Evangélikus Élet, 1968 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1968-03-03 / 9. szám
KÉSZPÉNZZEL BÉRMENTESÍTVE BP. 72. XXXIII. ÉVFOLYAM 9 SZÄM 1968. március 3. Ara: 2.— Forint „Szívemnek fényes aranya...” Ügy akartam, kezdeni, hogy »böjti köszöntő«. Aztán arra gondoltam, hogy karácsonyt, újévet, húsvétot, vígságot, lakodalmatf örvendetes eseményt, évfordulót lehet köszönteni, de mit mondok köszöntésül akkor, amikor farsang böjtbe fordul, s már magának a szónak is — böjt — szomorú a hangulata, egyre halkabban lépünk a nagy csend, ama péntek súlyos csendje felé. Magábafordul ilyenkor az ember, s inkább aszkéták sovány asztala képződik meg előttünk, semmint lakodalmi roskadó tálak. Egyre halkul a számolás is, mint amikor a fortissimo sima for- te-ba fordul, s szinte érezzük a taktusok végén a közelgő pia- nissimot: hetvened, hatvanad, ötvened vasárnapjai készítettek elő arra, hogy kellően lehalkuljon a hangunk. Mégis okkal akartam írni böjti köszöntőt, s ez a szándékom több mint fél éves. Meleg nyár volt, mégis böjti szelek ^különös leheletét éreztem, amikor a kondorosi parókián kezembe adtak egy régi énekeskönyvet. Mindig megrendülök, amikor őseink hitének és életes kegyességének kései jeleit tartom kezemben. Az énekeskönyv a hires Űj Zengedezö Mennyei Kar 1804 évi egyik kiadása volt. Az első lapján reszketeg kézzel beírt két verssort találtam. A könyv kinyomtatása utáni években írhatták be, amikor a vers — mai ismereteink szerint — nyomtatásban még nem jelent meg. Ebben a formában nem is tudom, megjelent-e valaha is. »Böjti köszöntő« — remegett belém akkor a megtalált két szó. Igen, így hatott annak a könyvnek az élén ez a két versszak: Jézus, Istennek báránya Szívemnek fényes aranya: Fellépsz, fellépsz Kereszt oltárára Bűnös, bűnös lelkem váltságára. Kínjait, ó ember, szánd meg! Nézd meg, szíve melykép remeg. Jézus, Jézus merül az halálba Fényes, fényes nappalról homálba. Bizony ez köszöntő. Rigmus, mely tömören foglalja ösz- sze mindazt, ami ezután következik, ami az Üj Zengedezö Mennyei Kar igazi tartalma, s amiben benne élt az, aki reszketeg kézzel mottóként beírta, hogy sohse felejtse: ez történt, ez folyik, erről énekel, hozzá imádkozik, ennek jegyében és érte él. Böjti tartalom, igazán böjti, s milyen megrendítő! De: »szívemnek fényes aranya■« — micsoda ragyogás! Betölt a fénye mindent. Azon a forró nyári napon jobban remegett a könyvet tartó kezem, mint azé, aki másfél százada a sorokat beleírta, mert átremegett rajtam a fölismerés: ez a böjt, ez a ragyogás. A régi latin költő is ezt érthette meg: »keresztfa titka tündököl Micsoda fénye van a böjtnek! Péter arca még elborul, amikor hallja mesterétől, hogy annak szenvednie kell és meghalnia. Jézus válaszában már a győzelem biztos fénye vibrál: távozz tőlem Sátán. A tanítványok még átkot szórnának és kénköves tüzes esőt a samaritánus falura, amely a böjti úton nem fogadta be őket. Jézus maga a biztonság és az erő: nem tudjátok minemű lélek van bennetek... A virágvasárnapi bevonulást akkor még nem övezte az a királyi dicsfény, amit köré vontak később. Csak Jézus maga járt prófétai igék beteljesülésének hallatlan következetes útján. Baljóslatú páska-vacsorához ültek akkor a tanítványok, de amilyen fényt öntött a szavakba Jézus, attól ez a vacsora a vele való közösség örömünnepévé lett, s ma is világot. Nem aszkéták sovány asztala, és nem lakodalmi roskadó tálak, hanem — oltár, amire fellépett áldozatul, az engesztelés örök győzelmére. Igaz, a nap elsötétült és a föld megremegett. De meghasadt a kárpit, s kilépett rejtekéböl az Isten, eláradt a fény! A böjtnek fénye van. Itt tündöklik »szívemnek fényes aranya-«. Ezen az oltáron váltság történik. Béklyók és bilincsek pattannak szét, s szabadul a tehetetlen ember boldog cselekvésre, a félelemmel gátolt ember boldog reménységre, a visszafogott és fékezett lendület erős akarásra és magával-sodrásra, a bűnből az igaz élet jót-akaró és jót-termő tavaszára. Svájcban félnek az emberek a sajátos széltől, a »főn«-töl. Nyomasztónak tartják, depressziót okoz. De én láttam azt is, hogy a főn megtisztítja a levegőt, kitárul a látóhatár, s igen-igen messzire látni. Van a böjtnek is ilyen »főn«-je: a bűn súlyának felismerése, a bűnbánat. De a kereszt oltára csodálatos távlatokat nyit. Igenigen messzire látni. Másfél százada a reszketeg kéz Kondoroson nem folytatta a bejegyzést. Tört maradt a böjti köszöntő. De bizonnyal hasonló kéz volt az is, amellyel megfaragták egyetlen körtefa rönkre az úrvacsora jelenetét, s nézik ma is az oltáron. A böjt — örömünnepét. Vajon, ha folytatta volna a böjti bejegyzést, hogyan írta volna be akkori fordításban ezt a versszakot: Mindezekből, 6, mit értsünk, Szíveinkbe, vájj mit véssünk? Isten, Isten Végtelen kegyelmét: Hozzánk, hozzánk Csuda nagy szerelmét. D. Koren Emil LUTHER EMLÉKÉREM HOLLANDIÁBAN IS Luther-emlékérmet adtak ki képmását és a wittenbergi Hollandiában is a reformáció vártemplomot mutatja bronz, 450 éves jubileum?! alkalma- ezüst és arany kiadásban, bői. Az érem Luther Márton Készülünk Prágára Az emberiség jólétéért A béke szoros kapcsolatban van az emberek jólétével, élet- színvonalával. Háborús tűzfészkek mindig ott keletkeznek, ahol nagy az emberek nyomora, illetve nagy a különbség népek és társadalmi osztályok életszínvonala között. A háború elkerülésének egyik legbiztosabb módja éppen ezért az emberek jólétének emelése és az életszínvonalbeli különbségek megszüntetése, illetve csökkentése. F elismerve ezt a törvény- szerűséget a Keresztyén Békekonferencia, egyik bizottságára bízta annak kidolgozását és a világgyűlés elé való terjesztését, hogy mit tehetnek a keresztyén egyházak az emberek jólétéért, az életszínvonalbeli különbségek csökkentéséért és ezáltal a béke biztosításáért. A bizottság már több munkaülést tartott és mindenekelőtt azt állapította meg, hogy ez a szolgálat sajátosan keresztyén feladat. Krisztus Urunk egész életműve és tanítása arról beszél, hogy az egyház nem hirdetheti a Jézus Krisztusban megjelent üdvösséget úgy, hogy figyelmen kívül hagyja az emberek jólétét. S az evangélium szelleméből az is világos, hogy az emberek jólétét nem értelmezhetjük individuálisan, hanem az egész társadalomra, illetve az egész emberiségre kell azt vonatkoztatnunk. M ivel az utóbbi esztendők háborús tűzfészkei szinte kivétel nélkül az úgynevezett harmadik világ, az iparilag fejletlen, volt gyarmati országok területén lángoltak fel, a bizottság munkájának legnagyobb részét annak elemzésére fordította, hogy mik a politikai, gazdasági és társadalmi okai annak, hogy olyan óriási az életszínvonalbeli különbség az iparilag fejlett és fejletlen országok népei között. A történelmet elemezve nem nehéz megállapítani azt, hogy a harmadik világ népei azért fejletlenek iparilag és azért élnek ma is mérhetetlen nyomorban, mert az imperialista országok, mint gyarmattartók, hosszú évszázadokon át kizsákmányolták őket. Csak nyersanyagtermelő területnek tekintették, s az ipari és kulturális fejlődést egyaránt mesterségesen megakadályozták. S most, hogy hosszú küzdelem után ezek a népek végre elnyerték függetlenségüket, a volt gyarmattartók nem akarnak ebbe belenyugodni, s a gazdasági függőség mesterséges fenntartásával igyekeznek IMÁDKOZZUNK Krisztus, ártatlan bárány, ki miértünk meghaltál, szenteld meg kegyelmesen egyházunk idei böjtjét. Szenteld meg hitet, bűnbánatot és új életet munkáló igéddel, a keresztről szóló szent beszéddel, mely a záporeső bőséges gazdagságával zúdul e hetekben földi egyházad szántóföldjének szomjas talajára. Legyen a böjti igebőség minden cseppje tiszta evangélium, a Lélek erejével hangzó bizonyságtétel, amely leleplezi az ördög minden munkáját, és a böjti időszak áldott csendjében elénk állítja a Te munkádat: a keresztet. Szenteld meg egyéni életem böjtjét is a belső szobában, a családban és a gyülekezetben. Szenteld meg igével, imádsággal, lelki énekkel és böjti önvizsgálattal. Add, hogy igazán lássalak és megismerjelek Téged, és búnbánatra indítson annak világos felismerése: Mindig akkor vétkeztem és vétkezem, amikor nem maradtam benned. Krisztus, ártatlan Bárány, újítsd meg életemet, adj békességet és üdvösséget. Amen. /Ikjkre baügatnunk kell Isten képére teremtve Isten csak annyit kíván tőlünk, hogy azok legyünk, amire teremtett bennünket. „Saját képére” teremtett bennünket. Titok ez. Mint ahogyan az ember tükörbe tekint és onnan a saját képe tekint vissza reá, vagy ahogyan valaki a sziklafal fele kiált és saját hangját hallja vissza — ugyanígy Isten is arra és úgy alkotott bennünket, hogy a szeretet szavát, amivel életre hív bennünket, visszamondjuk neki. „Szeressük őt, mert ő előbb szeretett bennünket.” Ez az első és nagy parancsolat, amiben benne foglaltatik a többi is. Emil Brunner régi hasznukat biztosítani. Ezért nem végeznek ipari beruházásokat ezen a területen, vagy ha végeznek is, ebből olyan óriási profitot húznak, hogy az illető népek életszínvonala vagy egyáltalán nem, vagy csak nagyon lassan fejlődik. S ha e félgyarmati országok ez ellen a helyzet ellen tiltakoznak, vagy ezen változtatni akarnak, az imperialista hatalmak, elsősorban az USA, rájuk sütik a kommunizmus bélyegét, s fegyverek segítségével, katonailag biztosítják pozíciójukat. Ezzel szemben a szocialista országok, elsősorban a Szovjetunió, politikai megkötöttségek nélkül minimális kamatra nyújtanak segítséget, kölcsönöket ezeknek a népeknek. Természetes, hogy a szocialista országok nem rendelkeznek annyi anyagi eszközzel, hogy a harmadik világ népeinek gazdasági kérdéseit önmagukban meg tudnák oldani. A helyzetet még csak súlyosbítja az, hogy a harmadik világban a népesség növekedése sokkal nagyobb ütemű, mint az iparilag fejlett országokban. Ezért áll előttünk az a szomorú kép, hogy a világ lakóinak majdnem kétharmada szabályosan éhezik, vagy rosszul táplált. I gen sokat segítene a problémák megoldásén a fegyverkezés csökkentése, vagy teljes megszüntetése. A legutóbbi statisztika szerint a világ népei 130 milliárd dollárt költenek fegyverkezésre évenként. Ha ezt az összeget a harmadik világban ipari beruházásokra fordítanák, akkor rövid idő alatt lényeges életszínvonal-emelést tudnánk elérni. Persze ehhez is tudnunk kell, hogy a fegyverek gyártása a legjobb üzlet, s a tőkések nehezen mondanak le erről a jó