Evangélikus Élet, 1969 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1969-03-30 / 13. szám
KÉSZPÉNZZEL BÉRMENTESÍTVE BP. TL ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS HETILAP \XXTV. ÉVFOLYAM, 13. SZÄM 1969. már eins SSL Ara: 3,— Forint Engedelmes volt VIRAGVASÁRNAPJAN például• állítja elénk Pál apostol Jézust, amikor ezt mondja: „Engedelmes lett halálig, mégpedig a kereszthalalig.” (Fii. 2, 8). ROSSZ ÍZŰ szó a mi korunkban az engedelmesség. Valamikor azzal bocsátották el a szülők gyermekeiket: „Aztán jó és engedelmes gyerek légy!” Maguk sem hittek az abszolút szófogadásban, hiszen ők is voltak fiatalok, de az ilyenfajta intelem hozzátartozott a társadalom, irrealitásokra hajló, romantikus hangneméhez. A forradalmaktól megrettent polgári társadalom tette legfőbb erénnyé az engedelmességet, s ebből születtek azok a rendszerek, amelyekben az elöljáró parancsolt, az alárendelt pedig bokáját összevágva jelentette ki: „Igenis, kérem alássan!” és magában sokszor dühöngve, de szolgaian teljesítve a parancsot. „Rebellis” protestánsoktól eltekintve a tekintélyt elv alapján engedelmességre nevelt az egyház is, és ebben legfőbb például állította magat Jézust: íme, ő is engedelmes volt a kereszthalálig. VÉGZETES lépésnek tekinti némely írásmagyarázó, hogy Pál az engedelmesség fogalmát alkalmazta Jézus magatartására, ezzel Jézustól idegen elemet vitt bele a keresztyén etikába, és lehetővé tette, hogy Pállal igazolják pz engedelmességen alapuló tekintélyrendszert. így szerintük egyenes vonal fut Páltól a fasizmusig, amelyben egyébként józan polgárok követtek el embertelen rémtetteket, s a felelősségre vonáskor arra hivatkoztak: „Parancsra cselekedtem.” . NEM ért meg egyetlen mondatot sem Pál teológiai fejtegetéseiből az, aki nem veszi figyelembe azt a vitatkozó, dialektikus módszerét, amellyel ellenfeleinek szavait és kifejezéseit felveszi, azután Jézusra figyelve, új, igazi tartalommal tölti meg, és így fordítja vissza vitapartnerei felé. így jár az engedelmesség szóval is. Ez korának és környezetének egyik legfontosabb erkölcsi és társadalmi jelszava. Pál tudatosan veszi fel ezt a szót, és ugyanilyen tudatosan és világosan tölti meg új tartalommal, amikor Jézusra mutat: Ö az, aki igazán engedelmes volt. JÉZUS engedelmességét Pál szerint az jellemzi, hogy nem mint alárendelt, hanem mint valóságos Isten engedelmeskedik. Ezzel azonban visszájára fordul az engedelmesség értelme, mert így az engedelmesség nem az alárendelt, hanem elsősorban és mindenek felett az elöljárók és vezetők erénye lesz. Szülő a gyermekétől úgy és annyiban várhat engedelmességet, amennyiben maga is engedelmeskedik. A vezetéssel megbízott ember akkor áll a helyén, ha nem önmaga számára Követel engedelmességet, hanem az önmaga felett álló igazságnak és valóságnak, amely előtt maga is meghajol és engedelmeskedik. JÉZUS magatartásával Pál nem igazol formálisan minden engedelmességet. Jézus Istennek volt engedelmes, de még Istennek sem akárhogyan és akármiért. Jézus még Istennel is harcol azért, hogy legyen könyörületes az emberekhez, és Isten bűnbocsátó kegyelméért könyörög a keresztén is, ahogyan Pál is harcol az Istennel imádságaiban népéért. Jézus Isten emberszeretetének engedelmeskedett a kereszthalálig, és ezért az ő nyomában engedelmességről nem is lehet másképpen szó, csak úgy, hogy engedelmeskedünk az emberszeretet parancsának, akár vezetők, akár vezetettek vagyunk. Embertelenséget lehet parancsra elkövetni, de az embertelen parancs megtagadása nem engedetlenség, hanem igazi engedelmesség. Innen érthető, hogy Pál miért nem foglalkozik az engedelmesség határának kérdésével, ami pedig annyira izgatja a gyakorlati etikusokat. Az engedelmesség nem formális, hanem tartalmi kérdés, tartalma felől pedig nincs határa az engedelmességnek. Értelmetlen azt kérdezni, hogy meddig mehetünk el az emberszeretet parancsának való engedelmességben. Csak a halálig — mint Jézus is. JÉZUS keresztje alatt az lehetett Péter és a tanítványok gondolata, hogy mégiscsak jobb kardot fogni, mint megbocsátani, jobb uralkodni, mint embertársainknak szolgálni, jobb az ajtókat bezárva visszavonulni, mint Jézus nyomában az emberszeretet parancsának engedelmeskedni — halálig. ISTEN azonban húsvétkor Jézust igazolta. Dr. Prőhle Károly AZ EGYOLDALÚ EGYHÁZI BEFOLYÁS ELLEN David Poling amerikai újságíró aggodalmát fejezte ki az egyik amerikai napilapban amiatt, hogy az Egyesült Államok új elnöke egyoldalúan tájékoztatja magát egyházi részről a politikai eseményekről. Különösen is kifogásolta Poling, hogy Nixon egyelőre Billy Graham evangélizátorra támaszkodik egyházi szempontból. Az új elnöknek — írja Poling publicista — tárgyalnia kell azokkal az egyházi emberekkel is, akik kellemetlen dolgokat is fognak mondani az új elnöknek egyházi részről. Emlékeztetjük olvasóinkat arra, hogy B. Graham, az amerikai evangélizátor, a vietnami háború könyörtelen folytatása mellett foglalt állást hónapokkal ezelőtt. AZ EGYHAZAK világtanAcsa DIAKÓNIAI OSZTÁLYA TITKÁRÁNAK MAGYARORSZÁGI LÁTOGATÁSA Az Európai Egyházak Konferenciája bizottsági ülése alkalmából Magyarországon tartózkodó Bengt-Thure Molan- der svéd lelkész, az EVT Dia- kóniai Osztályának titkára február 17. és 20. között a magyar- országi protestáns egyházak diakóniai munkáját tanulmányozta. Az Ökumenikus Tanács programja keretében látogatást tett á Szabadegyházak Tanácsánál és több szeretetintéz- ményben. Megtekintette egyházunk Budai Szeretetotthonát és á zuglói nyugdíjas lelkészotthont. Részt vett a református egyháznak a szeretetintézmé- nyek vezetői és az egyházmegyei diakóniai előadók részére rendezett konferenciáján Mátraházán. Meglátogatta a református egyház tiszafüredi és őrszentmiklósi szeretetotthonát, valamint az öregek otthonát Leányfalun. Molander, lelkész látogatást tett D. Káldy Zoltán püspöknél. Felszabadulás ünnepére A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ ÉVEI a szenvedésnek, veszteségnek, egyéni tragédiáknak, a világra kiterjedő katasztrófának évei voltak. Éhség, rongyosság, otthontalan- ság, betegség és, halál telítették ezeket az éveket csordultig. Az emberi lélek irtózott, rettegett és elvadult ezekben az években. A háború veszteseglistá- ján éppen ez áll elsőnek. Történelmünknek ’ ezekben a sötét napjaiban a felszabadult országrészen kibomlott a nemzeti újjáépítés, az ország egysége és a jövőért való küzdelem zászlaja. A fasiszta háború Magyar- országgal együtt evangélikus egyházunkat is pusztulásba és szenvedésbe sodorta. Templomaink, paplakjaink, gyülekezeti házaink úgyszólván mindegyike megsérült többé-kevés- bé, nem egy pedig teljesen tönkrement. ÚJJÁÉPÍTETT és szebbé tett templomaink s egyházi épületeink tanúsítják és bizonyít ják egyházunk magára találását, szabad, erőteljes, építő életét. Ugyanakkor ezek a templomok tanúsítják és bizonyítják, hogy teanplomépítő híveink nem akarnak újabb rom- badöntött templomokat és kiégett lelkészlakokat. A HORTHY RENDSZERÉVEL összenőtt egyházpolitika miatt méltán töltötte el nyugtalanság azokat, akik felelősek voltak. A személyükre vonatkozó aggodalmat azonban kiterjesztették az egész egyházra, azzal ijesztgették a híveket, hogy halomra ölik a lelkészeket, elveszik a templomokat, megszüntetik' a vallásszabadságot. A történe'- mi változások küszöbén sokan erőszakos beavatkozástól féltették egyházunkat. Egyházüldözéstől, templomelvételtől, papok elhurcolásától féltek. Istennek legyen hála, másként történt. Az orosz parancsnok£ héten.,. ságok a szabad vallásgyakorlatot biztosították. Egyházunk végezhette munkáját, híveink élhették vallásos életüket., A Nemzeti Kormány fenntartotta az állam és egyház eddigi helyzetét Meghagyta a vallásgyakorlat szabadságát. Anyagi támogatásban részesítette az egyházakat. EGYHAZUNK sohasem volt közömbös népünk sorsa iránt, hanem múltjának legértékesebb hagyományai szerint vállalta a néppel való közösséget. Ezekben az években alakult ki egyházunk magatartásának az a hagyományos — de a kiegyezés óta megszakadt — útja, amelyen népünkkel való egységben végezte küldetését és szolgálatát. Ez nem is lehetett másként, hiszen egyházunk is hatása alá került annak a hatalmas társadalmi átalakulásnak, ami Magyarországon végbement. A társadalmi igazságtevésnek, az egykori szegények és elnyomottak felemelésének óriási eredményei, a soha nem látott lendületű országépítő munka eredményei lényegében a szociális és társadalmi igazság szellemében valók, amik keresztyén szemmel is csak hely eselhetők. MIT JELENT A FELSZABADULT HAZÁBAN ÉLNI? Azt jelenti, hogy az ember csak a közösség javára végzett munkában találhatja meg Isten jótetszését. A keresztyén ember számára nem lehet meddő kérdés az élet értelme és célja. Ez a kegyelemből, hit által megigazult ember számára a felebarátok összességének, a hazának és az emberiségnek a javára kifejtett cselekvő keresztyén élet. Ennek alapján a keresztyén ember természetes érdeklődéssel. vesz részt minden olyan ügyben, amely a társadalom jólétét érinti. A BECSÜLETTEL VÉGZETT MUNKA a fokmérője országunkban a hazaszeretetGyógykezeltetési offertóriumot tartunk gyfilekezeteinkben. Ez az offertorium azt a célt szolgálja, hogy . a gyülekezetek lelkészei, egyházi munkásai részére az Országos Egyház kedvezményes üdülést biztosítson. Egyházunk tulajdonában három üdülő van. Ezek közül egy mátrai és kettő balatoni. Ezekben az üdülőkben nyernek felfrissülést a szolgálatokban elfáradt egyházi munkások. Ezeket az intézményeket egyházunk tartja el, s az ott pihenő lelkészek, egyházi munkások térítési dija nem fedezi a tényleges kiadásokat. Ezért egyházunk minden esztendőben virágvasárnapon kérő szóval fordul gyülekezeteink népéhez, s kéri a hívek áldozatát lelkészeink gyógykezeltetéséhez. nek. Ez a méltó magatartás a felszabadult hazában! A keresztyén ember számára mindez természetes, hiszen a szeretet nagy parancsolatán nyugszik lelkesedése minden igaz és jó ügy iránt, amely a felebarátokat mijid az egyéni segítés, mind a közösségi, nagy távlatú, országos méretű támogatás vonalán előbbre visz. A keresztyén ember meglátja a szolgálatokat és a feladatokat a templomban, a gyülekezetben, de ugyanakkor a szántóföldön, a gyárban, a közéletben is. A keresztyén ember az egyházban és a hazában reá váró kötelességét is hűséggel akarja teljesíteni.. Nem akar uralkodni a világ felett, mint a középkori egyház, de elszigetelődni sem akar a világtól, mint a szektás magatartás, hanem az emberszeretet cselekedetei területén termi meg hite a maga jó gyümölcsét. EVANGÉLIKUS, LUTHERI ÉLETFELFOGÁSUNKAT tagadja meg az, aki a való élettől elvonatkoztatva úgy akar hivő életet élni, hogy kiszakítja magát a hazánkban pezsgő élet lendületéből és a célkitűzések és tervek éppen reá váró feladataiból. Tudomásul kell vennünk, hogy örökéletürrk nem a mennyben fog eldőlni, hanem itt a földön. Örökéletünk azon dől el, hogy hitünk hogyan tudja a szolgálat gyű» mölcseit teremni a mindennapi életben, hogy keresztyén mi» voltunk meglátszik-e munkánkon, hogy a Krisztustól kapott kegyelem transzformálódik-e embertársaink iránti szeretette. Isten ajándéka, hogy felszabadult, békés, nagy távlatú hazában élhetünk. Luthertől tanuljuk a jó felsőbbségért és a békéért való hálaadást. Isten adományával akkor élünk méltán, ha örömmel és készséges szívvel szánjuk oda magunkat a felebarát szolgálatára, az élet gazdagabbá és szebbé tételére, a lelkiismeretes, szorgalmas munkára. D dr. Ottíyk Ernő BŰNBÁNATI ÉS ENGESZTELÉSI NAP Több protestáns egyház a 4-e ugyanis egyúttal első év- bűnbánat és engesztelés napjá- fordulója annak, hogy meg- vá akarja avatni az idei nagy- gyilkolták Martin Luther King pénteket az Észak-amerikai lelkészt, Nobel-díjas amerikai Egyesült Államokban. Április néger békeharcost. LITURGIKUS KÍSÉRLETEK! AZ UPPSALAI SZÉKESEGYHÁZBAN Az uppsalai evangélikus székesegyházban naponként tartanak úrvacsorái istentiszteleteket a déli időben. A kísérleti istentiszteletek csak 20—25 percig tartanak. A lelkész nem viseli a svéd egyházban egyébként használatos liturgikus öltönyt. Az oltár «aft egy egyszerű asztal, melyet a templom egyik mellékhajójában állítottak feL Az úrvacso- rázók nemcsak térdelve, hanem állva is részt vehetnek az úrvacsorában. PÁRBESZÉD a nemkeresztyen világvallásokkal A Kelet-ázsiai Keresztyén ray Rogers lelkész személyé- Konferencia párbeszédet akar ben a párbeszéd titkárát is kifolytatni a buddhizmussal és nevezte. Rogers lelkész máris hinduizmussal, mint a két leg- több megbeszélést folytatott a nagyobb ázsiai világvallással, fenti vallások képviselőivel a E célból a Konferencia C. Mur- párbeszéd megindítása végett. VALLÁSI SOKSZÍNŰSÉG JAPÄNBAN A tokiói Művelődésügyi Minisztérium statisztikát tett közzé, amely szerint Japánban 58p elismert vallásfelekezeti csoportosulást tartanak számon. A buddhizmus, különböző válfajaival együtt, a legnagyobb lélekszámú, majd a shintoizmus következik. Ezeken belül a legjobban terjed a „Soka Gakkai” fanatikus ortodox buddhista irányzat, amely 1951-ben csupán 3000 családot számlált, ma kétmillió család tartozik hozzá, ami mintegy 11 millió lelket jelent. Van egy szekta, amelynek a jelmondata: „az élet célja a szerencse- vadászat.” — A japán keresztyének mintegy száz csoportosulást tartanak számon, összesen 825 000 lélekkel. Ezeknek kb. egyharmada protestáns, köztük a legnagyobb szervezet a Kyodan protestáns uniós egyház. IMÁDKOZZUNK Ür Jézus Krisztusunk! Áldunk és magasztalunk Téged sze- retetedért, amellyel eljöttél erre a világra, s elindultál, hogy végigjárjad a golgotái kereszt útját. Magasztalunk Téged, hogy Te olyan Király vagy, Aki még az életét is odaadta övéiért. Köszönjük, hogy lehajoltál a bűnös emberhez, s bűnét magadra vállaltad. Kérünk, uralkodj rajtunk, szereteteddel újítsd meg az életünket, hogy igaz hittel tudjunk hinni Benned, s őszinte szeretettel, készségesen tudjunk segíteni azokon, akiket reánk bíztál. Áldd meg a következő napokat, a nagyhetet, hogy tudjunk igédre figyelni, s bűneinket megbánva tudjuk járni a te gyermekeid szeretetben soha meg nem lankadó, szolgáló útját, ámen. GYÜLEKEZETI LELKÉSZEK SZÉLESKÖRŰ BEVONÁSA AZ ÖKUMENIKUS BIBLIAFORDÍTÓ MUNKÁBA A Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsa Bibliatanácsának ószövetségi fordítói szakbizottsága hetven gyülekezeti lelkésznek megküldte sokszorosított formában Mózes második könyve . fordításának szuperrevíziós szövegét, kérve a lelkészek véleményét és hozzászólását az új fordítással kapcsolatban. A bizottság ezzel is minél több gyülekezeti lelkészt akar bekapcsolni a már húsz éve folyó ökumenikus bibliafordítói munkába. NIXON ELNÖK ÉS AZ EGYHAZAK Az új amerikai elnököt arra hangú lag elfogadott határozat kérte az észak-amerikai Egye- hangsúlyozza, hogy egyetlen sült Baptista Egyház, hogy ne felekezetnek ilyen előnyben ré- nevezzen ki személyes képvi- szesítése nagyban veszélyeztet- seletet a Vatikánban. Az egy- né a nemzet „belső békéjét”. AZ EGYHAZAK SZÖVETSÉGE 1969-BEN MEGVALÓSUL Dr. Schönherr generálszuperintendens, kelet-berlini püspökhelyettes szerint 1969 közepére várható a „Német Demokratikus Köztársaság Evangélikus Egyházi Szövetségének” a megalakulása. Schönherr szerint az összes keletnémet evangélikus tartományi egyhazak tagjai lesznek a szövetségnek és ha ez év közepén megalakul az Egyházi Szövetség zsinata és vezetősége, akkor egyedül ez a szerv lesz illetékes az egyházak képviseletére a Német Demokratikus Köztársaság területén. Lényegében ez a tény azt fogja tehát jelenteni, hogy az EKG (Németországi Evangélikus Egyház), amely eddig mindkét német állam evangélikus egyházainak az összekötő és egyesítő szerve volt, kelet-német területen elveszít), hatáskörét. „Az egyházi szervezetek az egyház bizonyság- tételéért vannak. Ha ezt a szolgálatot nem tudják elvégezni, akkor meg kell őket változtatni. A bizonyságtétel fontosabb a szervezetnél” — jelentette ki ezzel kapcsolatban Schon- herr püspökhelyettes.
