Evangélikus Élet, 1969 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1969-09-21 / 38. szám
» \ Teológusok között Bosseyban Páratlanul sokszínű társaság találkozott a Bossey-i ökumenikus Intézet teológusok szamára rendezett háromhetes tanfolyamán július 25-től augusztus 12-ig. Több mint 70 teológiai hallgató és fiatal lelkész, közöttük több nő is. gyűlt össze mind az öt világrészről, 28 országból, Kanadától Ausztráliáig, Brazíliától Koreáig és Dél-Afrikától Finnországig. Felekezetileg is színes volt a kép: több mint 15 t'elekezet volt képviselve a hallgatók között. A megbeszélések pedig állandóan három nyelven, angolul, németül és franciául folytak. Az előadásoknak, plenáris megbeszéléseknek és szemináriumi tanulmányoknak egy központi témája volt, az a kérdés, amely a teológusok körén messze túlmenően világszerte foglalkoztatja a keresztyénsé- get: a feltámadás. Megérkezésemkor - is emlegették Hazim metropolita előadását, amelvben benyomást- keltően érzékeltette, hogy a feltámadás realitása mennyire meghatározza az orthodox egyház életét és szolgálatát. Ebeling német professzor azzal a hermeneutikai kérdéssel gondolkodtatott el, hogy a feltámadásról szóló bibliai bizonyságtétel, amely a korabeli apokaliptlka és antik világnézet kifejezéseivel szólal meg, mit. jelent ma számunkra. Smart angol professzor viszont a modern nyelvelemzés eredményei felhasználásával üzenet es a következetes bib- liakritika szorosan összefonódva együtt szólalt meg előadásomban. Élményszámba ment, amikor M. Thomas* az Egyházak Világtanácsának elnöke kérdésekre konkrét feleletet adó szocialetika. Jellemző volt a fiatalokra, hogy az élő Krisztushit alapja és jelentősége az emberiség mai kérdései szempontjából foglalkoztatta őket, és ezt a két pólust mindenképpen össze akarták fogni. Az is jellemző, hogy szenvedélyesen keresték a puszta eszmecserén túlmenő közösséget is. A konferencia folyamán a különböző egyházi csoportok, a katolikusok, az anglikánok, a protestánsok és az orthpdoxok úrvacsorái istentiszteleteket tartottak, s ezekre meghívták a többi felekezé- teket is. Meg is jelent mindig mindenki, de az úrvacsorában a hitbeli különbségek miatt mégsem vehettek részt, és ez fájdalmasan hatott a közösség érzése ellenére is. Viszont közvetlenül érzékeltette annak a feladatnak a nagyságát és jelentőségét, hogy a keresztyének mégis eljussanak a hit és a szeretet közösségére. Elismerés illeti a konferencia vezetőjét, J. Weber amerikai professzort, aki a problémák éles megvilágításával és kedves humorral irányította a megbeszéléseket, A kritikus helyzetekben pedig Nissiotis igazgató az orthodox hívekre jellemző melegséggel érvényesítette az „igazságot szeretettel” aranyszabályát. Dr. Prőhle Károly Az Ökumenikus Intézet Bosseyban azt a kérdést fejtegette, hogy konkrét példákon szemléltette a feltámadás üzenetét lehet-e a feltámadás jelentőségét az es hogyan lehet megszólaltatni indiai keresztyének társadalmi a modern világ szekularizált szolgálata szempontjából, nyelvén. Élénken felfigyeltek, Végül pedig H.—D. Wend- amikor a feltámadt Krisztus land német professzor előadá- követésére felszólító bibliai sa nyomán sokat vívódtak a _______________________________ fiatalok azzal a kérdéssel, hogy a feltámadás hitéből hogyan vezethető le a mai társadalmi NGELIKUS FÖLDRAJZ Evangélikusok Ázsiában Az ősi világrész, Ázsia —, ismereteink mai állása szerint — az emberiség bölcsője. Európától egy észak-dél irányú hegység, az Urál, meg egy belső tenger, a Kaspi választja el. A hegység és a tenger között húzódó síkság a „népek kapuja” természetes ösvényt szabott a nomád vándor törzseknek, népeknek, amelyek egymást űzve, szorítva jöttek századokon keresztül Európába, hogy itt is heves harcok, „honfoglalások” után elhelyezkedjenek a kontinens térképén. A két kontinens összenőtt, — sziámi ikrek vagyunk — és nemcsak földrajzi, de ezer és egy tényező szabja meg közös sorsunkat. Ázsiától, amelyet az igazi Keletnek nevezhetünk, sok mindent kapott Európa. Nemcsak az „őshaza” tiszteletre méltó lehetőségét nyújtotta, de kultúráját is mindenkor megosztotta velünk. Különböző csatornákon keresztül szivárgott századokon át ide Európába a Kelet szépsége, misztikuma, művészete, vallása Tanítómester volt, amikor még mi nomád életet éltünk. Ázsiától sok mindent kapott Európa. Csak egyet emeljünk ki! Itt Ázsiában látott napvilágot az idők teljességében a világ üdvözítője, Jézus Krisztus. Itt született tehát a keresztyén vallás, amelyet napjainkban hamisan Európa-, vagy a Nyugat vallásának nevezünk. De vajon úgy igaz-e, ahogyan gyér ismereteink révén elkönyveljük, hogy a keresztyén hit csak a fehér emberre szabva áll jól? Nem kellene-e megtudnunk, mi történt itt Ázsiában a 2000 esztendő alatt Krisztus evangéliumával? Bizony, ha keveset is tudunk róla, de Ázsiában mostohább körülmények között virágzó keresztyén élet volt és van. Kezdve az „első egyházszakadástól”, amely az V. században itt következett be. — és azóta a nyugati egyházak eretnek bélyegzőjével homlokukon — önálló életüket élték. Üldözték,' szorongatták őket, beékelődtek más nagy történeti vallások közé, de a maguk hűséges szolgálatát, a zord időkben is mindenkor elvégezték. Ki gondol ma már arra, hogy a XIII. szazad nagy utazója, Marco Polo harangzúgást hallott a távoli mongol sztyeppék városaiban és templomtornyok irányában haladt! Hogy Kínáig eljutott a keresztyénség, beleértve a nagy indiai félszigetet is. Hogy ma évezredes kolostorromokat tárnak fel messze Keleten és keresztyén síremlékek tanúskodnak Ázsia egykori keresz- tyénségéről. A történelem nem bánt kesztyűs kézzel az itt élő keresztyénekkel. Viharos lökésekkel szakadt rájuk nemegyszer a megsemmisülés, hogy azután ismét elölről kezdjék élni igen szerény körülmények között hitüket. Ha belegondolunk abba, hogy itt Európában ugyanez idő alatt „államvallás” voltunk és a hatalom is az egyház kezében volt. akkor tudunk igazán hódolni az ázsiai keresztyén egyházak nagysága előtt. E roppant világrész, a maga 44 millió km2-nyi területével, 1842 millió lakosával, 34 független államával és mindenek felett bonyolult történelmével nagy nehézség elé állít bennünket. Mégis szeretnénk közelebbről megismerkedni vele. Elsősorban természetesen azzal a csekély számú evangélikussal, amely itt él Ázsiában. Alig több mint 2 millió az evangélikusok száma. Ez bizony elenyészik e roppant tömegű népek tengerében. Bizonyos területeken alig, vagy szinte egyáltalában nem találunk evangélikust. Ázsiát, ha magunk elé terítjük a térképet, négy nagy zónára bonthatjuk. Az elsőt nevezzük „mohamedán Ázsiának". Kis- és Elő-Ázsiától Pakisztánig vallásilag egységes Jjóna ez.1 Államvallás az iszlám és itt néhány evangélikustól eltekintve, alig találunk hitsorsost. A második területi egységet nevezzük ..buddhista Ázsiának”. Dél- Ázsia nagy. sűrűn lakott félszigetei Indiától Thaiföldig sorolhatók ide. Itt már bővebben találunk evangélikust. A harmadikat „sárga Ázsiának” mondhatnánk, Kínától— Japánig ugyancsak elenyésző az evangélikusok száma. És a negyedik „Szibéria”, ahol egyáltalában nem tudunk róluk. Ezekben a területi egységekben fogjuk hasonló módon vizsgálgatni a kérdéseket —, történeti, szociális, gazdasági, vallási stb. —. mint tettük Afrikánál. LELKÉSZHIANY SVÁJCBAN A nyugat-európai egyházak a második világháború óta küszködnek lelkészhiánnyal. Most a zürichi kanton egyház- tanácsának hivatalos jelentése szerint arról értesülünk, hogy csupán ebben a kantonban 22 lelkészi és 5 segédlelkészí állás nincs betöltve Jubileum és őrségváltás a zöldövezet gyülekezetében Államunk városfejlesztési politikájában egyre nagyobb szerepet kapnak a Budapest körül kialakuló zöldövezeti települések. Ezek között is talán a legjelentősebb helyet foglalja el Érd. Az új M. 7-es úttól a Dunáig, Diósdtól Tárnokig elterülő, több mint 12 kilométeres átmérőjű területen közel 40 ezer ember lakik, akiknek nagy része vonattal, autóbusszal naponként jár be dolgozni Budapestre. A gyülekezet kettős ünnepére érkeztünk. 25 esztendővel ezelőtt alakult meg az érdi missziói egyházközség, s most a gyülekezet népe messze szórványokból is azért sereglett össze, hogy erre a negyed évAz istentisztelet keretében iktatta be az esperes Kunos István felügyelőt, valamint Binder Oszkár és Győrfy Ferenc presbitereket. Az új felügyelő a 87 esztendős Csaba György örökébe lép, aki a gyülekezet alapító presbitere volt és mint felügyelő közel 20 éven át szolgált hűségesen a gyülekezetben. A gyülekezet megbecsülő szeretetét azzal juttatta kifejezésre, hogy most tiszteletbeli felügyelővé választotta. Az új felügyelő személyében fiatalabb, de már kipróbált segítőtárs került Bányai Sándor lelkész mellé. Szüksége is van erre a segítségre, mert a szétszórt anyagyülekezet pásztorolása melszázadra emlékezzen, s a megtapasztalt áldásokért az egyház Urának hálát adjon. Van is miért hálát adni! Nemcsak a gyülekezet erősödött meg ez alatt a 25 év alatt, hanem a gyülekezet áldozatkészségéből, s más gyülekezetek testvéri segítségéből felépült a takaros kis templom, s majdnem kész állapotban áll a lelkészlakás is. Ez utóbbi csak azért nem készült el teljesen, mert a gyülekezet lelkésze saját házában lakik. A hálaadó istentisztelet igehirdetői szolgálatát dr. Sel- meczi János esperes végezte. 1 Kor. 1, 4—9 alapján arról szólt, hogy Istennek célja van egyházával, s ezzel az érdi gyülekezettel is. Gazdagabbá akarja tenni a világot, s erősíteni az erőteleneket. „Hálaadásunk akkor lesz őszinte — mondta többek között —, ha elfogadjuk Istennek ezt a gazdagító és erősítő kegyelmét, s engedjük, hogy életünkkel, szolgalatunkkal a körülöttünk élő embereket is gazdagítsa, erősítse, hogy minden ember megtalálja az Isten szerinti, kiegyensúlyozott, boldog életet.” lett hatalmas szórványterület gondozása nehezedik a vállára. Hat szárványgyülekezetben rendszeresen, hétben pedig időnként végez istentiszteleti szolgálatot. Az Iktatás után ünnepi közgyűlés volt, amelyen a gyülekezet lelkésze részletesen ismertette a 25 év történetét, kiemelve, hogy csak Isten megsegítő kegyelméből érthető meg ez a küzdelmes és mégis oly sok áldással teli negyedszázad. Az esperes az egyházmegye gyülekezeteinek köszöntését tolmácsolta, akik nemcsak most gondoltak imádságban az érdi gyülekezetre, hanem a 25 év alatt is mindeh megmozdulásában, problémájában jó testvérként a segítségére siettek. Az ünnepély közös ebéddel ért véget, ahol az esperes fehér asztal mellett elbeszélgetett a presbiterekkel egyházunk helyzetéről és jövő problémáiról. Amikor estefelé fürgén gurult a Trabant hazafelé, hálával és örömmel gondoltam arra, hogy a hatalmas zöldövezetben Isten Szentlelke zöldellő reménységű gyülekezetei teremtett. Dr. Selmeczi János A nagy halott ravatalánál Korunk egyik „nagy öregjének” és egyik legnagyobb reálpo- litikusának ravatalát állta körül gondolatban a világ. Igen, nem véletlenül hangoztatjuk, hogy a világ, mert még ellenfelei és ellenségei is megilletődött tisztelettel emeltek kalapot a nagy halott előtt a gyász óráiban. Ho Si Minht gyászolták a milliók, kicsinyek és nagyok, keleten és nyugaton, akinek a halála példátlan veszteséget jelentett a vietnami nép számára. Kevés azt mondanunk, hogy egyszerűen a szeretet és tisztelet ölelte személyiségét. Valami sokkal többről lehetett szó, amit mi itt Kö- zép-Európában és talán Nyugaton nehezen értünk meg. Nemcsak politikus és vezető volt népe életében, de mint egy szülőre tekintett föl a sok millió vietnami. Talán ebben a kifejezésben, hogy „Kossuth apánk", sejtünk meg valamit „Ho apó"-val kapcsolatban. Jellegzetes mosolya, a szeme sarkába összefutó szarkalábak, gyér szakálla ezután a semmibe vész, de amit tett, az megmarad nemcsak a fájdalom óráiban, hanem sokkal tovább és amit elkezdett, be fogják fejezni a névtelen milliók, „Ho apó gyermekei”. Ritka, változatos élete, elvhűsége és következetes ragaszko dasa a népe elé tűzött célhoz, messze felül emelte az átlag államférfiakon. Ha csak egy-két életrajzi adatot emelünk is ki, toronymagasságban emelkedik korunk politikusai fölé. A francia kommunista párt alapitó tagjai közé tartozott és Vietnamban a második világháború alatt megszervezte a nemzeti ellenállást a japán imperializmussal szemben, hogy utána ugyanazzal a lendülettel tovább folytasson egy szívós küzdelmet a visszatérő francia gyarmatosítókkal. Nyolcéves háború után vitte győzelemre népét. Majd fáradhatatlan volt a genfi egyezményhez ragaszkodásában, hogy a két vietnami nép békés úton egyesüljön. Azután újra nyolcéves megpróbáltatást vállalt népe élén az amerikai imperializmussal szemben. Valóban ritka következetes élet és annak munkája áll előttünk. Személyi varázsa és töretlen akarata magával ragadta népét és olyan hőstettekre vállalkozott, amelyekre alig találunk példát korunk történelmében. Ho Si Minh meghalt. De él az eszme, amelyet éppen három nemzedék sajátított el tőle. És a gyász napjaiban egy pillanatra sem törik meg a nép akarata: szabadnak és függetlennek lenni minden áron! így tanította „Ho apó”. Mi benne azt az embert tiszteltük, aki nagy és igaz célokért ville rohamra népét, mert ezekért a célokért a történelem során mi magunk is sokszor véreztünk. Ezért tudunk osztozni a vietnami nép gyászában és kívánjuk tiszta szívből, hogy mihamarabb köszöntsön e sok sebből vérző nép életére a béke és boldogság napja. Magyarországon tartja ülését az Európai Evangéliumi Intormációs Munkaközösség A magyarországi Egyhazak ökumenikus Tanácsának meghívására szeptember 17-től 21- ig Siófokon és Budapesten tartja évi rendes ülését az Európai Evangéliumi Információs Munkaközösség, amelyhez a különböző európai országokból mintegy négyszáz egyházi újságíró tartozik. A Munkaközösség vezetősége az utóbbi években többször is kifejezésre juttatta azt az óhaját, hogy Magyarországon szeretné megrendezni egyik ülését. A siófoki tanácskozások középpontjában „Az egyház szolgálata Kelet és Nyugat között” főtéma áll. A két alléméról egy-egy keleti és nyugati előadó tart rövid referátumot. „Az egyházak társadalmi feladatai” című alté- máról D. Dr. Otllyk Ernő evangélikus püspök és Dr.A. van den Heuvel az Egyházak Világtanácsa Információs Osztályának igazgatója beszélnek, „Az egyházak ökumenikus helyzete” címmel pedig Dr. Bartha Tibor református püspök és Friedrich König, a Lutheránus Világszövetség Sajtószolgálatának felelős szerkesztője tartanak előadást. „Az egyház helyzete a szocialista társadalomban” témáról több szocialista országból beszámolókat hallgatnak meg a résztvevők. Magyar részről D. Káldy Zoltán evangélikus püspök tart előadást erről a i kérdésről. < > Az Európai Evangéliumi Információs Munkaközösség siófoki ülésén mintegy százan vesznek részt nyugat-európai és kelet-európai országokból. Népes küldöttség érkezik a Német Szövetségi Köztársaságból, Hollandiából és Svájcból. A Munkaközösség korábbi üléseivel összehasonlítva, új vonása a mostaninak, hogy az egyházi sajtó számos képviselője lesz jelen kelet-európai országokból: az NDK-ból, Lengyelországból. Csehszlovákiából, a Szovjetunióból és Magyarországról. Ezeréves Budapest A Budapesti Történeti Múzeum kiállításának megtekintésére hívta meg Hantos János Budapest főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottságának elnökhelyettese szeptember 4-én a keresztyén egyházak és az izraelita hitközség képviselőit. A budai várpalota egyik, már teljesen helyreállított szárnyában kapott rendkívül mély benyomást keltő elrendezésben, gyönyörű márványpadozatú termekben helyet a kiállítás. A római kortól napjainkig mutatja be a település történetét ahol már Árpád vezér tábort ütött, s ettől kezdve a kialakuló két város — Pest és Buda — jelentős szerepet kapott az ország történetében, s 1848 óta hivatalosan is az ország fővárosa. A kiállítás látogatóinak egyik nagy élménye a felszabadulás utáni ásatások eredményének bemutatása, a középkori királyi palota volt. Régészek és történészek s más kutatók nagyszerű munkájának gyümölcsében gyönyörködhettek a meghívottak. Mennyi szorgalom és képzelőerő kellett ahhoz, hogy egykori boltívek egy-egy kövéből, törmelékekből helyreálljanak a gótikus lovagterem, a kápolna s a többi helyiségek magasba szökkenő csúcsívei. újra meleg színeiben ragyogjon a csempés, címeres kandalló —, élni kezdjen Zsigmond s Mátyás rég letűnt kora. A pihenőre hívogató ülőkés ablakfülkékből páratlan kilátás nyílik a városra, az új Budapestre, a hamvaiból megéledt városra. szocialista Népköztársaságunk, szeretett hazánk szépséges fővárosára. Köszönet illeti a főváros tanácsát a meghívásért, a feledhetetlen s felemelő élményért. A fogadáson megjelent Prantner József államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke és Túrái István egyházügyi tanácsos is. Evangélikus egyházunkat D. Káldy Zoltán püspök és Dr. Groó Gyula akadémiai dékán képviselte az együttléten. KILEPETT PAPOK Az utóbbi öt évben 300 katolikus lelkész lépett ki az egyházi szolgálatból Nyugatnémetországban. A német püspöki konferencia titkársága tette közzé ezt az adatot. Jól informált katolikus körök úgy tudják, hogy a jövőben ez s szám növekedni fog.