üzletről. Az igazság itt is az, hogy a szocialista országok, élükön a Szovjetunióval, már régóta harcolnak a fegyverkezés csökkentéséért, de védelmi szempontból, egyoldalúan — bármennyire is szeretnék — nem valósíthatják meg. D e hát mit tehetünk ml keresztyének az ügy érdekében? Mindenekelőtt azt, hogy nemcsak helyeseljük, hanem keresztyén hitünk alapján minden erőnkkel támogatjuk a harmadik világ népeinek azt a küzdelmét, amellyel ki akarnak szabadulni az imperialisták szorító karmai közül. A bizottság előkészítő ülésein hangzottak el olyan vélemények, hogy a keresztyéneknek hitükből fakadó kötelességük ilyen esetekben még a forradalom támogatása is, mert a forradalom a harmadik világ népei számára Isten gondviselő eszköze. A nyugati keresztyének közül sokan megelégszenek annyival, hogy nagyobb áldozatkészségre, karitatív munkára szólítják fel az egyházakat. A gazdasági törvények azonban azt mutatják, hogy a problémát ilyen ala- mizsnálkodással nem lehet megoldani. Az egész keresz- tyénségben olyan légkört kell teremteni, mely világosan mutatja, hogy keresztyén hitünk alapján milyen erkölcstelen ez az állapot: egyrészt a népek éhezése és nyomora, másrészt az imperialisták óriási profittal járó haszna. S ennek a légkörnek a megteremtése segíthet abban, hogy a közvélemény nyomására az imperialista országok kormányai végül is arra kényszerülnek, hogy nemzetközi megállapodásokban szabályozzák az erre vonatkozó kérdéseket. Az ügy azonban nagyon sürgős. A harmadik világ népességének növekedésével azok nyomora és éhsége is növekedik, s az ezzel járó feszültség előbb- utóbb elkerülhetetlen tragédiába sodorhatja földünket. M agyar küldöttségünk azzal a hittel készül a prágai világgyűlésre, hogy az egész keresztyén világ képviselőinek tanácskozásán e vonatkozásban is előbbre vivő, a kívánt megoldásokat elősegítő határozatok fognak születni. Selmeczi János HÍRÜNK a világban A Lutheránus Világszövetség kőnyomatos tájékoztató lapjának február 9-i száma részletesen ismerteti D. Káldy Zoltán püspöknek az országos presbitérium decemberi ülésén elhangzott jelentését. Különösen is kiemeli a lap a jelentésnek azt a részét, ahol a püspök a 20 évvel ezelőtt kötött egyezményt értékeli, az állammal folytatott párbeszéd értelmét részletezi és szól egyrészt egyházunk anyagi, másrészt lelki helyzetéről. A DEMOKRÁCIÁÉRT és leszerelésért A nyugatnémet parlamenten kívüli erők már most megkezdték az ez évi húsvéti meneteknek a megszervezését. A húsvéti tiltakozó és demonstratív menetek a következő célkitűzéseket írják zász- laikra: Szociális haladást és nem fegyverkező államot, demokráciát és nem szükségállapot-törvényeket, európai biztonságot és leszerelést minden országban, a vietnami agresz- sziós háború befejezése és nem népgyilkosság! ÁZSIÁI KERESZTYÉNEK BANGKOKBAN A Kelet-ázsiai Keresztyén Konferencia Bangkokban tartotta 4. nagygyűlését január 30-tól február 8-ig. 16 ázsiai ország 300 képviselőjét küldte el a nagygyűlésre, amelyen az Egyházak Világtanácsa »Világmisszió és Evangelizá- ció« Osztályának az igazgatója, Potter lelkész felhívta az ázsiai keresztyéneket, hogy az eddiginél sokkal nagyobb erőbedobással vegyenek részt országuk társadalmi átalakulásának a folyamatában. A konferencia új főtitkárává U Kyaw Than burmai baptista lelkészt, főtitkárhelyettessé pedig Ogawa japán profesz- szort választották. Ez utóbbi aktív munkatársa évek óta a Keresztyén Békekonferenciának is.
