Evangélikus Élet, 1967 (32. évfolyam, 1-53. szám)
1967-06-18 / 25. szám
KP. BERM. BP. 12 ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS HETILAP XXXII. ÉVFOLYAM, 25. SZÁM 1967. június 18. Ára: 1.40 forint Dr. OTTLYK ERNŐ az Északi Evangélikus Egyházkerület püspöke Az Északi Evangélikus Egyházkerület szavazatbontó bizottsága — melynek elnöke Dr. Mihály Dezső, tagjai: Várady Lajos és Péter Lajos — 1967. június 12-én ülést tartott. A szavazatbontó bizottság megállapította, hogy az Északi Evangélikus Egyházkerület valamennyi gyülekezetének presbitériuma beküldte szavazatát. A beküldött szavazatok száma 175, ebből érvényes szavazat 172, érvénytelen 3. A beérkezett 172 érvényes szavazatot egyhangúlag dr. Ottlyk Ernő teológiai akadémiai professzor kapta. Az Északi Evangélikus Egyházkerület gyülekezeteinek presbitériumai tehát egyhangúlag dr. Ottlyk Ernőt választották meg az Északi Evangélikus Egyházkerület püspökévé. A köszönet szava Amikor » püspökválasztás eredményéről értesülök, lehe tetten az abban megnyilvánuló bizalmon keresztül, ISTEN HÍVÁSÁT meg nem hallani. Az Isten hívása pedig mindig megrendítő dolog. A Biblia emberei mindig megrendültén fogadták Isten megszólító hívását. Volt, aki megrettent tőle, volt, aki a hit bizodalmával jelentette be készséges felajánlkozását, de egy sem volt, akit mélyen meg ne rendített volna az a tény, hogy Isten nevén nevezte, feladatot bízott rá, kiküldte a szolgálatba. A reménységem az, hogy az az Isten, aki elhív a szolgálatra, SZENTLELKET IS AD mindazoknak, akik azt kérik. Semmiféle emberi képesség sem elég ahhoz, hogy az egyházban szolgálni lehessen. Az egyház az Istené, ö vezeti és élteti. Ezért annyit ér minden szolgálat, amennyi benne az Istentől jövő erő. Amikor bizalomról van szó az egyházban, ez azoknak a bizalma, AKIKET ÖSSZEFŰZ AZ ISTEN ÜGYÉNEK SZOLGÁLATA. Mivel közös bizodalmunk van az egyház Urában, ezért tudunk bízni egymásban is. Így alakul ki a kölcsönös bizalom, a kétoldalú bizalom az egymás hűségében, egyházsze retetében. Köszönöm a ti személyes bizalmatokat is, és köszönöm az Északi Egyházkerület gyülekezeteinek bizalmát is. Most a fa lusi és városi gyülekezetekre gondolok, a templomaink egybe sereglő népére, a lelkésztestvérekre gondolok, akik az evan géliumot és a szentségeket viszik gyülekezeteinknek és szórványainknak, — s az az imádságos kérésem, hogy maradjunk együtt és egymás iránti bizalomban, hiszen együtt vagyunk egyház, együtt állunk Isten színe előtt, együtt bízunk egymásban, egymás hűségében és hitében. Isten tegyen minket a szeretet és békesség közösségévé! Dr. Ottlyk Ernő utljet* Sftárton mortbío Szentháromság után a 4. vasárnapon Lk 6,28 Amennyire rajtunk áll, mindenkiért imádkoznunk kell és az imádságnak egyaránt kell irányulnia az ellenségre és barátra, hogy azok is megtérjenek és a barátainkká váljanak, akik ma még az ellenségeink. De legalább annyi történjék velük, hogy tettük és szándékuk ne sikerüljön és végül is győzze meg őket az evangélium ereje és hatalma. Haragosainkért és ellenségeinkért tehát nem azért imádkozunk mi keresztyén emberek, hogy erősítse és védje meg őket Isten a jelenlegi állapotukban, sem nem azért, hogy Isten segítséget adjon nekik rossz szándékaik végrehajtásához, hanem hogy Isten kegyelme őket is elvezesse Istenhez. pm IMÁDKOZZUNK Hűséges Istenünk! Jó minékünk naponta tapasztalni éle- tünkban megnyilatkozó atyai szeretetedet és hűségedet. Gyermeki bizalommal fogadunk Tőled minden áldást. Kérünk azonban, hogy a bajokat, a nehézségeket is tudjuk úgy fogadni, mint a Te akaratodból reánk nehezedő terhet. Ne engedd, hogy az akadályoktól megtorpanjunk, a terhek miatt hitünkben ingadozzunk. Inkább engedd észrevennünk, hogy még a bajok is lehetnek a Te követeid, az akadályokkal is javunkat munkálod. Hűségedet, szeretetedet ne csak észrevegyük, hanem hálásan meg is köszönjük. Naponként megmutatkozó hűséged buzdítson minket hűségre földi hivatásunk betöltésében is. Add, hogy végezzük munkánkat a Tőled tanult hűséggel. Ne azért teljesítsük a ránkbízott feladatokat, mert feletteseink ellenőrzésétől és büntetésétől félünk, hanem azért, mert hálásak vagyunk Neked áldásaidért és szeretjük embertársainkat, akiknek munkánkkal is örömöt akarunk szerezni. Nevelj minket igéddel hűségre a kévésén, hogy egykor majd megajándékozhass a legnagyobbal is, amit ember Tőled kaphat, az üdvösséggel. Hűséges, kötelességteljesítő, boldog és másokat is boldogító élethez adj erőt nekünk Szentlelked által. Ámen. A szolgálat útján Amerikában in. Springfield és a „Sáfárság Konferencia” Szívesen maradtunk volna ^ még néhány napig Ma- disonban a kedves Schumacher család körében, de április 8-án útnak kellett indulnunk Springfield felé, hogy részt vegyünk a „Sáfárság és Evan- gélizáció Bizottság” ülésén. Repülőgépen utaztunk Day- ton-ig és innét még 40 km-t tettünk meg autón Springfiel- dig. Az itteni evangélikus „Wittenberg Egyetem” hívta meg a „Sáfárság” konferenciát. Nézzünk csak körül előbb a városban és a Wittenberg Egyetem területén, mielőtt belépnénk a Bizottság ülésére! SPRINGFIELD állandóan fejlődő, viszonylag csendes, 85 000 lakosú város. A város neve magyarul így hangzik: „Tavasz-föld (mező)”. Amikor megérkeztünk Madisonból —, ahol még éjszakai fagyok is voltak —, valóban a tavasz földjére érkeztünk: virágoztak a fák és a kertek is tele voltak a legszebb virágokkal. Így szép emlékünk marad a várossal való első találkozásunk. A város legnagyobb nevezetessége a „Wittenberg Egyetem”, amely mintegy 30 modem épületből áll és egy 40 katasztrális hold terjedelmű csodálatosan szép kertben fekszik. Ezt az Egyetemet 1845-ben alapította az evangélikus egyház és most is az egyház tartja fenn. Jelenleg 2200 a tanulók száma, akik bölcsészeti (biológia, geológia, matematika, történelem, filozófia, stb.) vagy teológiai tanulmányokat végeznek. A bölcsészeti karhoz tartozik a zene- és énektanári képzés is. A Teológián általában 130 körül mozog a teológusok száma.' Az Egyetem teljes bentlakást és ellátást biztosít. A nagyszerűen fölszerelt és nagyon jó ellátást biztosító, egyházi kézben levő Egyetem azonban nagyon drága. Egy évi lakás-, ellátás- és tandíj összege egy személynek 2625 dollár, ami kb 75 000(!) forintnak felel meg. Természetesen vannak szebb épülete a „Weaver