Evangélikus Élet, 1967 (32. évfolyam, 1-53. szám)
1967-05-28 / 22. szám
VASÁRNAP. — r„Ä te parancsolatodra bevetem a hálót”. (Lk 5.5.) Péter önmagával, saját nézeteivel, eddig szerzett tapasztalataival szállt szembe, amikor egy nem „szakembernek” — Jézusnak — parancsára mégis bevetette a hálót. Jézus olyan nagy bizalmat tud ébreszteni maga iránt, hogy önmagámmal szembefordulva is engedelmeskedem felszólításának. Krisztus követése mindig az ilyen önmagunkkal szembefordulással kezdődik el. HÉTFŐ. — „Erős vigasztalásunk nekünk, akik odamenekültünk, hogy megragadjuk az előttünk levő reménységet.” (Zsid 6,18) — Isten ígéreteket tesz. Ígéretei által válik erős vigasztalásunkká. Megígéri például, hogy aki hisz őbenne, azt megtartja, nem válik rossz erők játékszerévé. Néha elborul, ködbe vész a jövő. Nincs kilátás átmenetileg. Ilyenkor nem szabad az ígéretektől tágítanom. Csak így maradhatok kapcsolatban pillanatnyilag nem látott szép jövőmmel. Ez a reménység. KEDD. — „Nem szűntek meg minden nap a templomban és házanként tanítani és hirdetni Jézust, a Krisztust.” (Ap. csel. 5,42.) — Folyamatosságról van itt szó. A lelki élet nem tűri a kihagyásokat, az ötletszerűséget. Mindennap, megszakítás nélkül kész tartani á kapcsolatot velem Isten, amikor igéjében beszélget velem s meghallgatja imádságomat. Ritmus, rend, folyamatosság jellemezze lelki életemet is. Legyen olyan megszakításoktól mentes, mint lélegzetvételem. SZERDA. — „Csak szóval mondd és meggyógyul a szolgám”. (Mt. 8,8.) — Hányszor használjuk feleslegesen, rossz szokásból ezt a henye szót — „szóval”. A kapernaumi százados nem így használta. A kimondott szó jelentőségét, súlyát és erejét Jézus tanításából ismerte meg. Jézus tanítása nem elmélet. Ige. Hatékony, teremtő szó. Meggyőzi szívünket arról, hogy Isten nem ismeri a lehetetlent. Hitet teremt. Mielőtt a százados szolgáját meggyógyította volna, a százados szívében hitet teremtett Jézus szava. ___ CS ÜTÖRTÖK. — „Féljétek áz Istent és neki adjatok dicsőséget!” (Jel 14,7.) — Ez a felszólítás János apostol látomásában egy angyal szájáról Shangzik. Végigrepül ez az angyal a látomás szerint az jfegész égbolton. Isten evangéliumát, emberszeretetének “Örömhírét tartja kezében. Isten hirdetteti a mi világunkban és a mi nemzedékünknek is evangéliumát. Azt akarja, hogy miközben nagy történelmi eseményeket élek át, őt féljem és néki adjak dicsőségek PÉNTEK. — -„Az Ember Fia eljön majd az ő Atyjának dicsőségében az ő angyalaival.” (Mt 16,27.) — Akkor majd látni fogjuk, hogy mind igaz volt, amit önmagáról mondott: megtartónk, pásztorunk, Urunk és testvérünk. Érdemes benne hinnem és neki engedelmeskednem. Most a látszat néha megcsalhat. A látszatot akkor felváltja a színről-színre látás. Amit akkor látni fogok, azt most hiszem. SZOMBAT. — „Ha közüle- tek valaki tornyot akar építeni, nemde leül először, kiszámítja a költséget, hogy van-e, amivel elvégezze?” Deák tér de. 9. (úrv.) Trajtler Gábor de. 11. (úrv) dr. Kékén András du. 6. dr. Kékén András Fasor de. íél M. Szirmai Zoltán de. 11. Koren Emil du. 5. Szeretet- vendégség Dózsa György út de. fél 10. Koren Emil Üllői út 24. de. fél 11. Karácsony Sándor u. de. 9. Rákóczi út 57/b. de. 10. (szlovák) de. 12. (magyar) Kőbánya de. 10. Baranyai Tamás Utász u. de. 9. Baranyai Tamás Vajda Péter u. de. fél 12. Baranyai Tamás Zugló de. 11. (úrv) Boros Károly Rákosfalva de. 8. Boros Károly Gyarmat u. de. fél 10. Boros Károly Fóti út de. 1L Benczúr László Váci út de. 8. Solymár Péter Frangepán u. de. fél 10. Solymár Péter Üjpest de. 10. Blázy Lajos Pesterzsébet de. 10. Virágú Gyula, Soroksár Üjtelep de. fél 9. Pestlőrinc de. 11. Matuz László Pestújhely de. 10. Kürtösi Kálmán Rákospalota MAv-telep de. 8. Rákospalota (Lk 14,23.) — Jézus Krisztus emberszeretete igényes szeretet. Odaadást, hűséget, engedelmességet igényel. Ha sze- retetét igényességének a figyelembevétele nélkül akarom élvezni, úgy járok, mint a toronyépítő, aki nem csinált előre költségvetést. Ahogy igaz ez a megállapítás: csak a hivő tud igazán engedelmeskedni, — áll a fordítottja is: csak az engedelmes tud megmaradni a hitben! Nagytemplom de. 10. du. 3. Rákosszentmihály de. fél 11. Karner Ágoston Sashalom de. 9. Karner Ágoston Rákoscsaba de. 9. Békés József Rákoshegy de. 9. Rákosliget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél 11. du. 3. Budavár de. 9. Ruttkay Levente de. 11. Csákó Gyula este 7. Ruttkay Levente Torockó tér de. fél 9. Csákó Gyula Öbuda de. 9. Fülöp Dezső de. 10. (úrv) Fülöp Dezső XII. Tarcsay Vilmos u., de. 9. de. 11. este fél 7. Pesthidegkút de. fél 11. Kelenföld de. 8. (úrv) dr. Rezessy Zoltán de. 11. (úrv.) dr. Rezessy Zoltán du. 6. Bencze Imre Németvölgyi út de. 9. Bencze Imre Kelenvölgy de. 9. Visontai Róbert Budafok de. 11. Visontai Róbert Albertfalva, de. 7. Nagytétény de. fél 9. Csillaghegy de. fél 10. Csepel de. ll. du. 5, Szeretet- vendégség. Benczúr László L JUs i T' Eli <1 j ijyiiü iá sala isii. 1 ji illái laiLi M mt 1 «4 Süli Jézus féltő szeretete Jn 5, 45—47 Kemény szavak, leleplező mondatok érnek el bennünket az alapigében. Mégis benne van Jézus szeretete és féltése. Nyert az, aki meghallja, megérti és cselekszi. Jézus féltő szeretete akkor is szeretet, amikor leleplez. Inkább szeret, mint vádol, inkább hív és szeret, mint kárhoztat. Csalhatatlan szeme azonnal rápillant önzésünk, vagy éppen visszaélésünk gyökerére: nem hisztek! Még a hit mcg- játszása mögöit is látja a hitetlenséget. A hitet bizony nem megjátszanunk kell, hanem megélnünk. A vele való közvetlen viszonyban és az emberi együttélés és egymásért élés inkább tágabb, mint szűkebb területén. Semmiféle festék, vagy utánzat nem pótolja a valódi és hasznos portékát, vagy eszközt. A jól csengő szó, az ígéretes beszéd sem pótolja a tettet. A hitnek meg különösen nincs pótléka akkor sem, amikor más valami tolakszik a helyére. A hit a Krisztusra tekint. Bocsánata újságával és szeretete hatékonyságával él. Jézus féltő szeretete hitet akar képmutatás helyett, mert nagy célja az élet. A keresztyén ember és gyülekezet szüntelen tartó átállását jelenti ez a benne való bizodalom útjára. Folytonos megérkezés a követelözésből, a vélt érdemekből, a bálványoktól, vagy éppen a kétségbeesésből a Krisztushoz. Megérkezés az alázathoz, a bűnbocsánathoz és megvigasztalódás- hoz. Megérkezés a szeretethez. Vajon elfordulás ez az emberektől? Nem. Csak mi nem a hitünkkel vagyunk adósok az embereknek, hanem a szívünkkel, eszünkkel, tetteinkkel, tehát a szeretetünkkel. Hamis hitre vall és csak képmutatás minden olyan odafordulás a Krisztushoz, amelyik az emberektől elfordulás ürügyén történik. A hit Krisztusra tekint. Benne bízik egész életre és örök életre, de töretlenül embereket szeret. Jézus féltő szeretete az írott és hirdetett igével munkálkodik értünk és állít munkába másokért. Róla szól az ige és ö érkezik benne. Ennek megfelelően munkálja, várja és teszi ügyünkké a hitet. Akinek ügye a hit, akinek kell a szeretet és akiket ezek megélésére méltat, az kedveli az igét, mert vele éri el újra Jézus szeretete az embert. Akár leleplez igéje, akár megvigasztal és felemel, mindig az ö féltő szeretete talált célba. Annak a hitnek születését is beleértve, amelyik nem tér ki a felelősség mindig áldozatos igája elől és a számadás bizonyossága is benne van. Szabó Gyula Budapesten, 1967. május 28-án — Szentháromság után az 1. vasárnapon az oltárterítö színe: zöld. A vasárnap délelőtti istentisztelet oltári igéje: Rm 10,12—17; az igehirdetés alapigéje: Jn 5,45—17. A délutáni istentisztelet alap- igéje: Ézs 42,18—21. — EVANGÉLIKUS VALLÁSOS FÉLÓRA A RÁDIÓBAN. Május 28-án reggel fél 8 órakor evangélikus vallásos félóra lesz a Petőfi Rádió és az URH hullámhosszán. Igét hirdet KARNER ÁGOSTON budapest—rákosszentmihá- lyi lelkész, országos főtitkár. A LELKÉSZI MUNKAKÖZÖSSÉGEK ÉLETÉBŐL. Egyházi pavilon Montrealban A Vatikán első ízben nem vett részt önálló pavilonnal a világkiállításon, hanem másik hat kanadai keresztyén egyházzal (az Űj Ember szerint: közösséggel!) létesített keresztyén pavilont. Képünkön bemutatjuk a közös keresztyén pavilont. — A BORSOD—HEVESI EVANGÉLIKUS EGYHÁZMEGYE LELKÉSZI MUNKA- KÖZÖSSÉGE május 22-én és 23-án Ózdon tartotta ülését. Turmezei Sándor bevezető áhítatot tartott, Völgyes Pál a második nap reggelén az úrvacsoraosztást végezte. Üj- helyi Aladár az „esperes” szó értelméről, Scholz László az igehirdetés homiletikumáról, Tarjáni Gyula a beteglátogatás kérdéseiről, Sexty Zoltán pedig „Nyitott szemmel” tartott előadást. Pásztor Pál esperes, megbeszéléssel összekötött tájékoztatást tartott ezen a címen: „Mit akarunk és mit kell végeznünk a munkaközösségben és az egyházmegyében?” A munkaközösség tagjai szolgáltak az ózdi gyülekezetben is a 22-én este 7 órakor tartott istentiszteleten. Az esperes végül beszámolt az időszerű kérdésekről és Pintér Károlyné záró imádságával ért véget a kétnapos munkaülés. — A NYUGAT-BÉKÉSI EVANGÉLIKUS EGYHÁZMEGYE LELKÉSZI MUNKA- KÖZÖSSÉGE április 27-én Orosházán tartott ülésén Koszorús Oszkár esperes bevezető áhítata után Fecske Pál nagyszénási lelkész: „Az imperializmus mai megnyilvánulásai”, Benkő István orosházi lelkész pedig „Hogyan prédikáltak a magyar reformátorok koruk kérdéseiről a 16— 17. században” címen tartott előadást. — A PESTI EVANGÉLIKUS EGYHÁZMEGYE lel- KÉSZI MUNKAKÖZÖSSEGE május 17-én ülést tartott az Országos Egyház imatermében, amelyen dr. Aaarre Lau- ha helsinkii püspök tartott előadást. Az előadás ismertetésére még visszatérünk. — KAPOSVÁR. A kaposvári gyülekezetben dr. Nagy Gyula teológiai professzor végezte az istentisztelet szolgálatait. Pünkösdvasárnapján az istentisztelet után előadást tartott a II. Vatikáni Zsinatról és a protestáns—katolikus viszonyról. Istentiszteletet tartott a kiskorpádi szórványgyülekezetben is. I!lllll!lll!l!l!l!rtl!lll!lll!l'lll!l!l!l!lll!lllí!ll!l!l!l!l!l!l!!ll!|||!|||||ilíi;i;| REFORMÁCIÓ AKKOR A „Die Kirche” című berlini evangélikus egyházi hetilap fölkérte a Német Demokratikus Köztársaság minden egyes evangélikus püspökét, hogy a reformáció 450 éves jubileuma alkalmából írjanak cikket a fenti lapba ezen a címen: „A reformáció akkor — a reformáció ma”. Az a megfontolás vezeti ugyanis a — A BORSOD—HEVESI EGYHÁZMEGYE esperese, Pásztor Pál május 28-án a hatvani gyülekezetben és a gyöngyösi fiókgyülekezetben végez igehirdetői szolgálatot. — KISBABOT. Papp Imre, a kisbaboti gyülekezet felügyelője, az evangélikus országos egyház zsinatának tagja, és felesége Kiss Eszter, április 30-án ünnepelték házasságkötésük 50 éves jubileumát. Családi otthonukban vettek úrvacsorát gyermekeik, Unokáik és dédunokájuk körében. — CSEPEL. A gyülekezet legközelebbi szeretetvendégsé- gét május 28-án du. 5 órakor tartja a református gyülekezeti teremben (Tanácsház u.). Ez alkalommal köszöntik fehér asztal mellett a nemrég megkonfirmált fiatalokat is. FIATAL mémökházaspár meghatározott időre (2 éves időtartamra) lehetőleg Budán különbe- járatú albérleti szobát keres, fürdőszobahasználattal. Klement 687— 870/143 mellék. 8—16 h-ig. MAGÁNYOS nő kis szobát keres. „Csend” jeligére a kiadóba. Hivő házasulandó pár kényelmes albérletet, vagy eltartásos lakást keres. „Szeretet” jeligére a kiadóba. KERESEK vízvezetékszerelőnek jó bizonyítvánnyal ipari tanulót. „Becsületes” jeligére a kiadó- hivatalba. KÜLDÖNC szolgálatra fiatal férfi munkaerőt felveszünk. Jelentkezés írásban „Klinika” jeligére a kiadóba. TAKARÍTÓNŐT azonnal felveszünk. Jelentkezés írásban „Klinika” jeligére a kiadóba. !lll)l!!llllllmlllllllll!ll!!m!ll|l|ll!l||||!li|!l!I<l|||||!!li|||]l!|||||||jt|||| — REFORMÁCIÓ MA lap szerkesztőit, hogy a reformáció nem lehet csak egyszerű visszaemlékezés, hanem minden egyháznak és gyülekezetnek arra kell törekednie, hogy az evangéliumot a ma embere is értse és élje. 0 Ebben a sorozatban az első cikket D. Jänicke püspök írta. A cikk ismertetésére legközelebb visszatérünk. — PESTHIDEGKÚT. Mehlsam Jánosáé, sz. Rechberger Erzsébet, a pesthidegkúti templom hűséges gondozója, április 27-én, életének 60., házasságának 33. évében hosszú szenvedés után hazatért Urához. Május 4-én a Farkasréti temetőben mindkét lelkész szolgálatával vett tőle búcsút a pesthidegkúti gyülekezet. „Nékem az élet Krisztus és a meghalás nyereség.” — BORBÄNYA. Május 14-én, pünkösd vasárnapján este 6 órakor — az elmúlt évekhez hasonlóan — meglátogatta a nyíregyházi gyülekezet vegyeskara a borbányai gyülekezetei és ott több ének-» kari számot adott elő. Gáncs Aladár előadást tartott az énekköltészetről és egyházi zenéről. A záróáhítatot Ben- kóczy Dániel esperes végezte. EVANGÉLIKUS ELET A Magyarországi Evangélikus Országos Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti: a szerkesztőbizottság Főszerkesztő: D. dr. Vető Lajos Felelős szerkesztő és kiadó: Dr. Pálfy Miklós Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VIII., Puskin u. 12. Telefon: 142—074 Csekkszámlaszám: 20.412—VIII. Előfizetési ár: egy évre 60,— Ft Árusítja a Magyar Posta Index 25 211 67.02108/2 — Zrínyi Nyomda, Bpest F. v.: Bolgár Imre lllll Konfirmáció a Répce mentén (Folytatás) Az úszó kaptár szemlélésével töltött drága másodperceket sietős léptekkel pótolta Somorjai. Nem állott meg akkor sem, amikor 'psszedőlt házak látványa rémítette szívét. Annál jobban sietett. — Ennek fele sem tréfa. Igen nagy a bai. A paplakot körülvette a víz. — A korai veteményeknek vége — nézett szomorúan a kertjére — De ami fontosabb: a lakásban még nincsen víz. Hála Istennek! — Csakhogy megjöttél — fogadta a papné. — Már nagyon nehezen vártunk. Somorjai rápillantott az előszobában felhalmozott holmira. — A templomba megyünk. Az valamivel magasabb helyen van. össze nem dől. Kőből épült. Leakasztotta a fogasról a templomkulcsot. — Viszem az anyakönyveket, miegymást. Jöjjetek a gyerekekkel, batyukkal ti is. Ahogy az utcára értek, néhány izgatottan szaladgáló asszonyt és gyereket látott. Kezükben sebten összegöngyölt csomagok. — Kinyitom a templomot, hurcolkodjanak oda maguk is. Ott sokan elférnek és biztonságban lesznek. A templom közvetlen környéke száraz volt még, de az ár ott zilált már a küszöb előtt. Kinyitotta a templomajtót és tárva is hagyta. Betódultak. — Vigyük a holmit mindjárt a karzatra! Ne kelljen kétszer hurcollcodnunk. A kezükben lévő csomagokat lerakták a karzaton, aztán a templom hajójában lévő dolgokat hordták föl. Szőnyegeket, énekeskönyveket, bibliát, oltárterítőt, úrvacsorái edényeket, gyertyatartókat s a vasárnapi konfirmációra szánt úrvacsorái bort egy demizson- ban. Mikor ezzel is végeztek, a lelkész kiment a templomajtóba. A víz ellepte már a templom alsó lépcsőjét. Nőtt az ár és szaporodtak a templom felé menekülők. Jöttek. Idős asszonyok, gyermekek, nők és férfiak. Gázolták a vizet, míg a templomba nem értek. A gyermekeket ölben hordták. Kezükben, hátukon batyuk, csomagok. Motoros közelített a templom bejárata felé. A katonák kiugrottak belőle. Bele a vízbe Aztán egymásután hordták befelé a csónakból a gyermekeket, asszonyokat, ruhaneműt, takarókat, élelmet... — Az Isten áldja meg ezeket a katonákat — mondta egy asszony Somorjai mellett. — Már az éjjel készültségben voltak, semmit nem aludtak és hajnal óta gázolják a hideg vizet. Mentenek mindent. Élőt, élettelent. Éppen mintha a saját testvéreiket, szüleiket mentenék. Azokhoz sem lehetnének jobbak. — Derék gyerekek, annyi bizonyos — szólt az öreg harangozó. — Nem tudom, honnan jöhettek. — Ügy beszélik, hogy Zalaegerszegről, meg Ercsiből. Meg talán még távolabbról is... A motoros megürült és már fordult is vissza új rakományért. Kettő állt egyszerre a helyére és folytatódott a munka. Somorjai nézte az elébe táruló képet. Nézte a katonák fáradhatalan buzgalmát. Segített is nekik ahogy tudott. Átvette tőlük az élő terheket, az élettelen rakományt és késztette befelé a templomba. Szívét meleg hullám öntötte el. — Mindent megtesznek értünk. Nem kímélik magukat. Mivel lehetne ezt nekik meghálálni? Legyintett. — Eh! Ezt nem tudjuk meghálálni. Egészségüket, életüket teszik kockára értünk, akiket ma látnak először. A gondolat azért tovább motoszkált agyában, szívében és egyre mélyebbre fúrta magát. Űj motoros érkezett a templom kikötőjébe. — Bizonyosan éhesek — jutott eszébe Somor- jainak — miközben egy mezítlábas öregasz- szonyt támogatott befelé. — Meg kellene kínálni valamivel ezeket a derék honvédeket. De hiába. Nincs most ezeknek egy perc megállásuk. Nem érnek rá enni. Mindennél elöbb- revaló most a mentés. Látta, hogy a honvédeknek karikás a szemük, derékig vizesek, dideregnek a metsző, hideg szélben. Űj gondolat villant meg benne. Mint akinek szárnyai nőttek, repült fel a karzatra, majd vissza, a templomajtóba. Kezében demizson az úrvacsorái borral és egy vizespohár. — Jöjjenek be egy pillanatra ide a torony alá — invitálta a fiatal katonákat. — Holnapután lett volna nálunk a konfirmáció — mondta nekik. — Lehet, hogy maguk azt sem tudják, mi az. Ez a bor az úrvacsorái bor a konfirmációra. A vasárnapi konfirmációból már nem lesz semmi. Igyák meg ezt a bort maguk. Megtöltötte a poharat. A honvéd elvette, kiürítette. Tisztelgett. A lelkész újra töltött és nyújtotta a poharat a másiknak, harmadiknak, negyediknek ... Mindegyiknek jutott egy pohárral. Utoljára töltött. Körülnézett. A motoros vezetője a csónakban ült, a kormánynál. Amikor a lelkész tekintete ráesett, kezét sapkájához emelte: —Én is megköszönném.. I A pap odanyújtotta neki az utolsó poharat ... * Így ment végbe egy konfirmáció 1965 tavaszán, a megáradt Répce mentén. Hiba., hogy a bor nem volt konszekrálva. Közönséges borral történt a konfirmáció. Vagy... Vagy talán mégis Krisztus vérével?! Az Isten tudja. Sághy Jenő I
