Evangélikus Élet, 1967 (32. évfolyam, 1-53. szám)

1967-06-04 / 23. szám

KP. BERM. BP. 12 A szolgálat útján Amerikában i. Madisoni vasárnapok és hétköznapok Országos Diakóniai Értekezlet - Albertiben Az Evangélikus Élet megír­ta, hogy feleségemmel együtt április első napján elindultunk az Észak-amerikai Egyesült Államokba. Azt is közölte, hogy április 26-án visszaér­keztünk a hosszú útról. De ar­ról eddig még nem esett szó, hogy miért is mentünk és ott mit végeztünk. Lapunk azt is megígérte, hogy beszámolok majd erről az útról olvasóink­nak. Hazaérkezésünk után rám váró sok munka miatt csak most kezdhetek hozzá, hogy adósságomat törlesszem. A merikai útunkra az adott alkalmat, hogy április 9— 15 között a Ohio állambeli Springfieldben tartotta ülését a Lutheránus Világszövetség „Sáfárság és Evangelizáció bi­zottsága”, melynek 1963 óta tagja vagyok. Ennek kapcsán baráti meghívást kaptunk a Wisconsin állambeli Madison- ba ápr. 2-től 8-áig. A spring- fieldi gyűlést követően pedig ápr. 16—21 között Cleveland­iján, Bufíaloban és New York­ban látogattunk meg néhány magyar evangélikus lelkész­családot és gyülekezetei Így 21 napot töltöttünk Ameriká­ban, majd hazafelé több fon­tos kérdés megbeszélésére négy napig tartózkodtunk Genfben, a Lutheránus Világ- Szövetség központjában. Budapest—Zürich—Brüsszel í—New York—Madison—Chi­cago—Springfield—Cleveland —Buffalo—Niagara—New York —Brüsszel—G enf—Budapest városnevek jelzik utunk mér­földköveit és egyben a szolgá­lat útját is (néhány hely kivé­telével). Inkább könyvet tud­nék írni útunkról, mint néhány rövid cikket. Mégis megkísér­lem, hogy néhány élményün-1 két és tapasztalatunkat ilyen •formában is elmondjam. IV em kevesebb mint 22 órai 11 repülőút után (beleértve á zürichi, brüsszeli és New York-i leszállásokat és vára­kozásokat is) érkeztünk meg lútunk első állomására MADI- I SON-ba. Ügy került sor ma- l'disoni meghívásunkra, hogy a 1 »,Sáfárság és Evangelizáció bi­zottság” 1965. évi budapesti ülésén megismerkedtünk A. C. Schumacher madisoni evangé­likus lelkésszel, aki már akkor meghívott bennünket a bizott­ság legközelebbi ülése kapcsán Amerikába családjához. Fele­ségemmel együtt arra számí­tottunk, hogy a hazai sok munka után és a springfieldi gyűlés előtt itt jól kipihenjük magunkat. Erre annál inkább számítottunk, mert különböző tájékoztató füzetekben olvas­tuk, hogy „Wisconsin híres va- kációs állam” ahová maguk az amerikaiak is pihenni mennek és élvezni ennek az államnak 8700 kisebb nagyobb tavát, sok-sok folyóját és patakját (hosszuk együtt mintegy 32 000 km!), nagy erdőit és csodála­tosan szép völgyeit. Igazán nem mondhatjuk, hogy ebből keveset láttunk, mert kedves házigazdáink időt és fáradsá­got nem kiméivé mutatták meg Wisconsin állam fővárosának Madisonnak szépségeit és ne­vezetességeit, az egyetemi vá­rosrészt, a wasingtoni Fehér Ház mintájára épített kor- mányzósági palotát, a sok eme- letes autó-parkirozókat, a mo­dern templomokat és a vidék emlékezetesen szép tájait. De számunkra még sem lett „va- kációs állam”-má Wisconsin, hanem sokkal inkább a szol­gálat helyévé. Schumacher lelkész szeretetből arra töreke­dett, hogy minél több emberrel találkozzunk, minél több al­kalmam legyen a magyaror­szági evangélikus egyház és magyar népünk életének is­mertetésére. Így történt aztán, hogy nemcsak vasárnap, ha­nem a hétköznapokon is egy­mást érték a szolgálatok, ame­lyek azért sem voltak köny- nyűek, mert valamennyit an­gol nyelven kellett végeznem. IVI egérkezésünk után való nap — amely vasárnap volt — délelőtt két istentiszte­leten is szolgáltam Schumacher lelkész gyülekezetének templo­mában. Nagyon szép, modem templom ez. Tornya olyan mint egy égbe-szökő, egyre jobban elvékonyodó rakéta, melynek a csúcsán ott van a kereszt. Ez a „rakéta-torony” a templom falához van erősít­ve. A templom belső berende­zése is modern és egyben áhí­tatot keltő. A padok lépcső­zetesen (mint az egyetemi nagy előadótermekben) félkaréjban vannak a szószék és az oltár előtt. Mindkét délelőtti isten­tiszteleten tele volt a templom. Beszédeimben módot találtam arra is; hogy ismertessem ma­gyarországi egyházunk útkere­sését és úttalálását hazánk új társadalmi rendjében és szól­jak egyházunk jelenlegi életé­ről. Mindezt rendkívüli figye­lemmel hallgatta a gyülekezet. Mindkét istentisztelet után két figyelemre méltó és szá­munkra is tanulságos esemény következett. Az egyik az, hogy Schumacher lelkésszel együtt a templom ajtajában az isten­tiszteleten résztvevő vala­mennyi gyülekezeti taggal — a kis gyerekekkel is — kezet fog­tunk, és pár szót váltottunk. A nagy városban élő gyüleke­zeti tagok így találkozhatnak nemcsak a szószék és temp­lompadok távolságában lelké­szükkel, hanem személyesen is. A másik mozzanat még en­nél is jelentősebb: az istentisz­telet után a lelkésszel és egy­mással való találkozásra és beszélgetésre a gyülekezeti te­remben összejöttek a hívek. Itt aztán tovább folyhatott szolgálatom, mert sok kérdésre kellett megfelelnem egyhá­zunk és népünk életével kap­csolatban. Mondhatom, hogy olyan élénk érdeklődést ta­pasztaltam, amire egyáltalá­ban nem számítottam. Kitűnt, hogy többen a valóságnak meg nem felelő információval rendelkeznek, de az is nyil­vánvaló lett, hogy bizalommal tudták fogadni a tényeknek megfelelő tájékoztatást. \T asárnap azonban a dél- ’ előtti szolgálatokkal nem ért véget a nap. A gyü­lekezet vezetősége tisztele­tünkre szeretetvendégséget tartott. (A szeretetvendégséget Amerikában „congregational potluck supper”-nek nevezik, ami azt jelenti, hogy „gyüle­kezeti, rögtönzött ételből álló vacsora”.) A vacsora megkez­dése előtt kedves jelenet ját­szódott le: az itteni gyüleke­zeti szokásnak megfelelően mind feleségem, mind az én ruhámra szép virágcsokrot fűztek. Aztán nyugodtan ül­tünk feleségemmel, az asz­talnál, mint akik tudják», hogy itt nem kell előadást tartani. Ez a hiedelem azonban ha­misnak bizonyult, mert csak­hamar megszólított a szeretet­vendégséget vezető gyüleke­zeti felügyelő, hogy „most püspök úr következik”. Meg­lepetten kérdeztem, hogy „mi­ről kell itt szólnom?”. Ked­vesen mondta a felügyelő: „Még beszéljen Magyarország- * ról és egyházáról”. Amikor ez is megtörtént, újra megindul­tak a kérdezések. Megint csak az volt a benyomásom, hogy ezek az emberek sokat szeret­nének rólunk tudni éspedig olyan valakitől, aki maga is benne él magyarországi evan­gélikus egyházunk életében és „első kézből” tud felvilágosí­tást adni és nem .kerülő úton” szerezte értesüléseit. D. Káldy Zoltán EGYHÁZUNKBAN JELEN-’ TÖS ESEMÉNY ÉVENKÉNT a diakónia munkásainak or­szágos értekezlete. Lapunkban beszámoltunk már az értekez­let előkészítéséről és célkitű­zéséről. Most arról a munká­ról szólhatunk, amelyet az ér­tekezlet április 26—28-ig vég­zett. AZ ÉRTEKEZLET KÉT ELŐADÁST HALLGATOTT és vitatott meg. Mindkettő az intézmények diakóniájának területét vizsgálta. D. dr. Vető Lajos püspök előadása; „Néhány megfigye­lés az öregek lelki életéről” címen hangzott el. Üttörő munkának számít ma még az öregember pszichológiájával foglalkozni, de teljesen új út­ra lép az, aki az öregkor val­láslélektanát kívánja művel­ni. Vető püspök előadásából kitűnt, hogy mennyire szüksé­ges egyházunkban, nemcsak az intézményekben, hanem a gyülekezetekben is az öreg­kori lélek ismerete a lelki­pásztori munka minden vo­nalán. A „néhány megfigyelés” tíz szempontot jelentett. A szem­pontok közül csupán néhá­nyat: Hogyan látják az öre­gek az élet értelmét? Ho­gyan értékelik az öregek ön­magukat? Lehetséges-e öreg­kori megtérés? Test, lélek, szellem az öregkorban. Az előadást kísérő nagy ér­deklődésből észrevehető volt, milyen döntő és fontos kér­dés került napirendre s meny­nyire nagy szükség van a to­vábbi kutatásra és ismeret- szerzésre. AZ INTÉZMÉNYEK MÁ­SIK SZOLGÁLATI TERÜLE­TE a fogyatékos gyermekek között van. E gyermekekről szólt a következő előadás, melyet Muncz Frigyes ügy­vivő-lelkész tartott. Az elő­adás ismertette a legújabb statisztikai adatok tükrében a szellemileg fogyatékos gyer­mekek helyzetét és problémáit. Foglalkozott az esetek kórok- tanával és a különféle típu-i sokkal. A természettudomá­nyok modern eredményei sok tekintetben jobb megértésre adnak lehetőséget és módot nyújtanak a bajok megelőzé­sére is némely esetben. A kérdések és hozzászólások a fogyatékos gyermek ügyének gyülekezeti visszhangjaként a megértés és segítőkészség ér­tékes megnyilatkozásai voltak. AZ ÉRTEKEZLET MUN­KÁJA ezekben a napokban belekapcsolódott az alberti gyülekezet életébe. Reggel és este az értekezlet 30—35 tag­ja résztvett a gyülekezeti is­tentiszteleteken. Az igehirde­tés szolgálatát az értekezlet lelkész tagjai végezték: Bá­rány Gyula, Hegyháti János, Tóth Szöllős Mihály egyház- megyei diakóniai előadó lelké­szek és Szabó József ny. püs­pök, a balassagyarmati szere­tetotthon igazgatója. A záróünnepély felemelő hangulatának az szolgáltatott melegséget, hogy azon D. Kál­dy Zoltán püspök, az országos diakóniai munka legfőbb pász­tora hirdette az igét. Prédiká­ciójában a diakóniának az egyházban mindent átható erejéről szólt a Zsidókhoz írott levél 11. fejezetének 12—14, versei alapján. Az ünnepélyen szolgált még költeményeivel Túrmezei Er­zsébet és énekszámokkal az irsai egyházközség vegyeskara EZ VOLT AZ ELSŐ ESET, hogy az Országos Diakóniai Értekezlet nem intézménynek, hanem gyülekezetnek a ven­dégszeretetét élvezte. A gyü­lekezetnek, presbitériumának és lelkészének, Roszik Mihály­nak sok törődést, gondot, ál­dozatot jelentett ez, amiért köszönet illeti őket. Felvétel a Teológiai Akadémiára Evangélikus Egyházunk lé- endő lelkészeinek kiképzése a budapesti Teológiai Akadé­mián történik. Akik a Teológiai Akadémiá­ra felvételüket óhajtják, fel­vételi kérvényüket — az Aka­démia Felvételi Bizottságához címezve — legkésőbb augusz­tus 15-ig küldjék be a Dékáni Hivatalhoz. (Budapest. VIII., Üllői út 24. II.) A felvételi kérvényhez a következő okmányokat kell mellékelni: a) születési bizo­nyítvány, b) a legmagasabb iskolai végzettség bizonyítvá­nya, c) helyhatósági vagy más olyan bizonyítvány, amely a kérelmező lakását, szociális helyzetét, szüleinek foglalko­zását és kereseti, ill. szociális viszonyait feltünteti, d) orvosi bizonyítvány (részletes), e) ke­resztelési bizonyítvány, f) kon­firmációi bizonyítvány, gl részletes önéletrajz, mely fel­tárja a kérvényező családi és társadalmi körülményeit, va­lamint a lelkészi szolgálatra indítás okait, h) esetleges egy­házi működéséről szóló bizo­nyítvány. VARSÓ A varsói evangélikus temp­lom, az ún. Szentháromság­templom, újjáépítése néhány kisebb munka elvégzésével befejezéshez jutott. A temp­lom a háborúban igen súlvo­MEGHALT HEILER PROFESSZOR A Marburgi Egyetem nyu» galmazott professzora, dr. Fr. Heiler, a nagy összehasonlító vallástörténész és vallá'ülo- zófus 76 éves korában, április A felvételhez szükséges to­vábbá az illetékes lelkésznek, és esetleg még a vallástanító lelkésznek részletes bizonyít­ványa, mindenesetre annak a lelkésznek a jelentkezőt rész­letesen jellemző bizonyítványa a lelkészi pályára alkalmas­ságról, aki a folyamodónak a legutóbbi években lelkipász­tora volt. Ezt a lelkészi bizo­nyítványt a lelkészi hivatal a kérvénnyel egyidejűleg levél­ben közvetlenül az Akadémia dékánja címére küldje meg. Az okmányokat eredetiben kell beküldeni, de indokolt esetben hiteles másolatban is lehet mellékelni. A másolato­kat „egyházi használatra” megjelöléssel egyházközségi lelkész is hitelesítheti. Az aka­démiai tanulmányi idő öt esztendő. A felvételi kérvénnyel egy- időben a jelentkezők kérjék felvételüket a Teológus Ott­honba is, ahol az Akadémia hallgatói lakást és ellátást kapnak. Ez a kérvény is a dékáni hivatalba küldendő, részletes önéletrajz kíséreté-- ben. san megsérült. Újjáépítésére az elmúlt öt évben másfél millió zlotyt fordítottak. Eb­ből az összegből jelentős részt vállalt a helybeli gyülekezet. 27-én, szülővárosában, Mün­chenben meghalt. Heiler pro­fesszor katolikusnak született, 1919-ben tért át az evangélikus hitre. |#utí)cr SÖlárton monbía SzeiHháransság illán a 2. vasárnapon 2 Jn 10 Az ige és a tanítás teremt keresztyén egységet vagy közös­séget. Ahol ez a kettő megvan, ott beszélhetünk egységről. Bár­melyik hiányzik a kettő közül, ott keresztyén egység sincs. Ezért ne beszéljen nekem senki szerétéiről vagy barátságról, ha ugyanakkor ellene mond az illető az igének vagy a hitnek. Örök életet, Isten kegyelmét és az összes mennyei adomá­nyokat sem a szeretet biztosítja és közvetíti, hanem az ige. Nagyon szívesen dolgozunk együtt más keresztyénekkel a külső béke biztosítása érdekében. De a tanítás terén és a ke­resztyén közösség szempontjából nem engedünk, sem barátok­nak, sem ellenségnek nem tekintjük őket, mert tudatosan megmaradnak a tévelygésben és szellemi fegyvereink segít­ségével harcolunk is ellenük. pm IMÁDKOZZUNK Mennyei Atyánk, hálát adunk Neked azért, hogy a mi szá­munkra is hangzik az evangélium. Nem kell bizonytalanul mennünk az életúton, megtorpannunk a nehézségek előtt, gyöt­rődnünk az elénk kerülő kérdések megoldásán, ha Rád hall­gatunk. Az ige fénye ma is utat mutat, tanácsot ad a helyes magatartásra, akaratod szerinti életre. Bocsásd meg, hogy mégsem cselekesszük akaratodat. El­rontjuk az életünket, és belerontunk embertársaink életébe is, mert nem hallgatunk igédre. Bocsásd meg rendszertelen ige­hallgatásunkat. Bocsáss meg nekünk, amiért a hallott ige elől is elzárkózunk, hívásodra nem figyelünk, tanácsaidnak nem en­gedelmeskedünk, magatartásunkkal Téged megszomorííunk. Kérünk, hangozzék továbbra is igéd, ha restek voltunk is hallgatni azt, ha engedetlenek voltunk is Veled szemben. Adj alkalmat ezután is az igehallgatásra. Ébressz bennünk vágyat az ige befogadására. Ne csak hallgatói legyünk igédnek, hanem éljünk is útmutatásod szerint az emberek között. Legyen élő a hitünk és őszinte a szeretetünk. Adj az igehirdetés által békét a szívünkbe, családi otthonunkba, a körülöttünk élő emberek és az egész emberiség életébe. Jézus Krisztus érdeméért vezess a naponkénti megtérés útján az üdvösségre. Erre segíts minket szerető mennyei Atyánk! Ámen. 4 i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom