Evangélikus Élet, 1969 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1969-02-09 / 6. szám
Valóban mondta Isten? 1 Mózes 3.1—13 Az első teológiai vita játszódik le itt Istenről. De ennek az Istenről beszélgetésnek a vége bűnbe torkollik. Látszólag rendkívül kegyes hangnemben folyik a vita arról, hogy fenntartás nélkül szereti-e Isten teremtményét, az embert, ha korlátokat szabott meg számára?! Mert a kísértés csak akkor veszélyes, ha 1 Móz 3, 1—13 — Szőgyi Lajos munkája kegyes kérdésekben jelentkezik : Valóban mondta Isten ... ? Tényleg mondta, hogy neki kell engedelmeskednünk, hogy haragszik azokra, akik áthágják parancsalatait? Valóban szeret bennünket és megbocsátja bűneinket, há nem a menekülésben, az elrejtőzésben keresünk menedéket, hanem nála? Bennüket mindig az ilyen „kegyes” kérdések és kétkedések buktatnak el. Az első embereket is. Abban a pillanatban ugyanis, amikor nem látjuk tisztán és zavartalanul Isten jóságát, akkor az evangélium is elviselhetetlen kényszer és parancs lesz számunkra. Már nem fölszabadultan hallgatunk Istenre és igéjére, hanem kényszerből: Béklyó az Isten akarata, boldogságunk korlátja, egyéniségünk megsértése, kívánságaink határa. Nem a gyümölcs megevésében rejlik a bűn lényege, hanem abban, hogy kételkedik az ember Istenben, nem hisz szavának, sőt föllázad ellene. A tett a bűn következménye Nem az erkölcsi rossztett a bűn, hanem a szakítás Istennel. A bűn kérdése nem az erkölcsös vagy erkölcstelen élet területén dől ■ el, hanem az Istenhez való viszonyban. „Az ember természeténél fogva nem akarja, hogy Isten legyen az Isten, hanem azt szeretné, hogy ő legyen az Isten” — mondja Luther. Ezért első mozdulata a bűnös embernek az elrejtőzés, a menekülés Isten elől. Menekülni akar tőle olyan messzire, hogy többé ne is tudjanak találkozni, mert a bűnös ember dacol a „sorssal” és magának sem meri bevallani, hogy lényegében „fél”. Isten elől azonban nincs menekvés. Zsákutcába rohan a menekülő és újra meg újra a karjaiba szalad Istennek. „Amikor bűnös lelkismerete megdöbbentette Ádámot, menekülni akar Isten színe elől és úgy érzi, hogy nemcsak a paradicsom, hanem az egész világ szűk lett neki és ezért nem tud menekülni előle. Pedig már elég messze futott Istentől, hiszen a bűn ténylegesen elválasztotta már Istentől és nem szorult rá arra, hogy még távolabbra kerüljön tőle” — mondja Luther. Mert a ,bűn gyávává tesz Hihetetlen, éleslátással állapítja meg a Biblia azt a természetes emberi alapmagatartást, hogy a bűnös ember fél megváltani bűnét. Ádám és Éva egyaránt gyávák! Mindketten igazolni akarják tettüket és egyiknek a száján sem jön ki a bűnbánó mondot: „Atyám vétkeztem!”. Egymásra hárítják a felelősséget, sőt magái Istent teszik felelőssé azért ami történt. Utólérhetetlenül állapítja meg Luther az első ^emberpárnak erről a magatartásáról: „Te terheltél meg engem ezzel a rosszal. Ha az asz- szonynak külön kertet adtál volna és nem kényszerítetted volna rám a vele való közösséget, akkor most bűn télén lennék. A te bűnöd az, hogy én vétkeztem!”. Ez a vége az első vitának Istenről. Magát Istent teszi az ember a rossz okozójává. Azóta folyik ez a vita bűnbánat nélkül. Pedig e nélkül a bűnbánat nélkül ma is csak elrejtőzés van és önigazolás, menekülés és félelem Istentől. Dr. Pálfy Miklós KONGÖ Az ország Protestáns Tanácsának új főtitkárává Jean Bo- keleale lelkészt választották, aki legutóbb az EVT uppsalai nagygyűlésén a Központi Bizottság tagja lett. A főtitkári beiktatáson Kongóban jelen volt Mobutu államelnök is. A kongói Protestáns Tanácshoz mintegy negyven protestáns egyház és missziói csoport tartozik, s összesen három millió hivőt számlál. Istentiszteleti rend Budapesten, 1969. február 9-én Deák tér de. 9. (úrv) dr. Kékén András, de 11. (úrv) D. Káldy Zoltán, du. 5. Trajtler Gábor, du. 6. szeretetvendégség: dr. Kékén András. Fasor de. fel 10 Szirmai Zoltán, de. 11. Szirmai Zoltán, du. 6. Szirmai .Zoltán. Dózsa György út de. fél 10 D. Koren Emil. Üllői út 24. de. fél 11. Karácsony Sándor u. de. 9. Rákóczi út 57/b. de. 10. (szlovák) Aradi András, de. 12. (magyar). Thaly Kámán u. 28. de. 11. Bándi Sándor, de. 11. dr. Rédey Pál, du. 6. Bándi Sándor. Kőbánya de. 10. Sülé Károly. Utász u. de. 9. Veö- reös Imre. Vajda Péter u. de. fél 12. Sülé Károly. Zugló de. 11. (úrv) Bizik László, du. 4. szeretetvendégség. Rákosfalva de. 8. Boros Károly. Gyarmat u. de. fél 10. (úrv) Bizik László. Fóti út de. 11. Váci út de. 8. Frangepán u. de. fél 10. Újpest de. 10. Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 11. Virágh Gyula So- roksár-Ujtelep de. fél 9. Virágh Gyula. Pestlőrinc de. 11. Matuz László. Pestújhely de. 10. Kürtösi Kálmán. Rákospalota Máv-telep de. — Hatvanad vasárnapján az o’tárterítő színe: zöld. A vasárnap délelőtti istentisztelet oltári igéje: Lk 8, 4—15; az igehirdetés alapigéje: 1 Móz 3, 1— 13. A dé1 * * * 5 utáni istentisztelet alapigéje: És 30, 8—18. — evangélikus isten- tisztelet A RÁDIÓBAN. Február 9-én, vasárnap reggel fél 8 órakor evangélikus vallásos félóra lesz a Petőfi Rádió és az URH hullámhosszán. Igét hirdet DR. FABINY TIBOR teológiai akadémiai tanár. — SZÉKESFEHÉRVÁR. A református testvéregyházzal közösen tartott egyetemes imahét kezdő igehirdetői szolgálatát Selmeczi János, a Fejér-Komáromi Egyházmegye esperese végezte. — A BUDAI EGYHÁZMEGYE ielkészi munkaközössége januári ülésén úrvacsorát osztott Várady Lajos esperes. Barth Károly életművéről előadást tartott dr. Groó Gyula teológiai akadémiai tanár. Az ülés részletesen tárgyalta az elmúlt évi munkát, a gyülekezetek 1908. évi statisztikai adatait és az 1969. első félévi gyülekezeti munkatervet. Az egyházmegye területén lakó nyolc lelkész-özvegynek segélyt szavazott meg. A Ielkészi munka- közösségben tartott előadásokért jutalomban részesítette Csengődy László és Bencze Imre lelkészeket, dr. Streck Laura ny. hitoktatót és Bándi Sándorné Ielkészi munkatársat. — BARTH KÁROLYRÓL emlékeztek meg a pesti egyházmegye lelkészei januári munkaközösségi ülésükön. Benczúr László méltató ismertetése után hanglemezről részleteket hallgattak meg Barth Károly egy igehirdetéséből. Az ülésen D. Káldy Zoltán püspök értékelte a hazai katolikus egyház vezetésében bekövetkezett személyi változásokat, majd D. Koren Emil esperes ismertette a LMK ez évi feldolgozandó témáit. 8. Rákospalota Kistemplom de. 10, du. 3. Rákosszentmihály de. fél 11. Karner Ágoston. Sashalom de. 9. Karner Ágoston. Mátyásföld de. fél 11. Cinkota de. fél 11, du. fél 3. Kistarcsa de. 9. Rákoscsaba de. 9. Békés József. Rákoshegy de. 9. Rákosliget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél 11, du. 3. Bécsikapu tér de. 9. (úrv) Várady Lajos, de. 11. (úrv) Madocsai Miklós, du. 6. Reuss András. To- rockó tér de. fél 9. Madocsai Miklós. Óbuda de. 9. Fülöp Dezső, de. 10. (úrv) Fülöp Dezső. XII. Tarcsay Vilmos u, de. 9. Ruttkay Elemér, de. 11. Ruttkay Elemér, du. fél 7. Takács József. Budakeszi de. 8. Takács József. Pesthidegkút de. fél 11. Takács József. Kelenföld de. 8. (úrv) dr. Rezessy Zoltán, de. 11. (úrv) dr. Rezessy Zoltán, du. 6. Bencze Imre. Németvölgyi út de. 9. Bencze Imre. Nagytétény de. fél 9. Visontai Róbert. Kelenvölgy de. 9. Budafok de. 11. Visontai Róbert. Budaörs du. 3. Visontai Róbert. Csillaghegy de. fél 10. Csepel de. 11. — A NÖGRÄDI EGYHÁZMEGYE Ielkészi munkaközössége január 30-án Balassagyarmaton tartotta ülését. Úrvacsorát osztott Rónay Zoltán, igehirdetői előkészítőt Gerhát Pál, előadást Kovács András, Zá- borszky Csaba, korreferátumot Sztehló Mátyás tartott. Gartai István esperes az időszerű feladatokat ismertette a lelkészekkel. t — A BORSOD-HEVESI EGYHÁZMEGYE Ielkészi munkaközössége január 28-án Miskolcon tartotta ülését. Áhítatot Görög Zoltán és Veczán Pál, igehirdetési előkészítőt Scholz László, előadást Pásztor Pál és Pintér Károly tartott. Pásztor Pál esperes az időszerű kérdésekről adott tájékoztatót. — OLVASÓINKTÓL és gyülekezeteinktől megértést kérünk néhány gyülekezeti riport és hír késedelmes közléséért. A karácsonyi ünnepek körüli számok anyagtorlódása miatt késtünk meg, s így történt, hogy decemberi események anyagát, híreit januárban, sőt még februárban is közöltük. — FASOR. Az ökumenikus imahetet kezdő vasárnapon D. Koren Emil esperes a Baross téri református gyülekezet istentiszteletén szolgált igehirdetéssel. A befejező vasárnapon pedig a fasori gyülekezet szeretetvendégségén Görög Tibor esperes szolgált. ÜJ BIBLIAFORDÍTÁS JUGOSZLÁVIÁBAN Jugoszláviában nemrég új bibliafordítás jelent meg. A kiadó szerint, ez az első eset hogy jugoszláv nyelvre közvetlenül az eredeti nyelvekből fordították a bibliát. Ez a második világháború után az első új bibliakiadás az országban. „Meri ő a mi Istenünk, mi pedig az ő legelőjének népei és az ő kezének juhai vagyunk; vajha ma hallanátok az ő szavát. Ne keményítsétek meg szíveteket!” (Zsolt 95, 7—8) VASÄRNAP. — „Az embernek minden útja igaz, a szívek vizsgálója az Űr.” (Péld 21, 2) Mesteri szinten tudjuk magunkat igazolni. De ha magunkat, vagy embertársainkat meg is téveszthetjük, Istent sohasem, mivel ő szívünkig lát. Magyarázkodásunk, önmentő ügyeskedésünk és másokat bemártó vádaskodásunk hatástalan előtte, mivel ő titkainkat is ismeri. HÉTFŐ. — „Utált és az emberektől elhagyott volt, mint aki elől orcánkat elrejtjük, és nem gondoltunk vele.” (És 53, 3) A prófécia Jézusra utal, s megmutatja áldozatának általában háttérben maradó alkotóelemeit. Az „utált- ság” és az „elhagyottság” azért jutott osztályrészül neki, mivel keményszívű nép között szolgált, örökletes emberi tulajdonságra döbbent Ésaiás: szívem szerint én is annyiszor elfordulok Jézustól! KEDD. — „Isten igaznak teremtette az embert.”' (Préd 7, 29) Önigazoló törekvésem bibliaolvasáskor is kísért. Ha nem vádolhatom környezetemet, megvádolom Uramat: Február 16-án, vasárnap du. 6 órakor ORGONAEST lesz a Bécsikapu téri templomban. Orgonái: PESKÓ GYÖRGY orgonaművész Műsoron: Muffat, Walther, Bach, Liszt, Hindemith és Hidas művek. Igét hirdet: VÄRADY LAJOS esperes Belépődíj nincs. A templom fűtve. — KIVÁLÓ rózsafajták, bokor-, baba- és futórózsák kaphatók Palkó kertészet, Budapest, XV., Csillagfürt u. 8. Kérje árjegyzékemet. — KISEBB MÉRETŰ harmóniumot venne házi használatra a Szé- csényi Evangélikus Lelkészi Hivatal. — TORONYÓRÁK speciális gene- ráljavitását garanciával vállalom. Biró György lakatosmester. Orosháza, n.. Hársfa u. 6. — MEGBÍZHATÓ, egészséges, középkorú férfi részére szerény lakásomban ágyat biztositanék. Budapest; VII., Garay tér 3. félemelet L — LELKIPÁSZTOR családjával szerény lakrészt keres jelentős ösz- szeggel Nagy-Budapesten. „Szeretet” jeligére. miért olyannak alkotott, amilyen vagyok? A prédikátor szava józanít ki: kezdetben nem így volt. A „kezdet” és a „ma” közti szakadék megromlott természetem letagadhatatlan jele. SZERDA. — „Az Ür lesz aá egész föld királya, e napon egy Űr lesz és a neve is egy.’5 (Zak 14, 9) Nemcsak a kezdetre, hanem a végre is rávillan az ige fénye. Vigasztalás van ebben a próféciában, mert arról prédikál, hogy az Ür diadalra viszi tervét: a szakadék egyszer egészen eltűnik és nem lesz többé kemény a szív, CSÜTÖRTÖK. — „A nyomorúságban segítségül hívtál és én megszabadítottalak téged ” (Zsolt 81, 8) Ez a zsoltárvers kettős üzenetet tartalmaz. Egyrészt az imádság erejéről és értelmes voltáról győz meg, másrészt arra utal, hogy vannak áldott tapasztalatok is. Imádkozzunk! S aki próbálta, tudja, hogy érdemes! PÉNTEK. — „Mondta as Űr: Ne dicsekedjék a bölcs a bölcsességével, az erős se dicsekedjék erejével, a gazdag se dicsekedjék gazdagságával.” (Jer 9, 22) Azért ne tegye, mert addig nem részesedhetik Isten bölcsességében, erejében, gazdagságában! Betegségemből sem úgy gyógyulok ki, hogy azt hajtogatom: „egészséges vagyok”, hanem úgy, hogy orvoshoz megyek és elfogadom gyógyítását. Csak az erőtlen kapja meg Krisztus erejét (2 Kor 12, 9) SZOMBAT. — „Mondta sas Űr: Megkegyelmeztem.” (4 Móz 14, 20) Mi az, ami megváltoztatja rossz kapcsolatomat Urammal és testvéreimmel? önigazolásom semmiképpen. Az elrontottat beismerő önvádoló vallomásom sem. Fogadkozásom sem. Egyedül az, ha Uram azt mondja: „most újat kezdek veled.” Ez az új kezdet mindig kegyelem. Azért „kegyelmes” a mi Istenünk, mert már annyiszor kezdeft velünk, értünk újat! ’■ Magassy Sándor EVANGÉLIKUS ELET A Magyarországi Evangélikus Országos Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti: a szerkesztőbizottság Felelős szerkesztő és kiadó: D. Korén Emil Szerkesztőség és kiadóhivatal; Budapest, VHL. Puskin u. li. Telefon: 142—074 Csekkszámlaszám: 20.412—Vm, Előfizetési ár: egy évre 90,— Ft Árusítja a Magyar Posta Index 25 211 68.5244 Athenaeum Nyomda, Budapest Rotációs magasnyomás Felelős vezető: Soproni Béla igazgató £ im A tél költészete Látva azt a sok-sok verset, amelyet eddig a télről írtak, ösztönösen is az lehet az első gondolatunk, hogy tán nem is olyan nehéz verset írni a hóesésről, a hidegről, a bágyadt szépségében ragyogó téli napról vagy az éjszakai nagy hóviharokról. De ha egyszer igazában feltárul előttünk — talán az első pillanatban, vagy csak a századszori elolvasásra — egy költemény benső szépsége és mondanivalója, valójában csak akkor tudunk lélekben mélyen meghajolni mindazok az ihletett szellemek előtt, akik zsenialitásuk s a szellem enyhe bódulatának igézetében valami különös szépséget láttak meg a télben. Érdemes megfigyelni, hogy évezredek óta hogyan harcol az ember a téllel: erővel erőt állít szembe, vagy halk rímekben szelídíti meg a hideg telet. Évezredeken keresztül a vak Homérosz hangjától Dantén, Shahes- pearen, Goethén, Petőfin, Ady Endrén át a mai nyugtalan lélek-idézőkig mint formálódnak a szavak, változnak a formák s minden új formában az új tartalom mint ígéri a költői álmok december éji megvalósulását: néhány sorban örök időkre nézve elmondani mindent i télről! Ahány tél, mind annyiféle. Nem ismétlődnek hiábavalóan az évszakok. Másképpen látjuk a telet, ha északon élünk, másképpen ha délen borul fölénk az ég, másképpen ha fiatalok vagyunk s másképpen ha idős korban a tél látszólagos egyhangúsága már csak a halál idétlen képét idézi elénk. Azonban ic’5 és tér feltárt különbségein túl évezredek gazdag művészetében is mindig magát az embert látjuk magunk előtt, a művészetek tiszta világába vágyódó emberi lelket. Hallgassuk meg néhány kiválasztott költő egy-egy sorát. Ezek a sorok összeillenek, mint két ember keze. Homérosz lelkiismeretesen hű maradt népe és képzelete vallásához, Zeusz neve elmaradhatatlan döntő érvként szerepel a télről írott néhány sorában: sűrű hópelyhek hullnak szakadatlan, téli napon, mikor a havazást megkezdi a bölcs Zeusz, fegyvereit mutogatva eképpen az emberi nemnek.” Horátius már a római polgár bölcselkedésre hajló stílusában hívja fel társa figyelmét: „Nézd, mint fehérük hóbefödötten a Soracte, roskad terhe alatt nyögő erdői ága, mind beálltak már a folyók a meredt hidegben.” A Kalevalában időtlenül változatlan a probléma: a tél bizony hideg. „Fagyocska... Tél fia, hideg hozója, Ne követeld körmeimet, Ne csípd úgy az ujjaimat. Ne bosszantsd fülemnek botját, Ne fagyaszd fejemet folyvást!” S ki ne sajnálná a múlt század nagy költőjét, akiből ösztönösen tört fel a félelem: „Mire fordul a sorsom, ha majd az üvöltő szelek megérkeznek? ... Ó. téli veszedelmek! Kerüljetek el, én védtelen vagyok!” Haydn: „Az évszakok” című oratóriumában is mielőtt felhangzana a tavasz dala a bérctetők felett, mielőtt a „gyors zefírnek lágy karján” a tavasz valóban ' eljönne, megjelenik szomorú ábrázatával a tél: „Bús komor napokra jönnek Végtelen homályos éjek.... A tornyosuló szikla párkányán Megfagyva áll a vízesés... Bárhová tekint szemünk, csak méla pusztaságot lát” s ilyen hangulattól eltelve nem is csoda, ha a folytatás nem más, mint az, hogy a természet puszta sivársága az ember saját életének puszta sivárságát idézi fel szüntelen, s a költő nem tud úgy írni a télről, hogy egyúttal önmaga szomorúságát is el ne dalolná: „Elhervadt a szép tavasz, a nyár nem nyújt többé erőt, Az élet-ősz elérkezett S midőn a sápadt tél közéig, A sír számodra készen áll." Lehetetlen megrendültség nélkül olvasni e sorokat: „A sír számodra készen áll." Babits Mihály így írja: „Leesett a hó a silány földre, talán csak, hogy csúfságát befödje ... Pehely vagyok, olvadok a hóval. Ó jaj, meg kell halni, meg kell halni.” Nem csoda, hogy „csak az asszonyi jóság tudta rémült szemét csókkal eltakarni”. Shakespeare, az emberi lélek belső ellentmondásainak példátlanul alapos ismerője így borong: „Zúgj tél, zúgj, viharozz, Nem lehetsz oly gonosz, mint az emberi szív.” Amikor már fáradttá tesz bennünket ez a sok, szinte beteges, komor szemlélet, a fiatal egészséges életek csalhatatlan lázadó ösztönével kérdezzük: hát más, vidámabb sorokat nem tudtak írni.a költők? Milyen megkönnyebbülés ezek után fellapozni Petőfinek egy-egy verssorát. Szavaiban mennyi a cinkos kötődés, mennyi az ifjúi hév: „Hová lett a tarka szivárvány az égről? Hová lett a tarka virág a mezőkről? Hol van a patakzaj, hol van a madárdal s minden éke, kincse a tavasznak s nyárnak?” Nem hogy megijedne a téltől, hanem kapva az alkalmon megtoldja szép versét egy-egy új strófával s mindjárt kiderül, hogy van még megoldás is: „Hol a boldogság mostanában? Barátságos, meleg szobában!” Berthold Viertel osztrák költő neve ismeretlen előttünk, de verssorai olvasásakor vele együtt örülünk: „A hő tegnap megeredt egyszerre, halk léptekkel, halk lélekkel lépve, Nyílt ajkunk nem remélt nevetésre mint ki friss, új világra talál,.. Bár ránk súlyos kérdés gondja vár, Könnyűek lettünk mint friss lehellet s vígak, mint hókacagtatta gyermek. Szép öröm, beh kellettél te már!” Boldog az, aki így tudja látni a telet: „Szép öröm, beh kellettél te már!” „Köszöntelek tél” — írja Davies is, „te megszépíted, nagy virággá te építed ezt a fát, ötven fekete karját fehérrel vonva be, míg a gallyakra millió kis fehér kesztyűt húz a hó”. Költő álmokat ne hajszolj! — hangozhatna tt kérlelhetetlen logika szava. De hát álom ez?! Itt a valóság fényei simulnak egymás mellé alázatosan és valami szent nagyot akarással, hogy így, teljes valóságukban részesedjenek az élet igazi lüktetésében és sodrásában. Talán csak így, ilyen átalakult, egészséges benső szemlélettel lehet valóban eljutni addig a pontig, amikor az ember már alkotója és védelmezője is tud lenni mindennek a szépségnek, olyan értelemben, ahogyan azt Garai Gábor nemrégen megfogalmazta „kortársainak, 0 háborús gyermekkor sebzettjeinek”: Nekünk dereng már, bízzunk, hátha jókor még ép derékkal érünk el oda hol férfisorba lép a gondtalanság f eledhetetlen gyermeki kora... A jégvirág nem lesz a fagy verése csak szirmok álma, véletlen csoda a hóvihar hazátlanul bitangol bejutni rést nem lel a ház falán s többé a tél szigorú érkezése nem tördel ráncokat senki homlokán! Győr Sándor
