Evangélikus Élet, 1968 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1968-02-25 / 8. szám

És maga mellé vette a tizen­kettőt, mondta nékik: Imé fel­megyünk Jeruzsálembe, és be­teljesedik minden az ember­nek Fián, amit a próféták megírtak. (Lk 18,31) VASÁRNAP. — »A te orszá­god örökre fennálló ország és a te uralkodásod nemzedékről nemzedékre.« (Zsolt 145,13) Isten országa nem e világból való és mégis ebben a világ­ban valósul meg azok szívében és életében, akik Jézus Krisz­tus parancsolatainak engedel­meskednek. Országának nin­csenek határai. Nála nincs faji megkülönböztetés, sem sze­mélyválogatás. Ez az ország örök. A teremtésnek és meg­váltásnak végső célja Isten országának kiteljesedése. Kér­jük Urunkat, hogy közöttünk is megvalósulhasson uralma. HÉTFŐ. — »-Várom az Urat. várja az én lelkem, és bízom az ő ígéretében.« (Zsolt 130,5) A bűn és a kegyelem feszült­ségében élő hivő lélek vágya­kozása ez az imádság. A bűn mélységéből sóvárogva tekint a szabadítás felé. A bűnbánó ember teljes bizonyossággal tekinthet Jézus Krisztus ér­tünk hozott áldozatára. Ö a mi Szabadítónk. Az imádság csen­des perceinek feszült várako­zásában ajándékozza nékünk bűnbocsátó kegyelmét. A vá­rakozás nyitott lelkületűvel és a hit bizonyosságával hallgas­suk és olvassuk az igét. KEDD. — »Emeljétek fel ke­zeiteket a szent helyen és áld­játok az Urat!« (Zsolt 134,2) Arra buzdítja ez az ige a templomos híveket, hogy imádságainkat nem szabad le­szűkítenünk csupán kérésekre, hanem a hálás szívekből tör­jön elő a magasztalás szava, Isten nevének dicsőítése. Aki megtapasztalta Jézus bűnbo­csátó szeretőiének örömét és az új élet friss, üde ízét, annak szívéből kicsordul a túláradó öröm és imádságaiban boldo­gan áldja és magasztalja Urát. SZERDA. — »Ah, ah Uram Isten! Imé te teremtetted a mennyet és a földet és semmi sincs lehetetlen előtted!« (Jer 32,17) Bűnös népével szolidari­tást vállaló próféta könyörög a nép megváltásáért a minden­ható Istenhez. Végtelen hatal­mára, irgalmára és szeretetére támaszkodik. Mi sem járul­hatunk Urunk elé másként, csak úgy, ha bízunk végtelen irgalmában, hogy nála semmi sem lehetetlen. Jézus által megbocsájtja bűneinket, újjá­teremti életünket és a szolgáló szeretet útjára megtanít min­ket CSÜTÖRTÖK. — »Az em­bernek napjai olyanok, mint a fű, úgy virágzik, mint a mező­nek virága. Hogy ha átmegy rajta a szél, nincsen többé, és — DUNAKESZI—ALAG. A gyülekezeti napon vendégként részt vettek a fasori gyülekezet tagjai is. Délelőtt igehirdetés­sel szolgált Bízik László, dél­után D. Koren Emil esperes és Bolla Árpád tartott előadást. A gyülekezeti nap központi témá­ja »Csecsemőkortól keresztyén nagykorúságig« volt. HARMINCHÁROM ESZ­TENDŐS volt Madách, amikor megírta á Mózest. Azon mele­gében beküldte az Akadémia drámapályázatára. Elutasítot­ták. A bíráló bizottság elnöke Arany János volt — kevéssel előbb vette szeretettel gondjai­ba Az ember tragédiáját s tet­te késszé a halhatatlanságra. A Mózest miért hagyta sorsára? Kedvét szegte a sok javítani való? Az idő alkalmatlannak tűnt? Valóban méltán érte a kudarc a Mózest? Nem tud­ni. A visszautasítás oka: a pályázatra másféle, másforma drámát vártak. MILYEN DRÁMA IS a Mó­zes? A felületes szemlélő akár azt is vélhetné, hogy a bibliai történet átköltése, megjelení­tése, párbeszédekbe, s cselek­ménybe foglalása. (Századok­kal előbb, az iskoladrámák korában készült efféle.) Alta­tás volna erre gondolni; s egyébként a dráma értékét csökkentené is. Bármiféle át­dolgozásnak — akár egy bib­liai történet újraköltésének is — csak akkor van értelme, ha hozzá tud adni valamit is az eredetihez: ha gazdagítja, ér­telmezi, a maga korára alkal­mazza. Sokáig ilyesminek tekintet­az ő helye sem ismeri többé azt.« (Zsolt 103,15—16) Emberi életünk rövid és múlandó a földön. Amint* a pompázó mezei virágokat egyik napról a másikra a fagyos szél tönk­reteszi, úgy enyészik el éle­tünk halálunk óráján. Ebben a kilátástalan sötétségben vil­lan fel Jézus Krisztus feltáma­dásának és az örök életnek drága, vigasztaló fénye. Aki Jézusban hisz, annak élete nem tűnik el nyomtalanul. Örök élet vár ránk! PÉNTEK. — »Bálám így fe­lelt: Ha Bálák az ő házát arannyal és ezüsttel tele adná is nékem, nem hághatom át az az Úrnak, az én Istenem­nek szavát.« (4 Móz 22,18) Leg­drágább kincsünk az ige. Sem­mi földi értékhez nem hason­lítható, mert Isten az életet és üdvösséget közli általa. Aki felismerte az ige mindenek felett való értékét, az éber lel­kiismerettel őrködik azon, hogy az ige mellett engedel­mes szívvel megmaradjon és semmi földi kincset ne helyez­zen eléje. SZOMBAT. — »Nemzedék nemzedéknek dicséri művei­det, s jelentgeti a te hatalmas­ságodat.« (Zsolt 145,4) Isten jó­sága, kegyelme és bűnbocsátó szeretete sugárzik műveiből a hívő ősök szakadatlan láncola­tán keresztül. Ez a bizonyság- tétel egy többszólamú, hatal­mas. Istent dicsérő himnusz, mely zeng az egyházban száj­ról szájra és apákról fiúkra száll. Tőlük kaptuk az igét és nekünk a mi nemzedékünk sajátos problémái között keik megszólaltatnunk Isten dicső­ségére és embertársaink üd­vösségére. Garami Lajos Az igazi bölcsesség Jak 3, 13—18 Az igazi bölcsesség lelki rajzát teszi itt elénk az apostol. 1. AZ IGAZI BÖLCSESSÉG NEM OKOSSÁG, HANEM MAGATARTÁS. Mi hajlamosak vagyunk e kérdésnél: »Kicso­da bölcs és értelmes?« az egyáltalán szóba jöhető emberek cso­portját leszűkíteni az okos fejek és agyakrobaták kivételes kö­rére. Olyanokra gondolunk, akik nagy tudásuk, széles körű is­meretük, magával sodró tanító- és beszélő képességük alapján valóban bölcs és értelmes emberek. A lelki rajz finom, mélyre nyúló körvonalaiból nem okos fej kerül elő, hanem bölcsnek mondott életfolytatás. Mert az igaz bölcsesség ebben az összefüggésben nem értelem, ha­nem szív és lelkiség kérdése. Erkölcsi magatartás kérdése. In­nen van az, hogy az apostol nem tudásból és ismeretből vizs­gáztatja levele olvasóit, hanem szívüket és életüket vizsgálja. Nem azt mondja: Hadd halljam hangodat!, hanem: Mutasd meg cselekedeteidet! Lelki rajzán a bölcsesség vonalvezetése ismételten is össze­ölelkezik az igazság vonalaival. Bölcsesség és igazság elválaszt­hatatlan egymástól! Köznapi szóhasználatunkban a bölcsesség és bölcs magatartás olykor súrolja az életművészet értelmét és jelentését. Az apostol lelki rajzán az igaz bölcsesség az igazság­ban gyökerező élet gyümölcse. És mivel Jézus Krisztus az igaz­ság, azért a legfőbb bölcsesség abban a Krisztusban gyökerező élet, aki bölcsességül lett nekünk Istentől és igazságul, szent­ségül és váltságul. 2. AZ IGAZI BÖLCSESSÉG AJÁNDÉK FELÜLRŐL. Tu­dás, ismeret és okosság részben adottság, másrészt egyéni szor­galom, szívós akarat és álmatlan éjszakákba kitartóan belete­metkező tanulás, tudományos kutatás drága gyümölcse. Mivel nem érett gyümölcsként hullott ölünkbe, hanem nagy áron sze­reztük, sokszor nem szívesen veszi maga mellé testvérként a szelídséget és alázatosságot. A tudás gyakori kísértése a szelle­mi gőg, az elbizakodottság, az irigység és felfuvalkodás. Az igazi bölcsesség ajándék felülről. Az apostol azt tartja bölcsnek, aki elfogadja Isten Lelkének vezetését. Ahol Isten lelke uralkodik emberek között, ott az sokféle módon látható lesz az emberi együttélés során. Többek között abban is, hogy ott minden vihar elcsitul. Ott eltűnnek a földi, testi és ördögi bölcsesség közismert velejárói: az igazság és szeretet elleni vé­tek. A civakodás, felfordulás és mindenféle gonosz tett. Az igaz bölcsesség békességet szerez. Mivel ajándék felülről. 3. AZ IGAZI BÖLCSESSÉG KÖZÖSSÉGFORMÁLÓ ÉS KÖZÖSSÉGFENNTARTÓ ERŐ. Feltehető, hogy az apostol ezt a lelki rajzot a gyülekezetben hangoskodó, bölcsességükkel kér­kedő, sokat civakodó és felfordulást okozó tanítóknak küldi. Az az összefoglaló üzenete: Felülről való bölcsesség nélkül nincs békesség és testvéri közösség, csak bomlás és felfordulás. Az igazság magva minden gyülekezetben csak békességben vethető el, és felülről való bölcsességgel. Ami felülről jön, nemcsak megvilágosít, hanem meg is szentel és meg is tisztít. És ami Is­tentől való, mindenkor olyan, hogy tisztátalan kézzel nem sza­bad hozzányúlni. Weltier Rezső-----------------------------------------^----------------------------------­>. .. késsen vagy-é?< Madách Mózeséről ték a Mózest: Madách e mű­ben szólott a maga korának gondjairól, s hozzá szinte napi aktualitással, publicisztikusan. Amikor a Mózest írta, Nógrád megye képviselőjeként politi­kai harcot is vívott, Kossuth és negyvennyolc mellett küz­dött akkor, amikor az osztrák császár az első kísérleteket tette a kiegyezés előkészítésé­re. Hevesi Sándor, a magyar színházművészet nagy alakja, az 1925-ös bemutató alkalmá­val így nyilatkozott a Mózes­ről (s a legfontosabbat rövi­debben aligha lehetne össze­foglalni) : »... a Mózes Az ember tragédiája mellett leg­nagyobb műve a költőnek és az egész magyar drámairoda­lomban a leghatalmasabb szín­padi allegória. Az ötvenes években nem lehetett Magyar- országon a szabadságról és az alkotmányról beszélni. Madách megírta a magyar szabadság és magyar alkotmány drámá­ját, az osztrák önkényuralmat, és a magyar harcos prófétát, a. maroknyi népnek s a kiválasz ­tott lángelmének nagyszerű küzdelmét a jövőért, a régi és új nemzedékek összerobbaná- sát..., megírta olyan színpadi erővel, amely ma sem marad­hat hatástalan a nézőre.. .« A HATÁS még negyven esztendőt váratott magára, s Keresztury Dezső bölcs restau­rálása, s a veszprémi Petőfi Színház lelkesedése kellett hozzá segítőtársul. A Mózes ezután megjelent könyvformá­ban is (Kass János gyönyörű rézkarcaival, a Magvetőnél), s néhány hete bemutatta az ország első színpada, a Nem­zeti Színház is. Egy hallatlanul nagy erejű, gondolkodásra késztető színész segített itt hozzá még a nagy sikerhez, Sinkovits Imre, Mózes szere­pében. De az érdem, persze, a rendező Marton Endréé is. Ahhoz, hogy a Mózes, porai­ból megéledve, most, több mint száz évvel megírása, év­tizedekkel kudarcot vallott ős­bemutatója után, amikor a magyar nép már más, új éle­tet él. igazi sikert arasson, az is kellett, hogy mégse legyen — Ötvened vasárnapján az oltárterílő színe: zöld. A vasár­nap délelőtti istentisztelet ol- tári igéje: Mt 23, 23—36; az igehirdetés alapigéje: Jak 3, 13—18. A délutáni istentiszte­let alapigéje szabad textus. — EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIÓBAN. Február 25-én, vasárnap reggel fél 8 órakor evangéli­kus vallásos félóra lesz a Pető­fi Rádió és az URH hullám­hosszán. Igét hirdet WELT- LER REZSŐ soproni lelkész, a Győr-Soproni Evangélikus Egyházmegye esperese. — A FEJÉR-KOMÁROMI EVANGÉLIKUS EGYHÁZ­MEGYE Lelkész! munkaiközös­sége február 22-én Budapesten tartotta ülését. Bevezető áhíta­tot Selmeczi János esperes, be­fejező áhítatot Szakáts László, előadást, illetve beszámolót Nagy István, Simonfay Ferenc és Fenyvesi László tartott. — A HAJDÚ-SZABOLCSI EVANGÉLIKUS EGYHÁZ­MEGYE lelkészi munkaközös­sége február 27-én Nyíregy­házán tartja ülését. A reggeli áhítat keretében úrvacsorát oszt: Endreffy János. Igehirde­tési előkészítőt Szabó Vilmos, előadást Gáncs Aladár, korre­ferátumot Lábossá László tart. Ifj. Benkóczy Dániel esperes az időszerű kérdésekről tájé­koztatja a lelkészeket. — KELENFÖLD. A gyüle­kezet szeretetvendégségén, március 2-án, szombaton este fél 6 órakor Görög Tibor kecskeméti lelkész, a Bács- Kiskun Evangélikus Egyház, megye esperese tart előadást. — KONDOROS. Január 28- án a gyülekezeti szeretetven- dégségen Székács Sámuel szarvas-ótemplomi lelkész tar­tott előadást »Isten dicsősé­gének megjelenése« címmel. — BÉKÉS. A gyülekezet február 24-i szeretetvendégsé­gén Deme Károly békéscsabai lelkész hirdetett igét. Özv. Gov- rik Lászlóné Turmezei Erzsé­bet és Bodrog Miklós verseiből adott elő. özv. Kasza Sándorné pedig saját versét szavalta. Szavalattal szolgáltak még Budai Jolánka, Béna Misiké és Szatmári Julika. — BUDAFOK. D. Dr. Ottlyk Ernő püspök, az Északi Evan­gélikus Egyházkerület püspöke február 25-én látogatást tesz a gyülekezetben. Délelőtt 9 óra­kor Kelen völgyben, 11 órakor Budafokon, délután 3 órakor Budaörsön, fél 5 órakor pedig Törökbálinton hirdet igét. — KECSKEMÉT. A február 11-i gyülekezeti szeretetven- dégségen Karner Ágoston or­szágos egyházi főtitkár tartott előadást. — A délelőtti isten­tiszteleten a Teológus Otthon nevében Solymár Gábor teoló­gus szupplikált. napi aktualitású allegória, vagy ne csak az; örök monda­nivaló, időtálló erények kelle­nek ehhez. A műalkotásban e kettőnek szorosan együtt kell járnia: az időszerűségnek és az időtállóságnak. A MÓZES így a nép, s a nép vezetésére elhívott ember ví­vódásának drámája. Egysze­rűbben szólva: az elhivatottság drámája. Azt vallja: aki a nép élén áll, ne fölötte álljon. arra vezesse a népet, amerre elhívása küldi, s a nép követi öt. Azt is hirdeti, hogy az embernek meg kell változnia ahhoz, hogy az ígéret földjére eljuthasson: mássá kell lennie. Hogy a vezetőnek, a közvetítő­nek, a küldetés véghezvivőjé- nek szerényen vissza kell vonulnia, visszafogni magát, hiszen csak eszköz ő, feladatot hajt végre, meggyőz, tanácsol, irányít — s nem ő maga a cél. »MÓZES! KÉSZEN VAGY­É?« — kérdi Jehova hangja a Kánaán határán. Ez a kérdés hangzik Mózesben mindvégig — s ez hangzik a Mózesben is. Ezt kérdezi Madách: »... ké­szen vagy-é?« az embereknek szolgálni, akár ha Józsué feje­zi is be a küldetést? Zay László Eszmélet Aki ellen a gyógyintézet hó­fehér erődítményrendszerét emelték, tűnődve megáll az ágy előtt, amelyről már levették a kórlapot és holnap vadonat­újra cserélik a verítékes, ösz- szegyűrt ágyneműt is. Nem hordott kaszát, nem hasonlí­tott a templomi freskók csont­vázfiguráira sem, fáradt és ko­moly volt, mint a mamák, akik este összeszedik a szerteszórt játékokat a gyerekszobában. Már épp inteni készült az ágyon fekvőnek, amikor meg­látta a sarokban összebújó két fehérköpenyes alakot. Az éj­szakai ügyeletes ápolónő volt és a haldokló férje, az osztá­lyos orvos, akik összekulcsolt kézzel, rossz lelkiismerettel várták boldogságuk egyetlen gátjának leomlását. — Akkor hátrálni kezdett a fal jégfehér csempéi felé, s a csillogó kór­termi fal magába nyelte, mint a mély fájdalmak a sírást. * A beteg tudta, hogy néhány másodperc múlva már lesz annyi ereje, hogy résnyire nyissa a szemét és akkor meg­látja majd a mennyországot, mert hogy meghalt, az bizo­nyos. Nem volt szörnyű. Olyan hangokat hallott, mint amikor pohárba beszélnek a gyerekek és egy szőnyeg kezdett kigön- gyölődni előtte a látóhatár széléig — ennyi volt az egész. Felnyitotta a szemét. Fehér de­rengés volt — az ágy vékony rácsai mögött látszottak a fű­tőtest bordái —, alig kivehető árnyalatai a fehérnek, mintha tejet, papírt, krétát kellene megkülönböztetni egy hóme­zőn. Aztán meglátta az összesí- muló két fehér köpenyt. Ott, ahol lebegett, lét és eltűnés ha­tárán, már hiányzott az iszo­nyat, a rádöbbenések tudomá­sulvétellé szelídültek. Nem csodálkozott, hogy Isten angya­lai helyett ismét a kórházi kü- lönszobát látja, a Mindenható felhőkbe vezető trónusa helyett a férjét azzal a nővel, akiről sohasem hitte el, hogy a he­lyére pályázik. Eszébe jutott annak a felvi­déki kisvárosnak az állomása, ahol felnőtt. Boldogan élt ott vagy tizenöt esztendeig, aztán amikor elköltöztek, a vonat ablakából hirtelen észrevette, hogy az állomás homlokzatát díszítő angyalok keze letörött és a szárnyas keréknek, ame­lyet forgattak, nincsenek kül­lői. Nevetett és nem bánta töb­bé, hogy ott kell hagynia. Lassan, többször megpinen- ve matatott a takaró aiatt, összeszorított, sovány öklét ki­csúsztatta a kék mintás kőpad- ló fölé és kinyitotta. A karikagyűrű emeogva ért követ, vadul pörgött a virrasz­tók és az ágy között, aztán tántorogva elgurult. Reggel át­kutatták. a szoba minden zu­gát, de nem találták meg — eltűnt, senki sem tudta, hová. Turchányi Sándor — házassági évfor­duló. Benkó Vilmos és fele­sége március 10-én, vasárnap s/41 órakor ünnepük házasság- kötésük 60. évfordulóját Buda­pesten, a Deák-téri templom­ban. — HALÄLOZÄS. Marjai Ferenc nyugalmazott evangéli­kus igazgató-tanító, volt kör­zeti iskolafelügyelő 66 éves korában váratlanul elhunyt. 42 esztendőn át végezte peda­gógusi szolgálatát Gyékénye­sen. Kerepes község temető­jében helyezték nyugalomra. Az elhunytban Kapi Béla budapesti presbiter, gondnok apósát gyászolja. Legyen emlé­kezete áldott családja és tanít­ványai körében! — Veöreös Boldizsár nyu­galmazott főmérnök 74 éves korában Budapesten elhúnyt. Az elhunytban Veöreös Imre kőbányai lelkész unokabátyját gyászolja. — Oppel Imre a volt Buda­pesti Evangélikus Főgimná­zium nyugalmazott aranydip­lomás tanára 85 éves korában az Uzsoki utcai kórházban február 6-án elhunyt. Földi maradványait — hamvasztás után — a keszthelyi temető­ben lévő családi sírboltban helyezik el. Tanítványai tiszte­lettel és kegyelettel emlékez­nek életére és munkásságára. — Lovay Antal, a díósgyőr- vasgyári gyülekezetnek hosszú idő óta hűséges és fáradhatat­lan presbitere 65 éves korában váratlanul elhúnyt. Temetése, február 2-án volt a miskolci evangélikus temetőben. A vi­gasztalás igéit Pásztor Pál esperes hirdette. Özv. Stovlcsek Vendelné, sz. Heil Erzsébet életének 87. évé­ben január 26-án elhunyt. Te­metése január 28-án volt a tamási temetőben Lackner Aladár szolgálatával. Az el­hunyt Stovicsek Gusztáv ta­mási lelkész édesanyját gyá­szolja. EVANGÉLIKUS ELET A Magyarországi Evangélikus Országos Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti: a szerkesztőbizottság Felelős szerkesztő és kiadó, D. Koren Emil Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest. VTtl.. Puskin u. ÍZ. Telefon: 142-074 Csekkszamlaszám: so.412—vni, Előfizetési ár: egy évre 90,— Ft Árusítja a Magyar Posta Index 25 211 68.0453 a 100 éves Athenaeum Nyomda rotációs magasnyomása, Budapest Felelős vezető: Soproni Béla Igazgató Istentiszteleti rend Budapesten, 1968. február 25-én Deák tér de. 9. (úrv) Hafen- scher Károly, de. 11. (úrv) Dr. Kékén András, du. 6. Hafenscher Károly. Fasor de. fél 10. Bizik László, de. 11. D. Koren Emil, du. 6. Bogya Géza. Dózsa György út de. fél 10. D. Korén Emil. Ül­lői út 24. de. fél 11. Karácsony Sándor u. de. 9. Rákóczi út 57. de. 10. (szlovák), de. 12. (magyar). Thaly Kálmán u. de. 11. (gyer­mek) Bándi Sándor, de. 11. Dr. Rédey Pál, du. 6. Bándi Sándor. Kőbánya de. 10. du. 5. Szeretet- vendégség. Utász u. de. 9. Vajda Péter u. de. fél 12. Zugló de. 11. (úrv) Rákosfalva de. 8. Gyarmat u. de. fél 10. Fóti út. de. 11. Váci út de. 8. Frangepán u. de. fél 10. Üjpest de. 10. Blázy Lajos. Pest­erzsébet de. 10. Virágh Gyula. So- roksár-Üjtelep de. fél 9. Virágh Gyula. Pestlőrinc de. 11. Matuz László. Pestújhely de. 10. Kürtösi Kálmán. Rákospalota Máv Telep de. 8. Rákospalota nagytemplom de. 10. du. 3. Rákosszentmihály de. fél 11. Karner Ágoston. Sas­halom de. 9. Karner Ágoston. Má­tyásföld de. fél 11. Cinkota de. fél 11, du. fél 3. Kistarcsa de. 9. Rákoscsaba de. 9. Békés József, Rákoshegy de. 9. Rákosliget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél 11, du. 3. Bécsikapu tér de. 9. (úrv) Ma- docsai Miklós, de. 11. (úrv) Vára- dy Lajos, du. 6. Káposzta Lajos. Torockó tér de. fél 9. Várady La­jos, Óbuda de. 9. Fülöp Dezső, de. 10. (úrv) Fülöp Dezső. XII. Tarcsay Vilmos u. de. 9 .Takács József, de. 11. Takács József, du. fél 7. Csengődy László. Budakeszi de. 8. Csengődy László. Pesthi- degkút de. fél 11. Muncz Frigyes. Kelenföld de. 8. (úrv) Bencze Im­re, de. 11. (úrv) Bencze Imre, du. 6. dr. Rezessy Zoltán. Németvöl­gyi út de. 9 . (úrv) Dr. Rezessy Zoltán. Kelenvölgy de. 9. D. Dr. Ottlyk Ernő. Budafok de. 11. D. Dr. Ottlyk Ernő. Nagytétény de. fél 9. Csillaghegy de- 10. Csepel de. LL KÉPZŐMŰVÉSZETI BIZOTTSÁGOT szerveztek a finn egyházban, amelynek tagjai között van festőművész, szobrász, műépí­tész, textilművész. A bizottság, amelyet az egyházkormányzat decemberben hívott életre, , most tartotta első ülését, s el­nökké D. Akti Auranen espe­rest választották. Havonta ülé­seznek és tanácsolják, irányít­ják a finn egyházművészet fej­lődését. CSALÁDI HÍREK

Next

/
Oldalképek
Tartalom