Evangélikus Élet, 1970 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1970-12-27 / 52. szám
Ahol a csoda történt — ma Karácsony estéjén a legtöbb családban elhangzik Betlehem neve is. A város, ahol a csoda történt, az ország, amely az Ígéret Földje lett, úgy merül fel az emberek képzeletében, mint áhítat tárgya. Pedig a valóság tüstént szétoszlatja az áhítat megszépítő ködét. Nem rombolja lé hitünket, sőt megerősíti annak történetiségét. Reális képet ad arról a földről, amelyen a nagy realitás: Jézus Krisztus születése, halála és feltámadása történt. * Egy nemrég hazaérkezett szemtanú szerint az egykor csendes betlehemi utcákon ma szédítő a színek és szagok különös orgiája. Narancs- és banánhegyek, zöldpaprika, paradicsom, tengeri kagyló, milliárdnyi légy, szamárháton lovagló férfiak. Utcai árusok és koldusok százai. Trachomások, szélütöttek, süketnémák, elborult elméjűek nyújtják nyitott tenyerüket a jobb ruhájú idegenek felé, s kérnek, követelnek a legkülönfélébb nyelveken pénzt és kenyeret. Ahol Jézus egykor megszületett, ott ma is koldusok százai éheznek a földi kenyér és az Élet Kenyere után. Vessnük egy pillantást a Jézus születése óta eltelt Palesztinái múlt mérföldköveire, és lássuk meg a bibliai csodák hazáját — ma. * Fájdalmas a múlt, amelyben a „választott nép” göröngyös útja vezetett. Hamar valóra- váltak Jézus szavai (Luk. 19, 43—44). Mivel népe nem ismerte fel „meglátogatása idejét”, ellenségei körülvették, városait lerombolták. Jeruzsálemben kő kövön nem maradt. A K. u. 70-ben elpusztult fővárosban csak két emberöltő után kezd új, római település kialakulni: az „Aelia Capitolina” kolóniája. A császárok kíméletlenül vérbe fojtanak minden ellenállást, majd pogány szentélyeket emelnek az egykori zsidó és keresztyén szent helyeken. Palesztina a szíriai tartomány egy része lesz, római, majd arab lakosokkal. A maradék zsidóságnak új hazát kellett keresnie. Zöme Keletre vándorolj. Akik mégis itt maradtak, elgyengültek, sőt eltűntek ,amikor a Római Birodalom keresztyénné vált. Theodosius császár alatt keresztyén föld lett Palesztina. A kegyelet ekkor rendezi be az első kultuszhelyeket — most már fényes gazdagsággal — Betlehemben, Názáretben és Jeruzsálemben. Az izlám 7. századi fegyveres hódításainak nemcsak a zsidó és keresztyén kultikus helyek estek áldozatul, hanem az erősödni kezdő keresztyén gyülekezetek is. Az ország mo- hammedán uralom alól való felszabadítását a 11—13. századi pápai kezdeményezésre tűzte ki célul az európai keresz- tyénség. E keresztes-hadjáratoknak a hajtóereje azonban inkább az volt, hogy az egyházi és feudális vezetők e kalandos vállalkozással levezessék a nyugat-európai jobbágyparasztság tömegeinek elégedetlenségét, a kisebb nemesek és lovagok újabb földeket szerezhessenek, Nyugat pedig kiterjeszthesse hatalmát újabb vazallus államok megszerzésével, — nem utolsósorban Bizáncnak Róma fennhatósága alá vonásával. A keresztes háborúk borzalmas pusztítást vittek végbe a szent helyeken. Amit elfoglaltak az izlám területeiből, azt újra meg újra támadták a szeldzsuk-törökök. Ismert tény, hogy az ötödik hadjáratban II. Endre magyar királyunk is részt vett. A szüntelen feszültségben és túlnyomórészt harci helyzetben elő palasztinai nép soraiban a középkorban már elenyésző volt a zsidó lakosság száma. Egy utazó 1170-ben csak 1140 zsidót talál itt, egy író pedig arról tudósít 1267-ből, hogy Jeruzsálemben mindössze két zsidó család él, mint festő-má. l Névbe rejtett ádventi titok Nagy Király 722. ének. így szólítja meg ádventi énekünk utolsó verse Jézust. Az evangéliumok szerint Jézust gyakran nevezték királynak. Nem sokkal születése után így nevezték öt a napkeleti bölcsek (Mt 2,2). Mikor ünnepélyesen vonult be Jeruzsálembe, tanítványai arra emlékeztek, hogy már Zakariás próféta így jövendölt felőle: íme, jön hozzád Királyod. Ellenségei pedig éppen azért kívánták halálát, mert Ö elfogadta, hogy királyként tiszteljék (Ján 19, 21). A tanítványok tiszteletének és ellenségei gyűlöletének forrása ugyanaz: Izraelben Istent nevezték örökkévaló nagy királynak (Zsolt 10, 16). Ellenségei úgy tartották, hogy Jézus jogtalanul bitorolja ezt a nevet és ezzel Istent káromolja. Tanítványai számára azonban örömhír volt ez: Jézusban az örökkévaló Király, Isten maga jött el az emberhez. A Nagy Királyról szóló ige Isten királyi uralmának próféciája. Jézus születéséből és egész életéből azonban azt láthatjuk, hogy ö nem igényelt magának királyi pompát, gazdagságot, hanem vállalta az egyszerű ember szürke, hétköznapi életét, annak minden gondjával-bajá- val együtt. Jézus királyságából azt tudjuk meg, hogy Isten szolidáris az emberrel, azaz megérti az embert úgy, ahogyan itt a földön éL A királyok a történelem folyamán egyre jobban elszakadtak az embertől, de ez a Nagy Király egyre közelebb került hozzánk. A történelem királyai azzal igyekeztek bizosítani uralmukat, hogy háborúkat viseltek, ellenségeiket és saját népüket pusztították. Sötét, véres út a királyok útja az emberiség történelmén keresztül. Jézus királysága azonban nem ilyen királyság (Ján 18, 36). Tőle azt tudjuk meg, hogy Isten királysága önfeláldozó szeretet. Jézus nem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hánem, hogy Ö szolgáljon, önmagát feláldozva, ítéletet jelent ez mindazok felett, akik embereket feláldozva uralkodtak vagy uralkodnak. De vigasztalás és örömhír nekünk, mert így értjük meg, hogy a karácsonyi angyali ének Isten királyi uralmáról szól: Dicsőség a magasságban Istennek és a földön békesség és az emberekhez jóakarat! Ennek az örömhírnek hordozói vagyunk az emberek között. Akik Isten királyi uralmát erőszakkal, keresztes háborúkkal akarták, vagy akarják terjeszteni a világban, önzésükről, hatalomvágyukról és gonoszságukról tesznek bizonyságot. Mert Isten királyi uralmát terjeszteni mást jelent. Azt jelenti: szeretettel szolgálni minden embernek. Ez Jézus tanítványainak feladata, azoké, akik értik Isten törvényét, akaratát, mert Jézustól megtanulták, hogy a törvény betöltése a szeretet. Ezért hívjuk énekünkben ma is a Nagy Királyt, aki a szere- tetet hozza nekünk. Muntag Andor zoló. Utóbb mégis több család települt vissza hazájába, Babilóniától egész Portugáliáig, s felépítették réei zsinagógájukat egy rabbikollégiummal együtt. Jézus szülőföldjét 1517-ben a török birodalom kebelezte be. A kereken 400 éves uralom alatt nehéz helyzetben élt az ország. Zsidósága a 19. század elején 12 000, 1880-ban 35 000 fő volt. Ekkor indult meg a cári Oroszország pogromjainak a hatására az első bevándorlási hullám. Azután megszületett a cionizmus jelszava és egyre sovinisztább mozgalma. Herzl Tivadar budapesti születésű osztrák újságíró 1897-es bázeli első cionista világkongresszusa egy zsidó nemzeti állam létesítését tűzte ki célul. Amikor Anglia 1917-ben elfoglalta a törököktől Palesztinát, a híres Balfour- deklarációban nemzeti otthont ígért a zsidóságnak. Amikor azonban megkapta a népszövetségi mandátumot Palesztina felett, bebizonyosodott, hogy ígérete csak politikai eszköz az „oszd meg és uralkodj” elvének érvényesítésére. Saját „rendfenntartó” szerepét mindig azzal igazolta, hogy egymásnak ugrasztottá a zsidó és arab népeket. * Azonban nemcsak a múltja, hanem a jelene is fájdalmas a biliai csodák területén élő zsidó és arab népeknek. A hitleri idők borzalmai után a 2. világháború végén új helyzet állt elő. Az angol mandátum megszűnésével az Egyesült Nemzetek Szervezete vette kezébe a Palesztinái kérdés rendezését. 1948-ban kikiáltották a független Izrael államot. Zsidó lakossága ekkor 657 000 főt tett ki, — de az arabok ennél jóval többen voltak. A köztársaság megalakulásának hírére 700 000 arab hagyta el hazáját. Ez a tény önmagában hordta a háború csíráit. A súlyos harci cselekmények még abban az évben ki is robbantak. Az akkor, majd az emlékezetes 1967- es izraeli agresszió idején elfoglalt területekről eddig ösz- szesen mintegy 2 millió arab menekült a szomszédos arab államok területére és él ott — mint tudjuk menekülttáborok sátraiban összezsúfolva. Békés karácsonyi ünnepeinken lehetetlen nem gondolnunk arra, hogy Jézus szülőföldje ma a földkerekség egyik legnyugtalanabb pontja. Az 1948-as fegyverszünet kettéosztotta Jeruzsálemet, a hajdani fővárost. Az Óváros Jordániához, az Újváros Izraelhez került. Az ország tényleges központja így Tel Aviv lett, amelynek óváros-magva a bibliai Joppé vagy Jaffa. A Nílus és a Tigris folyók közötti ősi területen ma 41 millió arab és nem egészen 2 millió — de az imperialista hatalmak által támogatót — zsidó lakosság él. Ez a megoszlás is önmagában hordja a jövő súlyos konfliktusainak a csíráit. Nem tudjuk, mennyi megpróbáltatás vár még Palesztina sokat szenvedett népeire. Egy azonban bizonyos. Amikor a karácsonyi örömhírre megkon- dulnak a Jeruzsálemtől alig 8 km-re fekvő Betlehem Nagy Konstantin császár által 326- ban Jézus születési helye fölé épített templomának harangjai,! azok zsidóknak és araboknak, de az egész teremtett világnak is a békesség evangéliumát kell, hogy hirdessék. Dr. Fabiny Tibor Betlehem, Betlehem! &V» Lián*!a.. \§*t f ir,/l f i j>ljjtif ] t j p I P Betlehem, Betlehem! Várakoztál szegényen. Pihentél a pálmák alatt, Am az éjben hajnal hasadt, S fénybe vont a kegyelem, Betlehem, Betlehem! Betlehem, Betlehem! Indulunk ösvényeden. Nagy ajándék vár tebenned: Jászolágyon égi Gyermek! Öröm, béke végtelen! Betlehem, Betlehem! Betlehem, Betlehem! Jött a Szent, a Bűntelen. Jött a mennyek magasából, Mégse várta más, csak jászol. Nem volt más hely seholsem Betlehem, Betlehem! Betlehem, Betlehem! Éltél csendben, szegényen, S milyen gazdag lettél, látod, Benne békéd, gazdagságod, A mennyei Gyermekben! Betlehem, Betlehem! Finnből fordította: Túrmezei Erzsébet VÁD ALÁ HELYEZETT KERESZTYÉNSÉG Redkívül érdekes előadás hangzott el a neuendettelsaui Augustana Főiskola előadássorozatán dr. G. Vicedomnak, a missziói tudományok művelőjének szájából. Az előadó szerint Ázsia és Afrika közvéleményében a keresztyénséget azonosítják a fehér fajjal és az ahhoz kapcsolt kolonializ- mussal. „Az erőszak vallásának” mondják a keresztyénséget, amely nem tudta megakadályozni a két világháborút sem. E két földrésznek a polgárai egészen másként értelmezik a vallást, mint a keresztyének. Szerintük a vallásos és politikai magatartást nem szabad elválasztani egymástól. Vice- dom szerint ezt a keresztyén- ségen gyakorolt kritikát nem lehet elintézni azzal, hogy az afrikaiak és ázsiaiak helytelen alapállásból kritizálják a keresztyénséget, vagy hogy a gyarmati hatalmak sok jót is tettek az ottani embereken. Az emberiességnek új kapcsolatait kell megteremtenünk e két földrész lakosságával. Föl kell számolnunk azt fejlesztési segélyt is, amely csupán a nyugati küldetéstudatból ered és a lényegében a nyugati kultúrát akarja becsempészni ezekre a földrészekre — más előjellel. Miért van szárnya az angyaloknak? Ötemeletes bérházban laktunk gyermekkoromban, a város szélén. A háznak sok lakója volt, de mind ismertük, ök is ismertek bennünket. Különösen arról, hogy olykor nagy rohangálásokkal zavartuk nyugalmukat a lépcsőházban és a folyosókon. Karácsony előtt megcsönde- sedtünk. Ilyenkor testvéremmel és egy Emil nevű barátunkkal betlehemesekké váltunk. Bekopogtunk minden ajtón s megkérdeztük: szabad a betlehemeseknek bejönni ? Emil tartotta a betlehemet, mert ő volt az angyal. Mi ketten a testvéremmel a pásztorok. Seprőnyélből készült, zörgő pléhdarabokkal ékesített botot tartottunk kezünkben. Testvérem, aki nagy kópé volt, a tréfás pásztor szerepét játszotta. Nekem kellett mondanom a komoly dolgokat. Magunk készítettük a betlehemet Volt abban tehén, szamár és bárány. A jászolba valóságos szalmát tettünk, reá pirinyó porcelánbabát. Az volt a kis Jézus. József és Mária meg a pásztorok is, mind helyükön álltak a jászol körül. A tűzveszély elkerülésére gyertya helyett elemlámpával világítottuk ki a betlehemet. Amikor beléptünk, először az angyal szólalt meg. Az ismert karácsonyi éneket énekelte: Mennyből jövök most hozzátok, Jó hírt mondok, jer halljátok ... Erre következett a két pásztor vitatkozása. Az egyik azt mondta, hogy nem az angyal szólt, hanem biztosan a füle csengett. A másik bizonygatta, hogy itt valami különös dologról van szó és jó lesz odafigyelni. Erre újra megszólalt az angyal. A pásztorok, vagyis a testvérem meg én, kidörzsöltük az álmot a szemünkből és elhatároztuk, hogy elmegyünk Betlehembe. Rázendítettünk a „Mennyből az angyal”-ra. De ezt már mindenki együtt énekelte velünk. Szívesen gondolok vissza betlehemezésünkre. Legnagyobb gondot az angyal öltözete okozta. A meleg kabátra hosszú, fehér hálóinget húztunk. Még aranycsillagot is illesztettünk homlokára. De szárny is kellene. Megpróbáltunk drótból és selyempapírból szárnyat ragasztani. Hiába minden igyekezet Nem sikerült. Azzal vigasztaltuk magunkat, hogy olyan angyal tartja a mi betlehemünket, aki elrejti szárnyát az emberek elől. De hát miért festik a festők az angyalokat hatalmas, nagy szárnyakkal? Miért van az angyaloknak szárnyuk? Akkor nem tudtam volna felelni erre a kérdésre. Ma, amikor jobban ismerem a Bibliát mint gyermekkoromban, azt hiszem, felelni tudok. Először is: amikor a festők angyalokat festenek, mindig lehetetlen dologra vállalkoznak. Angyalt látni, lefényképezni, nem lehet. Az angyalok láthatatlan szolgái Istennek. — Le akarsz lépni a járdáról, hogy átmenj a túlsó oldalra. A jelzőlámpa hirtelen pirosra vált. Gyorsan visszalépsz. Láttál angyalt? Nem. Csak jelzőlámpát és piros fényt láttál. Mégis Isten angyala őrzött a bajtól. Lehet angyal egy kisgyerek keze, amint átvezet egy öreg bácsit a forgalmas úton. Lehet angyal édesanyád egy szigorú, vagy vigasztaló szava, amire éppen nagy szükséged volt és jót tett vele neked. Egy felvillanó jó gondolat is lehet angyal, pL amikor kitalálod, hogy milyen meglepetéssel szerezhetsz örömöt valakinek. Az angyal mindig az Ür angyala, Isten engedelmes szolgája a te javadra. Gyors szolga. Azonnal engedelmeskedik Urának. Hű szolga, elvégzi a rábízott feladatot Az angyalszárny a gyorsaságot jelenti. Amikor megszületett Jézus a betlehemi istállóban, senki sem tudta, milyen nagy és fontos dolog történt Jézus szülei sem értették. Isten azonban tudta és nem akarta, hogy titokban maradjon a csoda. Még aznap éjszaka kitudódott. Először egyszerű pásztorok tudták meg, akik olyanok voltak, mint egy fa- tuskó. Mit számít az. Az angyalok nem válogatósak. — Most is, amikor az újságot olvasod, nem látsz angyalt, csak fehér papírt fekete betűkkel. Toll írta, gép nyomtatta, posta szállította. Talán nem is gondolsz rá, hogy Isten angyala közelít hozzád. Hát gondolj rá. Az angyalszárny a hűségét is jelenti. Az angyalok Isten oltalmazó szeretetének hűséges eszközei. Láttál már madarat fészkén ülni? Láttad már, miként terjeszti ki szárnyát kicsinyei felé, hogy oltalmazza, védje őket minden bajtól és veszedelemtől? Egyik énekünk ezt mondja: „Mint ahogy a sas kicsinyét Szárnyával betakarja, Engem is befedez, megvéd Az Úr hatalmas karja.. Jézus alighogy megszületett, ezer veszély leskelődött rá. Heródes, a gonosz király, életére tört. Szüleinek menekülni kellett vele. Heródes mégis felsült. Isten angyalaival szemben tehetetlenné vált ravasz terve. — Téged se kerül el a baj és a veszedelem. De ha Jézust szereted, észre fogod venni, hogy nemcsak a baj van közel hozzád, hanem Isten oltalmazó szeretete is. Lehet, hogy csak a doktor fehér köpenyét látod, vagy a közlekedési rendőr fehér botját, amint szabad utat mutat. Láthatatlanul mégis Isten sze- retetete oltalmaz angyali módon. Emil barátom, aki annak idején az angyal szerepét játszotta, velem együtt megőszült. Most nem a betlehemet tartja kezében, hanem egy nagy üzem minden gond- ját-baját. De ugyanolyan hűséggel, mint régen a magunk készítette betlehemet — Angyali módon. B. U — HARTA. November 29-én a gyülekezet ádventi szeretet- vendégségén Pintér Károly ózdi lelkész tartott előadást November 29—december 3-ig pedig ádventi esti igehirdetéseket tartott. — MEZÖBERÉNY. AII. kerületi gyülekezetben november 8-án Mekis Ádám békéscsabai lelkész, a Kelet-Békési Egyházmegye esperese szere- tetvendégségi előadást tartott „Miből él az Egyház?” címen. „Mőst lett az üdvösség fii « « i»
