberi rendet. Szép szokás, amint némely gyülekezetben gyakorolják, hogy az ifjú há­zasok a gyülekezettel együtt úrvacsorát is vesznek ebből az alkalomból. 5. Óvakodnunk kell azonban attól a félreértéstől, mintha egy házasságot ez a templomi, egy­házi szertartás tehetne önma­gában keresztyénné, Isten előtt kedvessé. Istennek tetszővé va­lamely házasság akkor lesz, ha azt a házasfelek Isten teremtő akarata és rendje szerint, tehát kölcsönös szeretetben, hűség­ben élik. Ha egymásnak igazi segítőtársai (1. Mózes 2, 18— 24). Ilyen harmonikus, boldog házasság lehetséges nemke­resztyén, nemhivő emberek kö­zött is. Hiszen a házasság, mint mondottuk, Istennek jó rendje és áldása, minden ember szá­mára nemcsak a keresztyének­nek. Amikor Luther — mint fen­tebb idéztük esketési köny­vecskéjéből — a házasságot „világi ügynek” nevezte, ezt akarta kifejezni: az egész vi­lág, vagyis az egész emberiség, minden ember számára szóló jó rend ez. Luther ezzel a ma­ga korában a házasságot kisza. badította a középkori pápás egyház jogrendjének bilincsei­ből. S ezzel megadta — vissza­adta — a világi hatóságnak já­ró tiszteletet és jogot. A házasságot a keresztyén életfolytatás teheti Isten előtt tetszővé. Ezért a házasság — erre is gyakran figyelmeztetett a reformátor — az élet, a ke- resztyénség, hitünk iskolája, ahol néha nehéz próbákat kell megállanunk és gyakran vizs­gáznunk: szeretetből, türelem­ből. bölcsességből, áldozatkész­ségből. Ma így is fogalmazhat­nánk: emberségből Áz ábrán­dos felien gzés és a cinikus csüggedés szélsőségeit elkerül­ve jó volna, ha erre a refor­mátort, józan és valós s éppen ezért az emberileg elérhető boldogságot is magában rejtő tanítás felismerésére eljutnánk. S megpróbálnánk e szerint élni Istennek ebben a jó rendjében, a házasságban. dr. Groó Gyula mi kérdések és s természet­közelség” hogyan futnak ben­ne karöltve. A helsinki gyülekezeti ta­gok számára százötvenezer példányszámban megjelenő „Kirkko ja kaupunki” című hetilap egyoldalas, képes in­terjút közöl Anna-Maija Ra- jttilával a kötet megjelenése alkalmából. Az interjúban szó esik a költőnő pályafutásáról, aki teológiát végzett és évekig evangélikus vallástanárnőként működött, hittankönyveket is írt, de ma már minden mástól visszavonulva férjével együtt a költészetnek és műfordítá­soknak szenteli idejét. Bátran összehasonlítja a finn és a magyar versírás bőségét, s az olvasótáborban a versek sze­retetét, a magyarok javára. A költőnő az interjú során igen lelkesen szól hazánkról és nyilatkozik a keresztyén hit helyzetéről is Magyaror­szágon. (Raittila többször, több hónapot töltött hazánk­ban.) Szól az állam s egyház viszonyáról, az Egyezményről. „Az egyháznak működési sza­badsága van a maga egyházi alkalmain. Az egyház való­ban szabad.” Szól arról, hogy az egyház templomaiban és gyülekezeti termeiben műkö­dik, államsegélyt élvez, is­merteti a fakultatív hitokta­tást, s hogy a problémák elle­nére vidéken még mindig elég bő. „A keresztyén hit Magyarországon egyre erőtel­jesebben vallástéteí kérdése” — írja. A kötet bevezetésé­ben pedig Weöres Sándor köl­tészetével kapcsolatban mutat rá „a keresztyén hit dimen­ziós kitágulására.” A szabályokkal, rendeletek­kel, törvényekkel, előírások­kal stb. szemben zúgolódó, elégedetlenkedő emberek aj­káról sokszor lehet hallani: „én rendet teremtenék, csak bíznák rám...” Sók ilyen „okos” ember él közöttünk, aki minden esetben s mindenkinél bölcsebben, jobban tudná a dolgokat intézni. Persze csak szóval, mert közelről és felül­ről a dolgok mások- A Jézus­sal vándorló Péter is úgy gon­dolta, ő bölcsebben intézné s ítélné meg az emberéltet, mint Isten. Hogy hogyan, azt így mondja el egy magyar legen­da: „Egyszer Jézus Krisztus a földön jártában-keltében, ment mendegélt szent Péterrel. Amint így haladnak, Péter megszólítja Jézust: — Mégis szép dolog isten­nek lenni! — Miért Péter? — Segíteni az özvegyeken, árvákon; megjutalmazni a jók fáradtságát, megbüntetni a gonoszt. Tudom én, ha én le­hetnék az, nem lenne egy rossz ember se a földkereksé­gén! Alighogy Péter elvégezte a beszédét, Jézus körültekint, meglát a fa ágán egy raj psé- het. Ezt mondja Péternek: —. Eredj Péter! Fogd fel azt a rajt a kalapodba, vi­gyük el magunkkal, hátha még hasznát vesszük! Péter odamegy a fa alá s belesöprl a rajt a kalapjába. De mivel sok volt, egy csomó a kezére rakódott. Vitte aztán a kalappal együtt a rajt. Egyszer egy méh beleeresztette fullánkját a kezefejébe, mire Péter keser­vesen félj aj dúlt s az egészet földhöz vágta. — Mi lelt Péter? — kérdi tőle Jézus Krisztus. — Mit csináltál? — Jaj, hogy a bűne verje meg ezt a rajt, de megcsípte egy méh a kezemszárát! — Miért nem - választottad ki közüle azt, amelyik meg­csípett? — Hiszen, ha tudtam volna! —- mondja Péter — mikor mindegyik olyan, mint a len­cse, meg a lencse! — Lásd Péter! — mondja neki Jézus Krisztus — ha te Isten volnál, akkor is így cse­lekednél! Az emberek kö2ül» ha egy megbántana, kész vol­nál azért az egyért a többi ártatlanon is bosszút állni!” Fogadjuk el a régi mondás igazságát: „Tudja Isten, ki­nek gubát s kinek subát...” Hepsáí Tífeap NGELIKUS FÖLDRAJZ Az „örök semlegesek „Kutak hazája40 Mai magyar költők versei finnül dr, Rédey Pál B. Keren EmS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom