Evangélikus Élet, 1971 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1971-12-19 / 51. szám

t 9 i A keresztyén öröm forrásánál Fii 2, 16—18 Á keresztyén öröm gyökere kiapadhatatlan forrásból táplál­kozik: Isten Jézus Krisztusban megmutatott szeretetéből és ke­gyelméből. Karácsony, küszöbén mai igénk örvendezésre hív! Keressük meg, hogy az örömnek meddig nyúlnak le a gyökerei! ENNEK AZ ÖRVENDEZÉSRE VALÓ FELSZÓLÍTÁSNAK „apropos”-a nem egy eredményekben és sikerekben gazdag élet. Mindig lehet és kell is örülni, sőt együtt örülni azokkal, akik ..naplemente előtt” visszanézvén ezt is elmondhatják: nem él­tem hiába! A futásomnak és fáradozásomnak: utamnak és mun­kámnak volt és van látható, felmérhető eredménye és mások javára is szolgált. Keresztyének külön öröme is lehetne, ha va­laki Isten szolgálatában eltöltött életére vonatkoztathatja ezt a kijelentést. Hátha még azt is ki meri mondani valaki, hogy az ítéletkor sem kell szégyent vallania. Pál apostol mégsem ezért biztatja, örömre, közös örvendezésre a filippibeli gyülekezetét! EZ AZ ÖRÖMRE-HlVÁS nem is egy „búcsúzó” ember olcsó vigasztalása az ifetmairadók számára! Nem azt akarja, hogy ne vegyék szívükre: nem olyan nagy dolog a halálom, hiszen haza­megyek örök otthonomba! Nem azzal a reménységgel vigásztal- gat: szent szolgálatban égettem el, áldoztam föl magamat és enyém lesz a hervadhatatlan korona. Ezt is elmondhatta volna bizonyára! Milyen nagy ajándék, vigasztalás,, ha valaki így néz halálára és így tudja vigasztalni szeretteit! A szeretteink kopor­sója mellett, á gyász és fájdalom napjaiban milyen sokat jelent­het az örök élet reménysége! A KERESZTYBN ÖRÖM TELJESSÉGE mégis Jézus Krisztu­sért születik meg az emberi szívekben. Pál apostol ezen mon­datai is az egyik lagszebb Krisztust dicsérő himnuszhoz kap­csolódnak. Az örömre, az örvendező életre való felhívás titka ebben a himnuszban már előbb elhangzik: „Krisztus Jézus... aki nem tekintette zsákmánynak azt, hogy Istennel egyenlő, ha­nem önmagát megűresíté, szolgai formát vévén föl, emberek­hez hasonlóvá lévén”... A karácsonykor ünnepelt esemény ez: megszületett, emberré lett! Ehhez az eseményhez kapcsolódik, sőt egészen erre épül, de ebből is táplálkozik a keresztyén öröm! A keresztyén élet min­den vonatkozásában! Hivatás és munka, betegség és halál, si­kerek és kudarcok, s minden, ami az emberi életet jelenti, Jé­zus Krisztus által Isten szeretetének és kegyelmének a fényé­ben. állhat előttünk. EZT A SZERETETET ÉS KEGYELMET karácsony esemé­nyében mindig jobban átéljük, — s az utolsó ádventi vasárna­pon, karácsony „böjtjének” utolsó vasárnapján az öröm töltse be szivünket! Örvendve köszöntsétek e kedves vendéget; Ütj át egyengessétek, Elhagyván bűnt, vétket, Lábát ne sértse kő; ó, hajts előtte térdet, S bízzál, hisz ő teérted, Üdvösségedre jő. (Dt. 112, 2.) Kiszely Sándor IMÁDKOZZUNK Cr Jézus Krisztus! Jöveteledet várja néped. Kérünk, Igéddel tisztíts bennünket, szenteld meg életünket, öltöztess fel az igaz­ság, béke, irgalmasság és szeretet cselekedeteivel, hogy bűn- telenül állíthass színed elé, és ígéreted szerint veled éljünk örökké boldogan, ámen. CSALÁDI HÍREK — SZÜLETÉS. Szirmai Zol­tán fasori lelkészeknek de­cember 4-én második gyerme­kük született. Neve: ANDREA. . — SZÜLETÉSNAP. Békés­csabán özv. Kruchio Lajosáé a napokban töltötte be élete 75. esztendejét. Kruchio néni a gyülekezetnék nem csupán igehallgató tagja, hanem lel­kes és hűséges önkéntes mun­kása is. Heti nehéz, vásározó munkája után minden, vasár­nap ott áll az istentisztelet vé­gén a templom ajtajában, az offertóriumozó tányérba gyűj­ti a jó' szívvel adott adomá­nyokat, ugyanakkor pedig most már több, mint 25 év óta ked­ves szavakkal kínálja a hit- testvereknek az . Evangélikus Élet legújabb számát, terjeszti az egyházi sajtót. Advent 1. vasárnapján Kruchio néni s vele-együtt az egész gyüleke­zet közös imádságban adott hálát Istennek az elmúlt 75 esztendőért s kérte a Minden­ható áldását további életére. A békéscsabai gyülekezet jó­kívánságaihoz csatolja a maga jókívánságait és köszönetét az Evangélikus Élet Szerkesztő­sége és Kiadóhivatala is. „Ta­níts minket úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs’ szívhez jussunk.”- HÁZASSÁGI ÉVFORDU­LÓ. Id. Vajda Dániel (Vajda Péter, az. egykori országos hí­rű szarvasi tanár egyenes le­származottja) és felesége, sz. Bojsza Erzsébet. november 24-én ünnepelték házasságkö­tésük 50, évfordulóját Vanyo- lán, szűk családi körben. A jubilánsokat a gyülekezet ré­széről Nemeth Tibor lelkész köszöntötte. „Mindeddig meg­segített minket az Ür.” — HALÁLOZÁS. Id. Ocse­nds Pál a felsőpetényi gyüle­kezet volt tisztségviselője, hű­séges, áldozatkész presbitere, lapuink buzgó olvasója, életé­nek 68. évében rövid szenve­dés után elhunyt november 25-én. „Szabadításodra várok, Uram.” — Fejérvári Géza ny. MÁV felügyelő, a józsefvárosi gyüle­kezet megalakulása óta presbi­tere, majd felügyelője, életének 69., házasságának 46-ik évében, december 3-án rövid szenvedés után csendesen elhunyt. Teme­tése december 14-én volt a kis­pesti öregtemetőben. — Mosberger Pál, a lajos- komáromi gyülekezet 16 éven át hűséges gondnoka, hosszas, kínos betegség után elhunyt. Temetése december 2-án volt Lajbsikomáromban. — özv. Fenyvesi Lászlóné, sz. Saemerei Teréz, a három évvel ezelőtt fiatalon elhunyt csákvári evangélikus lelkész özvegye, lajoskomáromi gyógy­szerész, 29 éves korában vá­ratlanul elhunyt. Temetése de­cember 3-án volt Lajoskomá- romban. „Akár étünk, akár halunk, az Űréi vagyunk.” — Király Gyula, a kissom- lyói gyülekezet 12 évig volt összgyülekezeti, 3 évig. volt helyi gyülekezeti gondnoka- 69 éves korában hirtelen elhunyt. Temetése november 25-én volt a gyülekezet nagy részvéte mellett „Egymás terhét hor­dozzátok ...” — Varga Sándor, a kissom­lyói gyülekezethez tartozó bor­gátad leánygyülekezet 20 éven .át volt jegyzője, 30 éven át volt presbitere 83 éves korá­ban hosszú szenvedés után el­hunyt. Temetése november 29-én volt a gyülekezet nagy részvéte mellett. „Nevemért fáradoztál, és nem fáradtál cl.” EGYHÁZI VILAGTANACSKOZAS A VEGYESHAZASSAGRÓL Nóvember végén Strasbourg- ban nemzetközi tanácskozást tartottak a vegyesházasságról. A konferenciát a Lutheránus Világszövetség, a Református Világszövetség, az Egyházak Világtanácsa és a római kato­likus egyház kososén rendez­te. (epd) Istentiszteleti rend Budapesten, 1971* december Í3~én Deák tér de. 9. (úrv.) dir. Ha- fenscher Karoly, de. U. (úrv.) dir. Kakién András,, du. 6. Bach: Ka­rácsonyi oratórium. — Igét hir­det: dr. Hafenscher Károly. Fasor de. 11. presbiterikrtabás —■ (úrv.) Szirmai Zoltá-n, du. 6. Ifj. kaira- osonyest. Dózsa György út de. fél 10. Szirmai