Evangélikus Élet, 1971 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1971-11-14 / 46. szám
„Isten a mi oltalmunk és erősségünk“ — Hetvenöt éves a ceglédi templom — Ha kimondják Cegléd városának a nevét, nekem mindig Kossuth Lajos neve jut eszembe. Itt mondta gyújtó hatású beszédét Cegléd városának lakóihoz és azon keresztül az ország népéhez a haza és a szabadság védelmében. Ma egy szép szobor hívja fel az arra járó figyelmét erre az eseményre, mely a hetvenöt éves evangélikus templom kapuja előtt, a templom tengelyében áll. Nekem ez jutott eszembe most is, amikor a gyülekezet elnökségének meghívása alapján október 24-én D. Káldy Zoltán püspök kíséretében részt vehettem azon az ünnepségen, melyet a templom felszentelésének hetvenöt éves jubileuma alkalmából rendezett a. gyülekezet, „Állítólag már 1527-ben, a mohácsi vészt követő esztendőben, Hadán Balázs, Enyingi Török Bálint udvari papja Cegléden gyülekezetét szervez. Ez a gyülekezet minden valószínűség szerint a lutheri tanítást követte, evangélikus volt. A következő évtizedben azonban már mind nagyobb tért hódít a városban a kálvini tanítás.” „A lütheri reformáció követői csak jóval később, a XVIII. század második felében gondolhatnak arra, hogy önálló gyülekezetei szervezzenek. 1792-től van tanítójuk, de még egy évtizeden at Tápiószent- márton, Irsa és Alberti lelkészei gondozzák esetenként a ceglédi evangélikusokat. 1802-ben szerveződik a kis közösség anyaegyházzá és megválasztja első lelkészét. 1817-re megépíti első templomát.” „Ezt a templomot 1893- ban kénytelenek lebontani. Az új templom Stehló Ottó építész tervei alapján készült és 1896. október 31-én szentelte fel Sárkány Sámuel püspök.” — Ezeket a tényeket tudhattuk meg a ceglédi evangélikus gyülekezet történetéből a gyülekezet lelkésze, Jávor Pál jelentéséből. Az ünnepi hálaadó istentisztelet oltárt szolgálatát Detre László a-Pest megyei Egyházmegye esperese végezte, az igehirdetést a 46. Zsoltár alapján D. Káldy Zoltán püspök tartottá. „Emlékezzünk mindarra, ami hetvenöt évvel ezelőtt ott és akii or történt. Azért gyülekeztünk össze, hogy hálát adjunk Istennek, aki hetvenöt esztendőn keresztül megőrizte, megtartotta, a háború áldozatául nem engedte esni ezt a templomot. Hálát adunk azért, ami ebben a templomban hetvenöt esztendőn keresztül történt, hogy hirdethetett az evangélium, kiszolgáltattak a szentségek ... Ezek a templompa- dok sokat tudnának mondani az elmúlt hetvenöt esztendőről... Mindent összevéve azért vagyunk itt most együtt, hogy szembesüljünk az Istennel, meghalljuk ítélő szavát, bűnbocsánatát, életújító szavát és megújulva hitben, megerősödve szeretet ben induljunk tovább a templom Urának a szolgálatában.” A továbbiakban Isten csodálatos hatalmáról, megtartó kegyelméről beszélt a püspök, majd azt részletezte, hogy hogyan lehet igazán hálás egy gyülekezet Istennek a múlt ajándékaiért. Arról beszélt,' hogy milyen hit és életforma fejezi ki igazán a gyülekezet háláját. Az igazi hála az a szolgáló életforma, amely a hitből fakad és a másik embert szolgálja, ezen keresztül szolgál Istennek. Az istentisztelethez kapcsolódó közgyűlésen először a gyülekezet felügyelője, dr. Verli Sándor köszöntötte a gyülekezetei, és D. Káldy Zoltán püspököt Ezt .követően Kiss Sándor presbiter erre az alkalomra írt versét olvasta fel: •„Ünnepelni . jöttünk kedves gyülekezet, Emeljünk Istenhez imádkozó kezet! Szívünk poharából csorogjon a hála • Az ö kegyelmének drága oltárára,” A hálaadást helyezte az első helyre a lelkészi jelentés is, mely azonban nem állt meg a múltban, hanem a jelen és a jövő felé irányította a figyelmet: „Nem fejezhetem be megemlékezésemet úgy, hogy előre ne' tekintsek. A ceglédi evangélikus gyülekezetnek a mában kell élni, a szocializmust építő Ma§yar Népköztársaságban, Isten akaratának engedelmeskedve kell a szolgálatunkat elvégezni. Városunk több lakójával és egész magyar népünkkel együtt kell haladni azon az úton, amelyet egyházunk vezetői a diakónia útjának neveznek. A másik emberért, az egész emberiségért vállalt szolgálatokban benne kell lenni a mi gyülekezetünk szolgálatának is !” Ezt követően először Detre László a Pest megyei Egyházmegye gyülekezetei nevében köszöntötte a ceglédieket, majd a testvér egyházak képviselői tettek bizonyságot arról, hogy egymást segítve és szeretve végzik szolgálatukat Cegléden. Végül az Országos Egyház nevében D. Káldy Zoltán mondott köszöntőt és egyúttal megköszönte a testvéregyházak üdvözlő szavait és szeretetét is. If j. Kendeh György Együtt a végeken Nemrég riporttal szolgált lapunk az őriszentpéteri szórvány gyülekezetünkről, Molnár Jenő ottani lelkészünk gyümölcsöző szolgálatáról. Embertől emberig megy a szolgálat és emberközelbe ér az ige. Ezt az emberközelbe jött Üzenetet szólaltatta meg D. dr. Ottlyk Ernő püspök Őri szén t- péteren tett látogatásán. Életünk értelméről szólt igehirdetésében. Ezt a szeretetben. jelölte meg. A segítséget hívó emberi ínségben Jézus van ott. Vállalt bennünket, hogy vállaljuk szolgálatát. Embereknek szolgálva tehetjük ezt. Szombathelyről érkezett a püspök Öriszentpéterre a szórvány központba. Szombathelyen az ottani gyülekezetünk fennállásának 75. évfordulóját ünnepelte. Püspöklatogatásbem ritkán van. része egy szórványgyülekezetnek. Ahogy az őszi táj ki-' terítette a színpompáját az őrségi dombokra, erdőkre, mezőkre, a gyülekezet tagjai ugyancsak kitettek magukért a hagyományos vendégszeretetben. Egyben egyházhűségről is vizsgáztak, hiszen a gyülekezet néhány kivétellel 17 községből gyűlt egybe s töltötte meg szíri ültig a templomot. Volt, aki már délelőtt fél tízkor érkezett, mert így volt alkalma. Igen sokan visszamaradtak sötétedésig, hogy semmit el ne mulasz- szanak. Közgyűlési keretben kedves, tartalmas köszöntések hangzottak el. Az egyházmegye részéről Berzsenyi J. Miklós, egyházmegyei felügyelő, államunk részéről Nacsa Sándor egyházügyi tanácsos szólt az egybegyűltekhez. Ott voltak és felszólaltak az érintett felekezetek lelkészei is. A felszólalások foglalkoztak egyebek mellett az egyház társadalomszolgálatával is. Az elnyomott rétegek igazáért való harcnak jó hagyománya van az Őrség protestáns néprétege százados történelmében. Ebben a témakörben fehér- asztalnál is váltottak szót azok, akik jelenvoltak. Űj lendületet adott ezeknek a közvetlen baráti hangú beszélgetéseknek a községi tanács, a politikai élet képviselőinek a bekapcsolódása az Őrség kis evangélikus gyülekezete ünnepébe. • Aki az. Őrségben egyszer vendégségben volt, ritkán megy el anélkül, hogy ezt a népet meg ne szerese. Nem lehet letenni a tollat anélkül, hogy ne említsek még valamit. Az őriszentpéteri szórvány népe sose kényelmesedhetefet el, amióta az anyaország határain belül maradva, az anya- gyülekezetektől elszakadottan éli a külön életét. A mostani lelkésze a szervezés éve, 1932 óta a tizennegyedik. A püspöklátogatás célja egyebek mellett az is, hogy a gyülekezet megtanulja saját életét és a körében folyó egyházi szolgálatot tágultabb látókörben ismerni meg. Az őriszentpéteri gyülekezet nemcsak a lelkészi szolgálatot általában igényli és szereti, hanem megszerette személyében Molnár Jenőt. Ennek a tudatában hozza meg majd az egyházi vezetőség a döntését a személyi állománnyal való gazdálkodás és a gyülekezet várható átcsoportosítása dolgában. Szabó Lajos Velünk van Kamrád csendjében abban a békében, ahol a szív önmagával beszél, s keresi a hidat, melyen tán kiutat talál, hogy útján simuljon a zökkenő: Ott van ő. Hol parányi szeretet membránja rezdül és ha visszacsendül reá melegen egy húr, ott már Uram, egyedül Te vagy az Űr, Amerre meg fájdalommal, jajjal, van tele a hajnal, S az aranyló sugár sem hoz enyhűletet, ott tisztán, s közel látni a .feszületet. S a végső lépcsőn állva, honnan nem tudom, hová, megyek, add, hogy éti se legyek egyedül. Es, ha mégis, félő« rezdül szívem az utolsó fokon, ölelj magadhoz engem is, Megváltó Jézusom! Gerényiné, M. Éva Hetvenöt éve épült a szombathelyi templom A neogót stílusú szombathelyi templomot Ludwig Schöne bécsi építészmérnök tervei alapján építtette az egykori közös evangélikus-református gyülekezet, amely annak idején a „Szombathelyi Protestáns Gyülekezet” nevet viselte. A szombathelyi evangélikusok október 17-én ünnepelték templomuk építésének hetvenöt éves jubileumát. Az ünnepi istentisztelet igehirdetői szolgálatát D. dr. Ottlyk Ernő püspök végezte. Az istentiszteletet ünnepi közgyűlés követte, amelyen a gyülekezet lelkésze. Lehel Ferenc, röviden ismertette a templomépítés történetét, méltatta a templomépítő elődöket, köztük elsősorban a templom- építő papot Kiss Jánost, aki egyben a gyülekezet első lelkésze volt. Felhívta a gyülekezet figyelmét az oltáron újonnan elhelyezett négy evangélista szimbólumaira, melyeket erre az alkalomra faragott tölgyfából Gellért Károly a megye szobrászművésze. Az ünnepi gyülekezetét köszöntők sorát D. Dr. Ottlyk Ernő püspök nyitotta meg testvéri, meleg hangú üdvözléssel. Szabó Lajos esperes és Berzsenyi J. Miklós a. Vasi Egyházmegye üdvözletét tolmácsolta. A templomépítő lelkész fia dr. Kiss Jenő ny. professzor is részt vett az ünnepségen és köszöntötte a szombathelyi gyülekezetét- Barsi Miklós helybeli református lelkész köszöntő szavaiban megemlékezett arról, hogy a templomépítés a református ‘ testvérigyülekezettel együtt indult el. Kőszeghy Tamás Esztendő végére járván ismertetjük . sajtóosztályunkon kapható könyveinket-. Kérje meg lelkészét, mutassa meg. Ha egy-egy könyvből híveink minden gyülekezetünkben legalább három példányt vennének — jövőre több könyvet tudnánk kiadni. Teljes magyar evangélikus egyháztörténet „Hűség Istenhez és népünkhöz egyházunk történetében” címen jelent meg. Feltárja egyházunk történetét hazánkban a reformációtól napjainkig az események összefüggésében és egyes nagyjaink élet-tükrében. Igen olvasmányos kötet. Különösen is eredetiek a 48-as szabadságharc és az 1918—19-es forradalmak idejének egyházi helyzetéről írott oldalak. A könyv összefüggő teljes kép hazai egyháztörténetünkről. Szerzője D. dr. Ottlyk Ernő püspök, aki 17 évig Teológiai Akadémiánkon az egyháztörténelem professzora volt. „Az egyháztörténelem rengeteg tanulságot rejteget ahhoz, hogy milyen legyen a? egyház helyes igeértelmezése, milyen legyen az ige szerinti engedelmes eligazodása a történelem változásai között... A történelem akkor válhat számunkra az élet tanítómesterévé, ha a múltból a jelen magatartásunkra nézve szűrhetünk le tanulságokat” — szól az előszó. A négyszáz oldalas egészvá- szon kötésű könyv ára 32,— Ft A FINN EGYHÁZ KÜLDÖTTSÉGE A SZOVJETUNIÓBAN A Szovjetunió ortodox egy> háza meghívta a finn evangélikus egyház küldöttségét Za- gorskba december 12-vel kezdődő tárgyalásokra. Ez a közös értekezlet annak a konferenciának a folytatása, amit másfél évvel ezelőtt Turkuban tartottak a finn evangélikus és az orosz ortodox fegyházak vezetői a két egyház teológiai kapcsolatai kérdéseiben. Akkor az értekezlet tárgya a két egyház úrvacsorái közösségé és a békemunka teológiai alapjainak kérdése volt. Zagorskban ezeket a témákat folytatják ilyen címen: a -két egyház úrvacsorái közössége, valamint „igazságosság és erőszak”. A meghívó Nyikodim metropolita. s az értekezleten vele együtt nyolc ortodox teológus vesz részt. A finn egyház küldöttsége Simojoki érsek vezetésével utazik, s tagjai: Nikolainen és Pirínen professzorok, Samuel Lehtonen esperes, Kalevi Toi- viainen docens, a küldöttség titkára Maunu Sinnemäki. JOHANNES HEMPEL A SZÁSZ EGYHÁZ ÜJ PÜSPÖKE Ma mii feleiat magyarnak lenni? Szeretni, vállalni és szolgálni azt, ami a magyarság MAI életútját jelenti. Svájcban jártam egy nagy egyházi intézmény vendégeként Az intézmény vezetője volt misszionárius, kényelmes gépkocsiján vitt el sétálni a zürichi tó körül. Nem titkolt nemzeti önérzettel hívta fel a figyelmet a havasokkal koszorúzott gyönyörű tájra, kitűnő műútjaikra, az üdülő, épületek közé is illően települt gyárakra __Ekkor azt kérdeztem tőle: nyújthatott-e va lami említésre méltót neki a világlátott embernek, egy gazdag ország fiának a mai magyar élet megismerése? Gondolkodás nélkül válaszolt: sokat! Többet, mint ami elképzelhető: az ember és táj, a szellemiség, és a boldog jövőt építő reménységnek sehol még nem látott egység... Majd hozzátette, huigyje el, ez az igazi látnivaló Magyarországon, Ez a jó szemű külföldi ébresztett tudatára, miért olyan a magyar, idegenben, mint a partra vetett hal. Ott értettem meg, miért szeretjük a kedves szülőföld, az édes anyanyelv mellett az igazat, szépet, jót valósító küzdelmeket, országunk építését. Így igaz, hogy aki „Duna—Tisza vizét issza, vágyik ide szíve vissza”. Ha ezeket tisztán látom, hazafiságom nem lesz kirekesztő indulat, hanem összetartozási érzés. Istentől kapott megajándékozás és ebből eredő belső' kötelezés: szolgálni felekezeti, világnézeti, vagy bármely előfeltétel nélkül közös jólétünk ügyét. Ebben Krisztus nyomdokán járok a modem élet körülményei között. A modern élet körülményei pedig nekünk ma Magyarországon szocializmust, demokráciát,' sajátos gazdaságpolitikánk és külpolitikánk igenlését jelenti. A szocializmust legtöbben a gyakorlati életben ismertük meg, és hangolódtunk rá, mint tudományos alapon szervezett termelési és elosztási formára, amely azután bekapcsol minket a körülöttünk levő hasonló berendezkedésű államok érdekközösségébe. Nem vagyunk már társnálküli nép Európa közepén; csodálatosan gazdag nemzeti kultúra, melyet csak kevesek által értett nyelve saját börtönébe zár- E helyett kontinens nagyságú területek népei testvérként tartanak számon, rajtuk keresztül hódító útra indulhatott a magyar géniusz: irodalmunk jeles művei, csodálatos népzenénk méltó tolmácsolásban, képző és alakító művészeink, technikusaink alkotásai már ismertekké és megbecsültekké váltak a világ nagyobbik fele előtt. Ugyanakkor e népek védelmi szövetsége garantálja békénk és alkotó munkánk gyümölcseit. Szocialista rendszerünkön belül a demokráciát többnek látom, mint politikai alapállást. Ügy szerepel, mint villamos árámrendszerben a biztosíték. Biztosíték arra, hogy népünk kezéből senki ne vehesse ki az anyagi és szellemi javakat, sem a maga irányítását Gazdaságpolitikánk is ebből a nézőpontból érthető meg. Nyersanyagban szegény állam vagyunk, de munkára kész és igényes emberek. A szocialista államok gazdasági egységszerve a KGST nyújt kölcsönös előnyök alapján nyersanyag és piaclehetőséget, hogy „jót s jól” termelhessünk, hogy jobban élhessünk. Külpolitikánk is végre elszakadhatott az évszázados, kénytelen német sodrástól. Barátainkkal együtt fővárosunkban fogalmaztuk meg azt a felhívást, mely mozgásirányt szabott kontinensünk jóakaratú embereinek és népeinek a béke és biztonság erőinek. (Budapesti felhívás). Olyan mozgásirányba lendít tehát, amely megbecsülést szerez mindenki előtt és biztosítja, hogy helyünk legyen az egyenlő jogú népek versenyében, ott le ne maradjunk, se el ne különüljünk. Tudatosan és jó életérzéssel vállaljuk tehát országunk és népünk jövő felé ívelő életútját. „Áldjon, vagy verjen sors keze, itt élned halnod kell” mondja nemzeti Szózatunk. A mögöttünk lévő korszakokkal ellentétben, ma ezt nem kényszerként éljük, hanem alkotásra késztető szabadságként. Ezt talán nem értik teljesen idegenbe szakadt honfitársaink. De honvágyuk fájó hiányérzete jelzi, mit nélkülöznek, amikor itthoni légkör és a mai hazafiúi élmény nélkül kénytelenek élni. Meggyőződtem róla: munkában céíos. lélekben szárnyaló, életérzésben szabad és soha nem magányos — csak itthon lehetek! Nem prob- lémátlan az életünk, nem is eltelített, de érzem, helyemen vagyok, van értelme annak, amit csinálok, otthon vagyok, magyar vagyok! Talán személyes vallomásként ez is elfogadható: boldog is így vagyok, hogy magyar vagyok s itthon Vagyok! Virágh Gyula Jöttünk, láttuk - nem feledjük Napfényes, tarka lombú hegyek aljában megbúvó kis falu. Az it,t-°tt füstölgő kémények, a le-le esurranó falevelek már a hulló köntösű őszt hirdetik. A Börzsöny lassan a télre készül. Ösagárd, október, Még minden a múló nyárra emlékeztet: lágy-meleg az idő, s e napon bojdultabb a falu, mint a megszokott őszi vasárnapokon. Szabó István a gyülekezet lelkésze csendes napra hívta ösz- sze gyülekezetét, és erre a napra hívott meg bennünket is: tartsunk beszámolót Akadémiánkon folyó munkánkról, szolgálatunkra készülésünkről. Isten háta mögötti, eldugott kis helynek mondják e falut, s ide jöttünk el Isten igéjét hozva. Simogatott a nap melege, de éppoly melegen áradt ránk e szlovák ajkú. dolgos nép sze- retete Is. Dr. Selmeczi János igazgató — kinek szülőföldje e hegves-völgyes táj — vezetett bennünket, kik a szép’ időtől, és a szolgálat tüzétől lelkesen indultunk, és érkeztünk e hegyi faluba. Gyermekistentisztelet volt a kezdőprogram. Hatalmas gyereksereg várt már bennünket zsibongva amikor megérkeztünk. A jövő gyülekezetét építendő szóltunk hozzájuk .Isten aratásáról. A főistentiszteleten dr. Selmeczi János igazgató szólt a népviseletbe öltözött idősebbekből, s a már modern öltözetű fiatalabbakból álló gyülekezethez. Már hanyatlóban volt a karikás szemű, al- konyi Nap, mikor újra a patinás; vastag falú régii templomban gyülekezett a kis evangélikus közösség. Figyelmesen hallgatta a zeneszámokkal, versekkel színezett beszámolókat az ifiú teológusok szájából. Görög Zoltán, Roszik Miklós, a finn ösztöndíjas Liisa Iso-Hir- velä, és ifj. Foltin Brúnó adták a műsort. Csillagos éj volt már, amikor buszunk lassan ereszkedett alá a Börzsöny hegyeiből Pest felé. Fáradtak voltunk, de élményeink feledtették velünk. Nem feledjük ezt a napot. ifj. Foltin Brúnó ZENÉS ÁHÍTAT lesz november 21-én, vasárnap délután a 6 órai istentisztelet keretében a Deák téri templomban, BACH MÜVEK Orgonái: PESKÖ GYÖRGY Közreműködik: Melis György, Kovács Erzsébet, Berczely István és a Lutheránia Ének és Zenekar. Continuo: Tód! Éva, Vezényel: Weltler Jenő. Igét hirdet: PR. KÉKÉN ANDRÁS igazgató-lelkés? A LUTHER MARTON SZÖVETSÉG ÜJ VEZETŐJE A szórványban élő evangé- zetőjévé dr. Ernst Eberhard likusok segítését végző Lút- stuttgarti egy hallanáesőst vá- her Mártear-s^óvöteég új v®. lasztofták« ítapd) szeminárium igazgatóját, a 42 éves dr, Johannes Hempel lelkészt választotta, meg a májusban elhunyt Gottfried Noth helyébe püspöknek. (epd) A Német Demokratikus Köztársaság legnagyobb tartományi evangélikus egyháza, a Szász Evangélikus Egyház októberi drezdai asmata a lipcsei
