Evangélikus Élet, 1967 (32. évfolyam, 1-53. szám)
1967-02-05 / 6. szám
A magyarországi reformáció nagy alakjai Kegyelem és hűség Zsolt 89,3 Ez az ige Isten szeretetének bővizű forrásához vezeti a gyülekezetét. Ami jó, ami életre való, ami van és ami lesz, innen ered, innen él, innen gazdagodva töltheti és tölti be rendeltetését. E zsoltárvers két szavánál különösen is meg kell állnunk: kegyelem és hűség. Isten szeretetének ez a két hajtása viszonylag gyakorta bukkan elénk a zsoltárokban. Szövetségi hűsége és szereteteként jelzik azt, hogy mit jelent Isten az embernek és emlékeztetnek arra, hogy milyen lehetőségei vannak a hivő embernek. Annak a szónak, amelyiket kegyelemmel, illetve kegyelmes- ség szóval fordít bibliánk, ebben a jelentésében is tovább érvényesül eredetijének „szeretet”, „szívesség” jelentése is. Is■ ten olyan készségét, lehajlását és odaadását jelenti, amelyet máshonnan nem tapasztalhat senki. Ehhez a magatartáshoz képest mindig törpe marad minden emberi adottság, képesség, igyekezet és eredmény. A képzelt vagy fölényesen szándékolt kölcsönösségi mérleg egyensúlyát mindig felbillenti Isten és ember között, — az ember oldalán. Azt, amiről a kegyelem beszél, nem lehet „behozni” és nem is kell behoznia az embernek. Ä vele kapcsolatos teendő mindig a gyermeki bizodalom, amelyik számít rá és elfogadja. Istennek ebben a szíves hozzánk-fordulásában nincsen szünet, nincsen hézag, vagy törés. Izgalmas lemaradás és elké sés sincs. Még akkor sincs, amikor kínoz bennünket ilyen ki sértés. A szeretet, a kegyelem szóhoz ezért tette hozzá a zsol• táros a hűség szót is. Isten hűsége éppen a megbízhatóságát je lenti, amellyel kortól, bűntől, bajtól függetlenül mindig számítani lehet rá. Nem csak utolsó kísérletként, hanem mindenütt, mindig. A kezdetek során, személyes életünk küzdelmeiben és a világ eseményei közepette egyaránt. A sikerek idején is, de a kudarc is vele kerül új megvilágításába, amikor önvizsgálat, bűnbánat és bűnbocsánat révén új kezdet elindítója lesz. Hogyan tudhatnánk mi ezekről az életre való dolgokról, akár még dús emberi fantáziával is, ha Isten maga nem adná tudtunkra? Noha Isten kegyelme és hűsége mindig volt, a mi számunkra mégis úgy lett tapasztalattá, hogy megerősítette, közel hozta és odaajándékozta egy személyben, Jézus Krisz tusban. Azután folyamatosan megbizonyítja, közvetlenül meg- tapasztaltatja, embereken keresztül, gyakorta és sokféleképpen. Nem úgy bukkanunk rá, mint'valami elrejtett vagy elvesztett dologra: véletlenül vagy tudatos kereséssel, hanem beletervez bennünket Isten maga a sodrásába. Isten szeretete, szavai, tettei, emberi szeretetben, szavakban és tettekben közvetve érnek el minket. Kegyelme és hűsége felől, de mindig embereken keresztül fúj az evangélium vigasztaló szele. Így „építtetik”, azaz válik Isten kegyelme és hűsége éltető jót-akarássá. üdvös célra-töréssé és boldog célbatalálássá. Nem a mennyben, ahonnan származik és ered, hanem itt a földön. A zsoltár említett kifejezése éppen a világra, emberekre, ránk vonatkozásában hirdeti Isten szeretetét és bizonyítja meg öt Atyánknak. Olyanformán, ahogyan a kisgyermeknek értelme, szíve nyiladozásával apának és anyának bizonyul két ember, a szeretetük, szavaik, tetteik alapján, tehát tapasztalat alapján. Kiapadhatalan forrás is szeretete és hűsége —■ az ember- Szeretetre és az emberi hűségre. Éppen a hűség tőszavának eredetibb alakja, a „hív” szó emlékeztet arra, hogy ezt visszhangként várja Isten sokra hivatott népétől itt a világban. Irgalmának és hűségének érzékelhető és hiteles oldala mindig csak emberek közti viszonyban és világviszonylatban bukkanhat fel. Ezek összetartozását és szakadatlan érvényesülését jelenti a szeretet, ahogyan az Isten kegyelmének és hűségének megfelel. Az emberi hűség az emberi irgalmasság folytonossága. Ilyen távlatos az élet ott, ahol Isten kegyelme és hűsége sar- jasztja az irgalmasságot és a hűséget. Szabó Gyula BATIZI ANDRÁS 425 ÉVE IRATKOZOTT BE a wittenbergi egyetemre Batizi András. Wittenberg, a lutheri reformáció központja, ekkor már régen híres hely volt. A magyar ifjak is gyakran fölkeresték, hogy személyesen tanuljanak Luthertől és Me- lanchthontól. 1542-ben Luther mögött már negyedszázados re- formátori múlt állott, minden nevezetesebb művét megírta, a reformáció harcát megharcolta, már csak négy év választotta el halálától. Aránylag későn kereste fel Batizi Wittenberget. 1542-ben már több mint egy évtizedes reformátori múlt állt mögötte. Luther és Melanchthon nagy szeretettel fogadták a távoli Magyarországból érkezőket. Melanchthon éppen ebből az évből írta, hogy néhány magyar tanul Wittenbergben, akik a török által pusztított országból jöttek. 1541 tavaszán három basa indult erős hadsereggel Magyarország ellen, majd ennek az évnek a szeptemberéhen maga Szolimán szultán is megjelent hazánkban és elfoglalta Budavárát. Ilyen események után keresett lelki erőt és magasabb tudást Batizi Wittenbergben. Különösen Me- lanchthonhoz fűzte szoros barátság, vele németországi útja után is levelezést folytatott. ÉNEKKÖLTÉSZETE tette nevezetessé Batizi nevét. Már 1530-ban a reformáció szellemében szerezte énekeit Kassán majd Szikszón és Sátoraljaújhelyen, később pedig Tokajban. ö is Luther nyorrvin indult, mint a magyarországi reformáció oly sok más képviselője. Luther pünkösdi énekét ízes magyar nyelven szólaltatta meg: „Jövel szent lélek úr Isten, lelkűnknek vigassága.” Ugyancsak Luther nyomán írta szép húsvéti énekét: „Krisztus feltámada, ki értünk megholt vala.” Mivel sok lutheri éneket fordított, ezért a kutatók fel- _ tételezik, hogy Luther másik j pünkösdi énekének is Batizi a fordítója: „Jer, mi kérjünk Szentlelket.” Batizi énekköltészetében nincs nyoma a nehézkességnek, darabosságnak, ami abban a korban gyakran előfordult. Költői nyelve ritmikus tömörségre törekszik, gondolatai mélyről fakadnak, képei természetesek, verselésén felismerhető a hivatott költő tehetsége. KÁTÉJA tanítómesteri készségéről tesz tanúságot. A németországi reformációban, de a magyarországiban is nagy szerepet játszott a káté, a keresztyén tanítás tömör összefoglalása. Ezzel került a néphez közel az evangélium. Anyanyelven. egyszerű formában vált megismerhetővé a Szentírás tanítása. A magyarországi reformáció nemcsak beleénekelte a nép szívébe az evangéliumot, hanem ugyanakkor belevéste a nép tudatába is a Szentírás tanításának összefoglalását. LUTHER NYOMÁN írta meg Batizi a kátéját is: „Keresztyéni tudományról való rövid könyvecske” címmel. LuNIEMÖLLER NYILATKOZOTT HANOIBAN TETT LÁTOGATÁSÁRÓL ther Kiskátéjának sorrendjét követte. Tankifejtése világos, szemléletes. A magyar észjárásnak megfelelő gyakorlatiasság jellemzi. Az egész kátén átsugárzik a Biblia szelleme. Űrvacsorai tanításából is határozottan kitűnik, hogy Batizi a magyar reformáció lutheri irányához tartozik. Az úrvacsora: „Istentől szereztetett szentség, avagy Christus Jézusnak velünk való jótéteményének pecsétje és szentséges jegye, melyben Jézus Urunk az ő szent igéjének általa az bornak, kenyérnek személye alatt az ő bizony szent testét, szent vérét osztogatja minekünk, melyekkel minket emlékeztet az ő szent haláláról, hogy minket hitünkben megerősítsen és bizonyossá tegyen bűneink bocsánatjárói, üdvösségünkről és az örök életről.” NAGYON KELENDŐ volt a Keresztyéni tudományról való rövid könyvecske”, mert a tizenhatodik század negyvenes és ötvenes éveiben három kiadást is megért. Ma már csak a második és harmadik kiadás, nak van meg egy-egy példánya a Nemzeti Múzeumban, illetve a Tudományos Akadémia könyvtárában. Batizi kátéja külsőleg is újítást jelentett, mert kis, nyolcadrét formában alkalmas volt arra, hogy olvasói magukkal hordhassák. A LUTHERI REFORMÁCIÓ hűséges tanítványa volt Batizi amikor tokaji lelkészként részt-vett az 1545-ös erdődi zsinaton, ahol neki is része volt abban hogy ott az Ágostai Hit. vallásban foglalt egyházi tanítást fogadták el. Dr. Ottlyk Ernő Luther Márton mondta: Ötvened vasárnapján 1 Kor 13,5 Aki az emberek között akar élni, ahogyan egymás között élűnk bármi legyen is a foglalkozásunk hiszen az írás sem tud olyan elviselhetetlen szentekről, akik ki akarnának szaladni a világból, mert nem minden történik ott a szájuk íze szerint —, annak arra kell berendezkednie, hogy szeretetben el tudja hordozni a másik embert... Hiszen ha nem akarunk semmit elszenvedni, megbocsátani vagy elfelejteni, akkor csak újabb gyűlölködés és irigység születik és nem lesz béke és megnyugvás köztünk, hanem csak harapdáljuk, sértegetjük egymást, az életünket nehézzé és keserűvé tesszük. Éppen azért van annyi viszály, elkeseredés és háború a földön, mert nem szeretjük egymást. pm Január 13-án tért vissza Niemöller Hanoiban tett látogatásáról. A frankfurti repülőtéren bel- és külföldi újságírók jelenlétében nyilatkozót* Nie- möller utazása jelentőségéről és eredményeiről. Kijelentette, hogy Ho Si Minh elnökkel folytatott megbeszélésén világosan kitűnt, hogy csak akkor kerülhet sor tárgyalásokra az amerikaiakkal, ha beszüntetik Észak-Vietnam bombázását. A béke feltétele az elnök szerint, hogy az amerikaiak ismerjék el az 1954-es genfi Indokína- egyezményt. Az észak-vietnami nép szilárdan sorakozik fel az elnök mögött és mindenki azon a véleményen van, hogy a harcot folytatják mindaddig, amíg az amerikai csapatok el nem hagyják Dél-Vietnamot. Látogatásukkor nem volt bombatámadás Hanoiban, de megállapították, hogy az amerikai bombatámadások sok polgári lakónegyedet, köztük iskolákat és kórházakat is el pusztítottak. „Óh dicsérjük az Urat!" Vértesi Zoltán nyugalomban levő evangélikus lelkész, a Lelkipásztornak, mint ő írja „ré- ges-régi szerkesztője és kiadója” január 20-án töltötte be 86.’ életévét Lapunk szerkesztősége és munkatársai nevében szeretettel emlékezünk meg idős szolgatársunkról ebből az alkalomból, aki ma is éppolyan tevékeny és szorgos munkát, végez, mint amikor még elöls járt az egyházi sajtó művelésében és gyülekezetei lelkigondozásában. Mind a 150 zsoltárt; tartalmához híven, az eddigi fordításokat felhasználva rövid versekbe szedte evangélikus dallamainkra énekelhető formában. Ebből a munkájából adunk most ízelítőt olvasóinknak, neki pedig erőt és egészséget kívánunk és Isten áldását minden munkájára és éle-, téré. pm 150. ZSOLTÁR Dallam: Oh terjeszd ki Jézusom, UE 719. 1. Óh dicsérjük az Urat az ő szentélyében, És dicsérjük hatalma tündöklő fényében. Hős tetteit dicsérje minden nép és nemzet, Jóságát elismerje, ki adott kegyelmet. 2. Óh dicsérjük az Urat harsonazengéssel, És dicsérjük citera s hárfa pengetéssel. Szóljon a kürt zengése riadón, fenséggel, Minden lélek dicsérje újjongó énekkel. AZ EGYSÉGET AKADÄLYOZÖ TÉNYEZŐK KATOLIKUS TUDÓS BÍRÁLJA AZ EGYHAZAK VILÄGTANÄCSÄT, AZ ORTODOX EGYHAZAKAT ÉS AZ ANGLIKÁNOKAT SZOLIDARITÁS VIETNAMMAL Lapunk megelőző számában már hírt adtunk arról, hogy a Berlin-Bradenburgi Evangélikus Tartományi Egyház zsinata január közepén Berlinben ülésezett. Most kaptuk a hírt, hogy a fenti egyház keleti részlegének új püspökhelyettese, dr. Schönherr, január 17-én zárta be a zsinat ülésszakát, miután a zsinati atyák egyhangúlag elfogadták azt az üzenetet, amelyet a zsinat a gyülekezetekhez intézett és arra kérte őket, hogy imádkozzanak állhatatosan a vietnami béke megteremtéséért, az afrikai, ázsiai és amerikai faji ellentétek megszüntetéséért, az éhség megszűnéséért elsősorban Indiában és Dél-Amerikában és ennek érdekében legyenek készek minden áldozatnak a meghozatalára is. A zsinat köszönetét mondott az új püspökhelyettesnek, hogy vállalta ezt a nehéz szolgálatot és kész arra, hogy olyan egyházi életet alakítson ki teljes püspöki jogokkal a Berlin— Brandenburgi Tartományi Egyház keleti részében, amely Isten szeretetéről akar bizonyságot tenni a mai világban. I f Nyáry Pál"" Nyáry Pál, a Budapesti Református Teológiai Akadémia társadalomtudományi tanszékének professzora, 62 éves korában, január 27-én, váratlanul elhunyt. Nyáry Pál professzor hosszú ideig szolgált a református egyházban mint esperes és egyházkerületi lelkészt főjegyző. Az „Istina” nevű római katolikus tanulmányi központ igazgatója, Dumont, nyilatkozott a „Le Figaro” párizsi katolikus újságnak azokról a nehézségekről, amelyek akadályozzák az egység kialakítását a keresztyén egyházak között. Az egységet nehezítő ténynek mondja Mgr. Dumont, hogy — /elsősorban az ifjúság — sürgetik az úrvacsorái közösséget. Ez a törekvés abban a „zűrzavarban” gyökerezik, amit szerinte elsősorban az „Egyházak Világtanácsának az ideológiája” hozott létre. Ez az irányzat úgy akarja megteremteni az egységet, hogy figyelmen kívül hagy mindent, ami akadályozza megnyilatkozását kifelé. — Az ortodoxoknál azt kifogásolja, hogy nem mindenki osztja Athenagoras ökumenikus pátriárka álláspontját, hanem bizalmatlanok a római katolicizmussal szemben és ez a bizalmatlanság ellenállásba taszítja őket. Anglikán vonalon egészen más nehézségeket sorol fel Dumont. Az anglikán egyház sokszor „tekinti magát a jövő egyháza prototípusának”, mert egyrészt megőrizte a hierarkia püspöki formáját és ezért katolikusnak tartja magát, másrészt viszont „protestáns egyháznak” is tartja magát, mert az Írást tekinti a kinyilatkoztatott igazság és a hit normája alapjának. Viszont más protestáns egyházakkal is tart fenn az anglikán egyház úrvacsorái közösséget, amelyek az apostoli successiot nem ismerik el, és ezért — jelenti ki a katolikus tudós — nehézzé teszi az egység kialakítását a katolikus és ortodox egyházakkal. Külön probléma az is, hogy a római katolikus egyház nem ismeri el érvényesnek az anglikán egyház nüspökszen teleseit. * Dumont úr kifogásai csak úgy érthetők, hogy „az egyedül üdvözítő egyház” szemszögéből vizsgálja az egység kérdését. Ez a nyilatkozat megint csak igazolja azt az álláspontunkat, hogy közelebb kerülni egymáshoz csak a kölcsönös megértés, illetve a másik fél igazának a komolyan vételével lehetne. Ennek azonban katolikus részről a Második Vatikáni Zsinat óta vajmi kevés jelét látjuk a világ katolicizmusában. Esztendőkkel ezelőtt dicsekedtem egy finn barátomnak: mi zenei előképzettség nélküli parasztfiúkból és lányokból négy hónap alatt kántorokat képezünk, akik kottából játsz- szák a korálokat. — Ez nem lehet igaz — mondta. Kivittem Fótra, a kántorképző tanfolyamra, Kiss Jánoshoz. Igaz volt. Kiss János most itt ül mellettem. Agilis ember — de ez az idegen szó reá alkalmazva így hangzik: örökmozgó és ezermester. Húsz éve áll a magyar evangélikus kántorképzés szolgálatában. Bizottsági ülésen vagyunk és évi jelentését ismerteti. Nem veszi észre, hogy csendben interjút készítek vele. — Mit érzel, amikor visszanézel erre a húsz évre? — Hálát Isten iránt, hogy teljes életet odaáldozó „szelle: mi” istentisztelet lehetett szá- i mamra ez a szolgálat, és kérem Istent, hogy ezután is adjon erőt. Ügy érzem, így kell a kántorképzés szolgálatában HÜSZÉVA KANTORKÉPZÉS SZOLGÁLATÁBAN dár mondta, hogy az orgonista még nehéz aktatáskát se vegyen a kezébe, mert elnehezülnek az ujjai. Kiss János va«lü A fóti evangélikus Kántorképző Intézet otthona — Az Intézetben a kántori tanfolyamok szervezése, vezetése, a tanfolyamokon előadások tartása és az Intézet anyagi vezetése, az épület karbantartása, elsősorban saját kezű munkával. Ezen kívül a fóti gyülekezet kántora vagyok, és a Teológiai Akadémián harmó- niumozni tanítok. Ebben az épületben reggeltől estig harmóniumok szólnak. Nem jól mondom. Először nyekeregnek és csak később szólnak. A fóti Mandák Intézetben mezei és ipari munkában elmerevedett ujjak görbülnek a billentyűk fölé, s hogy egyre lágyabban hajolnak, Kiss János arca rajzolódik mögöttük. Láttam, amikor valaki először játszott végig hibátlanul egy koráit. Szemének győzelmes, boldog csillogását nem felejtem el. Kiss János állt mellette. „Ügy érzem, így kell a kántorképzés szolgálatában is állam: teljes önmagunkat, egész lényünket és énünket kell odaszánni Istennek.” A kántorképző tanfolyamok zárszámadása, évi mérlege: az ügyvezetés számszaki élménye. Kiss János készíti. Egy-egy növendék tanulmányi haladásának regisztere, végzett munkájának kimutatása, sőt későbbi fejlődésének kartotékos rögzítése: tiszta tükör. Kiss János jegyezte. Fóton végzett kántorok szerte az országban: olvassátok el e sorokat! Kiss János mindőtö- ket számon tart ma is. — Mi a személyi mérlege húsz év munkájának? — Most folyik a 23. négyhónapos tanfolyam. Ezeken ösz- szesen 187 hallgató vett részt. 37 nyári kéthetes és négynapos előkészítő és továbbképző tanfolyamon 361 hallgató, összesen 543-an részesültek nálunk kántorképzésben. Ezeknek többsége szolgálatban is áll. Ma már minden negyedik gyülekezetben Fóton végzett kántor működik. — Hogyan emlékszel egy-egy növendékedre? — Az a teljesen kezdő, aki négy hónap alatt eljut a szabályos négyszólamú korái játék fokára, a Koráliskola 1—30 gyakorlatát megtanulja, Zalánffy: Az orgona játék művészete c. művének minden lényeges gyakorlatát átveszi, egyházi énekből 80-at megtanul, szolfézsből eljut a lapról éneklés fokára, zeneelméletből fűzi a fő és mellékhármasokat szeksz és kvartszeksz helyzetben is — az teljesen odaszánja szívét, lelkét és minden erejét. Ilyenek az én növendékeim. — Most veszem észre, hogy a munkádról beszéltünk, de magadról még nem. — Nem én vagyok húszéves, hanem a munkám. Arról pedig csak gyümölcseiben lehet beszélni. Kiss János húsz éve végzi teljes szívvel, teljes lélekkel és teljes erővel a kántor képzés tanító munkáját. Köszönti őt ezért az egész egyház. És szerte az országban különösen is — ötszáznegyvenhárman. Koren Emil állni: egiész lényünkéit odaszánni Istennek, amint azt a római levél 12,1 versében olvassuk. Paposán hangzanék a válasz, ha nem ismerném a szavak hátterét. Néhai Zalánffy Alakoló kanalat is vett a kezébe és mégis tud dolgozni. — Mi a teendőd? — kérdem.