Evangélikus Élet, 1968 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1968-12-01 / 48. szám

Istentiszteleti rend

Budapest, 1968. decemoer

99

Ismeretlen istennek

99

Csel 17, 22—32

Sose lehet tudni — gondol* ták a jó görögök, nem bírván eligazodni számos istenük és számtalan démonuk között — ismeretlen istenekkel is meggyűlhet az ember baja. Honfitársuk, a Kr. u. 200 táján Rómában élt író, Filostratus például úgy nyilatkozott, hogy legokosabb az összes istenekről jót mondani, amint azt az

athéniek is teszik. Sőt, „biztonsági okokból” külön oltárokat állítottak „ismeretlen isteneknek”, mint azt régészeti leletek és irodalmi emlékek tanúsítják. Ott aztán a véletlenül elhanyagolt istenek „önkiszolgálhatták” magukat a mindenre gondoló emberek tiszteletéből, és nem volt semmi hiba. . Bizony, mély bizonytalanságról vallottak az efféle „biztonsági oltárok”. Finom irónia érezhető Pál apostol mérsékelt elismerésében: „Mint látom, nagyon vallásosak vagytok ..Aztán merészen ragadja meg a kínálkozó talán egyetlen kapcsolópontot büszke athéni hallgatóihoz, hiszen abban a bizonyos oltárban az Isten iránti sóvárgó vágyakozás dokumentumát látja meg — mert az is. Mintha csak azt mondaná: nagyon találó a jelző, mert az egyetlen, az élő Istent tényleg nem ismeritek,.. Nem is akarja ezt az Isten szemetekre vetni, csakhogy óriási fordulat állt be: a Mindenható megismertette magát, kinyilatkoztatta, amit tudnunk kell róla. Kicsoda ő?

1. TEREMTŐ. Több-keve

sebb sejtelmük egyes pogány gondolkodóknak, költőknek is volt erről; utóbbiak egyikét, Arátost idézi is Pál. Ámde semmiféle emberi fantázia, művészet, vagy tudás nem képes az Istent szemléletessé, képletszerűvé, tárgyszerűen megfoghatóvá tenni, hogy vizsgálható, körülírható, kifejezhető legyen, vagyis tulajdonképpen hogy nyugton lehessünk felőle... Még templomba, vagy hittételekbe sem „zárható”, hiszen mérhetetlenül több a legbeszédesebb jelképnél, vagy a legjobban megfogalmazott dogmánál is. ő nincs birtokunkban, sőt ö vesz körül bennünket kikerülhetetlenül! Külső és belső világunk alkotója és „üzembentartója” azonban megfogalmazhatatlan rejtettségben van ott a dolgok mögött, s „inkognitójából” nem kényszerítheti ki a kutató éles elméje, vagy a művészi zsenialitás, de még az ember „titkon érző lelke” sem. Érdekesen vall erről a meg- fejtetlenségről Szabó Lőrinc önéletrajzi versciklusának, a Tücsökzenének 210. darabjában: „Eleinte mi laktunk, ketten, Én és az Anyag; de az Anyag Tulajdonságai és a lé lektan istennélküli nevek alatt épp oly hamar megint visszahoztak mindent, s lett újra Kint, lett újra Bent, lett metafizika és térdhajtás csakhogy most rögtön a bőrömön túl kezdődött, igen, ott kezdődött már Túlvilág és Titok.” S az sem közömbös, hogy a modem pszichológia nem egy kiváló képviselője a lélek alapadottságának tekinti az Isten utáni vágyódást „Nincs messze” tőlünk Isten, vagyis nem kilométerek és

technikai nehézségek választanak el tőle, mert a „távolság” minőségi, lényünk mélyére fészkelte be magát: bűnnek nevezzük. Legjellemzőbbje, hogy mindig valami külön utat találnánk ki magunknak az övé helyett.

2. Pedig ISTEN: ÜR! Parancsolja a megtérést, nem javasolja. Parancsok mögött persze könnyen sejdítünk idegen érdeket, de az Isten parancsai amolyan orvosi utasításfélék, vagy közlekedési szabályokhoz is hasonlíthatók: értünk vannak, érdekünkben rendelkeznek, nehogy vesztünkbe rohanjunk.

A megtérést úgy fogalmaznám meg, hogy az szüntelen átállás indulataink és félelmeink „hullámhosszáról” az Istenére. Áthangolódás gondolkodásmódban és életstílusban krisztusi szellemre. Beilleszkedés Isten „operatív tervébe”, hogy az egyházban és a társadalomban, életünk egész skáláján helyünkön legyünk, funkcióképeseknek bizonyuljunk, éppen, mint az ö meg- ragadottjai, kezelésbe vett páciensei, akiket az Áldott Orvos mások gyógyításában is felhasznál. (Ez az isteni munkaterápia!)

3. BÍRÓ IS AZ ISTEN, pontosabban Jézus Krisztust tette meg a világ bírájává, éppen azt, akiben szeretete nyilvánvalóvá lett. Azt a Jézust, aki így szólott (Jn. 12,47—48): „Nem azért jöttem, hogy ítéljem a világot, hanem, hogy megmentsem. Aki elvet engem, van annak, aki elítélje: ez az ige, amelyet szóltam, az ítéli ■ el őt az utolsó napon.” Vagyis akit ekkora szeretet nem fogott meg, az ellen épp ennek a szeretetnek hatalmas ténye tanúskodik. (S akkor vagyunk önmagunkra ítélve: indulatainkra és félelmeinkre.) Valahogy úgy, mint az a beteg, aki kellő orvosi kezelést, felvilágosítást és gyógyszert kap, csak éppen nem veszi mindezt komolyan, s önmagát viszi halálba.

Athén büszke volt, túlságosan is. Emberileg megérthető, hogy Pálnak nem volt különösebb „közönségsikere”, nem tolongtak megtérni az emberek. De á Szentírás józan realitással arra is rámutat, hogy a Szentlélek általában nem látványos tömegakciókkal, „statisztikai robbanással” dolgozik, hanem szerény keretek között ismerteti önmagát :sze' retetét. A kérdés inkább az, hogy ez az életformáló szeretet belénkhatol-e, hogy jellemzőnkké legyen!

Bodrog Miklós

Deák tér de. 9. (úrv.) Dr. Kékén András, de. 11. (úrv.) Dr. Nagy Gyula, du. 6. Dr. Hafenscher Károly. Fasor de. fél 10. Szirmai Zoltán, de. 11. Szirmai Zoltán, du. 6. Szirmai Zoltán. Dózsa Gyórgy út de. fél 10. Üllői út 24. de. fél 11. Karácsony Sándor u. de. 9. Rákóczi út 57/b. de. 10. (szlovák) Aradi András, de. 12. (magyar). Thaly Kálmán u. 28. de. 11. (úrv.) Dr. Rédey Pál, de. 11. Bándi Sándor, du. 6. Bándi Sándor. Kőbánya de. 10. (úrv.) Veöreös Imre, du. 5. Veö- reös Imre. Utász u. de. 9. (úrv.) Sülé Károly. Vajda Péter u. de. fél 12. (úrv.) Veöreös Imre. Zugló de. 11. (úrv.) Bizik László. Rákosfalva de. 8. Boros Károly. Gyarmat u. de. fél 10. Bizik László. Fóti út de. 11. Solymár Péter. Váci út de. 8. Benczúr László. Fran- gepán u. de. fél 10. Benczúr László. Djpest de. 10. Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Virágh Gyula. So- roksár-Üjtelep de. fél 9. Virágh Gyula. Pestlőrinc de. 11. Matuz László. Pestújhely de. 10. Kürtösi Kálmán. Rákospalota MAV- telep de. 8. Rákospalota-Nagytemplom de. 10. Kákospalota-Kis- templom du. 3. Rákosszentmihály

de. fél 11. Karner Ágoston. Sashalom de. 9. Karner Ágoston. Mátyásföld de. fél 11. Cinkota de. fél 11, du. fél 3. Kistarcsa de. 9. Rákoscsaba de. 9. Békés József. Rá- kosliegy de. 9. Rákosliget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél 11, du. 3.

Bécsikapu tér de. 9. (úrv.) Reuss András, de. 11. (úrv.) Várady Lajos, du. 6. Orgonaest: Madocsai Miklós. Torockó tér de. fél 9. (úrv.) Madocsai Miklós. Óbuda de. 9. Fülöp Dezső, de. 10. (úrv.) Fü- löp Dezső. XII. Tarcsay Vilmos u. de. 9. Csengődy László, de. 11. Csengődy László, du. fél 7. Rutt- kay Elemér. Pesthidegkút de. fél 11. Ruttkay Elemér. Kelenföld de.

8. Bogya Géza, de. fél 10. Bogya Géza, de. 11. (úrv.) Bencze Imre, du. 6. Dr. Rezessy Zoltán. Németvölgyi út de. 9. (úrv.) Várady Lajos. Albertfalva de. 7. Visontai Róbert. Nagytétény de. fél 9. Kelen- völgy de. 9. Visontai Róbert. Budafok de. 11. Visontai Róbert. Csillaghegy de. fél 10. Csepel de. 11.

— Advent I. vasárnapján az oltárterító színe: lila. A vasárnap délelőtti Istentisztelet oltári igéje: Mt 21, 1—9; az igehirdetés alapigéje: Csel 17, 22—32. A délutáni istentisztelet alapigéje: Ézs. 63, 15—17.

— KÖLESD. A gyülekezet november 10-én ünnepelte temploma építésének 75 éves évfordulóját. Az ünnepi istentiszteleten Krähling Dániel esperes szolgált. Az istentiszteletet kővető ünnepi közgyűlésen Mogyorósy Gyula, a gyülekezet lelkésze ismertette a templomépítés történetét, Krähling Dániel esperes és Hátszegi Gyula bonyhádi felügyelő köszöntötte a jubiláló gyülekezetét.

— CSÖNGE. D. Dr. Ottlyk Ernő püspök, az Északi Evangélikus Egyházkerület püspöke december 1-én, vasárnap délután istentiszteleten szolgál a gyülekezetben.

— KELENFÖLD. A gyülekezet farkasréti kápolnájának (Bp. XI. Németvölgyi út 138.) oltárát és szószékét ádvent 1. vasárnapján, december 1-én a 9 órakor kezdődő istentisztelet keretében szenteli fel Várady Lajos esperes.

— FASOR. A gyülekezet novemberi szeretetvendégsé- gén Benczúr László angyalföldi lelkész tartott előadást.

— SlRTABLA erős, csiszolt aluminium lemezből, vésett betűkkel 120,— Ft. Sírkereszt vascsőből, kovácsolt díszítéssel 180,— Ft. KTSZ Műhely, Pálfa.

— RÓZSA, gyönyörű fajta, szín- garancia mellett kapható Palkó rózsakertésznél. Budapest. XV. Csillagfürt u. 8. Kérje díjtalan árjegyzékemet.

— KISPEST. A gyülekezet szeretetvendégségén „Evangélikusok között a világban” címen D. Koren Emil esperes tartott előadást.

CSALÁDI HÍREK

— KERESZTELÉS. Csete József és Szabó Jolán csornai szülőknek hatodik gyermekük született. Neve: Zsuzsanna.

— HÁZASSÁGKÖTÉS. Dr.

Mátrai József és Danhauser Enikő november 16-án tartották esküvőjüket a bajai evangélikus templomban.

— HALÁLOZÁS. Csete Lajos 76 éves nyugdíjas Csornán elhunyt. A csornai temetőben temették el.

— Prónafalvy Árpád, a tá- piószelei gyülekezet idős kántora rövid szenvedés után elhunyt. Temetése október 28-án volt Tápiószelén. Családján kívül gyászolják az árpádföldi, a pesterzsébeti és a tápiószelei gyülekezetek, ahol húszéves egyházi szolgálatát végezte.

— id. Kinczler Gyula ny. gimnáziumi tanár, a kőbányai gyülekezet volt gondnoka, legutóbb presbitere hosszú szenvedés után 74 éves korában elhunyt. Temetésén D. Koren Emil esperes és Veöreös Imre kőbányái lelkész szolgált. „Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok”.

— Dr. Kossányi Béla volt levéltári igazgató, a budavári gyülekezet tiszteletbeli presbitere, tragikus körülmények között elhunyt. November 15- én temették el nagy részvét mellett

„örülj nagyon, Sionnak leánya, örvendezz, Jeruzsálem leánya! Imé, jön néked a te királyod; igaz és szabaditó ő; szegény és szamárháton ülő, azaz nőstényszamárnak vem- hén”. (Zak 9,9)

VASÁRNAP. — „Váltságot küldött az ő népének, elrendelte szövetségét örökre”. (Zsolt 111,9) Ádvent első vasárnapján kimondhatatlanul nagy öröm ismét találkozni Isten elfogyhatatlan szereteté- vel. Az az Isten, aki velünk volt eddig, aki mindent megadott, amire szükségünk volt, aki Egyszülöttjét is halálra adta értünk, új ádventet, a kegyelemnek, a megértésnek, a Krisztus-várásnak új idejét hozta el az életünkbe. Az ige Isten Jézus Krisztusban adott szövetségére hívja fel a figyelmünket. Magasztaljuk a Mindenhatót megújított szere- tetéért!

HÉTFŐ. — „Uram, hallgasd meg az én imádságomat, ne rejtsd el a te orcád tőlem, amikor szorongatnak engem”. (Zsolt 102, 3). Az ádventi idő első hétköznapját nem kezdhetjük el másképpen, csak imádsággal. Sok kísértés, sok hitetlenkedés, sok meg nem értés, sok szeretetlenség terheli az életünket. De a legnagyobb teher lenne számunkra az, ha úgy éreznénk,Isten is elfordult tőlünk. A keresztyén ember ezért könyörög, ezért keresi szüntelenül a kapcsolatot a szentháromság egy igaz Istennel, hogy soha ne kelljen átélnie az Istentől való elha- gyatottság szörnyű perceit. Könyörögjünk Istenhez szüntelenül!

KEDD — „Boldog nép az, amelynek az Ür az ő Istene”. (Zsolt 144, 15). Ahogy Isten kiválasztotta népéül Izráel népét, úgy választott ki minket is gyermekeiül a keresztség- ben. És ahogy a szülő gondoskodik mindenben gyermekeiről, ugyanúgy gondoskodik Isten rólunk is. Nemcsak testi, hanem lelki táplálékkal is ellát. Kész arra, hogy bűneinket megbocsássa, s ha el is téve- lyedtünk tőle, kész megbocsátani és visszafogadni minket. De ez kötelezettséget is jelent számunkra: úgy kell élnünk az emberek között, amint azt ő elvárja tőlünk.

SZERDA. — „Akiket összegyűjtött különböző földekről: napkelet és napnyugat felől, északról és a tenger felől, adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért és az embernek fiai iránt való csodadolgaiért”. (Zsolt 107, 3.8). Az ádventi Király népe a világ legkülönbözőbb tájáról és népe közül gyűjtetett össze. Ezért mi sem lehetünk szűkkeblűek Isten gyermekeinek a megítélésében, hiszen éppen abban van Isten szeretete az egész világ iránt, hogy ő nem személyválogató. Isten népe ugyan nagyon sokszínű nép, de egyben mégis azonosak: dicsérik Isten kegyelméért és az embereken megnyilvánuló szeretetéért. Soha ne lankadjunk meg a hálaadásban!

CSÜTÖRTÖK — „Ha testvéred, vagy a te fiad, vagy leányod, vagy a kebleden lévő feleség, vagy lelki-testi barátod csalogat, mondván: Nosza menjünk és tiszteljünk idegen isteneket, ne engedj néki”. (5 Móz 13, 6.8). A másik ember soha nem lehet olyan, hogy Istentől elválasszon minket, hanem inkább azt jelenti számunkra, aki Istennel ösz- szekapcsol. Ugyanis a hit dolgaiban mindenkor Istenre kell hallgatnunk, de a szeretet cselekvésében soha nem restülhetünk meg. A másik ember, a testvér, a felebarát számunkra azt a területet jelenti, ahol nekünk — éppen hitünk mértéke szerint — a szeretetet gyakorolnunk kell a segítés, a megértés, a bátorítás, a bizonyságtevés vonatkozásában. Ne feledjük: a másikért való szolgálatban soha nem fáradhatunk meg!

PÉNTEK. — „Dániel felső termének ablakai nyitva voltak Jeruzsálem felé, és háromszor napjában térdeire esett, könyörgött és dicséretet tett az ő Istene előtt”. (Dán 6, 10) A „szüntelen imádkozzatok!” kötelezése életforma volt Dániel számára. Naponta többször imádkozott, mert volt miért hálát adnia, könyörögnie, Istent magasztalnia! Mi — s ez gyengeség bennünk — sokszor megfeledkezünk az imádkozásról, és megfáradunk a könyörgésben. Könyörögjünk, Isten használja fel az ádventi időt, s tanítson meg minket az állhatatos könyörgésre!

SZOMBAT. — „Bizony igazak az Urnák útjai, és az igazak járnak azon, az istentelenek pedig elesnek rajtuk.” (Hős 14, IQ). Isten az ádventi utat Egyszülöttje számára készíti, hogy elérjen hozzánk, s találkozásunk legyen Vele. De az ádventi utat számunkra is készíti, hogy ezen a jó úton járjunk, hogy Vele közösségben éljünk, hogy új életünk, áldott karácsonyunk és örök életünk legyen. Járjuk ezt az ádventi utat! Harkányi László

— KERESÜNK í szoba hallos budai villába (5 személy) gépesített háztartásba megbízható idősebb nőt. „Megbízható” jeligére a kiadóhivatalba.

— MUNKÁCSY „Golgota” és .Pilátus előtt” olajmásolat eladó.

Telefon: 210-279.

— BUNDÁK, szőrmegallérok, kucsmák Somogyi szűcsnél. Bp. V., Kossuth Lajos u. I. az udvarban.

— SÍRKŐ eladás nagy választékban. Schrődl Ferenc kőfaragó mester. Bp. III., Pomázi út 19965 hrsz. Óbudai temető mögött, 60-as autóbusz végállomás.

— ESKÜVŐI RUHAKÖLCSÖNZÉS legújabb fazonokból, vidéki esküvőre is. Rédeyné, Farkas Júlia. Budapest, XIV. Kerepesi út 76,'b. (Kerepesi úti lakótelepen a Lumumba utcai megállónál) Telefon: 630—107.

EVANGÉLIKUS ELET

A Magyarországi Evangélikus Országos Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti: a szerkesztőbizottság

Felelős szerkesztő és kiadó:

D. Koren Emil

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest VIII.. Puskin u. 12.

Telefon: 142—07« Csekkszámlasiám: 20.412—VIIL Előfizetést ár: egy évre 90,— Ft Árusítja a Magyar Posta Index 25 211

68.429«

100 éves az Athenaeum Nyomda. Budapest — Rotációs magasnyomás Felelős vezető:

Soproni Béla Igazgató

„Ki itt belépsz hagyj fel minden reménnyel!”

— Dante halhatatlan műve a Thália színházban —

Hallatlan vakmerőség a több, mint tizenötezer sorból álló Isteni Színjátékból kétezer soros drámát készíteni. Méghozzá úgy, hogy az eredeti (Babits-fordítás) szövegét faragni addig, míg abból szilárd váz marad, érthető gerince a színjátéknak. Erre a feladatra Weöres Sándor vállalkozott és mint maga mondja: „nem szívesen”. Nem csodálkozunk azon, hogy Weörest „szent félelem és borzadály” fogta el, hiszen roppant felelősség szakadt reá a színpadra változtatás munkájában. Mert ki az, aki ebben a klasszikus eposzban meg merné mondani, mi a lényeges és mi a mellékes, mely szövegrész nélkülözhetetlen és melytől lehet eltekinteni, hogy ne szenvedjen csorbát Dante halhatatlan műve. A gondolat, hogy az Isteni Színjáték alkalmas színpadra, maga is vakmerő, ez Kazimir Károlynak, a Thália Színház rendezőjének ötlete volt. És talán igaza van abban, amikor azon meditál, hogy nem inkább monstre-fil- met kellett* volna-e készíteni belőle.

De a vakmerőséget siker koronázta. Sikerült úgy „sűríteni” Weöresnek a Színjátékot, hogy annak gondolatmenete hű Dante elképzeléséhez. Sikerült a modern színpadi eszközökkel olyan atmoszférát teremteni, hogy a néző a Pokolban, a Purgatóriumban és a

Paradicsomban egyaránt ízelítőt kaphat Dante koncepciójából. Sikerült a száz éneket három felvonásra redukálni. Értelmesen vezeti Daniét Vergilius és Beatrice az Infernon, Purgatóriumon, illetőleg a Mennyen keresztül, s a dialógusok érzékeltetik a helyet és a helyzetet.

Sikerült-e azonban drámai feszültséget és fokozást elérni a három felvonásban? A Divina Comedia színrevitele talán itt hagy kifogásolnivalót maga után. Dante nem színpadra írta a Comediát, tehát a színpadi követelmények hiányoznak az eposzból. E tekintetben nem megnyugtató a „happy-end" elképzelés, az tudniillik, hogy tragikusan kezdődik és szerencsésen végződik a dráma. Itt tűnik ki, hogy a Színjáték, mint a világirodalom gyöngyszeme, más tendenciájú, és a maga helyén kell kezelnünk.

Mégis vitathatatlan érdeme írónak, rendezőnek és színháznak egyaránt a nagy kísérlet, mert ezáltal a nehéz, fárasztó és igen nagy áldozatot kívánó mű népszerűvé, érthetővé, sőt élvezhetővé vált. Nem csoda, hogy ifjúsággal volt zsúfolva a nézőtér. (Egyenesen meglepő a fiatalság érdeklődése a klasszikus témák és darabok iránt!)

Külön ki kell emelnünk a rendezés technikáját. Dante és Vergilius (Básti Lajos, Keres

Emil) napjaink öltözetében, míg a többi, — a Pokolban, Tisztítótűzben és Mennyben levő szereplők — stilizált kosztümben adja vissza a helyzet hangulatát. A narrátor (Sütő Irén) mondanivalója adja meg a darab keretét. Prológusként Arany János „Dante" c. versével mintegy megnyitja a szellemi mélység kapuit és az időnként megszólaló Dante-meditációt, a gondolat átívelése a Színjáték mérhetetlen szakadékai fölött.

A dantei kínok, Vergilius és

Beatrice kísérete olyan titokzatos területre vezette el a nézőket, amely az emberiség szellemi életének évezredeken keresztül kérdése, s így túl egy halhatatlan mű népszerűsítésén, újabb izgalmas gondolatok melegágya lett. Ezért illeti elsősorban dicséret a vállalkozást és a ragyogó megoldást. Álljon itt most ízelítőül néhány sor a Purgatorium tizennegyedik énekéből, amely a „Miatyánk” gyönyörű parafrázisa.:

„Ö Miatyánk, ki lakozol a mennyben, nem határokba szorítva, csak első magasságodhoz vonzó szerelemben: szenteltessék meg neved. Áldja felső erődet minden teremtmény beszéde, s fuvalmad, mely a szívbe édesen jő.

Jöjjön el a te országod, a Béke:

mert ha nem jön, mi minden képességet

összeszedve sem érünk közelébe.

Mint angyalaid áldozzák Tenéked akaratukat, dalolván: „Hosanna!”: úgy áldozzák az emberek övéket.

Hulljon elénk a mindennapi manna, mely nélkül a vad pusztán hátracsügged, aki leginkább előrerohanna.

Miképp mi annak, aki ellenünk tett, bocsáss meg nekünk, légy irgalmas ostor bűnünk számára, ne n*zd érdemünket.

Erőnket, mely oly könnyen ' osszbakóstol, ne hadd. hogy az ős Ellenség kísértse: de szabadíts meg minket a Gonosztól.

A végső kérést nem magunknak kérte ajkunk, Uram, mert nem kell, hanem annak, kinek még földi húsben cammog élte.”

Dr. Rédey Pál