Evangélikus Élet, 1968 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1968-05-26 / 21. szám

I

»Ha felemeltetem e földről, mindeneket magamhoz vonzók.« (Jn 12,32)

VASÁRNAP. — »Sokat szorongattak engem ifjúságom óta, mégsem bírtak velem.« (Zsolt 129,2) Elmondhatta ezt Israel népe, Isten mindenkori gyülekezete és elmondhatja minden keresztyén. Én is. Fájdalommal és szomorúsággal mondjuk, mert kísért a Sátán, a gonoszok társasága és saját testem kívánsága. így kerülünk szüntelen bajba. De örömmel mondjuk tovább: mégsem vehetnek rajtunk teljesem erőt, mert hű az Űr, aki megerősít minket és megőriz a gonosztól és a végső eleséstől.

HÉTFŐ. — »A mi Istenünk kegyelme van mindazokon, akik őt keresik, az ő javukra, és az ő hatalma és haragja mindazokon, akik elhagyják őt.« (Ésdrás 8,22) Isten nem rejti el magát. Megtalálhatja mindenki, aki keresi. Nem is nehéz megtalálni, hiszen Jézusban egészen közel jött hozzánk. Azoknak, akik Öt féltik és szeretik, minden javukra van. Kegyelméből mindent megkapunk tőle: gondviselést, megváltást, üdvösséget. Viszont ha megkeményítjük szívünket és elhagyjuk öt, haragjának erejét és félelmetes ítéletét fogjuk megtapasztalni. Nincs annál nagyobb átok, ha Isten ver bennünket. Nincs annál nagyobb oltalom és öröm. ha Isten őriz és áldását élvezhetjük.

KEDD. — »Ha jő, ha rossz, hallgatni fogunk az Omak, a mi Istenünknek szavára.« (Jer 42,6) A keresztyén ember szüntelen Isten szavára figyelő és abból élő ember. Az ige egyrészt kér és megrettent, másrészt ad és megörvendeztet. Amikor követelést támaszt velünk szemben, felfedi életünk vétkeit, tilt vagy parancsol, sokszor ellenkezést és ellentmondást vált ki belőlünk. Kellemetlen fülünknek. Amikor Isten szeretetéről, lelkünk megmentéséről beszél, tanácsol, megelevenít, új élet lehetőségeit tárja elénk, örömmel hallja fülünk. Mégis készségesen kell hallgatnunk Isten teljes igéjét, mert annak befogadása nyomán támad az igaz hit és annak jó gyümölcsei.

SZERDA. — »A te kezedben van az erő és hatalom, és senki sincsen, aki ellened megállhat— VIDÉKI lelkész leánya Budapesten lakásért egy személy eltartását vállalná. Leveleket a kiadóba.

evangélikus elet

A Magyarországi Evangélikus Országos Egyház Sajtóosztályának »apja Szerkeszti: a szerkesztőbizottság

Felelős szerkesztő és kiadó:

D. Korén Emil

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest vili., Puskin u. 12.

Telefon: 142—074 Csekkszámlaszám: 20.412—VIII. Előfizetési ár: egy évre 90,— Ft Árusítja a Magyar Posta

Index 25 211 68.1012

100 éves az Athenaeum Nyomda, Budapest — Rotációs magasnyomás

Felelős vezető:

Soproni Béla igazgató

na.« (2 Króm 20,6) Istmétlődő hitvallásunk: »Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában.« Hisszük, hogy Istenünk az igaz Isten, az egyetlen. Mindenek korlátlan Ura, teremtője és fönntartója. Ő tartja kezében a mindenséget és szüntelenül munkálkodik a természet és a történelem világában. Mindenek fölött áll. Semmi sem történhet akarata nélkül. Amit Ö akar, azt mind megcselekszi. Beleszól a mi életünkbe is. Van hatalma büntetni és a rosszat lerombolni, áldani és a jóra újjáteremteni. Ez a fenséges erő a bűnös számára rettenetes és félelmes, de Krisztusban vigasztalás és örömhír.

CSÜTÖRTÖK. — »Aki sok bajt és nyomorúságot éreztettél velünk, de ismét megelevenítesz.« (Zsolt 71,20) Szenvedéseinket nem mindig lehet megmagyarázni és igazolni az emberek gonoszságával és nem mindig lehet ráfogni a Sátánra. A baj és nyomorúság néha nemcsak Isten tudtával ér bennünket, hanem egyenesen Tőle kapjuk azokat. Néha megdorgálja és megostorozza az Úr azt is, akit szeret. Nehéz ezt elfogadni és hinni, de így igaz. Isten atyai szeretete nem mindig simogat. Néha nagyon is kemény eszközökkel próbál ki és nevel. A hitnek e harcában nézzünk Jézusra. Az ö útja is a Gecsemánén és a Golgotán vezetett a dicsőségbe. Ebben van a bizonyosságunk, hogy Isten mindent üdvösségünkért tesz.

PÉNTEK. — »Ne késleljetek meg engem, holott az Űr szerencséssé tette az én utamat« (1 Móz 24,56) Isten akaratának a cselekvésében, a keresztyén életfolytatásban sok minden hátráltathat bennünket. Lám, még Jézus elé is odaállt a Sátán több ízben, hogy megállítsa és eltérítse az Istentől rendelt útjáról. Minket is ráállított Isten arra az útra, amelynek vége üdvösséges. és amelyen a járás jószerencsés. »Vessük el mind, ami még köt és gátol«, hogy spmmi és senki miatt le ne késsük életünk végső szép célját.

SZOMBAT. — »Megelégíté a szomjuzó leiket és az éhező lelket betol té jóval!« (Zsolt 107,9) Az éhség és szomjúság az élet jele. A holt ember nem kíván táplálékot, nincs szüksége csillapító vízre. Ha nincs bennünk vágyódás Isten és Jézus Krisztus után, ha nem kívánkozunk lelki javakra — meghaltunk bűneinkben. Másképpen: a jóllakottság, az el- teltség nemcsak a test, hanem a lélek számára is veszélyes. Bénító és halálos lehelt. Az a normális, ha az ember szüntelen megéhezik, megszomjazik, és elfogadja Istentől, hogy megelégitse mind testileg, mind lelkileg. De Isten senkire sem kényszeríti rá a mennyei táplálékot és az élet vizét. Azoknak adja, akik vágynak rá. Bárdossy Tibor

— Húsvét után a 6. vasárnapon az oltárterítő színe: fehér. A vasárnap délelőtti istentisztelet oltári igéje: Lk 24, 46—49; az igehirdetés alapigéje: Rm 14, 13—19. A délutáni istentisztelet alapigéje szabad textus.

— EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIÓBAN. Június 2-án, vasárnap reggel fél 8 órakor evangélikus vallásos félóra lesz a Petőfi-rádió és az URH hullámhosszán. Igét hirdet D. KALDY ZOLTÁN püspök, a Déli Evangélikus Egyházkerület püspöke.

— BALASSAGYARMAT. Az egyes országok és világrészek evangélikusságáról tartott elől adást a templomban tartott ünnepélyen D. dr. Ottlyk Ernő püspök, aki dr. Fekete Zoltán egyházkerületi felügyelővel együtt meglátogatta a gyülekezetét május első vasárnapján. Az ünnepély elején dr. Vámos József teológiai intézeti tanár, a végén Muncz Frigyes diakóniai ügyvivő-lelkész tartott rövid igehirdetést.

CSALÁDI HÍREK

— HÁZASSÁGKÖTÉS. Jancsó László, Jancsó Bertalan göd-sződi lelkész fia és Viszen- tin Veronika házasságot kötöttek. Az esketést Jászalsószent- györgyön a vőlegény édesapja végezte.

— HÁZASSÁGI ÉVFORDULÓ. Schád Ottó siófoki lelkész és felesége, Manninger Piroska házasságkötésük 25 éves évfordulóját ünnepelték. Az évfordulón dr. Kósa Pál rákoskeresztúri lelkész áldotta meg a jubiláló házaspárt.

— HALÁLOZÁS, dr. Sikter Endre orvos, néhai Sikter András soltvadkerti lelkész fia, tragikus szerencsétlenség következtében elhunyt. Édesapja halála után két héttel temette el Soltvadkerten D. Koren Emil püspökhelyettes. »Csak egy lépés van köztem és a halál között.«

— Takács Gyula a nagyge- resdi gyülekezet 12 éven át volt felügyelője május 7-én elhunyt. Temetése május 8-án volt a gyülekezet nagy részvéte mellett.

— őzt;. Badolay Grábner Jánosáé, sz. Drescher Terézia, a székesfehérvári gyülekezet buzgó tagja hosszú betegség után, életének 90. évében május 3-án elhunyt. Temetése május 8-án volt a székesfehérvári evangélikus temetőben Nagy Tibor lelkész szolgálatával a gyülekezet nagy részvéte mellett. »Az Űr adta, az Űr elvette, legyen áldott az Űr neve!«

A LUTHERÄNIA

június 2-án, pünkösdvasárnap délután a 6 órai istentisztelet keretében a Deák téri templomban

J. S. BACH MÜVEIBŐL KANTATA ESTET TART.

Két énekkari kantáta Orgonaművek Geistliche Lieder Vezényel: Weltler Jenő Orgonái Trajtler Gábor

Igét hirdet:

Dr. KÉKÉN ANDRÁS

— SAND. Május 5-én vallásos estet tartottak a gyülekezetben. A Jézus életét angol festők képeiről rögzített diafilm került vetitésre, a Somvirág c. kötetből olvastak fel részleteket, s az új énekek közül tanultak. Az előadók gyülekezeti tagok voltak. Az offertorium a lelkészlakás továbbépítését szolgálja.

— TAB-BÁBON YMEGYER. Május 5-én mindkét gyülekezetben igehirdetéssel szolgált Lágler Béla espéres. A szokásos hivatalvizsgálat keretében tárgyalt a presbiterekkel és ismertette egyházunk mai útját és szolgálatát.

— SOMOGYDÖRÖCSKE. Az

anyagyülekezetben és a so- mogyszili leánygyülekezetben Martin Luther King emléknapot tartottak a helyi lelkész szolgálatával. Ez alkalommal az elhunyt néger lelkész egy igehirdetését is felolvasták Máté 5, 43—48 verse alapján.

— KONDOROS. Az április 7-én tartott szeretetvendégsé- gen Kun-Kaiser József mező- berényi lelkész »Krisztus keresztjének gyümölcsei« címen, a május 12-i szeretetvendég- ségen Koszorús Oszkár orosházi esperes Győry Vilmosról tartott előadást.

— MOHÁCS. Május 10. és 12. között három igehirdetést tartott a gyülekezetben Vá- rady Lajos esperes, a Gyülekezeti Segély országos lelkészvezetője »Az áldozat oltárán« címmel. A vasárnap délelőtti istentiszteleten indította el jelképesen a Gyülekezeti Segély folyó évi gyűjtő munkáját.

Deák tér d£. 9. (úrv) dr. Kékén András, de. 11. (úrv) Hiafenscher Károly, du. 6. dr. Kékén András. Fasor de. fél 10. Bízik László, de.

11. Bízik László, du. 6. Bízik László. Dózsa György út de. fél 10. D. Koren Emil. Üllői út 24. de. fél 1L Karácsony Sándor u. de. 9. Rákóczi út 57/b. de. 10. (szlovák), de.

12. (magyar). Thaly Kálmán u. de. 11. Bándi Sándor, de. 11. dr. Rédey Pál, du. 6. Bándi Sándor. Kőbánya de. 10. Sülé Károly. Utász u. de. 9. Veöreös Imre. Vajda Péter u. de. fél 12. Sülé Károly. Zugló de. 11. (úrv) Baranyai Tamás. Rákosfaí- va de. 8. Boros Károly. Gyarmat u. de. fél 10. Baranyai Tamás. Fóti út de. 11. Váci út de. 8. Frange- pán u. de. fél 10. Üjpest de. 10. Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Virágh Gyula. Soroksár-Üjtclep de. fél 9. Virágh Gyula. Pestlőrinc de. 11. Matuz László. Pestújhely de. 10. Kürtösi Kálmán. Rákospalota MÁV-telep de. 8. Rákospalota Nagytemplom de. 10, du. 3. Rákos— KŐBÁNYA. A gyülökezet májusi szeretetvendégségén emlékezett meg Veöreös Imre lelkész kőbányai szolgálatának 10 éves évfordulójáról, valamint feleségének hasonló időtartamú segédlelkészi szolgálatáról. A meghitt ünepség keretében Latinák István másodfelügyelő és Gombás Sándor presbiter köszöntése hangzott el. A gyülekezet lelkésze válaszában visszatekintett az elmúlt tíz esztendőre.

— NYÍREGYHÁZA. A gyülekezet énekkara május 12-én tartotta szokásos Cantate vasárnapi zenés istentiszteletét Ez alkalommal régi és mai magyar szerzők művei kerültek előadásra. Gáncs Aladár főorgonás orgonaszámokkal, Megyer Lajosné és Sallai Jó- zsefné szólóénekkel szolgált. Igét hirdetett Endreffy Zoltán lelkész.

— A BUDAI EGYHÁZMEGYE lelkész! munkaközössége április 30-án Nagybörzsönyben tartotta ülését. Úrvacsorát osztott D. dr. Ottlyk Ernő püspök, előadást tartott Káposzta Lajos, Ruttkay Elemér és ifj. De- dinszky Gyula. Az ülésen első ízben vettek részt papnék is.

— A SOMOGY-ZALAI EGYHÁZMEGYE lelkészd munka- közössége május 2-án Gyenes- diáson tartotta ülését, amelyen részt vett D. Káldy Zoltán püspök is, aki beszámolt a közelmúltban Budapesten tartott konferenciákról és tájékoztatta a lelkészeket az aktuális közegyházi és nemzetközi kérdésekről. Előadást tartott dr. Nagy Gyula teológiai akadémiai tanár, valamint dr. Pusz- tay László, Dubovay Géza, Bándi István, Kutas Elek és Szimon János. Lágler Béla esperes tájékoztatást adott a lelkészeknek.

szentmihály de. fél H. Karrier Ágoston. Sashalom de. 9. Karner Ágoston. Mátyásföld de. fél 11. Cinkota de. fél 11, du. fél 3. Kis- tarcsa de. 9. Rákoscsaba de. 9., Békés József. Rákoshegy de. 9. Rákosliget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél 11, du. 3.

Bécsikapu tér de. 9. (úrv) Vára- dy Lajos, de. 11. (úrv) Várady Lajos, du. 6. Madocsai Miklós. To- rockó tér de. fél 9. Madocsiai Miklós. Óbuda de. 9. Fülöp Dezső, de. 10. (úrv) Fülöp Dezső. XII. Tarcsay Vilmos u. de. 9. Takács József, de. 1L Schreiner Vilmos, du. fél 7. Filippinyi János. Pesthidegkút de. fél 11. Muncz Frigyes. Budakeszi de. 8. Csetngődy László. Kelenföld de. 8. (úrv) dr. Rezessy Zoltán, de. ll, (úrv) ifj. Dedinszky Gyula, du. 6. Bencze Imre. Németvölgyi út de. 9. (úrv) Bencze Imre. Kelen- völgy de. 9. Visontay Róbert. Budafok de. 11. Visontay Róbert. Nagytétény de. fél 9. Csillaghegy de. fél 10. Csepel de. 1L

A szeretetnek megfelelően

Rm. 14, 13—19.

Mai igénk hátterében olyan gyülekezeti viszonyok, 0 keresztyén életnek olyan kérdései állnak, amelyeket nem ismerünk pontosan. Tény, hogy a római gyülekezetben voltak „gyengék”, akik bizonyos külsőségekben, étkezési dolgokban óvatosak voltak és voltak „erősek”, akik hitük alapján bátran éltek a keresztyén szabadság lehetőségével. Ezek nyugodtan ettek mindent, a húst is, míg azok azért tartózkodtak a húsevéstől, mert féltek, hogy az elfogyasztott hús valamiféle kapcsolatban van a bálványáldozattal.

A baj abban jelentkezett, hogy az „erősek” lenézték, tör- vényeskedőnek tartották a „gyengéket”, míg ezek megbotrán- koztak az „erősek” magatartásán

Pál apostol arra figyelmeztet, hogy a gyülekezeti életben a hit mellett döntő szerepe van a szeretetnek. „A hit megalapozza az új életet, a szeretet pedig meghatározza azt” — írja az egyik írásmagyarázó. Valóban, nagyszerű ajándéka Istennek a hit. Általa jutunk kapcsolatba Istennel és valósul meg életünkben Isten királyi uralma. Hit által leszünk igazzá Isten előtt, mert elfogadjuk ítéletét és bocsánatát. Hit által lesz úrrá bennünk a kegyelmet nyert ember békessége és az az öröm, amit a Szentlélek munkál.

De amikor a gyülekezetben folyó életre gondolunk, nem elég csak a hitről beszélni. Itt már döntő szerepe van a szeretetnek. Annak a magatartásnak, amely mindig tekintettel van a felebarátra és éberen vigyáz arra, hogy semmiféle kár ne érje másik lelkiismeretét.

Lehet, hogy hitünk megenged olyasmit, amit egy másik keresztyén nem tud összeegyeztetni hitével. Öltözködési, étkezési, szórakozási és egyéb kérdésekben mennyi szeretetlen vita és rosszindulatú ítélkezés volt már keresztyének között! Hányszor okozott botránkozást keresztyének szabados magatartása azért, mert csak azt kérdezték: „mit enged meg a hitem?”, de elfelejtették megkérdezni: „mire kötelez a szeretetem?”

Nekünk nem az a dolgunk, hogy a magunk kegyességi típusát egyedül igaznak tartsuk és másokra rákényszerítsük. Az sem, hogy minduntalan botránkozzunk keresztyén testvéreink döntései, életstílusa miatt. De persze azt sem tehetjük, hogy hitünk szabadságára hivatkozva kárt okozunk a gyülekezetben azoknak, akiknek a hitéből esetleg szigorúbb életszabályok következnek. Pünkösd előtt egy héttel azért a Lélekért kell buzgón és sokat imádkoznunk, aki ma is megteremti és együtttartja a gyülekezetei s aki a hit mellett a szeretetet is munkálja bennünk Azt a szeretetet, amely, ha kell, lemond a maga jogáról, igazáról, mert mindenek elé helyezi a felebarát javát.

Tarjáni Gyula

A Budapesti Nemzetköxi Vásár

Űj arculattal fogadja a vendégeket A főtér elejére neonfal került a BNV emblémával és a főváros címerével. Emellett a vásár műszaki irányítói mindent megtettek azért, hogy a vásárvárosi Városliget szűk területén megmaradjon a ligeti jelleg. Ezt a célt szolgálja a Vajdahunyad vár környékén a pihenő park, ahol padok helyett pácolt rönkfákon lehet pihenni, a megnyugtató színes vízijáték, a terméskőfaiak és a több mint egymillió forint összeggel megnövelt pázsitfelület.

36 ország mutatja be termékeit, így a BNV egyre inkább a nemzetiközi kapcsolatok szélesítésének bázisa lett. Első ízben jelenik meg termékeivel Ausztrália, Algéria és Argentína. A Híradástechnikai Pavilonban örömmel láthatjuk a színes magyar televízióit is.

Egyre több nívós kiállítási tárgy, nívós köntösben — ez a jellemző az idei BNV-re. Megtekintése élmény t és sok jó tapasztalatot jelent.

Holla Árpád

Istentiszteleti rend

Budapesten 1968. május 26-án

Délután a gyerekek cserebogarat pörgettek. Fiaim ámultak, én bosszankodtam, a bogár kínlódott.

A kínzómester nagyfiú volt, aki már élővilágot is tanult. Tudta, hol lehet a bogarat úgy átszűrni gombostűvel, hogy minél tovább éljen, s mennél nagyobb ívben pörögjön.

Gondolkodtam ...

Hatalmi szóval csak pillanatnyi eredményt érhetnék el. Az értelemre kellene hatni, meggyőzéssel. Hiszen a cserebogár rendkívül kártékony. A plakátok is hirdetik: »Irtsuk a cserebogarat/«

De ez a kiirtandó cserebogár zúgva pörgött. Hóhéra pedig durva nevetéssel mutogatta a halálos produkciót. Ez a nevetés bő- szített a legjobban.

Ezért meséltem este lefekvéskor a fiaimnak Gusztiról.

Annyi idős voltam, mini te most, Rudó. Egy kereskedő lakott a szomszédunkban, Bernái bácsinak hívták. Néhány házzal feljebb laktak Bödecs Pityúék, vele nagyon jó barátok voltunk. Pityu egyik nyáron elment otthonról. Odaadták cserébe — így mondták ezt nálunk. Modorba vitték egy családhoz, hogy németül tanuljon. Onnét viszont német fiú jött Pityúékhoz, aki nem tudott magyarul. Néhány szót ismert ugyan, de sajátos kiejtéssel mondta a magyar szavakat. Pityu édesapja azt mondta, ezen a nyáron Guszti lesz a barátom, s nekem kell megtanítanom őt magyarul. A megbízatásnak örültem, de új barátomban csalódtam. Különös fjú volt és furcsa dolgokat csinált. Esténként nagy horogkereszteket rajzolt krétával Bernét bácsiék kapujára. Nappal meg beköpött az udvarukba és bekiabált. »Jön Hitler!« Ráadásul még nevetett is. Állandóan Hitlert emlegette. Néha édesapám tréfásan megkérdezte: »Mi leszel, ha megnősz, Guszti?« Ö komolyan így válaszolt: »Katona« — s kissé raccsolva hozzátette — »Hitler katonája.*

Egyik vasárnap egyedül voltam. Az új csúzlimat akartam kipróbálni. Előző nap készítettem, s eldugtam rejtekhelyemre, az 61- oadlásra. Ebéd után válogattam egy zseb kavicsot az eresz alatt. Előszedtem a csúzlit és kiosontam a Kisvág partjára. A part menti akácokon rengeteg veréb tanyázott. Óvatosan lopakodtam, s megálltam egy fiatal fa alatt. Mindenfelől csiripelés, csivitelés hangzott. Előhúztam a csúzlit, s beletettem egy kavicsot. Felnéztem. Alig két méternyire tőlem, rengeteg szürke madár az ágak közt. Céloztam, de a kezem remegett az izgalomtól. Vártam tgy kicsit. Üjra céloztam, s elengedtem a

bőrt. A következő másodpercben — képzelhetitek örömömet — egy madár hullott elém. Szinte hinni se akartam. A földön még remegett egyet, s kinyúlt. Mohó mozdulattal kaptam a vadászzsákmány után. Ahogy felemeltem, nagyot dobbant a szívem. Az ijedtségtől.

Hiszen ez nem veréb! Picike, és citromsárga pihe van a mellén.

Lerohantam vele a vízhez, belemártottam a csőrét. A szájába leheltem, ahogyan édesanyám szokott a kiscsirkéknek. Simogattam, rázogattam... hiába ...

Nagyon szerencsétlennek éreztem magam. Hazavittem a kismadarat és otthon eltemettem.

rjusztinak másnap elmeséltem, mi történt. Kinevetett. Valami olyasmit mondott — veréb, cinke, madár. Nem kár. És azt is mondta, hogy belőlem nem lesz katona.

Évek múlva mégis a katonaságnál találkoztunk. Engem kivittek Németországba a falubeli leventékkel együtt, ő már katonatiszt volt. Mivel tudott magyarul, kinevezték a magyar leventékhez összekötőnek. Április elején kereste fel alakulatunkat, Berlin közelében, egy vasútállomáson. Az állomással áteUenben

barakktábor állt, hadifoglyokat őriztek ott. Délelőtt tíz óra tájban irtózatos bombatámadást kaptunk. Rommá lett az állomás, égtek az épületek, a vagonok, néhány barakk is lángbaborult. Az égő épületekből menekülő alakok rohantak az erdő felé. De a tábor kapujáig se jutottak el. Az őrség géppuskákkal

, meg géppisztolyokkal lőtt rájuk: Egymás után zuhantak a földre a szerencsétlenek. Mi a vasúti töltés oldaláról néztük a véres vadászatot. Guszti is ott állt. Amikor az utolsót is lelőtték, hozzánk fordult. Látta döbbent arcunkat. Hirtelen megkérdezte — »Sajnáljátok őket? Oroszok!« — és szája gúnyos mosolyra húzódott.

A háború után hazajöttem Németországból. Néhány nap múlva húgommal vásárolni mentünk Bernát bácsihoz. Vásárlás közben Lenke nevét említettem. Megütközve láttam, hogy Bernát bácsi arca elkomorul. Letette a zacskót, elfordult és a szemét törölgette. Hazafelé menet húgom elmondta, hogy Bernát bácsi egyedül él. Sári néni, Kató, Jutka, Géza és a kicsi Lenke már soha nem jönnek haza. Négyéves volt a kicsike, amikor elvitték őket És Bernát bácsi elsírja magát, ha valaki említi.

Guszti talán ezen■ is nevetett volna.

— Mi nem — komolykodik Robi.

Ne is nevessetek. De ne pörgessetek cserebogarat se. Vértesy Rudolf

G y S I T I-