Evangélikus Élet, 1970 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1970-02-22 / 8. szám
Számolj velem IRAKBAN Bibliaóráinkon hallható olykor az az ének, amelynek egyik verse így végződik: „Jézusra tekintve fel szüntelen — Szelíden így szól ő: számolj velem!” Böjti időszakunknak jellemzője a fokozottabb Krisztusra-tekintés. A szenvedéstörténetet megelőző események állnak az igehirdetések középpontjában, s egyre közelebb visznek ahhoz, hogy a pálmaágas bevonulás zakariási jövendölése nyisson kaput a nagyhét döbbenetes eseményei előtt. „Jézus szenvedésedről mostan elmélkednem...” — csendül fel a másik ének. Vajon csak Krisztus egykori szenvedéséről elmélkedünk a böjtben? Vagy a kétezer év előtti szenvedés tükrében nézzük a magunkét? Meddig jutunk ebben az elmélkedésben? Böjt a bünbánat időszaka. Nem a szenvedés kérdésének apo- teózisa, s nem a magunk életére átvetített képe. A bűnbánat időszaka ez. Több magunkba nézés, több önvizsgálat, önbírálat. Van miért. A magunk életére, s az egész keresziyénség életére nézve is. És több elszánás győzni önmagunk felett, s győztesen birkózni felismert feladatainkkal. Igyekszünk jobban, reálisabban ismerni önmagunkat: mire van erőnk, mire nincs. Nem mindig csak belefeledkezni a munkába, vagy a szórakozásba, lekötni magunkat, mert hol „kikapcsolódni” kell, hol kompenzálni a feszültségeket, levezetni — csakhogy ne kelljen önmagunkkal szembenézni. Bizony kell ez a böjt, az elcsendesedés, — hibáink, bajaink, szorongásaink, önzésünk, szóval: a bűneink észrevétele, s az elfordulás tőlük. Nézzünk önmagunkba, kell ez! Számoljunk önmagunkkal... Álljunk meg! Böjtben éppen nem önmagunklcal kell számolnunk, hanem Vele: Krisztussal! Sok a teher, a baj, a gond, félelem, rendezetlenség — sok a bűn? „Számolj velem!” Éppen arról van szó, hogy amikor magunkba nézünk, számoljunk Krisztussal. Ez a böjt. Klasszikus bibliai helyet idézek: „Ó, én nyomorult ember! Kicsoda szabadít meg..." Pál apostol itt önmagával számolt. De így folytatta: „Hála az Istennek...” — aki megadta Krisztusban a szabadulást. Tehát: számolt Krisztussal. A kettő így együtt a böjt. A döntő nem az, hogy a böjti elmélkedésben meddig jutunk, hanem hogy kihez jutunk! Nem csak a bűnben megrekedt, veszteglő emberhez, a magunk tehetetlenségéhez, nem is nagy elszánásokhoz és fogadkozásokhoz, mert azok a hiten belül így magukban nem sokra visznek. De meghallani a keresésben a hívó szót: jer és kövess engem! Ez a böjti hívó szó, a számolás vele tehát nem csak a magunkba fordulás aktusa és módszertana. A böjti szó az igében 'elmélyült ember, az úrvacsorában feloldódott ember aktív lépésére, cselekedetére szólít. Kimozdít! Előfeltétel-mentes követésre hív. Nem a vallásos világnézet előregyártott képletei nyomán. A böjt nem a hideg negatív sémák alkalmazása, amikben bejuthat az ember a lélekformálás kohójában, hogy a formából majdan kilépjen az újba — hanem egyszerű hívó szó, s az engedelmeskedés annak akkor is, ha a feladatok nem illenek bele a régi sémákba. Jézus számtalan váratlan helyzetet teremtett a követőinek, amiben erősen felszínre jött az, hogy ki az, akivel számolnom kell. Hol úgy intett a tradicionalizmus beidegzett mozdulataira, hogy „a halottak temessék el a halottaikat...”, hol arra figyelmeztetett a hamis vágyak és várakozások láttán, hogy „a rókáknak van barlangjuk, de az Ember Fiának nincs ...”, hol pedig a megszokott lelki illem és szokások világában élőket botránkoztatta meg azzal, hogy a bűnös asszonyt emelte fölébük: „néki sok bocsáttatott meg, mert igen szeretett...” Nem, itt nincs séma, és nincs előregyártóit elem. Itt kimozdítás van. Ma zárt belső ügyek, a csupán elmélyedésben látott böjt helyett kimozdít és kidob a szolgálatra: számolj velem! Blumhardt mondotta, hogy „a keresztyéneknek kétszer kell megtérniük: egyszer bűneikből Jézus Krisztushoz, s aztán vissza kell térniük a világhoz”. Ez a kettős feladat azt hiszem egyazon dolog két oldala. Mondják, hogy mi az egyik oldalt megtettük, vagy legalábbis törekszünk megtenni, de még elfelejtettünk megtérni az emberhez. Pedig enélkül az első fele sem juthat célhoz. Ha a böjti elmélkedésben és Krisztuskeresésben előttünk áll a biztatás: számolj velem, — akkor eljutunk az emberhez. Mert Krisztus az emberek között van. ö lépett oda és nem is hajlandó elmozdulni onnan. Még az íté- I let mértékében is az emberek közé mutat: „amit eggyel megcselekedtetek eme legkisebbek közül, énvelem cselekedtétek...” Messziről szól ez a „számolj velem”, de megdöbbentően visszhangzik. Vietnamból hangzik és Közel-Keletről, Afrikából és Dél-Amerikából, négerkérdésről és cigánykérdésről, éhező világból és jóllakott világból, sőt olyan „messziről” is, mint a mellettem haladó „elidegenedett” ember. Számolj velem! Hát számoltunk vele? Böjtnek nem aszkézise, ítélete, szenvedése, hidege van, hanem melege. Mert számolhatok vele. Nem csak äz élet határkérdéseinél, hanem a hétköznapjainál. Közelivé teszi az embert, a napi kérdéseket, a feladatokat. Egy régi-régi székely imaverset idézek a középső soráért, hogy böjti elmélkedésünkben Krisztussal számolva közel legyenek a „kik” és a „mik” egyaránt: Ki él, megálgyad Ki hal, nyugosszad, Ki messze, meghozzad, Jézus Urunk Kerál, Idvezlégy! Idvezlégy! D. Korén Emil ÖSSZ-SKANDINÄV KONFERENCIA A skandináv országok egyházai össz-skandináv konferenciát tartanak március első hetében Stockholmban, amelyen részt vesznek többek között az érdekelt országok püspökei, kultuszminiszterei és a társadalmi élet más személyei is. Az utóbbi időben ugyanis gazdasági nehézségek miatt akadozott az egyházak együttműködése Skandináviában és egyéb negatív jelenségek is mutatkoztak. Birkeli oslói evangélikus püspök a várható konferenciáról nyilatkozva kijelentette, hogy az ökumenikus helyzet elemzésével kapcsolatban megvizsgálják a skandináv egyházak tagságának a kérdését is az Egyházak Világtanácsában és a Lutherén is Világ- szövetségben. Mezopotámia és Babilónia A Béke-világtanács közel háromhetes közel-keleti útja október 31—november 2. között Irakban ért véget. Sok alkalmunk volt a szolgálatra az ország fővárosában, a Tigris fo'.yó partján fekvő 1 millió lakosú Bagdadban. Amikor Amman ból jövet repülőgépünk leszállt a bagdadi repülőtéren, nem tudtam szabadulni attól a gondolattól, hogy míg Jordániában olyan földön jártam, ahol Jézus is járt, most olyan földre léptem, ahol a Szentírás híradása szerint az embervilág bölcsője ringott. A Tigris és az Eufrates foyók között volt valahol „ÉDEN KERTJE”. 1 Móz 2, 10—14-ben olvassuk, hogy „Édenből folyó jött ki a kert megöntözésére és onnét ágazott el és szakadt négy ágra... A negyedik folyó az Eufrates volt”. (Éppen utazásom előtt olvastam egy külföldi hírt, mely szerint egyes tudósok fáradoznak azért, hogy földrajzilag rögzítsék az Éden-kert helyét...) De erre a területre esett Ábrahám ősi lakóhelye Ur-Kasz- dim (1 Móz 11, 31) és Hárán is. Innét indult el Ábrahám Isten szavára az „ígéret földje felé”. A mai Irak öleli magába a régi Mezopotámiát. Szinte nem lehet nyomon kísérni azt a történelmet, amely az elmúlt 5000 esztendő során ezen a földön lefolyt. Kr. e. a 3. évezred második felében a semita aklcá- dok birodalma virágzott itt. Sarrukini 2350 körül egész Dél-Mezopotámiát egyesítette az akkád birodalomban. Azután jöttek a sémi amoriták, majd e'.ámiak. Ezen a területen volt Kr. e. 19—14. századokban az óbabiloni birodalom, melynek székhelye az ókor egyik leghíresebb városa Babilon (Babel) volt. Kr. e. a 3. évezredben alapított város 1830-tól (Kr. e.) volt a babiloni birodalom fővárosa. Az óbabiloni birodalom fejlődésének csúcspontját Hammurabi uralma alatt érte el. Az ő ránk maradt törvényei meghatározták a rabszolgatársadalom rendjét. A Kr. e. 9—7. századokban a félelmetes Asszír birodalom virágzott itt, melynek Ninive volt a fővárosa (Ide nem akart eljönni Jónás!) Azután itt alakította meg az új-babiloni birodalmat Nabo- pa’.asszár. Ebbe a birodalomba hurcolta el Nebukadnécár király Kr. e. 587-ben a legyőzött zsidók felsőbb rétegét, akik csak 538-ban térhettek haza a „babiloni fogság”-ból. Jártak itt a perzsák, majd a görög Nagy Sándor hódította meg ezt a területet. A sze- leukidák uralma alatt (Kr e. 2. század) Babilon városa is leomlott. Ma romváros az Eufrates keleti partján... Azután egymást váltották itt a népek: a Kr. u. 7. században arabok, a 13. században mongolok, a 17. században törökök jöttek. A 19. század második felében feltárták a Mosul vidéki gazdag olajme- zőket és ettől kezdve a mai Irak az imperialista államok egymással való vetélkedésének tárgya. Különösen az angolok igyekeztek azt kihasználni. 1921-ben alkotmányos monarchia alakult I. Fejszál király vezetésével. 1958. július 14-én népi forradalom tört ki, melynek sikere után létrejött az Iraki Köztársaság. Azóta többször voltak ellenforradalmi kísérletek. Az imperialista hatalmak a maguk számára akarják Irakot visszaszerezni. Legutoljára néhány hete lepleztek le egy ellenforradalmi megmozdulást. A mai Irak Irak ötször akkora, mint Magyarország: 444 442 négyzetkilométer. Lakóinak száma 9 millió. Egy négyzetkilométerre csak 15 fő esik. Lakóinak 75%-a mohamedán vallású arab. Több, mint 1 millió kurd is él itt, akik többszörösen tettek erőfeszíSzeretetintézményeink A Békéscsabai Szeretetotthon A békéscsabai evangélikus gyülekezetben idén ünnepük az intézményes szeretetszolgálat negyvenéves jubileumát. Négy évtized alatt több árva és gyermekotthon és öregek otthonai segítették, gondozták, ápolták a rászorulókat. A munka az idők folyamán sokat alakult, változott. Mindig megmaradt azonban az egyházközség gondoskodó szeretete a gyenge, vagy elesett tagjai iránt. A jelenlegi szeretetotthon is 1930 óta tölti be ezt a hivatást. A jubileumra kívül és belül teljesen korszerűsítik az épületeket, a berendezéseket. Harminc öreg testvér él itt és öten látják el a gondozói feladatokat. Érdekes kezdeményezés időnként az öregek ünnepélyes „vetélkedője”. Ott ki-ki elmondhatja szép élményeit, előadhatja az emlékezetében megőrzött verseket, énekeket. A beszámolókat magnetofonszalagra rögzítik, a gyülekezeteknek is bemutatják s mindenütt érdeklődéssel és meghatottsággal hallgatják. Á jubileumra tekintettel, itt fogja tartani tanácskozását az Országos Diakóniai Értekezlet tést nagyobb függetlenségükért. A keresztyének száma kerek számban 150 000 lehet, melynek nagyobb része ortodox, de van mintegy 50 000 római katolikus és 5000 protestáns is. Területének csak 13—I4°/o-ót művelik (!), főleg az ország szívét képező Mezopotámiát. Az ország területének 56%-a terméketlen sivatag vagy félsivatag. A forradalom előtt a föld 70%-a kb. 1000 nagybirtokos kezén volt A földreform után is elmaradt mezőgazdasági ország. Az egymást váltogató puccsista kormányok alatt tönkrementek a nagyszerű öntözőművek, melynek következtében egyelőre nem a sivatagot hódítják meg, hanem o sivatag indult el hódító útjára. A jelenlegi államvezetők óriási erőfeszítéseket tesznek a mezőgazdaság lábraállításáért és az iparosításért. Számos intézkedést tettek lakóházak, iskolák, kórházak építésére. Két gazdasági erőforrása van Iraknak: az olaj és a datolya. Kőolajtermelése olyan nagy, hogy a tőkés világ olajtermelésének 11%-át Irak adja. Arról is hallottunk, hogy mintegy 35 millió (!) dato'.yapál- mafáról évente 2,5 millió mázsa datolyát szednek le. Ügy mondták, hogy 350 (!) fajta datolyapálmájuk van. Jártunk olyan pálmaerdőkben, hogy azt hittük: a mesék világában járunk! Mindehhez hozzátartozik az is, hogy az átlagos életkor még mindig csak 30 év (!). Igen nagy a csecsemőhalandóság. Az orvosi ellátottság is rossz. Bagdadban csodálatos keleti szőnyegeket és ötvösmunkákat láttunk. A város középpontjában monumentális emlékmű áll: az Ismeretlen Katona szobra. A Tigris két partját 6 nagy híd köti össze. Külvárosi nyomortanyákon a munkanélküliek ezrei tengődnek. A belvárosi utcákon árusok kuporognak és kínálják fennhangon a „pácsá”-t, amely bárány lábból és fejből készül Baráti találkozások A Béke-világtanács delegációja szorgos munkát végzett Bagdadban is. Itt elsősorban a haladó erőket kerestük fel. A haladó erők 10—20 évvel ezelőtt jelentős súlyt képeztek. De nagyon sokat kellett szenvedniük még 1958, tehát a forradalom után is. Sokan a«®» ták életüket a haladásért, Sok százat végeztek ki közülük. Izraelnek az arab országok elleni agressziója következtében jelentősen megváltozott a helyzet. Irak az eddiginél sokkal jobban támaszkodik a szocialista országokra és igényli segítségüket. Ennek következtében az utolsó 3 esztendőben a haladó erők újra akcióba léptek. Ennek ellenére nem könnyű még ma sem a helyzetük. Volt alkalmunk hosszú beszélgetésekre a békemozgalom, a szakszervezetek és a különböző politikai pártok képviselőivel. Külön fogadott bennünket az uralmon levő Bath Párt vezetősége. Az elnöki palotában vendégei lehettünk Ahmed Hassan el BAKR elnöknek. A korábbi királyi palotában székelő elnök melegen érdeklődött a magyar nép, a magyar békemozgalom és egyházaink munkája iránt. Irakban — mivel távolabb esik az arab—izraeli fronttól és menekülttáborai sincsenek — nem éreztük azt a háborús hangulatot, amit Egyiptomban, Szíriában és Jordániában tapasztaltunk. Nem fejezhetem be iraki riportomat anélkül, hogy meg ne említsek egy kedves találkozást a Bagdad Hotelben. Egyik este rendkívül fáradtan érkeztem az egész napi tárgyalások után szálláshelyünkre. Este 11 óra lehetett. A Hotel halijában Bolla Árpád dunakeszi lelkészünk jött felém. Kiderült, hogy a bagdadi Nemzetközi Vásár magyar pavilonjának világítását ő tervezte és kivitelezte. Így került Bagdadba. Közös volt az örömünk, hogy a Tigris folyó partján találkozhattunk. Mint megtudtam, felesége révén az Evangélikus Élet hasábjairól értesült bagdadi utamról. Addig keresett, míg megtalált a Bagdad Hotelben. Volt miről beszélnünk! November 4-én érkeztem haza. Szép volt a Nílus, a Jordán, a Tigris, de a Duna szebb! Szép volt Kairó, Khartoum, Amman, Damaszkusz és Bagdad, de Budapest szebb! Csak lenne már béke Kairóban, Ammanban és Da- maszkuszban is! Igazságos béke! És lenne elég kenyerük! És tűnnének már el a menekülttáborok! D. Káldy Zoltán Az Ökumenikus Tanács Elnökségének ülése A Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsának elnöksége február 10-én dr. Bartha Tibor református püspök, a Tanács elnökének vezetésével ülést tartott. Az ülésen dr. Bartha Tibor, a Keresztyén Békekonferencia alelnöke ismertette a KBK vezetőinek közelmúltban tartott moszkvai értekezletét, amely a KBK soron következő tanácskozásainak és feladatainak előkészítésével foglalkozott Az elnökség meghallgatta D. dr. Ottlyk Ernő evangélikus püspök, az ökumenikus Tanács alelnöke beszámolóját az Európai Egyházak Konferenciája következő nagygyűlésének ( Ny- borg VI.” 1971. ápr. 26—máj. 3.) előkészítésével foglalkozó bizottság magyarországi ülésének tervéről. Az előkészítő ülésre a tervek szerint a Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsa meghívása alapján ápriüs 13—17. napjain kerül sor Siófokon. Az elnökség úgy határozott, hogy magyar ökumenikus tanulmányi bizottságot hoz létre azzal a feladattal, hogy Nyborg VL tartalmi előkészítésével kapcsolatban készítse el a Magyaro-- szági Egyházak ökumenikus Tanácsa tr.gegyházainak hozzászólását az EEK ápriüsban hazánkban ülésező előkészítő bizottsága számára. Határozatot hozott továbbá az elnökség operatív bizottság létesítéséről, amelynek feladata a siófoki tanácskozás megszervezése és lebonyolítása. Az elnökség felkérte D. dr. Ottlyk Ernő püspököt, aki az EEK alelnöke, a magyarországi előkészítő üléssel foglalkozó magyar ökumenikus bizottságok munkájának vezetésére. Végül az elnökség dr. Pálfy Miklós ökumenikus főtitkár beszámolóját hallgatta meg az Egyházak Világtanácsa Montreux- ban rendezett fejlesztési konferenciájáról, amely a fejlődésben elmaradt országoknak nyújtandó segélyek kérdésével foglalkozott, valamint a frankfurti ökumenikus Központ által Herre- nalbban megrendezett tanácskozásról, amely az ökumenikus t,1 nácsok működésének kérdését vizsgálta.