Zoltán, üllői út 24. de. féi 11. Karácsony Sándor u. de. 9. Rákóczi út 57/b. de. 10. (szlovák) Solymár János, de. 12. (magyar). Thaly Kálmán u. 28. de. 10, de. 11. dr. Rédey Pál, du. 5. Szeretetvendégség. Kőbánya de. 10. Veöfeös Imre“, du. 5. Szeretet- vendégség: Veöreös Imre. Utász u. de 9. Sülé Károly. Vajda Péter u. de. fél 12. Veöreös Imre. Zugló de. 11. (úrv.) Boros Károly. Rákos- falvá5 de. 8. Bízik László. Gyarmat u. de. fél 10. Boros Károly. Fóti út cTe* ll. Baranyai Tamás. Váci út de. 8. Benczúr László. Frangepán u. de. fél 10 Benczúr László. Új­pest de. 10. Blázy Lajos. Pester­zsébet de. 10. Soroksár Újtelep de. fél 9. Pestlőrinc de. 11. Matuz László. Kispest de. 10. Kispest Wekerletelep de. 8. Pestújhely de. 10 Schreiner Vilmos. Rákospalota 9 • ­MAV-telep de. fi, Rákospalota Kőtemplom de. .10, du. 3, du. 4. Szeretetvén d égiség. Rákosszentmi­hály de. fél 11. Karner Ágoston; Sashalom dé. 9. Kariner Ágoston. Mátyásföld de. fél 11. Cinkota de fél 11, du. fél 3. Kistarcsa de. 9. Rákoscsaba de. 9. Békés József. Rákoshegy de. 9. Rákosliget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél 11. du. 3. Bécsikapu tér de. 9. (úrv.) Ma- docsai Miklós, de. fél 11. (német) de. 11. (úrv.) dr. Fabiny Tibor, du. 5. Karácsonyi szeret etvend égség: D. Koren Emil. Torockó tér de. 9. ör. Fabiny Tibor. Óbuda de. 9. Turchányi Sándor, de. 1-0. (úrv.) Turchányi Sándor. XII. Tartsay Vilmos u. 11. de. 9. Takács József, de. 11. Takács József, du. fél 7. Ruttkay Elemér. Pesthidegkút de. fél 11. Ruttkay Elemér. Kelenföld de. 8. (úrv.) dr. Rezessy Zoltán, de. 11. (úrv.) dr. Rezessy Zoltán, du. 6. Bencze Imre. Németvölgyi út de. 9. Bencze Imre. Albert­falva de. 7. Visontai Róbert. Nagytétény de. fél 9. Kelenvölgy de. 9.’ Visontai Róbert. Budafok de. 11. Visontai Róbert. Csillag­hegy de. fél 10. Csepel de. fél 11. Gyarmathy írénr Mr Őszi búcsú Vasárnap délelőtt. Az ősz, mintha versenyre kelne a töb­bi évszakkal, pazar kézzel szórja szépségeit. Simogató melegen ragyog a nap. Érin­tésétől megremegnek az arany­ban pompázó fák, s csendesen hullni kezd a sok-sok levél. Hazámtól távol, egy park padján nézem a természet csendes búcsúzkodását. Tudom, hogy lesz viszontlátás, de még­is a levélhalál is fáj. Ez a ter­mészetes. Minden a földön utolsó lehelletéig ragaszkodik az élethez. A levél is. A ter­mészet is. Talán azért csillog most is őszi szépségben. Olyan ■ez, mint a násztánc, amely kö­nyörtelenül magában hordja az elmúlást is. Ősz! Szépségében, ragyogá­sában is az elmúlást hordozó ősz! Egyszerre csak égő pirossá- got látok a sárga lombok kö­zött és előttem áll egy csöpp­nyi kisleány piros kabátban, piros csizmában. Rámnéz és, felnevet. — Szása! — hallom szigo­rúan. S mögöttem az egyik pádon újságba bújva szigorú arcú férfit látok. Fel sem emeli tekintetét a lapból. Nevető szemmel, cinkosan összenézünk a picivel. Hirtelen megfordul maga körül, aztán várakozva megáll. És abban a pillanatban egy kosza szellő meglöki a leveleket. Azok egy kicsit meginognak, aztán pe­regve szállnak lefelé. Felsikolt a kis Szása és már fut a fa alá, két kezével kap a hulló leve­lek után. Amelyiket elfogja, azt leteszi a padra mellém. Közben rámnéz és mond va­lamit, amiből egy szót sem értek, de azért intek neki, hogy úgy van, igaza van. Az aranyba mártott fa meg csak hullatja sárga leveleit, mintha szórakoztatni akarná ezt a kis égő-piros ugráló fol­tot, ezt a kis sikongó Szását, aki úgy hordja elém a halott leveleket, mintha mindegyik drága csodát rejtegetne, cso­dát, amelyet ő mégjssák meg­ér ez, de én már tudok: hogy minden halál, még a levélé is, csak azért van, hogy helyet ad­jon a mindig diadalmaskodó életnek. — Szása! — hallatszik a szi­gorú hang megint, mert a já­ték hevében nagy a sikonga-. tás. De az apa egyetlen perc­re nem néz fel az újságból. Háborúról, rablásról, gyilkos­ságról olvas, pedig a természet nagy, őszi búcsúja, amelynek végső perceit aranyozza be a kis Szása boldog sikolya, töb­bet mondana neki a nyomta­tott újságsoroknál, « Találkozás Régen történt. Az emberek nem járhattak meg úgy a nagyvilágba, mint manapság. Szegényember számára még a vonatozás is komoly kiadást jelentett. Talán ez volt a fillé­res vonatok megszervezésének egyik oka. Utazási irodát vezettem. A filléres vonat indítása komoly munkatöbbletet ígért, így ko­rán indultam munkahelyemre. A szobám ajtaja előtt egy fér­fi állt. Ma is tisztán emlékszem az arcára. Erősen kopottas öl­tönyt viselt, amely valaha jobb napokat látott, de a szeme su­gárzott a boldogságtól. Első volt a jelentkezők között. Kér­dés nélkül is kitaláltam, hogy haza szeretne menni. Oda, ahonnan eljött. Megnézni, megvan-e a régi ház, a szülők, a rokonok, az ismert tájat lát­ni, a szülőfaluba eljutni. Szív­ből kívántam, hogy sikerüljön neki. Bármi volt is az oka, hogy otthagyta szülőföldjét, ez a sugárzó arc elárulta, hogy egész idő alatt ott élt, ahon­nan eljött. A jelentkezők névsorát meg­küldtük az illetékeseknek és rövidesen megjött a válasz. — Nem! — volt a férfi neve mellé írva. Röviden, keményen, indok­lás nélkül. Ma is tisztán emlékszem az arcára, amikor az elutasítást közöltem. Egy pillantás alatt megfagyott, arcán az öröm. Mintha éveket öregedett volna, mintha a ruhája hirtelen ko- pottabbá lett volna. Nem szólt, de a szemében két nagy könnycseppel megindult a tel­Megjelent Görög Tibor: CSENDES SZOBÁK — NYITOTT ABLAKOK című áhítátoskönyve. Ára: 26,— Ft Kapható a Sajtóosztályon jes embert megrázó férfizoko­gás. Valamennyien dermedten álltunk az ismeretlen tragédia előtt. Szólni nem tudtunk, nem mertünk. Csak néztünk utána, ahogy magába roskádva ment végig a folyóson. Sok-sok év telt el azóta, de ez a jelenet valahogy mindig visszajárt. Valamelyik vasárnap a kora' reggeli istentiszteleten egy öreg őszhajú, hajlott hátú fér­fi ült le az előttem levő sorba. Régivágású fekete ünneplő volt rajta. Reszkető kézzel nyi­totta ki az énekeskönyvet. És amikor a színes ablakon át egy eltévedt sukár az arcára esett, ráismertem, ö volt az. A fér­fi, aki annakidején nem mehe­tett haza. És akkor kezemet összetéve hálát adtam, hogy mindig van hova hazatérnem. Hogy az éle­tem örökre ideláncolt ehhez az országhoz. Hogy csak itt ér­zem magam otthon, hogy úgy tudom szeretni ennek a kis or­szágnak minden rögét, hogy a nagy világ minden szépsége el nem csábíthat, s megtanultam hazámat idehaza szeretni. Az orgona megszólalt. A fér­fi felállt, meghajolt. Kifelé indult. Ránéztem az arcára, ke­restem rajta, a régi boldog mo­solyt. Vajon azóta volt-e odahaza? ALÜTHERÁNIA ÉNEK ÉS ZENEKAR december 19-én, vasárnap este 6 órakor a Deák téri templomban előadja J. S. BACH KARÁCSONYI ORATÓRIUMÁT. Közreműködnek Mohácsi Judit, Takács Judit Fülöp Attila és Mezöfi Tibor Continuo: Tódy Éva Vezényel: Weltler Jenő Igét hirdet: DR. HAFENSCHER KÁROLY „Örüljetek az Űrban min­denkor; ismét mondom, örül­jetek! A ti szelídlelkűségetek ismert legyen minden ember előttü Az Űr közel!” (Fii 4. 4—5) VASÁRNAP. —_ „íme, sok vámszedő és bűnös "ment oda és Jézussal, meg tanítványai­val az asztalhoz telepedtek.” (Mt 9, 10) Mi. sokkal kénye­sebbek és igényesebbek va­gyunk barátaink megválogatá- sában, mint Jézus volt. A lát­szat mindenesetre arról beszél, hogy ő nem volt válogatós. A valóság pedig az, hogy Jézus nem azt nézte, amit a látszat mutatott, hanem a szivet, az indulatot, a szándékot. Nem azt, hogy ki honnaü jött, ha­nem hogy merre halad. Jézus közelében csak azoknak van helye, akik nem igazságot ten­ni, hanem igazzá lenni akar­nak. HÉTFŐ. — „Az új szövetség közbenjárójához, Jézushoz já­ruljatok.” (Zsid 12, 24) Ugyan­annak a hegycsúcsnak más a képe, ha különböző irányok­ból nézzük, de csak így teljes a kép. Jézus megváltó szere- tetét is többféléi látja, több­féleképpen írja le a Biblia. Személyében maga az új szö­vetség, de egyetlen, közbenjá­ró is arra, hogy életünk újra meg újra szövetségre, egység­re. jusson Istennel. Teljen meg a szívünk hálával azért, hogy Isten. Jézusért mindig kész arra, hogy megújítsa a hit és szeretet miattunk, annyiszor elrontott kapcsolatát. KEDD. — „A pásztorok vie?- szatértek, dicsőítve és magasz­talva az Istent mindenért, amit hallottak és láttak.” (Lk 2, 20) Advent utolsó hetében rövid „előzetes” a karácsonyi történetből. Annak is a befe­jezéséből. A betlehemi pászto­rok. nem maradtak ott a já­szol körül, csodálva, és csak. maguknak tartva meg Isten szerétetének fényét és melegét. Visszamentek a szür­ke hétköznapok világába, a mától holnapig érő gondok és örömök közé, az emberek kö­zé, hogy Isten szeretető ott valósuljon meg, ahol arra & legnagyobb szükség vau, SZERDA. — „Az élet meg­jelent, és láttuk és tanűbizony- ságot teszünk róla és hirdet­jük nektek az örök életet, amely az Atyánál volt és meg­jelent nekünk.” (1 Jn 1—2) A hitbeni megtapasztalás bizo­nyossága hatja 'át az apostol szavait. Életről és'örök élet­ről, mély áthajtja és átfor­málja az egész életet. Az örök életről szól, amelynek ígére­tes valóságát a mulandóbari is át lehet élni. Az apostol, akár­csak tegnapi igénk pásztorai, nem* tartja meg magának az örökkévalóság Urával való ta­lálkozás örömét. A hit nagy csodája az, hogy akkor marad meg, sőt akkor fejlődik és nö­vekedik, ha továbbadják. Ha jóakaraté szeretettel ötvöződ­ve életformáié erővé válik. CSÜTÖRTÖK. — „Az Űr angyala álomban megjelent neki és ezt mondta: József, Dávid fia, ne félj magadhoz venni Máriát, mert ami benne fogamtatobt, a Szentléléktől van. Szül pedig fiat és nevezd annak nevét Jézusnak, mert ő szabadítja meg népét bűnei­ből.” (Mt 1, 20—21) Karácsony szent titkának közelébe ér­tünk. Tanácstalanság és kilá- tástalanség, bizonytalanság és bizalmatlanság vette körül a születendő Jézust. Szűztől szü­letett egy lélekben terméket­len, meddő korban, s születé­sének csodája mindörökké hir­deti azt is, hogy Istennek ak­kor is vannak lehetőségei az élet megújítására, amikor em­beri lehetőségeink előtt bezá«. rult minden út. Jézus: szaba­dító, bűnből szabadító. Milyen bűnből? Mindabból, ami az élétet megcsúfolja; mindabból, ami bennünket Istentől és egymástól elválaszt, PÉNTEK. — „A teremtett világ is megszabadul a rotha- dandóság rabságából az Isten gyermekeinek dicsőséges sza­badságára.” (Rm 8, 21) Napi igénk karácsonyesti ajándéka szép reménységet hordoz. Re­ménységet arra ,hogy bekövet­kezik az örök karácsony, Isten ígéreteinek beteljesülése. Érvé­nyét veszti az a halál-törvény, amelynek bilincseit hordozza minden élet. E világon minden múlandó, de a karácsonyi gyertyák fénye Isten elmúlha- tatlan szeretetét tükrözi mind­azok szemében, akik jóaikáratű féltéssel őrködnek az életiszép­sége, jó rendje és békesség© felett. SZOMBAT. — „Bementek a házba és ott találták a gyer­meket, anyjával, Máriával; és leborulva tisztességet tettek neki.” (Mt 2, 11) .Nem ábrán­dokat kergettek és nem is mú­ló hangulatot kerestek aíz első karácsonyi emberek. Ezért té­nyeket találtak: Isten felbe­csülhetetlen értékű szeretetét nagyon szegényes emberi, kör­nyezet kopottas ruhájába öl­tözötten. Kárácsöhy a célhoz ért emberek. ünnepe. Célhoz jutott-e és milyenhez sok. sie­tős nyüzsgésünk, örömszerző igyekezetünk? Csák. akkor lesz karácsonyunk, ha a haj­dani pásztorok leboruló csodá­latával állunk meg Isten tes­tet öltött szeretete-előtt. Schreiner Vilmos «VANGEUKUS elet A Magyarország! Evangélikus Országos Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti; a' szerkesztőbizottság Felelős szerkesztő és kiadó; D. Koren Emil Szerkesztőség és kiadóhivatal; Budapest, Vili., Puskin u. Vz. Telefon; M2—074 Csekkszámlaszám: 20.412—vm. Előfizetés! ár; egy évre 90,— Ft Árusítja a Magyar Posta Index 25 211 71.4410 Athenaeum Nyomda, Budapest Rotációs magasnyomás Felelős vezető; Soproni Béla igazgató — Advení 4. vasárnapján az oltárterítő színe: lila. A dél­előtti istentisztelet oltári igéje: Jn 1, 19—28; az igehirdetés alapigéje: Fii 2, 16—18. EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIÓBAN. December 26-án,- karácsony 2. napján, vasárnap reggel 7 órakor az evangélikus egyház félóráját közvetíti a Petőfi Rá­dió és az URU adó. Igét hir­det D. KÁLDY ZOLTÁN püs­pök. — PESTLŐRINC. Advent első. vasárnapján meglátogat­ta a gyülekezetét Virágh Gyu­la esperes. Igehirdetéssel szol­gált és istentisztelet keretében beiktatta hivatalába Somlai Alajos felügyelőt, .Borsiczky Karoly másodfelügyelőt, Rajt János, Kákay László és Vargha András ellenőröket, valamint Kaposy János, Homoródi And­rás, Vas István, Csengődi Jó­zsef és Kovács József presbi­tereket, az elhalálozás folytén résziiegesen megújított presbi­teri am tagjait — KECSKEMÉT. November 28-án ádventi szeretetvéndég- ség volt a gyülekezetben, ame­lyen dr. Kékén András Deák téri igazgató-lelkész tartott előadást és igemagyarázatot. — RÄBCAKAPI. November 28-án ünnepség keretében em­lékezett meg a gyülekezet ar­ról, hogy 100 esztendővel ez­előtt alakult önálló gyüleke­zetté, s megválasztotta első lelkészét. Eire az; alkalomra a hívek nagy áldozatkészséggel felújították tempiornukat. Az ünnepi szolgálatot Weltler Re­zső esperes végezte. ÜJ „JÉZUS-OPERA” New Yorkban aratott sikere után Steyhen Schwartz új Jézus-operáját, a Godspell ze­nés-táncos darabot november 17-én mutatták be LondÖnban. A pezsgő rock-muzsikára írott darab szövege szó szerint Má­té evangéliumából való. Bemu­tatását tervezik Hamburgban és más európai nagyvárosban is . (epd)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom