Evangélikus Élet, 1971 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1971-10-17 / 42. szám
2 Ts 3, 6—9 „Társadalmi rendünk alapja a munka."’ Talán nem követünk el okirathamisítást, ha Alkotmányunk idézett paragrafusához hozzáteszünk még annyit, hogy rendünk alapja a jó munka. Amikor az apostol a mi Urunk Jézus Krisztus nevében szólít fel, akkor feltétlenül olyan értelmezést akar eloszlatni, akik „az úgyis megsegít az Isten" alapállásból próbálják szemlélni az életet, s ezt még azzal igyekeznek alátámasztani, hiszen „neki gondja van az ég madaraira, a mező liliomaira", így persze, reánk is. Ezek elfelejtik, hogy Isten nem „mecénása” az embernek az átmeneti időre, azaz az örökkévalóságba lépésig. Döntő időben élünk, amikor a legnagyobb döntés a munka melletti döntés. Erre a döntésre való figyelmeztetés nem is akárhogyan történik ezen a vasárnapon, hanem az Űr Jézus Krisztus nevében. Isteni rend a munka rendje. A legtöbbet, amit erről mondani lehet, azt Luther már előttünk megfogalmazta — isten- tisztelet. Sajnos, nem mindenki jár úgy dolgozni, ahogy isten- tiszteletre szokott menni. Viszont van olyan is, aki dolgozni is csak ügy jár, ahogy istentiszteletre szokott. A munkamódszer sokat változott az ősidőktől napjainkig. A régiek többet izzadtak, mint a maiak, de az automatizálás hozta fejlődés nem jelenti azt, hogy a könnyebbé vált munka könnyelműbb munkavégzést eredményezzen. Magas szempontot jelöl meg az apostol, amikor Jézus nevében figyelmeztet. Az egész jézust magatartás a mérce, aki a munkával kapcsolatban is egyensúlyba hoz valamit, mégpedig kiegyenlíti a valamiből és valamiért élést. A miből élünk túlharsogását csendesíti. A társadalomért élni csak munkában lehet. Hogy ez világi téma? Igen, evilági téma, evilági keresztyéneknek. Hétköznapi témánk. Aki érzi azt, hogy mit jelent Jézus Krisztus nevében megszólítottnak lenni, az tudja azt, hogy az ö felszólítása nem andalító szép üzenet. Nem problémát megszüntető szellemi tevékenység az igehirdetés, hanem nyugtalanítás. Az apostol nem hagyja „békén” az előtte álló gyülekezetét. A munka rendet is jelent. Nem is akármilyen rendet. „A rendetlenül élők” kifejezésnél katonai használatban levő szót alkalmaz Pál. A rendetlenül élők olyanok, akik kilógnak a sorból. Nem állnak vonalban. Viszont ennek az oszlopnak menet közben is takarni kell. Együtt kell mozogni! „Tartsátok magatokat távol ezektől” gondolatot úgy is folytathatnánk, hogy ne ezekhez igazodjatok, akik kilógnak, ne ezekkel „takarjatok”, akik kilógnak, ne ezek képezzenek „támpontot” nektek, hanem legyetek ellene minden olyan „szentnek”, akinek mindig maga felé hajlik a keze! Jog és kötelesség. Hadd álljon itt egy — az igéből, Jézustól tanult imádság tartalmából, a jézusi magatartásból fakadó — mondat. Mindenkinek joga van asztalhoz ülnie, de kötelessége is mindenkinek azért megdolgoznia. Ha a bekezdés elején álló szavakat fosztóképzövel látjuk el, akkor mondatunk így módosul: jogtalanul ül az olyan asztalhoz, aki nem tekinti kötelességének a munkát. Mi mindannyian ebben az országban vagyunk állampolgárok. Olyan államban, ahol rendünk alapja a jó munka. Ezen túlmenve, illetve annak tovább bontásában azt kell még meglátnunk — páll alapon is —, hogy állampolgári életünk fundamentumát a jog és kötelesség egységében és egyensúlyában kell látnunk. Ahogy a munka nem „póz”, úgy a jog és kötelesség sem az, hanem gyakorlat. Irodalomórán, az iskolában, mi az egy mondatban megfogalmazott alapgondolatot mindig zölddel húztuk alá. A reménység színének ceruzájával. A szentháromsági vasárnapok liturgikus színe fölé alapgondolatként kerüljön e mondat ezen a vasárnapon, mint keresztyén feladat is: egyszerre gyakorolni a jogot és teljesíteni a kötelességet! A reménységünk pedig az, hogy mától kezdve igazán gyakoroljuk és teljesítjük. Káposzta Lajos IMÁDKOZZUNK Mindenható Isten, aki megteremtetted a világot, és mind ez ideig munkálkodói benne: hálát adunk, hogy nekünk is adtál hivatást és munkát ebben a világban. Add, hogy mindennapi munkánk közben is reád tekintsünk, és tőled tanuljunk őszinte szeretettel munkálkodni embertársainkért, az Űr Jézus Krisztus által, ámen. Istentiszteleti rend Budapesten* 197L október l?~én Deák tér de. 9 (úrv.) dr. Haíen- scher Károly, de. 11 (úrv.) D. Káldy Zoltán, du. 6 Kékén András. Fasor de. 11 Szirmai Zoltán, du. 6 Szirmai Zoltán. Dózsa György út de. fél 10 Szirmai Zoltán. Üllői út 24. de .fél 11. Karácsony Sándor u. de. 9. Rákóczi út 57/b. de 10 (szlovák) Solymár János, de. 12 (magyar) . Thaly Kálmán u. 28. de. 11 dr. Rédey Pál. Kőbánya de. 10 Ve- öreös Imre, du. 5 Szeretetvendég- ség. Utász u. de. 9 Sülé Károly Vajda Péter u. de. fél 12. Veöreös Imre. Zugló. de. 11 (úrv.) Bizik László. Rákosfalva de. 8 (úrv.) Boros Károly. Gyarmat u. de. fél 10 Bízik László. Fóti út de. 11 Benczúr László. Váci út de. 8 Baranyai Tamás. Frangepán u. de. fél 10 Baranyai Tamás. Cjpest de. 10 Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10 Virágh Gyula. Soroksár Újtelep de. fél 9 Virágh Gyula. Pestlőrinc de. 11 Matúz László. Kispest de. 10. Kispest Wekerletelep de. 8. Pestújhely de. 10 Schreiner Vilmos. Rákospalota MÁV telep de. 8. Rákospalota Nagytemplom de. 10. Rákóspalota Kistemplom du. 3. Rákosszentmihály de. fél 11 Karner Ágoston. Sashalom de. 9 Kamer Ágoston. Mátyásföld de. fél 11. Cinkota de. fél 11, du. fél 3. Kistarcsa de. 9. Rákoscsaba de. 9 Békés József. Rákoshegy de. 9. Rákosliget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél 11, du. 3. Bécsikapu tér de. 9 (úrv.) Ma- docsai Miklós, de. fél 11 (német), de. 11 (úrv.) Madocsai Miklós, du. 6 Madocsai Miklós. Torockó tér de. fél 9 Szita Istvánná. Óbuda de. 9 Turchányi Sándor, de. 10 (úrv.) Turchányi Sándor. XII. Tartsay Vilmos u. de. 9 Ruttkay Elemér, de. 11 Ruttkay Elemér, du. fél 7 Takács József. Pesthidegkút de. fél 11 Takács József. Kelenföld de. 8 dr. Rezessy Zoltán, de. 11 (úrv.) dr. Rezessy Zoltán, du. 6 Reuss András. Németvölgyi út de. 9 Reuss András. Albertfalva de. 7 Visontai Róbert. Nagytétény de. fél 9. Ke- lenvölgy de. 9. Visontai Róbert. Budafok de. 11 Visontai Róbert. Csillaghegy de. fél 10. Csepel de. fél 11. — Szentháromság ünnepe után a 19. vasárnapon az oltárterítő színe: zöld. A délelőtti Istentisztelet oltári igéje: Mt 9, 1-8; az igehirdetés alapigéje: 2 Ts 3, 6-9. — EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÄDIÖBAN. Október 24-én, vasárnap reggel 7 órakor az evangélikus egyház félóráját közvetíti a Petőfi Rádió és az URH adó. Igét hirdet VIRÁGH GYULA pesterzsébeti lelké:sz, esperes. — PÁPA. Halász Béla lelkész, aki húsz éven át, volt esperes, s több központi egyházi tisztség viselője, s áki. a békemozgalomban való munkájáért kétszer is kapott kitüntetést, egészségi állapotára való tekintettel október hó 1-én nyugalomba vonult. — SEGÉDLELKÉSZÁTHE- LYEZÉS. D. dr. Ottlyk Ernő az Északi Evangélikus Egyházkerület püspöke Turchányi Sándor segédlelkészt a csepeli gyülekezetből az óbudai gyülekezetbe helyezte át október hó 1-i hatállyal. — TÁRNOKRÉTI, a hívek nagy áldozatkészségével felújított templomot október 3-án hálaadó istentisztelet keretében adta át rendeltetésének Weitler Rezső a Győr- Soproni Egyházmegye esperese. — HALÁLOZÁS, özv. Weitler Jáhosné, sz. Zechmeister Anna hosszú és igen szép életút után 91 éves. korában szeptember 29-én elhunyt. Temetése október 2-án volt a soproni evangélikus temetőben. Az elhunytban Weltler Rezső soproni esperes, Weltler Ödön ágfalvai lelkész és Weltler Jenő Deák téri főörgonás, karnagy édesanyját gyászolja. „Nekem az élét Krisztus, és a meghalás nyereség”. — Szirmai József, a Deák téri gyülekezet presbitere, életének 81. esztendejében szeptember’16-án rövid szenvedés után elhunyt. Temetésén szeptember 27-én dr. Kékén András Deák téri és Szirmai Zoltán fasori' lelkész, az elhunyt unokaöccse szolgált. „Kezedre bízom lelkemet, te váltasz meg engem; ó Uram, hűséges Isten.” A SAJTÓOSZTÁLY FELHÍVÁSA A Sajtóosztály értesíti a Lelkész! Hivatalokat és a Gyülekezeteket, hogy az ŰTMUTATO megrendelések október 31-ig, az 1972. évi EVANGÉLIKUS NAPTÁR megrendelések november 30-ig küldhetők be. A Sajtóosztály az igényeket a beérkezés sorrendjében igyékszik kielégíteni. A’határidőn túl beérkezett előjegyzéseket a Sajtóosztály nem tudja fi- • gyelembe venni. Mivel a két kiadványból visszavé- telezés ném lehetséges, a Sajtóosztály- kéri. megrendelőit, hogy csak a szükségnek megfelelően küldjék be megrendeléseiket. A Naptár ára: 13 Ft. Az Útmutató ára: 9 Ft. Törökország — ROZSA legszebb fajtáiról díjtalan árjegyzéket küld PALKÓ kertész. Budapest, XV., Csillagfürt u. 8. — BÁRMELYIK SZERETETOTTHONUNKBA ajánlkozik egy negyvennyolc éves vidéki evangélikus asszony. A főzés kivételével mindenfajta munkát vállal. Megkereséseket a gödöllői evangélikus lelkészi hivatal címén kéri- , • — FÉLIG BSNA édesanyám mellé ottlakással gondozót keresek. 495—740, munkaidőben,' — BIEBERMEYER szekrényt és székeket, 1870 előtti fajansz korsókat, tálakat, őn edényeket vennék vidékről is. Válaszokat „Gyűjtő” jeligére kérem a Kiadóhivatalba. — ZONGORA olcsón eladó. Alois Kern gyártmányú, bécsi, egyeneshúros, 198X140 cm. Reegen Gertrúd, Budapest, VIIL, Kőris u. 6. III. 21. — HÁROM szolid fiatal testvér ideiglenes bejelentővel albérleti szobát keres. Telefon reggel: 118— 209. A mohamedán többségű országban a konstantinápolyi görög ortodox pátriárkának, Athenagorásnak a vezetése alatt álló ortodox keresztyén- ségnek újabb nehézségei támadtak. A török oktatásügyi minisztérium bezáratta az Isztambul melletti Heybeliada szigetén levő ortodox teológiai főiskolát. Jól értesült egyházi körök tudni vélik, hogy ez az intézkedés egy altalános, az ortodox egyház ellen intézett támadás első lépése. Tartanak attól, hogy további iskolákat is bezáratnak, püspököket utasítanak ki az országból és irányított tüntetéseket szerveznek a pátriárka lakása előtt, ahol ez év februárjában már elkövettek egy bombamerényletet. (epd) „Gyógyíts meg engem Uram, hogy meggyógyuljak, szabadíts meg engem, hogy megszabaduljak, mert te vagy az én dicsekedésem!” (Jer 17, 14.) VASÁRNAP. — „AZ Ür megítéli majd a világot igazsággal, és a népeket hűséggel”. (Zsolt 96, 13) A Biblia bizonyságtétele szerint az egész emberiségnek Isten Ítélete elé kell állnia egy, Istentől meghatározott napon. Az ítélet tartását szeretett Fiára, Jézus Krisztusra bízza és ez a világ reménysége. Az ítélet mértéke az igazság és Isten változatlan hűsége a népek iránt. Az ige az Ítélet felől tekint mindennapi életünkre. Aki cselekszi az igazságot, éber szeretetben munkálkodik, az az ítélet napján is Isten megváltó hűségével találkozik. HÉTFŐ. — „Mondá Jézus: Nem hagylak titeket árvákul; eljövök hozzátok.” (Jn 14, 18) Az elhagyatottság, magára maradottság félelmetes és nyugtalanító. A tanítványokra is az árvaság tudata zuhan, amikor Jézus bejelenti a földi életből való távozását. Jézus reménységet csöpögtetett szívükbe és szava ma is igaz; nem hagyja árvákul az övéit, eljön hozzánk. Amikor hallgatjuk vagy olvassuk az igét, imádkozunk, úrvacsorát veszünk és a gyülekezeti közösségben vagyunk, mindig Ö jön hozzánk és így valósul meg ígérete: „Íme én ti veletek vagyok minden napon. a világ végeztéig”. KEDD. — „Kiment Jézus, hordozva a töviskoronát . és a bíbor ruhát.” (Jn 19, 5) A szenvedő Jézus Krisztus, a megkínzott és meggyalázott a mi Urunk, testvérünk és Megváltónk. Szolidaritást vállalt minden szenvedő, megkínzott, emberségében meggyalázott emberrel.: Ez boldog reménységgel tölt el, de ugyanakkor figyelmeztet minden keresztyén embert, hogy áldozatvállalás, az emberiséggel való szolidaritás vállalása nélkül nem lehet gyümölcstermő - az életünk. Csak a másokért élő, áldozatos életnek van értelme. SZERDA. — „Nagyobb az Isten az embernél! Miért perelsz vele? Azért, hogy egyetlen beszédedre nem felelt?” (Jób 33, 12—13) A megpróbáltatás terhe alatt könnyen hajlandók vagyunk Istenünkkel perbeszállni, ha nem felel rögtön kérdéseinkre, imádságunkra. Türelmetlen, rohanó korszakban élünk. Nem szeretünk várni semmire. Azonnal szeretnénk minden megkapni. Isten igéje arra tanít, hogy tanuljunk meg csendben várakozni Urunk válaszára. Isten válasza halk, szelíd szó, Öt nem lehet siettetni,, perbe fogni, válaszára mindig csendben kell várakozni. CSÜTÖRTÖK. — „Békességet szereztem tehát neked minden ellenségeidtől”. (2‘ Sám 7, 11) A mi Istenünk békességet szerző Isten. Ez a békesség átöleli az ember testi, földi és lelki életét egyaránt. Testi és lelki békességünk ára az értünk szenvedett, meghalt és feltámadott Jézus Krisztus. A külső és belső békesség ajándék, de a békességet nyert ember számára állandó feladat és kötelezés a mindennapi életben. őszinte szívvel kell munkálkodnunk a minket körülvevő világ békességéért, a népek nagy családjának békés és boldog jövendőjéért; Jézus a békességért munkálkodókat nevezi boldogoknak. PÉNTEK. — „Azért, mivel ilyen szolgálatban vagyunk, amint a kegyelmet nyertük, nem csüggedünk el.” (2 Kor 4, 1) A mi szolgálatunk az evangélium szolgálata. Az evangélium szolgálata két dolgot jelent egyszerre és ezek elválaszthatatlanul összetartoznak. Jelenti Isten kegyelmének hirdetését és a másoknak szolgáló szeretet állandó gyakorlását. Az evangélium Jézus örömet hirdető „szája” és Jézus segítő „keze” együttesen. Erre a szolgálatra a megtapasztalt kegyelem mozgósít minket. Szolgálatunkban nincs helye semmiféle csüg- gedésnek, mert az evangélium hirdetésé és gyakorlati cselekvése a teremtett világ megmentését jelenti. SZOMBAT. — „Kicsoda ez, hogy a bűnöket is megbocsátja?” (Lrk 7, 49) A kegyes farizeusok ajkáról hangzott el ez a kérdés,. amikor Jézus a házasságtörő asszonynak megbocsátott. Az istenfélő embertelenség megbotránkozó kérdése ez mindig. Mögötte az a lelki önteltség húzódik meg, hogy csak mi vagyunk a kiválasztottak. Jézus bűnbocsátó szeretető széttöri az emberi kategóriákat. Határtalan ez a szeretet. Mindig az elesettekhez, nyomorultakhoz, testilelki betegekhez hajol le, az önmagukat igazaknak tartók számára ez a szeretet botráh- kozást vált ki. Áldjuk a mi Urunkat, hogy Ő ilyen és rté- künk is megbocsátott. Garami Lajos EVANGÉLIKUS ELET A Magyarországi Evangélikus Országos Egyház . Sajtóosztályának lapja Szerkeszti: a szerkesztőbizottsáj Felelős szerkesztő és kiadó; D. Korén Emil Szerkesztőség és kiadóhivatal Budapest. Vili.. Puskin u. 12. Telefon: 142—074 Csekkszámlaszám: 20.412—Vin Előfizetési ár: egy évre 90,— F< Árusítja a Magyar Posta Index 25 211 71.4008 Athenaeum Nyomda. Budapest Rotációs magasnyomás Felelős vezető: Soproni Béla igazgató írók a reformációról Négy számon át idézeteket és ismertetést közlünk olyan neves irodalmi alkotásokkal kapcsolatban, amelyekben a reformáció eseményei, alakjai elevenednek meg. Érdekes figyelni arra, hogy hogyan értik — nem egyszer félreértik — a történelem e nagy fordulópontját. A képek olykor torzók, de mindenképpen tanulságosak. John Osborne: LUTHER Osbome nem történész, még kevésbé egyháztör ténész, s legkevésbé teológus Drámaíró. Így hát saját műfajának mértékével kell őt mérni. Lutherről szóló színdarabjában nyilván hatással volt rá Brecht Galileije, de még inkább saját híres darabja a „Nézz vissza haraggal”. Luther ebben a műben inkább „dühöngő fiatal”, mint a protestanizmus atyja. A darabon végig érezhető, hogy a refermátor történeti alakja csak eszköz a szerző gondolatainak kifejezésére. Amikor a darabot írta Osberne 30 éves fiatalember volt, s nemcsak leírója hanem teremtője is volt a címszereplőjének, a maga képére és hasonlatosságára is formálta a 13. sz-i reformátort. Luther itt nem a saját korán javítani akaró ágostonos barát, hanem a 20. sz. nyugtalan írója is. Osborne, ez az angol Strindberg, nyugtalan, kereső önmagával is engedetlen ember. S éppen mivel magát is beleálmodta a szerző, minden nyugtalansága, bizonytalansága, tévedő és tévesztő cselekedetei ellenére is rokonszenves ember, akitől újat és jót lehet várni. Osborne-t izgatja a nagy korforduló: a középkor és újkor váltása. Saját korát is ilyennek érzi. Azt tanácsolja a rendezőnek, „kulisz- száit úgy válogassa meg, hogy érezni lehessen: a középkorban vagyunk még, de már jócskán a renaissance felé”. S hogy mennyire szenvedélyesen érdekli ez az ügy a wormsi jelenetnél ezt kéri a rendezőktől: „Legyen minden olyan, mint egy izgalmas boxmérkőzés.”—Németországban a reformáció előtt lehetett a kor olyan fojtott levegőjű, mint Angliában 1960-ban, — amikor a darab született. Osborne nem ad teljes Luther életrajzot, hanem a számára legérdekesebb 20 évet emeli ki 1506—1525 között: a rendbe való belépéstől a családi élet rendeződéséig. A háromfelvonású színdarab első felvonásának 3 színe még Erfurtban játszódik a kolostorban. A második felvonás Wittenbergben a reformátorrá-érés és a reformátorrá-válás idejét ábrázolja e felvonás 6 színe. A harmadik felvonás 3 színe a a legváltozatosabb: Worms — a parasztháborúk — s a családi otthon jelentik a színhelyet. A legizzóbb hangtól a legszelídebb atyai hangig csitul Luther szava. A reformátor Osbome darabjában végeredményben tragikus hős. Az osbornei Luther-figura tragédiája az, hogy a győztes lázadónak a valóságos helyzettel szembenézve meg kell , torpannia. A forradalmárnak is beillő szerzetes részben vallásos régiókba menekül, a lélek világába, részben meg kiegyensúlyozott polgárrá lesz, jó férj,'családapa, inkább könyvek tu- : dós szerzője, mint népének harcias vezére. A fejedelmek és a parasztok egyaránt átkozzák, barátai és hívei közül sokan hátat fordítanak neki. A rendezett körülmények között is benső nyugtalanság, bizonytalanság gyötri. Az öreg Staupitz-cal beszélgetve Luther szájába ilyen szót ad Osbome: „Isten szavára vártam örökké, de amit hallottam mindig a magam hangja volt. „Megbi2ónyosodtál Márton?” — kérdi az egykori gyóntató. „Soha! Jó éjt!” — majd egy imádságszerű monológ hangzik: „Hiszek, hiszek, hiszek! Igenis hiszek! Segíts erőt vennem hitetlenségemen!” Drámának kitűnő Osborne darabja, tele feszültséggel, izgalmas párbeszéddel, annak sejtetésével, hogy itt hatalmas erők csapnak össze, s embereket morzsol össze a történelem malomköve. Osborne-t Luther láthatólag elsősorban mint lélektani jelenség érdekelte. Jobban izgatja Luther tudatalatti világa, mint okos igehirdetései, álmaira, gyötrődéseire jobban figyel, mint előadásaira. Az izzadás, verítékezés emlegetése az idegileg rendkívül érzékeny és túlfeszített embert inkább jellemzi, mint mondanivalója. Luther wittern,gergi prédikációja bonyolult, zaklatott, sűrítve benne van minden, amit Osborne jellemzőnek hisz: az Eras- mus-ellenességtől a filozófia szidásáig, az anyanyelv ajánlásától az ereklyék gúnyolásáig. Csak a vége tisztul le: „Az igaz ember egyedül hitből él. Nékem más nem kell, csak drága Jézusom. Csak öt dicsérem, míg szájam dalra nyíl és aki jjem ’dalol velem üvöltsön, ahogy akar. Ha mindenki elhagy, kövessük Krisztust, kit mindenki elhagyott.”—Luther benső tragédiája a III. felvonás második színében éri el tetőpontját. Egy életmű omlik itt össze!. Egy névtelen lovag beszélget egy névtelen paraszt holttestével (hamleti hangulat) „Én csak egyet tudtam, s erre jól emlékszem, hogy ezentúl más lesz és minden megváltozik.. csalódtam benne s most nem tudok mit kezdjek vele” majd Lutherhez fordul: „'Elkészültem veled, mészárosnak is beillenél. Többet vertél halálra cséphadaróddal, mint bárki más”. A darabot Angliában bemutatás után (1961) egy évig állandóan játszották, volt Amerikában is bemutatója. Európában először nagy sikert nem ért el. Volt olyan római katolikus többségű ország, ahol nem engedélyezték. Film- változata is készült. Nálunk Magyarországon 1962-ben hallhattuk először rádióban, s azóta még két alkalommal 1907-ben a Nagy Világ c. folyóiratban jelent meg három részlet, a Reformáció 450. évfordulója alkalmából. A magyar fordítás Máthé Elek református vallás- tanár kitűnő munkája volt. Dr. Hafenscher Károly