Templom” (Elgar Weaver adta a leenagvobb adományt a kedvezmények is. A teológusok ellátását nagyon gyakran egy-egy egyházi testület fizeti de még így is igen nagy ez az összeg. A Wittenberg Egyetem leg4i«iiiipiniiiiiiiiiriim]iiiininiiiiiiiiuiiiiH!rmuiiiiiidiiiiJifliiiiiiinoiiiiii!i;i!ioiiii!i;iiiJOiiiiiiiiiidiiiiiimiiTi3iiiüMi]iihfiiM Tanévzárás a Teológiai Akadémián Az Evangélikus Teológiai Akadémia június 21-én, szerdán tartja tanévzáró ünnepségét. De. 10 órakor az Üllői úti imateremben D. Káldy Zoltán püspök végzi a tanévzáró istentisztelet szolgálatát. Fél 11 órakor kezdődik ugyanitt az Akadémia ünnepi ülése, amelyen dr. Nagy Gyula dékán számol bé a tanév munkájáról. EGYESÜLT ÁLLAMOK Az Eszakamerikai Egyesült Államok Nemzeti Egyháztanácsának a vezetősége felszólította az amerikai kormányt, hogy szüntesse meg a Vietnami Demokratikus Köztársaság bombázását. A Tanácshoz 34 protestáns és ortodox felekezeti közösség tartozik és a határozatot nagy szótöbbséggel hozták meg. BERLIN A Lutheránus Világszövetség teológiai konferenciát tartott Kelet-Berlinben május 22—26-ig, amelyen Luthernek a megigazulásról szóló tanítását abból a szempontból vizsgálták, hogy milyen tanulságokat kell annak alapján levonni ma a szociális igazságosság szempontjából és hogyan viszonyul a reformáció a társadalmi átalakuláshoz. A SPANYOL PROTESTANTIZMUS A reformáció Spanyolországban is erős visszhangra talált a 16. században, de az inkvizícóival visszaszorították reformációt ebben az országban. Csak 1868-ban lehetett fölépíteni az első protestáns templomot Sevillában. Az első protestáns lelkész katolikusból fért valdens hitre, majd egy átmeneti liberalizálódás korszaka köszöntött be, amikor több ország többféle egyházának a misszionáriusai jelentek meg Spanyolországban. Spanyolországban jelenleg 400 protestáns gyülekezet van 300 lelkésszel. A reformáció jubileumát közösen ünnepük meg a spanyol protestánsok, hasonlóképpen a 100 éves jubileumot is 1968-ban. templomra, innét kapta a nevét). A régi és új amerikai templomépítési stílusokat egyesítő templomot 10 évvel ezelőtt szentelték föl. Szinte szimbolikus jelentőségű, hogy az új templommal összeépült (egy fedél alatt!) az Egyetem 140 000 kötetes könyvtára! (Mintegy jelképezi: a „hit”- hez „tudomány” is kell!) Meg ragadóan szépek a templom színes ablakai. Az üveg és az ólom kombinációi a különböző alakok1 az ablakokon, de egy egészen új eljárással, amelynél az üveg már csak háttér és a színes ólom-figurák a fontosak. A 64 méter magas torony kicsit emlékeztet a wittenbergi vártemplom tornyára. Külön érdekessége a toronynak, hogy két oldalán majdnem három méter magas, mészkőből készített szobrok vannak (Egy-egy szobor 17 métermázsa súlyú!). Az egyik oldalán Pál apostol, Auguszti- nusz és Luther szobrai vannak, a másik oldalán a „protestáns műveltség” három nagy alakjának Milton-nak, Leibniz-nek és Bach-nak szobrai. (Egyébként nem titok, hogy a templom és könyvtár megépítésének költségei meghaladták az 1 millió 700 ezer dollárt, vagyis az 50 millió forintot ?) libben a templomban tar- tóttá a „Sáfárság és Evan- gélizáció Bizottság” a megnyitó istentiszteletet, melyen a bizottság dán tagja. Ole Bertel- sen lelkész hirdette az igét. A bizottsági ülésen részt vett H. Reich lelkész Nyugat- Németországból (mint a bizottság elnöke), továbbá Olson egyházelnök (püspök) az Észak-Amerikai Egyesült Államokból, Sjögren lelkész Svédországból, Peter lelkész Indiából, Lehmann laikusmunkás Nyugat-Németország- ból, Brown lelkész Amerikából. Rajtuk kívül a springfiel- di Teológia professzorai és a „sáfársági” munkában az Észak-Amerikai Egyesült Államok különböző egyházi testületéiben dolgozó professzorok, lelkészek voltak jelen. A Lutheránus Világszövetség genfi központjából Carl Mau főtitkárhelyettes és Gunnar Oestenstad, a bizottság titkára jött el. Az ülésen igen szorgos munka folyt reggeltől késő estig. Egymás után hangzottak el a dolgozatok és kerültek megvitatásra. Az előadások közül néhányat külön is ki kell emelnem. Dr. Niilus (Buenos Aires) „Az egyház szolgálata Latin-Amerikában” címen tartott előadást. Az előadó kitűnően rajzolta meg azt a társadalmi és gazdasági hátterett amelyben az egyház Latin- Araer: kában él és szolgál. Itt is nyilvánvalóvá lett, hogy nem tud jól szolgálni az egyház, ha nincs tekintettel arra a társadalomra, amelyben él és nem vállal szolidaritást azokkal, akiknek szolgál. Ugyanezt a szempontot emelte ki Peter egyházelnök Indiából, miközben azt vizsgálta, hogy az egyház hogyan tudja elvégezni szolgálatát és küldetését a hindu és mohamedán környezetben. A sáfárság és evan- gélizáció „Krisztus-központi- ságá”-ról Olson egyházelnök, a sáfárság és a „kegyelmi ajándékok” viszonyáról B. Johnson egyetemi előadó szólt. Oestenstad titkár beszámolt a múlt év végén a finnországi Järvenpää-ben tartott „Sáfárság” konferenciáról, ahol Werner Krusche professzor ilyen tételeket fogalmazott meg: 1. Az egyház szolgálatának központja nem az egyház, hanem a világ! 2. Az egyház nem szemben áll a világgal, hanem szolidáris vele! 3. A missziónak nem az egyház „terjeszkedésé”-nek kell lennie, hanem a békesség terjesztésének, stb. Magam részéről igyekeztem elevenen részt venni a vitákban. Ezt kérték is tőlem a jelenlevők, mivel a „keleti országok” egyházaiból én voltam az egyetlen képviselő. Különösen hangsúlyoztam, hogy félrecsúszik minden egyházi munka — az evangélizáció is! — ha az egyház úgy jelenik meg a világban, „mint valami győztes hadvezér vagy imperator”, amely meg akarja „hódítani” a világot, a helyett, hogy úgy jelenne meg, „mint Krisztus szolgája”. Az „önmaga megmentéséért” fáradozó „egyház” sem egyház, mert az ilyen „egyház” önközpontú, holott az egyház másokért van. Az egyháznak olyan életformában kell élnie, amely önmagában is bizonyságtétel a békesség, az igazságosság, a a szeretet mellett. Az a megtiszteltetés is ért, ** hogy a Wittenberg Egyetem Teológiai Fakultása egy istentisztelet megtartására kért fel a professzorok és hallgatók részére. Az angol-nyelvű prédikációm textusául az irgalmas samaritánus példázatát vettem. Itt is arról prédir káltam, hogy Jézus szerint nem „magunk körül kell forognunk”, hanem a „másik ember körül”, aki éppen szükségben van és ránk szorul. Ez az egyház küldetése! D. Káldy Zoltán
