Evangélikus Élet, 1970 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1970-05-17 / 20. szám

Jéxust az Isten fejedelemmé emelte " Csel 5, 30—32. Egyetlen kérdésre szeretnék válaszolni. A pünkösdi igehir­detés alapigéjéhez gyülekezetekből érkezett „laikus kérdések” között olvasható a lelkészt szakfolyóiratunkban: „Mi az értel­me a ,fejedelem’ szónak? Minek a fejedelmévé válik Jézus? — kérdezték ifjúsági bibliaórán. A ,fejedelem’ szó a férfi biblia­óra egyik résztvevője szerint azt jelenti, hogy Jézus az ,élet ki­rálya’. Más viszont úgy értette, hogy Jézus az ,egyház feje’.” Az első keresztyének életében pünkösd, tehát a Szentlélek vétele azt a felismerést hozta, hogy a szégyenteljes halállal meghalt Mesterüket, Jézust igazolta Isten a feltámasztásával. Ö nem pusztán egy jó ember, vallási próféta volt, hanem Isten megígért küldötte, a Messiás. S nem halott többé, hanem Isten „jobbján” van, azaz részese Isten hatalmának. Uralkodó — Isten megbízásából, Isten erejével, Isten akarata szerint. Nekünk, mai keresztyéneknek az uralkodó Krisztus az egyéni élettől és a belső, lelki dolgoktól a legtágabb összefüg­gésekig jelenik meg hitünk szemében. Krisztus uralkodása az egyes ember életében azt jelenti, hogy meg vagyok győződve: a meghalt és feltámadt Krisztus megmutatta nekem Isten bűn­bocsátó és örök életet adó szeretetét. önként, hálából szolgálom őt, egyházban és világban. Szolgálom örömhírének előrehala­dásában az emberek között. Vállalom a reám eső feladatot ir­galmas szeretetének embereken segítő cselekvéséből, ha az élet országútján szenvedővel vagy sérült lelkűvel találkozom. S vállalom■ az ö követesében az áldozatos közreműködést az em­berszeretet nagy munkáiban is, a társadalom és az emberiség jgváért való fáradozást. Krisztus uralkodása az egyház életében azt jelenti, hogy a hívők, a gyülekezetek, a felekezetek sok botlása, tévedése, hi­tetlensége és engedetlensége ellenére ő gondoskodik az evan­gélium továbbhangzásáról, időszerű megszólalásáról, s nemze­dékek váltakozásán át viszi Isten népét a feltámadás felé. Ezekben az időkben is Ö munkálja, hogy a keresztyénség fe­lelősségre ébredjen korunk égető kérdéseliben, s megtalálja a szolgálat útját a különböző társadalmakban és a népek között. Krisztus uralkodása az emberiség életében és kozmikus táv­latban, a mindenség végtelennek tűnő sugarában azt jelenti, hogy a történelem és a természet erőin át valósítja meg jó céljait, s vezeti az egész világot az Isten tervébe rejtett végső jövő felé. Az uralkodó Krisztusnak erre a megismerésére a Szentlélek által ébresztett hit juttat. Értelmünk, belátásunk, vallásos buz- góságunk ehhez erőtlen. Az én Uramban, az egyház Urában és mindenek szerető, hatalmas Urában hinni — pünkösd ajándé­ka. Veöreös Imre IMÁDKOZZUNK Istenünk, áldd meg a pünkösdi igehirdetéseket gyülekeze­tünkben, egyházunkban és szerte a földön, hogy Szentlelked csatornájává váljanak. Ébressz nyomukban hitet a hallgatók­ban, hogy elfogadják Krisztust életük megváltójának és urá­nak. Jézus Krisztus, mi Urunk, vondd gondolatainkat és cseleke­deteinket uralmad alá. Indíts minket, hogy követésedben járva lehessünk szereteted eszközévé mások és a világ életében. Add, hogy a nagy emberi ügyek vállalásával is engedelmeskedjünk akaratodnak, ki munkálod az egész világon embereken ke­resztül a békét és a jobb, különb emberi életet, míg el nem hozod a végső teljességet. Ámen. Pünkösdi király Sátoros ünnepeiTik jöttével kezembe veszem Dömötör Tekla professzor „Naptári ünnepek” c. művét. Most is ezt teszem. Könyvében hosszan foglalkozik az ismert közmondással: „Rö­vid, mint a pünkösdi királyság” Ez a közmondás most is él! Könyvének egy egész fejezete foglalkozik a pünkösdi ki­rály—pünkösdi királynő választásával. Levéltári adataink a XVI. századtól kezdve szólnak a pünkösdi királyválasztásról. Érdekes, hogy az 1591-ben tartott csetneki zsinat határozatai között szigorú tilalom szól a királyválasztásról. Már ti. a pün­kösdi királyválasztásról. A XVIII. és XIX. században sok adat beszél mind a pün­kösdi király, mind a pünkösdi királynő választásáról. Szendrey a Magyarság Néprajza IV. kötetében a pünkösdi királyt a legénybíróval azonosítja. „A pünkösdi király egy évig igazi királya volt a legényeknek: deres, kaloda nem fe­nyegette, borát a földesúr, vagy az elöljáróság fizette, lovát és marháit a legények őrizték, hivatalos volt minden lakoda­lomba, házi és kocsmai összejövetelre, a rendtartások ellen vétkező legényekre bírságot, vagy bizonyos számú „lapicka- ütést” mért ki és neki minden legény engedelmeskedni tar­tozott ... Ma azonban a legénybírói tisztségből legfeljebb a táncrendezés maradt fenn .. A pünkösdi királyválasztásnak katonai hagyományai is vol­tak. Takáts Sándor utal arra, hogy a XVI. században a törö­köknek és magyaroknak egyaránt pünkösd volt a legkedvesebb ünnepe. Balassa Bálint Írja egy kevésbé ismert versében: Áldott szép pünkösdnek gyönyörű ideje, Mindent egészséggel látogató ege, Hosszú úton járókat könnybbítő szele! Neked virágoznak bokrok, szép violák, Folyó vizek, kutak csak neked tisztulnak. Az jó hamar lovak is csak benned vígadnak Sőt még az végbeli jó vitéz katonák A szép szagú mezőt kik széjjel bejárják. Most azok is vígadnak, az időt mulatják. Ki szép füvén lévén bánik jó lovával, Ki vígan lakozik vitéz barátjával, S ki penig véres fegyvert tisztíttat csiszárral... Jókai Mór Egy magyar nábob c. régényében a Vili. fejezet­ben ír le egy pünkösdi királyválasztást, amely lóverseny ke­retében történik. Ma már nem vitás, hogy ezek a választások valamilyen ősz- szefüggést mutatnak egy régi mély mítosszal, amikor is az ősi népek szabadság ünnepet tartottak. Ilyenkor az urak maguk fölé — rövid időre ugyan — rabszolgát választottak. Egy régi pünkösdölő dal pár sorával fejezzük be mondani­valónkat: Mi van ma, mi van ma? Piros pünkösd napja. Holnap lesz, holnap lesz A második napja! Jó legény, jó leány Jól megfogjad a lovadnak szárát Ne tapossa, ne tapossa A pünkösdi rózsát -.. Fülöp Dezső Istentiszteleti rend Budapesten, 1970. május Deák tér de. 9. (úrv.) dr. Hafen- scher Károly, de. 11. (úrv.) D. Kál- dy Zoltán, dii. 6. egyházzenei áhí­tat — dr. Kékén András. Fasor de. fél 10. (úrv.) D. Koren Emil, de. 11. (úrv.) D. Korén Emil, du. 5. szere- tetvendégség. Dózsa György út de. fél 10. (úrv.) Szirmai Zoltán. Üllői út 24. de. fél 11. Karácsony Sándor u. de. 9. Rákóczi út 57 /b de. 10. (szlovák) Aradi András, de. 12. (magyar). Thaly Kálmán u. 28. de. 11. (úrv.) dr. Rédey Pál, du. 6. Francisci Guido. Kőbánya de. 10. (úrv.) Veöreös Imre. Utász u. de. 9. (úrv.) Sülé Károly. Vajda Péter u. de. fél 12. (úrv.) Veöreös Imre. Zugló de. 11. (úrv.) Boros Károly. Rákosfalva de. 8. (úrv.) Boros Ká­roly. Gyarmat u. de. fél 10. (úrv.) Boros Károly. Fóti út. de. 11. Ben­czúr László. Váci út de. 8. Bara­nyai Tamás. Frangepán u. de. fél 10. Baranyai Tamás. Újpest de. 10. (úrv.) Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Virágh Gyula. Soroksár Új­telep de. fél 9. Virágh Gyula. Pest­lőrinc de. 11. Matuz László. Kis­pest de. 10. Kispest Wekereletelep de. 8. Pestújhely de. 10. Schreiner Vilmos. Rákospalota MÁV telep de. 8. Rákospalota Nagytemplom de. 10. (úrv.) Rákospalota Kistemplom Budapesten, 1970. május Deák tér de. 9. (német úrv.) dr. Nagy Gyula, de 11. (úrv.) dr. Ha­fenscher Károly, du. 6. (úrv.) dr. Kékén András. Fasor de. fél 10. Szirmai Zoltán, de. 11. (úrv.) Szir­mai Zoltán, du. 6. Szirmai Zoltán. Üllői út 24. de. fél 11. Karácsony Sándor u. de. 9. Rákóczi út 57/b. de. 10. (szlovák) Aradi András, de. 12. (magyar). Thaly Kálmán u. 28. de. 11. (úrv.) Francisci Guido, du. 6. Francisci Guido. Kőbánya de. 10. (úrv.) Veöreös Imre, du. 7. Veöreös Imre. Zugló de. 11. (úrv.) Bizik László. Gyarmat u. de. fél 10. Bi­zik László. Fóti út de. 11. Baranyai Tamás. Váci út de. 8. Benczúr László. Újpest de. 10. Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Virágh Gyula. Pestlőrinc de. 11. Matuz László. Kispest de. 10. Pestújhely de. 10. Schreiner Vilmos. Rákospalota 17-én, Pünkösd ünnepén du. 3. Rákosszentmihály de. fél 11. Karner Ágoston. Sashalom de. 9. ifj. Görög Tibor. Mátyásföld de. fél 11. Cinkota de. fél 11., du. fél 3. Kistarcsa de. 9. Rákoscsaba de. 9. Békés József. Rákoshegy de. 9. Rákosliget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél 11., du. 3. Bécsikapu tér de. 9. (úrv.) Ma- docsai Miklós, de. fél 11. (német úrv.) Madocsai Miklós, de. 11. (úrv.) D. dr. Ototlyk Ernő, du. 6. Szita Istvánné. Torockó tér de. fél 9. (úrv.) D. dr. Ottlyk Ernő. Óbu­da de. 10. (úrv.) Fülöp Dezső, du. 5. Fülöp Dezső. XII. Tartsay Vil­mos u. de. 9. Csengődy László, de. 11. Csengődy László, du. fél 7. Ta­kács József. Budakeszi de. 8. Rutt- kay Elemér. Pesthidegkút de. fél 11. Ruttkay Elemér. Kelenföld de. 8. (úrv.) Bencze Imre, du. 6. dr. Rezessy Zoltán. Németvölgyi út de. 9. (úrv.) dr. Rezessy Zoltán. Al­bertfalva de. 7. Visontai Róbert. Nagytétény de. fél 9. Kelenvölgy de. 9. Visontay Róbert. Budafok de. 11. Visontay Róbert. Budaörs du. 3. Visontay Róbert. Törökbá­lint du. fél 5. Visontay Róbert Csillaghegy de. fél 10. Csepel de. fél 11 (úrv.). 18-án, Pünkösd 2. napján Nagytemplom de. 10. Rákospalota Kistemplom du. 3. Rákosszentmi­hály de. fél 11. ifj. Görög Tibor. Mátyásföld de. fél 11. Cinkota de. fél 11. du. fél 3. Kistarcsa de. 9. Rákoscsaba de. 9. Békés József. Rákoshegy de. 9. Rákosliget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél 11., du. 3. Bécsikapu tér de. 11. (úrv.) Ma­docsai Miklós, du. 6. Szita István­né. Torockó tér du. fél 7. Óbuda de. 10. (úrv.) Fülöp Dezső, du. 5. Fülöp Dezső. XII. Tartsay Vilmos u. de. 11. Ruttkay Elemér, du. fél 7. Csengődy László. Pesthidegkút du. fél 6. Ruttkay Elemér. Kelen­föld de. 11. (úrv.) dr. Rezessy Zol­tán, du. 6. Bencze Imre. Kelen­völgy de. 9. Visontai Róbert. Csil­laghegy de. fél 10. Csepel de. fél 11. „Az Urnák beszéde Zorobá- belhez, mondván: Nem erővel, sem hatalommal, hanem az én telkemmel! azt mondja a Sere­geknek Ura”. (Zak 4, 6) PÜNKÖSDVASÁRNAP. — „Nem kaptátok a szolgaság lel­két ismét a félelemre, hanem a fiúságnak Lelkét kaptátok, aki által kiáltjuk: Abbá, Atyám!” (Rm 8, 15) Amilyen nagy csoda volt a Szentlélek kitöltése a tanítványok számá­ra, ugyanilyen csoda ma a mi számunkra is. Érthetetlen és megmagyarázhatatlan. Mégsem tudjuk Jézus Krisztus váltság- művét a magunkévá tenni másképpen, csak úgy, ha a Szentlélek munkálkodik ben­nünk. Könyörögjünk a Szent­lélek áldásáért, hogy mienk le­gyen a Jézusban adott szaba- dítás, a bűnbocsánat és az örök élet. PÜNKÖSDHÉTFŐ. — „A lé­lek Isten szerint esedezik a szentekért”. (Rm 8, 27) A mi mennyei Atyánk nagyon jól látja az életünket! Látja a buktatókat és á kísértéseket, látja a bűnöket és a mulasztá­sokat, látja az erőfeszítéseket és a kudarcokat. Kitölti reánk is pünkösdi Szentlelkét, hogy szivünk hittel és életünk sze­retettel teljen meg. Ö maga könyörög értünk, imádkozzunk hát mi is a Szentlélek vezeté­séért! KEDD. — „Az Isten országa igazság, békesség és Szentlélek által való öröm”. (Rm 14, 17) Mennyire tele van életünk for­rongással, békétlenséggel, ha­raggal és szomorúsággal. Ezért a mai ige megítéli az életün­ket! Mert az életünk egészen más képet mutat, mint amilyen az Isten országa. Jézus Krisz­tus azért küldte el Szentlelkét hozzánk is, hogy életünket megszentelje, kiteljesítse öröm­mel, békességgel, igazsággal és az emberek között szolgáló sze­retettel. SZERDA. — „Szeretteim, ha a szívünk nem vádol minket, bizodalmunk van az Istenhez, és akármit kérjünk, megnyer­jük tőle”. (1 Jn 3, 21—22) Mi­lyen nagy dolog az Istenbe ve­tett hit és bizodalom! És milyen borzasztóan félelmetes a lelki- ismeret-furdalás! Isten azért adta nekünk a Szentlélek aján­dékát, hogy megszabadítson minket a vádoló lelkiismeret­től, tisztává tegye az életünket, és megtanítson a hittel, a re­ménységgel és a türelemmel való imádkozásra. CSÜTÖRTÖK. — „Akaratá­nak kicsoda áll ellene?” (Rm 9, 19) Sokszor szeretnénk per- beszállni Istennel, amikor úgy látjuk, hogy nem kedvünk sze­rint cselekszik. Istennel azon­ban nem lehet perbeszállni, őt nem lehet vádolni, neki csak engedelmeskedni és szolgálni lehet. A pünkösdi Szentlélek minket is megtanít az alázatos engedelmességre, a hitre és a szeretetre. Tárjuk ki hát szí­vünket és életünket a Szentlé­lek minket is megtisztító mun­kája előtt! PÉNTEK. — „Általa van menetelünk egy Lélekben az Atyához”. (Ef 2, 18) Magunk­ban hiába próbálunk Istenhez eljutni, magunkban hiába pró­bálunk Isten országának kapu­ján kopogtatni. A Szentlélek vezetése nélkül csak zsákutcá­ba jut az életünk, elvesztjük szem elöl a helyes irányt. Jé­zus Krisztus azért adta Szent­lelkét nekünk, hogy eligazít­son minket életünk útján az emberek között, s végül elve­zessen minket az örök életre. SZOMBAT. — „Senki sem szolgálhat két úrnak”. (Mt 6, 24) Életünk vagy a bűn, vagy Isten hatalma alatt álL Nem járhatunk hitben és engedet­lenségben, nem járhatunk sze- retetben és önzésben. A Szent­lélek megvilágosítja szivünket és életünket, hogy megszaba­duljunk a hitetlenségtől és az önmagunk körül forgó önzés­től. A Szentlélek megtanít minket a Szentháromság egy igaz Isten félelmére, a hitre és az emberek között való szolgá­latra. Könyörögjünk a Szent­lélek minkét is megtisztító munkájáért! Harkányi László A LUTHERÄNIA május 17-én, pünkösd va­sárnap a délután 6 órai istentisztelet keretében a Deák téri templomiban J. S. BACH MÜVEIBŐL EGYHÁZZENEI Áhítatot tart. Műsoron: két motetta, a 9. sz. kantáta, az Esz-dúr prelúdium és fuga, a d-moll totekáta és fuga. Közremű ködnek: Kovács Erzsébet, Takács Judit, Mariik Péter és Mezőfi Tibor. Orgonái: Trajtler Gábor. Vezényel: Weltler Jenő karnagy. Igét hirdet: DR. KÉKÉN ANDRÁS igazgató lelkész „A sziveket ismerő Isten Csel 15, 7—12. Halálesetek bejeletésekor derül ki sok esetben, hogy milyen kevéssé ismerjük egymást, még közvetlen hozzátartozóinkat sem. Ha egy élet eseményein túl a cselekedetek rugóiról, for­rásáról kérdezünk, rendszerint zavarba jönnek a bejelentők. Ha pedig az elhunyt Istenhez való kapcsolatáról, hitéről, vagy annak hiányáról esik szó, még inkább meg kell elégednünk té­tova és közhelyszerű feleletekkel: „nem volt istentagadó”, „fi­zette az egyházi adót”, „szokott imádkozni”. Milyen jó, hogy van valaki, aki nem ezekre a bizonytalan közlésekre alapozza ítéletét egy emberről, hanem arra, ami a szívben voll, amíg dobogott. Pünkösdkor értjük meg legvilágosabban, a Szentlélek szíveket nyitogató munkája által, hogy „szíveket ismerő'' Is­tenünk van, aki azzal, hogy ismét megszólit, bizonyságot lesz mellettünk, tudatossá akarja tenni hitünket, élesztgetni fele­lősségünket. Az első apostoli gyűlésnek Jeruzsálemben az volt a főlémája, hogy a pogányok közül megkeresztelkedőknek vajon „be kell-e pótolniuk” mindazt, amit Isten évszázadok során megkívánt népétől, Izrael fiaitól? Azok, akik a vallásosságot külső ténye­zőkkel, formák, szabályok betartásával méricskélik, lelkesen sorolták a törvény paragrafusait, mint a keresztyénné létei el­engedhetetlen feltételeit. Péter azonban — éppen a Szentlélek által kapott bölcsességgel — határozottan nemet mond ezekre: a vallásosság szívkérdés, a szív indulatait és érzéseit pedig nem lehet a törvény rideg paragrafusaival megmérni! Az évszázadok során egészen napjainkig hányszor próbál­koztak vallási vezetők és csoportok pontosan kidolgozott „sza­bály-gyűjteményt” adni az emberek kezébe, mely megmutatja, hogyan kell keresztyénnek lenni. Azt is hozzátették, hogy „ki­zárólag így” lehet, aki más úton jár, az tévelyeg. Mennyi em­bertelenség, mennyi szűklátókörűség, mennyi hamisítási kísér­let homályosítja ma is — talán Istenre való hivatkozással! — a „szíveket ismerő Isten” szeretetét, Krisztusban mindent ne­künk adó bölcsességét! Amikor nem önmagunkban, nem. kü­lönböző korokban született paragrafusokban, hagyományok­ban, szokásokban hiszünk, hanem magában Jézus Krisztusban, akkor szabadulunk fel és tárul fel előttünk az egész világ, ben­ne az emberélet ezernyi gondja és öröme, melyeknek mi is ré­szesei, sőt Isten megbízása alapján, cselekvő tagjai, formálói lehetünk. Péter Szentlélek által áthatott szép bizonyságtételéből ma is világosan megérthetjük, hogy Isten nem tesz különbsé­get emberek, népek, fajok között, eszközeinek felmérhetetlen gazdagságával munkálkodik szerte e világon, hogy tiszta és őszinte hitre vezessen embereket, megszabadítson minden em­berek által készített igától és felszabadítson éppen a hálás hit nyomán fakadó emberséges, mások felé szeretettel kitáruló életre. Az apostoli gyűlés Pál és Barnabás bizonyságtételével foly­tatódott: konkrét példákkal illusztrálták Péter igehirdetését . . . Ezt kell tennünk nekünk is a pünkösdi igehirdetések nyomán! Mert a Szentlélek Isten ma is munkálkodik. Szirmai Zoltán — Pünkösd ünnepén az ol­tárterítő színe: piros. A dél­előtti istentisztelet oltárt igéje: Jn 14, 23—31; az igehirdetés alapigéje: Csel 5, 30—32. — Pünkösd 2. napján az ol­tárterítő színe: piros. A délelőt­ti istentisztelet oltári igéje: Jn 3, 16—21; az igehirdetés alap­igéje: Csel 15, 7—12. — EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIÓBAN. Május 17-én, pünkösdvasárnap reggel 7 órakor az evangélikus egyház félóráját közvetíti a Pe­tőfi rádió és az URH adó. Igét hirdet D. KÁLDY ZOLTÁN püspök, a Déli Egyházkerület püspöke. — A VESZPRÉMI EGY­HÁZMEGYE lelkészi munka­közössége május 20-án, Pápán tartja ülését. Úrvacsorát oszt Bárdosi Jenő, igehirdetési elő­készítőt Barcza Béla, előadást Magassy Sándor és Dorn Vil­mos tart. Síkos Lajos esperes az időszerű kérdésekről tart tá­jékoztatót. — A NÓGRÁDI EGYHÁZ­MEGYE lelkészi munkaközös­sége április 30-án, Balassagyar­maton tartotta ülését. Úrva­csorát osztott Révész László, igehirdetési előkészítőt Kovács András, előadást Babka Tiva­dar és Szabó István, esperesi tájékoztatót és korreferátumot Gartai István esperes tartott. — HÄZASSÄG. Viszket I. Zoltán és Síkos Piroska házas­ságkötését május 6-án áldotta meg a marcalgergelyi temp­lomban Síkos Lajos esperes, a menyasszony édesapja. — HALÁLOZÁS. Szersa Ste­fánia 43 éves korában a balas­sagyarmati kórházban elhúnyt. Temetése március 16-án volt vállalati munkatársai és a gyü­lekezet nagy részvéte mellett a balassagyarmati temetőben. A szertartást Rónay Zoltán vé­gezte. — özv. Birkner Brúnóné, sz. Ritter Margit, egyházunk hű­séges tagja, a hűvösvölgyi sze­retetotthon lakója, életének 84. évében, türelemmel és meg­nyugvással viselt hosszas szen­vedés után elhúnyt. Temetése május 7-én volt a rákoskeresz­túri temetőben. „Boldogok a halottak, akik az Urban hal­nak meg”. — Illés Károly, a marcalger­gelyi gyülekezetnek egykor 15 éven át volt gondnoka és ha­láláig presbitere, lapunk hűsé­ges olvasója, 80 éves korában elhúnyt. Temetése a konfirmá­ció délutánján volt nagy rész­vét mellett. „Az értelmesek pe­dig fénylenek, mint a fényes ég...” — ÖREGEK GONDOZÁSÁRA és betegápolásra női munkaerőt keres az Evangélikus Szeretetotthon. Győr, Péterfy Sándor u. 5. — TÁRSULOK! Kirándulásra al­kalmas, BKV vonal melletti ház, és magas fenyvesnél szőlő 50% készpénz, a többi életjáradékért el­adó sürgősen. Nyugdíjas házaspár, Budaörs. Cím a kiadóhivatalban. — MEGVÉTELRE keresünk hasz­nálaton kívüli orgonát, vagy síp­sorokat és szélládát. Kovács Géza, Budapest, IV., Virág utca 46. Tele­fon: 292—121. EVANGÉLIKUS ELET A Magyarországi Evangélikus Országos Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti: a szerkesztőbizottság Felelős szerkesztő és kiadó: D. Koren Emil Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest. VIII.. Puskin u. 12. Telefon: 142—074 Csekkszámlaszám: 20.412—Vin. Előfizetési ár: egy évre 90,— Ft Árusítja a Magyar Posta Index 25 211 © 70.0904 Athenaeum Nyomda Budapest Rotációs magasnyomás Felelős vezetőt Soproni Béla igazgató

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom