Evangélikus Élet, 1969 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1969-09-14 / 37. szám

Hatalom-e a pénz?

Csel 8,14—25

A Szentlélek által Isten magához öleli a világot, benne minden teremtményét, élőt és élettelent egyaránt. így az emberiség minden tagja jajra, színre, nemzeti hovatartozandóságra való tekintet nélkül testvérem az Ürban. Ez az ölelés túlságosan nagy és túlságosan általános ahhoz, hogy ennyi testvérrel együtt tudjak érezni és fájjon minden ember fájdalma. Pedig — ha igazán Krisztusé vagyok — érzem minden szenvedő szenvedését annyira, hogy mentésére és segítésére kinyúlik karom bárhonnan, bárkitől hangzik felém a jaj és a kérő szó: segíts! Az Ür Jézus nevében szeretetünknek jelen kell lenni mindenütt e világban. Hatalmas cselekedete a Szentiéleknek, amikor nemzeti, faji és társadalmi ellentéteket szüntet meg és egy asztalhoz ülteti az embereket, hogy keressék a közös utat.

Az ember csak azt értékeli ami pénzben leszámolható, ami pénzen megvásárolható. Simon, a pénzes ember meg akarja vásárolni a Szentlélek erejét. Jó üzletnek ígérkezik, hírt szerez és a befektetett pénz jó hasznot hozhat. Ebből azonban nem lehet üzletet csinálni. A Szentlélek munkája nem váltható aranyra, vagy nem cserélhető hasonlóért. Az egyház nem lehet az az áruház, ahol még a Szentlélek kiáradása is megvásárolható. A Szentlélek munkájából élő egyház anyagi ügyei csodálatosak és bennünket, örök aggódó embereket megszégyenít az az egyszerű mód, ahogyan Isten kirendeli azt, amire egyházának szüksége van. Ezt azonban nem fordíthatom a magam dolgaira és nem dagaszthatja az én erszényemet. Amikor ilyen üzletet akarnak csinálni az egyházból, lesz belőle pompakedvelő, hatalmat megkaparintó, embereket leigázó érdekszövetség. Kényurak szolgája lesz, hogy azoknak minden szívtelen, embertelen, erőszakosságukhoz Isten tetszését próbálja tolmácsolni. Az egyházon nem lehet ékesség az arany fénye, gazdagságát nem a pénz sokaságának birtoklása adja. Akit a Szentlélek megvilágosított, átkot tud mondani arra, ki áruba próbálja bocsátani a Lélek ajándékát. Ezért mondja Péter Simonnak e történetben: „A te pénzed veled együtt vesszen el, mivel azt gondoltad, hogy az Istennek ajándéka pénzen megvehető.”

Isten áldozathozókká tudja tenni az embereket. Egészen csodálatos módon harangok, orgonák, templomok ára kerül elő emberek adományából. De nem veheted meg Isten kegyelmét, nem vásárolhatsz bűnbocsánatot és pénzedért nem világosit meg a Szentlélek. Az egyházon belül voltak pénzért hatalma- soliat kiszolgálók, fegyvereket megáldok, kapzsik, harácsolok, pápzsákok. A 12 tanítvány egyike már pénzért áruba bocsátotta az egyház urát, Jézus Krisztust. Azóta az igen megszaporodott tanítványok között, vannak sokan, kik hasznot akartak és akarnak húzni abból, amit a Szentlélek által Isten ád az embereknek, de soha sem ilyen helyeken, ilyeneknél mutatkozik Isten, áldása, hanem ott, ahol a Lélek szeretetéböl adni kényszerűi a hívőket. Az ilyen adományokból intézmények épültek, ahol csonka-bonkák, fészekből kiesett árvák, betegek és nyomorultak otthont és gyógyító segítséget találtak.

A Lélek ajándékát úgy kapjuk, jellemzője az, hogy ajándék, tehát legfeljebb csak kérni lehet. Az ajándékkérés ugyan kissé szerénytelen, de ezt az ajándékot kérni kell úgy, hogy kérésünk kifejezze a Lélek teljességéből jövő vágyat ezután az ajándék után. Olyan vágyakozás ez, amilyen a veszedelemből menekülni akaróé, mint a betegségből gyógyulni kívánóé. Olyan vágyakozás ez, mint a sötétben tapogatóé a világosság után, mert látni kívánja azt, ami körülötte van. Ügyességgel nem szerezhető meg a Szentlélek ajándéka, az okos fondorlat, a kapzsi törtetés is hiábavaló. Látnod kell, hogy egy fillér is többet érhet egy egész vagyonnál. Isten országának királya olyan szegény — a pénz bűvöletében élő ember előtt —, hogy a templomadót sem tudja megfizetni és maga mondja, hogy az égi madaraknak van fészkük, a rókáknak van barlangjuk, de neki nincs helye, ahol fejét lehajthatná. Az Ö gazdagságát nem irigyli meg senki, kincséért nem tör be senki, mégis van olyan ajándéka, mitől meggazdagodunk, boldogok leszünk, mert új életre születünk és ezt a Szentlélek által adja mindannyiónknak. Mátis István

— Szentháromság ünnepe után a 15. vasárnapon az oltárterítő színe: zöld. A délelőtti istentisztelet oltó rí igéje: Mt 6,24—34; az igehirdetés alijp- igéje: Cs 8,14—25. A délutáni istentisztelet alapigeje: Jer 17,

7—11.

— EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIÓBAN. Szeptember 21-én, vasárnap reggel 7 órakor az evangélikus egyház félóráját közvetíti a Petőfi Rádió és az URH adó. Igét hirdet BÁRÁNY GYULA kisbaboti lelkész.

— A FEJÉR—KOMÁROMI EGYHÁZMEGYE lelkészi munkaközössége szeptember 10—11-én Bokodon tartotta ülését. Áhítatot Magyar László, előadást Milán János, dr. Selmeczi János esperes, Lábossá Lajos. Pálffy Mihály, D. dr. Ottlyk Ernő püspök, Simonfay Ferenc, Ittzés Gábor, Sikter László, Puskás János, Nagy István és'Hoffmann Ernő tartott. Űrvacsorát osztott Simonfay Ferenc, gyülekezeti istentiszteleten igét hirdetett D. dr. Ottlyk Ernő püspök és Bottá István.

— DUNAKESZI. — Szeptember 10-én ünnepelte a gyülekezet temploma felszentelésének 30 éves évfordulóját. Az ünnepi alkalmon D. Koren Emil esperes szolgált.

— RÁKOSKERESZTÚR.

Szeptember 7-én iktatta be 1). Koren Emil esperes a gyülekezet megválasztott másodlel- készét, Kosa Lászlót. Az ünnepi alkalmon igét hirdetett D. Káldy Zoltán püspök, a Déli Evangélikus Egyházkerület püspöke.

— TEOLÓGIAI AKADÉMIA. A Teológiai Akadémia szeptember 15-én, hétfőn délelőtt 10 órakor istentisztelettel, majd ezt követően fél 11 órakor ünnepi üléssel nyitja meg az 1969/70. tanévet.

SEGÉDLELKÉSZ- ÁTHELYEZÉSEK AZ ÉSZAKI

EVANGÉLIKUS EGYHÁZKERÜLETBEN

— D. dr. Ottlyk Ernő püspök, az Északi Evangélikus Egyházkerület püspöke szeptember 1-i hatállyal Görög Zoltán rudabányai segédlelkészt Pápára, Kiss Szabolcs felavatott segédlelkészt Ruda- bányára osztotta be szolgálattételre.

MEGJELENT

D. Koren Emil: „IRGALMADAT ÉNEKLEM”

című könyve, amely énekeink történetét ismerteti meg az olvasóval.

Ára: 35,— Ft Megrendelhető a Sajtóosztályon

Megjelent dr. Pálfy Miklós: JEREMIÁS II.

Ára: 62,— Ft. Kapható a Sajtóosztályon

— KÉT íróasztal. könyvszekrény, festmények, rövid páncéltőkés zongora eladó. Bojtos László- né, Győr, Attila utca L

Istentiszteleti rend

Budapesten, 1969.

Deák tér _d-e. 9. (úrv) Trajtler Gábor, de. 11 (úrv) dr. Kékén András, du. 6 Trajtler Gábor. Fasor de, 11 Szirmai Zoltán, du. 6 Szirmai Zoltán. Dózsa György út de. fél 10 Szirmai Zoltán. Üllői út 21. de. fél 11. Karácsony Sándor u. de. 9. Rákóczi út 57/b. de. 10 (szlovák) Aradi András, de. 12. (magyal). Thaly Kálmán u. 28. de. 11 Bánd! Sándor de. 11 dr. Rédey Pál, du. 6 Bándi Sándor. Kőbánya de. 10 Sülé Károly. Utász u. de. 9 Veöreös Imre. Vajda Péter u. de. 12 Sülé: Káróly. Zugló de. 11 (úrv) Boros Károly, du. 4 szeretetven- dégség. Rákosfalva de. 8 Bízik László. Gyarmat u. de. fél 10 (úrv) Boros Károly. Fóti út de. 11. Benczúr László. Váci út de. 8. Solymár Péter. Frangepán u. de. fél 10 Solymár Péter. Újpest de. 10 Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10 Virágh Gyula. Soroksár-Üjtelep de. fél 9 Virágh Gyula. Pestlőrinc de. 11 Harkányi László. Pestújhely de. 10 Kürtösi Kálmán. Rákospalota MÁV telep de. 8. Rákospalota Nag-y- templom de. 10. Rákospalota Kisszeptember 14-eu

templom du. 3. Rákosszentmihály

de. fél 11 Karner Ágoston. Sashalom de. 9 ifj. Görög Tibor. Mátyásföld de. fél 11. Cinkota de. fél 11, du. fél 3. Kistarcsa de. 9. Rákoscsaba de. 9 Békés József. Rákoshegy de. 9. Rákosliget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél 11, du. 3.

Bécsikapu tér de. 9 (úrv) Várady Lajos, de. 11 (úrv) Várady Lajos, du. 6 Madocsai Miklós. Toroc- kö tér de. fél 9 Madocsai Miklós. Óbuda de. 9 Fülöp Dezső de. 10 (úrv) Fülöp Dezső. XII. Tarcsa.y Vilmos u. de. 9 Bencze Imre, de. 11 Bencze Imre, du. fél 7 Ruttkay o&emér. Budakeszi de. 8. Takács József. Pesthidekút de. fél 11 Takács József. Kelenföld de. 8. (úrv) Csengődy László, de. 11 (úrv) Csen- gődy László, du. 6 Bencze Imre. Németvölgyi út de. 9 dr. Rezessy Zoltán. Nagytétény de. fél 9 Vison- tai Róbert. .Kelenvölgy de. 9. Budafok de. 11 Visontai Róbert. Budaörs du. 3 Visontai Róbert.. Csillaghegy de. fél 10. Csepel de. 11.

Ssámolatlanul

Tüzet vágytál fejedre, s elégni gyáva voltál.

Lánggal akartál győzni anélkül — hogy hamuvá omolnál.

Szikrát szikrára szórni,

a pernye keserű salakja nélkül.

Számolatlan osztani,

s osztatlanul maradni végül.

Már láthatod, magadat nem kímélheted.

Ne alkudozz, ne sírj, bomló zsigereid felett,

Nem menthető,

anyagod kell a lángnak,

Lassanként adagolt atomjaid: Energiának.

Saghy Ildikó

LEVÉL

Kedves Testvérem.’

A kapott ajándékot, úgy illő, hogy rövid időn belül megköszönjük. Már két hét is eltelt azóta, hogy Tőled kis csomag érkezett címemre. Benne művészien kiképzett feszületet találtam. Szeretném, most Neked megköszönni. Az ajándék mindig örömmel tölti el annak a szívét, aki kapja. Örömömet azonban megzavarta az ajándékhoz mellékelt leveled. Arról írtál soraidban, hogy nemrég elhunyt drága édesanyád kedves emlékét küldöd el családunknak, s úgy gondolod nálunk lesz a legjobb helyen. Ez ütött szíven! Neked nincs egy kis helyed e feszület számára? Hisz ez a feszület díszítette édesanyád hajlékában szórvány istentiszteletek alkalmával a kis oltárt. Mennyi örömet jelentett az elhunytnak, mikor ilyen istentiszteletre készülődve puha ronggyal fényesre dörzsölte e keresztet! S hogy ragyogott az arca, mikor a kis oltáron minden szép rendben várta az ünnepi alkalmat, hogy hittestvéreivel együtt hallgathassák Isten Igéjét! Most. hogy á halál elragadta tőletek édesanyádat, e kis hajlékot is fel kell számolni.

Ha, bármikor úgy érzed, szükséged lenne e keresztre, ne szé- gyeld visszakérni, örülnék, ha mielőbb írnád: hiányzik otthonodból. . .

Szerdahelyi Pálné

„Minden gondotokat Őreá vessétek, mert neki gondja van rátok.” (1 Pt 5,7)

VASÁRNAP. — „Kicsoda pedig az közületek, aki aggodalmaskodásával meghosszabbíthatja az ő életét egy arasznyival?” (Mt 6,27) Mi modern emberek büszkék vagyunk az értelmünkre, mégis sokszor cselekszünk értelmetlenül. Tudjuk, hogy az aggodalmaskodás értelmetlen, mégis de sokszor aggódunk feleslegesen. A szorongás, aggódás tönkreteszi egészségünket, s megrövidíti az életünket. Nagyon fontos azért, hogy idejében megszabaduljunk az életünket emésztő szorongásoktól, aggodalmaktól. Jézus meg akar gyógyítani minket e „betegségből”. ö ma is segíthet rajtunk.

HÉTFŐ. — „Amit Isten teremtett, jó, és semmi sem megvetendő, ha hálaadással élnek vele.” (1 Tim 4,4) A teremtett világ — Isten világa — jó. Ez keresztyén hitünk boldog felismerése. Ebből következik, hogy a hivő ember nem menekül a világból, nem veti meg a világ javait, hanem hálaadással élvezi azokat. Keresztyén hitünk nem gátolja, hanem helyes irányba tereli és rendezi kapcsolatunkat a világgal. Megtanít bennünket helyesen élni a világban.

KEDD. — „Valóban nagy nyereség az istenfélelem megelégedéssel.” (1 Tim 6,6) Napjainkban, a gazdaságirányítás új rendjében, gyakran hallunk a nyereségről. A haszon, a nyereség mind fontosabb tényezője a gazdasági életnek. A vállalatok és a vállalkozók legfőbb célja a nagy nyereség. Ez természetes. — Pál apostol az istenfélelmet és a megelégedést tartja nagy nyereségnek. Igaza van? Feltétlenül. Bárki meggyőződhet róla, ha hittel rábízza magát Istenre.

SZERDA. — „Áron vétettek meg, ne legyetek emberek rabszolgái.” (1 Kor 7,23) A tulajdonos rendelkezik az ő tulajdonával. Ezt igazságosnak tartjuk. A mi gazdánk az Úristen, aki nagy árat fizetett értünk. Joga van tehát rendelkezni velünk. Mennyei Gazdánk mégsem kényszerít minket a neki való szolgálatra. Nem vár tőlünk „kényszer- munkát”. Azt kívánja, hogy önként, szeretetből cseleked- jük az ő akaratát. Azt akarja, hogy senkinek se legyünk rabszolgái.

CSÜTÖRTÖK. — „A patakból lesz néked italod; a hollóknak pedig megparancsol tam, hogy tápláljanak téged ott”. (1 Kir 17,4) Isten sohasem hagyja cserben övéit. A legkülönfélébb módon gondoskodik róluk. Néha nagyon meglepő az ő módszere, de mindig eredményes. Ezt tapasztalta meg Illés próféta a Kerith patak partján, s erről győződhetnek meg mindazok, akik egészen rábízzák magukat Isten gondviselő szeretetére és hűségére.

PÉNTEK. — „Ha valaki nem akar dolgozni, ne is egyék.” (2 Tessz 3,10) Forradalmian újszerű volt Pál apostol koráéban ez a kijelentés. Ma természetesnek tartjuk, hogy minden munkaképes ember dolgozzék, s így keresse meg a maga és hozzátartozói kenyerét. Szocialista társadalmunk alapja a munka. A munka nélkül szerzett jövedelem nem egyeztethető össze az erkölcsi törvénnyel. A keresztyén ember becsületesen végzett munkája: hétköznapi istentisztelet Ez kedves Istennek és hasznos az embereknek.

SZOMBAT. — „Jézus pedig felemelte tekintetét tanítványaira és így szólt: Boldogok vagytok..(Lk 6,20) „Minden ember boldog akar lenni ...” — így kezdődik egy közismert dal. Valóban, boldogságra vágyik minden szív, ezért keresi minden ember a boldogság titkát. Mégis sok ember boldogtalan. Jézus a Hegyi Beszédben megmutatta a boldogság útját. Ez az út ma is járható. A keresztyén ember naponként megtapasztalhatja, hogy Jézus boldogsággal ajándékozza meg a benne bízókat, hogy ahol Jézus van, ott a boldogság.

Táborszky László

EVANGÉLIKUS ELET

A Magyarországi Evangélikus Országos Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti: a szerkesztőbizottság Fel ej ős szerkesztő és kiadó ;

O. Koren Emil

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, Vin., Puskin n. K.

Telelőn: 142—07* Csekkszámlaszám: 20.412—Vili. Előfizetési ár: egy évre 90.— Ft Árusítja a Magyar Posta Index 25 211

83,n75

Athenaeum Nyomda, Budapest Rotációs magasnyomás Felelős vezető:

Soproni Béla igazgató

Háromszázöiven éve indította első hadjáratát Bethlen Gábor

A protestánsok pártfogója és a nemzeti függetlenség védelmezője, Bocskai István halála után tovább romlott a helyzet hazánkban. A török — fosztogatásai, rablásai mellett — legalább vallási kérdésekben közömbös volt, de a Habs- burg-uralkodók nemcsak politikailag és gazdaságilag tartották gyarmati sorban Magyarország' nyugati és északi részét, hanem hatalmi szóval, paranccsal, fenyegetéssel, ígéretekkel és fegyverrel támogatták az egyre jobban megerősödő ellenreformációt.

Megrázó erővel mutatta be a hitében üldözött protestáns nép, és a függetlenségében veszélyeztetett ország sorsát Al- vinczi Péter kassai pap Magyarország Panasza című, 1619-ben megjelent röpiratá- ban: „ ... Ha pedig valaki Magyarországnak nyomorodott sorsát mélyebben akarja meggondolni a hit dolgában (holott a lelkiismereteken senki egyéb nem, hanem egyedül az Isten uralkodik), az igazi evangéliumi vallást az országból a nyírt papság (katolikus papok, szerzetesek) gyökerestül kigyomlálni igyekezik vala, mert immár az evangélikusoktól a templomok elvétetnek vala, immár az evangélikus egyházi szolgák számki vettetnek vala, immár a kisdedek a szent ke- resztségnek feredőjétől meg- tiltatnak vala, a halottak temetését harangs/.óval és ékes sereggel ékesíteni nem vala

szabad és végezetre a szokott helyen eltemetni nem engedtetik vala.;Ez az ellenre- formációs helyzet csekély változtatással évszázadokon keresztül fennmaradt.

A fegyverrel kivívott bécsi békét nem tartották meg. Egyre nagyobb méreteket öltött a protestánsok zaklatása, és a küzdelem a hazafias érzés ellen. Hazánk függetlenségéért érzett felelőssége és a protestánsüldözés miatt fogott fegyvert Bethlen Gábor.

Bethlen Gábor 1613-ban lett Erdély fejedelme. A népszerű fejedelem célja az volt, hogy Erdélyt és a Habsburg-ország- részt egységes, független magyar állammá alakítsa. 350 éve, 1619 szeptember elején kijött Erdélyből és támadásba lendült 18 000 főnyi seregével. A jobbágyfalvak lakói és a városok polgárai egyaránt örömmel és bizakodással fogadták. Debrecenben kiadta Magyarhon Sérelmei c. felhívását, közzétette hadműveletének okait. Serege csakhamar 40 000-re szaporodott. Még szeptemberben bevonult Kassára. Csapataival ezután Pozsony felé tartott. Pozsonyban Forgách nádor a várral együtt a koronát is átadta a fejedelemnek. A november 11-re összehívott országgyűlésen Bethlen nem fogadta el a neki felajánlott királyságot. AZ országgyűlés kimondta a két protestáns egyház és a katolikus egyház egyenjogúságát, és a főtemplomot minden

nagyobb városban a többségi egyháznak ítélte oda. Ezt a tervet azonban a gyakorlatban már alig lehetett megvalósítani.

Az 1620 nyarán tartott besztercebányai országgyűlésen megjelentek a Bethlennel szövetséges cseh és osztrák protestáns rendek képviselői is. Itt Bethlent királlyá kiáltották ki, de ő megelégedett a fejedelmi és kormányzói címmel. Megerősítette az ország- gyűlés a zsolnai és a szepes- váraljai zsinataink határozatait. Javaslat hangzott el, hogy a katolikus egyház irányítását 3 püspökségre vonják össze, Győr, Nyitra és Eger székhellyel. Pázmányt és a jezsuitákat, mint a nemzeti békesség megbontóit tiltsák ki az országból, és a katolikus egyházi birtokokat vegyék állami kezelésbe. Az új törvények és határozatok végrehajtását azonban károsan befolyásolta a fehérhegyi vereség Csehországban, november

8-án.

Ezután Bethlen keresni kényszerült a megegyezést a Habsburgokkal: 1621. december 31-én a Bethlen és II. Ferdinand által aláírt1 nikolsbur- gx békeokmány biztosította a vallásszabadságot. A vallásbéke oltalma alatt az evangélikusok 1622-ben Semptén, a reformátusok 1623-ban Komjáti- ban zsinatot tartottak.

Bethlen később csatlakozott a német protestáns fejedelmek szövetségéhez. Megnyerte

a török szultán támogatását is. Második házasságával sógora lett Gusztáv Adolf svéd királynak, akivel diplomáciai összeköttetésben is állt. Jól látta igazságos küzdelmének európai összefüggéseit.

A politikai és vallási sérelmek kiújulása miatt még kétszer fogott fegyvert. Az újabb háborúk az 1624. évi bécsi és az 1626. évi pozsonyi békével végződtek, amelyek csak a nikolsburgi békekötés ígéreteit ismételték meg. Bethlen Gábor 1969. november 25-én halt meg. Halálával nagy veszteség érte a protestantizmust és a magyarságot.

A fejedelem Erdélyben és a hozzácsatolt 7 felvidéki megyében segítette az ipar fejlődését, a céheket. Az emberek jóléte fellendítette a kereskedelmet. A tudomány és a művészetek bőkezű pártfogója volt: a gyulafehérvári főiskolának 5 falut és 74 000 tallért adományozott. Több diákot iskoláztatott külföldön, néha húszat is. Külföldi professzorokat hívott Erdélybe. Segélyezte Szenczi Molnár Albertet is. Törvényben biztosította, hogy a jobbágyok gyermekei is látogathassák az iskolákat, és a földesurak nem tilthatták el őket a tanulástól.

Bethlen Gábor és Alvinézi Péter szolgálata forró egyház-, ember- és hazaszeretetre, hűségre és áldozatvállalásra serkent, hogy küldetésünket jól betölthessük mindnyájunk javára! Barcza Béla

0