Evangélikus Élet, 1971 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1971-10-24 / 43. szám
A Negyedik Keresztyén Béke-Világgyűlés üzenete /. Ml, akik 1971. szeptember 30-tól október 3-ig 49 országból és valamennyi keresztyén felekezetből összegyűltünk Prágában a IV. Keresztyén Béke—Világgyűlésre, a feltámadott Krisztus szavaival köszöntjük az egyházakat és a keresztyéneket, valamint a nemzetközi keresztyén szervezeteket az egész világon: „Béke veletek” (Jn 20,19). Mi, a mozgalom régi és új munkatársai a Keresztyén Békekonferencia meghívására jöttünk össze és annak a meggyőződésünknek szeretnénk hangot adni, hogy Jézus Krisztusnak, a Béke Fejedelmének tanítványai ma még inkább, mint valaha kötelesek fáradozni az egész világ békéjéért és a társadalmi igazságosságért, hogy minden ember emberhez méltó életet élhessen. A Keresztyén Békekonferencia nyitva áll az együttmun- kálkodásra mindazokkal a keresztyén egyházakkal, csoportokkal és egyes személyekkel, akik erőiket a béke szolgálatába állítják. Kész az együttműködésre azokkal is, akik megszüntették együttmunkál- kodásukat velünk, valamint mindazokkal, akik ezután ismerik fél a KBI-C-n belül felelősségüket és elkötelezettségüket a békéért s erőiket a béke és igazságosság érdekében kívánják hasznosítani. Ez a felelősségre szólító hívás minden keresztyénhez szól, tekintet nélkül a közöttük esetleg meglévő különbségekre és függetlenül attól, hogy milyen politikai és társadalmi rendszerben, mely országban és medy földrészen élnek, n. A IV. Keresztyén Béke-Vi- íággyűlés tanácskozásai Prágában a 85. zsoltár 11. verse: irgalmasság és hűség összetalálkoznak, igazság és békesség csókolgatják egymást” alapján erről a főtémá- ról folytak: „Közös felelősségünk egy jobb világért”. A bibliai üzenetből feltárult előttünk a béke mélysége és gazdagsága, amelyre a lehetséges megsemmisülés idején véres háborúk, feszültségek és igazságtalanságok világában any- nyira vágyik az emberiség. X. A világot fenntartó és róla gondot viselő Isten irgalmasságának fényében még világosabban láttuk meg, hogy milyen méreteket ölt az emberi irgalmatlanság a kizsákmányolásban, a háborús vérontásban, egyszóval az embertelenség minden formájában. Az emberiség létét és békességét legsúlyosabban fenyegető veszély a politikai és gazdasági imperializmus. 2. Az Isten hűségéről szóló üzenet felfedi állandó hűtlenségünket Istennel és embertársainkkal szemben. Amikor Isten igéje a felebaráthoz való hűségre és a vele való szolidaritásra szólít, nyilvánvalóvá válik önzésünk az egyéni és társadami életben, nemzeti és nemzetközi vonatkozásban egyaránt. 3. Megtapasztaltuk Isten sze- retetének erejét, világunk mégis békétlenségben él. Folyik a harc ember és ember, kizsákmányolok és kizsákmányoltak, elnyomók és elnyomottak között; a vezető imperialista államok a függetlenségükért és társadalmi struktúrájuk megváltoztatásáért küzdő népek ellen harcolnak, kis oligarchiák fojtják el népeknek az önrendelkezésre és társadalmi igazságosságra irányuló követeléseit. 4. Isten békét akar ennek a világnak s újból és újból felszólítja népét, hogy fáradozzék ezért a békességért. Mégis mily nagy a békétlenség: Vietnamban tovább folyik a vérontás; a közel-keleti helyzet a legnagyobb aggodalomra ad okot; Európában még mindig nincs stabil és kollektív biztonsági rendszer. A kelet-pakisztáni menekültek millióinak nyomora, Latin-Amerikában a Kuba elleni politikai és gazdasági zárlat, az egyre tartó gyarmati kizsákmányolás és neokolo- nialista expanzió, valamint az észak-írországi események megdöbbentően emlékeztetnek bennünket arra, hogy világunk mily sok helyen szenved békétlenségben. III. 1. Isten parancsolata a világtörténet jelenlegi szakaszában a keresztyénség kötelességévé teszi, hogy támogassa a béke erőit. Ez pedig a világ egyes részein a felszabadulásért vívott harc támogatását jelenti, mert szabadság nélkül nincs valódi béke. 2. örömmel állapítja meg a világgyűlés, hogy a világ ke- resztyénsége sokat haladt előre az emberiség szolgálatának útján, majd így folytatja: IV. 1. A Keresztyén Békekonferencia kezdettől fogva egyik legfontosabb feladatának tekintette a tömegpusztító fegyverek ellen és a leszerelésért vívott harcot. Harcának ebben az irányvonalában nincs változás. Ezért örömmel üdvözlünk minden olyan szerződést, amely az atomfegyver-kísérletek megszüntetésével, az atomfegyverek továbbadásának tilalmával kapcsolatos, amely elejét kívánja venni az atomfegyverek alkalmazására vezető incidensek véletlen kirobbanásának, vagy szándékos ki- provokálásának s amely eltiltja a bakteriológiai fegyverek használatát. Egyúttal azonban hangsúlyozzuk, hogy további lépéseket kell tenni a stratégiai fegyverek korlátozása, a kémiai és hagyományos fegyverek betiltása érdekében. Ezért támogatjuk egy leszerelési világkonferencia s mind az öt atomhatalom konferenciája összehívásának javaslatát, valamint a SALT-tárgya- lások és a már Genfben folyó leszerelési tárgyalások konstruktív előmozdítását. Ugyanakkor kifejezésre juttatjuk azt a meggyőződésünket, hogy a lélektani hadviselés fegyver azoknak az erőknek a kezében, amelyek háborús fenyegetésekkel és fegyverkezési versennyel zárják el az emberiség elől a békéhez vezető utat, S hangsúlyozzuk, hogy a kölcsönös elrettentés politikája semmibe veszi az igazságosság szempontjait. Az emberiségnek ki kell törnie ebből az ördögi körből. 2. A keresztyének felelőssége, hogy a népek világában előmozdítsák az együttműködést, a békét és igazságosságot Az a tény, hogy különböző társadalmi rendszerek élnek egymás mellett, különösen sürgetővé teszi ezt a feladatot S ehhez szükséges kiindulópont a békés együttélés elvének elfogadása. Ügy gondoljuk, hogy a két nagy szocialista állam, a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság, jobb megértése és együttműködése a béke egyik lényeges előfeltétele. A Keresztyén Békekonferencia nagy jelentőséget tulajdonít az Egyesült Nemzetek működésének. Felhívjuk az egész világ keresztyénéit, minden tőlük telhető erővel segítsék elő azt, hogy az ENSZ azzá az egyetemes világközösséggé váljék, amelyről alapokmánya beszél. Gyakorlatilag ez ma a Kínai Népköztársaság felvételét jelenti az ENSZ-be, amit a KBK mindig követelt. Ugvan- akkor hangsúlyozzuk annak a követelésnek fontosságát, hogy az NDK-t, az NSZK-t és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot is vegyék fel az ENSZ tagjai közé. 3. A népek igazságot kívánnak. Az elnyomott népek, elsősorban a Harmadik Világ népei. Ázsia. Afrika és Latin- Amerika milliói az igazságtalan társadalmi struktúrákból való felszabadulásukat követelik. A társadalmi igazságtalanság egyik legfelháborítóbb for- máia a faji megkülönböztetés. Örülünk annak, hogy számos területen (Rhodesiában. Dél- Afrikában) keresztyének is a faii megkülönböztetés ellen küzdők első soraiban harcolnak. Melegen ajánljuk az Egyházak Világtanácsa anti-rassziz- mus programját és felszólítunk minden egyházat és keresztyén embert, hoav ta1,es támogatásukkal segítsék elő e program megvalósulását. A gyarmatosítás elleni harc és a felszabadítási mozgalmak támogatása egyre inkább a keresztvénség figyelmének középpontiába kerül. tyének közül sokan, kockáztatják az életüket, amikor részt vesznek azoknak az afrikai népeknek a felszaba- dítási harcában, amelyek még mindig a kolonializmus 1 igájában sínylődnek (Angola, Mozambique). Kifejezzük szolidaritásunkat ezekkel a fel- szabadítási mozgalmakkal. Nem váltak valóra a népeknek a fejlesztési segélybe vetett reményei. Bár ez az ügy az általános érdeklődés előterében áll, elgondolásaik keserű csalódást váltottak ki a Harmadik Világ népeiből. A fejlesztési segély jelszavasok esetben neokolonialista terveket takar. Mindeme népek körében a fejlődéshez forradalmi úton való gyökeres társadalmi változás szükséges. Olyan helyzetben, amelyben az intézményesített erőszak kizár minden más lehetőséget, e cél eléréséhez jogosult az erőszak alkalmazása. A fejlesztés célja azonban olyan új struktúrák megteremtése kell legyen, amelyek révén a tömegek hatalomra juthatnak és így visz- szaszerezhetik az őket megillető emberi méltóságot. 4. Tudatában vagyunk annak, hogy sok keresztyén embert félrevezet az antikom- munista propaganda. Ezért szeretnénk felhívni az egyházak figyelmét arra, hogy a békéért és a jobb világért való felelősségünk vállalásában lényeges az olyan elgondolások elutasítása, amelyek az antikommunizmus jellegét viselik magukon és amelyek eltérítik a népeket a békéért és igazságosságért vívott harctól. Nógrádban jártunk v. Az emberiség békére és emberi méltóságban élt. igazságos életre vágyik. De még nem számolták fel a világ háborús és válsággócait, amelyek egyre újabb áldozatokat követelnek a beléjük bonyolódott népektől. Gondolunk az Indokínában még mindig tartó háborús cselekményekre, amelyekért a teljes felelősség az Egyesült Államokat terheli. Ezek a háborús cselekmények Vietnam, Laosz és Kambodzsa népeinek létét veszélyeztetik. Gondolunk továbbá a közelkeleti népek nehéz sorsára, ami Izrael katonai agressziójának a következménye. Amikor a III. Keresztyén Béke-Világgyűlés üzenetében a válsággócok kölcsönhatásáról beszéltünk, olyan megállapítást tettünk, melynek érvényessége ma is fennáll. Hangsúlyoznunk kell tehát, hogy a távol- és közel-keleti háborús gócok összefüggnek a világ más részein, különösen az Európában jelentkező válsággócokkal. Ha az utóbbi időben láthatók is voltak Európában a pozitív fejlődés fontos jelei — pl. a Szovjetunió, illetve a Lengyel Népköztársaság és az NSZK közötti szerződések, a négy nagyhatalom megegyezése Nyugat-Berlin kérdésében, az NDK nemzetközi-jogi elismertetésére irányuló mozgalom növekedése —, földrészünkön a nemzetközi kapcsolatok még mindig nem stabilizálódtak annyira, hogy nyugodt életet biztosíthatnának Európa népeinek. Ezért sürgetően szükségesnek tartjuk, hogy a jobb világért folyó küzdelemben felszámolódjanak a háborús és válsággócok. Ennek fontos feltétele az összes békeerők harcának összefogása. A fontos világpolitikai problémákról, mint amilyen a vietnami kérdés, áz európai biztonság. a közel-keleti helyzet, Kelet-Pakisztán és a rasszizmus kérdése, a IV. Keresztyén Béke-Világgyűlés külön határozatokat ad ki. VI. 1. A Keresztyén Békekonferencia a keresztyén hit és a politikai elemzés alapján vizsgálja az időszerű nemzetközi kérdéseket és akar hozzájárulni megoldásukhoz, ami elengedhetetlen az emberiség békés élete szempontjából. A Keresztyén Békekonferencia olyan fórum kíván lenni, ahol egyetlen követelmény a békére és igazságra való törekvés, ahol a különböző vélemények kölcsönösen kiegészítik és korrigálják egymást s így kockázatokat is vállaló, félreérthetetlen útmutatással szolgálnak a világkeresztyénség- nek. A Keresztyén Békekonferencia nem öncél, hanem a mai emberiség megbékélésére s az igazság és béke megteremtésére irányuló szolgálat eszköze. E feladat betöltésére hív minden erőt és kész együttműködni a békét szolgáló minden szervezettel és mozgalommal, mint amilyen az Egyesült Nemzetek Szervezete, a Béke-Világtanács és az Egyházak Nemzetközi Ügyekkel foglalkozó Bizottsága. 2. Az egész világ békére és igazságra vágyik. Az emberek milliói és százmilliói egyre tudatosabban fáradoznak a béke megvalósításán.. Mégis veszedelmes űr tátong az emberek százmillióinak békevágya és az állandó feszültségek és vérontások között. Ennek a szakadéknak a csökkentése és eltüntetése, valamint egy jobb világ felépítéséhez a feltételek megteremtése a mai keresztyének közös felelőssége. Ezt a felelősséget hitünk reménységében vállaljuk, amely szerint „Irgalmasság és hűség' találkoznak, béke és igazságosság csókoleatják egymást” (Zsolt 85, 11). Az aranylő, őszi napsugár lágyan simogatta végig a színes, ezerarcú tájat. Lankás dombok között megbúvó, apró falvak, kicsi gyülekezetek, vendégszerető, áldozatkész hívek. Ez Nógrád, ahová mindig különös örömmel készülünk. A teológusnap központja Szügy volt. Itt délelőtt dr. Sel- meczi János igazgató magyar nyelven, a délutáni istentiszteleten pedig Lehoczky János negyedéves hallgató szlovák nyelven hirdette Isten igéjét. A filiákban — Mohorán, Pat- varcon és Csesztvén — Tóth Ildikó, Balogh András és Gáncs Péter harmadéves hallgatók szolgáltak. Csesztvén még a híres. Madách-ház megtekintésére is jutott idő. Estére szinte zsúfolásig megtelt a hatalmas, 190 éves, ódon hangulatú, szügyi templom. Még a környező falvakból is sokan jöttek be gyalog. A gyülekezeti esten a hallgatók beszámoltak, hogyan készülnek Isten. a gyülekezetek és nem utolsósorban népünk és az egész emberiség szolgálatára. Szavalatok és orgonaszámok tették színesebbé a műsort. Az est végén kedves kis ünnepségnek voltunk tanúi: a gyülekezet felköszön tötte lelkészét, Záborszky Csabát, aki 20 éve, és a Teológus Otthon igazgatóját, aki 25 éve indult ela lelkészi szolgálat útján. A virágcsokrokból még nekünk, teológus hallgatóknak is jutott. Még most is itt van a rózsacsokor az asztalomon, bár lassan már lehullanak szirmai. Sajnos már annak a 4—5 éves, gyermek-bibliakörös kislánykának is elfelejtettem a nevét, akitől a virágot kaptuk. De mindannyian egy egész életre szívünkbe zártuk a kedves, vendégszerető, nódrádi népet. Jó érzés volt látni a szép, élő jelent, és remélem, mi, a jövő sem okoztunk csalódást.. Gáncs Péter Lelkésziktatás Szentendrén A szentendrei gyülekezet területe az egész Dunakanyar. Vasárnaponként három-négy istentisztelet vár a lelkészre ezen a gyönyörű tájon, s a munka csak küldetéstudattal, örömmel és reménységgel végezhető. Október első vasárnapján lelkésziktató istentiszteletre gyűltek össze a hívek a kicsiny szentendrei templomban. Szirmai József távozása után D. dr. Ottlyk Ernő püspök a gyülekezettel teljes egyetértésben Szentyétery Péter volt csengődi lelkészt küldötte ki a szétszórtságban élő hívek gondozására. Az iktatás szertartását D. Koren Emil budai esperes végezte Bencze Imre és Tóth-Szőllös Mihály espereshelyettesekkel együtt. Előbbi a fogadó, utóbbi az elbocsátó egyházmegye nevében szolgált és köszöntötte az új lelkészt. A köszöntéseket a helyi és környező református lelkészek szavai fonták koszorúba, jeléül annak, hogy ez a terület a testvéri egymást segítő munka mezeje. A testvéri egymást segítés jele volt a budavári gyülekezet énekkarának lelkes éneke is. A vasárnap igéje Jézus biztatása volt, hogy ahol ketten, vagy hárman összejönnek az Ö nevében, ott van közöttük. Ez a biztatás éppen idevaló volt. Ez a szétszórt, területé-, ben nagy, de létszámában szétforgácsolt gyülekezet a kettők-hármak gyülekezete. Itt minden kicsiny, sőt maga a szentendrei központ jelképesen „mini”: a templomhoz támaszkodva tető alatt van a kis gyülekezeti központ, a gyülekezeti ház, amelyben lelkészlakás, iroda, gyülekezeti alkalmakra összenyitható terem lesz, s mindez száz négy- négyzetméter alatt. Csak a kilométer sok, az erdők-hegyek és a feladatok sűrűk. Egy „nagy’ van csak ebben a gyülekezetben, amit az iktatáson megéreztünk: a szeretet. Az új műúton nyári balatoni forgalmat megszégyenítő sűrű piros gyöngysor suhan: az autók végeláthatatlan sora. Köztük van az új lelkész kis Trabantja is. A szeretet hajtóerő is. És a felelősség, hogy — a lelkészi hivány ősi szövege szerint — „egy is el ne vesszen”. K, E. Emlékezzetek mega elöljárói tokról Reformációi emlékünnepély A Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsa október 31-én, vasárnap este 6 órakor a budapesti Kálvin téri református templomban a tagegyházak közreműködésével ÖKUMENIKUS REFORMÁCIÓI EMLÉKÜNNEPÉLYT tart. Az emlékünnepélyre mindenkit szeretettel hív és vár AZ ÖKUMENIKUS TANÄCS ELNÖKSÉGE , Jelentkezés kántori tanfolyamra 1971. november 16-tól 1972. március 25-ig az Országos Kántorképesftő Bizottság Fóton négyhónapos kántori tanfolyamot tart teljesen kezdők, haladók és kántorok továbbképzésére. A tanfolyam bentlakásos. Részvételi díj havonként 500,— forint, amelyben benne van a teljes ellátás, lakás és tandíj. Azok számára, akik nem tudnak négy hónapon keresztül részt venni, mint bentlakók, lehetővé tesszük, hogy a tanfolyam elején, közepén és végén 2-2 hetet töltsenek a tanfolyamon. Ez időre a díj felét, 250,— forintot fizetnek. A közelben lakók is bejárhatnak hetenként egyszer, szombatonként, a kezdők bármelyik napon. Ezek havi 120,— forint tandíjat és hozzá- iárulást fizetnek, de az ellátás és szállás költségeit esetenként térítik. Ez napi 25,— forint. I Jelentkezési határidő: november 5. Jelentkezési cím: Országos Kántorképesítő Bizottság, Budapest, VIII.. Puskin utca 12. A kérvényhez mellékelni kell: lelkészi ajánlást, hatósági orvosi bizonyítványt és életrajzot. A felvételről részletes értesítést küldünk. ORSZÁGOS KANTORKÉPESITÖ bizottság Apostoli intelem is a fenti mondat, meg emberségünk tartozéka is a hálás emlékezet. A pápai papiak szomszédságának frissen rendbehozott I egyik lakásába költözött: Halász Béla, immár nyugalmazott pápai lelkész, esperes és j felesége. — Kis kertes udvar I közepén egyetlen, kivénhedt diófa ágairól az őszi szél csomókban sodorja le a megszáradt leveleket. Sokan csak az elmúlást olvassák le róluk, pedig a fa csak így pihenhet s a levelek mindegyike zöl- deilő életről regél valóságos történetet. Halász Béla pályafutása is egy gazdag életről tanúskodik. Nem anyagiakban való gazdagságra gondolok. Gazdag volt lelkiekben és szellemiekben. Öröksége is volt ez. Átszellemül ma is, ha arra a vendvidéki szülőházra gondol, melyben nemcsak édesanyai szeretebet kapott, hanem erőshitű édesapja hatása alá is került, akivel az esti harangszókor együtt térdelt imádkozva a család. Innen került a soproni teológiára. Az ifjú évek további felkészülést jelentettek, melyek állomásai nemcsak a segédlelkészi szolgálat helyei voltak, hanem a francia Strasbourg teológiai fakultása is. Jó felkészültsége, műveltsége válogatás nélküli emberszeretettel párosult s így megállta a helyét a Somogy vámosi. majd a kakukkszótól romantikus kapolcsi falusi parókiákon éppúgy, mint a veszprémi és a pápai városi gyülekezetekben. Négy évtizedes lelkészi szolgálatból 20 évig volt esperes is. 42 éves volt, amikor az egykori zalai egyházmegye esperesévé választották. Karizmája az elfogyhatatlan szeretet volt a reábízottak iránt, amely feledtette vele élete folyamán árnyékként követő betegségét. Isten és 'ember- szeretete formálta őt tántorít- hatatlanul a nép fiává, a béke és szocializmus emberévé. Természetes is volt, hogy 1952- ben ő kapott megbízást az új veszprémi egyházmegye megszervezésére. 20 évi esperessé- ge alatt szeretetnek és tiszteletnek örvendett köztünk. Míg egészsége engedte, szívesen járt egyházmegyénk gyülekezeteiben, azok népe között. Nemcsak „lent”, „fent” is dolgozott, mint az Északi Egyházkerület és az Országos Egyház presbitere, számvevő- széki tagja, majd elnöke. Államunk is tiszteli benne a szeretet és béke apostolát, de az egyház és állam jó viszonyának ápolóját is. . Köszönjük Istennek hosszú, jó szolgálatát Síkos Lajos EGYHÁZZENEI Áhítat lesz október 21-én. vasárnap délután 6 órakor a Deák téri templomban. BUXTEHUDE EST Közreműködik a Lutheránia Ének és Zenekar. Vezényel: Weltler Jenő karnagy Orgonái: Peskó György Igét hirdet: DK. HAFENSCHER KAROLY ORSZÁGOS DIAKÖNIAI KONFERENCIA Október 14—15-én Országos Diakóniai Konferenciát tartottak Gyenesdiáson, amelynek programjában az öregkorral és a betes svermekekkel foglalkozó szakelőadások, diakóniai intézményeink működésének országos szervezeti, valamin! gyakorlati kérdései szerepeltek. A konferenciára a későbbiek folyamán visszatérünk.
