Evangélikus Élet, 1969 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1969-10-26 / 43. szám
Van telki görcs is, nemcsak testi. S a hitbeli görcs éppen olyan kínos-káros, mert éppúgy bénít, mint a testi. De az a jó, hogy van orvossága is, — lelki görcsoldó. Százados vita folyt azon, hogy melyik fontosabb: a hit, nagy a cselekedet?! Csak a hit a fontos, hajtogatta váltig az egyik, s belegörcsölt ebbe a makacsságba. — Csak a cselekedet a fontos, feleselt a másik, s ugyanúgy begörcsölt az egyoldalú féligazságba. Ez a vita ébredési mozgalmakat színezett, kegyességi típusokat alakított, egyházproíi- lokat határozott meg. országokat állított szembe, rengeteg torzsalkodást okozott, temérdek meddő moralizálást, üres dogmatizálást tenyésztett. Hajba lehetett kapni azon. hogy melyik apostolnak van igaza: Pálnak-e, a hit apostolának, vagy Jakabnak, a cselekedet apostolának? Még Lutherünk is „begörcsölt” egyszer ebben a dologban: Jakab írását „szalmalevéi”-nek mondta, mert hogy az a cselekedeteket hangsúlyozza. Persze Jakab sehol sem mondja, hogy a hit nem kell. Hanem azt mondja: „A hit cselekedet nélkül halott önmagában.” Szószerint: a cselekedetekben meg nem élt hit — elpusztítja önmagát. Mint ahogyan a görcsberándult testrész lebénul, s ha görcsét fel nem oldanánk, elhalna. Jakab nem a hit nélküli cselekedeteket dicséri, hanem az életté tett hitet. Pál se mondja sehol, hogy nem kell a jócselekedet, hanem azt mondja: Krisztus a saját áldozatával feleslegessé tette a régi zsidós-ceremóniás cselekményeket — ezeket érti a „törvény cselekedetei”-n, s felszabadított a benne való hitből fakadó jó dolgok cselekvésére. Pál nem a cselekedet nélküli hitet dicséri, hanem a szolgálattá váló hitet. A római levél nagy igéje — a reformációnak is ez lett az indító igéje — Római levél 1, 17: „Az igaz ember hitből él.” Ennek az igének hagyományos Görcsoldó magyarázata ez: hogy Isten előtt megállhasunk, azaz élhessünk, most és örökké, — igazságra van szükségünk. De ez az igazság nem telik magunkból. Az Isten előtt szükséges igazságot csak Isten maga adhatja a saját igazságából. S ö Krisztus érdeméért adja is, azaz megigazít — ha hiszünk a bűneink miatt meghalt s üdvösségünkért feltámadt Krisztusban. Ez a magyarázat helyes és mindig is az marad. De ki tagadhatná, hogy a sok üres elméleti emlegetés a dogma görcsébe merevítette ezt az igét, s közben elsikkadt anak elsődleges, egészen egyszerű jelentése, hogy ti.: az Isten kegyelméből Krisztus-hitre juttatott ember ebből a hitből él. Eli ezt a hitét. — Pál élte a hitét, Jakab is hitből élt. Nincs ellentét közöttük. A nem hitből születő cselekvés éppen úgy a dicsekvés lelki görcsébe merevedhetik, mint ahogy a cselekvéssé nem tett hit a tétlen álkegyesség görcsébe. A hitbeli görcsoldódás két példája került elém mostanában. Megkaptam a régi Szirák nagyasszonya, Róth Teleki Johanna 1812-ben kelt végrendeletének nyomtatott szövegét (Róth'Teleki Johanna nagyanyja volt Teleki Lászlónak, ki haladó po’itikus, Kossuth diplomatája, Madách Imre politikai vezére és barátja volt, s aki Becs elnyomó politikája elleni tiltakozásul 1861-ben öngyilkos lett; Juhász Gyula „szent öngyilkosának nevezte.) Róth Teleki Johanna végrendeletének elején ezt írja: „...Áldom én és halhatatlan lelkem örökké áldja a véghetetlen örök Istent, hogy ... származásomat igazén jó keresztyéni szüléktől engedte, hogy velem a maga esmáre- tének s azáltal az idveségnek igaz útját megismertette. Ezen véghetetlen irgalmassága Istennek, kiben én mindig hittem, bíztam, reménylettem, ajánlom az én bűnös, de a Jézus Krisztus, Istennek szent Fia egyszeri elégtételének véghetetlen érdemét hitel tulajdonító telkemet, hívén, hogy az bemegyen a véget nem érendő örömbe...” Igeszerű, szép hitvallás, megállhat az Ágostai Hitvallás mérlegén is. De ha Róth Teleki Johana végrendelete csak ilyen szép és igaz hittéteteknek, bizonyságtevésnek a foglalata volna, abban csak az orthodox kegyesség igazhitűskö- désének példáját kellene látnunk. De a végrendelet folytatódik. Miután rendelkezik, hogy javaiból mit hágy „a sziráki szentegyháznak ..., a pesti augustana confessiót tartó gyülekezetnek ... a garamszegi evangelica ecclesiának ...”, „az augustana vallást tartó” iskolák tanulóinak 100 000 forintot testál. A soproni evangélikus líceumban többen jártunk több téten át abban a cipőben, amelyet Róth Teleki Johanna alapítványának kamatösztöndíjából kaphattunk. De Róth Teleki Johanna hitéből arra is telt, hogy „Egy néma, siket leányt, Cselóvszky Annát és egy Huszár Marci vak gyermeket tartottam eddig Isten nevében; fiam is legyen e nyomorultak iránt hasonló jótéteménnyel ...” Ez az evangélikus nagyasz- szony megvallott hitének s abból fakadó jótetteinek egyensúlyában így találta meg a görcsoldót a frázishit és tettdicsekvés kettős görcséből. A másik példa. A múlt század hatvanas évei során a nógrádi egyházmegy éber. megjelenik egy érdekes esperességi pecsét. A négy centiméteres átmérőjű pecsét közepén a Bárány, — zászlaja a kereszt: az értünk meghalt, diadalmas Jézus Krisztus. Külső felirata: A Nógrádi Á-. H. Ev. Esperesség Pecsétje. Belső felirata: HIGYJ TETTEL, TÉGY HITTEL. Irattárunkban úgy találtam, hogy ez a pecsét hetvenöt évig volt használatban. Mért tűnt el, nem tudhatjuk. De azt állíthatjuk, hogy ez a pecsét remek szintézissel fogja egybe a hivő cselekedetet és a Cselekvő hitet. Évszázados görcsös hitviták csendesedhetnének görcsoldott békességbe, ha ez a szintézis életté válhatnék bennünk. Érdemes volna kideríteni, használatos volt-e ez a kitűnő szövegű pecsét más egyházmegyékben is?! Nem csodálkoznám, ha kiderülne, hogy csak Nógrádban használták. Itt ugyanis akkoriban Madách Imre már világirodalmi szinten fogalmazta meg •— tulajdonképpen ugyanazt, s nagy művének utolsó mondata hamarosan közmondásk ' *t szállt száj- ról-szájra e tájakon: „Ember küzdj, és bízva bízzál!” Ha Madách ezt a mondatot történetesen fordított sorrendben írta volna, voltaképp ugyanazt írta volna: bízzál és küzdj. Aki a hit és cselekvés — cselekvés és hit kétoldalú, de egységes életvalóságában a sorrendet erőlteti, — görcsbe merevíti az életét. A reformációban felszabadultunk hivő cselekvésre • — cselekvő hitre. Mert az evangélium az egyház Urának görcsoldó orvossága. Szabó József Magyar részvétei a jugoszláviai országos evangélikus lelkészkonferencián VALLOMÁS Lutherom. Lutherom! Ki vagy te nagy s erős? Hősöknél hősibb vagy. És érzem, mégse hős. A Jugoszláviában élő evangélikusok szeptember 30-án es október 1-én tartották 10. országos lelkészkonferenciájukat Újvidéken (Növi Sad), a Vajdaság fővárosában. Az ez évi lelkészgyűlés azért is fontos forduló volt a jugoszláviai evangélikusság életében, mivel a szlovák evangélikus egyház, p szlovén (vend) és a horvátországi évangélidöttjeként Struhárik püspök meghívására részt vett és a megnyitó ülésen előadást tartott dr. Nagy Gyula teológiai professzor. Előadásának témája ez volt: „Az egyház új életstílusa * a mai világban”. A lelkészek nagy érdeklődéssel fogadták és részletesen megvitatták az előadást. Ugyancsak jelen volt a konferencián dr. Wild mainzi Életed lobogó lánggal írt költemény. Régóta olvasom, rajongva őrzöm én. S nem fakul, fényét nem vették el századok: Még érted remegek, még veled lázadok. Veszélyek ösvényén, csillagtalan úton Igazság szerelmét tetőled tanulom. Halni mertél volna. Húsz János és közéd Ki állt, hogy elkerüld a máglya rőt tüzét? Hogy néked sikerült áttörnöd a falat! (Hány mártír vére folyt, csörgött el az alatt!) Evangélikus központ — templom és püspöki hivatal — Cjvidék-Nov! Sad, Jugoszlávia. kusság, valamint a szlovák evangélikus egyházkerülethez tartozó magyar esperesség most tették meg az első lépést a jugoszláviai evangélikus egyházszövetség megalakulása felé, megtárgyalva és alapul elfogadva egy közös statútumot. A mintegy 80 ezer evangélikust, köztük számos több ézres gyülekezetét, magába foglaló jugoszláviai evangélikusok ismert vezető személyisége D. Juraj Struhárik püspök, akit egyházunkban is jól ismernek és becsülnek. Alexander Kercmar és Gustav Babylon esperesek is jártak az elmúlt években hazánkban. A jubileumi országos lelkészkonferencián — amelyen több mint 40 lelkész és prédikátor jelent meg — a ma. gyár evangélikus egyház kül(NSZK) docens, aki a Lüther- kép átalakulásáról beszélt a római katolikus irodalomban. Az ausztriai evangélikus egyházat dr. Oscar Sakrausky bécsi püspök képviselte. A lelkészkonferencia résztvevői, a külföldi vendégekkel együtt, szeptember 30-án és október 1-én az esti órákban meglátogatták a közeli Ki- szács és Glozsan nagy evangélikus gyülekezeteit, és zsúfolt templomok előtt szóltak a két gyülekezet népéhez. A jugoszláviai országos lelkész! konferencia újabb alkalom volt annak megtapasztalására, hogy a Duna-meden- ce evangélikus egyházai ma is érzik történelmi összetartozásukat, és szükségük van egymás tapasztalataira, felismeréseire, hogy hűségesen végezhessék szolgálatukat a mai világban, NMiként bábjátékos a kedvelt figurát, Úgy rángatott az Ür kedvét töltve ki rád. Pályádon mindenütt az ő keze nyoma. Nem a vak sors formált, ha jó, ha mostoha. S te is akartad őt, mint aki építed Országát, világát Bizalmad volt hited! Nincsen lehetetlen az előtt, aki hisz: Üdvvé lesz a kereszt, rózsává a tövis. Lutherom, Lutherom! Ki vagy te nagy s erős? Kutatlak s szemedből más néz rám, nem a hős Tsten gyermeke vagy — bizony fényes orom, Én pedig— testvéred, bár csak porszem, korom. Scholz László Reformációi emlékünnepély A Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsába tartozó egyházak 1969. október 26-án, vasárnap este 6 órai kezdettel a Budapest, Kálvin téri református templomban REFORMÁCIÓI EMLÉKÜNNEPÉLYT TARTANAK Az ünnepély rendje: 1. „Te benned bíztunk eleitől fogva...” Közének. 2. Igét olvas és imádkozik: LACZKOVSZKY JÁNOS, a Baptista Egyház elnöke. 3. „Térj magadhoz drága Sión.” Közének. 4. Igét hirdet: D. KORÉN EMIL evangélikus esperes, 5. Hans Leo Hassler: „Erős vár a mi Istenünk motetta. Előadja a Kálvin Kórus. Vezényel: Máté Jánosné, orgonán kísér: Máté János. t 6. Ünnepi beszédet mond: KOMJÁTHY ALADAK református esperes. 7. Heinrich Schütz (1585—1672): „Megjelent immár az Istennek szent kegyelme” — öt szótamú motetta; Adam Gumpelzhai- mer (1559—1625): „Isten dicsérd énekkel” — négy szólamú motetta. Előadja a Lutheránia ének- és zenekar. Vezényel: Weltler Jenő karnagy. 8. Befejező imádságot és áldást mond: HECKER ADAM, a Metodista Egyház szuperintendense. 9. »Erős vár a mi Istenünk,.." Közértek. Bartha püspök felszólalása Dr. Bartha Tibor református püspöktől az Országos Bekekongresszuson jelentős felszólalás hangzott el, amelyet a magyaroiszági protestantizmus nevében mondott. A felszólalásból idézzük az alábbiakat: Egyházaink békemunkájában kifejezésre jut az a tény, hogy a felszabadulás óta eltelt negyedszázad alatt, az új társadalom építésének a forradalmi időszakában az egyházakban is, a vallásos emberek gondolkodásában is, mélyreható változás ment végbe. A keresztyének is felismerték a szocialista társadalom humanista értékeit. Ez értékekről szólva, különösen azt emelem ki, hogy az új társadalomban az állam és az egyház nem két szembenálló egység. Az új társadalmi rendben a szociális és szocialista demokráciában a dolgozó ember nemcsak alanya, hanem cselekvő résztvevője a reá vonatkozó döntések alakításának. A másik fontos felismerés, amelyet hangsúlyozni szeretnék az, hogy a keresztyén humanizmus és a marxista humanizmus nemcsak megférhet egymás mellett, hanem korunkban szükségszerűen össze kell fogniuk. Történelmi tény, hogy a mai emberiség életszemléletét két világméretű gondolatrendszer humanizmusa befolyásolja: a keresztyén humanizmus és a marxista humanizmus. Mindkét életszemlélet kiemelkedő képviselői egybehangzóan vallják, hogy érdeklődésük középpontjában az ember áll. / Amikor e felismerések nyomán egyházaink hazánk új társadalmi rendje mellé állottak, akkor az egyházak világában és az egyházak történetében korszakos jelentőségű döntést hoztak, tudniillik, állást foglaltak a haladásért, a társadalmi igazságosságért folytatott világméretű küzdelemben. Állást foglaltak a forradalmi társadalmi átalakulások ügye mellett. Ennek a döntésnek megfelelően hazánkban a protestáns egyházak, a keresztyének és a szocialista állam között pédamuta- tó jó viszony és együttműködés alakult ki. Hazai bókemun- kánk legfontosabb feladatának azt tartjuk, hogy hozzájárulunk népünknek ahhoz az erőfeszítéséhez, amellyel — soha nem tapasztalt egységben — az új társadalmi rend felépítésén eredményesen és nagy sikerrel fáradozik. A magyar protestáns egyházak ezt az állásfoglalást határozottan képviselik a nemzetközi egyházi élet minden fórumán. Bartha püspök ezután mélyrehatóan elemezte az egyházak békeszolgálatát a nemzetközi életben, majd így fejezte be nagy hatású felszólalását: Örömmel és hálával állapítjuk meg, hogy egyházaink a nemzetközi egyházi életben végzett békemunkájához, melyei Krisztusnak engedelmeskedve, megszentelt hagyományaiknak szép példáit követve végeznek, békeszerető népünk, szocialista társadalmunk minden segítséget megad és biztosítja a szükséges hátteret. Gyűjteményi A Művelődésügyi Minisztérium és az Állami Egyházügyi Hivatal rendezésében a magyarországi egyházi gyűjtemények — könyvtárak, levéltárak, múzeumok — vezetői részére kétnapos értekezletet tartottak október 8-án és 9-én Budapesten, a Magyar Nemzeti Galériában. Az értekezletet Molnár János művelődésügyi miniszterhelyettes nyitotta meg. Az értekezleten részt vett és felszólalt Prantner József államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke. A tanácskozáson Gönyey Antal, a Művelődésügyi Minisztérium múzeumi főosztályának vezetője tartott előadást „A magyarországi egyházi gyűjtemények helye és szerepe a nemzeti kultúra megőrzésében és közkinccsé tételében” címmel. Az előadást hozzászólások követték. Egyházunk részéről Karner Ágoston országos fótit-» kár fejezte ki köszönetét a konferencia megrendezéséért, vakonferencia •lámipt, az-, állam már eddig is megmutatkozó messzemenő anyagi és erkölcsi támogatásáért, amellyel egyházunk könyvtárát, levéltárát és műkincseink megőrzését segítette. Az értekezlet ezekután szekciókban végezte munkáját, ahol egyházunk képviselői hozzászólásaikkal vettek részt a közös munkában. A konferencia résztvevői megtekintették a Budapesti Történeti Múzeumot és a Nemzeti Galéria kiállításait a Budavári Palotában és felkeresték az Országos Levéltárat is. A gyűjteményi munkásságunk színvonalát és szervezettségét, valamint a megfelelő állami szervekkel való együttműködést, a nemzeti kultúra területén való szolgálatunkat célzó konferencián egyházunk részéről Karner Ágoston országos főtitkár, dr. Sólyom Jenó, levéltárunk tudományos munkatársa, Papp 1 vénné, könyvtárunk vezetője és Virágh Gyula budapesti lelkész vett részt. — r — ■ Bécsijén rendezték meg az első európai teológus kongresszust, szeptember 22—26 között, amelyen az európai protestáns teológiai fakultásokról mintegy 150 résztvevő jelent meg, akik több mint ötven teológiai akadémiát, ill. hittudományi kart képviseltek. Anglia kivételével minden európai országból voltak résztvevők. A budapesti Evangélikus Teológiai Akadémiát dr. Vámos József professzor képviselte. A teológiai tudományok művelőinek ezen a találkozóján Magyarországról részt vett még dr. Kocsis Elemér debreceni református teológiai profesz- szor, valamint D. dr. Pákozdy László Márton budapesti református teológiai professzor, aki egyben a kongresszus megnyitó előadását is tartotta. Kettős őröműnnep Kelen földön öt évvel ezelőtt avatta fel D. dr. Vető Lajos püspök a Farkasréti temető főbejáratához közel, a Németvölgyi út 138. szám alatt épült közös protestáns kápolnát. Azóta szívesen jönnek ide a vasárnap reggel likőr kezdődő istentiszteletre, meg a szerdánként du. fél 6- kor kezdődő bibliaórára nemcsak a gyülekezet tagjai, hanem azok az evangélikusok is, akik szeretteikre emlékezve járják a temetőt. Az ötéves jubileum alkalmából október 31-én du. 5 órakor ökumenikus hálaadó istentiszteleten D- dr. Ottlyk Ernő püspök hirdeti az igét Ugyancsak a reformáció emléknapján este fél 7 órakor ökumenikus hálaadó istentisztelet keretében adja át az egyházkerület püspöke a nagy áldozattal, külsőleg teljesen megújított kelenföldi templomot Az istentisztelet előtt 6 órától reformációi orgonamuzsikát szólaltat meg Sulyok Imre. A szokásos havi szeretetve!*- dégség november 1-én, szombat du. fél 6-kor lesz a Bocskai úti tanácsteremben, amelyen dr. Kosa Pál rákoskeresztúri lelkész tart előadást: „Halál, hol a te fullánkod?” címmel.
