Evangélikus Élet, 1968 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1968-10-20 / 42. szám

A keresztyén munkaszeretet Csel 20, 32—36 Pál apostol búcsúzik az efézusi gyülekezet vezetőitől. Emlé­kezteti őket a gyülekezetben töltött szolgálati idejére, s inti őket, hogy az ő példája nyomán ők is önzetlen munkában és szolgálatban töltsék életüket. Pál apostol példájából nemcsak a gyülekezetben való hűséges szolgálatot tanulhatjuk meg, ha­nem megismerhetjük az Istennek tetsző keresztyén munkás élet titkát és alapját is. '1. MINDENÜTT ISTENNEK SZOLGÁLUNK! A keresztyén ember munkaszeretetének, hűséges szolgálatának a legfőbb hajtó motorja az a tudat, hogy a keresztyén ember minden munkájával — végezze azt akár mezőn, gyárban, irodában, vagy családi otthonban — nemcsak kenyerét és megélhetését biztosítja, hanem egyúttal Isten dicsőségét is szolgálja. Isten gondviselő és világ fenntartó munkáját az emberi munkáskezek felhasználásával végzi e világban. Ma különösképpen láthatjuk ezt, hiszen az emberiség boldogabb életét biztosító kultúra és civilizáció rengeteg hűséges és önfeláldozó szellemi és fizikai munka eredménye. Ha csak parányi téglák, vagy kicsiny csa­varok vagyunk is az emberi boldogságot szolgáló épületben, vagy a boldogabb jövőt biztosító gépezetben, mégis fontosak vagyunk. Hűséges helytállásunktól függ, hogy milyen mérték­ben valósul meg e világban Isten gondviselő és világfenntartó munkája. 2. ISTENT MINDIG EMBEREKEN KERESZTÜL SZOLGÁL­JUK! Amikor dolgozunk, verítékezünk, akkor nemcsak a ma­gunk kenyerét keressük, hanem embertársaink, az egész társa­dalom javát is munkáljuk. S a felebarát javáért való ilyen munkálkodás Isten dicsőségének legnagyobb szolgálata. Ezért minden munkánkban mindig figyelemmel kell lenni ember­társaink érdekére, javára. Ez a tudat nemcsak attól óv meg bennünket, hogy kizárólag önző érdekeink szolgálása által a munka elviselhetetlen teherré legyen, hanem attól is, hogy is­tenítsük, bálványozzuk a munkát. A munka nem öncél, hanem csak eszköz embertársaink, s természetesen a magunk boldog­ságának is a munkálásában, más szóval Isten dicsőségének a szolgálatában. Ha erre jobban figyelnénk, nem lenne számunk­ra olyan terhes a mindennapi munka, hanem sokkal több örö­möt találnánk benne. 3. IMADSAGOS ÉLET A KERESZTYÉN MUNKASZER ETET ALAPJA! A hivő ember jól tudja, hogy saját erejéből kép­telen erre az önzetlen, szolgáló munkás életre. Természetes ön­zésünk oly hatalmas, hogy csak az Istennel való közösség ál­landó fenntartásával tudunk megfelelni ennek az Istent di­csőítő, szolgáló életnek. Az Istennel való közösség fenntartá­sának pedig legbiztosabb eszköze az imádkozó élet. Pál egész élete ilyen volt, azért tudott példa lenni a szolgáló szeretetben. S ha Pál apostol példája nyomán a mi mindennapi imádsá­gunkban is helyet kap az embertársainkért való őszinte kö­nyörgés, akkor a mi életünk is ilyen Istent dicsőítő, embereket szolgáló áldott, munkás élet lesz, amely nemcsak sok örömöt szerez, de példát is mutat a körülöttünk élő embereknek. Selmeczi János — PENTBESZEDOT KERES 500,— Et-os állásra a Budapest-Jó- zsefvároei’ gyülekezet. Érdeklődni lóhet a Bp, vm. Üllői út 24. ez. alatti lelkészi hivatalban 9—13 óráig, vagy a 139—87» telefon szá­mon. — LEGSZEBB ROZSA, jácint, tuli­pán őszi szállításra megrendelhe­tő. Díjtalan árjegyzéket küld Pal­kó rózsakertész. Budapest. XV. Gsillagííirt u. t. — ORGONA, S regiszteres sürgő­sen feladó. Orgona és harmónlum- javítást vállalok. Farkas Károly hangszerkészítő. Nyíregyháza, Ró­ka u. 8. > — S1RTABLA erős, csiszolt alu­minium lemezből, vésett betűkkel 12,— Ft. Sírkereszt vascsőből, ko­vácsolt díszítéssel 180,— .Ft. KTSZ MŰHELY, PALFA. — ESKÜVŐI RUHAKÖLCSON­ZÉS legújabb fazonokból vidéki esküvőre is. Rédeyné, Farkas Jú­lia. Budapest. XIV., Kerepesi út Kit). (Kerepesi úti lakótelepen a Lutnumba utcai megállónál) .Tele­fon: 630—107. — SÍRKŐ eladás nagy választék­ban. Schrődl Ferenc kőfaragó mester. Bp. III., Fomázi út 19965 hrsz. Óbudai temető mögött, 60-as autóbusz végállomás. — FŐZESSEN és takarításban tapasztalattal rendelkező magá­nyos asszonyt, vagy leányt keres azonnali belépésre a fóti Evangé­likus Kántorképző Intézet Fizetés: teljes ellátás bentlakással, kész­pénz megállapodás szerint — SZERÉNY budapesti albérleti 6zobát keres papleány. Levélben értesítést a szerkesztőség címére kérek. — KÉT MANUALOS, pedálos or- gona-harmónium eladó. Pölöskei Józsefné. Győr, Petőfi tér 2. — APOLONO vállalná 1—2 sze­mély gondozását lakásért. Esetleg üres albérleti 6zobát keres a fő­városban, ,.Leinformálható” jeligé­re a szerkesztőségbe. — BUNDÁK, szőrmegallérok, kucsmák Somogyi szűcsnél. Bp. V., Kosirth Lajos u. 1. az udvar­ban. Istentiszteleti rend Budapesten, 1968. október 20-án Deák tér de. 9. (úrv.) Dr. Hafen- scher Károly, de. 11. (úrv.) Dr. Ké­kén András, du. 6. Dr. Hafenscher Károly. Fasor de. fél 10. D. Koren Emil, de. 11. D. Koren Emil, du. 5. szeretetvéndégség: Szirmai Zoltán. Dózsa György út de. fél 10. Sülé Károly. Üllői üt 24. de. fél IX. Ka­rácsony Sándor u. de. 9. Rákóczi út 57,7). de. 10. (szlovák), de. 12. (magyar). Thaly Kálmán u. 2S. de. 11. Zátonyi János, de. 11 Bándi Sándor, du. 6. Bándi Sándor. Kő­bánya de. 10. Veöreös Imre. Utász u. de. 9. Veöreös Imre. Vajda Pé­ter u. de. fél 12. Sülé Károly. Zug­ló de. 11 (úrv). Bízik László. Rá­kosfalva de. 8. (úrv.) Boros Ká­roly. Gyarmat u. de. fél 10. Bizik László. Fóti út de. XI. Solymár Pé­ter, du. 5. szeretetvendégség. váci út de. 8. Benczúr László. Frange- pán u. de. fél 10. Benczúr László. Újpest de. 10. Blázy Lajos. Pester­zsébet de. 10. Virágú Gyula. So- roksár-Üjtelep de. fél 9. Virágh Gyula. Pestlőrinc de. 11. Matuz László. Pestújhely de. 10. Kürtösi Kálmán. Rákospalota MAV-telep de. 8. Rákospalota-Nagytemplom de. 10. Rákospalota-Kistemplom du. 3. Rákosszentmihá.y de. fél 11. Karner Ágoston. Sashalom, de. 9. Karner Ágoston. Mátyásföld de. fél 11. Cinkota de. fél 11, du. fél 3. Kistarcsa de. 9. Rákoscsaba de. 9. Békés József. Rákoshegy de. 9. Rákosllget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél 11. du. 3. Bécsikapu tér de. 9. (úrv.) Mado- csai Miklós, de. fél 11. (német-úrv.) Dr. Groó Gyula, de. 11. (úrv.) Ma- docsai Miklós, du. 6. Reuss András Torockó tér de. fél 9. Reuss And­rás. Óbuda de. 9. Fülöp Dezső, de. 10 (úrv.) Fülöp Dezső. XII. Tarcsay Vilmos u. de. 9. Takács József, de. 11. Takács József, du. fél 7. Rutt- kay Elemér. Pesthidegkút de. fél 11. Ruttkay Elemér. Kelenföld de. 8. Bencze Imre. de. 11. Dr. Nagy Gyula. du. 6. Dr. Rezessy Zol­tán. Németvölgyi út de. 9. Dr. Re­zessy Zoltán. Albertfalva de. 7. Vi- sontai Róbert. Nagytétény de. fél 9. Kelenvölgy de. 9. Visontai Róbert. Budafok de. 11. Visontai Róbert. Csillaghegy de. fél 10. Csepel de. 11. — Szentháromság után a 19. vasárnapon az oltárterítő színe: zöld. A vasárnap délelőtti is­tentisztelet oltári igéje: Mt 12, 9—14; az igehirdetés alapigéje: Csel 20, 32—35. A délutáni is­tentisztelet alapigéje szabad textus. — BÖKÖD. A gyülekezet szeptember 29-én tartotta meg évi hálaadó napját. Ennek ke­retében vette használatba a parókia új kapuját, valamint a korszerűsített teipplomi világí­tást A délutáni ünnepélyen az oroszlányi énekkar és Hoff­mann Ernő pusztavámi lelkész szolgált. . — SZEGED. Cserháti Sán­dort, a gyülekezet egyhangúlag meghívott új lelkészét október 13-án istentiszteleten és köz­gyűlésen iktatta be szolgálatá­ba Bártfai Lajos, a Csongrád- Szolnoki Egyházmegye espere­se. Az ünnepi alkalmon részt- vett és igét hirdetett D. Káldy Zoltán püspök, a Déli Evangé­likus Egyházkerület püspöke. — BUDAVÁR. Október 6-án aratási hálaadó ünnepet tartot­tak a gyülekezetben, amelynek offertóriumát 2938 Ft-ot a Fóti Kántorképző Intézet új orgo­nájának költségeire ajánlották fel. Az istentiszteleten Kiss Já­nos, az Intézet vezetője beszá­molt a kántorképzésről. Az esti egyházzenei áhítaton igét hir­detett Madocsai Miklós másod­lelkész, orgonáit Peskó György orgonaművész. — KELENFÖLD. Október 20-átl tartja a gyülekezet temp­loma felszentelésének 40. év­fordulóját. A II órakor kezdő­dő istentiszteleten igét hirdet Dr. Nagy Gyula teológiai aka­démiai tanár. Október 21—26 között minden este 6 órakor áhítat lesz, amelyen Ferenczy Zoltán lelkész szolgál. Október 27-én este 6 órakor Kantáta-est lesz a templomban, amelyen előadásra kerül J. S. Bach 61. és 33. sz. kantátája. Igét hirdet Várady Lajos esperes. CSALÁDI HÍREK — HALÁLOZÁS. Dr. Dokto­ri ts István egyetemi docens 56 éves korában, hosszú szenve­dés után szeptember 23-án Bu­dapesten elhunyt. Temetésén az igehirdetés szolgálatát Vá­rady Lajos esperes végezte. „Taníts minket úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk”. — ifj. Szende Ernő vegyész- technikus Szende Ernő péteri evangélikus lelkész fia — Istenben vetett hittel hordozott öt hónapi kórházi próbatétel után Budapesten csendesen el­hunyt. Temetése október 3-án volt Péteriben, a gyülekezet és a környező gyülekezetek nagy részvéte mellett. A feltámadás igéjét Detre László esperes hirdette. „Az az ígéret, amelyet ö ígért: örök élet.” — Molnár Gyula ny. ba- konyszombathelyi lelkész 84 éves korában elhunyt. A ba­konyszombathelyi, a bakony- bánki és ászári hívek szeptem­ber 29-én kfsérték'UtOlsó útjá­ra volt lelkipásztorukat, akik között 1953-ban történt nyuga- lombavonulásáig 41 esztendőn keresztül szolgált. A bakony- szombathelyi temetőben te­mették el. A szertartást Sel­meczi János esperes és Varga György bakonyszombathelyi lelkész végezte. „Nékem az élet Krisztus, a meghalás nye­reség”. — HÁZASSÁGI évfordu­Ló. Fecske Pál nagyszénási lelkész és felesége sz. Ponicsán Ilona szeptember 29-én ünne­pelték házasságkötésük 25 éves évfordulóját, amelyen Benkő István orosházi lelkész szol­gált. Ez alkalommal keresztel­ték meg a jubiláló házaspár el­ső unokáját, Tarpataki Pál és Fecske Katalin gyermekét: Pált. „Gyógyíts meg engem Uram, hogy meggyógyuljak, szabadíts meg engem, hogy megszaba­duljak, mert te vagy az én di­csekvésem.” (Jer 17, 14.) VASÁRNAP. — „Hintek reá- tok tiszta vizet, hogy megtisz­tuljatok minden tisztátalansá- gotoktóL” (Ez 36, 25) Heti igénk nyomán gondoljunk el napról napra, hogy mit értsünk Isten gyógyító, szabadító művén. Egészségünk megromlásakor első dolgunk a gyógyulás kere­sése. Így természetes és helyes. Tartsuk azonban szemünk előtt, hogy az egészség nem pusztán szerveinknek, testünk-. nek panaszmentes működése, hanem az egész emberi szemé­lyiség harmonikus élete. Az ember „megtisztításával” Isten harmonikussá teszi az életet, mert csak ötőle származhat a leghatékonyabb beavatkozás: a bűnbocsánat Jézus Krisztus­ban. HÉTFŐ. — „El jő Sionnak a megváltó és azoknak, akik Já­kobban megtérnek hamissá­gukból, szól az Ür.” (És 59,20) Az ember egészségének gyöke­rei a lét mélységeibe nyúlnak. Az indulatok, a névtelen félel­mek régiójába. Ide kell elérnie annak, aki bajainkat orvosolni akarja. Amikor Jézus, a Meg­váltó, megtérésre hív, magához szólít. Rendezni akarja életün­ket: megszüntetni a hamissá­got, visszásságot és az igaz, egyenes, ép és egészséges élet­tel ajándékoz meg. Ezt az életet nem rontja szorongás, nem gyötri ellenséges indulat. KEDD.— „Tudtul adta az Ür az ő szabadítását, a népek előtt megjelentette az ó igazságát.” (Zsolt 98, 2) Isten készségesen segíti meg az embert. Nem ke­vesek titkos társaságának szánta szabadítását, igazságát, hanem a világnak, az egész emberiségnek. Jézus Krisztus mindenkinek szóló, minden emberre érvényes, mindenkin segíteni képes erővel rendelke­zik: ez az ő szeretete. Ha erről szólhatunk, bizonyságot tehe­tünk, csak örömmel tehetjük, s ez az evangélium, el erről. A hála nagy erő és képes kormányozni bennünket a helyes, Istennek tetsző úton. Isten nem csupán parancsának engedelmeskedő szolgákat akar, hanem olyan hálás em­bereket, akik teszik a jót miiír denekkal még mielőtt paran­csolta volna. Bárcsak az egész egyházat ilyen szolgálatban láthatná az emberiség. PÉNTEK.— „Az emberektől való félelem tőrt vet, de, aki bízik az Ürban, kiemeltetik.’* (Péld. 29, 25) Sokszor tartja fogva az embert a félelem, mint a csapda a .vadat. A fé­lelem szűk börtönében vergő­dő ember tulajdonképpen be­teg. Eltorzult az ítélete önma­gáról és a világról. Rémeket lát, oktalanul ellenséget sejt ott is, ahol nincsen. Nyugtala­nul, céltalanul vagdalkozik maga körüL Veszélyessé válik önmagára és másokra is. A fé­lelmek .szorongások rabságá­ban sínylődő ember a legsú­lyosabb esetek közé tartozik. Isten azonban nem retten visz- sza az esetek súlyosságától, se­gít, kiemel ebből a sötét ve­remből. Figyeljünk csak rá. Igéje belehasít a félelem sötét­jébe. Figyeljünk rá és engedel­meskedjünk szavának. SZOMBAT.— „Te, Uram, pajzsom vagy nékem, dicsősé­gem, az, aki felmagasztalja az én fejemet.” (Zsolt 3, 4) A gyó­gyulás kezdete, a betegség fel­ismerése és elismerése. Nem könnyű dolog a betegség be­látása, gyengeségünk, veresé­günk elismerése. Pedig csak ezután következhetik el Isten segítségének megtapasztalása. Persze nem autómatikusan, hanem a Vele együtt való élet folyamatában. Hosszú évek és súlyos tapasztalatok után szü­lethetett csak meg ez a bizako­dó zsoltárvers. Isten védelmet nyújt, sokféle vereségünk miatt lecsüggesztett fejünket felemeli, biztatás és új útra in­dító erő árad tőle, bármennyi­re gyenge is legyen az ember, megtapasztalhatja ezt, ha Jé­zushoz kapcsolja életét Muncz Frigyes SZERDA.— „Csak az Ür az én kősziklám és szabadulásom, ő az én oltalmam, ezért nem rendülök meg.” (Zsolt 62, 7) Az ember mindent megtesz, hogy életét biztonságban tudja. Alapjaiban azonban csak Isten teheti biztonságossá életünket. Ez a biztonság nem a kispol­gári kényelemmel mérhető vagy egy biztosítási összeggel. Mértéke lehet az apostolok biztonsága, akik minden embe­ri biztosítékot elhagytak, hogy Isten igéjében találják meg életük szikla alapját, CSÜTÖRTÖK.— „Szolgáljá­tok az Urat félelemmel.” (Zsolt 2, 11) A gyógyítás célja, hogy az ember zavartalanul végez­hesse ismét feladatát, napi munkáját. Aki Jézus Krisztus gyógyító, szabadító művének részese lett, nem feledkezhetik EVANGÉLIKUS ELET A tóagy árországi \ Evangélikus Országos Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti: a szerkesztőbizottság Felelős szerkesztő és kiadó: D. Koren v.mii Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest VHI.. Puskin u. 12. Telefon: 142—074 Csekkszámlaszám: 20.412—vm. Előfizetési ár: egy évre 90,— Ft Árusítja a Magyar Posta Index 25 211 ■ 68.3267 100 éves az Athenaeum Nyomdai Budapest — Rotációs magasnyomáa Felelős vezető: Soproni Béla Igazgató „A Te békédet add meg most nekem ”-T. S. Eliotról — A Magyar Rádió szeptember végén, közel húsz perces költeményével, emlékezett meg ró­la születésének 80. évfordulóján- A kor legna­gyobb angol költője, Babitsnak pár évvel fia­talabb kortársa és lelkesítője, a húszas évek­ben már világirodalmi jelentőségre tett szert. Közöttünk inkább csak mostanában, röviddel halála után lett műve ismerős, Vas István for­dítása révén, Ungvári Tamás kitűnő tanulmá­nyával. Az emberiség sok ezer éves kultúrájának mély összefüggését hirdette a Nobel díjas író, sőt — talán elsőnek a világon, Dante nyomán —. költői alkotó módszerében meg is valósí­totta. Ezért nehéz olvasmány; megértéséhez kommentárra, magyarázó jegyzetekre van szükség. Néhol ő maga is megtette ezt. Versei megvilágításával ma már seregnyi mű foglal­kozik. Ügy kell elképzelnünk költeményeit, hogy a szöveg kisebb részletei, sor, mondat vagy oly­kor csak egy sző egészen különböző eredetű. Az egyik darabka éltrajzi emlék, a másik teg­napi élmény, a harmadik középkori vagy ókori irattöredék, angol és másnyelvű irodalom ere­deti szövegrészlete, a következő pillanatnyi, de nagyan távoli, váratlan asszociáció, gondolat- társítás, ismét másik természettudományos ku­tatási eredmény, vagy hétköznapi banális meg­állapítás Versei, jelentős hányadukban, ezek­nek az eleven részecskéknek, mégpedig külön­nemű, elütő, össze nem egyeztethető elemeknek az egybefűzése. A meglepő és nagyszerű mind­ebben, hogy az egész mégsem mesterkélt; nem csinálmány, hanem költészet a legmagasabb rendű fajtából. Sorai muzsikálnak, amint a na­pokban mondta nekem valaki. Ezzel az írói módszerrel a jelen pillanatába sűríti az emberi művelődés letűnt századait, érzékelteti összefonódó egységét. Mint a tenger hullámai, úgy csillan meg, játszik, hullámzik költői művében a világirodalom. Ahol pedig a hétköznapok foszlányai kúsznak verseibe (pél­dául ilyen sorok: ...Tizkor melegvíz... Zár­óra, uraim... Utcákon a gesztenyeszag...), a modern életnek, a dolgoknak széteső forgata­gába, széthulló káoszába, színes zűrzavarába, tapasztalható összevisszaságába a rend, a har­mónia, a mélyebb összetartozás és magasabb egység vágyát lopja bele. Nézzünk most egy részletet! Egyik verssora így hangzik: „És ekkor Karthágóba értem.” Váratlanul bukkant fel a sor a költeményben: Augusztinusz élettörténetéből való, amikor ta­lálkozott az ókori város szenvedélyeivel. A kö­vetkező sor Buddha beszédéből származik: „Lángban lángban lángban lángban”. A kettő egybehangzik, mert a tűz a vétkes vágyat je­lenti. Ez a hatalmas, 1922-ben írt hosszú vers (Átokföldje) az óhindu Upanisadok egyik sza­vának háromszoros zengésével zárul: „Santih santih santih”. A szanszkrit szó jelentése: ér­telmünket meghaladó béke. Ebben az óhajban oldódik fel kietlen látomása az első világhábo­rú utáni nagyvárosi ember és a kor lelki pusz­taságáról. Megtérésével — a húszas évek második felé­ben — sem változik meg kiábrándultsága. En­nek mély gyökerei vannak a nyugati szellemi­ség és életforma megtapasztalt valóságában. De belső békét talál Istennél, és megtelítődik a végső keresztény reménységgel. Verseibe im­már imatöredékek, bibliai sorok is beépülnek, írói technikája most már oldottabb, személyes lírai hang vegyül soraiba. Költészetének for­májával változatlanul az intellektuális élmény nyújtására tör: a gondolatot olyan érzékletesen élvezze az olvasó, mint „egy rózsa illatát”. Ebben a második korszakában Bergson filo­zófiai tétele találkozott a hittel. Bergson sze­rint „a múlt a jelenben létezik, ami magában foglalja a jövőt”. A jelen pillanatba sűrűsödik össze a múlt és a jövő. Eliot így ír: „Az emberi kíváncsiság múltat s jövőt kutat /Se dimen­zión csüng. De megragadni / Az időnek meg az időtlennek /Metszőpontját: szentek foglalkozá­sa — / Nem is foglalkozás: valami adatik és el- fogadtatik / Egy életen át, mely csupa halál a szeretetben, / önzetlenségben, önmegtagadás­ban, lángolásban.” (Négy quartett, 1943.) Mély és igaz felismerés, hogy ha jelen pillanatunkat megérinti Isten valósága, életünk megtelik ön­feláldozó, önzetlen, önmegtagadó szeretettel. Megmaradhat a kiábrándultság, ha valaki az életet keserű tapasztalatok tükrében nézi, de íz adott óra és az örökkévalóság metszőpont­iában a lemondó kézlegyintés fölé emel a má­sokért cselekvő mozdulat. ötvenedik életéve után sokat nézett „előre”. Rájött, hogy az öregség magában még nem ad bölcsességet az élet tovatünésének és a halál sötétjének elviseléséhez. Inkább csak rezignált beletörődést. „Mit ért volna ama régóta várt / Rég remélt nyugalom, őszi derű, / Az öreg­kor bölcsessége? Hát becsaptak, / Vagy magu­kat csapták be a halkhangú öregek J És mást se hagytak ránk, csak a csalás receptjét? / A derű csak eltökélt tompaság, / A bölcsesség ki­hűlt titkok tudása, / Hasztalan a sötétben, aho­va belenéztek / Vagy ahonnan szemüket elfor­dították ... / Egyetlen bölcsesség van, amit még remélhetünk, / Az alázat bölcsessége: az alázat végtelen.” Ez az alázat az, amellyel a hívő ember a ha­lálon át másfajta életbe tart. „Az öregeknek kutató útra kell menni / Nem fontos az itt meg az ott / Fontos csak a csönd és mégis elő­re / Egy másfajta telítettségbe, / Üj egyesülés­be, mélyebb kapcsolatba / A sötét hidegen át, az üres kietlenségen át, / A hullámzúgásra, a szélzúgáson, a viharmadár meg a barna delfin / Nagy vizein át. Végemben a kezdet.” (Négy quartett.) Lehetne itt-ott vitába szállni Eliotnak a kato­licizmustól meghatározott hitbeli felfogásával, de nincs még egy költő, aki korunk nyelvén és életérzésében ily megragadóan közelítette vol­na meg az eljövendő örökéletet. Kezdetté vá­lik a pillanat, amikor múlt, jelen, jövő meg­szűnik az egyén számára a halálban. Mégis in­kább azzal az öt sorával búcsúzzunk tőle, ahol egyetlen képben Krisztusról és önmagáról tesz vallomást. Itt, a nagypénteki hitben találko­zunk össze vele a legforróbban: „A sebesült sebész kutat / Acéljával s a nagybeteg / Érzi a vérző kéz alatt / Az éles, gyógyító, művésze­tet: / Lázgörbénk titkait irgalma fejti meg.” A sebesült sebész egyszerre Krisztus és követője, a költő. Lázak titkait fejti meg irgalmával, holott maga is beteg — írja a magyar magya­rázó. Az irgalom segítsége, ez Jézus Krisztus­nak és minden keresztyén embernek szolgála­ta. Veöreös Imre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom