Evangélikus Élet, 1967 (32. évfolyam, 1-53. szám)
1967-10-08 / 41. szám
MAGATOL Ügy van az Isten országa, mint amikor az ember beveti a magot a földbe, azután alszik és felkel, éjjel és nappal, a mag pedig kihajt és felnő, maga sem tudja, hogyan. Mert magától terem a föld ... Márk 4, 26—89 Isten országában ez a dolgok rendje: magától. Fenségesen mutatja be ezt az Ür Jézus a fenti igében. Az ember elveti a gabonamagot a földbe és ezzel megszűnt a mag feletti hatal ma... Magától megy minden. Magától hal el a vetőmag a földben, magától kel ki, magától szökken szárba, magától terem a kalászban a sokszoros mag. A magban rejlő erő és élet. Isten esője és napfénye — mindebben Isten kegyelmes akarata érvényesül. Ez a magától. Így szórja az ember ajka Isten igéjét az emberi szívekbe, de tovább már nincs hatalma az ige felett. Hatalma megszűnik annak elhintésével. Hogy egy szív befogadja-e, egy lélek megtörik-e bűnének súlya alatt s felszabadul és meggyógyul-e: nem embertől függ. Nem az ember cselekedetének, szavának, készségének érdeme és eredménye. Az Isten igéjében rejlő erő és élet, Isten szeretete és hűsége az, amely ezt az erőt és életet rázúdítja az emberre, közösségre és gyülekezetre. Ettől az erőtlen erőre, az áléit és halott életre támad: ujjongó öröm- életre. Szeme ragyog, ajka magasztal, keze simogat, válla terhet hordoz és a szíve szeret. Azzal a nagy szeretettel, amely határt nem ismer és soha el nem fogy. »Az én beszédem nem tér hozzám üresen, hanem megcselekszi, amit akarok«. (Es. 55,11). Az Ige munkálkodik, új életet teremt. Mindez Istentől van. Mindez kegyelemből van. A »magától«: ez kegyelem... Ütitárs IMÁD KOZZU N K Jó Atyánk! Azért merünk Hozzád szólni, mert a Tieid lehetünk és érdekel Téged minden, ami velünk, emberekkel történik. Ne haragudj ránk, ha Neked és környezetünknek bánatot okoztunk az elmúlt napokban bűneink, hitetlenségünk és hanyagságunk miatt. Ne büntess, ahogy megérdemelnénk, hanem inkább javíts ki mindent, amit mi elrontottunk. Hatalmaddal rendezd azokat az ügyeket is, amelyekben mi már tehetetlenek vagyunk. Köszönjük, hogy ismét hálát adhatunk minden lehetőségért, amit teremtettél számunkra szeretetünk gyakorlására. Téged dicsőítünk az életünkben, hitünkben és munkánkban elért eredményekért. Örülünk, ha jól és hasznosan tölthettünk el órákat, ha javára lehettünk embertársainknak. Jó Atyánk! Szentlelkeddel oktass bölcsességre és megfontoltságra. Adj leleményességet, hogy fel tudjuk fedezni, miként lehetne méginkább a Te gyermekeidhez méltóan élni családunk, gyülekezetünk és népünk javára. Segíts rajtunk, amikor nehéz helyzetekbe kerülünk és nem látjuk pontosan, mit is kellene tennünk. Minden döntésünkben Te vezéreld gondolatainkat és cselekedeteinket, mert csak így tudunk Neked tetsző életet élni. Kérünk Istenünk, imádságunk meghallgatásakor ne a mi gyenge érdemeinkre, de ne is nagy bűneinkre tekints, hanem arra, hogy szeretetedből gyrmekeiddé és népeddé választottál minket, akiken keresztül is növelni akarod világunkban a jót. Köszönjük, hogy jótetszésed szerint teljesíted is a Jézus Krisztus által Hozzád tartozók kérését. Amen. — AZ EKD ÜLÉSE BERLINBEN. A Németországi Evangélikus Egyház tanácsa D. Dietzfelbinger püspök elnökletével ülést tartott Berlinben, amelyen egész sor egyházi és társadalmi kérdéssel foglalkozott. — A SVÉDORSZÁGI ron- NEBYBEN tartotta 17. ülését a Nemzetközi Pugwash-konferencia. Áz ülés egyik szónoka határozottan kiállt az NDK elismerése mellett és követelte, hogy minden európai ország ismerje el a jelenlegi ha tárokat. Egy másik szónok ja vasolta, hogy az ENSZ főtitkára mellett legyen egy helyettes főtitkár, aki a leszerelés kérdéseivel foglalkoznék. „Keresd a békességet’ — A Keresztyén Békekonferencia konzultációja Bukarestben — Ebben az esztendőben nem a Tanácsadó Bizottság tartotta meg szokásos évi ülését Bukarestben, hanem a III. Keresztyén Béke-Világgyúlést előkészítő konzultáció tagjai tanácskoztak szeptember 18— 23-ig a romániai ortodox egyház vendégeiként. A Keresztyén Békekonferencia múlt évi októberi szófiai tanácsadó bizottsági ülésén született meg a határozat, hogy a III. Világgyűlés szervezeti és tartalmi előkészítése érdekében csak az elnökség, a nemzetközi titkárság tagjai, valamint az öt nemzetközi tanulmányi bizottság elnökei és titkárai jöjjenek össze Bukarestben konzultációra dr. Bartha Tibor püspöknek, a KBK egyik alelnö- kének az elnökletével, aki már az előző két Keresztyén Béke- Világgyűlés előkészítő bizottságainak is az elnöke volt. A bukaresti tanácskozásokat istentisztelet vezette be, amelynek keretében a KBK mán ortodox egyházat, mint a konzultáció vendéglátó egyházát. Corneanu metropolita elnöke, dr. J. Hromádka prágai professzor köszöntötte a konzultáció részvevőit és a roDr. Nagy Gyula professzor Finnországban Dr. Nagy Gyula teológiai professzor, a Teológus Otthon igazgatója, feleségével együtt október 5-én Finnországba utazott vendégszolgálatra. A finn—magyar egyházi kapcsolatok keretében csereprofesszorként szociáletikai tárgykörből tart előadásokat Helsinkiben az egyetem teológiai fakultásán, amely ezerkétszáz hallgatójával a legnagyobb evangélikus teológiai fakultás a világon. Október 14—23 között pedig Tamperében tart előadást a tamperei egyházkerület lelkészeinek. EGY VILÁG VAGYUNK Már napok óta járjuk ezt a várost. Most itt lakunk e nagy madár szívén. Roppant szárnyával úgy melengeti a lelkeinket, mint egy költemény. Sétálgatunk a forró testű utcán. Szobrot csodálunk, buja parkokat, vagy egyszerűen bámulja szemünk a csilingelő villamosokat Máskor megállunk egy-egy kép előtt, vagy kirakatra tágul a szemed, mindenre nézel, minden érdekel ez szép-e, szép-e? — egyre kérdezed. Köröttünk zúg az élet, mint a tajték, mint az áradó hús Duna vize ... ezren rohannak boltba, csók elé, s mi kit se látunk, én se, és te se. Ketten vagyunk a védő szárny alatt, — első emberpár itt a földtekén — de ketten is csak egy világ vagyunk, egész világ: akár e költemény. Jakus Imre A jordániai menekültek A Jordániai Evangélikus Egyház 1300 gyülekezeti tagja közül kb. 50% menekülni kényszerült a közel-keleti háború miatt Nyugat-Jordániából. Az Egyházak Világtanácsa és főként a Lutheránus Világszövetség különböző keresztyén iskolákban és intézményekben igyekszik elhelyezni ezeket a menekülteket. a román ortodox egyház részéről köszöntötte meleg szavakkal a konzultáció tagjait. Maga a konzultáció dr. Bartha Tibor elnökletével a Romániai Ortodox Egyház Bukaresti Teológiai Fakultásán kezdődött el. Dr. Bartha püspök vázolta a konzultáció feladatát, és körvonalazta megnyitó beszédében a nemzetközi helyzetnek azokat a kérdéseit, amelyek kell, hogy a tanácskozások központi kérdései legyenek. Két vitaindító előadás vezette be a plenáris üléseket. Az elsőt dr. H. Bandt greifs- waldi teológiai rendszeres teológiai professzor (NDK) tartotta, és benne azt a kérdést tárgyalta, hogy a háború és béke kérdése hogyan jelentkezik a legújabb teológiai irodalomban, vagy az egyházak állásfoglalásaiban. A második előadást D. H. Mochalski nyugatnémetországi evangélikus lelkész, a Stimme der Gemeinde c. nyugatnémet folyóirat felelős szerkesztője tartotta a nemzetközi politikai helyzetről. A konzultáció legfontosabb feladata volt, hogy 6 munka- csoportban kidolgozza a III. Béke-Világgyűlés vitacsoportjainak az alapszövegét. Rendkívül alapos vita és az összes rendelkezésre álló alapirat, dokumentum és eddigi határozatok figyelembe vételével az egyes munkacsoportok nagyon figyelemreméltó alapanyagot dolgoztak ki. A nemzetközi kérdésekkel foglalkozó munkacsoport elnöke dr. Pálfy Miklós professzor volt. Az alapiratokat az egyés munka- csoportok megszavazták, a konzultáció pedig a III. Világgyűlés munkacsoportjainak az alapirataként elfogadta. Minden jel arra vall, hogy az eddigi Keresztyén Béke- Világgyűlések között a harmadiknak az előkészítése sikerült legjobban s ez a tény arra vall, hogy a III. Keresztyén Béke-Világgyűlés 1968-ban Prágában számolhat a részvevők rendkívül aktív és szorgalmas munkájával. A konzultáció foglalkozott a III. Világgyűlés szervezési és pénzügyi kérdéseivel is, majd dr. Hromádka elnök záró szavaival befejeződött a bukaresti konzultáció. Szeptember 23-án fogadta a konzultáció részvevőit Justinian román pátriárka, akiknek alkalmuk nyílt arra is, hogy gyönyörködjenek Bukarest belvárosának és ortodox templomainak a szépségében, és látogatást tegyenek a Szent Szinódus épületében is. prn Felvétel kántori tanfolyamra 1967. november 20-tól 1968. március 22-ig az Országos Kántorképesítő Bizottság Foton négyhónapos kántori tanfolyamot tart teljesen kezdők és haladók számára és kántorok továbbképzésére. A tanfolyam bentlakásos. Részvételi díj havonként 450,— Ft, amelyben benne van a teljes ellátás, lakás és a tandíj. Azok számára, akik nem tudnak a teljes négy hónapon keresztül részt venni mint bentlakók, lehetővé tesszük, hogy a tanfolyam elején közepén és végén 2—2 hetet töltsenek a tanfolyamon, ez időre az ellátási díj felét fizetik. A közelben lakók esetenként is bejárhatnak, ezek havi 120,— Ft tandíjat fizetnek és esetenként térítik ellátási költségüket. Jelentkezési határidő: október 20. Jelentkezési cím: Országos Kántorképesítő Bizottság, Budapest, VIII., Puskin u. 12. A kérvényhez mellékelni kell: lelkészi ajánlás, orvosi bizonyítvány, rövid életrajz. Felvételről részletes értesítést küldünk. Országos Kántorképesítő Bizottság — ETIÓPIA. Addis-Abebá- tól nyugatra, Wollega és Illu- babor tartományokban, ahol 2,5 millió lakos él, mindössze 100 000 a keresztyének száma Ebből 52 000 lutheránus. A svédek és németek végeztek itt eddig missziói munkát, s mivel »az aratnivaló sok, de a munkás kevés«, most a finn egyházat kérték, hogy segítsen a munkában A bennszülött munkásokkal együtt eddig mindössze 25-en végezték az egyházi munkát a 132 gyülekezetben. A finn segítség mellett jövőre szolgálatba lép 16 új etióp fiatal lelkész. Az egyháztörténetből A pápaság kialakulása Az első császár, aki rájött arra, hogy a katolikus egyház szervezetét a maga számára felhasználhatja, Nagy Konstantinus volt. Pénzére Krisztus-monogramot veretett. Katonái pajzsaikon Krisztus-monogramot viseltek. A háborúba kereszttel díszített zászlóval vonultak. A papságnak adómentességet adott. Lehetőséget nyújtott az egyház vagyonosodására, a püspököt pedig világi ügyekben is bíráskodási joggal ruházta fel, ezzel a mondattal: »Mintha magának Krisztusnak az ítélőszéke volna, olyannak kell tekinteni minden püspöki széket.« Konstantinus császár a birodalom új központját a Kelet és Nyugat határvonalán épült városba, Bizáncba helyezte át, amelyet Kons- tantinápolynak nevezett. Ezzel Rómának megszűnt korábbi jelentősége. Ennek a lépésnek messze kiható következményei voltak. Kr. u. 330. óta nem Róma volt a császári udvar székhelye. Ez a tény lehetőséget nyújtott arra, hogy a római püspök jelentős hatalomra tehessen szert. Korábban a római püspökök elfogadták a császárok uralkodói hatalmát. A császári székhelynek Bizáncba való áthelyezése következtében a római püspök Nyugaton lassanként mind nagyobb tekintélyre emelkedett, sőt idővel egész Nyugat legnagyobb tekintélyévé lett. Már a Niceai zsinat (325) elismerte a római püspök felsőbbségét tíz tartomány felett. De még ebben az időben, amikor Milánónak olyan híres püspöke volt, mint Ambrosius, még őt egyenlő jogúnak tekintették a római püspökkel. Azonban olyan sok kedvező körülmény játszott közre a római püspökség elsőbbségének (primátusának) a megvalósítására, hogy elöbb-utóbb minden ellentétes törekvés meghajlott előtte. A római püspökségnek a többihez viszonyítva igen nagy területe volt. Ehhez járult, hogy Nyugaton Róma megtartotta a hatalmas világváros gazdagságát és forgalom tekintetében központi helyzetét még akkor is, amikor a császári udvar elköltözött onnan. A római püspökök fokozatosan ügyesen növelték hatalmukat és befolyásukat, s igényt tartottak arra, hogy a gyakori hitviták alkalmával ők legyenek a legfőbb döntőbírák. Az egyház egységét veszélyeztető pártviszályok és hitviták idején, 347-ben, egy zsinat felkérte Gyula római püspököt, mondjon ítéletet dogmatikus kérdésekben. Ettől fogva a római püspökök megkívánták, hogy ők legyenek hit dolgában a legfőbb döntőbírák. Gratianus császár felhatalmazta a következő római püspököt, hogy világi hatóság támogatását is igénybe vehesse a tévtanítókkal szemben. I. Ince (402—417) már követelte, hogy a fontosabb ügyek (causae maiores), különösen az apostoli tanítás és szokások tekintetében a római apostoli széket illesse a döntés. Minden római püspök egy lépéssel továbbment jogai biztosításában. Elérték azt, hogy felettük csak a császár mondhat ítéletet. Ebben az egyháztörténelmi helyzetben jelent meg 1. Leó (440—461) a római püspöki székben. Öt tekinthetjük az egyháztörténelem első pápájának. Cézári természet volt, igazi római ember, a hatalomvágy, céltudatosság megtestesítője. Míg elődei a pápai primátust emberi tekintélyre hivatkozva követelték addig Leó már isteni tekintélyt emleget, magát Péter apostol utódának tekintette, és azt hirdette, hogy a római püspök széke a világegyház legfőbb és legszentebb trónja. Hangoztatta, hogy Péter és Pál apostol Róma örök püspökei, mindenkor jelen vannak misztikusan Péter székében, és hogy az apostoli híva talban sohasem hiányzik Krisztus jelenléte, ö hirdeti először a pápai felsőséget az egyetemes egyház felett. Pápai uralmát katonai eszközökkel is megerősítette. Hatalma elismerése érdekében hadjáratot vezetett Itáliában, Galliában, az akkori Franciaországban és Spanyolországban, az ún. eretnekségek ellen. A római államférfiak mintájára erős központi hatalmat szervezett, Rómában uralkodóként lépett fel, s még a külkereskedelembe is beleavatkozott, amikor megtiltotta a római népnek az egyiptomi hajósokkal való kereskedést, mert ezek nemcsak árukat raktak ki, hanem azokkal együtt eretnekséget is terjesztettek. Leó ügyesen tudta kihasználni a keleti egyházban keletkezett viszályokat. Konstantinápolyban új tévtanítás jelentkezett. Azt tanították, hogy Jézus Krisztusnak csak egy természete, isteni természete volt. Ennek az ún. monofizita, azaz egytermészetűség című iránynak a vezére Dioscuros, alexandriai pátriárka, aki élesen támadta Flavianus konstantinápolyi pátriárkát, aki a Krisztus kétféle természetéről, tehát isteni és emberi természetéről szóló hagyományos és helyes egyházi tanítást vallotta. Dioscuros zsinatot követelt, ahol dühöngő, terrorizáló módszerével megfélemlítette a zsinaton részt vevő 135 püspököt, a maga elgondolásait emelte határozatra, Flavianus konstantinápolyi pátriárkát pedig elfogta embereivel, verette, végül pedig az őrjöngő Dioscuros lábbal taposott bele, úgyhogy Flavianus belehalt sérüléseibe. Leó ezt úgy használta ki, hogy semmisnek nyilvánította 449-ben a zsinat határozatait, a zsinatot »zsivány-zsinat« névvel bélyegezte meg. Flavianus temetetlenül hagyott holttestét fejedelmi pompával temettette el, majd pedig 451. októberében a Boszporusz ázsiai partján fekvő Kalcedőnban a pápai legátus elnökletével új zsinatot hívott össze. Ez volt a híres kalcedóni zsinat, a negyedik egyetemes zsinat, amely többek között rendkívül népességével és látogatottságával is kitűnt. A zsinat megfogalmazta az ún. Kalcedóni Hitvallást, ami azt jelentette, hogy Leó győztesen került ki az alexandriai és konstantinápolyi pátriárkák közötti vetélkedésből. Leó a császári udvarhoz állandó helyettest nevezett ki a maga képviseletére. Állandó he- 1- Htesének, Julianus püspöknek a kinevezésekor Leó hangsúlyozta Szent Péter székének egyetemes gondját a világkeresztyénség ösz- szes ügyeire nézve, kötelességévé tette a legátusnak, hogy a mindenkori császárnak állandó tanácsadója: legyen. Miután ilyen módon Leó megerősítette hatalmát a keleti egyház felé, erős kézzel fogott hozzá hatalma megerősítéséhez a nyugati egyházban. Görögországi, thessalonikai helytartóját elbocsátotta, mivel nem volt feltétlenül hű hozzá. Szigorúan járt el galliai, franciaországi vikáriusával szemben is, aki a maga metropo- litai, érseki hatáskörét saját céljára igyekezett felhasználni. Ezért Leó mind a vikáriá- tustól, mind a metropolitai székétől megfosztotta. Erélyes kézzel nyúlt bele Észak-Afrika egyházi ügyeibe is. Két évtizedes pápasága alatt minden ellenállást letört és teljes egyházi egyeduralmat valósított meg. Leó ügyességét mutatja, hogyan tudta kihasználni azt a helyzetet, amikor hun hadai élén Attila jelent meg Itáliában. Leó egészen Mantuáig vonult ki elébe 452. tavaszán, hogy Itáliát megőrizze a hunok pusztításától. Attila nehézre fordult hadi helyzete miatt visszavonulásra kényszerült, azonban a pápa önmagának tulajdonította Attila visszatérésének győzelmét. Leó, az első pápa nem egymaga találta fel a pápaságot, hiszen amint láttuk, hosszú történeti folyamat alakította ki azt, de sokat tett a pápai hatalom megszilárdításáért. Dr. Ottlyk Ernő I I
